Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-08-02 / 31. szám

Szabályrendelet jóváhagyás. Gyula város köz­lekedési szabályrendeletét a kereskedelemügyi mi­niszter jóváhagyta. A tervezett köröstarcsai vashid helyszíni be­járása julius hó 28-án történt meg a kereskedelem­ügyi miniszter kiküldöttének Petz Lajos min. fő­mérnöknek vezetése mellett az érdekelt hatóságok, társulatok, a vármegye és község képviselőinek je­lenlétében. A bizottság a gyulai államépitészeti hi­vatal által készített előzetes terveket összehason­lítván a helyszínen található viszonyokkal, azokat teljesen megfelelőknek találta és néhány lényegte­len pótlás mellett kivitelre ajánlja. A tervek szerint az if vashid közvetlen a jelenlegi fahidak mellé lesz építve és a hídfőhöz vezető utczával egyenes irányban hidalja át a vele egyidejűleg kiépítendő átmetszést. A 170 m. hosszúra tervezett hig három pilléren fog állani, felső szerkezete teljesen vasból lesz. A mennyiben most már a kereskedelemügyi miniszter a terveket jóváhagyja, az alapozási mun­kálatokat még ez évben végrehajtják, úgy hogy jö­vőre csak a felsőszerkezet elkészítése marad. A költségek mintegy 140 ezer forintra vannak elő­irányozva. Alapítvány a földmives iskolában. Gróf Almáay Dénes egy beadványában bejelentette a vármegye alispánjának, hogy a csabai földmives iskolában egy növendék ellátására alapítványt tesz, s hogy az e czélra szükséges 3000 frtot 120 frt évi kamatbefi­zetéssel biztosítja. Vármegyei tisztviselők millenniuma A vár­megye közönsége május 12-én tartott ünnepi köz­gyűlésében többek inditványára elhatározta, hogy tisztviselői munkásságának erkölcsi elismerésekép mindazon alkalmazottaknak, kik | jelen évben a nyugdíjintézet tágjai, nyugdíjjogosultságuk megálla­pítása tekintetében a magyar állam fennállásának ezredik évét: az 1896. évet két év hozzáadásával, vagyis három év gyanánt számítja be. A törvény hatósági bizottság ezen határozatát most a belügymi­niszter jóváhagyta, miután meggyőződött arról, hogy a vármegyei tiszti nyugdíjalap az ezen határozatból keletkezhető több kiadást még fedezni birja. Telefon a fővárossal. A szomszédos Aradmegye követvén megyénk példáját, törvényhatósági távbe­szélőt szervezett, mely a múlt hetekben át is ada­tott a közhasználatnak. Lapunk volt az első, mely megpendítette azt az eszmét, hogy az aradmegyei és békésmegyei telefonhálózat összekapcsolásával lehető legyen Békésmegyének Arad város utján Budapesttel összeköttetésbe jönni. Az eszmét a me­gyei telefonelőfizetők karolták fel és az aradi ke­reskedelmi és iparkamarához kérvényt adtak be, névaláírásaikkal ellátva, az összekapcsolás iránt. A kamara a napokban Eleknek Kétegyházávali össze­kapcsolás iránt előterjesztést tett a miniszterhez. A miniszter még nem intézkedett, de czélszerübb- nek tartanánk Elekkel közvetlenül Gyulát, mint tele­fon góczpontot összekapcsolni a megye minden köz­sége érdekében. A »szarvasi tótok«. Lapunk múlt számában e czim alatt megjelent közleményünkre vonatkozólag Szarvasról vett értesülésünk nyomán annyit igazí­tunk helyre, hogy e név alatt a Párisban tartott nemzetiségi konventikulumot nem a benszülött szar­vasi szlávajkú magyarok, hanem építésnél dolgozó felvidéki tót munkások üdvözölték. Örömünknek adtunk