Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-02-28 / 9. szám
Sal Mariska, Teiber Bella (Csaba), Terney Belluska, Udvardy Margit, Valkó Mariska (Csaba), Végh Irén stb. A karzaton: Turóczy Endróné, Vári Sándorné, Molnár Sándorné, Marjalaky Vilma, Vári Róza, Papp Margitka (F.-Gyarmat), Rózsa Szeréna, Molnár Mariska stb. Felülfízettek: Dr. Meskó László országgyűlési képviselő 8 koronát, Dr. Hajnal Albert (Kígyós) 4 koronát, Benedicty Gyula, Lavatka József, Sohäfer Lipót 2—2 koronát, Valkó Sámuelnó és Löwy Sándor 1—1 koronát. Mindezen felülfize- tésekért őszinte köszönetét nyilvánítja a rendező bizottság. Idők jele. Egyik legmegbízhatóbb forrásunkból kapjuk ma, az utóbbi években szépen fejlődött gazdasági gépiparunk sajnálatos hanyatlását tanú sitó azon értesítést, hogy hazánkban legrégibb és legtekintélyesebb vállalatainak egyike: a Schlick féle vasöntöde és gépgyár r. t. Budapesten, a gaz dasági gépek és eszközök gyártását ezúttal jóval szükebb keretre szorítja, a mennyiben ezen gépek és eszközök nagyobb részének további készítésével felhagy és a raktáraiban felhalmozott nagymennyi ségü ilynemű gépek és eszközöknek, minden el fogadható árban való elárusitását, úgy egyenként mint csoportokban határozta el. Mint a helyzet ösmerői bátran regisztrálhatjuk, hogy ezen derék vállalatnak eme részleges visszavonulása a gazda sági gépszakmától, tisztán csak e téren dúló, áldatlan versenyben nyeri magyarázatát, mely szükségessé tette volna azt, hogy országszerte kitűnőnek elismert gyártmányainak minőségét a mélyen leszorított árakkal hozza Összhangzatba. A társulat, melynek készítményei a legutóbbi milleunáris kiállításon is méltó feltűnést keltettek és a legnagyobb kitüntetést: a díszoklevelet nyerték el, semhogy az üzletvezetés régi, dicséretes traditio-jától eltérjen, miután meggyőződött arról, hogy jó árut a mai piaczi árak mellett csak veszteséggel hozhatna forgalomba, inkább lemondott a további versenyről, élénk sajnálatára a hazai gazdaközönségnek, mely bizonyára fájdalmasan fogja nélkülözni ezen jeles megbízható czég szolid gyártmányait es nagy kárára gazdasági gépiparunknak, melyben egyelőre pótolhatatlan hézagot hagy maga után. Hallomás szerint a társulat ezentúl fokozott tevékenységgel fog a már eddig is virágzó többi osztályainak, mint hid-, gép- és waggonépitészet, vas-, horgony- és érczöntőde, épületlakatosság, vasszerkezetek stb minél nagyobb mérvben való fejlesztésére tőre kedni. 53. l—l A quedlinburgi répamagtermelés elzüllése. Saját ságos sorsra jutott a quedlinburgi piacz, mely va laha hires volt takarmányrépa magjáról. A lefolyt évek nagy kereslete folytán beütött a reactió, ameny nyiben egyrészt a nagy túltermelés, másrészt a nye részkedési vágy okozta, hogy e piaczról kerülő répa mag jelenleg úgyszólván már veszedelem a gazdára nézve. Legutóbb egyik budapesti magárus (H. I. árlapjában leleplezi az eredeti quedlinburgi plomb bal ellátott répamagot, mely mint hiteles magvizs gáló-állomás bizonylatával kimutatja nem egyéb, mint quedlinburgi plombbal ellátott — szemét. 59 1—1 Gyulai élet. Polgári köri bál. Uraim, uraim Szénásy József, Hoffmann Alajos Diósy József és Follmann János urak és a többi oszlopos és nem oszlopos tagjai a kaszinónak — szállók az urakhoz! Hát csak a’ mondó vagyok, hogy kár lenne azt a kaszinói termet kibővíteni, jó az nekünk igy is, ha még úgy is csavarjuk ki a frakkun kát bál után 1 Tessenek elhinni, hogy — amint Szénásy Józsi bátyám meg is jegyezte — sokkal közvet lenebb, melegebb, bizalmasabb igy az érintke zés a báli publikum között, mintha tiz öles nagy terem ásitozna reánk modern igényeknek meg felelő berendezéssel, ventilláczióval és más min dennemü kényelmével ellátva az ujabbkori épit kezésnek. Ne kezdjünk mi a tavaszszal építeni! Az első ásócsapás, melylyel a fundamentumhoz hozzá fognak, temetését jelenti a polgári kör kedélyes báljainak s olyan siralmasan fogunk lézengeni abban a nagy teremben, melyről az épitö-párti kaszinótagok álmodnak, mint «szegény ember gazdag városban.“ Hoffmann Feri Gyulavárosának fiókjegyzője nem hiába ütött rá a vállamra, hogy: — No komám, ha jól akarsz mulatni csak a kaszinóbálba gyere el 1 Hoffmann Feri csakugyan lefőzte, Illés, Zakariás, Malachiás és az ó-szövetség valamennyi prófétáit, mert az ő jóslata minden izében beteljesedett, mig ezek a bizonyos urak csak kerülgették az igazságot, mint „macska a forró kását.“ * * * Hanem meleg volt! Erősen meleg volt! A kaszinói kis „nagyteremében ugyancsak fütött a jókedv, meg az a sok tüzes szemű szép tán- czosnő, akik a kaszinói bál ízléses tánczrendjét, mindjárt belépés után kitöltötték a jelenlevő fiatalság neveivel. Itt ugyan nem ült senki s a tánczosoknak ugyancsak kellett törni érte magukat, hogy ők ne áruljanak petrezselymet. A bálnak másik jellemző sajátságaként említhető, hogy minden keményített gallér és fodor s minden fiatal szív ellágyult már souper előtt, holott chablon szerint ennek csak souper után kellett volna megtörténnie s ebből kifolyólag a hangulat is souper előtt már souper utáni volt, úgy hogy Jóska czigány hegedűjének nem is kellett souper alatt olyan nagyon szívhez szólóan rábeszélni a társaságot a mulatásra. Ahol máskor Diósy meg Winkler Lajos vívnak dühös csatákat a karambolasztalon, most tarka szép csoportok verődtek össze s a szép Wielandné meg Diósy né és a „herczig“ Székelyné erős konkurrencziát csináltak a lányoknak. No de ők sem hagyták magukat s a bájos Schmidt Mariska és a szőkehajú Tar Irma a többi szép lányokkal együtt túlszárnyalták a menyecs kéket. Hiába, többen voltak 1 Szegény tánczosok pedig törülgették verejtékező homlokukat és egy-egy „itóká“-ra mentek önmagukkal értekezni, ki az étterembe, ahol Fürdők ezredes, Hoffmann Alajos, Dömény Lajos és Szénásy József okkupálták a „közvélemény asztalát“ és nem engedték szóhoz jutni Diósy Józsi bátyánkat. Józsi bátyánk mit tehetett egyebet, kijött búsulni a tánczolók közé és megvigasztalódott azzal az egy darab kotillion jelvénynyel, mely lyel másnap büszkén dicsekedett billiárd -partnerei előtt: — No „szűcsök“, ezt tegyétek meg. Én nem tánczoltam, még is kaptam kotillion figurát egy szép asszonytól 1 Egyébként, hogy tárgyamtól nagyon el ne csapongjak, — az első négyest negyven pár tánczolta s ha megmondom, hogy ugyanannyi tánczolta a másodikat és harmadikat is, fogalmuk lehet a jelen nem voltaknak is arról a hangulatról, melylyel a jelenlevők „megtörve bár, de fogyva nem“, reggeli 6 óráig húzták ki a bálát. A souper alatt Szabados Erzsiké engedvén a minden felöl felzúduló közóhajnak, kiváló élvezetben részesítette a társaságot s már a nőegy leti hangversenyen megbámult gyönyörű czim balom játékával zajos tapsokra késztette a jelenlevőket. „Nőválasz“ alatt a fiatal urak kotillion jelvényekkel lettek feldiszitve s hogy a buzgó tánczosok mennyire szivükön hordták a bál si kerét, és előzőleg mennyit tánczoltak, kitűnik abból, hogy minden lánynak „kevés“ volt drb. kotillion jelvény. Egy szóval a mulatság, a polgári kör ezidei bálja nem szégyelheti magát egyetlen elődje lőtt sem, | olyan kitűnő bál volt, a minő csak lehet egy olyan demokratikus alapokra fektetett derék köré, melyben netn a szerint mérik az embereket, hogy melyik díjosztályba és rang sorozatba tartoznak hivatalosan és hány forint egyenes adót fizetnek a kir. kincstárnak. Nem tudom, ha felépül e valamikor a nagy terem, fognak-e a jövendő farsangok báljai igy sikerülni, de annyi tény, hogy a polgári köri bálák .sikere nincs a terem nagyságához kötve, bizonyság erre e lefolyt szép mulatság. A jelenlevő hölgyek névsora a következő: I, Asszonyok. Szénásy Józsefné, Fürdők Istvánná, Schaffer Györgyné, Palotás Józsefné, Licska fánosné, Beke Gézáné, Wieland Károlyné, Wie- and Sándorné, Alcser Antalné, Kocsis Lászlóné, Gubicza Károlyné, Páger Pálné (Csaba), Dömény Lajosné, Végh Gáborné, Frailer Gyuláné, Papp Gyuláné, Schmidt Antalné, Horváth Istvánná, Szabados Antalné, Popp Alajosné, Varga La- josné, Rácz Jánosné, Varga Károlyné, Löwy Sándorné, Gönczy Józsefné, Székely Lajosné, Gyöngyössy Lászlóné, Roth Károlyné, Tar Gyuláné, Szabados Józsefné, Szénásy Gusztávné Tóth Lászlóné, Diósy Béláné, Bekker Sándorné, Frailer Istvánné, ifj. Démusz Józsefné. Leányok. Fürdők Giziké, Csizmazia Etel és Irma, Beke Juliska, Beke Mariska, Horváth Giziké, Schmidt Mariska, Szabados Erzsiké, Popp Irma, Varga Irma, Varga Róza, Varga Vilma, Rácz Erzsiké, Gönczy Aranka és Gizella, Szé násy Mariska, Tar Irma, Gyöngyössy Erzsiké Páger Róza (Csaba), Szénásy Mariska, Tóth Ilonka (Kis-Jenő), Frailer Gizella és Ilona Wieland Matild, Fellner Mária. kamatokra 294170. Fizetésekre 8020 —. Üzleti költségekre 3513 32. Adóra 8178 61. 10°/o kamat adóra 9574 67. Jutalékra 3196'85. Jótékony czó- loköa 394 35. Kétesek alapjára 1000 —. Kegydijakra 400-—. Ingatlanokra 52806 48. Perelölegre 500"—S Viszleszámifolásokra 52100-—, Viszleszá- mitolasi kamatokra 5584‘27. Elhelyezményekre 375500 —. Építkezésekre 985’—. Anyapénztárnak kamat 2562-32. Pénztármaradvány 77878 80. Ösz- szesen 4834670 45. Mérleg és vagyon. Vagyon: El- helyezmények 267676 16. Váltók 750409 —, Jelzálogok 1533861-89. Előlegek 1659-—. Ingatlanok 88588-07. Építkezések 2866-50. Felszerelvények 2332 80. Perelőlegek 500-—. Házbér hátralék 200-—. Magy. tpénztárak jzbank részvények 50000-—. Azok kamatai 1333-33. Orosházi fiók 97933-45 Függő amatok 13799 08, Pénzkészlet. 77878-80. Összesen 2889038-05. Teher: Részvénytőke 100000-—. Be tétek és tőkésített kamatok 2549752 80. Nyugdi tőke 47900 —. Tartaléktőke 68000-—. O sztalék 80 —! Folyó számlák 97933-45. Egyenleg haszon 25371-80. Összesen 2889038-05. A csabai takarékpénztár folyó hó 25-ikén tartott közgyűlésében üzletkörét kiterjesztendő s az li fiókhitelintézet konkurrencziáját ellensúlyozandó, a szarvasi takarékpénztár által már létesített mintára kereskedelmi árucsarnok létesítését határozta el. A takarékpénztár múlt évi üzleti ered mónye, az előzőhöz képest különben jelentékeny emelkedést mutat fel. mint Katonai lóvásárok a vármegyében. A földmi velósügyi miniszter kibocsátotta az 1897-ik év tava szán megtartandó katonai lóvásárok programmját, amely szerint ez alkalommal a vármegyének négy községében lesz lóvásár és pedig valamennyi már czius hóban, u, m. Szarvason 11-én, Orosházát 13-án, Csabán 15-én és Füzes Gyrrmaton 26-án. 1 hirdetmény szerint a vásárló- bizottság elé vezet hető minden jobb minőségű 4—7 éves és legalább 158 cm. magas ló, melyet ha minőség és ár tekin tetőben a bizottság megfelelőnek talál, árát azon nal készpénzben kifizeti. A lótenyésztők lovaika más vármegyék katonai lóvásáraira is elővezet hetik, ily lóvásárok lesznek a szomszédos várrae gyékben márczius hó 26-án Török-Szent-Miklóso •én Szolnokon, 17-én Nagy-Szalontán, 19-én Nagyváradon, 22 én Túrkevén. 24-én Dévaványá “Érén Komádiban, 17-én Aradon, 19-én Kunágo n, 22-én Medgyes Bodzáson. Ajánljuk a katonai vásárokat lótenyésztő gazdáink figyelmébe, hol vevő kincstárral közvetlenül érintkezve, előnyösebb feltételek mellett értékesíthetik lovaikat, mint közvetítőknek adják el azokat és ezek útján kerül nek lovaik a katonai kinostár birtokába. A kis lottó eltörlése. A legszegényebb, hiszékeny néposztály egyik régi kegyetlen sarczolója, a lutri melyen minden 117.500 tevő közül nyert végnapjait éli és ez évi október 1-ével véglegel fog törültetni. Helyét a lottó játék, egy a külföldön már régen honos — egészséges neme’ az osztálysorsjáték fogja pótolni, melyen daczára annak, hogy az államnak a kis lottónál nagyobb és biztosabb jövedelmet biztosit — minden második tét nyer. Az osztálysorsjáték legkisebb tétje 75 kr lesz, évente kettő fog rendeztetni 6—6 húzással, melyből minden hónapra esik egy húzás, a legkisebb yeremény összege a tét összegével lesz egyenlő. Természetesen e mellett még számtalan nagyobb- kisebb összegű nyeremény van, melyeknek végösz- szege a tervbe vett tétek félösszegével egyenlő. Mint fennebb is említve van, minden „második“ sorsjegy nyerni fog, peches ember természetesen mindég az „elsőt“ kapja. Irodalom. Előfizetési felhívás. Jellemek, történetek es képek. Irta Jámborné Székely Lilla. Fenti, a tártál mat is híven jellemző czim alatt egy elbeszéli kötetet szándékozom kiadni eddigi irodalmi mun káimból. Az élet egy szerény zugolyában meghu zódva, volt alkalmam megfigyelni a folyton váltakozó eseményeket, tanulmányoztam az embereket és szeretettel csüggtem az örökszép természeten A tegnap és ma sok anyagot szolgáltatott toliamnak s én ragaszkodva az örök igaz elvéhez: leír tam tapasztalataimat, levontam az események tanú ságait s azt az élvezetet, melyet e csöndes meg figyelés és következtetés okozott: óhajtom meg osztani másokkal is. Először jelenvén meg könyvpiaczon, áldozni szeretnék a jótékonyság oltárán: fenti czimmel a folyó évi húsvéti ünne pekre (10—12 ívnyi terjedelemben) megjelenő kö tetem minden 10-ik példányának árát a „Békési Nőegy let “• juvára felajánlom, ezenkívül a gyűjtők nek 10 példány után t. példányt adok. Az irodalom pártoló közönségre bízom, mennyi legyen a jóté kony czélra szánt összeg. Kötetem ára 1 frt 20 kr, mit vidékre bérmentve küldök. Az előfizetés (megrendelés) határideje f. évi márcz. 15-ig s hoz zám intézendő. Kegyes pártolásért esdve, kivá tisztelettel: Békés, 1897. február hó. Jámborné Székely Lilla. A második kaland. Ismeretes az a nagy siker melyet Makai Emil Kaland-ja a vígszínházba aratott. Ennek a bájos vigjátéknak a folytatása Második kaland, amelyet az Otthon egyik estéjé: mutattak be, és amelyet a Magyar Figaro e hét számában kezd közölni. A Magyar Figaro e héten különben is igen gazdag és változatos tartalommal jelent meg, közli Heltai Jenőnek a Sipulusz-lakomán elmondott ódáját, pompás czikkek, kitűnő rajzok egészítik ki a szám tartalmát. A Magyar Figaro legolcsóbb és legjobb élezlap, előfizetési ára negyed évre 2 forint. _________ IK Iözgra.zd.a.ság'A békésmegyei takarékpénztár üzletforgalm nak kimutatása az 1896. évről. Bevétel: Pénztár maradvány 34871*13. Elhelyezmények kamataiból 11125"—. Ingatlanok bérletéből 2979 38. Betétekb 2062529 51. Váltókból 1912385-—. Jelzálogokból 396773-16. — Előlegekből 50-—. Folyó számlán 145129-22. Váltók kamataiból 53798 94. Jelzálogo' kamataiból 92003-22. Késedelmi kamatokból 2005 47 Házbérből 810-—. Részvény átírási dijakból 48 Fiók kamataiból 2562-32. Ingatlanok eladásából 5100‘—. Elhelyezményekből 110000-—. Magyar ta karékpénztárak jelzálogbank részv. kamat 2500 Összesen 3834670-45. Kiadás: Betétekre 1687888-37 Váltókra 186451T—. Jelzálogokra 511491-39. Foly számlán 145129*32. Osztalékra 20514*—. Folyó Törvényszéki csarnok. Búzatolvajok. Nagy Gy. István gyulai napszámos a múlt év nyarán addig járogatott Grünbaum Sámuel gyulai gabonakereskedőhöz napszámba búzát Lostálni, mig a magtár minden zege zugát s főleg iZ abba való behatolás módját kipraktizálván, azon gondolat ébredt fel benne, hogy a szép garmadában fekvő búzát megdézsmálja; még pádig dicséretére rabviselt elméjének, ama szokatlan és merész ötlet kisérte gondolatát, hogy a helyszínéről való elfuva- rozás fáradalmaitól csontjait megkímélendő, a lopott búzát magának Grünbaumnak fogja eladni. Mivel azonban Grünbaum őt ismerte, főleg az eladás közvetítése miatt segítő társra volt szüksége, s ezt Karácsonyi Mihály szintén gyulai fiatal napszámos személyében meg is találta, ki is a jövedelmezőnek gérkező tervet készséggel magáévá tette. Imigyen ndultak el aztán egy szép nyári estén a közös terv kivitelére, melyhez éjfélfelé, midőn Grünbaümnál „mély nyugalom“ bekövetkezett, hozzá fogtak A Grünbaum utczai kapuja nyitva szokott egész éjjel lenni s igy az udvarra könnyen bejutottak arról pedig, hogy a magtárhoz férés se kerüljön nagyobb fejtörésbe, Nagy Gy. István bölcs előre látása gondoskodott, a mennyiben előző nap, midőn rostálni volt, a magtár egyik oldalát „véletlenü nyitva felejtette Ezen az ablakon Nagy Gy. István bemászott s a magtár bezárt szárnyas ajtaját belül ről kinyitván, társát is beeresztette és a magukkal vitt 3 zsákot hamarjában megtöltötték búzával azután a telt zsákokat a Grünbaum Sámuel laká sának folyósóján elhelyezték és a magtár ajtót bezárva, távoztak. Reggel 5 órakor Karácsony Mihály közös megállapodáshoz képest azzal zörgette fel Grünbaum Sámuelt boldog álmából, hogy 3 zsák búzát akar neki eladni. Grünbaum erre ágyából gyorsan kiugrott, a raktártól a folyósóig fuvarozott saját búzáját megszemlélte és meg is alkudván miután a piaczi árnál 10 krral olcsóbb árt ért el boldogan ballagott „nyári pongyolájában“ a búzát megmázsálás végett a raktárba visszaszállító eladó után. Itt azonban öröme csakhamar véget ért, helyét ama gyanúja váltotta fe1, hogy ő tulajdon képpen a saját búzájára kötött ügyletet. Gyanúját arra alapította, hogy a raktárba érvén, ott azt tapasztalta, hogy a megelőző nap garmadába szépen felhalmozott búzája szerte szét volt szórva és abban nagy rés mutatkozott. Ezen gyanúját nem késett az eladóval nyomban közleni s a búza visszatar tása mellett, feljelentését a rendőrségnél megtenn így derült ki az érdekes lopás, melynek ügyében a gyulai kir. törvényszék f. hó 20-án végtárgyaláson Nagy Gy. Istvánt és Karácsony Mihályt, mint tettes társakat minősített lopásban találta bűnösöknek előbbit, mint értelmi szerzőt és lopás miatt már hatodfél évi fegyházat szenvedett egyént 2 év fegyházzal, 5 évi hivatalvesztéssel, utóbbit pedig mint fiatal kezdőtolvajt hat havi börtönnel és 3 évi hivatalvesztéssel sújtotta A bolygó fináncz. Petsár Géza Csabán volt a múlt évben mint fináncz alkalmazva. Megunván azonban a dicsőséget, ott akarta hagyni a pénz- győrséget, s hogy utravalóra egy kis pénze legyen, >ézsi Károly fővigyázó szekrényéből annak 20 frtját ellopta. Szerzett magának azonkívül u. n. jelentő iveket, ezeket hamisított aláírásokkal és szolgálati parancsokkal ellátva, pecsétet nyomott rájuk, s ezek segélyével 1896. november 19-ón a vasúton ingyen Budapestre utazott, hol hamis okmányai segélyével a m. kir. állampénztár gazdászati osztályától teljes ] pénzügyőri fegyver felszerelést csalt ki, melyet "esten a keleti pályaudvar ruhatárában helyezett I. Pestről Sárospatakra, innen Sátoralja-Ujhelyre, majd vissza Csabára ment, s itt bemenvén a pénzügyőri laktanyába, időközben lepecsételt ládáját felnyitotta, abból óráját kivette, a ládát újra lepecsételte, s a bélyegzőt is magával vitte. Ezután ismét a hamisított jelentőivek segélyével Budapestre, majd Sárospatakra utazott, honnan november 27-én uj°lag visszatért Csabára. Itt elcsípték s Gyulára akarták kisérni, az állomáson azonban megugrott, Gyomára ment, hol a vasútnál levő rendőr újra megfogta, de ennek kezéből is ki tudott ugrani, Fegyvezetét Pesten a ruhatárból kivéve újra összebolyongta ingyen utazván a vasúton az előbb leirt helyeket, majd lejött Uj-Kigyósra. Végzete a fiatal ficzkót újra Csabára vitte, hol végre véglegesen elcsípték s Gyulára hozták. A kir. törvényszék lopás vétségéért és közokirat hamisítás bűntettéért 8 havi börtönt mért rá, melyben úgy ő, mint a kir. ügyész megnyugodott. Halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt állt f. hó 25-én Viczián Mihály a törvényszék előtt. Nevezett vádlott 1896. október hó 11-én este többed magával, köztük Boros Mihályijai együtt mulatott egy csabai korcsmában, A kompánia egy csomo pálinkát magába szedvén, tisztességesen le- részegedett. Boros Mihály Vicziánba több ízben belekötött, össze is mentek, azonban mindig szétválasztották őket, s végre is a korcsmáros az egész társasagot kidobta. Hazafelé indultak tehát. Viczián ment elől, egy pár lépéssel utána Boros Mihály Vasas Jánossal. Útközben is kiabáltak egymásra folyton, Vasas tanú előadása szerint a sötétben egyszer csak egy ember tűnik elő, Borosba beleköt, hogy mit káromkodik, s verekedni kezdenek. Vasas nem akarván beleelegyedni a dologba, mert 1 évvel azelőtt hasonló körülmények között már egyszer jól megverték, beugrott egy udvarba, I midőn a zaj elcsendesült a nem messzo levő lakásába bement. Itt apjával együtt hallotta, hogy nagy verekedés, puffanások, kiabálás van az utozán, sejtvén, hogy Viczián és Boros újra összekerültök, kiment, hogy őket szétválaszsza. Szét is nyomta őket, miközben Boros leesett, többé fel nem kelt. így vitték be lakására, hol eszméletét vissza nem nyerve, 8 nap múlva meghalt. Koponya repedés és agyrázkódás volt a halál oka. Azonban nem lehetett eldönteni, ki okozta és hogyan e sérüléseket. Viczián úgy adja elő a dolgot, hogy ő csak védekezett, ő volt alól, s Borost ő nem ütötte meg. Hogy Boros sérüléseit kitől és hogyan kapta, megállapítani nem lehetett. Az a bizonyos ismeretlen ember hasitotta-e be fejét vagy Viczián, ki ezt tagadja, megtudni nem lehetett, annál kevésbé, mert az orvos szakértői vélemény szerint fenforog- hatott az eset. bogy a koponyarepedés előbb állott be, s az agyrázkódás, egy későbbi esésnek vagy rázkódásnak a következménye volt. Vádlott felmentetett. Szarvas az elmúlt év nyarán egyszerre hires ivaros lett. Országszerte beszéltek arról a nagy eseményről, a mi a derék városban történt, Hire ment gyánis, hogy a Párisban Flourens elnöklete alatt lésező nemzetiségi kongresszust Szarvasról távlatban üdvözölték s a távirat alá ez volt írva: a szarvasi tótok, a mi végtelenül bántotta a szarvasiakat. Kik küldték el az üdvözlő telegrammot, ezt [leginkább a szarvasiak szerették volna megtudni. távirdahivatalban az érdeklődőknek nem adtak uelvilágositást s ekkor a kaszinó választmánya elhatározta, hogy a bíróság közbenjöttével kutatja ki azoknak nevét, a kik Szarvas magyar érzelmű lakosságát kompromittálták. A választmány határozatából dr. Salacz Oszkár és dr. Szemző Gyula a szarvasi járásbíróságnál bűnvádi feljelentést adtak be az ismeretlen tettesek ellen, Tapolcsányi al- járásbiró megindította a vizsgálatot s Hivatalos úton szerezte meg a sürgöny szövegét i ekkor derült ki, hogy a Párisban ülésező nemzetiségi kongresszussal négy morva kőműves legény okonszenvezett, a kik a szarvasi Árpád vendéglő pitkezésénél dolgoztak. A négy morva, Traincsek Tivadar, Pleski Vladimir, Barton Venczel és Barton Tivadar ellen hűtlenség miatt megindították a vizsgálatot, s azon a napon, a mikor a morva hűtlenek neve Szarvason ismeretes lett, az építés vezetőja nyomban útilaput kötött a talpuk alá. El is mentek Szarvasról. A vizsgálat pedig ellenük tovább folyt, mely azzal végződött, hogy a bűnvádi eljárást beszüntették, mert beigazolást nyert, hogy a nemzetiségi kongresszust üdvözlő kőmüveslegenyek nem magyar honosok. Nyílt-tér. Mindazon jóbarátaim és ismerőseimtől, a kiktől személyesen buosut nem vettem, ezen utón teszem azt, a midőn Gyuláról eltávozok. Kérem, tartsanak meg jó emlékükben. Gyula, 1897. február 26. Tisztelettel Klein József. 00000|@|®|0®®®0 A GLÁSER-féle gyümölcsös kertnek egyharmad része szabad kézből örök áron eladó. Ugyanott korai őszi baraczk oltványok (érik julius 15-én) Amsden kajszin oltványok, bokor rózsák kaphatók. Értekezhetni a helyszínén 63 1—3 Harcsa Béni kertészszel. ®®®®®|®|®|®®®®@
