Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-10-17 / 42. szám

Elnök úr az építkezés tényleges megkezdését meg­előzőleg legalább is egy hóval tegyen jelentést. Az épitésvezetö a munkák megkezdése előtt csakis a versenytárgyalás alkalmával tartandó bizott­sági ülésen fog megjelenni, amelyre külön meghí­vandó. Jelzem már előre is, hogy a vállalkozóval, illet­ve vállalkozókkal kötendő szerződés az ajánlatok el­fogadása után két-két eredeti s négy-négy teljes másolati példányban lesz kiállítandó. Az eredetied egyike az építési iratoknál marad, mig a másik az illető vállalkozónak adandó ki. A másolatok kpzul 2—2 ide terjesztendő fel, egy-egy pedig az építés vezetőnek és az építési ellenőrnek rendelkezésén boosátandó. , ,, , .1 A versenytárgyalás után határozathozatal végett felterjesztendők a felvett jegyzőkönyv, az ajánlatok jegyzékbe foglalva, a letett óvadékok jegyzéke s a hirdetmény közzétételét igazoló lappéldányok. Ugyan­csak felterjesztendők a bizottság által megállapított szerződések és feltétel füzetek tervezeteinek szövegei. Az ajánlatokra nézve a bizottság nyilvánosan ad véleményt. ■ ,, Végül az árlejtési hirdetmény szövegében em­lített költségvetési másolatokból 18—18 példányt 72 darabban oly felhívással küldök meg Elnök ur­nák, hogy azt a jelentkezőknek az ugyanott megha­tározott árért szolgáltassa ki, a befolyandó összeget beruházási költségtéritmény czimén szállítsa be az adóhivatalba s tegyen erről a bevételi tételszám köz­lése mellett jelentést. Budapesten, 1897. október hó 12-én. A miniszter rendeletéből: Liszkai, s. k. minister! tanácsos. igen gyéren és csak egyes esetekben fordult elő igy a lépfene, Vésztőn egy darab szarvasmarhán Szarvason egy darab lovon és a takonykór Oros házán egy darab lovon. Figyelemmel azon körülményre, hogy a sertés vész miatt felállítandó jáiványőrök javad dma fe lette súlyos terheket ró községeinken, havonként 200—300 frt kiadást okozván egy-egy községnek miután a legszigorúbb óvintézkedések nem voltak képesek meggátolni a sortésvész teljes elterjedő sét, feliratban felkértem a földmivelésügyi m. ki miniszter urat, hogy a községek terheinek könnyi tése czéijából egyéb óvintézkedések szigorú alkal mazása mellett engedje meg a járványőrök feláll! tásának beszüntetését. Feliratom jelenleg áll el intézés alatt a minisztériumban. A közigazgatási bizottság ülése. (Október 11.) Rövid lefolyású ülésben tárgyalta le a köz- igazgatási bizottság a szeptember hó folyamán beérkezett ügyeket. Nagyobb fontosságú kér­dés ez ülésben nem is került szőnyegre s igy csak néhány kisebb jelentőségű ügynél történ­tek felszólalálások. Az ülésen jelen voltak: dr. Lukács György főispán elnöklete alatt dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bodoky Zoltán főjegyző, Csák György pénz- ügyigazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő. Oláh György főügyész, Jantsovits Péter árvaszéki elnök, Haviár Lajos és Steinekker Gábor főmér­nökök, Liszy Viktor kir. ügyész, dr. Zöldy János főorvos, ZlinszAylstván közgazd. előadó, gróf Almásy Dénes, dr. Hajnal István, Keller Imre, Vidovszky János, Terényi Lajos, Jantsovits Emil, dr. Zsilinszky Endre biz. tagok. Az ülés megnyitása után dr. Bodoky Zoltán főjegyző olvasta fel az alispánnak a szeptember havi közállapotokró. szóló következő jelentését: MéltóságoB Főispán Ur! Tekintetes Közigazgatási Bizottság! A f. évi szeptember havi közállapotáról szóló rendszerinti jelentésemet tisztelettel a következők­ben terjesztem elő: 1. Közbiztonság. A személybiztonság az elmúlt hó folyamán kedvező volt és csupán három esetben lett meg­támadva, u. m.: Csabán, hol'szeptember 15-én Mekis M. András felesketett mezőőrt Botyik Já­nos és András jaminai suhanczok megverték és rajta súlyosabb természetű sebeket ejtettek; to­vábbá K.-Ladányban, hol Molnár Imre kladányi lakos álkulcsok segélyével Létai Sándor kamrájába behatolt és az őt rajta érő Létai Sándort egy vas­villával agyon akarta ütni, de ennek sikerült a villát kezéből kicsavarni, minek folytán csupán súlyosabb sérüléseket szenvedett és végül Szarva­son, hol szeptember 20-án éjjel Muradin Dániel csizmadia-segéd Hunár József mészáros-segédet orvul megtámadván, késsel összeszurkálta, a meg­sebesült és a kórházba szállított egyén azonban már gyógyuló félben van. A tettesek a kir. bíró­ságnak átadattak. A vagyonbiztonság szintén kedvezőnek mond­ható és csak néhány többnyire kisebb természetű lopási esettel lett megtámadva. Baleset fordult elő: Kondoroson, hol Janka Péter kéményseprő Vaju Teréz négy éves kis fiát a korcsmába pálinkáért küldte el, a kis fiú útköz­ben a pálinkából ivott éB alkohol mérgezést kap ván, a gyorsan alkalmazott orvosi segély daczára pár óra múlva meghalt. Vétkes gondatlanság lát szott fennforogni, az ügy az illető kir. jbirósághoz áttétetett. Csabán Tomka Pál asztalos 9 hónapos kis leányára egy ágy oldala reá zuhant és a gyermek halált okozó sérülést szenvedett. Békésen szeptem­ber 26-án Salamon Lajos napszámost a város kö­zepén a kocsi utón több kocsi által okozott zúzó dás nyomaival holtan találták. A vizsgálat során azonban nem volt megállapítható, hogy a zuzódá- Bok a haláleset bekövetkezte előttről vagy később­ről származnak-e ? Gyomán szeptember 10-én Alt Józsefné Tóth Mária 2 hónapos csecsemő gyermekének nagyobb mennyiségű mákot adott, minek következtében a kisded meghalt. Az anya ellen a vizsgálat meg- indittatott. Endrődön szeptember 29-én Giricz Elek 1 éves és 3 hónapos leánya egy vízzel telt dézsába esett és bele fűlt. Hasonló halállal múlt ki N.-Szénáson szep­tember 27-én egy Papp Mária nevű 2 éves leány- gyermek. Öngyilkosság 7 esetben fordult elő. Tűz 17 esetben fordult elő és pedig Gyulán, Uj-Kigyóson, Öcsödön, Szarvason, Endrődön, 1—1, M.-Berényben 2, Szentandráson 3 és a szeghalmi járás területén 6 esetben. II. Állategészségügy. Eltekintve a sertésvésztől, mely elterjedésé- sében nem változott és a mely miatt a múlt hó­ban is 27 község állott zár alatt, a vármegye állategészségügye szeptember hó folyamán elég kedvezőre fordult, a mennyiben a vármegyében nagyon elterjedt száj- és körömfájás N.-Szénás község határát kivéve mindenütt, nevezetesen Gyula, Békés, Csaba, Szeghalom, Szarvas, Doboz és Szent- András községekben megszűnt és a zárlatok e he­lyeken feloldattak. Egyéb állati betegség is csak Hl. Földmivelés, ipar, kereskedelem. A mezei munkák közül az elmúlt hó folya mán a cséplés legtöbb helyen befejeztetett éa az őszi szántás, valamint a tengeri törés is foganato sittatott. A tengeri általánosságban jó közép ter­mést ad úgy, hogy ez némileg enyhíti a létező gazdasági bajokat. Az idei gazdasági év rósz voltát leginkább kis gazdáink érzik meg, a kik pénzszerzés czéljá- ból kénytelenek lévén csekély búzatermésüket el­adni, vetőmag nélkül maradnak. A földmivelésügy kormány a kis gazdák részére fejenként 5 méter­mázsáig terjedő kölcsön vetőmagot helyezvén ki látásba, összeirattak a községekben azok, kik erre gényt tartanak és a beérkezett kimutatások földmivelésügyi minisztériumhoz felterjesztettek. Ál­talában a szükséglet e tekintetben kicsinynek mond­ható a viszonyokhoz képest és az igénybe venni óhajtott vetőmag mennyisége 2000—3000 méter­mázsa között van. A vármegye legtöbb községében a múlt hó végén a szüret is befejeztetett és pedig igen gyenge eredménynyel. A filoxera és peronospora pusztítá­sai, valamint a tavaszszal előfordult ködök és fa gyök az idei szőllőtermést csaknem teljesen tönkre tették. A mezei munkások helyzete kielégítő, azok az elmúlt hó folyamán elegendő munkához és ke resethez juthattak s köztük az elégedetlenség nyil­vános jelei nem voltak észlelhetők. Csakis Gyula­váriban fordult elő kisebb elégedetlenség a czukor- répa munkások között, mely azonban békés utón orvosoltatván, a munkások újból munkába állottak. Az idei aratás kedvezőtlen eredményének kö­vetkezménye lévén, hogy kisebb birtokosaink és munkásaink a hitelt fokozottabb mértékben fogják igénybe venni, belügyminister ur ide vonatkozó rendelete folytán kiváló gond fordittatott az 1883.1 évi XXV. t.-cz. végrehajtására és arra, hogy a nép hitelezési ügylet viszonyai figyelemmel kisér­tetvén, uzsora kölcsönökkel szegényebb néposztá­lyunk ki ne fosztassék. A tett intézkedések foly­tán több vésztői lakos részéről tétetett panasz Grósz Lajos, Kohn Ignáoz és több vésztői keres­kedő ellen, mely panaszjegyzőkönyvek az ügyek elbírálása végett az illető kir. bíróságokhoz át­tétettek. A panasz tárgyát egyébiránt az képezi, hogy a panaszlott kereskedők az olcsó gabonaárak idejében kölcsönöztek többeknek pénzt, hogy azok az aratás befejezése után az összeget gabonában vagy pénzben visszafizessék. jfMost azonban, midőn a gabonaárak oly magasan állanak, a hitelezők a kölcsönadás idejében az összegnek megfelelő ga­bonamennyiséget, vagy ezen gabonamennyiségnek a mostani viszonyok között megfelelő árát követe­lik vissza. Hogy példával világosítsam meg a dol­got, úgy panaszostól, a ki 10 frtot vett kölcsön, hitelezője most 2 mm. búzát, vagy 20 frtot köve­tel és követelését akkép - indokolja, hogy a köl­csönadás idejében a 10 írtnak 2 mm. búza felelt meg, ezt követeli ő, vagy annak a jelenlegi 10 fo­rintos áremelési értékét. E helyen emlitem meg még, hogy a várm. által Csabán létesített földmives iskola elkészült és benépesittetett és benne az oktatás október hó 1-ével kezdetét vette. 1V. Vegyesek. A járási főszolgabirák az elmúlt hóban köz­ségeiket beutazták, a községi ügykezelést megvizs­gálták és külön említésre méltó rendetlenséget nem tapasztaltak. A várm. pénztárakat szeptember hó folyamán megvizsgáltam és teljesen rendben levőknek ta­láltam. A várm. tiszti állások közül az üresedésben levő állások a szeptember hó 28-án tartott tör­vényhatósági közgyűlésen választás utján betöl­tettek. Megválasztattak pedig: főjegyzővé Dr. Bodoky Zoltán, orosházi főszolgabíróvá Ambrus Sándor, szeghalmi főszolgabíróvá Csánky