kifejezést, hogy e helyreigazítással szolgál­hatunk a közönségnek, mely nagy meglepetéssel ol­vasta előbbi hírünket, érthetetlennek tűnvén az fel előtte, ismervén a szarvasi nép hazafiasságát. Az alsó-fehér-körösi-ármentesitő társulat Gyu­lán, saját házában augusztus hó 5-én délelőtt 9 órakor igazgató választmányi és rendkívüli közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Előterjesztése a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal jelentésének az uj zsilip viznyomási próbájának megtartásáról és további intézkedés a duzzasztómű kiépítésének fo­ganatba vétele tárgyában. 2. A gyulai m. kir. fo­lyammérnöki hivatal által 36096./1896. számú nagy- méltóságu földmivelésügyi m. kir. miniszteri rende­letnek és az annak értelmében pótolt duzzasztómű kiépítése tárgyában kötött vállalati szerződésnek előterjesztése. A posta köréből- A közönség figyelmét felhív­juk a kereskedelmi miniszternek a posta utalványok kifizetésére vonatkozó legujabbi rendeletére. Ed- digelé ugyanis a posta a pénzes utalványokat har- mincz napig tartogatta, ezentúl a miniszteri rende­let értelmében csak 7 napig várhat, hogy az átvé­telre jogosított czimzett egyén az utalványozott ősz- szeget átvegye; ha az átvétel vagy kézbesítés hét nap alatt bármely okból nem történnék meg, a pos­tahivatal az utalványt a feladási helyre fogja visz szaküldeni. Benedek Sándor oki. vivómester, ki Gyulán egy fél évig teljes sikerrel és kiváló methoduss.xl oktatta tanítványait a vívásban, tegnap elutazott Gyuláról. A jeles fiatal vivómester Debreczenben, atyja oldala mellett — ki az ország első veterán vivómestere — fog továbbra mőködni, mint társ- vivómester. A békési kir. tanfelügyelőség felkéri az iskolai hatóságokat,' elöljáróságokat és tanító urakat, hogy hivatalos leveleiket ne névre, hanem a kir. tanfel- ügyelöségnek czimezzék. Békésmegyei tanítók a gazdasági tanfolyamon; Az Adán augusztus 2-án kezdődő 4 heti gazdaság’ tanfolyamra Kása Illés gyomai, Wallner János mező- berényi, Kovács József endrődi és Rozs Lajos bán falvi tanítók vétettek fel, valamennyien államse- gélylyel. Tiszti étkező. A Gyulán állomásozó 2-ik hon­véd gyalog ezred tisztikara, közös tiszti étkezőt lé­tesített, mely e hó elsejével nyílott meg. A csino­san és kiváló elegancziával berendezett helyiség a belvásártéren, a GVdA-féle. házban van s egyik fő­tényezője lesz a tisztek között a bajtársias közszel­lem emelésének. Czigányfurfang. Nem kis hírnevet szerzett ma­gának Sztojka János gyulai czigány egyik tiszamenti helységben. Lóvásárt tartottak és Sztojka is kiné­zett magának egy szép sárgát a sok közül. Ki is alkudta csengő fényes koronákban az árá', aztán elküldte vele levő fiát a „passzussal“, begy Írassa át a nevére, aztán jöjjön oda vissza, hol Sztojka kifizeti a ló árát a gazdának. A fiú elment. Sztojka pedig azon ürügy alatt, hogy kiprópálja a lovat rá­pattant a sárgára és ellovagolt. A gazda várta a czigányt is a lóval, a czigánygyereket meg a pasz- szussal, de hiába. Azok bizony népen összetalál­koztak a vásáron kívül és Sztojka a nevére átirt, de ki nem fizetett lóval vigan jött haza Gyulára, ott hagyván a becsapott gazdát. Ez azonban felje­lentette a czigányt s hosszas nyomozás után a na­pokban rá is akadtak itt Gyulán Sztojkára meg a sárgára s Sztojkát a csendőrség, a sárgát meg a gazdája vette pártfogás alá. Felakasztotta magát. Szverle János 18 éves gyulai parasztfiu kedden délután eperjesi tanyájuk istállójában egy borjukötéllel felakasztotta magát. Tettének oka, kínos élete, mert a szerencsétlen fiút 13 éves kora óta a csontszú kínozta. Halálozás- Agg polgárnő halt az elmúlt héten, özv. Tóth Jánosné Farkas Julianna, ki a múlt vasár­nap este 80 éves korában hosszas szenvedés után elhalt, kiterjedt, gyászoló rokonságát hagyván maga után. Nyugodjék békével! Nyári mulatság. A gyulai fiatalság egy része ma délután — kedvező idő esetében — sikeresnek Ígérkező nyári mulatságot rendez a város melletti Almásy grófnő tulajdonát képező kiserdőben. A mu­latság millennáris jellegű s programmja — a meg- hivó szerint — a következő: 1. Nyitány Tóth test­vérek zenekara által. 2. Léggömb felbocsájtás a helyszínen. 3. Különféle társasjátékok. 4. Világposta. 5. Bűvészed előadás Antalóczy Nándor a nagy-vá* radi Torna-Egylet elnöke által. 6. Különféle rög­tönzések. 7. Érdekes tűzijátékok bemutatása. 8. Táncz kezdete bengáliai lámpa, lampion és villany­világítás mellett. 9. Millennáris induló. 10. A bé­késmegyei csárdással táncz a kimerülésig. Kezdete délután 4 órakor. Kedvezőtlen idő esetén a mulat­ság a rákövetkező vasárnapon tartatik meg. Esküvő. Bárány János szentesi kereskedő hétfőn tartotta esküvőjét özv. Goldmann Jakabné kedves leányával, Saroltával. Pályázatok. Balogh Samu kir. törvényszéki bíró, helyettes elnök, a gyulai kir. törvényszéknél 600 frt évi fizetés, 180 frt lakpénz élvezetével egy­bekapcsolt aljegyzői s a szarvasi kir járásbíróság­nál 500 frt évi fizetés és 150 frt lakpénz élvezeté­vel egybekötött irnoki állásra hirdet pályázatot. A járványok krónikájából, A vármegye alis­pánjához érkezett hivatalos jelentések szerint e hét folyamán a következő járványos betegségek merül­tek fel: roncsoló toroklob Vésztőn és F.-Gyarmaton, torokgyík Öcsödön, Orosházán és Csabán, vörheny K.-Ladányban és Dobozon, vérhas Gyulán és Szeg­halmon, hökhurut Gyulán és Szarvason, hasihagymáz\ Csabán, Szent-Andráson és Tót-Komlóson, kanyaród Békésen. Állategészségügy. A sertésvész — tíz napi szü­net után — sajnos, újra fellépett Gyumán Kalocsa István és Mezei Györgynél, Békésen Szabó János ís Macsánszky Istvánnál; sertés orbánczot Ambrus Györgynél Szeghalmon jeleznek. A villám a múlt csütörtöki nagy zivatar alkal­mával becsapott Nagy József puszta-földvári tanyá­ján egy árpaasztagba és azt felgyújtotta. Mintegy 300 métermázsa árpa égett el. Lopás. Berényi István gyulavárii lakos kárára f. hó 16-án nyitott szobájában levő szekrényéből ismeretlen tettes 25 frt készpénzt ellopott. A nyo­mozás folyik. Hangverseny Tót-Komlóson. Békésmegyei egye­temi ifjak Tót-Komlóson, folyó hó 8-án, szombaton a „Komló“ szálloda dísztermében hángversenynyel egybekötött tánczestélyt rendeznek. Belépő dij: sze- mélyjegy 1 frt. Családjegy 2 frt 50 kr. A tiszta jövedelem a Budapesten fennálló „Békésmegyei egyetemi ifjak körének“ pénztára javára lesz for­dítva. Kezdete 8 órakor. A hangverseny műsora: 1. Gaál Ferencz: „Magyar Rhapsodia“, zongorán előadja Hange Margit k. a. 2. „Monolog“, előadja Vangyel Tibor ur. 3. Czimbalmon játszik Vidovits István ur. 4. Lányi Ernő: „Panaszt tennék . . .“ énekli Gajdács Alvin k. a., zongorán kiséri Hanke Ottilia k. a. 5. Felolvas Králik Dani ur. 6. Chován Kálmán: „Magyar tánezok“, zongorára, négykézre előadják Gajdács Berta k. a. és Gajdács Alvin k. a. A csabai iparos daloskor folyó hó 8 án a »Széchenyi-liget« uj színkörében Galli János kar- nagy vezetése mellett dalestélyt rendez, az országos dalünnepély folutazási költségeinek fedezésére. Be­lépti dij : személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt. Kez­dete 8 órakor A dalestély műsora: 1. „Millenniumi dalár-induló“, Zimay L Országos dalünnepélyi összdal. Előadja a férfikar. 2. „Millenniumi dalár­dái“, Ábrányi K. Országos dalünnepélyi összdal. Előadja a férfikar. Harmóniumon kiséri Uhrin Károly ur. 3. „Finn zene“, Pacius Frigyes. Előadja a vegyeskar. 4. Monolog. Előadja ifj. Zelenák János. 5. „Az aradi tizenhárom“ Galli Jánostól. Verseny­kar, előadja a férfikar. 6. „Népdal egyveleg“, Lányi E. tői Országos dalünnepélyi összdal. Előadja a férfikar. 7. „Kozák induló*, Slavianszky-tól. Hat- szólamu. Előadja a vegyeskar. 8. Monolog. Előadja ifj. Horváth Mihály. 9. „Nemzeti fohász“, Gaál F. -től. Országos dalünnepélyi összdal. Előadja a férfikar. 10. „Honvéd takarodó“ Erkel F.-től. Elő­adja a férfikar. Utána táncz következik. Halálos bpleset. Sovány György szarvasi lakos tanyáján Janecskó András napszámos forgó pisztol­lyal babrálván véletlenségből társát MarginyeczI Andrást homlokon lőtte, ki azonnal szörnyet halt. Öngyilkos földműves. Horváth Antal p.-földvári lakos múlt hó 23 án ismeretlen okból 3 késszurás- sal akart véget vetni életének s miután ez nem si­került, egy szilvafára akasztotta fel magát, hol már halva tudták megtalálni. Öngyilkossága okát nem is sejtik. Belefult a Körösbe Békésen László Zsófia 13 éves kis leány fürdés közben. Merész tolvaj- A tolvajnép tudvalevőleg az est sötét leplének pártfogása alatt végzi működését s ritka eset, hogy nappal valakit lopáson érjenek. Nappal csak a szalontolvaj, a zsebmetsző operál. Földessy András gyulai suhancz a neve annak a szép reményekre jogosító 18 éves ifiurnak, ki dél­ben, mig a gazda Perei János ebédelt, ellopott a tanya udvarán levő lepakolatlan kocsiról 20 kiló kávét. A tettest azonban a csendőrség felfedezte és feljelentette a járásbíróságnak. Eltévedt fiú. Tót-Komlóson az elmúlt héten egy ismeretlen hülye fiú kóborolt napokig, úgy hogy sokak figyelmét magára vonta. Végre a községhá­zánál vallatára fogták, hol elmondta, hogy neve Szabó Miklós, apja Szabó Gergely a tanítóját pedig Szabadosnak hívják. Tartózkodási helyét nem tudta megmondani. A szerencsétlenül járt fiút egyelőre t községházánál tartják; mig illetőségére nézve va lami biztos nyom nem vezet. Gyulai élet. Benne vagyunk nyakig az uborkaszez nban. Jóvérű riporter ilyenkor nem firkál, hanem leheverészik a bőrkanapéra és legyezőt rögtönözve egy beküldött rósz tárczából, csapja saját magá­nak a szelet (máskor másnak szokta) gondol­kozván a múlandóságról, melyben az az egy vi­gasztaló van, hogy a meleg is múlandó. Kérem ne ijedjenek meg! Nem akarok a kánikuláról beszélni és újságképen konstatálni azt a most székében hallott igazságot, hogy: — Meleg van! Miután pedig ebben a nagy melegben, — melyben a nóta szerint a kövér komámasszonyok elolvadnak, a soványok elszáradnak, — nem igen tud az ember kitalálni semmi okosat, nem is igen töröm a fejem’ rajta és inkább elmondok egy igaz történetet. Előre kell bocsájtanom, hogy a millenáris kiállításra felmenni igen jó. Először mert sok szépet lát az ember (lásd „Kiállítási levél“) s ez az erkölcsi haszon. Másodszor, mert az ember egy időre meg­szabadul a — hitelezőitől. —Hja kérem a kiállítás! A drága Budapest! Az ember igy fogadja a hónap elején szám­lával kopogtatókat, kik aztán kénytelenek két rőfös arczczal és pénz nélkül tovább állani csen­desen, mert hiszen a kiállítást megnézni hazafiúi kötelesség s a hitelezők leghitelezőbbje sem any- nyira márványszivü, hogy zaklatásaival egyik embertársát elvonja hazafiúi kötelességétől. íme az anyagi haszon. Saját külön színi tudósítónk e két dolgot tartván szem előtt, a napokban markába nyomta a potya jegyet „lapunk barátjáénak, „lapunk barátja“ felváltotta őt a kritizálásban, ő meg felváltott tiz forintot és jegyet váltott Buda­pestre, „Lapunk barátja“ beült a színházba, színi referensünk a kupéba s mig lapunk barátja nagy igyekezettel rótta a jelenkor történelmének lap­jaira, hogy „alakit“ Szatyi és hogy „domborít“ Hahnel Aranka, addig szini tudósítónk ős Buda­várában és Konstantinápolyban igyekezett a tár- czáját lelapitani, ami — köztünk legyen mondva — nem került olyan nagy fáradtságba Ez a helyzet szignaturája^ És most a szerkesztő úr becses engedel mé­vel — és a kánikulára való tekintettel — eláru­lok egy pár szerkesztőségi kulissza titkot. Önök nem tudják, mi a „lapunk barátja?“ Lapunk barátja az, a ki nem előfizető ugyan, de jár neki a potya-újság, A ki rósz viccekkel tartja a szerkesztőt, mikor az nekrológot ir. A ki lelkesül az irodalomért és a bankettmenüért, a ki résztvesz „lapunk ifjú kiadójának* amaz áldozatkész tényében, midőn a szerkesztőség fia­talabb tagjait megsörözteti, s a ki ráül a főműn katárs cylinderére, mikor az legjobban siet. Hát igen, ott hagytam el, hogy lapunk ba­rátja átvette a szini tudósítást. A szini tudósításoknak megszokott módja ez: Az ember elővesz két kalapot. Az egyikben vannak a színészek és színész­nők nevei ezédulán, a másikban pedig különböző minősítések, péld. „szerepét minden tekintetben kidomborította“, vagy „sikerült alakítást nyúj­tott“, vagy „tehetséges színész, de túlzásokra ragadja magát“ stb. stb. Pénteken este aztán a szini tudósitó előve­szi a két kalapot és egy órai lutrizás után meg­van a kritika, melyet aztán egyes „hü olvasók“ elolvasván dicsérik kiváló müérzékéért a szini kritikust. A mi lapunk barátjából rögtönzött szini kritikusunk azonban nem ezek közé a kritiku sok közé tartozott. Lelkiismeretes buzgósággal leült %8-kor a színkörbe és majd elnyelte a pavilion termét a nagy figyelemtől. Természetes, hogy a szini tudósításon is meglátszott a buzgalom. Ambiczióval és fekete tintával volt meg­írva s terjedelme circa | árkus volt. Lapunk irodalomért és művészetért — no meg művésznőkért — lelkesülő barátja ebbe a tudósításba gyűjtötte mindazt, a mi benne for­rongott, „kitört és eget kért.“ Izgatottan várta a vasárnapi számot s az abban megjelenendő szini kritikát, mely hivatva volt őt a publikum, ázsióját pedig a színésznők előtt emelni. Am a szerencsétlen kritikus nem számolt le a szerkesztői piros plajbászszal. A szerkesztői piros plajbász az a veszedel­mes szerszám, mely kegyetlen vandalizmussal pusztít mindent, a mi egy czikkben nem szük­séges, különös pásszióval pedig a vicceket huz- gáíja keresztül. Ideiglenes szini tudósitónk a legveszedel­mesebb viccelők közé tartozván, igen sokat szenvedett a piros plajbásztól. A szerkesztői piros czeruza formaliter m ?g- ette e czikket, mint az éhes ember a rántott csirkét I csak a csontjai maradtak ott. Eddig a keserves történeti Természetes, hogy lapunk barátja, mikor vasárnap a czikkét elolvasta, nem ismert ma­gára és dühösen esküdött boszút a szerkesztői piros plajbász ellen, dühét íz krigli sörbe fojt­ván bele — főmunkatársunk kontójára. így szállott le ázsiója lapunk barátjának a színészek és színésznők előtt, kiknek egyike ajk- bigyesztve fogadta őt és a legeslegsikerültebb vicceit sem honorálta többé bájos mosolylyal, bár azelőtt a legporosabb régi kalendáriumból kiollózott viccén is szívből kaczagott. Lapunk barátja pedig azóta sötéten jár az utczán, veszedelmes gondolatokkal fejében és zsebében 3 frt 50 krajczárral. Ha pedig a fennti összegre le tud alkudni egy 6 frtos revolvert, akkor, akkor . . . „Dráma a szerkesztőségben* czimü szenzácziós czikk fogja nem sokára felkavarni a kánikula poros csendjét, ha pedig nem jut revolverhez, akkor végünk lesz nekünk. Agyonviccel bennünket! —re. Ü^rkpt. sz. Gyula város renflortapitányától. loub. 4 ­Hirdetmény. Gyula város tanácsának, mint első fokú iparhatóságnak, 6948.1896 sz. megbízása foly­tán a Schütz GrUSZtáV gyulai lakos által Gyulán, a Kossuth-téren levő 240. nép- sorszámu háznál felállitni szándékolt lőpor raktár telep engedélyezése tárgyában a helyszínén megtartandó tárgyalásra, határ­időül az 1896. évi augusztus hó 19-ikének délelőtti 9 Óráját tűzöm ki, melyre mind­azokat, kik a fenti telep engedélyezése ellen kifogást tenni akarnak, az 1884. évi XVII. t.-cz. 27. §-a értelmében azzal idézem meg, hogy kifogásait a kitűzött tárgyaláson Írásban vagy szóval annál inkább előterjesszék, mert ellenesetben — ha csak köztekintetek nem szolgálnak akadályul — az üzlettelep enge­délyeztetni fog. A bemutatott terv a tárgyalás napjáig a rendőrkapitányi hivatalban . az érdekeltek által megtekinthető. Gyulán, 1896. julius hó 30-án. Dr. Báró Drechsel Gyula, 200. 1—1 rendőrkapitány. Színészet. Ellentétbe helyezkednénk a közvéleménnyé], ha nem a Halmay társulat sikeréről szólanánk. Min­den szónál szebben beszél a telt ház, a társulat pedig ittléte óta — kevés kivétellel — folyton telt házat vonz, a mi azt mutatja, hogy megnyerte a publikum rokonszenvét. A héten két jutalomjáték is volt. Régi kedves operettel folytatta a társulat a műsort a mult szomhaton a „Nap és hold11-dal. Hal­mayné (Manola) és Serfőzy Zseni (Beatrix) játszot­ták a czimszerepet teljes sikerrel interpretálván csengő hangjukkal és eleven játékukkal hálás sze­repüket. Serfőzy nagy igyekezettel és ambiczióval iparkodott megállni helyét Halmayné mellett s ez nagy részben sikerült is neki, Miguel hadnagy sze­repét Nagy Gyula játszotta sok sikerrel, mig Szat- máry (Kalabázász) sok komikummal rendelkező szerepét teljesen kihasználva, viharos derültségek okozója volt, hasonlóan Csige Lajos (Brazeró) ál­mos szerepében. Általában az egész előadás a si­kerültek közé tartozott, s az újabb gyártású ope­retteket kevés kivétellel nagyban túlszárnyalja a Gyulán évtized óta nem látott kifejező zenéjü me­lodikus operette. Publikum jó közepes számban. Vasárnap délután gyermek és népelőadásul újból az Ördög piluláit adták. Este újabb keletű népszínmű a Vidor „Ingyen- e/ó'A“ népszínműje vonzott telt házat és zsúfolt kar­zatot. Az ingyenélők typikus alakjainak elsőjét Déry (Weiner) játszotta, az antipathikus de életből kapott jellemet teljesen kidomboritva. Déry nehéz szerep­körét ügyesen tölti be általában s Weinert is si­kerrel produkálta. Halmayné, Sári szerepében ked­ves és rokonszenves alakítást nyújtott s Ferenczy- vel (Jani) együtt sok tapsot arattak megujrázott énekeikkel. Ferenczy egészen elemében volt s tel­jes sikerrel játszotta meg szinpathikus szerepét. Szatmáry ^(Boros), Havasai Szidi (Mari), Csige Böske (Lujza), Ács Irma (Fürgéné) és' Hahnel Aranka (Észtéi!) járultak hozzá a sikerhez, mig Csiky (Bódi) temperamentum nélkül játszott, a mit csakis még mindig nem szűnő katharusának tulajdonítunk. Á Csengő-ércz dalkör tagjait sikerrel produkálták Hal­may, Eőri és Nagy s Arday Atilla (Balogh) is be­illett a keretbe. Hétfőn volt az első jutalomjáték. A Czigány báró ment Halmayné jutalomjátékául, kit sűrű taps és egy szép csokor fogadott szinreléptekor s az egész darab folyama alatt rokonszenv és taps kí­sérte, mire nem csak az alkalom folytán, hanem teljesen betöltött szerepével (Saffi) is rászolgált. Nagy Gyula (Barinkay) gyenge hangjától el­tekintve élvezhetőt nyújtott. Nagy tetszésben része­sült jeles barytonjával Ferenczy (Gábor diák) ki rá­termett az ilyen férfias, erőteljes szerepekre. Ha- vassi Szidi (Czipia) szerepét híven adta vissza, mig Serfőzy (Arzéna) és Zoltán Ilonka (Ottokár) együt­tes jeleneteikben élettelenek voltak s csak kelle­mes és összetanult éneküket dicsérhetjük meg. Szatmáry (Zsupán) nemcsak ruházatát, hanem szerepét is kibéllelte talpraesett humorral s a gyu­lai leendő törvényszéki palotára háromszor viharo­san megujrázott sikerült kupiét énekelt. A többiek általában helyükön voltak. A jutalomjátékra kissé nagyobb közönséget vártunk volna, bár igy is volt szép számmal. Nagy közönséget vonzott kedden a Ripp van Winkle gyönyörű zenéje, melynek érdemét fokozza kiváló librettója is. Az est sikere első sorban Ferenczyé (Rip) volt, ki otthonos mozgásával, ügyes alakításával és tőle megszokott precziz énekével tökéletest nyújtott. Halmayné (Alicze, Lisbeth és hegyi szellem') hármas szerepében csak megerősítette régi jó hír­nevét s az ismert levéláriával nagy és tiszta hang- terjedelemről tett tanúságot. Az operett többi sze­replői kevés kivétellel sikerültet nyújtottak. Nagy érdeklődés, de nem egészen telt' ház mellett ment a Honthy háza szerdán. Herczegb Ferénoz geniejének eme mostoha szülötte, melyben csak itt-ott látszik egy-egy mes­teri részlet, Gyulán sem ért nagy sikert. Alakjai ugyan Nemere Sándort kivéve életből kapottak, de a darabban sok lélektani absurdum és baklövés van a mi vásári munkává sülyeszti a geniális fiatal iró ez uj darabját különösen a „Dolovai nábob leánya“ után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom