Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-09-27 / 39. szám

bar legszigorúbb kritikai szemüvegen az el- emnditvány aláíróit, amint lapunk múlt heti számában foglaltatnak, nem találja e a név­sorban Csaba kivételével — ahova mellesleg írva szintén* lehetett volna az ellenactiót ki­terjeszteni és talán sokkal frappánsabb ered- mónynyel, mint a csabai mozgalom propa­gálói gondolják — nemcsak az összes békés- megyei községeket, hanem nemzetiségüket illetőleg a magyarokat, németeket, tótokat, románajkuakat; felekezetűket illetőleg a róm. katholikusokat, helvét és ág. hitv. evangéli­kusokat, gör. n. egyesülteket és izraelitákat ; politikai pártállásukat illetőleg a szabadelvű, nötezeti s mindkét árnyalatú függetlenségi partokat; sót mindezeken kívül társadalmi állásukat és foglalkozásukat illetőleg a főúr, földbirtokos, honofáczior, földmi velő, kérés­képp s iparosokat legillustrisabb tagjaikban képviselve? Es ha a »Több megyebizottsági tag«- mak erős meggyőződése »hogy a székhely áthelyezés kérdésének megoldását tisztán maga a kielégítést kereső megyei közérdek fogja csakhamar ismét eldöntés alá bocsáj- tani*: mi eme „erős meggyőződés“-sei szem­ben az ellenmozgalom teljes sikerére utalva, nem mint »meggyőződését hanem mint be-1 fejesett tényt konstatálhatjuk, hogy a döntés immár megtörtént s újra szívből jövő hála s köszönet érte Békósvármegye közönségének : megtörtént a történelmi hagyomány, a jog, az igazság és méltányosság szellemében. .Amennyiben pedig a „Több megyebi­zottsági tag“ a szerkezetileg ugyan kifogá­solt, de tényében akczeptált aranyhidon visz- szavonulva, igazán „minden önző érdek, min­den utógondolat és minden keserűség nélkül« igyekszik a vármegye javát szolgálni: akik úgy Gyula városa mint Békósvármegye ér­dekében a szókhelykérdésben az ép oly jogos mint természetszerű védekezésre kónyszerit- tettünk, akik különben eme ránk kényszeri- tett védekezésben egy pillanatig sem léptünk le a tárgyilagosság teréről és óvakodtunk a szenvedélyek szításától: készségesen nyújtunk békejobbot a legyőzött támadó félnek és a béke komoly reményében a székhely kérdés­ben kifejtett küzdelmet, helyesebben további védekezést lapunkban is befejezettnek nyil­vánítjuk. Tallián Béla 25 éves jubileuma. Tallián Béla, Békésvármegye köztiszteletben álló főispánja közszolgálatának huszonötéves jubi­leuma impozáns ünnepélyességek között fog meg­tartatni. A vármegye tisztikara — lehetőleg teljes szám­ban — ma délután 3 órakor tiszteleg dr. Fábry Sándor alispán vezetése alatt az- ünnepelt előtt, a törvényhatósági bizottság nevében pedig Horváth Károly biz. tag fogja a holnap délelőtti rendes köz­gyűlésen a. vármegye érzelmeit tolmácsolni. Gyula városa közönsége is megragadja az al­kalmat, bogy szeretett főispánja előtt érzelmeit ki­tárja, nevezetesen a lapunk múlt heti számában megválasztott bizottság, folyó hó 17-ikén tartott ér­tekezleten elhatározta, hogy Tallián Béla negyed­Toncsi (Bécs), — egyúttal köszönetemet fejezem ki a gyulai kaszinó fiatalsága helyett, nem ugyan megbízásából, hogy eljöttek. Mert rettenetes lett volna, ha a tánczmu- latság tánczosnö hiányában, lumpolássá fajult volna 1 Talán még most is ott ülnének a kaszinóban. Az ügyész még mindig hozatná a spriccert, Kis Laczi még mindig viccelne, Hoffmann már szétszakította volna a keztyüjét a lehuzogatásban, Jancsovics pedig most sóhajtaná az ötezerhárom- százhuszonegyediket. S ha még mindig ott ülnénk, akkor még most se ment volna s Remenyik Pali Jászbe­rénybe, Keller Gyula Kassára s ha pláne a tót-komlósiak is hazakerülve ott találtak volna bennünket, talán ki sem jöttünk volna a kaszinó ból a -Kaszinó estély nro ll“-ig. Különben azt hiszem, ez nem lett volna hosszú terminus. A nro 11-nek már csak azért is meg kell lennie, mert Némethy alügyész akkor fogja fel­olvasni a most elmaradt, javított és bővi.tett ki­adásban tartandó felolvasását. Azt'pedig meghallgatjuk! —re. Alkony az erdőn. Összetalálkoztak az erdőn, az árnyas va­don mélységes csendjében s el a pillanat elha­tározó volt egész életükre. Évek óta kerülték egymást, cfó most útjaik kereszteződtek s -a ma­gány felébresztette lelkökbei» egy hosszú múlt minden emlékét, minden fájdalmát. Mikor a gyalogösvény egy merész fordula­tánál Szikori Aladár köszöntötte a halovány asszonyt, ez megrebbent mint a fészkén fogott madár, de azért kezet fogott nyújtót az ifjúnak s a nevén szóllitotta: Aladárt Az ifjú ember maga is érezte a pillanat százados hivatali működésének évfordulóját „legki­válóbb tiszteletének és elismerésének s különösen a Gyula város érdekeinek üdvös támogatásával és az azok iránt tanusitottt rokonszenves érdeklődésével kivívott hálás szeretetének kifejezéséül-1' vasárnap este 7 órakor adandó fáklyás-zenével és a város ab­lakainak kivilágításával megünnepli. Dutkay Béla polgármester pedig folyó hó 23-iki kelettel következő körlevelet bocsátotta ki a képviselő testület tagjaihoz : . Vármegyénk főispánja méltóságos vizeki Tal­lián Béla úr folyó év szeptember havában tölti be közszolgálatának huszonötödik s főispánságának ti­zedik évét. Ez alkalomból Gyula város közönsége — ő méltósága negyedszázados hivatali működésének év­fordulóját — legkiválóbb tiszteletének és elisme­résének, s különösen Gyulaváros érdekeinek üdvös támogatásával, s az azok iránt tanúsított rokon­szenves érdeklődésével kivívott hálás szeretetének kifejezéséül folyó évi szeptember Ijó 27-én. este 7 órakor adandó fáklyás-zenével megünnepli. Midőn erről tek. képviselő urat értesítem, fel­kérem, hogy a megtartandó fáklyás-menetben részt venni szíveskedjék. A fáklyás-menet pontban este 7 órakor indul a Kossuth. Lajos .térről — hol a gyülekezés V27 órakor kezdődik. Gyulán, 1896. szeptember hó 23-án. Dutkay Béla. polgármester. Megyegyülés előtt. ii. (By.) Felvéve a megszakított fonalat á kővetkezőkben ismertetünk néhány jelenté­kenyebb ügyet a holnapi közgyűlés tárgy- sorozatából : A vármegye vagyoni ügyeinek rendezésével és a költségvetés megállapításával kapcsola­tos a vármegyei aljegyzők kérvénye. Általá­nos a panasz a törvényhatósági tisztviselők rósz javadalmazása miatt, a vármegyei három aljegyző pedig a többi tisztviselők alacsony javadalmához képest is igen rosszul van dí­jazva. Jelenleg az első aljegyző" fizetése 1080 frt. fizetés, 200 írt lakpénz, a másodiké 880 frt fizetés, 100 frt lakpénz és a harmadiké 650 frt fizetés és 120 forint lakáspénz. Az aljegyzők most azt kérvényezik, hogy a vár­megye legalább a többi alkalmazottak java­dalmával hozza arányba fizetésüket, amely méltányos kérelmet a törvényhatóság — azt hisszük —"teljesíteni is fogja. A holnapi közgyűlés lesz hivatva meg­határozni, hogy a központi gyámpénztár és egyébb megyei pénztárak pénzkészletei, mely pénzintézetekbe helyeztessenek el a jövő év folyamán. A határozat névszerinti szavazás­sal történik és a bizottsági tagok vagyonilag felelősek a határozatból keletkezhető ká­rokért. A pénzek" eddig a békésmegyei és I. gyulavárosi takarékpénztárban voltak elhe­lyezve és a közgyűlés bizonyára ez alkalom­mal sem fog másként határozni. A létesítendő vármegyei leányárvaház ügyében a miniszter nem adta jóváhagyását ahhoz, hogy a községek gyámi tartalék alap­jai évenkint járuljanak bizonyos összeggel a fentartáshoz és. elrendelte, hogy a hozzájáru­rendkivüliségét, nem számított erre a találkozóra s meglátszott arczán, tekintetén, észrevehető volt busán rezgő hangján, hogy lelkében össze­találkoztak az érzelmek viharai, egy eltévesztett élet rengeteg csalódása, gyötrő bánata. Hanem azért szorította görcsösen a szép, asszony kezeit s nézte hófehér homlokát, melyre szelíd árnyat borítottak a fekete haj hullámos fürtéi-, — Évek óta vártam erre a pillanatra asz- szonyom 1 Keresztszegi Ottmárné megrezzent s öntu- datlánul, valami kínos, bizonytalan sejtelemtől megkapatva rebegte: Várt? — Úgy van asszonyom, vártam. Kerestem az alkalmat s számítottam a véletlenre, hogy mi még egyszer valamikor találkozni fogunk. Fel­kerestem sokszor*azt az erdőt, a patak forrását, elmentem a régi, avult várromokhoz, bolyong­tam a völgyben, vadvirágos rétén, s mikor nem találtam sehol, fáradtan borultam az öreg hárs­fának korhadó törzséhez s tanultam feledni 1 . . . A szép asszony gyöngéden kivonta kezeit az ifjúéból. — Pedig maga tudhatta volna, hogy mi meghaltunk egymásra nézve, Aladár. — Nem, nem, asszonyom. Ezt nem tudtam. A hitet, a reményt nem ölte ki lelkemből az ön ajkairól elrebbent esküszó. — Tehát azt hiszi . , .? — Hogy ön az oltár előtt egyktfr hazug vallomást mondott, hogy azon a hideg márvány koczkákon, abban a misztikus fényben elmon­dott „holtomiglan“ nem a szivéből fakadt s hogy ön a boldogtalanságát szentelte meg a viasz­gyertyák lobogó lángja mellett .... Ne tagadja asszonyom! Hiszen ez a fekete, sötét csipkefá­tyol, mely Kferesztszegi Ottmár emlékezetét hir­deti, egyébről is beszél. Keresztszegi Ottmárné olyan lett, mint a lás egyszer és mindenkorra fizetendő egy összegben állapíttassák meg. A földmivelésügyi miniszternek az öntöző csatornázás tárgyában kiadott s lapunkban annak idején részletesen ismertetett rende­leté különös intézkedést nem igényel. Az előmunkálatok elkészítésével az aradi kultúr­mérnöki hivatal van megbízva és a vármegye közönsége csak akkor lesz majd hivatva e kérdésben határozni, ha a módozatok és a költségek, melyek ezen munkálat megvalósí­tásával járnak, az előmunkálatok által felde­rítve lesznek. A kereskedelemügyi miniszter elren­delte, hogy a vármegye területén levő állami műútakba betokorló útszakaszok az állami műút szélétől számítva 20 méter hosszúságban ki- köveztessenek. A rendelet czélja az, hogy a keresztező utakról jövő kocsik a sarat a mű­útra fel ne hordják és az utat a közvetlen reájutás által meg ne rongálják, A közúti tör­vény szerint az utak fentartásáról az tartozik gondoskodni, aki az útnak tulajdonosa. Az állam saját utjai tehát ép úgy, mint más testületek utjai jó karban tartásáról gondos­kodni és az ezzel járó költségeket fedezni tar­tozik. Ha tehát az állam utjai rongálását megakadályozni és magát a tetemes fentar- tási költségektől megóvni akarja, vélemé­nyünk szerint e czélra az eszközt maga tar­tozik létesíteni, és nem tudjuk mi okból kel­lene a törvényhatóságnak és a községeknek oly róriási» kiadásokat tenni csupán azért, hogy az állam köteles kiadásai kevesbedjenek. A közgyűlés feladata leend az 1897. évi katonábeszállásolási költségek fedezéséről gon­doskodni. A szükségelt ÖBszeg 26737 írt 58 kr, tehát valamivel csekélyebb, mint a folyó évre volt szükséges. Ezen összeg a törvényben előirt kulcs szerint pótadóban lesz kivetendő. A közigazgatási bizottság a vármegyei telefonnak fokozott használata folytán elő­terjesztést tesz az iránt, hogy a telefonhálózat kibövittessék és pedig akként, hagy a békési járás és a Sárrét Csabán keresztül Orosházá­val és Szarvassal közvetlen vonallal köttessék össze. Maga azon körülmény, hogy a telefon oly általános használatú, hogy gyakran a nagy elfoglaltság miatt alig lehet a felhívott állomást megkapni, indokolttá teszi a terve­zett vonal kiépítését. A békésmegyei volt honvéd-egylet alapít­ványi kamatainak kiosztása tekintetében is mindenkor őszi közgyűlésen határoz a tör­vényhatósági bizottság. A kamat elnyeréséért ez idén öt 48-as honvéd adta be pályázatát. Komis Károly grófnak kérvényét, mely­ben az általa tervezett püspökladány-füses- gyarmati vasút segélyezésére kéri fel a vár megyét, indokaival együtt ismertettük már apunkban. A mi nézetünk szerint a vasút, mely mindössze 8 km. hosszúságban szeli a vármegyét, vasúttal még nem biró községet nem érint, nem fog annyi hasznot hajtani, .hogy a törvényhatóságnak a kért magas Izgalom, szédülés vett erőt rajta arra a gondolatra, hogy ime, mégis van egy ember a világon, ki belát leikébe, a ki ismeri nehéz, fájó szenvedését s akinek talán szinte fáj az ő bánata, mert .... Szinte megijedt attól a mit gondolt. Gyorsan, hihetetlen erővel nyomta el a szi­vében feltámadó érzelmet s hidegen, a megbán- tás hangján kérdezte az ifjútól. —jj Hát azért kereste az alkalmat velem ta­lálkozni, hogy váddal lépjen elém ? Elégtételt, megnyugvást talál ön abban, ha feltépi a múltak sebeit s kíméletlen kezekkel tépi szét a feledés fátyolát ? Az ifjú ember letérdelt a könnyező asszony előtt, kinek arczát beragyogta a lombok között átszürődő napsugarak fénye. — Jóvá akarom tenni a múltak bűnét asz- szonyom. Azt óhajtom, azért térdeplek lábainál, hogy hallgassa meg szivem- verését s ne kínoz­zon tovább! . A szép asszony sápadt aroeát valami derűs, rozsás ptr öntötte el s_ csendesen leereszkedett az ifjú mellé a bársonyos fűbe . . . — S azután? — Engedje, hogy letöröljem homlokáról a múltak borús árnyát, hogy elvihessem innen messze, a hol csak magunknak élünk. Csendes kis faluban legyen a lakásunk, virágos domb alján, hol a dallos madár tanít szerelemre 1 Keresztszegi Ottmárné odaborult az ifjú vállára s engedte, hogy az lecsókolja sötét sze­mét, piros ajkát. *.. Az öreg hársfa lombjai között keresztülve­rődött az alkonyi fény s bearanyozta a szép asz- szany vonásait, melyeken még most is ott ra­gyogott két csillogó könycsepp. A szomszédos bokorban pedig két csalo­gány kezdett feleselgetni egymással. Az erdőn titokzatos szerelmes zsongás áradott széjjel. mintegy 35.000 frtnyi hozzájárulást megadni érdemes volna. A székhely kérdés egyedüli maradványa, mint hazajáró lélek fel fog tűnni a közgyű­lésen, de kisértése már nem veszedelmes. Novák Kamill csabai birtokos felebbezése folytán a közgyűlés felül*fogja bírálni Csaba községnek 400,000 frtot megajánló határo­zatát, mely eltekintve attól, hogy alakilag semmis, most már a benne foglalt ajánlat is tárgytalanná _vált. • Ezekben s még egyébb igen fontosabb ügyekben fog határozni a törvényhatósági bizottság, melynek tagjai, reméljük, már a főispán ünneplésére is nagy számmal fognak a közgyűlésen megjelenni és a hozandó hatá­rozatokba befolyni. * A vármegye őszi közgyűlésének tárgysorozata.­(Vége.) 64. B.-Csaba község képviselő-testületének egy harmadik állatorvosi állás szervezése tárgyá­ban hozott határozata. 6íj. Gyoma község képviselő-testületének egy ismétlő-iskolai tanitói állás rendszeresitóse tárgyában hcfeott-határozata. 66. Gyula város ügykezelési szabályren­delete. 67. Gyula város képviselő-testületének hatá­rozata két rendőri állás szervezése s 2 tűzoltói állás beszüntetése tárgyában. 68. Öcsöd község bábaügyi szabályren­delete. .69. B.-Csaba község képviselő-testületének határozata a B.-Csabán felállított vármegyei föld­műves iskola czóljaira ingatlanok átadása ügyében. 70. Bánfalva község képviselő-testületének határozata 5500 frt kölcsön felvétele tárgyában. 71. Nagy-Szénás község határozata 2000 frt kölcsön felvétele tárgyában. 72. Békés község elöljáróságának kérelme a község és Varga Mihály között kötött adás­vételi ügylethez szükségelt nyilatkozat jóváha­gyása iránt 73. Szarvas község képviselő-testületének határozata az 1893—95. évi fogyasztási és ital­mérési adók kezeléséből származott veszteség mi módon leendő fedezése tárgyában. 74. Kótegyháza község módosított szerve­zési szabályrendelete. 75. Szarvas község képviselő-testületének határozata Podani Györgynóvel kötött adásvétel ügyében. 76. Ugyanannak a szarvasi takarékpénztár­ral kötött bérszerződóse. .77. Bánfalva község határozata az eb-bár- czák árából befolyt felesleg összeg hová fordí­tása tárgyában. 78. K.-Ladány község határozata ugyanazon tárgyában. 79. Szeghalom községnek a -legeltetési rend­tartás tárgyában kelt szabályrendelete. 80. Vésztő község, határozata járdák létesí­tése tárgyában. 81. K.-Tarcsa község mérleg használati szá- bályrendelete. 82. Csorvás község határozata az I-ső jegyző megjutalmazása tárgyában. 83. K.-Tarcsa község kérelme millenniumi alapítványokra vonatkozó határozatának jóváha­gyása iránt. 84. K,-Tarcsa község szervezési szabály­rendelete. 85. A szarvasi ipar-testületnek a kőműves és ács segédek munkarendjét megállapító sza­bályrendelete. 86. Bánfalva községnek a Szentes-orosházi vasút segélyezése ügyében hozott határozata. 87. Csorvás község határozata az ág. evang. egyház segélyezése tárgyában. 88. * Vésztő község képviselő-testületének határozatai a községi fizetési szabályrendelet mó­dosítása tárgyában­89. Gyula város szervezési szabályrendelete. 90. Vésztő község megfelebbezett határozata új községháza építési költségeinek fedezése tár­gyában. 91. Csaba község határozata a Jaminában építendő községháza s jegyzőig lak, valamint a szervezési szabályrendelet módosítása tárgyában. 92. Csaba község és Erber Zsigmond között kötött adásvételi szerződés. 93. Dobóz község határozata a gróf Wenck- heim Dénes és neje szül. 'VVenckheim Rika gróf­nőnek a dobozi szegények javára tett alapítványa tárgyában. 94. Doboz község határozata a község ré­szére vásárolt apaállat árának fedezése tárgyában. 95. K.-Ladány község határozata irnoki ál­lás szervezése tárgyában. 96. Orosháza község képviselő-testületének határozata a' puszta-földvári alapnak községi sze­gény-alap s illetőleg menház czóljaira való át­adása" tárgyában. 97. F.-Gyarmat község határozata 24 kút, 6 drb. bika és 600 frt készpénznek a birtokos­ság részére való átadása ügyében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom