Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-24 / 8. szám

adása tudomásul vétetett, a közgyűlés azonban uta­sította a tanácsot, hogy jövőre az iskolaszék szám­adásait a gazd. szakosztály, illetve városi Bzámvevő által is vizsgáltassa előzőleg meg, — A vásártéri artézi kút — szemben a városi orvosok felebbezó- sével — a megyei közegészségügyi bizottság véle­ményéé előterjesztése alapján — Czoll Demetertől átvétetni s utóbbi részére a még fenálló 3500 írt vállalati összeg kifizettetni határoztatott el. — Az ipartanodái bizottság megbízatása 1894-ik év végén lejárván, az 1895 , 1896- és 1897-ik évekre alaki tandó ipartanodái bizottság tagjaiul megválasztat­tak : Léderer Lajos, Jantsovits Emil, Székely Lajos, Rácz' János, Bezsán József, Czinczár Adolf, Pivár János igazgató, Sál József, Szabados József, Krlzsán András, Sál Sebestény, Lendvay Mátyás Dobay János, Reisner Emánue1, Reisner Zsigmond, br. Drechsel Gyula s a tantestület képviselője. Az alispán rendelete alapján a mezei munkások helyze­tének felügyeletével Dutkay Béla polgármester bi- zatik meg. A „Korona“ épület bérleti 6 éve lejár­ván, tekintettel arra, hogy a fentartási költségek nagyok s az eddigi hasznosítás a városra nézve pénzügyi szempontból káros, a tanács utasitta- tott, hogy az államtól az eddigi 1400 forint évi bér helyett igyekezzék 20G0 írt évi bérrel to­vábbi szerződésre lépni s eljárása eredményéről te­gyen annak idejében a közgyűlés elé jelentést Bayer Mártonná eperjesi közép düllői földjéből 550 I l-ölet ingyen ád a városnak tanya iskolai czélra, mely nemes lelkű adományáért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Számos aláírással ellátott kér­vény tárgyaltatott a nyersbőre ásárnak a Kakastérről a özerecsentérre való visszatétele érdekében. Sokan Írták olyanok alá, akik pár év előtt ép az ellenke­zőt kérték, amikor is a képviselő testül -.1 ellenére sikerült is a minisztériumnál kieszközölniök, hogy a nyersbőr vásár a Szerecsen térről eltiltassék. A képviselő testülettel együtt lapunk is minden lehe­tőt elkövetett a Szerecsen tér érdekében nem raj­tuk múlt hogy eredmény nélkül; és igy most az lön egyhangú határozat, amint, hogy nem is lehe­tett egyéb, t. i. a kérelemnek a miniszter rendel­kezésével szemben nem adható hely, másrésztől Sál József állatorvosnak azon véleménye, hogy a nyersbőr vásár a vasúton túli Bak-majorba tétessék át, azon okból nem fogadtatott el, mert ez által a gyulai vásároknak közgazdasági tekintetből egyik igen fontos ága: a nyersbőr vásár teljesen tönkre tétetnék nemcsak, hanem ez által a vásárok min­den irányban való nagy mérvű hanyatlása idéztet nók elő. Hogy pedig a Kakastér nyersbőrvásári ren­deltetésének minél inkább megfelelő legyen, a városi tanács utasittatott, hogy azt lejtméreztetvén, csa- . tornáztassa s töltesse fel, egyideüleg pedig az oda­vezető utat is helyezze jó karba. A lefolyt 1894-ilT évben vágatási dijakból az előirányzott összegnél 1000 írttal több folyván be, miután ezen kedvező körülmény részbeu az ügynökök buzgalmának tud­ható be, részükre" a közgyűlés 100 frt jutalmat szavazott meg. Több kisebb ügy elintézésén kívül tudomásul vétettek ajanuár havi pénztárvizsgálatrói, a közegészségügyi állapotról szóló jelentések és az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat januári köz gyűlési jegyzőkönyve s ezzel a közgyűlés, miután végül Dutkay Béla polgármester Ili Frankó László abbeli interpellácziójára megfelelt, miért nem tör­tént a Kossuth Lajos arczképe leleplezése érdeké­ben intézkedés ? nevezetesen azért nem történt, mert a nagytermet télen nem lehetett kifesteni, a nélkü' pedig uem lehet benno festményt elhelyezni, — eme válasz helyeslő tudomásul vétele után a közgyűlés még délelőtt befejeztetett. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Zboray Jenő számvizsgálót hasonló minőségben Aradról a gyulai k;r. pénzügyigazgatósághoz helyezte át. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a csabai iparos ifjúság művelődési egyletének alap­szabályait jóváhagyta. Az ujonczállitás a vármegyében a hó végén kezdődik Szeghalmon, a hol is a sorozás péntekre, márczius hó elsejére van kitűzve. A szarvasi harmadik patikára legújabb pályázó Stammer László okleveles gyógyszerész, akinek kér vényét a belügyminiszter leküldte a vármegyéhez. Uj temetkezési egylet -— számsorozatban ötö­dik — alakult Gyulán, mely alapszabályait már be is terjesztette jóváhagyás végett a vármegyéhez. Kétegyházán a vegyesajkú olvasó-kör, a tagok kölcsönös beleegyezése, illetve közgyűlési határozat alapján feloszlott. A feloszló határozat felterjesz­tetik a belügyminiszterhez. Az első gyulavárosi takarékpénztár múlt va­sárnap tartotta 22-ik évi rendes közgyűlését 207 részvényt birtokló 39 részvényes jelenlétében, Dr. Fábry Sándor elnöklete alatt. A lapunkban közlött 1894-ik évi üzleteredményt, valamint egyéb javas­latokat tartalmazó igazgató és felügyelő bizottsági jetentés során Schröder Kornél volt igazgató java­solja, hogy miután a Szmetán-féle régi, már leirt követelésből 1500 forint tényleg be fog folyni, ezen összeg a Simay-féle még hátra levő követelés le­írására forditlassék. A közgyűlés, tekintettel arra, hogy ezen összeg még be nem folyt, s ha be is folyik, az már csak 1895-ik évben lesz elszámol­ható, az indítvány felett napirendre tér; az 1894-ik évi zárszámadást és mérleget az előterjesztett alak­ban elfogadja, s az igazgatósági és felügyelő bi­zottsági jelentést egész terjedelmében tudomásul veszi. Az igazgatóság részéről javaslatba hozott és a felügyelő bizottság által elfogadhatónak talált i 1895. évi költségvetés 12,840 írtban megállapitta- tott. A mérleg szerint kimutatott 13,427 frt 5 kr. tiszta nyeremény a következőleg osztatott fel: A) 80,000 frt alaptőke után 5% kamat a részvénye­seknek kiadandó 4000 frt; B) a fentmaradó 9427 frt 5 krból a tartaléktőkéhez csatolandó 942 frt 70 kr. C) Schröder Kornél volt igazgató jutalékaira 942 frt 70 kr. D) Tisztviselők jutalékaira 282 frt 81 kr. E) Jótékony czélokra: a békésvármegyei tiszti nyugdijj-alapnak 20 frt, a gyulai nő-egyletnek 20 frt, az izraelita nő-egyletnek 10 frt, Erzsébet-ápol- dának 15 frt, polgári iskolának 20 frt, tanyai isko­lákba járó szegény gyermekek felruházására 20 frt, az önk. tűzoltó-egyletnek 20 frt. a budapesti gyó­gyult elmebetegeket segélyző egyletnek 5 frt, az erdélyrészi kárpát-egyesületnek 5 frt, a lossádi ev. ref. egyházközségnek templom építésre 5 frt, a pankotai egyesült protestáns egyháznak 5 frt, a magyarországi tanítók árvaházi egyesületének frt, a budapesti protestáns országos árvaegyletnek 5 frt, időközi kisebb adományokra az igazgató ren­delkezése alá 33 frt 54 kr, Összesen 188 frt 54 kr F) 1000 db. részvény után minden részvényre egyen­ként osztalékképen 6 írtjával 6000 frt; G) a inul évben működött felügyelő bizottságnak 200 frt H) könyvelőnek jutalmazásra 120 frt, pénztárnok nak 120 frt, segédkönyvelőnek 60 frt, intézeti szol­gának 50 trt, 1) végre az 520 frt 30 kr. felesleg a tartalék tőke gyarapítására rendeltetett fordittatn tekintetted végre a pénztár ez időszerinti kedvező helyzetére, a szelvények beváltása folyó hó 21-én veendi kezdetét. — Czégjegyzésre jogosított har­madik ezégjegyzőül az igazgatósági tagok sorábó Dr. Follmann János választatott meg. Békésen nőegylet alakítását tervezik, a moz galom élén Kornyei Lajosné, Konkoly Jenőnéö Kecskeméti Ferenczné, Timáry Alajosné, özv. dr Frey Lipótné s dr. Török Gáborné vannak. — Az alakuló ülés folyó hó 25-őre van összehiva. A telefon végre valahára tegnap délelőtt átadatott a közönség használatára és pedig az egész vármegye területére nézve. Gyuláii a távbeszélés reggel 8-tól esti 9óráig történhetik megszakítás nélkül. Az ünnepélyes megnyitás természetesen most már csak mint formalitás, mit Tallián Béla főispán sze­mélyesen fog teljesíteni, tegnap reggel közbejött elutazása folytán — csak folyó hó 26-án lesz. Rendkívüli hidegek voltak a múlt héten. Va­sárnap reggel R. szerint 15, szerdán pláne 18, soil exponált szabad helyeken 20—21 fok hideget je­gyezlek föl A gyertyaszentelői hagyomány az idén csuful kompromittálva, olyan telünk vau utánna, hogy karácsony és vizkereszt között is erősen szá mottevő lett volna. A legnagyobb baj azonban az lehet, hogy Köröseink rendkívül magas — neveze­tesen Gyula vidékén 250 cm. Szarvas vidékén 500 cm. magasságú—vízállás melleit fagytak be s azon­kívül roppant erős és vastag jégburkolatban van nak. A vizs/abályozó társulatok meg is tettek min den lehető intézkedést, hogy készületlenül ne ta lálja őket az olvadás; a miről különben — noha a hét végén déli légáram következtében az idő némi log enyhült — egyelőre szó sincsen. Álarczos bohócz estély. Az önkéntes tüzoltm egylet holnapi bohócz estélye rendező bizottsága értesíti a közönséget, hogy Garneval herozeg dél utáni diszmenete 2 órakor indul a népkerti pavil Ionból; a sugárúton felfordul a németvárosra egész a templomig; itt átmegy a kosároldal szélén a Bárdosig; itt az aradi gátra s a buzapiaczon és főparancsnok utczán keresztül törve a vári ország utón sétál visszafelé ; a belső kőhidon át, Kossuth utczán végig a várba, a furmincz utczán le, a dalos­pacsirta utczán fel, s a megyeház előtt, Szarvas utczán vissza a pavillouba. — A rend felett az egy­let őrködik szigorúan. A szétküldött programm meghívóul szolgál. Idegen álarezosok csak az eset­ben bocsáttatunk be, ha kellő csínnal öltözvek I magukviseléle kifogás alá nem esik, mire nézve külöu teremőrök vannak. Belépti dij : földszintre személyenkint 50 kr. karzatra 1 frt. Jegyek előre válthatók Dobay János kereskedésében és a rende zőség sugárúti központi irodájában. Ugyanezen he lyeken kaphatók meghívók, programnak és a „Csa­lán“ czimü alkalmi pletyka lap 10 krért. A prog­ramm pontjai a színpadon adatnak elő. t A gyulai polgári-kör bálján felülfizettek: 1—i frtot I Dr. Deimel Sándor, Dobay János, Dömény Lajos, Gerlein Reinbart, Lendvay Mátyás, Schriffert József, Verner Rezső. N. N. 2 frtot. A t. felülfize- tőknek ez utón is köszönetét nyilvánítja a rendező bizottság. Nyilvános számadás. Az iparos ifjúság szin- műkedvelő társasága által 1895. év február 17-én tartott szini előadás és tánczvigalom jövedelme és kiadásáról: Jövedelem 123 frt 70 kr.. Felülfizetés 1 frt 60 kr. Összesen 125 frt 30 kr. Kiadás 123 frt 30 kr. Maradvány 40 kr, mely az 1 frt 60 kr. felülfizetéshez csatolva, 2 frt összegben az Erkel- szobor-alap javára átadatott. Felülfizettek : Bander Julianna 1 frt, Kovács Mihály 10 kr, Bekk Gusztáv 10 kr, S^abó József 40 kr. Felülfizetők fogadják a társaság szives köszöuetét. Gyula, 1895. febr. 21. Domonkos János, a társaság elnöke. A Szökött katona vasárnapi előadása már nem volt' olyan vonzó erejű, mint két előadás elődje a „Falu rossza“ § a „Sárga csikó“, mit a tiszta jöve­delem is bizonyít, a mely ugyancsak sovány, neve zetesen mindössze 2 forint volt az Erkel-szobor ja­vára. A műkedvelők ezúttal igen nehéz feladatra vállalkoztak; olyanra, mely már azért is megha­ladta egyiknek-másiknak erejét, mert teljesen ide gén légkör volt, a melyet fantáziájuk nem ölelhe­tett fel és amit elfogadbatólag produkáltak, az tisz tán és kizárólag a rendező érdeme s fáradsága, mely nagyon nagy volt, úgy hogy lehetetlen róla más hangon szólani, mint az őszinte elismerés sőt, cső dálatén. A tényleges sikerben a szereplők különben egyaránt osztozkodnak és ha mindeniket honoráln akarnánk, akkor az egész szinlapot kellene lenyo matnunk, amit már lapunk múlt heti számában meg­cselekedtünk. Csupán Drechsler Mariska (Julcsa) Névery Gergely (Gergely), Kiss Mihály (Miská)-ra teszünk kivételt, konstatálandó ró:uk, hogy megle pő szépen énekeltek. A műkedvelői előadást réggé lig tartó tánczvigalom követte s fejezte be. A nagyromán városi olvasókör tagjai f. hó 17 én özv. Papp Dcmcterné házában tánczmulatsá got tartottak, mely úgy erkölcsileg, mint anyagilag igen sikerültnek mondható. — A felköszöntések közt — melyeket Voniga D. elnök kezdett meg, -r kö rülirván a kör szükségességét, mint a Közművelődés s igy a közerkölcsiség egyik leghatalmasabb terjesz­tőjét, felhiván a kör tagjait összetartásra s egyet értésre, — vigkedélyben s fesztelenségben reggel órákban ért véget. Felülfizettek : Lelik Istvánná 1 frt. Nyikora János 40 kr. Nyikors Illés 20 kr. Va lastyán M. 60 kr. Pomucz Illés 10 kr. Dr. Ladies László 1 frt. Miskucza Illés 10 kr. Miskucza György 20 kr. Sorbán J. 10. kr. N. N. 10 kr. Argyelán Gy 20 kr. Szoboszlai G. 10 kr. Szűcs Tódor 40 kr. Alb János 50 kr. Jövedelem volt 35 frt. A gyulai műkedvelő iparos ifjak által a hely­beli nőegylet javára 1895 február 24 én a nép­kerti pavillonban adatik: Ágnes asszony. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felvonásban. Irta: Lukácsy Sándor. Rendező: Kádár. — Személyek: Forgó Pál Dóczi András, Ágnes Rubás Teréz, Zsófi Udvardi Juliska Forgó Pál gyermekei. Ilon, Pál unokája Rubás Mariska. Cséri Mihály * * * Vércse Beleznay Lajos. Csillancs Pista Kádár Laczi Filkó * * * Terka Jécs Róza, Kotyog Dundler Károly, Vézna Dermenzsin János, Cselédek Véreiénél, Kati Somogyi Róza, Panni Dóczi Andrásné Ferke R. József Csiba Dundler Károly, Csibáné * * * Pukus Szi­kes József, czigányok. Menyus Jécs János. Egy g.-izdaember Barta József. Násznagy Schwartz Pál. Kezdete fél 8 órakor. Előadás után táncz, a zenét Tóth testvérek zenekara szolgáltatja. Pénz a kabát bélése közt. Lcsnikán Sándor fiatal postatiszt, aki az orosházi postán volt alkal­mazva, az őszszel — mint tudva van — 1500 frtot elsikkasztott. Azóta az orosházi járásbíróság bőr tönében ül. — Zilahy László postafőnök arra kérte a bíróságot, hogy Lesnikán ruháit adassa el. — Az árverés február 7-ére ki is tűzetett. — Zilahy pos- tafőnök mikor tudtára adta Lesnikánnak, hogy ősz szes- ruháit eladják, arra kérte, hogy ha talán vala­melyik ruhájában pénz lenne, mondja azt meg. — Lesnikán az árverés előtt való napon a járásbiró- róval óhajtott beszélni. Felkisérték a járásbiróhoz s ott kijelentette, hogy egyik kabátjának a bélé­sében, még pedig azon, a .melyik, rajta van, 7 drb 100 as van bevarrva. A járásbitó előtt kifejtette kabátját s a 700 frtot átadta a járásbirónak. Öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet. Molnár András 17 éves szarvasi tanyai lakosai, hó 14-ére virradóra a tanya épület padlásán felakasztotta ma gát. A hozzátartozók csak a ^délelőtti órákban vet­ték észre az öngyilkosságot midőn már a holttest teljesen merev volt. Mi indította e fiatal suhanezot az öngyilkosságra nem tudat k. Galló Mihály csa- bacsiidi korcsmáros f. hó 14-én öngyilkossági szán- dókkal egy forgó pisztolylya.1 mellbe lőtte magát. A golyó a szív fölött hatolt be a testbe, keresztül fúrta mindkét tüdő szárnyat, s állapota kétséges Az öngyilkosság családi viszály kifolyása. A járványok krónikájából. A járványos beteg- -“gek — a múlt héthez viszonyítva — sajnos, is­reskedő s iparos osztálynak, hogy el ne mulassza tagja lenni azon egyesületnek, melynek czólja elő­mozdítani a takarékosságot, s a töke gyűjtést. Minden részjegy ára 10 krajezár, mely után minden héten 10 kr. illetmény fizetendő be a szövet­kezet pénztárába A szövetkezet öt évre alakul. Öt év múlva az­után mindenki visszakapja az eddig befizetett tőkéjét kamataival együtt. A pénz, melyet a részjegy tulaj­donosok befizetnek, állandóan gyümölcsözik, mert valamelyik helybeli pénzintézetbe helyeztetik el s csak akkor és annyi vétetik ki, a mennyi az egyes szövetkezeti tagok kölcsön kérésének kielégítésére elégséges. Minden szövetkezeti tag ugyanis váltó ellenében jogosítva betétjének 4/5 részét kölcsön képen használni, mely kölcsön ezért vissza fizetendő kamataival együtt. Az alatt az idő alatt is, mig a szövetkezeti tag kölcsönt élvez, köteles a részjegyei után járó heti 10 krt befizetni, úgy hogy a szövetkezeti tag rá van kényszerítve a tőke gyűjtésre a takarékosságra s ez a fő cze'l. Ha például valaki jegyez, mondjuk 5 részje­gyet : befizet azután hetenként 50 krt — öt év múlva az üzleti nyereségekkel együtt van 145—150 írtja oly pénz, melynek megtakarítását alig érezte meg 8 mely mégis szép összeg és jó segítség; ha például valaki hirtelen megszorul csekélyebb összegre (családnál, betegség stb.) egyszerűen minden rimán- kodás nélkül hozzá nyúl megtakarított tőkéjéhez. Hogy mily üdvösek az ily nemű intézetek azt egy példával igazoljuk, nevezetesen a szomszéd vá­rosban Nagy Váradon rövid pár év alatt 4 ily szö­vetkezet alakult, s van közöttük egy, melynek 8700 részjegye van tehát dolgozik 45240 frt évi befizetés­sel s miután már pár éves százezer forinton felüli tőke áll rendelkezésére. Ez lett a piczulákból. A szövetkezet ügyeit intézi az elnökség, 20 tagból álló igazgatóság, felügyelő bizottság és tisz­tikar, szóval teljes egyenlőséggel minden részjegy tulajdonos befolyhat az egylet ügyeinek intézésébe. Az eszme alig pár napja támadt, s máris pol­gártársaink sorából már igen tekintélyes egyének léptek részjegy tulajdonosaink közé, vezettetve azon jó akarat által, hogy e hasznos szövetkezet létrejöt­tét biztosítsák. Hyenek : Moldooányi Gyula, Gerlein Reinhardt, Jancsovics Péter (árvaszéki elnök) Fekete Gyulá kir. járásbíró, Kovács Lajos ügyvéd, Bodoky Mihály’ gyógyszerész, Dobay János, Dobay Ferencz, Volt Zsigmond, Kocsis László, Karácsonyi Károly ke- eskedők, Iluszka. Mihály vendéglős, Brody Adolf ügyvéd, Kohn Dávid nyilvántartó, Rosenzveig Her­man, Lustig Adolf kereskedők, Bekker János, Verner Rudolf iparosok stb. stb. Az alakuló közgyűlésről minden tagtársunk ér­tesítve lesz, mely közgyűlés megválasztja a tiszti kart, elnökséget igazgatóságot stb. A közgyűlés alatt mindenki tartozik részjegyei­nek egy heti részletét s minden rész után felszere- ésre egyszer s minden korra 5 krt fizetni. így te­hát ha valaki 10 részjegyet jegyez. Tartozik fizetni . egy forintot részjegyre és egyszersmindenkorra 50 krt felszerelésre. Ezen első részlet úgy lesz beszedve, hogy egy megbízott nyugtákkal fogja a pénzt átvenni, melyet mi alólirottak helyezünk el ideiglenesen az 1-sö gyu­la va rosi takarékpénztárba. Mindenki csak annyit jegyezzen, a mennyit megerőltetés nélkül fizethet hetenkint. Gyulán, 1895. febr. 21. Az előkészítő bizottság nevében Tisztelettel: met emelkedőben vannak. Bánfaivárói egyszerre 36 kanyaró esetet jelentenek, roncsoló toroklobbot pe­dig a vármegye csaknem minden községéből. — P.-Földváron a füllő mirigylob olyan vehemensen lépett fel, hogy a vármegye alispánja járványnak nyilvánította. Bélmcgyeren egyébkiut a difteritisz megszűnt és ott az iskolát újra megnyitották. Állategészségügy. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelontések szerint Kondoroson száj- és körömfájás, —Gerlán Wen.ckheim Géza gróf nyájában sertésorbáncz lépett fel, ellenben Vésztőn a sertésorbáncz megszűnt, a zárlat felol­datott. Báli selyemszöveteket 35 krtól 14 frt €5 I kri(f meterenkint — valamint fekete, fehér, saines, Henne- j berg-selyem 35 krtól 14 frt 65 krig méterenkint sima, csikós, koczUázott, mintázottak, damaszt s. a. t. (mintegy 240 külöubözö minőség és 200Ó szín és mintázatban s. a. | t postabér és vámmentesen a házhoz szállítva mintákat ( postafordultával küld : Henneberg G. (cs. k. udvari j szállító) selyemgyára Zürichben. Svájczba czim- zeit levelekre 10 kros, levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. — Magyar nyelven irt megrendelések pon- | tosan elintéztetnek. 23 3—6 2^1 özgazdaság1. I. Gyulai takarék- és hitelszövetkezet. Többok felhívására egy Gyulán alakítandó »l-ső Gyulai takarék- és hitelszövetkezet* megalapítását ha­tároztuk el, | a mai napig 1500 azaz egyezer ötszáz részjegy jegyeztetett is. Minthogy azouban a társa­dalom minden rétegéből óhajtunk tagokat, illetve részjegyeseket, azért is kiboesájtjuk az aláirási ivet, s ajánljuk különösen a kis hivatalnok, földmives, ke­Winkler Lajos. gyógyszerész. Reisner Ede, kereskedő. Moldovány Gyula községi bíró Dr. Frankó László, Ügyvéd. Zlinszky István felolvasása az agrar szociálizmusról. A magyar közgazdasági társulat munkásügyi szakosztályában Zlinszky István, a békésmegyei gazdasági egyesület titkára, a társulat fölkérésére. Budapesten - szerdán felolvasást tartott, szólt az alföldi agrárszocializmus okairól és orvoslási mód­járól. A felolvasás — mely lényegében megegyezik ugyanezen kérdésben a gazdasági egylethez terjesz­tett és lapunkban annak idejében egész terjede- emben közölt elaboratumával —gondolatmenete ez: Az alföldi munkáselégületlenség okai mire vezethetők : Az 1891 -ki zendüléseket föltétlenül kívülről jött izgatásnak, a szociális sajtó vészlármá­jának tulajdonítja, melyet az iskolázatlan nép félre- rt, hisz benne és vakon kövét. Erőt adott az elva­dult tömegnek egyes gazdák inhumánus eljárása, a mezei munkás az 'újabb alkotmányos életben ve- ető nélkül maradt, a patriarkális viszony közte és gazdája között megszűnt, — önállósághoz, jogok­hoz jutott, a melyekkel élni nem tud, s igy lohet megérteni, hogy az önmagára hagyott nép egyrésze a szociálizmus karjaiba dobja magát és vérmes re­ményeket táplál, — másrésze a misztikus népvallá­sok (nazarenizmus, bapticizmus) lemondó tanaitól lelik el. A helyzet különben az, hogy ma nálunk nemcsak a paraszt-proletáriátós a lázitó, hanem a házas, földes zsellérek, napszámosok, fuvarosok, községi cselédek is, a kik a. suba. alatt izgatnak, mert — és ez jellemző — nékik van már félteni ralójuk. A szociálismust voltaképpen csak az küzd- betné le, ha minden gazda őszintén, igazságosan, méltányosan és humánusan bánna szcgodméuyesé- vel. Az eféle szentenciák kimoudása azouban igen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom