Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-05-16 / 20. szám

Hivatva lesz a közgyűlés határozni azon ajánlatok felett is, melyet a dobozi út építé­sére szükséges 200,000 írtos kölcsön tekin­tetében a pénzintézetek tettek. Az ajánlatok feltételeit annak idején már közöltük la­punkban, a feladat tehát annak elbírálása leend, hogy melyik ajánlat olcsóbb és ked­vezőbb a megyére nézve. Néhány szabályrendelet alkotása és mó­dosítása is közérdekű tárgyát képezi a köz­gyűlésnek. Ezek között legfontosabbnak lát szik azon régen húzódó ügy végleges elin­tézése, mely a mezőgazdasági ügyek szakszerű vezetésének biztosítását czélozza. A javaslat­tétellel megbizott küldöttség e tekintetben elejtendőnek véleményezi azon tervet, mely a megyei gazdasági egylettel való kapcso­latba lépést javasolja és e helyett indítványt terjeszt elő egy mezőgazdasági bizottság ala­kítása és a központban egy rendes javada­lommal ellátott gazdasági előadói állás rend­szeresítése iránt. — A közszolgálat érdekei kívánja a jegyzői magunmu/nkálatok szabályo­zását, a népnevelési bizottság újjászervezését pedig I tapasztalat mutatja szükségesnek, hogy az iskolalátogatók bevonása által ezen bizottság közvetlenül szerezzen értesülést azon szükségletekről, melyek a népoktatás körül mutatkoznak. Terünk nem engedi, hogy több tárgy ismertetésére is kiterjeszkedjünk, azon^ re­ményben kívánunk tehát hasznos munkálko­dást a törvényhatósági bizottságnak, hogy az ügyek ismertetése és az érdeklődés fel­költése által ezen pár szóval is hasznos szol­gálatot tettünk a közérdeknek. A közigazgatási bizottság ülése. — Május 10. — S Régen nem ' volt a vármegye közigazgatási bizottságának oly hosszan tartó ülése, mint a leg utóbbi; az ülés, moly máskor rendszerint befeje­zést nyert, most az egész napot elfoglalta. Az ülés elején kölcsönös üdvözlések hangzottak el, a vár­megye uj főispánja először elnökölvén a közigaz­gatási bizottságban, szívélyes szavakkal köszönté megnyitójában a bizottságot, hangsúlyozván azon bizalmas együttműködés szükségességét, mely a különböző közigazgatási ágak összhangba hozata­lát eszközölni hivatott testület eredményes tevé­kenységének előfeltétele. Megnyitó beszéde után a közigazgatási bizottság legrégibb tagja, Keller Imre ajánlotta fel a bizottság készséges támogatását és az uj elnök iránti teljes bizalmát tolmácsolva, re ményét fejezte ki, hogy a bizottság működése si­keres leend Az ügyek tárgyalása simán és nagyobb vita nélkül folyt le, nevezetesebb mozzanata volt még az ülésnek, hogy a vármegye alispánjának egész és különösen az útépítések körüli buzgó és sikeres működéséért egy ügyből kifolyólag egy­hangúlag bizalmat szavazott a bizottság. Az ülésen jelen voltak: dr. Lukács György főispán elnöklete alatt dr. Fábry Sándor alispán, dr. Lukács Endre vm. tb. főjegyző, Jancsovics Péter várm. árvaszéki elnök, Oláh György, várm. tiszti főügyész, dr. Zöldy János várm. t. főorvos, Liszy Viktor kir. ügyész, Csák György kir. pénz- ügyigazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Haviár LajoB kir. főmérnök, mint a kir. állam- építészeti hivatal főnöke, Zlinszky István közgazda­sági előadó, dr. Hajnal István, Jantsovits Emil, ■ Vidovszky János, Keller Imre, dr. Zsilinszky Endre és Haviár Dániel közig. biz. tagok. Elnöklő főispán következő beszéddel nyitja meg az ülést: Kedves kötelességet teljesítek, midőn elő­ször van szerencsém ebben a magas színvonalú testületben az elnöki tisztet teljesíteni. Minden erőmből igyekezni fogok megnyerni I mélyen tisztelt bizottság rokonszenvét. Törekedni fogok arra, hogy azt a szellemet, melyet ezen bizottság eljárásában eddig köve­tett, megerősíteni és tovább fejleszteni segítsem. Törekedni fogok arra, hogy ez a bizottság, a középfokú közigazgatás főszerve, hivatásszerű feladatainak mindenkor zavartalanul megfeleljen, hogy tehát egyfelől az állami, másfelől a társa dalmi érdek egyaránt kielégítést nyerjen a bi­zottság határozataiban, hogy a közhivatali elem és a társadalmi elem a bizottságban egymást mindenkor kölcsönösen támogassa. Ez a harmonikus egyetértés, a látszólag ellentétes érdekek ezen összemüködése biztositva van, ha a mélyen tisztelt bizottság minden tagja a magántekintetektől teljesen mentes közérdek alapjára helyezkedik. Ebben a szellemben mű­ködött eddig ez a mélyen tisztelt bizottság, ebben a szellemben fogok én igyekezni a bi­zottság tanácskozásait vezetni. A végre, hogy ezen tisztemben Békésvár­megye közigazgatási bizottsága magas igényei­nek megfelelhessek, első sorban szükségem van a mélyen tisztelt bizottság támogatására. Kérem ennélfogva a bizottság minden tagjának szives támogatását. Magam viszont Ígérem, hogy eljá­rásomban mindenkor a törvényesség és a tárgyi­lagosság tekintetei fognak vezérelni. ^Ezután Keller Imre emelkedett fel s mint leg­régibb közigazgatási bizottsági tag, üdvözli a fő­ispánt, áldást kívánván működéséhez, azon remé­nyének ad kifejezést, hogy a főispán bölcs veze­tése alatt a közigazgatási bizottság működési körét mindig a közérdek szem előtt tarlósa mellett és a törvényeknek megfelelőleg fogja betölteni. A kölcsönös üdvözlő beszédet harsány éljen­zés követte. A vármegye alispánjának rendszerinti havi jelenteset Lukács Endre tb. főjegyző terjesztette elő. (A jelentést térszüke miatt lapunk jövő szá­mában fogjuk közölni.) Az alispáni jelentést Haviár Dániel felszóla­lása után tudomásul vették azzal, hogy a keres­kedelemügyi m. kir. minisztert feliratilag felkérik az iránt, hogy a transverzális állami müutba eső szarvas-balczóhalmi útszakasznak mielőbbi kiépítése iránt intézkedjék és az útépítéssel előállott közle­kedési akadályokat szüntesse meg. A kér.-állami anyakönyvi felügyelő a csaba- csüdi pusztának anyakönyvi tekintetekből a szarvasi anyakönyvi kerülethez való csatolása tárgyában vélcményes jelentést tett. Az anyakönyvi felügyelő annyival is inkább véleményezi az átcsatolást, mert Csaba-Csüdnek vallási, kulturális és keres­kedelmi szempontból Szarvas községhez utalt la­kossága ez átkapcsolás által egyházi és világi kö­telességeit ugyanegy alkalommal teljesíthetné. A járási főszolgabíró jelentésének meghallga­tása után elhatározta a közigazgatási bizottság, hogy feliratilag felkéri a belügyminisztert, hogy a csaba-csüdi pusztát anyakönyvezés tekintetében a szarvasi anyakönyvi kerülethez csatolja át. A vármegye főispánja az árvaügyi Jelebbviteli küldöttségbe rendes tagokul Jantsovits Emil és Vidovszky János bizottsági tagokat, póttagul pedig Haviár Dániel bizottsági tagot nevezte ki. A szőllősi pusztának a puszta-földvári anya­könyvi kerületbe való átcsatolása tárgyában kelt főszolgabírói jelentést — melyben a főszolgabíró az átcsatolást véleményezi — sürgős véleményezés végett a kér. állami anyakönyvi felügyelőnek adta ki a bizottság. A kereskedelmi miniszter megküldte a bi­zottságnak a közönséghez intézett azon leiratát, melyben értesíti a közönséget, hogy az útadó ed­digi törvényes (6%) kamata 5%-ra leszállitlatott. Tudomásul vették. Dogi József endrődi és Kis Pál n -szénáéi lakosok kivételes nősülés iránti kérelmét a hon­védelmi miniszterhez pártolólag felterjesztették. Kimpián György gyulai lakosnak a honvé­delmi miniszter, a kért kivételes nősüléshez az en­gedélyt — a védkötelezettség fentartása mellett — megadta. A közigazgatási bizottság felterjesztése folytán a belügyminiszter a szeghalmi anyakönyvi kerü­letbe anyakönyvvezető helyettessé Popovics Kornél járási Írnokot, az öcsödi anyakönyvi kerületbe ha­sonló minőségben Soós István öcsödi lakost nevezte ki, mindakettőt megbízván a házasságkötésnél való közreműködéssel. Ciorvás község képviselőtestületének, a köz­munka tartozás fele részének kötelező megváltása tárgyában hozott határozatát jóváhagyták. A vármegyei főorvos rendszerinti havi jelen­tése, mely szerint a közegészségügy állapota álta­lában kielégítő, sőt a múlt hónaphoz viszonyítva jobb is volt, mert a vármegye több községében fellépett vörheny megbetegülések tetemes csökke­nést mutatnak. A bejelentésre kötelezett heveny fertőző be­tegségek közül előfordult: a diphtheria 8 község­ben, de csak egyes esetekben. Legtöbb volt Oros­házán 10 és Szarvason 7 esetben. A kanyaró 2 községben Békésen 9 és Gyula-Váriban 3 esetben Vörhenynyel 13 község fertőzött. Ezek közül csak azok emlittetnek fel, hol 10-nél több megbetegülés fordult elő: Csaba 17, Kígyós 11, Körös-Ladány 20, Szeghalom 20, Szent-András 24 esettel. Bárányhimlő előfordult 5 községben. Legtöbb Csabán 6 esetben. A hasi hagymáz mutatkozott 5 községben, a legtöbb Dobozon 4 esetben. Továbbá vérhas, fültőmirigylob, szamárhurut 1, a gyermekágyi láz 2 községben 1—I esetben. A trachomáé betegségek száma: 188 tracho- más 31 trachoma gyanús. így a múlt hónaphoz vi­szonyítva 3 trachomás és 4 trachoma gyanús eset­tel több. A jelentést a bizottság tudomásul vette. Bartyik Lajos orosházi lakos, borbély, fog húzás gyakorlása iránt beadott kérelmével ismétel­ten elutasittatott. Lengyel Győző körös-tarcsai lakost terhelő adóhátralék törlését, miután 2000 frt értékű ingat­lana van, a pénzügyminiszter elfogadhatónak nem találván, e helyett tekintettel annak a szabadság- harezban tanúsított vitézségére s magas korára, a legmesszebb terjedő fizetési halasztás adatott. A szeghalmi főszolgabírónak, a tankötelesek összeírása közül követendő eljárásra nézve bővebb felvilágosítást kérő jelentésére a közigazgatási bi­zottság azt a választ adja határozatában, hogy mi­után a vonatkozó miniszteri rendelet csak általá­nosságban foglalkozik a tanköteleseknek a múltban történt hanyag összeírásával, utasítsa a főszolga­bíró az összeírás alkalmából az eljáró közegeket, hogy az összeírást az ide vágó törvények és ren­deletek szigorú figyelembe vétele mellett fogana­tosítsák. A vallás- és közoktatásügyi miniszter egy kör­rendeletét -intézett a bizottsághoz, melyben értesíti a bizottságot, hogy mivel látja azt, miszerint az újonnan képesített kisdedóvónők száma sokkal na­gyobb, mint az újonnan szervezett