Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-10-18 / 43. szám
% 9 A fásbikaszigeti tanitó javadalmazásának összeírására, K.-Ladány község elöljáróságát utasították. Az iskolai mulasztások bírságolása ügyében, kimondták, hogy a "bebajthatlan bírsággal sújtott szülök közmunkára kényszeritendők. Kolbenbayer Kálmán Bánfalván megválasztott ág. ev. tanító diólevelét az államsegély folyósítása végett a közoktatásügyi miniszterhez felterjesztették. A belügyminiszternek Csaba nagyközségben tervezett önálló árvaszék szervezése tárgyában kelt rendeletét kiadták a járási főszolgabíró utján Csaba község elöljáróságának a szervezési szabályrendelet megalkotása végett. Szent-András község képviselö-testülete azon kérelmének, hogy újólag önálló gyámpénztárt szervezhessen, a közigazgatási bizottság hely nem adott s belügyminiszterhez a kérelem teljesítése tárgyában felterjesztést nem is tett. Ezek után még nehány gőzkazán vizsgálati s kisebb fontosságú ügy nyervén elintézést, az ülés még déli 12 óra előtt véget .ért. Hírek. Megyegyülés. A vármegye törvényhatósági bizottsága holnap, hétfőn délelőtt 9 órakor tartja rendkívüli közgyűlését, melyet a királyi meghívólevél kihirdetése czéljából hívtak össze ; minthogy az ülésnek egyébb tárgya nincsen, az előrelátha tólag csekély érdeklődést fog kelteni és pár perez alatt véget ér. Választási határnapok kitűzése. A vármegyei központi választmánya megyegyülést követő napon, azaz kedden fogja ülését tartani, amelyben a gyomai és orosházi választó kerületekre nézve a választások határidejét fogják megállapítani és a választási és szavazatszedő küldöttség! elnököket, jegyzőket és helyetteseiket fogják megválasztani. Választások Békésmegyében- Eddigelé három választó kerületben van az országgyűlési képviselő választás kitűzve: Gyulán október 31-re, Békésen ugyancsak október 31-ikére, Szarvason pedig november 4-i kére. Választási mozgalmak- Az országgyűlési kép viselő választások sokkal kisebb mérvben foglalkoztatják a kedélyeket, mint öt esztendővel ezelőtt, aminek bizonyára az a főoka, hogy vármegyénk választó közönségének túlnyomó része földmivelők- ből áll és a szorgos munkaidő annyira elfoglal mindenkit, hogy a korteskedésre nem jut idő. De ettől eltekintve, nem mondhatnánk, hogy valami nagyobb érdeklődés volna, a- hangulat pláne párhuzamba sem vonható az öt esztendei izgalommal, amit különben nincs oka senkinek sem neheztelni. Ha az előjelek nem csalnak, akkor a küszöbön álló országgyűlési választás, néha pár helyen a jelöltek között heves mérkőzés kész il, nem fog az alkotmányos elvi tusák medréből kicsapni Gyulán úgy a Bartha körül tömörülő 48-as függetlenségi párt, amelyhez a Kossuth frakezió hívei is sorakoztak utóbbiakból áH különösen a református hitvallású újváros) szervezkedtek, elnökük és vezetőjük Rácz János rektor, a Terényi Lajos jelöltségét támogató párt is, mely szintén nem kizárólag szabadelvű párti egyénekből áll, mert feles számban csatlakoztak hozzá minden árnyalatú ollenzéki polgárok is, részint Terényi Lajosnak a várost létkérdésében érintő sikeres tevékenysége iránti hálából részint a város jövője biztosítása iránti érdekből is, ugyancsak nagy tevékenységet fejt ki. A Terényi párt elnöke Popovics Jusztin, alelnöke Oláh György, jegyzők dr. Follmann János és Lukács Endre. A párt végrehajtó bizottsága 270 tagból alakíttatott és lelkes proklamácziótbocsátott ki a választópolgárokhoz. A függetlenségi jelölt Bartha Miklós — mint igaz részvéttel értesülünk lábbadozó állapotban van már ugyan, de még mindig gondos ápolásra van szorulva s ezen okból nem hagyhatta el a Kétly-féle kórodát, amiért is helyette s érdekében a múlt vasárnap Polónyi Géza s Asbóth Jenő, ma pedig Holló Lajos a „Magyarország“ szerkesztője jönnek le Gyulára. Békésen a város volt és újonnan jelölt képviselőjével Meskó Lászlóval szemben helyi párt alakult, mely ugyancsak 48-as és függetlenségi, , tisztán azon okból, hogy ne idegen, hanem békési embert jelöljön Ezen jelölt dr. Igaz Pál fiatal ügyvéd, aki köré nagyon számbave- hetö párt sorakozott, amely esetleg kétessé teszi Meskó győzelmét. Gyomén, miután a szabadelvű párt előzeteseu dr. Fábry Sándor alispán jelölésében állapodott meg, azonban dr. Fábry Sándor a neki felajánlott jelöltséget nem fogadta el, a 48-as és függetlenségi párt jelöltje dr. Barabás Béla mind- ezideig ellenjelölt nélkül áll. Szarvason, mint már jeleztük és ezúttal csak megerősíthetjük, igen heves' küzdelem készül a függetlenségi Haviár Dániel és a szabadelvű párti gr. Csáky Albin között, utóbbi november 2-án, előbbi ma tartja programmbeszéd- jét. Orosházán nem kevésbé heves küzdelem lesz a 48-as volt képviselő Yeres József és a szabadelvű párt: gr. Zay Miklós között, aki már a múlt választáskor is jelöltje volt a szabadelvű pártnak, de akkora választási megelőző pár nappal visszalépett. Ezt igen sokan nehezményezik még ma is, mindazáltal a küzdelem és a választás kimenetele erősen kétes. Csabán tegnap estig csak egy jelölt volt: a Kossuth árnyalathoz tartozó Györy Elek; a kormánypárt küldöttsége péntek éjjel ismét felutazott Zsilinszky Mihály államtitkárhoz, hogy őt jelöltül megnyerje, de lapunk zártáig nem kaptunk hiteles értesülést, hogy a küldöttség sikeresen járt e el megbízatásában. A nemzeti párt ez alkalommal nem állít Csabán jelöltet annak daczára, hogy a bét folyamán gróf Apponyi Albert leérkezett Csabára s az ellenzéki vezérférfiakkal értekezletet tartván első sorban a város volt képviselőjét Bánó Józsefet, másodsorban pedig Horánszky Nándort ajánlotta. Az ellenzék függetlenségi hívei azonban kijelentették, hogy az öt év előtti paktum értelmében a jelölés jogát ezúttal maguknak tar'ották fenn, amibe — habár kelletlenül — Apponyi Albert gróf is megnyugodott és hívei ezúttal a 48-as Győry Eleket fogják támogatni, ki csütörtök este tényleg le is jött Csabára s eddigelé igen számosán sorakoztak köréje. A kormánypártnak — mint fennebb előrebocsátot- tükj— eddigelé nincs, de vagy Zsilinszky, vagy más, okvetlenül lesz jelöltje. Bartha Miklóst, mint a Holló Lajos szerkesztése alatt álló „Magyarország“ szombati száma közli, Kolozsvár városa I. választó kerülete is jelölte képviselőnek. Bartha Miklós tudvalevőleg erdélyi- ember, a kolozsvári „Ellenzék“ lapnak főszerkesztője s kiadótulajdonosa, mint ilyen nagy összeköttetése s befolyása van Kolozsvárott, mely város úgyszólván otthona Eme kerületnek már volt is egyjizben képviselője. A képviselőtestület folyó hó 12-ikén délelőtt 10 "órakor Dutkáy Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgya a kir. meghívó levél meghirdetése volt az 1896—1901. évi országgyűlésre A képviselők meglehetős számban jöttek össze s állva hallgatták meg a legfelsőbb kir. kéziratot. A jegyzőkönyv nyomban hitelesíttetett is és ezzel a közgyűlés, amelyen természetesen sem vita, sem felszólalás nem történt, alig pár perez múlva befejeztetett. Gyulavárosa központi választmánya a választási törvény értelmében a képviseleti közgyűlést követő napon, folyó hó 13-dikán délután 3 órakor tartotta ülését az országgyűlési képviselő válasz tásra vonatkozó intézkedések megtétele' tárgyában, A képviselő választás napja szombatra, október 31- dikére tűzetett ki; a választó küldöttséget pedig következőleg alakították meg: elnök Dutkay Béta, helyettes elnök Schmidt József, jegyző dr. Zöldy Géza, helyettes jegyző Kóhn Dávid, ugyanazon küldöttség tehát, mely az 1892. évi képviselőválasztás alkalmával működött. A központi választmány ülésén a szokásos hirdetmény is szövegeztetett, mely azóta falragaszokon és lapunk más helyén is olvasható. * * Telefon összeköttetések Békés- és Aradmegye között. A vármegyei közigazgatási bizottság kezdeményezésére most már végre vannak hajtva az előmunkálatok, melyek vármegyei távbeszélőnknek Araddal és azon keresztül Budapesttel leendő ősz- szeköttetésére vonatkoznak. A tervezetek elkészítése iránt megkeresett nagyváradi posta és távirda igazgatóság három alternativ tervet mutatott be, melyek szerint a következő uj .vonalak lennének kiépítendők: Az első terv szerint az összekötő vonal érintené Csaba, Gyula és Kétegyháza községeket s onnan közvetlenül Aradra vezetne. A vármegye hozzájárulása ez esetben 921 frt 60 kr. lenne. Ezen vonal létesítésével azopban a két vármegye szomszédos járásai csak az aradi központ közvetítése és a mácsai és kurticsi hivatalok forgalmának szünetelésével közlekedhetnének. — A második alternativa szerint a vonal Csaba, Gyula, Kétegyháza, Elek (visszatérő) és Arad állomásokat érintené, illetve kapcsolná össze s Békésvármegye részéről 1235 frt 20 krt igényelne.-A harmadik terv szerint az összekötő vonal Csabáról kiindulva Gyula, Gyű la-Vári, Gyula-Varsánd, Nagy-Pél, Elek és Kétegyháza községeken keresztül vezetne Aradra és Bé késvármegye területére obő része 635 frt 90 Urba kerülne. — A II. és III. alternativa a forgalmat egyforma könyüséggel közvetítené úgy a szomszédos járások, mint Békésvármegye és Arad között is, de mert a III. számú terv sze^jnt a vonal fen- tartása rendkívül nehéz lenne és mert e mellett Aradvármegyét aránytalanul nagy hozzájárulás tér helné, úgy a nagyváradi posta és távirda igazgatóság, mint a meghallgatott áll imépitészeti hivatal a legegyszerűbb második tervet ajánlották kivitelre. A hozzájárulás megszavazása a közgyűlés jogát képezi, az fogja tehát meghatározni a tervet is, amelyiket kiépíttetni fogja. A jövő év folyamán tehát már valószínűleg élőszóval beszélhetünk Békésvármegyéből aradi és budapesti ismerőseinkkel. Hivatalvizsgálat. Dr. Fábry Sándor alispán az elmúlt héten folytatta a hivatalok megvizsgálá át és Schmidt Iván megyei alszámvevő kíséretében a szarvasi főszolgabírói hivatalt, valamint Szarvas, Szent-András és Öcsöd községek ügykezelését vizsgálta meg. Ujonczozási előmunkálatok az 1897. évre A honvédelmi miniszter körrendeletileg intézkedett az iránt, hogy az 1897. év tavaszán tartandó fősorozás előmunkálatai, melyek különösen az állitáskötele- sek összeírására, a távollevők kipuhatolására, valamint a sorozó bizottságok működési tervezetének megállapítására vonatkoznak, a hatóságok által mi előbb végrehajtassanak. A jövő. évben az 1876., 1875 és 1874. évbeli születésű áliitásköteleseket fogják megvizsgálni és megállapítani, ki a „tauglich“ s mint ilyen ki eszi 3 esz'endei „gyöngyélet“ alatt „angyalbőrbe“ bújva a „komiszt “ A békésmegyei gazdasági egylet vasárnapi igazgató választmányi ülésén folytatólagosan tárgyalta s befejezte a Tallián-féie cselédtörvény javaslatot s azt határozta, hogy azzal kapcsolatban felterjeszti a földrnivelési miniszterhez saját cseléd- törvény javaslatát is, megbővitve azon szakaszokkal, melyeket a Tallián-féle javaslatból reczipiált. Az igy egyesített javaslat kiegészítésére kiküldték a szabályzatot készítő előbbi küldöttséget, melybe még Léderer Lászlót és Hutiray Lászlót választották- Anyakönyvvezetöi kinevezés. A belügyminiszter Lánczosy Lászlót Endrődre h anyakönyvalkalmazzák Prém József úrra, mint Dumas Sándor úrra 1 * És legelső sorban ez a baja az eredeti szin- padi irodalomnak 1 Jó magyar darab azért nincs manapság, mert a legjobb is jóval gyöngébb a közepes franczia darabnál s a kritika meg a közönség egyenlő mértékkel mér mind a kettőnek. Az „egyenlő mérték“ pedig itt a legnagyobb igazságtalanság. A magyar szinpadi irodalom gyönge, fejlődésében lévő csemetéje nemcsak hogy a kritikai vihart ki nem állja, de a szerető kertésznek minden gyöngédségére rászorul, aki vigyáz, hogy a gyönge csemetének valahogy az eleven húsaba ne vágjon. Szegény hazai szerzők! Nektek nem igen van alkalmatok a kritikus kertész urak részéről azt a gyöngédséget tapasztalni 1 Ezek az urak az 6 kritikai későkkel az ele ven húsba vágnak bele s egy-egy szerzővel, aki egy gyönge darabocskával mert előállani, úgy bánnak el, mintha legalább is — hazaárulást követett volna el. Mikor egyes eredeti premiére-k után sorra szedfem az újságok kritikáit, akárhány van közte olyan a mely hangjára nézve olyan, hogy a hat hasábos tárczás-kritikáját bátran ebbe a pár szóba szoríthatta" volna össze a kritikus ur: — Hah, nyomorult gazember, darabot mertél Írni? Nesze! * Egy kis elnézés kell a hazai szinpadi termelésnek. Ugyanaz az elnézés, amelylyel kinnt a turfon a kétéves csikóra nem raknak annyi terhet, mint derby-nyertes crack-ra. Egy szinvezetőnek nevezte ki, a Csaba határához tartozó sikonyi telepet pedig anyakönyvvezetési szempontból Békéshez csatolta. A füzes-gyarmat—püspökladányi vasút építését az előmunkálati engedélyes gróf Kornis Károly nagyon szorgalmazza; a műszaki munkálatokat most készítteti és a szükséges hozzájárulási összegek beszerzése iránt az érdekelteknél már megtette a lépéseket, amelyek kedvező kilátással kecsegtetnek. E rendes nyomtávú helyi érdekű vasút a Békés- megyei vasút Füzes-Gyarmat állomásából kiindulva Nagy-Bajom, Udvari, Szerep-Hosszuhátpuszta és Rákos-tanya irányában az államvasutak Püspök- Ladány állomásáig vezetne. A nevezett vasútvonal közigazgatási bejárását a kereskedelmi miniszter november 9 ikére tűzte ki. A bejáró küldöttség elnöke Návay Aladár min. titkár. Áthelyezés, ó Felsége a király elrendelte, hogy a közös hadsereg tényleges állományából 1896. évi október hó l-ével a m. kir. honvédség tényleges állományába áthelyeztessék a gyalogsághoz: Schertl György Ferencz Ferdinánd főherczeg 19 ik gyalogezredbeli százados törzstisztjelölt, az őrnagyok számára rendszeresített illetékek engedélyezése és a gyulai 2. honvéd gyalogezredhez zászlóaljparancsnokká való kinevezés mellett. Az ellenőrzési szemlék és a képviselőválasztás. A honvédelmi miniszter a közös hadügyminiszterrel egyelértőleg a közös hadseregbelL és honvéd tartalékos legénység azon ellenőrzési szemléit, melynek a folyó évi október 15-ikétő! november 6-ig bezárólag terjedő időben lettek volna megtariandók, tekintettel a most folyó képviselőválasztási mozgalmakra es a nem sokára bekövetkező képviselőválasztásokra, beszüntette és. elrendelte, hogy azon tartalékosok, kiknek ellenőrzési szemléje ezen időközbe esett volna, a szemle alól felmentettnek tekintendők és utószemlére be nem idézendők. Beszfin tette a honvédelmi miniszter az október hó második felére kitűzött népfelkelési jelentkezéseket is olyképen, hogy a megszakított jelentkezés november hó 10-én folytatandó és legkésőbb ugyanazon hó 27-ig befejezendő. Katonáink idő előtt való szabadságolása A honvédelmi miniszter rendeletet bocsátott ki, amelyben úgy a közös hadsereg, mint a honvédség tényleges állományába tartozó egyéneknek a szolgálati kor sorrendje szerint idő előtti tartó szabadságolását szabályozta. A rendelet szerint tartós szabadságolásra első sorban igényt tarthatnak és ezért folyamodhatnak, akik 1. kedvezményben részesítés iránt igényt emeltek, de az előirt teljes törvényes kellékek hiánya miatt nem részesültek kedvezményben, 2. akik a földmives iskolát sikerrel végeztek 3. akik besoroztatásuk előtt a mezőgazdaság terén működtek, ha ez utóbbi két esetben az illetők igazolják azt is, hogy szülők vagy a maguk birtokán fognak gazdálkodni. A pénzügyigazgatóság köréből Pándy József számgyakornok katonai szolgálat végett engedélyezett szabadságáról hazatérvén, hivatalát a gyulai pónzügyigazgatóság számvevőségénél elfoglalta. Novák Kamill jubileuma. Amint már jeleztük, a gyulai kir. törvényszék és járásbíróság birái, jegyzői és hivatalnokai által tartott értekezlet Novák Kamill kúriai bírói czimmel és jelleggel felruházott törvényszéki elnök működése huszonötödik évének betöltése alkalmából 1897. január hó l-ső napján délelőtt 11 órakor, a kir. törvényszék hivatalos helyiségébe, diaz-albumnak átnyujtását, este pedig társasvacsora tartását elhatározta és kimondotta, hogy a most alkalmazottakon kívül bevonni kipadi szerző pedig csak érdemel olyan bánásmódot, mint egy — csikói * És kell az elnézésen kivül még valami — téri Egy ilyen új tere az eredeti szinpadi szerzőknek a budapesti Vigszinház. A napokban alkalmam volt ennek a színháznak a dramaturgjával, Szécsi Ferencz irótársammal, erről a tárgyról beszélni. így szólt: — Ide azokkal az eredeti darabokkal! A Vígszínház az eredeti magyar szinpadi irodalomnak istápolója akar lenni, s a hol egy tehetség mutatkozik, szívesen felkarolja. A Vigszinház programmjának első pontja az, hogy magyar Vigszinház akar lenni! Most már csak a hazai szerzőktől függj hogy azzá legyen. S hogy a Vigszinház hú ehhez a programm- jához, azt megmutatta mindjárt az első lépésével, mikor kétezer korona pályázatot irt ki eredeti vígjátékra. Ez a pályázat öt eredeti magyar darabot eredményezett, mely egymásután mind sorra kerül. Éppen most készül a színház e darabok egyikére. Follinusz Aurélnak Az öreg czimü vígjátékéra. Az első eredeti darab, melynek a Vigszinház készséggel nyitotta meg a kapuját, „Béni bácsiu műsoron van s amennyire én ismerem a Vigszinház dramaturgjának az asztala körül uralkodóelveket, senki sem óhajtja jobban, hogy a Vigszinház repertoire-ján minél több legyen az eredeti darab, mint maga a Vigszinház. . . . Fel, 42,592 színpadi szerzője Magyar- országnak és Írjátok! Márkus József. T A R C Z A. 43,593 szerző. — Egy kis színházi, elmélkedés! — A legutolsó országos népszámlálás alkalmával annyi szinpadi szerzőt számláltak össze Magyarországon, a mennyit e sorok élére bigyesz- tettem. Egy fia-szerzővel sem kevesebbet. De minthogy a legutolsó népszámlálás óta már hat esztendő telt el, feltehető, hogy ez a szép szám még megszaporodott, s ez idő szerint annyi dráma-, színmű-, vígjáték- és bohózatiró van az édes magyar hazában, mint talán a világon sehol másutt. A számukat, persze, — a legközelebbi nép- számlálásig legalább, — nem lehet egész preczi- zitással megmondani, mert a magyar szinpadi szerzők legtöbbje — titkos! * Beszéljünk tehát egyelőre'a nem titkosakról. És itt aztán önkénytelenül elmegy az embernek a kedve az élczelődéstól, az eredeti vígjátékok és bohózatok nagyon — komolyan hangolják az embert. A napokban egy színházi emberrel beszéltem, aki ott mozog a deszkákon s szép egy pár tuczat mindenféle rendű és rangú darabon végigházasodott, végigfelsült, vagy végigepizódos- kodott, a mai eredeti szinpadi irodalomról lévén szó, azt mondta : — Azt kell hinnem, hogy a magyar embernek nincs a vérében a darabirás. Nem született rál Az én színészem talán túlságosan sötéten nézi a dolgot, de egy kétségtelen, hogy az utóbbi esztendők szinpadi termése közt akár hány olyan darab volt, a mely akaratlanul is a fentebbi sö tétvérii konklúzióra juttatja az embert. • Az Akadémia és egyéb szinpadi pályázatok babérai valóságos élezelödés tárgyai lettek nálunk, sajnos, a — pályanyertes darabok miatt s akárhányszor hallani az Írói körökben ilyen dia logust: — Nem pályázol az idén a Teleky-dijra? — Isten ments I Még meg találnám nyerni! Milyen blamázst Kritikus körökben pedig igy élezelődnek egyes premiére-k előtt: — Nem hallott valamit X, darabjáról? — Nem, de már előre is bizonyos, hogy egy kis elnézésre szorul, hiszen — palyadijat nyert ! * « Kétségtelen, hogy a magyar Írónak az irodalomnak semmiféle ágában sincs olyan nehéz helyzete, mint a színpadon. A lirikus poétáink semmivel sem Írnak rosszabb verseket, mint az idegenek, akik rosszal írnak, a novellistáink is csak lépést tartanak valahogy, ha nem is Tur- genyevvel és Guy de Maupassant-al, de a külföldi irodalomnak Herczeg Ferenczeivel, de a magyar szinpadi szerzőknek . .. Ezeknek csakugyan nehéz hejyzetök van! Mert tessék versenyt futni Sardou-val, Angier-el, Pailleronnal, Lemaitre-el, Bissonnal 1 Mert a magyar szerzőknek igen is ezek a versenytársai! Színpadjainkon ezeknek az uraknak vannak ott a darabjaik és színházba járó közönségünk ezeknek a szinpadi mestereknek az alkotásaihoz van hozzászoktatva. Természetes tehát, hogy. ugyanazt a kritikai mértéket