Jenő, Il-od al­jegyzővé Berthóty István, III-ad aljegyzővé Kiss László, árvaszéki ülnökké Szabó Emil és árva­széki jegyzővé Somogyi Ákos. Az üresedésben volt tiszti állások időközben helyettesekkel voltak be­töltve^ és igy a közigazgatás ügymenetében észre­vehetőbb nehézség vagy fennakadás nem fordult elő A jelentést a bizottság tudomásul vevéh, dr. Zöldy János főorvos terjesztette elő a köz- egészségügy szeptember havi állásáról szóló jelen­tését. A jelentés szerint az uralkodó betegség általában a gyomor- és bélhurut volt. Csabán és Gyulaváriban a váltóláz több esetben for­dult elő. Roncsoló toroklob 7 esetben fordult elő. A vörheny, mely i4 községben és leginkább K.-Ladányban és Orosházán uralkodik, járvány szerű jellegét most is megtartotta. A hasi hagy máz is több községben előfordult; legtöbb volt Gyomán 7 és F.-Gyarmaton 5 esettel. Orvos­rendőri vizsgálat 33 élőn és 23 hullán eszközöl tetett. A trachomások száma 193, a halva szü- lőtteké 27 volt. Csák György pénzügyigazgató havi jelen tése szerint egyenes adóban 15808 frt 60% kr ral, hadmentességi dilban 630 frt 63 krral több folyt be, mint az előző év hasonló szakában Mindkét jelentést tudomásul vették. Mikus András kétegyházi és Szatnkó János békési lakosoknak kivételes nősülési engedély iránt beadott kérvényét elutasították. Dr. Déry Henrik szarvasi orvos hadmen­tességi adóügyben beadott felebbezését Terényi Lajos felszólalása után a méltányossági okok figyelembevételével a • törlés elrendelése végett a pénzügyminiszterhez felterjesztették. Viperina Mátyás orosházi iparos kereseti adó ügyében beadott felebbezésének hely ada­tott. Elutasították továbbá Danczkai Béla és Pipis Sámuel tótkomlósi lakosoknak hadmentes­ségi adójuk tárgyában, továbbá Újhelyi Ferencz tótkomlósi és dr. Reismann Adolf szarvasi lakos­nak tőkekamat adó ügyében beadott felebbe. zését. Laukisz Pál adójának befizetésére időhala- dék engedélyezése iránti kérvényt, valamint a Zicher'man József békési lakos 100 frt 3Í kr. adójának törlésére vonatkozó iratokat pártoló véleménynyel felterjesztették a pénzügyminisz­terhez. Tudomásul vették ezután Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelőnek havi jelentését, mely sze­rint szeptember hónapban magánvizsgálatokkal volt elfoglalva. Azon előterjesztésére, hogy a köz­ségek a tan- és óvóköteleseket hiányosan írják össze, I bizottság az elöljáróságokat pontosságra uta­sította. Csaba községének a bizottság iskolák fel­állítására kötelező határozatával szemben tett előterjesztésére utasították Csaba községét, hogy - határozatnak eleget téve, a szükséges iskolá­kat álli'sa fel. Hasonló utasítást adott a bizott­ság Szentandrás községnek is három tanyai is­kola felállítására. Gyula városának az iparostanoncz-iskola segélyezése, ' Békés községnek a polgári leány iskola állami kezelésbe való vétele és Csorvás községnek a gazdasági ismétlő iskola segélye­zése iránt beadott kérvényét pártoló vélemény­nyel terjesztik fel a közoktatásügyi miniszterhez, Desseán Oktávia és Valéria kétegyházi ta­nítónők panaszt emeltek, hogy őket az egyház minden ok nélkül elbocsátotta és 100 frt fizeté süket elvonta. Terényi Lajosnak az eljárás jog­talanságát fejtegető felszólalása után elhatá­rozta a bizottság, hogy a hátralékos fizetés ki­adására a kétegyházi gör. kel. egyházat köte­lezi és ez ügyben átir Metianu János aradi püs­pökhöz a sérelmek orvoslása végett. Hosszabb vita keletkezett a mezőberényi róm. kath. egyház iskolai adója ügyében báró Wenckheim Viktor és társai nagybirtokosok által beadott felebbezés folytán. Dr. Zsilinszky^ Endre szerint a felebbezök iskolai adót fizetni kötelesek, azonban az egyházi adó alól fölmen­tendők. Terényi. Lajos szerint az ügy nincs kel­lőleg tisztázva. Kellel' Imre humoros hangon tar­tott felszólalásában pótvizsgálatot kér elrendelni, melyet dr. Fábry Sándor és Oláh György felszó­lalása után el is rendelnek. Nagy Jenő gyulai lakosnak a terhére ki­vetett 25 frt települési dij elleni felebbezését el­utasították, mig Goldmann Sámuel diját 6 írt­ban áHapitotlák meg. A Hármas Körös folyón alakítandó halászati társulat ügyében feliratot intéznek a földmivelés­ügyi miniszterhez, hogy a halászati jog önálló gyakorlására vonatkozó bejelentéseknek ne ad­jon helyet. Haviár Lajos főmérnöknek a folyamatban levő utépitési munkálatokról tett előterjesztése kapcsán gr. Almásy Dénes kérdést intézett a gyulavári! hídnál fenálló közlekedési akadályok miatt és a főmérnök válaszában, hogy az akadá­lyok a következő héten eloszlattatnak, meg­nyugodott. Még néhány kisebb ügy elintézése után az ülés fél 12 órakor véget ért. Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat őszi rendes közgyűlése. (Október 4-én) Jelen voltak: Ladies György társulati elnök, Dutkay Béla, Mezey Lajos, Dr. Hajnal István, Hoffmann Mihály, Szekér Gyula. Aszalay Gyula, Kovács András, Gallacz János kir. tanácsos viz- épitészeti kerületi felügyelő, Szarvassy Arzén kir. főmérnök miniszteri megbízott, Erkel János társ. főmérnök és Csausz Lajos társ. igazgató. Ladies György társ. elnök, annak előre bo­csátásával, hogy a társulat összes árterülete 36,594“"’/i6(» hold, értéknövekedése pedig 1.933,740 frt lévén, ezen közgyűlés, melyen 27,357110%6«ü hold árfér és 1.521,570 frt értéknövekedés van a jelen evők által képviselve, határozatképes, az érdekelt­séget szívélyesen üdvözli, a közgyűlést megnyitja Olvastatott társulati igazgatónak jelentése a társulati ügyek menetéről május hó 1-től szeptember végéig. A közgyűlés az ig. választmány javaslatához képest az igazgatói jelentést tudomásul veszi s a Poirée-rendszerü duzzasztó mű megszemlélésére a budapesti kir. József-műegyetem f. hó 3 án leér­kezett IV-ed éves technikusai fogadásával és ellá­tásával felmerült költségeknek a társulati pénztár­ból való kiutalványozására társulati elnököt felha talmazza azzal, hogy a költségek összege u legkö zelebbi közgyűlésnek bejelentessék, Olvastatott a társulati főmérnöknek jelentése a végrehajtott és folyó műszaki munkálatokról és javaslata az 1898. évi munkaprogrammra nézve. A közgyűlés az ig. választmánynak a főmér­nöki jelentésben foglalt előterjesztés értelmében tett javaslatához képest a már elrendelt, de I kedvezőtlen időjárás miatt be nem fejezett fehér körösi meder mélyitési munkálatnak a jövő évben leendő végrehajtását a földmivelésügyi minisztertől felterjesztés utján kérelmezni, — a Fekete-Körösön szükséges partbiztositási műveletek munkába véte­lét s lehetőleg a folyó évben való befejezését, továbbá a földmivelésügyi miniszter rendelete ér­telmében kivitelre alkalmasnak talált terv alapján a Kettős-Körös anyaggödreinek egymás közt s folyó medrével — a miniszterileg 7575 frt 94 krra leszállított költségen való összekötési munkálatát a folyo évben megkezdeni s lehetőleg a jövő évben befejezni elrendeli. A nagy-péli felső torkolati zsilip duzzasztójá nak újbóli építése elrendeltetik. Az Elövizcsatornán épült gyulai és csabai alsó körgáti zsilipek közelében 2000 frt költségen a két csatornaőr részére két épület megvételét s a csa­tornaőrökkel való rendelkezhetés szükségéből — a telefon központból kiindulva — a csabai alsó kör- gátig az Előviz-osatorna partján vezetve, 1800 frt költséggel telefon vezeték létesítését a közgyűlés elhatározza. A közgyűlés az igazgató választmány javasla­tához képest a pénztárnoki jelentésnek tudomásul vétele mellett elrendeli a volt arad-békésmegyei Élő- és belvizlevezető-osatorna társulattól átvett 500 frt 34 krnak és a volt kigyósi vadviz-csatorna- társulattól átvett 349 frt 8 krnak, illetve az idő­közben felvett 566 frt 92 kr. adóvisszatéritési ösz- szeggel együtt 916 írtnak külön kezeles megszün­tetése mellett a társulat egyéb tőkéjéhez való csa­tolását, A társulati főmérnök előterjesztése alapján tett javaslatához képest a gyulai körgáti zsilipek szárny­falainak sövényfonás és füzvesszők ültetésére által vfcló biztosítását elrendelik.' Előterjesztetett a lapunkban már közölt 1898. évi költségelőirányzat, a f. óv szeptember hó 12-tól deczember hó 31-ig terjedő időre szükséges kiadá­sokról készített kimutatás előrebocsájtása mellett. A közgyűlés az ig. választmány javaslatához képest, a költségelőirányzati tervezetet úgy, a hogy az bemutatva és az érdekeltségnek már előzetesen megküldve lett azon módosítással, hogy a kiadások IX. tétele alatt 19,503 korona 4 fillérben felszámi tott kiadás a földmivelésügyi miniszter rendelete értelmében 15,151 korona 88 fillérre leszállittatik és ekként az összes bevételek 566770 korona 36 fillér, a kiadások 322194 korona 86 fillér. Marad­vány 1898. deczember 31-ón 244575 korona 50 fillér ezennel jóváhagyja; jóváhagyja továbbá a hozzá, mellékelt kivetési kimutatást is, mely az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulatba beolvadt arad-békésmegyei élő- és belvizlevezető csatorna- társulat tagjai által az Élővizcsatorna rendezési munkálat költségeihez az 1898-ik második évben fizetendő járulékról 3316 korona 36 fillér összegben kiállíttatott. Olvastatott a földmivelésügyi miniszter ren­delete, mely szerint a kettős-körösi balparti vódtöl- tésnek Szanazugtól Vnshalomig terjedő részénél levő hullámtéri anyaggödröknek egymással s az élő, mederrel való összekötésére vonatkozólag a minisz­teri megbízott utján előterjesztett tervezetet a ki­vitelre alkalmasnak találja, de a 9751 frt 52 krral előirányzott költséget 1800 írttal leszállítja és az összes költséget 7575 frt 94 krral megállapítja és kimondja, hogy a munkálat költségeihez való hoz­zájárulás kérdése a halászati érdekeltekkel szem­ben érvényesíthető és az érdekeltségi arány meg­állapítása ezen érdekeltekkel való tárgyalás meg­indítása alkalmával megoldásra juttatható. Minthogy a munka kivitele iránt már intéz­kedés tétetett, a közgyűlés az ig. választmány ja­vaslatához képest, a miniszteri rendeletet tudomásul és alkalmazkodásul veszi és elrendeli, miszerint Békésvármegye alispánja kéressék fel az iránt, hogy a halászati társulat megalakulására a társu­latot is hivja meg. Olvastatott a kereskedelemügyi mintszter undelete, melylyel a társulat által a Fehér-Körös jobb partján a gyulai határban levő területekre kért kisajátítási eljárás elrendeléséről értesít : kap­csolatosan olvastatott a közigazgatási bizottságnak tárgyban kelt határozata és annak értelmében a kiküldött bizottság által szeptember hó 29-én meg­tartott kisajátítási eljárás eredményéről társulati gazgatónak jelentése, A miniszteri rendelet és a közigazgatási bi­zottság határozata értelmében kiküldött bizottság által szeptember 29 én megtartott kisajátítási eljá- ás eredményéről az igazgatói jelentést a közgyűlés tudomásul veszi és kártalanítási eljárásnál a tár­sulat képviseletével társulati igazgatót és főmér­nököt migbizza. Előterjesztettek K. Szabó István és Kis Gábor gyulai lakosokkal az Élöviz-csatornáböl való viz- iemelés czéijából általuk létesítendő bolgárkerekek haszonélvezete tárgyában kötött szerződésük jóvá­hagyás végett. Az előterjesztett két rendbeli szerződést — mely szerint öntözési haszonélvezeti díjban holdan­ként egy éven át 2 forintjával úgy K. Szabó István, mint. Kis Gábor külön-külön 5 kát. holdterület után évenként 10—10 frtot tartoznak a társulat pénztárába befizetni — a közgyűlés jóváhagyja. Olvastatott Gyula város tanácsának kérvénye, melyben az 1.400,000 forintos és 200,000 forintos convertált Magyar jelzálog hitelbank kölcsönök kivetett járulékából és késedelmi kamatokból fenn­álló hátralékok kifizetésére f. év végéig halasztást kér. Olvastatott az ig. választmánynak vonatkozó javaslata. A közgyűlés az ig. választmány javaslatához képest Gyula városa részére méltányossági szem­pontból a hátralékoknak f. évi deczember hava lő-éig leendő befizetésére haladékot engedélyez. Tárgyaltatott Gallacz János kir. tanácsosnak társulat árterületén összegyülemlő belvizek sza­bályozása érdekében beadott indítványa. A közgyűlés az igazgató-választmány javasla­tára az indítvány beható tárgyalása után kimondja, hogy: 1. A társulat összes árterületén összegyülemlő belvizeket szabályozni fogja és ennek mielőbbi ke­resztülvitele szempontjából 2r. Utasítja a társulat főmérnökét, hogy a bel­vizek szabályozására vonatkozó tervet és költség- vetést készitse el. Még pedig tekintettel az arad- megyei ármentesitő társulat már kész terveire, első sorban a Fehér-Körös jobb- és a Fekete-Körös balpartja közti terület tervei készítendők el a két társulat közös érdekeinek kellő figyelembe vételé­vel. A tervezet ezen része legkésőbb 1898-ik évi ápril hó végéig a társulat kezgyülósónek beterjesz­tendő. Másodsorban előkészítendő és 1898. évi szep­tember hó 30-ig bemutatandó az árterületnek a Fehér- és Kettős-Körös balpartján elterülő bel­vizek szabályozására vonatkozó terv és költségvetés. Végül a felvételi és egyéb műszaki munká-. latok körül felmerülhető kiadások engedélyezésére és a költségek utalványozására a társulati elnököt utólagos bejelentés elvárása mellett felhatalmazza A Tiszavölgyi-Társulat folyó évi közgyűlésén a társulat képviseletében való megjelenésre a köz­gyűlés az igazgató választmány javaslatára Ladies György társulati elnököt kéri fel és bízza meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom