Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-14 / 15. szám

Melléklet a „Békés" M. 15-ik számát«.

már ez előtt 4 évvel 20,984 óvóköteles rautattatott ki, mig az 1893/4. évi összeírás csak 17061-et jelent be, tehát i&1%-tíal kevesebbet mint 4 évvel ez előtt. Minthogy az óvókötelesek 3 korosztálya a lakosság 8.12%-át képezi, világos, hogy a mostani óvókötelesek megközelitőleg helyes száma 21417, az ÖBBzeirási hiány tehát 4356.

Az összeirott óvókötelesek közt volt állandó gondozásban részesülő 13321, és gondozásban nem részesülő 3740.

2. Az iskola kötelesek és iskolába járókról. Iskola köteleseink összes száma a lefolyt iskolai évben 55,778. Ezek között volt 6—11 fiú 19549, le ány 19,111, összesen 38660; 12—14 éves fiú 8532, leány 8586 összesen 17118. Az összes iskolakötelesek közt vallásra nézve volt rom. kath. 13039, gör. kath. 4, gör. kel. 1695, helv. hitv. 19235, ég. hitv. 20163, unit. 46, izr. 1596. — Anyanyelvre nézve volt magyar 40849, német 1316, román 1296, tót 12317.

3. Az iskolába járók főösszege 38601. Ezek közül mindennapi elemi iskolába járt 15512 fiú, 14344 leány, összesen 29861. Általános ismétlő iskolába járt 3014 fiú, 2814 leány, az iparos tanulók iskolájába 1762, alsó fokú kereskedelmi iskolába, e három féle iskolába összesen 7641. Polgári iskolába járt 283 fiú,r 273 leány, összesen 556, Közép iskolába járt 543 fiú. Mindössze 38.601.

Egyáltalán nem járt iskolába 6916 fiú, 10261 leány, összesen 17177, kiknek 'nagyobb része — 9547 — ismétlő iskola köteles.

4. Az iskolák és tanítókról. Az iskolák összes száma 236. Ezek között állami iskola nincs, községi van 51, rom. kath. 42, gör. kel. 7, ev. ref. 51, ág. h. ev. 59, unit. 1, Jzrael 17, magán 4, egyesületi 4. — Eokozatra nézve van 230 elemi, 6 polgári. Az elemiek közt van 2 alsó fokú kereskedelmi és 10 az iparosok számára. — Egyéb minőség szerint van tisztán fiúiskola 45, leányiskola 50, vegyes 141.

A tantermek összes száma 361.

A tanítók száma 358, kik közül községi iskolánál van alkalmazva 68, rom. kath. iskolánál 60, gör. kel. 8, ev. ref. 92, ág. h. ev. 95, unitárius 1, izrael. 25, magán 4, egyesületi 5. Egy taninitóra a mindennapi iskolában 83 tanuló esik átlag.

Képesített tanító van 342, nem képesített 16, rendes 342, segéd 16, férfi 331, nő 27. A magyar nyelvet mind a 358 tanitó bírja oktató képességgel.

5. A kisdedóvó intézetek. A kisdedóvó intézetek száma 23, az óvók és óvónők száma szintén 23 volt, kik közül 22 volt képesítve, 1 nem.

6. A magyar nyelv kötelező tanításáról szóló 1879. évi 18. t. ez. végrehajtásáról. A tanítás nyelve 185 iskolában a magyar, 4-ben magyar-német, 5-ben magyar-román, 33-ban magyar-tót, 9-ben tót; ez utóbbiak alatt azonban nem oly iskolák értendők, mint a melyekben a magyar nyelv egyáltalán nem taníttatnék — mert olyan nincs a vármegyében — hanem azok értendők, melyekben a magyar beszéd és értelem gyakorlatok, mint a magyarnyelv tanításának főeszköze nincs bevezetve.

7. Összehasonlitás a megelőző évi adatokkal. A megelőző évben volt 231 iskola; a szaporulat ez évben 5, mely úgy állott elő, hogy 9 uj iskola létesült, 4 pedig megszűnt.

2. A tanítók száma a megelőző évben 346 volt, a szaporulat 12.

A m. kir. igazságügy minisztérium ügykörét illetőleg.

Az igazságügyi szakra vonatkozó kimutatás adatai szerint, a lefolyt félév kezdetén a gyulai kir. törvényszék fogházában a rablótszám 56 volt, és pedig 44 férfi és 12 nő, e létszám a félév végén 94-re szaporodott s ezek között volt 81 férfi és 13 nő.

Ezen létszámban elitéit fogoly volt 64 férfi és 11 nő, felebbezós alatt az ügye 5 férfi fogolynak; vizsgálat alatt van 12 férfi és 2 nő.

A félévi rabtartási költség 2038 frt 77 krt tett ki, melyből a rabok munka keresménye által 519 frt 74 kr. fedeztetvén, az állam által megtérítendő összeg 1519 frt 03 kr.

A törvénykezés ellen a közönség körében panasz nem merült fe1.

Az igazság szolgáltatásban közre működik a vármegye területén 5 közjegyző, 63 ügyvéd. A gyakorló ügyvédek száma Gyulán 15, Orosházán 8, Békésen 7, Csabán 9, Szarvason 9, Szeghalmon 5, Gyomén 3, Mező-Berényben 2, Endrődön 2 és Kígyóson, Öcsödön, Vésztőn 1—1. Közjegyző van Gyulán, Csabán, Orosházán, Békésen, Szarvason.

V.

A m. kir. kereskedelmi miniszter ügykörében.

I. Állami út. A közigazgatási bejárás alapján az állami útra nézve végérvényes határozat hozatott s a földmunkák meginditattak és jó részt el is végeztettek. Ezen összesen 90.3 kim. hosszú közúton, mely teljesen törvényhatósági és vámos úton visz s melyből 15 3 kim. kiépített, 75'0klm. pedig földút, a 0*69 klmtren házilag elkészült 182,437 m3 földmunka 41,652 frt 36 kr. költséggel, átlag m.3 22 85 kron, a mi az engedélyezett költségekhez képest mintegy 35°/0 megtakarítást mutat.

Ezenfelül ugyanezen utón Szarvas mellett épi tés alatt volt a hármas-körösi holt medren egy 15.0m nyílású vas felezerkezetű hid, melynek költségei mintegy 36,000 frtot fognak kitenni.

Az itt-ott szükséges kisajátítások megtörténtek s a kártalanításra nézve nagyrészt egyezség létesült.

II. A törvényhatósági és vámos utak, útadó. A törvényhatósági közutak közül a műútak jó állapotban voltak, ellenben a földutak járhatósága lényegesen függött az időjárástól.

A vámos indóházi kőutak kifogástalan állapotban voltak s azok fenntartására az egész évben mintegy 7480 frt fordittatott.

Az uj építkezések közül felemlitendők a következők .*

a) a csorvási majdani vámos kőut 2100 fm. hosszú, 5’0 m. széles kőburkolattal, 2 műtárgygyal és 38,000 frt költséggel;

b) csaba-ujcsabai 2500 fm. bosszú, 5 0 és 6'0

m. széles kőut 2 műtárgygyal és 46,000 forint költséggel;

c) a csabai vámos utón a dohányraktár és a méntelep közötti szakasz mintegy 4800 frt költséggel ;

d) végül a gyomai holt Hármas-Körösön egy boltozott hid 22,000 frt költséggel.

A sárréti kőutak földmunkái megkezdettek és nagy részt befejeztettek, sőt a vésztői utón 1400 fm. hosszú burkolás is elkészült.

A fásítás az összes törvényhatósági utak mentén megindittatott, de az időjárás s a tájékozatlanság miatt nem a legjobb eredménynyel.

Kiültetett összesen 47,296 drb. facsemete, ebből megfogamzott 25,319 drb., felhasználtatott 9 klg. mag.

A 155,979 frt 34 krral előirányzott vármegyei útadóból a múlt évvel együtt 33,720 frt 38 kr. hátralék maradt kin; a természetben lerovandó 2880 kézi nap útadó kötelezettségből leszolgáltatott 1854, hátralékban maradt 975 kézi nap

III. Posta, távirda, távbeszélő ügyek. Megjegyzésével annak, hogy posta és távirda szolgálat te kintetében lényeges változás nem fordult elő, e helyütt kell jelentenünk, hogy a törvényhatósági távbeszélő hálózat kiépítése folyamatban volt s a munkálatok nagy részben elkészültek, úgy hogy a távbeszélő a közhasználatnak legközelebb átadható lesz.

Az általános iparviszonyok a múlt esztendőben változáson nem mentek keresztül, A kis ipar a kedvezőtlen gyári verseny behatása alatt ma is pang, mint hosszú évek óta, gyáriparunk pedig alig van.

Az ipari oktatás javult, mert az kellő gondozásban részesül. A tanonezok meglehetősen pontosan járattatnak fel -az ipariskolába, s a mulasztók mestereivel szemben a megtorló eljárás rendszerint foganatba vétetik.

Az ipartestületek feladatuknak megfelelnek.

VI.

a honvédelmi minisztérium ügyköréből.

A vármegye területén a lefolyt félévben B. Csabán a cs. és kir. 101. sz. gyalogezred 1 zászlóalja s ugyanezen ezred hadkiegészítő kerületi parancsnoksága és Gyulán a m. kir. II. honvéd-huszárezred

1., 2., 3. százada, két zászlóalj honvéd gyalogság, valamint a II. honvéd hadkieg. parancsnokság voltak elhelyezve.

A múlt félév minden havában az utóállitások Csabán a védtörvényhez irt utasítás 102. §-ához képest pontosan megtartattak.

VII.

A földmivelési m. kir. minisztérium ügykörét illetőleg. A) Földmivelés.

1. Az időjárás 1894. évben. A lefolyt év egyike^ volt a legszárazabbaknak vármegyénk területén, s hatása b következményeiben nagyon megközelítette a szomorú emlékű 1863. évet. Már a tél száraz napokkal s mérsékelt hideggel folyt le, alig esett 6 ctmr hó, de persze ez sem volt állandó. A tavasz jókor köszöntött be, s bár az időjárás határozottan száraz volt, a tavaszi munkát nem akadályozta, sőt a tapasztaltabb gazdák a februári tavaszias, enyhe napokat okosan felhasználva az árpát és zabot el vetetté^. öokan aggódtak azonban, midőn a kelés ben levő tavaszi vetésre erős és tartósabb fagyok álltak be. Az óvatosabb, de egyszersmind tapaszta latlanabb gazdák megelégedve mondogatták, hogy ők előre látván, miszerint a tél még nem múlt el, s óvakodtak az időelőtti vetéstől, ámde a következés a régibb s tapasztaltabb gazdáknak adott igazat, mert csakis azoknak lett a tavasziakból tűrhető aratása, a kik felhasználva a februári enyhe napokat, a vetést elvégezték.

A kora kitavaszodás, a kellemes meleg napok szép reményekkel biztattak, de az eső, mely ápril hó 26-ig váratott magára, nem kis aggodalmat okozott, 26-án jó, de csak pásztás esők voltak, melyeket igen szép és meleg napok követtek. Május hó igen meleg és száraz volt, csak junius hó volt — aránylag — csapadékban gazdag. Julius, augusztus, szeptember, október — leszámítva néhány helyi futó esőt — teljesen szárazon folytak le, s csak az enyhítette némileg a csapást, hogy a hőség folyton normális volt, s még a kánikula is mérsékelt meleggel folyt le. Novemberben indultak meg csak az úgynevezett országos esők, s a vetések legnagyobb részben csak ezek után keltek ki.

A gazdák méltán aggódtak a búza termés jövője iránt, mert a vetés teljesen száraz és rögös talajba eszközöltetett, annak kikelése is kétségessé vált, ámde a novemberi esők, s az erre következett enyhe, tavaszias időjárás következtében a vetések nemcsak hogy hibátlanul keltek ki, hanem meg is bokrosodtak, erősödtek.

A tél csak deczember 10-én állt be csekélyebb fagyokkal, s karácsonyra néhány czm. hóval, mely új évig mintegy 16 czmtrre szaporodott, s a búza és repeze vetésekre hasznos takaróul szolgált.

11. Kalászos és szemes gabona. Főterményünk a búza, daczára a kedvezőtlen időjárásnak, még tűrhető termést adott, s nem is lett volna e részben engedetlenségre ok, ha egy itt eddigelé ismeretlen csapás nem szállította volna le, annak remélt hasznát- Már a tavasszal számos gazda tapasztalta, hogy búza vetése vész, de okát nem tudta, s az agratis vagy a drót féreg pusztításának vélte, s igy tovább nem is fürkészte, mígnem a kár oly mérveket öltött, hogy az értelmesebb gazdák alapos vizsgálódás után szakszerűig megállapították, hogy a pusztítást a hesseni légy (cecidonia destructor) okozza. A magas földmivelési minisztérium értesit- tetvén a hesseni légy nagymérvű felléptéről, szakférfiakat küldött le, a kik a csapás okát megállapították s enyhítésére a megtámadott vetések alá- szántását, — mint egyetlen óvszerét a légy terjedése és szaporodásának — feltétlenül mondták ki. Az óvatosabb s értelmesebb gazdák teljesítették is. ezen feltételt, de azok, kiknek vetése nem vol túlságosan inficiálva, ezen feltételt nagyon károsnak ítélvén, nem teljesítették, mert ahhoz még reményt fűztek, ámde ezen reményükben nagyrészben csalódtak, mert a buzanövény napról-napra fogyott, s mire az aratás beállt, csak gyomot arattak.

(Vége köv.)

1149.—1895. az.

Hivatalos hirdetés.

Gyulavárosa 1895. évi ház és I., II. osztályú kereseti adólajstromai a tek. m. kir. pénzügyigazgatóság által érvényesíttetvén f. hó 16-tól 24 ig a városi adóhivatalba közszemlére vannak kitéve.

Azon adózók, a kik eme lajstromokban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közé tételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első Ízben lettek meg róva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be

Gyulán, 1895. április 12-én.

Dutkay Béla,

polgármester.

Meghívó.

A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár

II. évi rendes

saját helyiségében 1895. évi ápril hó 15-én, délelőtt 9 Órakor tartja meg, melyre a közgyűlési kiküldöttek tisztelettel meghivatnak.

Tárgysorozat:

1. Az igazgatóság évi jelentése.

2. A zárszámadások előterjesztése, a felügyelő bizottság jelentésével, s a felmentvény iránti határozat.

3. Tartaléktőke összegének megállapítása.

4. Az alapszabályoknak módosítása, az igazgatóságnak erre vonatkozó javaslatával.

5. A felügyelő bizottság tagjainak 1 évre, valamint 3 igazgatósági rendes tagnak, esetleg póttagoknak választása.

6. Indítványok.*)

Kelt Gyulán, 1895. ápril 1 én.

Diósy Béla, Sál József,

titkár. 76 2—2 elnök.

*) Az indítványok a közgyűlést megelőzőleg 3 nappal az igazgatósághoz Írásban adandók be.

Hírek.

Húsvét. Világszerte örömünnepet ül ma a ke resztéDy világ. Megváltója megdicsőülésének emlékünnepét, Dicsőségének fénye, mint a felvillanó villám vakító sugára, már a Tábor hegyén feltűnt; mennyei küldetése, magasztos hivatása már ott je lentkezett. A húsvét előtti Sabbathon öröménekkel, hosannával kíséri őt Jeruzsálembe a hálás nép, de miután ugyanezen nép őt elfogta, megostorozta és megfeszítette, Megváltónk dicsősége szunnyadozni kezdett. Tanítványai megtántorodtak, kisbitűek lettek ; a nép, mely őt rajongásig szerette, tőle el pártolt, halálra kívánta, s még a csúfság fáján is tiszteletlenséggel illette. Jézust levették a keresztfáról, eltemették, Megváltónk meg volt halva. De eljött az idő, hogy a jövendölések ^teljesedésbe jöjjenek, eljött a keresztény vallás fénypontja, melyet a próféták és az ó-szövetség szentéinek ezrei epedve vártak, felvirradt a Húsvét hajnala. Angyal száll le az égből, elhengeríti a sírkövet, mely Jézus sírját fedte és reá ül, mondja az evangélista. Üdvözítőnk szent teste megdicsőülve emelkedik ki sírjából, hogy irántunk való szeretetből magára vállalt szenvedéseinek hervadhatatlan babérkoszorúját őrökre elvegye. Győzedelmeskedve a poklon, a halálon, mint győzelmes hadvezér tér vissza mennyei hazájába, hogy őrökre boldog legyen, s minket is örökre boldogítson. E kettős örömünnepen újuljon fel szivünkben a hála és öröm szent érzete. Egye sülve az égi karokkal, dicsőítsük, áldjuk, áldjuk és magasztaljuk a feltámadt Isten-embert, zengjünk

magasztos dalokat. S elhangzik a szent falak között a magasztos ének, megharsanva körüljárja a vidéket, milliók szivében viazhangra talál e szó: Alleluja vigadjunk! Istennek hálát adjunk!

Feltámadás. A lélek magába száll, leteszi egy perezre az elcsüggedés terhét, a szív elfelejti kesergő bánatát s az ajk nem nyílik jajra, panaszra* A jelen sötét képei, komor alakjai láthatatlanokká lesznek a jövő reményének vakító dús fényében. A föld porába tiprott kétségbeesés, a gazság sorában fuldokló becsület, a szemétől megfosztott igazság és a feslettség által meghurczolt erkölcs: áhi- tatteli szent zsolozsmában emelkednek az Egek urához a szent napon, a melyen az embertől született Isten fia kilépett a sziklasírból s legyőzte a halált, hogy az üldözött agyongyötört jó, még a sír éjjelében se veszítse el azt a hitet, hogy nem győzedel- meskedhetik rajta a rósz. Áhítattal száll föl az ének öltámadott, allelvja /“

A nagyheti szertartásokat ama sorrendben tartották a rom. kath. főtemplomban, amint azokat lapunk múlt heti számában megírtuk. Nagypénteken a szent mise 9 órakor kezdődött, lectió végén a kar a passiót adta elő. A templom nagyhét alatt minden napon tömegesen látogatva volt és különösen zsúfolásig telve nagypénteken és szombaton. A feltámadási processió, melyre az idő kedvezett, ériás-i közönség részvéte mellett volt tegnap este 7 órakor.

Járási orvosok. Tallinn Béla főispán a napokban nevezte ki a tiszteletbeli járási orvosokat és pedig a vármegye főorvosa s közegészségügyi bizottsága véleményének előzetes meghallgatása után. Kinevezte pedig a gyulai járásba: dr. Deák Zsigmon- dot, az orosháziba: dr. Steiner Zsigmondot, a szarvasiba: dr. Déry Henriket, a szeghalmiba: dr. Nusz- baum Károlyt, a gyomai járásba: (helyettesnek) dr. Eisler Vilmost, a békésibe : dr. Frey Gézát és a csabaiba: dr. Ondroviczky Lajost. Megjegyezzük, hogy a csabai járás kivételével, a hová öten pályáztak, a többi járások mindenikébe csupán a kinevezettek adták be pályázatukat.

Hat járási Írnok. A belügyminiszter a vármegyéhez intézett rendeletében folyó évi juiius hó elsejétől kezdve hat új járási Írnokot rendszeresít Békés vármegyében, akik a csabai, orosházi, szarvasi, békési, szeghalmi s gyomai járások székhelyén a szolgabiiák mellett mint helyettes állami anyakönyv- vezetők fognak működni. A járási írnokok javadalmát évi 580 forintban állapította meg a belügyminiszter, ki a vármegye közönségéhez intézett másik leiratában a közigazgatási bizottságnak az anyakönyvi kerületek beosztására vonatkozó határozatát jóváhagyta. E szerint Békésvármegye mind a 28 községe önálló anyakönyvi kerület lesz.

Alapszabályok jóváhagyása. A belügyminiszter a békési nőegylet, — endcőd-kondoroai tanyai kath. olvasókör és a szeghalmi földmíves olvasókör alapszabályait jóváhagyta.

A békésmegyei gazdasági egylet vasárnap délelőtt Deliczey István elnöklete alatti igazgató választmányi ülésében tárgyalta az alispánnak átiratát a mezőgazdasági bizottság alakítására nézve. A választmány elhatározta a pestvármegyei szabályrendelet bekérését s azt összehasonlitás és véleményadás végett 8zűkebbkörű bizottságnak adja ki. Az országos gazdasági egyesület felhívta az ország összes gazdasági egyesületeit, hogy az ezredéves kiállításon collectiv állítsanak ki s írassák meg egyattal az egyletek monográfiáját. A kiállítás tulajdonképen két irányzatot fog egyesíteni. Az egyik az, hogy az egyesületek működésük eredményeiről monográfiában számoljanak be s mint a gazdaközőnség társadalmi tevékenységének egyedüli kifejezői, azokról maradandó emléket létesítsenek. Másik czél azon kulturális jelentőségű tárgyak bemutatása, melyek nemcsak az egyesületekhez vonatkozásokban, hanem önmagukba véve is érdekesek s a laikus közönség figyelmét is alkalmasak a kiállításra felhívni. így a kiállítást állatok, növények, gépek modelljei, gazdasági eszközök, talajnemek, házi ipari termékek e a legkülönfélébb gazdasági objektumok változatos és jellemző csoportokban fogják díszíteni olyan formán, hogy a figyelmes szemlélő nemcsak Magyar- szág gazdasági életéről lát egy vázlatos, de jellegzetes képet, hanem mindezekben az egyes gazdasági egyesületek működésére való vonatkozást is megtalálhatja. Ez ügyben vasárnap volt Budapesten értekezlet s arra a békésmegyei gazdasági egylet is meghivatott, de ez a választmánynak elkésve hozatott tudomására. Az országos gazdasági egylet fenti tervezete általános helyesléssel fogadtatott Beliczey István nagyon foutosnak tartja a monográfia megírásának nagy munkáját. Egy bizottságot küldene ki a monográfia megírására és a kérdőivek kitöltésére. Dr. Zsilinszky Endre ellenben azt indítványozta, hogy az egylet történetének megírása bizassék az egylet titkárára Zlinszky Istvánra. E munkáért pedig jutalmazza az egylet tiszteletdijjal, mi el is fogadtatott. Még az öesödi egyháznak utalványoztatok az egylet kertjéből kedvezményes áron csemetefa továbbá a magyar-óvári kísérleti állomás levele olvastatott fel, mely szerint több kiváló tengeri fajt ajánl a gazdáknak kisérlettételre s ezzel az ülés véget ért.

A transversális állami út gyula-csabai szakaszán a múlt héten kezdették meg az útkészitési munkálatot és pedig egyidőben kezdve meg úgy a gyulai, mint a csabai határban.

Házi távbeszélő. A vármegye közgyűlése tud valevőleg felhatalmazta az alispánt, hogy a törvény- hatósági telefon megtakarított összegéből a várme-