kisdedovó-inté- zetek s igy előállott azon helyzet, hogy ma már több százra menő okleveles kisdedovónő van állás nélkül, — ezen már társadalmi szempontból is tür- hetlen helyzeten segítendő — a kisdedovó intézetek számát szaporitandja s addig is, mig ezen intézetek felépülnek s a kultúra szolgálatába adatnak, ideig­lenesen segit a helyzeten azáltal is, hogy az eddig képesített kisdedovónők, bizonyos körülmények közt és feltételek alatt tanítói állomásokon is alkalmaz­hatók legyenek. A bizottság a leiratot tudomásul vette. A vallás- és közoktatásügyi miniszter azon rendelete, mely szerint a tanítók részéről emelt panasz folytán hajlandó a tanítói földjövedelem ka­taszteri becsűjével szemben, az emelkedési száza­lék megállapítását újból tárgyalás alá venni, to­vábbi eljárás végett a járási főszolgabirák és Gyula város polgármesterének adatott ki. Füzes-Gyarmat község azon kérelmét, mely­ben a két ovóda felállítására 2 évi haladék enge délvezése iránt folyamodik, elutasították. Gyula város, továbbá Csaba, Békés, Körös Ladány, Füzes-Gyarmat, Nagy Szénás, Tót-Komlós, Vésztő, Bánfalva, Puszta-Szent-Tornya, M.-Berény, Szeghalom, P.-Földvár, Gyoma, Eudrőd, Gy.-Vári, Doboz, Sámson, Sz.-Sz.-Tornya, Uj-Kígyós, Oros­háza, Kétegyháza, Kondoros, Csorvás, Békés Szent- András, Öcsöd, Szarvas községekben bebajthatlanná vált adó összegek, összesen mintegy 10—12000 frt erejéig behajthatlanság czimén töröltettek. Belenta Albert, Békés község főpénztárnoka a községi számadások elkészítése és a törvényható­ság felülvizsgálata alá terjesztése tárgyában beadott felebbezésével elutasittatott. Fruzsa Mihály gyulai lakos, laktanya építési költség tartozási ügyében beadott felebbezésével el lett utasítva. Dr. Pap Józsefnek a törvényhatósági út helyre­állítása ügyében támasztott kifakadásait Oláh György t. főügyész javaslatára és Keller Imre felszólalása után a közigazgatási bizottság visszautasítja, s ki­jelenti, hogy a vármegye alispánjának a törvények végrehajtása és különösen az útépítések körül ta­núsított igazságos buzgalmát 1 a közérdeket szem elől nem tévesztő tevékenységét elismerésével és változatlan bizalmával méltatja. Kis Gábor gyulai lakosnak Szilágyi Tódor elleni mezőrendőri ügyében az első fokú hatóság határozata hagyatott helyben. Viznyiczai Mátyás orosházi lakosnak Viznyiczai János elleni ügyében a másod fokú alispáni hatá­rozat lett helyben hagyva. Vadas István b.-csabai lakos egyházi adó ki­vetése elleni felszólamlásával, — illetékesség hiá­nyában — elutasittatott. Springer Gusztáv és Herman bárók, p.-bucsai nagybirtokosok vizimüvek engedélyezése iránti ügyét felterjesztették a kereskedelmi miniszterhez. Petermann József községi Írnoknak okmányait rendben találván megengedték, hogy a jegyzői szigorlatot letehesse. Marik János csabai lakosnak Kerepeczki Pál csabai lakos ellen indított mezőrendőri ügyében a főszolgabíró Il-od fokú Ítéletet helyben hagyták. Kruchió Ferencz gyomai lakosnak Nagy András gyomai lakos ellen indított mezörendöri ügyében, az I-ső fokú ítélet megváltoztatásával Nagy András az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetett. Clnlkó László körös-ladányi lakosnak az egy­házi ingatlanok után kirótt községi adók törlése Iránti ügyében a miniszter a közigazgatási bizottság határozatát hagyta helyben. Mikes István békési lakosnak — Nagy Gy. Imre békési lakos elleni cseléd-ügyében az alispán elutasító határozatát jóváhagyták. A kir. államépitészeti hivatal rendszerinti havi jelentését tudomásul vették azzal, hogy feliratilag felkérik a kereskedelmi minisztert, miszerint a tör­vényhatósági távbeszélőnek siliczium-bronzvezetékek- kel, — még a múlt évben kilátásba helyezett kiegé­szítését, melynek költségei fedezetet nyertek — mielébb végrehajtatni méltóztassék. A kereskedelmi miniszter rendeletét a békés- csanádi h. é. vasút — Kondoros, Nagy-Szénás és Tót-Komlós állomásokhoz vezető hozzájáró utak fentartása tárgyában kiadták a vármegye alispán­jának, hogy a kellő intézkedéseket a saját hatás­körében megtegye. Egyszersmint feliratot intéztek a miniszter­hez, hogy a békés-csanádi helyi érdekű vasút igaz­gatóságét elvállalt kötelezettségének záros batáridő alatti teljesítésére rászorítani méltóztassék. A Vésztő községben felállítandó m. kir. távirda hivatal tárgyában, felkérik a m. kir. posta- és tá­virda igazgatóságot, hogy a közérdekre való tekin­tettel a távirdát mielőbb létesittesse. Pardi Imre körös-tarcsai lakos, gőzkazán tulaj­donos elveszett gőzkazán-használati engedély má­solatának kiadása iránti kérelmével elutasittatott. Szeghalom község közmunka mérvének megál­lapítása tárgyában hozott képviselőtestületi hatá­rozat azon részében, melyben a közmunka fele részére a kényszer-váltság kimondatott, — jóvá hagyatott. Ezeken kívül még néhány kisebb ügy nyert elintézést, melyek letárgyalása után a főispán az ülést, mely délben megszakítva délután 3 órakor folytattatott, 5 órakor berekesztette. Az al8Ó-fehér-körösi ármentesitő társulat 1897. ávi május hó 19-én délelőtt 10 órakor saját házá­ban Gyulán rendkívüli közgyűlést, ezt megelőzőleg délelőtt 9 órakor igazgató-választmányi ülét tart. Tárgysorozat : 1. Igazgatói jelentés a lefolyt 1896. évről. 2. Főmérnöki jelentés a külső műszaki munká­latokról és a lefolyt árvizekről. 3. Pénztárnoki jelentés a pénztár állásáról a múlt év végével. 4. A számvizsgáló-bizottságnak jelentése az 1896. évi pénztári számadás megvizsgálásáról és ezzel kap­csolatosan az összehasonlító kimutatásnak előter­jesztése. 5. A számvizsgáló-bizottságnak jelentése a lel­tári számadás megvizsgálásáról. 6. A nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. miniszter úr 1896. évi 61433., 63049., 63614., 66611., 68395., 68500., 77797. és 77998., továbbá 1897. évi 2361., 3267., 9752., 10436., 12304., 12642., 14539., 14933. és 53451. számú rendeletéinek előterjesztése. 7. A nagyméltóságu m. kir. pénzügyminiszter úr 1896. évi 71428., 87390. és 90843. számú rende­letéinek előterjesztése. 8. A B.-Csaba község által az 1854—1876. évekre vonatkozólag kért leszámolási ügyben kikül­dött bizottság véleményes jelentésének előterjesztése. 9. Békésvármegye alispánja 1896. évi 23323, továbbá 1897. évi 5371., 5675., 6439., 6668. és 7293. számú határozatainak előterjesztése. 10. A Fábián Lajos gyulai lakossal általa fel­állítandó bolgár-kerék tárgyában kötött haszonélve­zeti szerződésnek jóváhagyás végett való előter­jesztése. 11. A tiszavölgyi társulat központi bizottsága 1897. évi 32. és 91. számú átiratainak, továbbá az 1896. évi 264., 329., 394. és 1897. évi 28. és 86. számú központi bizottsági ülések jegyzőkönyveinek és végre az 1896. évi deczember 20-án tartott köz­gyűlése jegyzőkönyvének előterjesztése. 12. Az Előviz-csatorna rendezésénél teljesített összes munkálatok költségeinek végleszámolása tár­gyában felvett jegyzőkönyvnek előterjesztése. 13. A m. kir. államvasutak aradi üzletvezető­sége által a fehér-körösi vasúti hid mellett a jobb és balparton a védtöltésen való átjárásra épült út­átjárók és sorompók tárgyában megküldött költség­leszámolásának előterjesztése. 14. A volt arad-békésmegyei élő- és belvíz- levezető csatorna társulat és a volt kigyós-gyula- csabai vízi társulat számadásainak a földmivelésügyi m. kir. miniszter úrhoz való felterjesztés végett elő­terjesztése. 15. Az Ant község tkvi betétszerkesztő bizott­ságának f. év május 15-én megkezdett működése során a társulatot érdeklőleg felmerült ügyek tár­gyában jelentés. 16. A tiszai ármentesitő társulatok közös nyug­díj intézete 1896. julius 1-től deczember 31-ig ter­jedő számadásának előterjesztése. 17. Gyula város polgármestere megkeresésének előterjesztése, melyben a két körgát zsilip szárny­falainak a társulat által történő kijavítását kéri. 18. B.-Csaba községnek átirata, hogy az eset­leg létesítendő vizöntözésben 400 (1100) holddal részt venni kíván. 19. Az 1896. év deczember hó 31-én és 1897. év márczius 11-én tartott pénztár vizsgálatokról fel­vett jegyzőkönyveknek előterjesztése. 20. Az országos m. kir. statisztikai hivatalnak ad 2821. ein. és 5271. ein. számú felhívásainak elő­terjesztése. 21. A F. M. K. E. »Szózat a magyar hazafiak­hoz« előterjesztése. 22. Puskás András gyulai lakos és a Békés városi adóvégrehajtók kérvényeinek előterjesztése. 23. Szilágyi Gábor társulati iktató-írnoknak kérvénye 1893. évi julius 1-je óta állandó alkalma­zásban létének megállapítása iránt. 24. Folyo ügyek, időközben érkező tárgyak és netaláni indítványok. Gyula, 1897. április hó 30-án. Ladies György, társ. elnök. Hírek. A vármegye tavaszi közgyűlésére, mely e hó 24-én veszi kezdetét, erősen folynak uz előkészü­letek. Az ülés előtt 8 nappal beérkező ügyek mind tágyalandók lévén, a póttárgysorozatot a mai nap­pal zárják le. így is oly sok ügynek felvétele volt szükséges, hogy a közgyűlés valószínűleg 2—3 napot is igénybe fog venni. A jövő hét elején a szakosztályok, 21-én pedig az állandó választmány veszik tárgyalás alá az újabban beérkezett ügyeket. A Szabó János lemondásával megüresedett közigaz­gatási bizottsági tagsági hely betöltése iránt már megindultak a kombinácziók. Több oldalról vett értesülésünk szerint a bizottsági tagok legnagyobb része gróf Almásy Dénes személyében állapodott meg, kinek megválasztatása annál is inkább bizo­nyosnak mondható, mert mindazok, kik eddigi működésük után a megválasztatásra igényt tarthat­nak, készséggel hozzájárulnak az ő megválasztatá­sához. Gróf Almásy Dénes különben, ki egyedül fogja képviselni a közigazgatási bizottságban a vármegyebeli nagybirtokosságot, már hosszabb ideig volt tagja a bizottságnak és a múlt évben tartott újjáalakítás alkalmával úgy szólván általános meg­lepetést okozott, hogy a szavazatok több jelölt között történt megoszlása következtében kisebbség­ben maradt. Békésvármegye a pozsonyi ünnepélyen. A vár­megye képviseletében dr. Lukács György főispán, dr. Fábry vándor alispán és gróf Almásy Dénes bizottsági tag a tegnap reggeli gyorsvonattal Po- asonyba utaztak, hogy a koronázási emlékszobor mai leleplezésének ünnepélyén a vármegye képvi­seletében résztvegyenek. Kinevezések a vármegyén. A vármegye főis­pánja ifj Salacz Ferencz szarvasi közigazgatási gya­kornokot tiszteletbeli szolgabiróvá, Lengyel Jánus gyulai lakost pedig a tiszti főügyész mellé közigaz­gatási gyakornokká nevezte ki és egyszersmind előbbit Seiler Elek csabai szolgabiró betegségének tartamára ideiglenesen a csabai főszolgabírói hiva­talhoz osztotta be szolgálattételre. A körös-tarcsai vashid építési terveit a ke­reskedelemügyi miniszter jóváhagyván, felhívta a vármegyét, hogy az épités foganatba vétele iránt intézkedjék. A kiviteli tervek részletes kidolgozása után valószinőleg rövid időn belül vállalkozó ke­zébe lesz adva a munkálat és még ezen év folya­mán meg is lesz kezdhető. Tekintettel azonban az előrehaladott időre, a hid teljesen alig készül el a folyó évben és pedig annál kevésbé , mert mederáthelyezéssel áll kapcsolatban. Az uj hid építése a régi hídon való közlekedést akadályozni nem fogja, mert az uj hid tengelye nem esik össze a mostani fahíd tengelyével. A békés-földvár-békési vasútvonalon egy új vonatpár forgalomba bocsátásáért kérvényeztek Gyula város tanácsa és Csaba képviselőtestülete. A kereskedelemügyi miniszter azonban a várme­gyéhez intézett leirata szerint nem teljesítette a kérelmet, mert úgymond, a jelzett vonalon jelen­leg közlekedő négy vonalpár az összeköttetést min­den irányban ellátja és a kérdéses vonalútat for­galma sem indokolja több vonatjáratnak berende­zését. Dr. Lukács György főispán folyó hó 12-ikén, dr. Fábry Sándor alispán, dr. Zöldy János főorvos és Deime) Lajos főszlmvevő kíséretében megláto­gatta Csabát, hol is nagy ünnepélyességgel fogad­ták. A vasúti állomástól diszbandérium kisérte be a községházához, mely :ek termét ez alkalommal díszesen dekorálták és a képviselőtestület nevében dr. Zsilinszky Endre üdvözölte; ezután a hivatali 8 testületi küldöttségek tisztelegtek előtte, a viga­dóban pedig 150 terítékű bankettet rendeztek tisz­teletére számos pohár köszöntővel. A főispán kísé­retével az esti vonattal még az nap hazajött Gyu­lára. Dr. Lukács György főispán közelebb a vár­megye többi községeit is meg fogja látogatni. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató vá­lasztmánya folyó hó 11-én tartott ülésében elhatá­rozta, hogy a pünkösdi lóversenyt ez idén is meg­tartja a szokott programmal, A városi képviselők felerészének megbízatása — mint azt már megírtuk, amidőn a kilépő s ben- inaradó képviselők nevét is közöltük — junius hó végével jár le; a vármegye alispánja a kilépő kép­viselők helyére eszközlendő választások napját má­jus hó 31-ikére tűzte ki. A választás 6 választóke­rületben történik; választói joggal bírnak mindazon gyulai lakosok, kik valamely kerület választási lajstromába felvéve vannak s a szavazási jog csak azon kerületben gyakorolható, amelyhez az illető választó tartozik s mint ilyen a kerületre érvényes összeirási lajstromba bejegyezve van. A választás szavazó lapok által történik. A szavazat lapok reg­geli 9 órától esti 4 óráig adandók be a választó kerületre nézve kitűzött választási helyen. Az I-ső választó-kerületet képezi a belváros, (1-től a 193, házszámig) továbbá Remete, Ajtósfalva, Szt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom