Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-06-06 / 23. szám

zottságnnk április hó 5-éo tartott üléséről felvett jegyzőkönyv és az igazgató választmány vonatkozó javaslata

Tekintettel arra, hogy azon alapokat, melyek az 1851-ik évben kelt szerződést aláirt érdekeltségi tagokat, az árvédelem tekintctébeni egyesülésre bírták, a szerződés keletkezése után csakhamar létrejött azon kormányhatalmi intézkedés, mely szerint a Gyula-békési csatorna megásatni rendeltetett s közmunka erővel már 1858-ban végrehajtva is lett — teljesen megváltoztatta, sőt a szerződés keletkezésekor létezett Fekete- és Fehér-körösi külön érdekeltség létezését a Fehér Körös medrének meg változtatásával megszüntette, — továbbá tekintettel arra, hogy az 1854-ik évi szerződés alapjára helyezkedett érdekeltség működésének megszűnése után az egyesülés, illetve a társulatnak ujabbi szer zödése érdekében 1864. évi julius 6-án Békésen tartott értekezlet meddő maradt: a később teljesen megváltozott viszonyokkal szemben ezen szerződést, — mely szorosan végrehajtva sem lett — oly okiratnak, melynek alapján a leszámolást teljesíteni lehetne, vagy azt a most fennálló társulat teljesíteni köteles volna — nem lehet tekinteni; nem annyival inkább, mert az 1871—ik évben létrejött újabb szerződés, az 1854-ik évben keletkezett szerződést hatályon kívül helyezte anélkül, hogy a leszámolást fentartaodónak, avagy végrohajtandónak jelezte volna.

De ha a leszámolás az 1871. évben létrejött szerződés alapján végrehajtandó volna is, — tekint ve, hogy a leszámolásnál az 1851. évi szerződés szerint, a leszámolás tárgyát képező, akkor fennállott gátalap s a gátakba befektetett föld köbtartalma, ezeken kívül a községek belterületének értéknövekedése, figyelembe sem vétetett, sot a gátakba fektetett föld köbtartalma és munkaértéke, éppen azért, mivel a társulati viszony szünetelése alatt, a parti birtokosok és községek által önvádéig műk érdekében, — de a folyamoktól távolabb cső érdekeltek javára is — tett kiadásokat — jóllehet azok felszámolását s az illetők javara való betudá sát a méltányosság követelné felszámolni nem tehet, sőt ezek felszámolása a társulat munkakö réhe nem is tartozik és tekintettel arra, hogy az 1871. évben keletkezett szerződés óta, a Fekete- Körösnek szanazugnál a Fehér-Körösbe történt bevezetése által a doboz-békési Fekete Körösi meder teljesen megszűnvén, ezáltal oly helyzet jött létre,! mely szerint az 1854. és 1871. évi szerződések alapján álló érdekeltségnek árvédelmi viszonyai teljesen megváltoztak, sőt az érdekeltségnek egy igen jelentékeny — úgy nevezett Kettős Körös jobb parti — része minden fentartás nélkül, a hosszufoki társu lathoz csnloltatván. most már ezen érdekeltség helyett a nagy mértékben leapadt Kettős-Körös bal- parti — a bizottság által bemutatott leszámolás szerint különösen dobozi — érdekeltség lenne kötelezve a leszámolás szerint felmerülő tetemes költségeket viselni, mi sem méltányos, sem az osztó igazsággal megegyeztethető nem volna.

Mindezeknél fogva tehát, tekintettel-arra, hogy a leszámoló* méltányosan és igazságosan meg nem oldható:

a közgyűlés az ig. választmány által, a kiküldött bizottság véleményének elfogadása mellett tolt javaslatához képest, a leszámolás felett napirendre tér s a leszámolás ügyét, mély a társulati érdekelt-1 ségbea csakis az egyenetlenség és viszályt odás magvati hintené el, a társulat ügysorozafából egyszer s min i denkorra leveszi.

Olvastatott a Bókésvár.negye alispánja által megküldött f évi április hó 24 én kiadott rendelete a földművelésügyi ministernek, melylyel Achim L. János és társai csabai lakosók részéről a társulat közgyűlése által első fokulag megállapított ártér- osztályozást munkálatok felett m. évi julius hó 8 án hozott alispáni határozat ellen hozzá beadott feleb- bezés elutasításával az alispáni határozatot érintet-1 lenül hagyja.

Tekintve, hogy az egyes érdekeltek az alispán által értesítve lettek, a közgyűlés az ig. választ mány javaslatához képest, a miniszteri rendeletet tudomásul'veszi.

biakon a főváros első művésznői, művészei és Írói közvetlenül a Telefon Hírmondó hallgatói számára énekelnek, zenélnek, vagy legújabb müveiket olvassák fel.

Mindezeket az előnyöket nagy mértékben fogja észrevehetővé tenni a riadó jel. Sok kísérletezés után a Hírmondó műszaki osztályá nak sikerült kitalálni egy olyan jelző készüléket, a mivel a szerkesztőség figyelmeztetheti a publikumot, egy-egy nagyobb f n'osségu eseményre, a miről épen akkor ad hirt a beszélő újság. Szükséges volt ez azért, mert a közönség nem ülhet szakadatlanul a Telefon Hírmondó kagylóinál s így talán éppen azt mulasztaná el a nap történetéből, a mi a legfontosabb. — A riadójelet használja fel a vállalat a pontos idő jelzésére is. Reggel 9, délben 12 és este 7 órakor mindig megszólal a riadójel éles hangja és tizedmásod pereznyi pontossággal tudatja a meteorológiai intézet által megállapított időpontot. Ez az intézkedés elejét fogja venni annak a régi mizériának, hogy az órák mindenütt máskép és pontatlanul járjanak.

Hasznos es szórakoztató tehát egyaránt a Telefon Hírmondó, a miről — úgy hisszük — nem sokára lesz alkalma meggyőződni a vidék közönségének. És ha az országban szerte kiépül a Hírmondó hatalmas hálózata, ez ismét oly dolog lesz, a melyre a külföld előtt (a hol efélé még sehol sincs), büszkén hivatkozhatunk, mint rohamos haladásunk egyik erős bizonyítékára. Nincs is már messze az az idő, a mikor a vidék is egészen természetesnek fogja találni, hogy az egy központban elhangzott felolvasást vagy zenét az ország legkülönbözőbb részeiben egyszerre ezren meg ezren hallgathassák. A Telefon Hírmondó is arra a sorsra fog jutni, a mire a többi nagy korszakos találmány : a vasút, a táviró és a telefon — megszokják és nélkülözhetetlenné válik.

P. Magyar Elek.

Városunk csatornázása.

Általánosan ismert tény, hogy az alföldi városok közegészségi viszonyai korántsem oly kedvezők, mint azt a népességnek a város által elfoglak területhez mért osek'ély sűrűségéből következtetni lehetne. Ezen jelenség főoka az, hogy alföldrvé- rosokban a talajvíz magasam áll és a hajcsövcsség folytán ott is felhozza a nedvességet, a hol az a felsziueu nem is jelentkezik; erre a felszívódásra épen alkalmas a nálunk is általános vályog és vert falazat. Városunkban még fokozottabban jelentkezik ezen baj, mert a föld szine alatt nincsen oly homokréteg, mely a csapadék vizet leszijja és elvezesse, minélfogva az a föld színén tesped.

Ezen bajon segítendő tekintetbe kellett venni, hogy Gyula város belterülete mintegy 740 kát. hold és ilyen nagy felületről a házakban és udvarokon is összegyűlendő szennyvizeket általános, földalatti csatornázással elvezetni oly költséges, melyet városunknak már eléggé megterhelt lakossága el nem bír.

Ennélfogva meg kell elégednünk azzal, hogy a város területén tespedő vizeket elvezessük, a talajvizet leszállítsuk és módot nyújthassunk arra, hogy idővel az egyes háztulajdonosok alapcsövezéssel szárítsák házuk alapfalait,

A belvizek befogadására mindjárt első tekintetre az Elővizcsatorna és a Bárdosér kínálkoznak, csakhogy az Elővizcsatorna vizszine azon időben, mikor a duzzasztó működik, alig van fél méterrel alacsonyabban, mint városunk egyes mély helyei. Ilyen mély helyek városunkben: Rucza- Zöld- és Damjanich-ulozÁk, továbbá az uj-város, uj ülés és általában az egész nagy oláhváros, Hogy tehát ezen fenti helyekről az élővízbe vezető csatornáknak kellő esést adhassunk, gondoskodni kell arrói, hogy az Elővizcsatorna egy részében alacsony vízállás legyen mindenkor. Ezen czélból intézkedni kell arról, hogy nem csupán a körgáti alsó (Bodoky-féle) zsilipnél duzzasszuk a vizet, hanem helyezzünk egy fazsilipet a belső kőhid alá és igy a bolső kőhid és a Bodoky-féle zsilip között oly alacsony vizet nyerhetünk, mint a milyen a belvíz levezetésére szükséges; másrészt pedig a jelenlegi uszodánál a szükséges magas vízállás meglesz.

A nagy-oláhváros és újváros főlevezető csatornája a város szélén, a régi oláhvárosi gát mentén, a nagyváradi utat átszelve, kenyéi'sütő-utcza. hajóséri híd alatt, a zöldág-uteza mentén, a Dióssy- féle sugáruti-ház előtt, onnan dél felé kanyarodva, a vereskereszt melletti hid alatt, az epreskertnél egy csőzsilippel az Elővizcsatornába vezet

A németváros oly kedvezően fekszik, hogy annak egy része közvetlen az Élővizcsatornába, másik része a fenti főárokba vezetheti vizét.

A ruczaváros vize földalatti csatornába fogatik fel és a belső kőhidnál iétesitendő zsilip megett ömlik az Elővizcsatornába. A kulcs-utcza környéke a bárdosérben készítendő vezérárokba vezetheti vi zét, mi által a bárdosérben mintegy 12 kát. hold kiszárított területet nyerünk.

Az uj-gyulai mély anyaggödrök vizét alag csövekkel vihetjük az Élővízbe. Ezen alagcsöyek egy láb hosszú, égetett agyagból készült csövek, melyek átlag egy méter mélységben, folytonos eséssel helyeztetnek szorosan egymás mellé; -ezén ala£- csősorok a hajcsövesség által mozgatott ne Ives'sél get a talajból kiszívják, ez által a talajt kiszárítják és a talaj szellőztetése által a szerves anyagokat oxidálják és ez által az egészségre ártalmatlanná teszik.

A csatornázás által a sertésfürösztő táplálása is változást szenved. Eddig ugyanis, ha a sertés- fürösztőbe vizet akartunk duzzasztani, az egész bárdoseret míg kellett vízzel tölteni. Ezután a sér- tésfürösztőbe a vizet, a várit ut mellett levő cso- hoséri hídtól vezetnénk — egy zsilip segélyével -— a n.-péli ut melletti árkon, a körgát külső szélén, a körgátat egy csővel átszelve, a vásártéri korlátok mellett, a vágóhíd mellett a fürösztőbe. Ezen viz- vezetós által nemcsak könnyebben láthatjuk el a fürösztőt vízzel, hanem tisztább vizet is vezethetünk oda is időközönkint, egy mellékcsatorna segélyével a vágóhíd mostani csatornáját is öblögethetjük.

Minthogy ezen árkok nagy része már most is megvan és igy aránylag kevés földmunka szükséges, az összes költségek 18,000 frtra rúgnak, tehát a csatornázás kát. holdankint mintegy 25 frtot tesz ki.

Szükségesnek tartottuk a csatornázási terve zetnek a fentiekben való megismertetését annyival is inkább, miután a képviselőtestület legutóbbi közgyűlésének határozatát véglegesnek nem tarthatjuk.

A közgyűlést követő napon bekövetkezett felhőszakadás és az annak következtében történt károk ékesebben szólnak minden kapaczitálásnál. A mi képviselőtestületünk kiszámitbatlan ugyan, de mégis föltételezzük róla, hogy he másodszor is elébe kerül a csatornázás terve, azt komolyabban fogja tárgyalni, mint első alkalommal és nem a vár megye parancsszava, hanem saját elhatározása alapján készül el — a mi elől többé kitérni sem nem szabad, sem nem lehet — Gyula városa csatornázása.

A menyházai kirándulás.

Négy vármegye orvosa gyűlt össze f. bó 3-án Menyházán, hogy gr. Wenckheim Frigyes szives meghívásának engedve, behatóan megtekintsék és tanulmányozzák az általa Dagy gonddal és költséggel restaurált, fürdőhelyet. A társaság, melyben Békés, Arad, Csanád és Csongrád megyék orvosai voltak képviselve elég szép számmal (körülbelül 100 volt a megjelentek száma) Aradról csütörtökön reggel 6 órakor indult el az arad-csanádi vasút külön vonatán s midőn a fellobogózott kis hegyi gőzös Meny házára érkezett, a Rákóczi hang jai mellett fogadta az uradalmi tisztikar a kiszálló vendégeket. Előbb Rázel inspektor, majd később dr. Hajnal Albert üdvözölte a megjelenteket, kik nevében dr. Posgay, Arad város főorvosa mondott köszönetét a szives fogadtatásért. A társaság ki sebb gruppokba oszolva, megtekintette a telepet, behatóan megszemlélvén a hidegviz-gyógyintézetet. uszodát, a nagy fürdőházat, forrásokat stb. az uradalmi tisztek szives kalauzolása mellett. Általában a szemle alkalmával a társaság tagjai azt az im- pressiót nyerték, hogy Menyháza megérdemli a

közönség részéről való támogatást. Kies fekvése, jó levegője és bővizű forrásai alkalmassá teszik üdülő és pihenő helynek és remélni lehet, hogy idővel sokan fogják felkeresni, kiknek klimatikus kúrára van szükségük, mert a gróf Wenckheim Frigyes áldozatkészsége folytán oly szépen van e kis fürdő berendezve, hogy úgy a beteg, mint az üdülő megtalálja a kellő kényelmet és bátran versenyezhet a többi hazai e nemű fürdőkkel.

Délután két órakor bankettre gyűlt össze a társaság, melynek folyamán Rázel inspektor, dr. Hajnal Albert, dr. Wallfisch (Csaba), dr. Kőhegyi (Szeged), dr. Issekutz (Arad), dr. Posgay (Arad), dr. Csánky (Körös-Ladány) stb. mondottak gr. Wenckheim Frigyesre, a vendégekre sikerült toas- tokat. Az „Alföld“ szerkesztőjének indítványára sürgönyileg üdvözölték gr. Wenckheim Frigyest.

Este 6 órakor a társaság nagy része a külön vonaton haza utazott, magával vive egy kellemesen eltöltött nap benyomásait. Megyénkből a kiránduláson részt vettek dr. Bárdos (Gyula), dr. Reisz, dr. Révész, dr. Ondroviczky, dr. Wallfisch (Csaba), dr. Hajnal István, dr. Henszlmann, dr Frei (Békés), dr. Csánky (K.-Ladány), dr. Deák (Kétegyháza), dr. Reisz (Orosháza), dr. Eisler (Gyoma.) Varságh, Südi és Réti gyógyszerészek.

Dr> Deák Zsigmondi

Tari/ü.g'37-_

A polgári iskolaszék áldozó csütörtök délelőtt Jantsovits Emil elnöklete alatt ülést tartott, a me lyen a polgári iskola tanévet berekesztő vizsgálatok következőleg állapíttattak meg:

Junius 22-én d. e. 8 órától az első,

„ 23-án I „ I i a második,

I 25 én , , , § a harmadik,

I 26in , , , „ a negyedik)

osztály vizsgálata. Junius 26-án délután 2 órakor a jutalmak megállapítása, 5 órakor rajz-, irás- kiállitás-, szavalás-, ének- és tornavizsgálat, az iskola év berekesztésével. Az első osztály vizsgá latán való megjelenésre Bezsán József és Stefánovics Péter, a másodikra dr. Follmann János és Sál Sebestyén, a harmadikéra Schröder Kornél és «Sárefa János, a negyedikre Oláh György és Sál József kérettek fel ; a jutalmak megállapítására Jantsovits Emil elnök, dr. Follmann János gondnok, Hoffmann Alajos a polg. isk. igazgatója és a tantestület tagjai.

Az iskolaszék tárgyalta Pivár János igazgatónak lapunkban egész terjedelemben közölt javaslatát a polgári iskolának községi algymnásiummá átalakítása tárgyában. A gyűlés a javaslatot egész terjedelmében elvileg elfogadta s további intézkedések tétele végett Jantsovits Emil elnököt, Dutkay Bélát, Oláh Györgyöt, Schröder Kornélt és Pivár Jánost bízta meg.

Mé^ több kisebb érdekű folyó ügy letárgyal- tatván, az ülés befejeztetett.

Hírek.

A tüzes nyelvek ünnepén. A keresztény világ nagy, ünnepet ül ma és holnap, a Szentlélek eljövetelének, a megszenteltetésnek ünnepét. „Elmenvén tanítsatok minden népeket« szólott a mester az ő tanítványaihoz. S hogy képesítse is őket az ige hirdetésére, s hogy betetőzze az isteni művet, melyet e földön létesített, elküldte az ő Szentlelkét, tüzes nyelvek alakjában az 0 tanítványaihoz s azok meg- szólalának a föld népeinek minden nyelvén. Magasztos, lélekemelő ünnepe ez a kereszténységnek, magasztos az Atya, Fiú, Szent lélek, s mégis az egy Istennek eme utolsó megnyilatkozásában, lélekemelő a hivő emberiség Istenhez térésének, a hit erejének s üdvözítő hatásának elismerésében.

A békésmegyei közművelődési egylet folyó hó 29-én igazgató-választmányi s közgyűlést tart, mely utóbbinak főtárgya a Tallián Béla lemondásával üresedésbe jött elnöki állás betöltése lesz. A meghívók a napokban küldetnek szét.

Szabó János esperes bucsuzása. Közéletünk s a vármegye társadalmának hosszú évek során át kimagasló alakja, a magas röptű, ideális lelkületű pap, Szabó János esperes hétfőn, pünkösd másod napján búcsúzik Körös Tárcsán híveitől g általában a vármegye közönségétől, hogy elfoglalja Hódmezővásárhelyen a lelkészi állást, s mint az ev. ref. egyháznak oszlopos tagja áldásos működésével hirdesse ott is az isten igéjét s nemesítse az emberek szivét, lelkét. Nagy veszteség éri vármegyénket s közelebbről a vármegye református híveit az ő távozásával, s helye pótolhatatlan marad* Oly tové^ kény tagja volt a közéletnek mint vármegyei bizottsági, közig, bizottsági tag s egyéb társadalmi közreműködésével a megyei társadalomban, hogy emléke k i töröl heti en marad a vármegye közönsége előtt; hivei atyjukat, a szó igaz értelmében vett őriző pásztorukat vesztik el benne. Veszteségünk tudatát csak az enyhiti, hogy itt lesz a szomszédunkban, az alföld szivében Hódmező-Vásárhelyen, ahol épen most nagy szükség van az olyan tisztalelkü, humánus, emb^rismerő, mély tudományu, kipróbált har- ezosra, mint a milyennek mi Szabó János esperest ismerjük, akitől — ismételjük —fáj, rosszul esik elválnunk. —■ Isten vezérelje őt, szeretett családjával uj otthonába!

A főispán körútja- Dr. Lukács György főispán, ki a vármegyében a múlt héten kezdte meg első körútját, hétfőn Csabán keresztül Dr. Fábry Sándor alispán, dr. Zöldy János főorvos és Deimel Lajos főszámvevő kíséretében Békésre utazott, hol nagy ünnepségeket rendeztek tiszteletére. A békési határnál nagy küldöttség élén Popovics Szilveszter főszolgabíró üdvözölte a főispánt, ki kíséretével hosszú kocsisorban népies bandérium vezetése alatt vonult be a fellobogózott városba, a hol a lakosság harsány éljenzése kisérte a díszes menetet. A főispán a városi bérházhoz hajtatott, melynek dísztermében a községi elöljáróság élén Mezey Lajos I. jegyző szép beszédben üdvözölte a főispánt, ki válaszában köszönetét mondva a fogadtatásért, örömmel helyezte kilátásba a község érdekeinek támogatását. A főispán ezután a piacztéren felállott díszes bandérium tagjaival váltott pár szót*» és a pol gári leányiskolát látogatta meg, hol a tanitó-testület és a növendékek üdvözölték őt, Majd a járásbeli községek küldöttségeit fogadta és több helyen látogatást, tett. Délben 2 órakor népes bankett volta

főispán tiszteletére, hol az ünnepelt a jBH Jj- Hajnal István és Kny Antal a Lajos ügyvéd a főispán kíséretére, dr. gBO főispán és dr. Fábry Sándor alispán Békés község felvirágzására és még többen mondottak pohárko- szöntőt! — Az ebéd végeztével a főispán a kosái- fonó tanműhelyt látogatta meg, melyben Mezey jegyző és Fejérváry a tanműhely vezetője kalauzolták A főispán elismerését fejezvén ki az intézet vezetőinek kocsira ült és a bandérium es hosszú kocsisor kíséretében haza utazott Gyulára. Pónte- ken délben pedig Orosházára utazott a. főispán 5 dl. Bodoky Zoltán főszolgabíró a járás határán Csor- váson fogadta, hol is az elöljáróság ólén üdvözölte. Orosházán a pályaudvaron Vangyel Szilárd községi első jegyző nevében üdvözölte ft főisp&nti ft kinek a fehér ruhába öltözött Kovács Etelka gyönyörű élővirágcsokrot nyújtott át. Nagy közönség és hosszú kocsisor kisérte be a községházához a hol a képviselőtestület közgyűlése volt összehiva. A közgyűlésen Harsányt Sándor evang. lelkész üdvözölte a főispánt, a ki nagy figyelemmel hallgatott hosszabb szép beszédben válaszolt, kiemelve Orosháza község közgazdasági s kulturális jelentőségét es ezekből^ a községre háruló kötelezettségeket, a melyek teljesítéséhez ő teljes támogatását ígéri. Közgyűlés után dr. Lukács György látogatásokat tőn a községbeli notabilitásoknál, este 8 órakor pedig fényes bankett volt tiszteletére az Alföldben, mely lakomán és sikerült felköszöntőket mondtak dr. Lukács György a királyra, majd nagy hatással Orosháza községére, a főispánra pedig Harsányi Sándor, dr. László Elek, Szőke János róm. kath. Rubinstein izr. lelkész, Kiár Béla nagy-szénási evang. lelkész és Torkos Kálmán nagy-szénási jegyző. Dr. Bodoky Zoltán a polgárság és katonaság közötti jó viszonyra, Vangyel Szilárd a társadalmi egyetértésre, dr. Szalay József pedig a hölgyekre ürité poharát. Szombati napon az orosházi járás néhány községébe ment ki a főispán, aki a közelebb Szarvas városát fogja meglátogatni.

Debreczenben tudvalevőleg uj lovasdandárt alakítottak, melynek kötelékéhez tartozik a Gyu- án állomásozó három huszárszázad is, amely fölött az uj dandárparancsnok, Peresei József ezredes tegnap tartott szemlét, a buszárság gyakorlatai fölött a leghizelgőbb szavakban nyilvánítván teljes megelégedését. A dandárparancsnok első ízben lévén Gyulán, a városi tanács Dutkay Béla polgármester vezetése alatt tegnap délben küldöttségileg tisz- elgett nála.

Kinevezés a vármegyén. A vármegye főispánja Iván Romulusz árvaszéki dijnokot állásától fölmentvén, helyébe Merksz Rezső gyulai lakost nevezte ki. Ugyanő dr. Mérő Samu b.-csabai lakos ügyvédjelöltet a vármegyei árvaszéknél tiszteletbeli ülnökké nevezte ki, a vármegye alispánja pedig ugyanott kisegítő napdijas ülnökként alkalmazta, végül a főispán a vármegyénél Herberlh Alajos elhalálozásával megüresedett kőnyomdászi állásra Kaudersz G. Sándor gyulai nyomdászt nevezte ki.

A Széchenyi Kollonich-féle alapítványban megüresedett és évi 63 frt segélylyel javadalmazott 28 helyre hirdet pályázatot a vallás és közoktatásügyi miniszter. Az alapítványi segélyért magyarországi illetőségű, róm. kath. vallásu oly aggkorű férfiak pályázhatnak, kik a király vagy haza szolgálatában érdemeket szereztek. Előnyben részesülnek a népnevelés terén működött nemesi származású vagyontalan pályázók A pályázati kérvényeket a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez czimezve az egyházi főhatóság utján folyó évi julius hó 1-ig kell benyújtani és az előfeltételeket okmányokkal kell igazolni.

Beliczey István jubileuma. Említettük, hogy Beliczey Istvánnak a ki 1873. év óta vezeti a békésmegyei gazd. egylet ügyeit, mint elnöknek negyedszázados jubileumát a pünkösti közgyűlésen ünnepli meg az egylet, a mely a következő meghívót küldte szét tagjainak : „A békésmegyei gazdasági egylet f. évi junius 7-én pünkösd hétfőn d. e. 10 órakor B.-Csabán a casino nagy termében választó közgyűlést tart, melyre az egylet t. ez. tagjai tisztelettel meghivatnak a megjelenni kéretnek. Tárgysorozat : 1. Beliczey István egyleti elnök Öméltóságának üdvözlése elnöksége 25 éves jubileuma alkalmából. 2. Elnöki jelentés a lefolyt egyleti évről. 3. A számvizsgáló-bizottság jelentése az 1896-ik évi számadások megvizsgálásáról és a pénztárak állapotáról. 4. Az igazgató választmány által a vármegyei földmives iskolára tett egy örökös egy időhöz kötött alapítvány iránti határozatának jóváhagyása. 6. A gazdasági egyletek országos szövetségébe történt belépés jóváhagyása. 6. Elnök, alelnök, ügyész, könyvtárnok, állatorvos és az igazgató-választmány tagjainak megválasztása. 7 Neta- láni indítványok. B -Csabán, 1897. május 30. Az elnökség megbízásából Zlinszky István, egyl. titkár.“ A meghívó epilógja a következő meleghangú kommüniké: „Gazdasági egyletünk buzgó elnöke, mélt. Beliczey István ur a folyó évben tölti be elnökségének negyedszázadát s gazdasági egyletünk f. évi junius hó 7-én rendes közgyűlésén ünnepli meg ezen örvendetes eseményt. Azon meggyőződésben, hogy egyletünk minden egyes tagja a bizottsággal együtt érez akkor, midőn a közélet s különösen gazdasági egyletünk egyik jelesét ünnepeljük, van szerencsénk a t. ez. felkérni, hogy jubiláló közgyűlésünk fényét emelendő, ezen megjelenni szíveskedjék. Azon nézetben vagyunk, hogy a legkevesebb az, a mit Beliczey Istvánért t -hetünk, ha oly számban jelenünk meg ezen igazán ritka — hazánkban még elő nem fordu t — alkalommal, mely igazolni fogja azt az igaz ragaszkodást, melylyel Beliczey István iránt egyletünk minden egyes tagja viseltetik. R'tka ünnepély lesz ez t. ez , mert ritka az, hogy ejy egyén huszonöt éven át oly tapintatosan, oly lankadatlan buzgósággal és annyi tudással vezessen egy gazdasági ogyletet, minővel azt Beliczey István teljesítő s ezért méltó arra, hogy az egylet tagjai velünk együtt minél nagyobb számban nyújtsák át neki az elismerés pálmáját s egyhangúlag hangoztassuk, hogy : Éljen Beliczey István, a békésmegyei gazdasági egylet elnöke'!“

A városi képviselő választások hétfőn zajlottak le, szokatlanul lanyha érdeklődés és eme érdeklődés hiánynak megfelelő eredmény mellett is, mely enyhén szólva csöppet sem felel meg ama kívánalomnak és várakozásnak, a melynek e város jól felfogott érdekében lapunk múlt heti számában kife-