Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-06-06 / 23. szám
23-ik {szám Gyula, 1897. juxiius 6-án XXIX. évfolyam @sr Szerkesztőség: Templomtér, DobayJános kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. "Ül ä» Társadalmi és közgazdászati íietilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: EÓH1T ID -Á- T7" I 3D. 1 Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyvkereskedés, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. | ,_r ^ ,_r I gjjg | Éj | ,_rj, Midőn az ég felhője eltakarta a tanítványok szeme elől a Megváltónak kedves alakját: bánat sötét felhője borult az apostolok lelkére, a magukra-hagyatottság szomorú érzete ült sziveikbe, a remény fénysugarát csak amaz Ígéret képezte, hogy elküldi Jézus a Szentlelket, felemelni a bánat tengeréből mindazokat, kik Krisztus menybe menetele által bus árvaságra jutottak . . . S ime, „az Ígéret teljesedett, Szentlélek Isten küldetett a busongó tanítványokra . ..“ Eltűnt a lélek egéről a sötét gyász rémes fellege; reménycsillag gyűlt ki a csüggedés éjeiében ; tiszta fényben ragyogott fel a bit tündöklő csillaga . . Az »ige“ testet öltött; az evangyéliom életadó melege átjárta a lelkeket . . . Mint vihar megszűntével felragyog a napsugár s életet lövel a teremtmények millióiba: a kétségbeesés fergetegé- nek tüntén a jövőbe vetett bizalom melengető sugarai csókolgatták a lelkeket, miként lengő szellő a fáknak zöld lombját. Péter beszél! A nép ezrei áhítattal csüggnek ajkának szavain . . . Mint fáklyaláng a száraz anyagot gyorsan fellobbantja, úgy az apostoli szóra iellobog a szivekben a lelkesiiltség tüze 8 az első Pünköst napján meg lön alapítva Krisztus anyaszentegy- háza e földön . . . E dicső esemény emléke ujul föl lelkűnkben e napon, midőn Pünköstöt ünnepel a keresztyénség. De midőn eszünke jut, hogy az első Pünköst napján a tanítványok »élteiének mindnyájan Szentlélekkel«, mintegy hallani véli lelkünk ama szózatot: »Vettetek Szentlelket ?« . . . Boldog az, ki e kérdésre nyugodt lelkiismerettel igenlő választ adhat! mert csak az végezhet dicsőt, nagyot; csak az lehet Istenhez s hazájához hü; az teheti méltóvá v Egy magyar találmány. (A Telefon HirmondóO A legújabb idők korszakalkotó találmányai között, a melyek az emberi szellem diadalát hirdetik, előkelő, sőt mondhatni domináló p^zicziót foglalnak el a távolságok elenyésztetését czél- zók : a vasút, a táviró, a telefon. Ezek éreztetik áldásdús hasznukat legáltalánosabban és legközvetlenebbül az emberiséggel, s ezek váltak aránylag rövid idő alatt legnépszerűbbekké. A vasút, a táviró, a telefon azok a találmányok, a melyeknek köszönhetjük azt, hogy ez a fogalom : távolság, lényegesen veszített jelentőségéből. A keleti express vonat rövid órák alatt száguld át Európán, a kábel táviró szinte hihetetlenül rövid idő alatt közvetíti telegramm- jainkat Amerikába, vagy Ausztrália számára s csak nehány hét kérdése, hogy megnyíljék a budapest-berlini telefon vonal. És csodálatos az, hogy az emberek a ig-ik századnak ezeket a nagy vívmányait mennyire gondolkodás nélkül használják. A luxus vonat utasa nem is tudja elképzelni, hogy valaha utazás „gyors“ kocsin is, a Budapestről telefonon bécsi barátjával diskurálgató pedig bizonyára nem gondol arra, hogy egy évtizeddel ezelőtt, még nem volt meg az a szál drót, a melyen olyan szépen beszélgethetünk a bécsiekkel, S egvik sem gondolja meg, hogy mennyi fejtörésbe, mennyi munkába került az, míg egy-egy zseni megajándékozhattn embertársait a vasúttal, a távíróval, a telefonnal. De éppen az a körülmény, hogy a publikum olyan hamar megszokta a használatukat, bizonyítja azt, hogy mennyire életszükségletet pótoltak. magát az »istenfiuság« dicső nevezetére, síben munkás Istennek szent lelkel . Kit — bármi ok — őseinek hitétől s lazájától elidegenit, a ki megtagadja azon egyházat, melynek emlőin táplálkozva növekedett fel s délibáb, lidérczfénylől elvakitva, vagy tévhit bozótjába, vagy a hitetlenség kopár szirtjére jut; s azok, kik mások rábeszélésének, vagy az önzés káros sugallatának en£ edve, az ősöktől vérrel szerzett s megtartott haza iránti szeretet melegét és lángját nem ápolják híven keblökben, sőt a honfi erények sírjává lesz elkietlenült lelkűk : az ilyenek — ha vették is egykor — Istennek szent lelkét, nem bírják ma azt; ez égi tűz kialudt leikök bői! . . . Nem pillanatnyi felbevülés, ellobbanó láng bizonyitéka annak, hogy vettük Istennek szent lelkét, hanem amaz örökké munkás s nem lankadó szeretet, mely a jó cselekedetekben mutatja meg a maga erejét; mely széttöri az önzés bilincseit, kiirtja a vétek gyökérszálait: boldogság, erény virágait neveli, ápolja híven; hogy öntudatos hitbuzgóság s rendületlen hazaszeretet nemes érzete dobogtassa a sziveket; hogy a jóllét tündérvára felépüljön; az eszme megtestesülést nyerjen az egész emberiség közhasznára, boldogságára! . . . Kérdezzük meg azért magunkat gyakorta, hogy vettünk-e szent lelket? S ha igen: legyen munkás állandóan annak ereje a mi sziveinkben! Ha pedig azt tapasztaljuk, hogy lelkünk ez égi kincset nélkülözi: fohászkodjunk Istenünkhöz, esedezzünk szívből: »Jövel Szentlélek Ur Isten! Töltsd be sziveinket épen menyei szent ajándékkal!« Ki bűntől sarkalva idegen javak ellopásának, rablásának átkos tervét forgatja agyában, ki gyilkot emel, hogy embertársának életét boszuból vagy anyagi haszonlesésbő kioltsa, de az utolsó perczben öntudatra ébred, megszólal lelkiismeretének szava s a vétek örvényének széléről visszatérve, a becsület útjára lép s azon marad állandóan: az ilyen vette a Szentlelket! Az, ki egész életét arra szenteli, hogy a közügy oltárán lobogtassa, éleszsze az áldozat nemes tüzét, kinek szivében akkor így van Budapest közönsége a telefon intézkedésével, a Telefon Hírmondóval, ezzel a világon egyedül álló magyar találmánynyal is, Robida és Bellamy írtak fantasztikus regényeikben valami olyan csodáról,, a mely muzsikál meg felolvasásokat tart az előfizetőnek, a kinek a szobájába ennek a drótjait bevezetik. De ez 'k az igazán élénk fantáziával megáldott Írók is csak a 20-ik század regényének hitték e csoda megvalósítását. S ime, itt Budapesten, a sokáig barbárnak tartott Magyarország fővárosában akadt egy magyar ember, Edison méltó tanítványa, Puskás Tivadar, a ki — nenr törődve a gunyolódókkal és szkeptikusokkal, még a 19-ik században megvalósította ezt a csodát. Alig egy pár esztendeje, hogy Puskás emberei a beszélő újság első sodronyait kifeszitették a ' főváros utczáin s ma már minden úri család lakásának falán ott függ a Hírmondó két kagylója és az előfizetők száma meghaladja a 6000 et. A budapesti közönség pedig — a melynek valóságos életszükségletévé lett — annyira megszokta a Telefon Hírmondót, mintha a Telefon hangrreg- osztásának elve mindig ismeretes lett volna. Megszokta a publicum annyira, hogy ma már fölöslegesnek találja dicsérni s legfeljebb a kri- tizálásra keres alkalmat. Az a hir azonban emóczióba hozta a fővárosiakat is, hogy a Telefon Hírmondó nem kisebb dologra készül, mint a vidékre való kiterjeszkedésre. Igen, e magyar vállalat intézősége komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy hálózatát összekapcsolja a vidék nagyobb városaival s ezzel országos vállalattá alakuljon át. Kísérletek is történtek már ez irányban s Arad és Szeged lakói végighallgatták a Telefon Hírmondó egy- egy hangversenyét. Hogy ezek a kísérletek milyen fényesen sikerültek, annak illusztrálására álljon itt a következő nehány sor, a mely a kísérlete^ után egy vidéki lapban jelent meg : „A kitünően sikerült próba felejhetlen lesz az előtt a társaság előtt, a mely közel két óra hosszat oly mértékben van boldogság érzete, mikor és a mennyi jót tehetett, ki teljes erejét lasznositani törekszik a végből, hogy a hü íötelességteljesités nemes tónyeinek nyomán boldogság virágai fakadjanak: az ilyen vette a Szentlelket! Ki hü küzdelmének béréül elismerés babéra helyett rágalom, félre ismertetés s talán üldöztetéssel is találkozik, de őt sem roszakarat, sem ármány, sem a butaság botor tényei el nem térítik a jó, a helyes útról s inkább áldozatul dobja oda magát, hogy sem a nemes cselekedetekkel felhagyjon, a hálátlanság miatt a jótéteményeket ne gyakorolja : az ilyen vette a Szent lelket! Ilyen s ezekhez hasonló módon nyilvánuló erejét a Szentléleknek bírni legyen törekvésünk tárgya egész életünkben. Mindenkor, úgy e Pünköst ünnepén is, kérjük Istennek áldó kegyelmét, szent lelkének segedelmét, hogy lehessünk mindenkor hívek a reánk bízottakban. Istennek szent lelke vezérelhet bennünket az igaz utón. így lehetünk jó keresztyének, igaz honpolgárok, becsületes és közhasznú emberek. Dombi Lajos. Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat rendes közgyűlése. (Május 19.) Jelen voltak: Ladies György elnök, Keller Imre alelnök, Dutkay Béla, Léderer Lajos, Sánta János, Mezey Lajos, P. Nagy Sándor, Hoffmann Mihály, Szekér Gyula, Asz day Gyula, Bán Károlyi TL. Kovács András, Kosztolányi Béla kir. főmérnök, iSzarvassy Arzén kir. mérnök ministeri megbízott, Erkel János társ. főmérnök és Csausz Lajos társ. igazgató. Ladies György társ. elnök, annak előre bocsátásával, hogy a társulat összes árterülete Sö^Öá800/«»» hold, értéknövekedése pedig 1.933,740 frt lévén, ezen közgyűlés, melyen 282811200/iooo hold ártér és 1.577,830 frt értéknövekedés van a jelenlevők által képviselve, határozatképes, az érdekeltséget szívélyesen üdvözli s a közgyűlést megnyitja. A közgyűlés az ig. választmány javaslata alap ján és az igazgatói jelentésben foglalt előterjesztéshez képest a múlt évi határozattal ideiglenesen szervezett két csatornaőri állást véglegesen rendszeresíti és ezen határozatot — annak megemlítésével, hogy a két csatornaöri állás rendszeresítését állott igézete alatt a modern találmányok legmeglepőbb és legbámulatosabbának: a Telefon Hirmondó-nak. Oly tisztán halhattuk az opera előadását és a hangversenyt, hogy ezzel szem- b ;n a „nil adminari“ elve megszűnik. Ezt meg kellett csodálnunk.“ Ilyen lelkesedéssel fogadják a vidékiek annak a hírét, hogy a Telefon Hírmondót hozzájuk elvezetik. A kísérletek után most már bizonyos, hogy a Hírmondó, a mint Budapesten 612 kilométer hosszú vezetékén 6300 előfizetőnek igényeit tudja kiszolgálni, úgy képes lesz több — az ország nagyobb városaiba elfutó — vezetéket kielégíteni. A kérdés technikailag meg van oldva. Nem olyan kicsiny dolog az, ha a Budapesten kimondott szó, az itt elhangzott zene egyszerre csendül meg az ország minden részében. Minden uj oszlap, a mely továbbra viszi a Hírmondó sodronyát, egy-egy ujabbi közvetítője lesz a magyar művelődésnek. Terjeszti a magyar szót, magyar zenét. A vidék értelmisége rá is jött arra, hogy e közhasznú vállalat anyagi hasznát és értelmi fellendülését fogja előmozdítani A vidék együtt fog élni Budap -sttel, mert a nagy események, a melyeknek hírét a Telefon Hírmondó sodronyai szétviszik, egyszerre keltenek majd hatást a fővárosban és a távoli részekben. Kiváló szolgálatokat tehet a Hírmondó, ha valamely tév és hir dementálasáról lesz szó. Kezére járhat a hatóságoknak bűntények felderítésénél, bűnösök kézrekeritésénél. A bűntények részleteiről, tettesek sz.emélyleirásáról általa ér tesült leghamarabb a közönség és segédkezet nyújthat a rend őreinek. Tény az is, hogy gyakran egyesek, vagy vállalatok nagy veszteségei kerülhetők el a 1 által, hogy az ország minden részében egyszerre kap hiteles értesülést mindenki. Általánosan ismeretes dolog, hogy a vidéken csak nagyobb az Élővíz csatornának a társulat által történt átvétele és műtárgyaival együtti kezelésének kötelezettsége szükségessé tették — a földmivelésügyi mi- nisterhez jóváhagyás végett felterjeszti. Elrendeli a közgyűlés, hogy a 2.000,000 jrlos kölcsön járulékából május 1-én hátralékban lévő 10,824 frt 74VS kr., a volt 1.600,000 frtos kölcsön járulékából hátralékban lévő 7092 frt 29’/a kr. ősz- szegeknek szigorú behajtása iránt az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóságok felkéressenek. A kezelési költség kivetésekből fennálló hátralékok behajtása czéljából a közgyűlés utasítja társulati igazgatót, hogy a 13344 frt 407g hátraléknak folyó évi szeptember hó 1-ig tartó záros határidő alatt leendő befizetésére a hátralékos érdekeltséget hívja fel oly figyelmeztetéssel, hogy ezen határidő letelte után a legerélyesebb végrehajtás fog a hátralékosok ellen megindittatni. Társ. főmérnöknek jelentése szerint az Élőviz- csatorna alsó torkolati zsilip és csatornáján szükséges építkezések teljesítése a tavaszi árvizek bekövetkezte előtt mulhatlanul végrehajtandók voltak és a kedvezőtlen időjárási és vízviszonyok az építkezési költségeket jelentékenyen emelték, — ezen körülményt figyelembe véve —a közgyűlés az igazgató választmány javaslata alapján és a főmérnöki jelentésben foglalt előterjesztést képez az alsó torkolati zsilip épitése körűi felmerült 9099 kor. 14 fii. költségtöbbletet az egész kiadásoknál elérendő megtakarítások terhére kifizetésre utalványozza. A közgyűlés az igazgató választmány véleményéhez képest, a pénztárnoki jelentést, mely szerint a múlt év végével: Bevétel volt .... 704,190 kor. 29 fii. Kiadás volt .... 491.144 kor. 21 fii. Maradvány decz. 31-én 213,046 kor. 08 fii. s azt, hogy ezenkívül a kigyósi vadviz csatorna társulattól átvett és külön kezelt 698 kor! 16 fillér a csabai takarékpénztárnál betétként vau elhelyezve — tudomásul veszi. A földmivelésügyi minister az »Arad- békés- megyei élő és belvizlevezetö csatorna* és a „Kigyós- Gyula-csabai vadviz levezető“ társulatoknak a társulatba történt beolvadása folytán megváltozott helyzetnek megfelelően az alapszabályoknak módosítását, valamint az Élővíz csatornán létező zsilipek és a duzzasztó mű kezelésére vonatkozó szabályzatok kidolgozását és hatósági jóváhagyás elé terjesztését elrendeli. Olvastatott az ig. választmánynak vonatkozó javaslata. Miután már az újonnan megállapított társulati alapszabály jóváhagyás végett fel van terjesztve, az Élőviz-csatorna és műtárgyainak kezelési szabályzata pedig hatósági jóváhagyás végett Békésvármegye alispánhoz beterjesztve lett, a közgyűlés az ig. választmány javaslatához képest a ministeri rendeletet tudomásul veszi. Olvastatott á Csaba község által az 1854—76. évekre vonatkozólag kért leszámolási ügyben biezégek, vagy egyes spekulánsok kapnak Budapestről üzleti, főleg tőzsdei ügyekben távirati értesüléseket. A jól értesült spekulánsok azután igyekeznek a közönséget kihasználni. Az sem ritka eset, hogy a vidéki üzletember budapesti megbízottja spekulácziónak esik áldozatul. Ezeket a bajokat mind orvosolja a Telefon Hírmondó. Ennek segélyével egy időben és pedig a távirati útnál is sokkal gyorsabban értesülnek budapestiek ás vidékiek mindarról, a mi az üzlet, a kereskedelem körébe vág, legyen az termény, érték, vagy vállalat, a melynek részvényei a budapesti, esetleg kői földi tőzsdéken jegyeztetnek. A Telefon Hirmondó kiterjeszkedésétől a napi sajtó örvendetes fejlődése is várható. A közönség fokozott érdeklődéssel fogja várni azt 1 hírlapot, a mely részletes tájékozást nyújt azokról az eseményekről, a melyekről a Hirmondó rövid, távirati stílusban előadott hire alapján már értesült. Főleg a vidéki lapoknak lesz jó a szerkesztőségükbe bevezetett beszélő újság. Ettől fogják kapni leggyorsabb tudósításaikat. És mennyi — elöltünk eddig még ismeretlen — szórakozásban lesz része a vidékieknek ezentúl. Kemény téli időkben, mikor gyakran a vasúti összeköttetés is megszakad, a Hirmondó sodronya lesz az egyetlen szál, a mely a félreeső várost a világhoz köti. D 5 ez aztán hatalmas szál lesz. Mi mindent fog ez magával vinni. \Tappal pontosan megállapított napirend szerint baosztott hasznos és érdekes híreket, estepedig operaházi előadásokat. Igen, az ország egyetlen dalmű színháza, a budapesti operaház, ez időtől kezdve decentralizál ódik. De nemcsak a klasz- szikus operazenét, hanem esetröl-eselre a népszínház könnyed operettjeit is elviszik a Hirmondó vezetékei s e két színház premiereit a vidék ugyanakkor élvezni, a mikor Budapest. — Színházi előadásukon kívül még katonazenében, czigány- muzsikában és egyszer-másszor házi hangversenyekben is gyönyörködhetnek az előfizetők, ez utób-
