Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-09-30 / 40. szám
súgnak, a földmivea-iskola bizottságnak, a házi ipari bizottságnak és az Erkel-szobor bizottságnak jelentésit. A közigazgatási bizottság előterjesztésére elhatározta a közgyűlés, hogy szeghalom-mező-berény- b.-csaba-orosháza-szarvas között egy uj telefon vo nalat építtet. Az orosháza-kondorosi útszakaszt a községi közlekedési utak hálózatába felvették. A békésraegyei volt honvédegylet alapítványi kamatait Lengyel Viktor k.-tarosai lakos 1848—49- iki honvédfőhadnagynak adományozták. Gróf Korniss Károlynak a tervezett füzes gyár- mat-püspök-ladányi vaBut segélyezése iránt benyújtott kérvényére Mezey Lajos, Reck Géza és Beliczey Rezsőnek a kérvény elutasítását czélzó felszólalásai után az alispán indítványára elfogadták az állandó választmány javaslatát és a vasútra törzsrészvények ellenében 16,000 frtot szavaztak meg oly feltétel alatt, ha a vármegye az igazgatóságba egy tagot küldhet és a vasút a vármegye czéljaira szükséges anyagokat önköltségen szállítja. Kovács Mihály nyug. főszolgabíró, Szombathelyi Gyula, nyug. föszámvevő és Dubányi János megyei alorvos özvegyének kérvényére a kért kegydijat megszavaztak. A vármegyei, aljegyzők kérvényére azok fizetését 1897. január 1-től kezdve következőleg állapították még: I. aljegyző 1300 frt fizetés 200 frt lakpénz, II. aljegyző 1100 frt fizetés 200 frt lakáspénz, III. aljegyző 900 frt fizetés 200 frt lakáspénz. Mike János és társai vármegyei napidijas írnokok kérvényére a millenniumi pótlékot a közgyűlés részükre is megszavazta. A székhely kérdés^ Dr. Bartóky József terjesztette elő Nooák Kamill felebbezését Csaba község képviselőtestületének a megyei székhely áthelyezése esetére 400,000 frt felajánlása tárgyában hozott határozata ellen, valamint állandó választmány határozati javaslatát, mely a felebbezésnek helyt adva a képviselőtestületi határozat megsemmisítését javasolja. Korossy László bizottsági tag szólott fel először az állandó választmány javaslata ellen, bizonyítani akarván, hogy a határozatban közvagyon elidegenítéséről, vagy megterheléséről nincs szó s igy a községi törvény 110. §-ában előirt alakszerűségek betartására nem is volt szükség. Különben is ezen határozat csak elvi határozat s így azt megfelebbezni nem is lehet. Terényi Lajos ügyesen csopartositott érvekkel bizonyítja, hogy a határozat nem mondható elvi határozatnak és hogy abban tényleg szó van törzsvagyon elidegenítéséről, miért is az előirt alakszerűségek betartandók lettek volna. Dr. Berényi Ármin: Érdemleges és nem csupán elvi határozatot lát fenforogni, mert eltekintve attól,'hogy Csaba képviselő-testülete nem érvén be amaz általánossággal, miszerint egyszerűen áldozatok meghozatalát helyezze kilátásba, már a hozzájárulási összeget és mérvet is megállapította, ily a község lakosságának megterheltetésével járó határozat keresztül csúsztatásánál akárhányszor előforduló taktikát ismer fel, melynél először úgy szerepel a dolog, hogy csupán elvi kijelentésről van szó, melynek azonban e nyilatkozat megtörténte után ama gyakorlati hatály tulajdonittatik, hogy a kérdés ujabbi szőnyegre hozatalánál már annak érdemleges része eldöntöttnek lesz felállítva és az mondatik' immár csak a részletekről, a megvalósítás módozatairól lehet szó. (Élénk helyeslés.) Eként tehát lényegileg érdemlegesen határozott a képviselő-testület, mely érezvén is ezt, bár egyes törvényes feltételeket betartott, mégis ily nagy horderejű, nemcsak Csaba, de az egész megye közönségére és közéletére messze kiható kérdés feletti határozat hozatalához a legteljesebb nyilvánosság szempontjából megkívánt biztosítékokat (előzetes közhirrététel stb.) mellőzte, miért is határozata annál is inkább megsemmisítendő, mert a vármegye bizottsága ama kiindulási alapot, hogy a székhely áthelyezés a vármegye által érzett közszükségletet és közigazgatási érdeket képezne — a mit Csaba képviselő-testülete igy csak a saját élénk óhajtásában láthatott — erélyes és határozott helyreigazításban van hivatva éB jogosítva részesíteni. Elfogadja az állandó választmány javaslatát. (Nagy helyeslés.) Dr. Fábry Sándor alispán véleménye szerint, minthogy Csaba község határozatában — bár meg nem jelölve — a község törzsvagyonát képező ingatlanok átengedéséről is van’ szó, a határozat hozatalnál figyelembe lett volna veendő a községi törvény 110-ik §-ának rendelkezése s minthogy e szakasz rendelkezései nem tartattak meg, a határozat az alaki hibák miatt tényleg megsemmisíthető. Minthogy azonban e határozat a községnek csak mintegy szándékát jelzi a tekintetben, hogy mivel volna hajlandó elősegíteni azon mozgalom megvalósítását, mely n székhelynek Csabára való áttételét czélozta, s ajánlata csak az esetben |||g volna érdemben tárgyalhatóvá, ha a székhely kérdés tényleg felvettetik a megye közgyűlésén és ha még azonkívül e tekintetben a megye akként határozott volna, hogy reflektál Csaba ajánlatára s kétoldalú szerződésként elfogadja azt: ezúttal midőn a székhelyáthelyezésének kérdése a mozgalmat .megindítók körlevele szerint immár elejtetett, Csaba községének szóbanforgó határozata teljesen tárgytalanná vált s azt érdemben való felülvizsgálás alá venni nem is szükséges. — Óhajtandónak tartja ez ügyet annálinkább is és különösen azért ekként intézni el, hogy e lényegtelen kérdés elintézésébe — lényegtelen, mert újból meghozható bármikor e határozat — ne látszasék belevitetni a székhely kérdés ódiuma, s a rideg megsemmisitéssel ne érintessék a megye közönsége egyrészének netaláni érzékenysége, hanem végződjék a székhely kérdés eme idekerült részecskéjében is a megye érdekeinek megfelelőleg az összhangzatos munka biztosításához annyira kívánatos béke és egyetértés elvei szerint. Dr. Bartóky József: A kérdéssel - - jogi szempontból nézve — tisztában van s tisztán látja, hogy Csaba község képviselőtestületének szóban levő határozata nem érdemi határozat, hanem egy olyan elvi határozat, mely a képviselőtestületet, illetőleg annak jelen volt tagjait nem jogilag, de erkölcsileg kötelezi, s a melyben a képviselőtestület csak azt jelenti ki, hogy az esetben — tehát feltételesen — ha a székhely áthelyezése kimondatik, akkor az alakiságoknak megfelelő érdembeni határozatot fog hozni. E mostani határozat által a képviselőtestület se meg nem terhelte, se el nem idegenítette a községi törzsvagyont, hanem csakis készségét jelentette ki arra, hogy a megjelölt feltétel bekövetkeztével hajlandó annak megterhelésére és elidegenítésére. A törvényhatósági bizottság a községi képviselőtestületnek ezt a készségét, ezt a hajlandóságát se meg nem másíthatja, s meg nem semmisítheti. Nézete szerint tehát a község határozata a felebhezés mellőzésével érintetlenül hagyandó volna. Miután azonban a törvényhatósági bizottság a kérdés eldöntésénél nem mint bíróság, hanem mint közigazgatási hatóság jár el, a határozat meghozatalánál a czélszerüség szempontját is figyelembe veszi. — Ezt vizsgálva konstatálnia kell, hogy a bizottsági tagok tekintélyes része nem elvi, hanem érdembeni határozatnak minősiti a szóban lévő határozatot, s ez álláspont igazolására épen a határozat szövegében keres indokot. Azon kérdés felett kellene tehát vitázni, hogy a határozat elvi határozat-e vagy nem ? amennyiben azonban a székhely áthelyezésére vonatkozólag az indítvány nem adatott be, ez a vita olyan értékű volna, mint az a felett való vitatkozás, hogy az i betűre kell-e pontot tenni, vagy sem ? — Nézete szerint ezt a vitát lefolytatni senkinek, de a közérdeknek sem áll érdekében. Épen azért, mert gyakorlati értéke úgy sincs a dolognak, elfogadja az állandó választmánynak azt a javaslatát, hogy a szóban levő határozat megBemmisittessék. A megsemmisítésből kár nem lesz, csak haszon. Csaba község képviselete e mostani határozatának megsemmisítéséből nem szenved semmi hátrányt, mert újabban hozhat akár elvi, akár érdemi határozatot. De ha nem is hoz újabb, szövegében is minden kételyt kizáró elvi határozatot, azzal sem szenved hátrányt, mert a mostani elvi határozat, ha megsemmisittetik is, elérte czélját, mert a megye közönsége e határozat révén meggyőződést szerzőit arról, hogy a község a székhely áthelyezése esetén milyen áldozatokra hajlandó? Az elvi határozatnak csak ennek kijelentése lehetett a czélja. Ez a czél eléretett: az, hogy e kijelentést magában foglaló határozat tisztán alaki szempontból megsemmisittetett, teljesen közömbös s igy a képviselőtestület szempontjából sincs gyakorlati haszna annak, hogy a határozat elvi vagy érdemi volta felett vitatkozzunk. — De ellenben a határozat megsemmisítésének meglesz az a haszna, hogy a vármegye közönségének minden tagja a felhozott aggályokkal szemben, teljes megnyugtatást szerez arra nézve, hogy Csaba község képviselőtestületének s egyáltalán senkinek sem volt szándékában a törvényes formaságok mellőzésével, érdembeni határoza’ot hozni, s azt a felülbíráló törvényhatóság előtt mint elvi határozatot feltüntetni. — Nem a javaslat mellett felszóllalók indokai alapján, hanem az elmondottaknál fogva elfogadja az állandó választmány határozati javaslatát. Főispán elrendelvén a szavazást a bizottság túlnyomó többsége úgy, hogy száznéhány bizottsági taggal szemben alig maradt ülve 7—8 ember, elfogadta az állandó választmány javaslatát, a következő határozatot hozva: Tárgyaltatott Novák Kamill gyulai lakos csabai birtokos felebbezése Csaba község képviselő- testületének 282.—1896. sz. a. kelt azon határozata ellen, a mely határozatban a képviselő testület a megye székhelyének áthelyezése esetére 400,000 frtot felajánlott. Olvastatott a várm. állandó választmány idevonatkozó véleménye. Miután Csaba község képviselő testületének 282/96. sz. a. kelt határozata meghozatalánál az 1886. XXII. t.-cz. 110 §-ának rendelkezései nem tartattak be, nevezetesen a közgyűlés határnapja külön határozattal 30 nap közbevetésével nem tű zetett ki: annálfogva a törvényhatósági bizottság Csaba község képviselőtestületének s a közérdekű határozata nem tétetett közhírré s a határozat nem a képviselő testület általános többségének szavazatával hozatott meg, 282.—1896. sz. a. kelt határozatát ezennel megsemmisíti. Miről a csabai járási. főszolgabíró az iratok csatolása mellett további eljárás végett érte ütendő. Ezután Terényi Lajos indítványára Gyula város - képviselőtestületének a törvényszéki palota részére szükséges telek átengedése tárgyában hozott határozatát vették tárgyalás alá és felszólalás nélkül zajos tetszés mellett egyértelműleg elfogadták az állandó választmány javaslatát, a következő határozatot hozván : Tárgyaltatott Gyula város képviselőtestületének f. év 79. kgy. sz. határozata, melyben az építendő törvényszéki épület és fogház czéljaira szükséges telkek megvétele | azoknak tehermentesen az állam tulajdonába leendő átbocsátása kimondatik, továbbá a nevezett épületek körül létesítendő járda s az ártézikut vizének az említett épületekbe való bevezetése s innen a szennyvizeknek elvezetésével felmerülő költségeknek elvállalása elhatároztatott. Olvastatott az állandó választmány ide vonatkozó véleménye. Miután a fennidézett határozat a törvényes alakiságok pontos megtartásával hozatott s az ellen — a törvényes határidő alatt — senki felebbczés- sel nem élt, miután továbbá a Gyula város által magára vállalt terhek nmélt. igazságügyminiszter úr f. é. 31,469. sz. rendeletével a kir. törvényszéki épület s fogház építéséhez megkívánt hozzájárulást képezik s Gyula város a midőn a mai kor kívánalmainak megfelelő középületek létesítését anyagilag előmozdijta, kétségkívül a közérdeknek tesz szolgálatot, miután végül Gyula város az elvállalt terhek fedezéséről kellően gondoskodott; ennélfogva a vármegye törv. hat. bizottsága Gyula város képviselő1 testületének fennidézett határozatát az 1886. évi XXII. t.-cz. 24. j-a alapján ezennel jóváhagyja, s azt, valamint a bemutatott adás-vételi szerződéseket jóváhagyási záradékkal ellátatni rendeli. Utasítja egyben Gyula város polgármesterét Dutkay Bélát, hogy az adás-vételi szerződéseket — illeték kiszabás végett — a gyulai m. kir. adóhivatalhoz mutassa be. Di8zébéd a főispánnál. A vármegye közgyűlése napján a tanácskozás délelőtt Vs12 órakor megszakíttatott. Az asztalok fehér' terítékkel vonattak be s délután 2 órakor Tal- liári Béla főispán jubileuma alkalmából diszebédet adott a nagyteremben, melyen részt vettek: | Tallián Béláné, Tallián Béla, dr. Fábry Sándor, dr. Bartóky József, dr. Erkel Rezső, Ladies György, Horváth Károly, Kny Antal, Novák Kamill, Beliczey Rezső, Grócz Béla, Rezey Szilviusz, Oláh György, Zlinszky István, Kóry Gyula, Terényi Lajos,’ Nagy Arthur, Eötvös Imre, Geiszt Gyula, Korea Pál, Kóhn Dávid, Kövér László, Sztraka György, Rohoska Mihály, dr. Pollner Aladár, Haviár Lajos, Steinecker Gábor, Schröder Kornél, KherndI György, Deimel Lajos, dr. Bodoky Zoltán, Ambrus Sándor, Jantsovits Emil, dr. Zöldy János, Tatay János, Szalay József, Székács István, Yidovszky János, dr. Berkes Sándor, Bandhauer György, báró Drechsel Gyula, Jancsovics Péter, Popovics Szilveszter, dr Hajnal István, dr, Hajnal Albert, dr. Berényi Ármin. Gallacz János, Csák György, Keller Imre, Dutkay Béla, Léderer Rudolf, Domby Lajos, Popovics Jusztin és Lukács Endre. Az Ízletes, úri menüt Bade Pista jól szervezett zenekarának igazán kitűnő játéka is fűszerezte. A diszebéd folyamán igen jó hangulat keletkezett, mely végén felemelte, magával ragadta az egész iHustris társaságot. Tallián Béla főispán nyitotta meg a toász- tok sorát, hagyományos ősi magyar szokás szerint lendületteijes hódoló szavakban a dicsőségesen uralkodó szeretett királyra I. Ferencz Józsefre s Erzsébet királyné ő felségeikre ürítvén poharát A lelkes felköszőntőt az asztaltársaság állva hallgatta meg és háromszorosan megéljenezte. Ladies György állott ezután fel és körülbelül következő szónoki hévvel előadott igen szép pohárköszöntőt mondotta az ünnepelt házigazdára : Igen tisztelt Uraim! A magasabb életkor tapasztalatokat nyújt; a különböző irányú működés s igy az emberekkel való gyakori érintkezés ember és életösmeretre tanít. A két tényező adja kezembe a poharat avégett, hogy egy rövid felköszöntőt mondjak s üdvözöljem azon férfiút, akit mindnyájan szeretünk és tisztelünk, aki 25 éves állami szolgá tatának s ebben 10 évi súlyos főispáni működésének forduló napját, forduló évét, méltán és kiérdemelve ünnepelheti - - ünnepeli. Akik az élet változó viszonyai ^között felmerülő különböző megbízatások, különféle működések és életpályák komoly elbírálásával foglalkoznak: úgy hiszem igazat adnak nekem abban, hogy a legnehezebb feladatúnk közzé tartoznak azon határozott irányú megbízatások, azon pályafutások, melyek nemcsak a hivatalos működés, hanem a társadalmi élet — mondjuk a heterogen politikai felfogá sokba nem egyszer ütköznek. Ily nehéz megbízatásnak, ily nehéz működési körnek tartom én a főispáni állást, melynek hivatásszerű betöltéséhez, nemcsak a feltétlen, a köz- erkölc ök rovására soha meg nem alkuvó becsületesség, a minden irányban kiterjeszkedő önzetlen jóakarat, az eszélyesség és azon kitűnő modor is szükséges, mely ha minden irányban nem is hódit, de kibékít, a káros ellentéteket kiegyenlíti és elsimítja azon rögöket, melyeket a társadalmi tevékenységnek, a hivatalos működésnek és a politikai érintkezésnek sokszor nehéz akadályát képezik. A mai nap ünnepsége, melyen külömböző társadalmi és hivatalos állásúak egymástól eltérő politikai nézetüek vesznek részt: fényes bizonyítékát képezi annak, hogy főispánunk az előbb, említett tényezők teljes birtokában, nehéz állását úgy töltötte be, hogy nemcsak a közszeretet és köztiszteletet, hanem az egyéni bizodalmát is biztosította magának. Minthogy pedig a köztisztelet, a közbizodalom azon forrás, melyből a köztisztviselő erőt merit; azon alap, melyen az államférfiu működésének súlypontját helyezi: Én szivem mélyéből kívánom, hogy tisztelt főispánunk, a köztisztelet és közbizalomtól támogatott működésében, hazánknak, városunknak és vármegyénknek javára, az emberikor legvégső határáig boldogul éljen. (Lelkes éljenzés.) Terényi Lajos riadó éljenzések között gyö nyörüen felköszönti a bájos házi úrnőt Tallián Bólánét. Koren Pál eszmedus és gyönyörű képletekben bővelkedő remek beszédben Tallián Bélára, mint a róm. kath. egyház hü s vallásos fiára mond felköszöntőt. Dr. fábry Sándor: Méltóságos Főispánná! Mélyen tisztelt Társaság! A tegnap és ma lefolyó ünnep, a honfierények megtisztelésének e szép ünnepe, melyen éltetjük a vármegye főispánját mint a közügyek nagyratörő fáradhatlan bajnokát, kedvesen találkozik és olvad össze egy családi ünneppel, melyről bájos szom- széduőm kedvesen tett az elébb vallomást előttem. Én elég indiskrét vagyok, visszaélek a bizalommal és felszólamlásom tárgyául a jubiláris ünnep közepette, ép e családi ünnepet választom s mondhatom lelki gyönyörűségemre szolgál ez az indiskretió. Főispánunk ez évben tölti be közszolgálatának 25-ik, főispánságának 10-ik évi jubileumát, szeretetreméltó neje azonban épen e napon ünnepli születése napját. A közélet harezosainak diadala — uraim — dicsfény nyel sugározza, be a férfi tevékenységét és pályáját, a mi azonban életünknek éltető meleget ád, 8 a boldogság örömeit nyújtja, az a kedves családi tűzhely, melyben a női erény mély gyökeret bajt, 8 a háboritlan nyugalom enyhében érdenné varázsolja otthonunkat. Az ég kegye szeretett főispánunknak oly kiváló nőt juttatott élettársul, ki az összes női erények birtokában, mint bájos, szerető, jó feleség, mint kiválóan gondos, jó anya önmagával hozza a családi életbe a boldogság alapfeltételeit, s a családi tűzhely éltető melegét. Én a kedves alkalmat, midőn ő méltósága születése napján e családi ünnepben részt vehetünk, ez iránta érzett, mély tisztelet érzetei szerint is, megragadom arra, hogy poharamat ő méltósága a főispánná, mélyen tisztelt házi asz- szonyunk éltetésére emeljem, s éltetem ő méltóságát, nem mint főispánnét, hanem mint bájos, szép asszonyt, mint szerető jó hitvest, mint mindenek felett jó anyát, és igaz honleányt! 8 kívánom, hogy igen sok oly derűs, boldog születési napot érjen, mint a mai 1 (Éljenzés.) Tatay János ugyancsak Tallián Bélánét élteti. Tallián Béla humoros, szellemes beszédben kedves vendégeit, továbbá Bókésvármegye közönségét élteti, ferbli műszóval élve: duplán vágva vissza mindama jókívánságokat, melyekkel őt elhalmozni szívesek voltak. Kny Antal szép szavakban szintén Tallián Bélát élteti. Domby Lajos hangulatteljesen, poetikusán Tallián Béla női erényekkel ékeskedő,édes anyjára űrit poharat. Dr. Bartóky József tiszttársai megbízásából röviden és velősen Tallián Béla főispánt élteti. Sztraka György lelkes éljenzések között Horváth Károlyra, a vármegye mai ünnepi, szónokára s érzelmei hü tolmácsolójára üríti poharát. Rezey Szilviusz pompás, szellemes és humoros felköszöntőben, mint a féle „vadoláh“ élteti Talhánt, azt kívánva néki, hogy olyan nemzetiségi bajai legyenek, mint ő vele vannak. Dr. Fábry Sándor Szabó Jánost, dr. Hajnal Istvánt és Terényi Lajost élteti. Dutkay Béla a traditionalis „édes mindnyájunk“ egészségére iszik. Zlinszky István Tallián Bólánét élteti a tőle megszokott ifjú hévvel és lelkesedéssel. Keller Imre Tallián Béla, mint Gyula város érdekei hű támogatójára mond szívből jövő lelkes felköszöntőt. Terényi Lajos nagy figyelemmel hallgatott, szívből, meggyőződésből fakadó, szivekhez találó szép beszédben Csabának békejobbot ajánlva, Gyula s Csaba jövő testvóriesülésóre üríti poharát. Szalag József elösmerve, hogy a székhely kérdésben Csaba lön a legyőzött fél, annak hangoztatásával, hogy a csabaiakat nem önző, hanem legjobb hiszemük szerint megyei érdek vezérelte, a harcz után elfogadja a testvérileg íelajánlt bókejobbot és riadó éljenzést keltőleg Gyula városára emeli poharát. Vidovszky János TalliánBólát, mint huszon- ötóves tisztviselőt élteti. Dr. Berényi oumin hangulatteljes szép szavakban reflektálva ugyancsak a székhelymozgalomra, Csaba városára, mint amelynek annyi kedvező feltételei vannak a természetszerű fejlődésre, anélkül, hogy ez testvérvárosai rovására történjék, továbbá az összes megyéi községek individuális fejlődésére s emelkedésére üríti nagy tetszést keltőleg poharát. Dr. Fábry Sándor Kéry Gyulához szállva, a zöld és fehér asztalok között szellemes párhuzamot vonva szívből kívánja, hogy a zöld asztalnál kifejlődő ellentéteket a fehér asztal körül örömmel tapasztalt lelkes, békés hangulat egyenlítse ki s végül mintegy „finis coronat opus Kéry Gyula feszült figyelem közepette ékesszólással elmondott, rendkívüli hatást keltő klasz- szikus pohárköszöntőben az általa már Délma- gyarországon ismert arra a Tallián Bélára emeli poharát, aki nemcsak születésénél fogva volt magyar ember, hanem a Délvidéken felburjánzó korrupezió közepette ethikai lényével és etnikai közszereplésével mórlegelhetlen szolgálatot tőn részben idegen, részben ellenséges nemzetiségek előtt a magyar-hazának, a magyar állameszmó- nek. Kóry Gyula remek felköszöntőjót valóságos éljenriadal között fejezte be s ennek impressziója alatt oszlott szét */a6 óra után az ünnepi társaság emelkedett hangulatban.
