Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-08-09 / 32. szám

azért ma ia vannak, kik ellene vétenek, hát egyes társulatoknál sem állíthatjuk ezt kizártnak. De hát hol a felettes hatóság P Lépjen a nyakára a bűnös nek azonnal, ense recidendum est, ne pars sincera trahatur ! Ha száz forint volna is a szóban levő összeg, kérdem, meglenne-e gátolva a visszaélés lehetősége? Ha magas a biztosított összeg, elég magas az eseten- kint való fizetés is, de vájjon a biztositó társulatoknál nincs e speculatio, vagy csak éppen annyi összeg adatik ki, mennyi éppen felmegy vagy az intézet temettet el valakitP Nem, nem is lehet kiszámítani; egyéniség, helyzet és más eféléktől függenek azok. Igaz, hogy sokin a biztosítottak közül oly viszony­ban vannak, (lehet még ma, de ki tudja a holna pót?) hogy nincsenek rászorulva a 150 írtra, de hát nem tudnók, hogy jó a zsákon a folt? Meg azután’ a társulás elvében benne van, hogy kiki járulhat hozzá, szegény és gazdag. Nem lehet azt kívánni, hogy csak a szegények egyedeiből álljon fent a társulat! És most jön mindezeknek a tetejébe a követ­kező bekezdés: A temetkezési társulatok a kitűzött emberbaráti és kegyeletes czéloknak meg nem fe­lelvén, sőt ellenkezőleg a lakosságnak nagy zömére erkölcstelenitő hatással lévén, feloszlatandók, vagy alapszabályaik módositandók. Már ez alapon, ba elindulnánk, legelőször is töröljük el a pénzt, mert minden gonoszságnak gyökere a pénznek szerelme, (Biblia.) vegyük ki ezt a forgalomból, a kést is, rr.ert sokan gyilkos­ságra használják fel eszközül, a kötelet, a tüzet, lőport, fegyvert stb , stb. Nem uraim ! hanem szo­rítsuk korlátok közé a kártékony természetüeket, büntetni a vétséget elkövetőket érdem szerint fent és alant egyaránt. Emlékezzünk vissza csak a Mis- kolczon évekkel ezelőtt történt házassági szédelgé­sekre (és nálunk is) minő iszapos hullámok csap­kodtak akkoron ott, (az igaz, nálunk is beállhat a híresség e tekintetben,) de a tisztítás beállott, mi­vel a törvényes vizsgálat kiszabta a bűnttevők fe jére az érdemlett bűnhődést. Ha tehát a közmorál szempontjából jönnek botrányok elő, van azokra a törvénykönyvben megfelelő szakasz, olvassa rájok a hatóság, mint ráolvasta a gyulai 5 ik tem. társu­lat egy oly tagra nem régen a maga határozatát, hogy azt végleg elütötte minden beiratás, irattatás jogától. Szoros felügyelet, ez kell a hatóság és orvo­sok részéről és akkor nem lészen demoralizáló ha­tású társulat, ba kell még az alapszabályok módo­sításával is, különösen hogy a vidékiek ne záras­sanak ki jövőre. Hogy a társulatok ne az elhalt utódának ad­ják ki a kikötött összeget, hanem maguk temetes- sék el az elhaltat valamely temetkezési vállalkozó­val, ez kívül esik a társulat rendeltetésén, hiva­tásán, méltóságán, akkor meg még egy külön iro­dát is kellene beállítani. Hogy a vármegye, az orosházi tem. társulatok elleni panaszok folytán vizsgálatot rendelt el, né­melyiket fel is oszlatta, ez egészen rendjén való dolog, ne tekintse Benki szabadiparnak valamely társulat felállítását, melyet, ha akar, beszüntet rövid úton, ha akar, ismét életbe léptet, hanem támadjon az a közszükségérzetből. szolgáljon a köznek javára) tisztességére, üdvére, előbbvitelére, a melyik ezek­nek meg nem felel, delendam esse censeo. Még egyet fel kell említenem, arra vonatko­zólag, hogy némelyek, talán tudtokon kivül írattak be, ez nem oly gyakori eset volt eddig, ma pedig megszűnt; hanem a legnagyobb zavar, baj, vád «nnan származhatott, mivel, ha tudtak is a beira- tásról némelyek, ám nem szólaltak fel, engedték a fizetést másnak, midőn pedig a nem vélt halálozás megjött, azonnal volt felszólaló, nem egy-kettő, a teher emelés alól szabadulni szeret az ember, azon­ban a pénz felvételre nagy gyorsan előterem. Végül az én nézetem ez: tartassák be az alap­szabály pontosan, a felvétel legyen lehető kifogás­talan, a társulati, hatósági felügyelet, betekintés, ellenőrzés szigorú, éber, gyakori, akkor megszűnik a panasz. Rácz János. Garzó Gyula lelkészi jubileuma. Folyó évben julius 9-én volt 25 éve, midőn a gyomai ev. ref. egyháznak nagy reményekre jogosított ifjú lelkipásztora Garzó Gyula hivata­lát elfoglalta. A hét vizen át távolból jött gym- nasiumi tanárból lett, akkor ifjú lelkipásztor, hu­szonöt évi áldásos működéséről emlékezett meg a gyomai közönség e napokban. Az érdem mél­tánylásának eme ténye bizonyára méltó arra, hogy megörökítve legyen az által is, hogy e lapok utján arról a nagy közönség értesüljön. Ugyanazért röviden a következőkben emléke­zünk meg arról. A 25 éves évforduló napja — tekintettel azon sajnos körülményre, — hogy jelzett lelki- pásztor múlt év julius havában lett az isteni végzés által azon súlyos megpróbáltatásnak ki­téve, hogy a Jcérlelhetlen halál elragadta lelké­nek felét, áldott jó nejét s így szive méltó bá­natba merült, anélkül tűnt el, hogy a lelkipász- torhozi ragaszkodás, szeretet és tisztelet a nap­hoz és a lelkipásztor érdemeihez méltóan ünne­peltetett volna meg, mert a gyászbaborult szív egén az öröm napjának fénye helyet nem találhat! Úgy de a törhetlen ragaszkodás bár nem illet-i hette kegyeletlenül a fájdalomtól sajgó szivet másfelölről nem rejtőzhetett el végképen a méltó érdem méltatásától. Ugyanazért nagy csendben s titokban diszgyülést hivtak egybe az egyházta­nács buzgó tagjai julius 12 ik napjára, amidőn a Kálmán Farkas lelkész elnöklete alatt egybeült ref. egyháztanácsi ülésből egy bizottság külde­tett ki azon megbízatással, hogy az ezen gyű­lésről s annak szándékáról mit sem tudó Garzó Gyula lelkészt kérje fel az egyháztanács nevében a gyűlésen megjelenésre. Nevezett lelkész engedve a felhívásnak, a bizottsággal megjelent a gyűlés helyiségében holott is belépése alkalmával szívélyes éljénzé- sekkel fogadtatván, először is Pikó Lajos egy­háztanácsos, ki a közügyek lelkes bajnoka, tör­ténelmi visszatekintéssel megemlékezett a múlt idők ama kiváló férfiairól, kik a gyomai ref. egyház és község életének felvirágoztatására az utókor háláját is kiérdemlő tényeikkel nevöket arany betűkkel jegyezték a történelem lapjaira s ezek során méltatta Garzó Gyula elévülhetlen érdemeit s tolmácsolta az egyháztanács hálás el­ismerését, kifejezést adott az iránta a szivekben élő szeretetnek, tiszteletnek. E szívből jött s szívhez utat talált szavakra Garzó Gyula köszönetét mondott a nem várt megtiszteltetésért s könnyekre indító szavakban emlékezett meg sírban nyugovó őrangyaláról, szeretett nejéről, ki fájdalom 1 nem osztozhat azon örömben, melyben részesüléshez oly nagy mér­tékben igénye lehetne, mert »férfi sorsa a nött s ha a férfi elismerésre méltó tényeket mutathat fel az élet küzdő terén ott, az érdembabéra a hű, lelkes és lelkesitni tudó hitvest, nőt méltán megilleti. E szavak elhangzása után Fazekas Zsig- mont egyházi jegyző indítványozta, hogy Garzó Gyula lelkész érdemei jegyzőkönyvben örökít- tessenek meg s továbbá Garzó Gyula lelkész arczképe, melyet az egyháztanács lelkésze iránti tisztelete s szeretete jeléül azelőtt öt évvel ké­szíttetett volt a régi egyháztanácsi teremben ki­függesztés s megőrzés okából, de amelyet az uj egyháztanácsi terembe az érdekelt lelkész ellen­zése következtében mind ezideig el nem helyez­tek : helyeztessék el s őriztessék állandóan. Mind­két rendbeli indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Ezután Kálmán Farkas méltatta az ünne pelt lelkésztársnak kiváló érdemeit, melynek vé­geztével kifejezést nyert a jelen voltaknak azon óhajtása, hogy nyomban egy társas egybejövetel tartassák e nap emlékére. Úgy de Garzó Gyula — hivatkozással családi gyászára —kijelentette, hogy az ö adott körülmények között a tervezett összéjövetelen részt nem vehet. Ennek követ­keztében eme-szándék megvalósulást nem nyert. Úgy de az lön a megállapodás, hogy az egy évi gyász eltelte után tartassék társas egybejövetel s ennek idejéül folyó augusztus hó 2-ika jelöl­tetett meg. A kijelölt napon minden vallásu és állású férfiak és nők oly nagy számban gyülekeztek egybe, ami páratlan jelenség Gyomán, mert csak úri nő mintegy 4o volt jelen s az összes jelen- volták száma a százat jóval meghaladta. Ezen ünnepély alkalmával Pikó Béla emelt először poharat, az ünnepeltet az egyház nevé­ben üdvözölve. Utánna az ünnepelt hálás sza­vakban mondott köszönetét az egyháznak s mind­azoknak, kik őt ily szeretettel környezik. Ekkor az »aranyszáju0 kitűnő szónok, Szabó János esperes emelkedett fel, s a nála szokásos szép beszédben éltette a jelenlevő nőket. Utána »az örök ifjú kedélyű“ Tatár János saját és az egyházmegye nevében köszöntötte fel a buzgó lelkészt, kitűnő Írót, egyházmegyei törvényszéki bírót, Garzó Gyulát, ki minden té­ren emberül megállta, megállja helyét. Majd dr. Bácsi Lajos ügyvéd az ünnepeltet éltetvén kifejezésre juttatott egyház iránti lán­goló szeretetével az egész közönséget elragadta. Ekkor Fazekas Zsigmond, rendkívül humo­ros mondásával s beszédeinek ügyes fordulatai­val a közönséget fellelkesitette, midőn kijelen­tette, hogy ö úgy kíván jót, hogy magának is jusson belőle, mely abban áll, hogy az ő —mint kántor-orgonista — együtt szolgálása mellett az ünnepelt az ötven éves jubileumát is érje meg. Nagy figyelmet keltett Bácsi Gyula kolozs­vári végzett theologus felköszöntője is, ki öröm­teljesen hangsúlyozta, hogy mint gyomai gyer­mek az ünnepeltnek lábainál nőtt fel, a ki neki mint lelkész, minden tekintetben eszményképe. Mindezek után kérdésbe tehetné a nagy közönség ez ünnepélynek alapokát. Erre felelet az, hogy az ünnepeltnek buzgó működése az egyházat virágzó állapotra juttatta s községének javát munkálta s munkálja, a különböző feleke­zetek közötti szeretet és egyetértés lelkes apos­tola. Már pedig az ilyen férfiú méltó a jelen nemzedék elismerésére s utódok hálájára egyiránt. Czikkemet azon óhajtással zárom, hogy az isteni gondviselés számos évek során éltesse, tartsa meg Garzó Gyulát, a közügyek buzgó, lel kés bajnokát! • ••■!•••• s. 5- Írek. Mária Terézia főherczegnö köszöneté. Mária Terézia főherczegnö, az 0 Felsége személye körüli miniszter utján megbízta Tallián Béla főispánt, hogy a Károly Lajos kir. herczeg 0 Fensége el­hunyta alkalmából kifejezett részvétért a vármegye közönségének legmagasabb köszönetét hozza tudo­mására. A vármegye háztartása A vármegyei szám­vevőség összeállította Békésvármegyónek 1897. évi költségelőirányzatát. Az előirányzat csak apró rész letekben tér el a folyó évitől ér 108,117 frt 20 kr. szükséglettel, ezzel szemben 109,875 frt 97 kr. fe­dezettel, vagyis 1758 frt 77 kr. maradvánnyal zá­ródik. Megyebizottsági tagok figyelmébe. A vármegye számvevő tisztsége most állítja össze a legtöbb adótfizető bizottsági tagok 1897 évi névjegyzékét. Akik tehát igényt tartanak rá, hogy adójuk kétsze­resen számittassék be, felhivatnak, hogy ezt akár szóval, akár Írásban a vármegye alispánjának vagy az igazoló választmánynak legkésőbb e hó 17-ikéig bejelentsék, mert az azon túli bejelentések figye­lembe nem vétetnek. Az igénybejelontési kötele­zettség azokra is kiterjed, akinek adója a múltban már kétszeresen számíttatott. Wenckheim Frigyes gróf ösztöndíja. A városi tanács Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt tegnap délelőtt tartott ülésében a gróf Wenckheim Frigyes által letéteményezett 5000 frtos alap után járó ösztöndíjat Dennhof Gábor kereskedelmi akad tanulónak szavazta meg. Pályázat alapítványi helyekre A honvédelmi miniszter közhírré teszi, hogy a Budapest székes főváros által József kir. herczeg 0 Fensége honvéd főparancsnokságának 25 ik évfordulója emlékére a m. kir. honvédség kötelékébe tartozó vagy tartozott egyének árvái vagy félárvái neveltetésére létesített alapítványi helyek közül a folyó évben a József fiárvaházbau 2 hely, az Erzsébet leányárvaházban szintén 2 hely kerül betöltés alá, mely helyekre nézve a kijelölés joga a kir. herczeg Ő Fenségét illeti meg. A pályázati kérvényekben igazolandó feltételek: 1. Hogy a gyermek tényleg a honvéd­ség kötelékébe tartozó vagy tartozott apának tör­vényes leszármazója. 2. a Yagyontalanság, félárvák- náTaz életben levő szülő vagyontalansága is. 3. Hogy az árva a 6-ik életévet betöltötte, a 10-ik életévet még túl nem haladta. 4. Hogy ép testű és elméjű és himlő ellen be van oltva. Az árva kora Ié.s a szülők elhalálozása hiteles anyakönyvi kivo­nattal, a 2. és 1. pont alatt kellékek pedig hatósá­gilag hitelesített orvosi illetve helyhatósági bizo­nyítvánnyal igazolandók. A kérvények 1896. évi augusztus hó 20-ig a honvédelmi minisztériumhoz közvetlenül adandók be, a felvételről vagy eluta sitásról pedig a pályázók a székes főváros tanácsa által fognak értesittetni. Orvosaink a közegészségügyi kongresszuson. Orvosaink közül eddig dr. Zöldy János vármegyei főorvos, dr. Hajnal István és dr. Chriszto Pál tisz­teletbeli főorvosok jelentették be, hogy az országos közegészségügyi kongresszuson részt fognak venoi. Almásy Dénesné grófnő, az ezredéves orszá­gos kiállítás és a szék- és főváros megtekintésére nemes szivének sugallatából, 17 gyula-várii és 8 dénes-majori elemi iskolai tanulót küldött fel saját költségén Budapestre. Névváltoztatás Kiskorú ührin János csabai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevét belügy­miniszteri engedélylye! „Máté“-ra magyarosította. Öntözésre szolgáló vízmüvek létesítése. A vár­megye tudvalevőleg tervbe vette o'y vizimüvek épí­tését, melyek öntözésre használva gazdasági viszo­nyainkat nagyban elősegíteni volnának hivatva. Ezen ügyben a töldmivelésügyi miniszter újabban rendeletet intézett a vármegyéhez, melyben jelzi, hogy a vármegye azon kérelmét, hogy az egész vármegyére kiterjedő részletes tervek kidolgozására egy kultúrmérnöki kirendeltséget küldjön ki, mint időelőttit nem teljesítheti, mert a vármegyének nin­csenek öntöző csatornái és jelenleg az öntözés csak a Körösök é's a gyula-békési Élővíz csatorna fel- használásával lenne megvalósítható. Utasította azon­ban a miniszter az aradi IX. kerületi kultúrmér­nöki hivatalt, hogy puhatolja ki azon területeket, melyek ezen vizekből öntözhetők volnának és ha a községek és birtokosok kívánják, azok egészéro vagy részeire a terveket készítse el, valamint ha az érdekeltek az öntözést vizfelemeléssel kívánnák létesíteni, az erre vonatkozó terveket is dolgozza ki. Megbízta egyszersmind Faragó Lajos műszaki tanácsost és kerületi felügyelőt, hogy a kérdést személyes tapasztalatok alapján különös tanulmány és figyelem tárgyává tegye és a kivitel tekinteté­ben a vármegye alispánjával lépjen érintkezésbe. Katonai lóvásárok a vármegyében. A honvé delmi minisztérium kibocsátotta az őszi katonai ló­vásárok tartására vonatkozó hirdetményeket, me- lyejj szerint Békésvármegye területén Szarvason f é. szeptember 15-én, Orosházán szeptember 17 én, Csabán szeptember 19-én, Mezőberényben szeptem­ber 21-én, Füzes Gyarmaton október 5-én fog a ló­vásár megtartatni. A hirdetmény figyelmezteti a gazdaközönséget, hogy minél több lóval jelentkez­zék a vásárokon, hogy a közvetlén vásár által el­érhető előnyt úgy az'eladó, mint a kincstár élvez hesse. Alkalmas az elővezetésre minden erős test­alkatú 4-től 7 éves és legalább 158 cm magas ló- — A minisztérium figyelmezteti a gazdaközönséget arra is, hogy nyilvánvalólag gyenge, a feltételek és czélnak meg nem felelő lovak elővezetésével a bi­zottság idejét hasztalanul igénybe ne vegye, vala­mint hogy lovait bármely, a szomszédos vármegyék területén tartandó katonai lóvásárra is elővezetheti. Uj helyettes anyakönyvvezetők. A m. kir. bel­ügyminiszter az orosházi anyakönyvi hivatalhoz Bakó Mátyást, a békési anyakönyvi hivatalhoz Ke­resztesi Kálmánt nevezte ki helyettes anyakönyvve­zetőkké. Alapítvány, ld. báró Wodiáner Albert békés- megyei nagybirtokos a Csabán felállítandó földmi- ves iskolában egy növendék kiképeztetésére 3000 frt tőkealapitványt tett. Az Élővizcsatorna néhány nap óta ismét viz nélkül szikölködik. A folyammérnökség elzáratta a péli zsilipet s glbontatta a Bodoky tanya mellett levő ideiglenes duzzasztót. Most már készen áll a csatorna a Fehér-Körös vizének befogadására és levezetésere. A napokban ugyanis megkezdették az Élőviz csatorna élővízzel való állandó ' elláthatása czéljából folytatott munkasorozat utolsó nagy mun­káját, a Fehér-Körösben létesítendő mozgó gát épí­tését. E végből átvágták a Fehér-Körös régi tölté­sét s hozzáfogtak szombaton a Fehér-Körös teljes elzárásához. Ezen elzárás segélyével a Fehér-Kö­rös vize eredeti medréből a zsilipen keresztül Gyu­lán, Csabán és Békésen át tereltetik a Kettős-Kö­rösbe, mig az áttöltés mögött létesített vizmentesi- rett területen hozzáfognak e héten a mozgógát ala­pozásához. A munkálatot Meloccó Leonárd jóhirü beton ípitő ezég vállalta el mintegy 52,000 forintért. Az egész munkaidő körülbelül két és fél hónapot fog igénybe venni s igy, hacsak abnormis vízállás! viszonyok a munkát nem hátráltatják, az egész mű október közepére teljesen elkészül. Mint értesülünk, érdekelt körökben máris több közgazdaságilag fon­tos tervvel foglalkoznak, melynek megvalósítására csak a mozgógát sikeres felépülését várják be. így aránylag nem nagy befektetéssel az Élővíz mester­séges haltenyésztésre lesz berendezendő, másrészről pedig Vészétől Békésig, hol azt a talaj domborzati viszonyai megengedik, mintegy 2000 hold terület lesz ugyancsak az Élővízből mesterségesen öntöz­hető. Ez persze még mind a távolabbi jövő zenéje. Annyi azonban már most is bizonyos, hogy a jövő héttől kezdve nem fogja többé poshadó viz a gyu­laiak egészségét veszélyeztetni, mert ha egyelőre még nem is fog a csatornában a viz az eddigi ma­gasságra emelkedni, az eddiginél sebesebb folyású leend és a fürdésre elegendő mélységgel fog birni. Ránk nézve pedig első sorban most ez bir fontos­sággal. Hivatali helyiség áthelyezése. A városi mér­nöki iroda a városházáról Korona-utcza 179. számú (Erkel Jánosné-féle) házba helyeztetett át, mig az eddigi mérnöki szoba a városház földszintjén szám­vevői helyiség lett. Molnár Ákos alezredes, ki egyéni szeretetre- méltóságával bálványozott parancsnoka volt a gyulai honvédhuszárságnak, s kinek kedves egyénisége a gyulai „czivil“-ek részéről is általános tisz­teletben és közszeretetben részesült, szerdán este utazott el városunkból Váczra, hova — mint már megírtuk — a 6-ik huszárezred parancsnokául áthelyeztetett. A közkedveltségben álló alezredes lg év óta állomásozott Gyulán, hol e hosszú idő alatt teljes mértékben kivívta magának úgy tiszttársai, mint a polgárok teljes rokonszenvét és szeretetét úgyis mint ember, úgyis mint katona, s igy elmenetelével nagy őrt hagyott maga után. A tisztikar kedden este a gyalogsági étkezde csi­nos uj helyiségében — hol ez alkalommal a huszár­tisztikar is teljes számban megjelent, — bankettet rendezett a búcsúzó alezredes tiszteletére, hol me­leg szavakkal, elérzékenyülve búcsúzott el Molnár alezredes azoktól, kikkel hosszú évek során át mű­ködésben és szeretetben összeforrva volt. A nép­szerű alezredes távozását a város polgárai is igen sajnálják. Telefon összeköttetésünk Aradmegyével. A ke­reskedelemügyi miniszter válaszolt a vármegye köz- igazgatási bizottságának a békési és aradi várme­gyei telefonok összekapcsolása iránt hozzá intézett felterjesztésére. Az összekapcsolás ellen elvben nincs semmi észrevétele a miniszternek, feltételül azon­ban kiköti, hogy az összekötő vonal költségeihez mindkét vármegye hozzájáruljon és hogy a szabály* zat értelmében a nem szomszédos járásbeli előfize­tők a beszélgetésért 3 perczenkónt egy frtot fizes­senek Felhívja tehát a vármegyét, hogy a hozzá­járulásra nézve Aradmegyével lépjen érintkezésbe jelezvén, hogy az összekötő vonal kiépítését elő­jegyzésbe vette. Nyugdíjazott százados. Schreiber Frigyes m. kir. honvédszázados, a helybeli tisztikar tehetséges, városunk társadalmának rokonszenves tagja augusz­tus hó 1 ével nyugdíj állományba vonult A gyulai fiatalság által a múlt vasárnap dél­után az uradalmi kis erdőben rendezett nyári mu­latság a lehető legjobban sikerült. Sem az idő, a majálisok e rendes szétrobbantója, sem a publikum hiánya nem állta útját a sikernek, volt szép idő, volt publikum, voltak szép leányok s voltak olyan tánezos fiatal emberek, akik a mulatság előtt szent fogadalmat tettek egymásnak, hogy egyikőjük sem jön haza ép lábbal és egyetlenegy lány sem petre­zselyemmel. Kell-e még más, hogy egy mulatság a lehető legjobban sikerüljön? no hát még más is volt. A buzgó rendezőség olyan változatos és gaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom