Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-07-28 / 30. szám

Tan, de ezek jókezekben lévén, rendes üzem terv szerint kezeltetnek. VII. Kártékony gyomok és rovarok. A szerbtövis, mely néhány évtizeddel előbb m^g égy a közutakat, mint a legelők s egyéb te­reket, sót itt-ott már a szántó földeket is elbon­tással fenyegette ott, hol a hatóságok erélyes lelki­ismeretességgel hajtották végre annak szabályrende- letileg elrendelt irtását, már teljesen kipusztult. A hernyózás rendesen hajtatik végre, s re­ményleni lehet, hogy ha ez megszokottá válik né­pünk körében, mindig kevesebb leend a kártékony rovar, s csak is igy lehetend majdan a gyümölcs termelést is okszerűen űzni, ha ellenségeit évről- évre pusztítjuk, kevesbítjük. Vili. B) Állattenyésztés. 1. Lótenyésztés. A lótenyésztés fokozatosan ha­lad a javulás utján, s a mezőhegyesi méntelepnek vármegyénkbe történt áttelepítése bizonynyal még kedvezőbb hatással leend kis tenyésztőink lóállagá­nak javítására, mert a községek könnyebben tekint­hetvén meg a telepet, inkább kapnak kedvet a jók közül a jobbak kibérlésére. A lótenyésztés emelése czéljából a várm. gaz­dasági egylet ez évben is megtartá szokásos pün­kösdi sik és ügető versenyeit, melyen az urlovarok és mezőgazdák számos, a tenyésztés helyes irányára mutató állattal vettek részt. 2. Szarvasmarha. A szarvasmarha tenyésztésről ma sem mondhatunk mást, mint az előző években, hogy t. i. a nagy tenyésztőknél örvendetesen halad előre s czéltudatosan fejlesztetik, mig a kis tenyész­tők legnagyobb részénél még mindig a régi felüle­tesség tapasztalható. A békésmegyei gazdasági egylet részben azon számításból, hogy talán majd jobb tartásra szok­tatja kis gazdáinkat, ha egy szép és jó tejelő tarka marha fajt honosit itt meg, e czélból mintegy száz darab bonyhád vidéki tehenet és üszőt vétetett és adatott itt el a gazdáknak részint beszerzési áron, részint nyilvános árverésen. 3. Sertés tenyésztés. A sertés tenyésztés, hasonló a szarvasmarha tenyésztéshez, a nagy tenyészdék- ben czéltudatosan fejlesztetik, mig a kis tenyésztők maradnak a régi rosznál. —4. A juhtenyésztés. A legelők feltörése után nagy hanyatlást mutat s már alig lehet kis gazdáknál evy.egy kisebb falkát látni s csakis a sárréti és gyomai járásokban. Az uradalmi birtokokon azon­ban még nem hagytak fel tenyésztésével, de csak azért, mert erre utalva vannak, nagyobb szikes te­rületű legelőik miatt. 5. A méhtenyészte's. Ezen jövedelmező mellék­ága mezőgazdaságunknak évről-évre jobban hanyat­lik, a mit különben csudálni sem lehet, ha tekin­tetbe vesszük a kedvezőtlen, száraz időjárást ép akkor, a mikor a méh dolgozni lenne hivatva. A nyár már több év óta oly kedvezőtlen a méhészetre, miszerint csak áldozatokkal képes néhány buzgó méhész azt fentartani. 6. A baromfi tenyésztés egy-két tenyésztőt ki­véve, kik példaadólag igyekeznek a jobb fajokat bemutatva előre haladni, a régi. S fájdalom nincs is kilátás, hogy népünk e téren egyhamar czélszerű haladást mutasson fel. Pedig a kereslet évről-évre élénkebb lesz b a folyton fokozódó kivitel az ára­kat is oda emelte, hogy a szárnyasok tenyésztése — 8 különösen okszerű hizlalása — egyike ma a legjövedelmezőbb mezőgazdasági mellék foglalko­zásoknak. tották, s ime ez a megnyitás ilyen gondolatokat keltett benne. Hát igen okos gondolat ez egy ifjú óriás­tól, de azt hiszem, mégis egy kicsit kényelmet­len dolog lenne a versiróra nézve is, ha felette Rózsa Sándor elnöklete alatt Zöld Marczi és Savanyu Jóska ítélnének s a vádat Papakoszta, a védelmet pedig Affendakisz Perikies, köz- és váltó hamisító képviselnék. A harmadik fajta a schwindlerek fajtája. Ezeknél rendesen czinkefogó van azon a helyen, ahol másnak a feje szokott lenni, és ez a czinke­fogó is üres, de azért ók azt hiszik, hogy nekik okvetlenül muszáj felolvasni, és hogy ezt megte­hessék, mindent elkövetnek. Miután pedig az 6 czinkefogójukból egyet­len idea sem született még, előhúzzák a régi je­lesek müveit és abból lopnak valamit, abban a reményben, hogy úgy sem veszi észre senki. Azt hiszem már most is vannak olyan fel­olvasók, a kik a régen meghalt Scarron és a nem régen meghalt Kákái Aranyos viczczeivel mulattatják a publikumot j ötven év múlva pedig valószínű, hogy a Schwindler felolvasók Sipulus tárczáit fogják örökbe fogadni, remélvén hogy ezekre már senki sem emlékszik. De kérdezhetnék önök, mélyen tisztelt uraim és hölgyeim 1 miért vállalkoztam én felolvasás tartására, ha ilyen rémesnek tartom a felolvasá­sokat? s miért állottam be olyan urak és höl­gyek kínzójául, a kik nekem soha sem vétettek ? Igazuk vanl de hát mit csináljak? minden­kire kiméri a sors a maga szerepét s azt végig kell játszania, saját akarata ellenére és ember­társai bosszúságára is. Reám a sors, melynek hatalmát jelen eset­ben a gyulai kaszinó igen tisztelt igazgatója és a kaszinó ebédlőjében Dr. Frankó László elnök­lete alatt ülésező gyulai fiókparlament képvise­Általában véve a mezőgazdasági állapotok némi haladást tüntetnek fel. A kalászosok termelése né­mileg korlátoztatik, s részint takarmány, részint ipari növényekkel helyettesittetik. A mezőgazdasági gépek és eszközök használata már általános s a kis gazdák is meggyőződtek a gépek legnagyobb részének nélkülözhetlen voltáról. IX. Az igazi árvák. Az emberiség teremtő zsenijének nincs siebb alkotása a haza eszméjénél. Nemcsak a faji és nyelvi összetartozás tudata van kifejezve ebben, ha­nem a kölcsönös jogvédelem, s mindazok a nagy erkölcsi és anyagi előnyök, a miket a társulás kö­zössége nyújthat. — Nagy czélokért csak egyesitett erő küzdhet; s midőn megtanulta az emberiség, hogy közös érdekeiket eszményi kapósokkal kössék össze, ezzel megvetették alapját az állam sze­méjének. Minél szélesebb körben mozog a modern állam eszméje, annál szükségesebb felölelnie neki mind­azokat a kötelességeket, melyek az ember összes életviszonyaira kiterjednek. S miután az egyházat kiszorította lassanként a humánitarius feladatok te­réről s a közoktatásügygyei kapcsolatosan kezébe ragadta a közmivelődési és emberbaráti feladatokat, méltán megvárhatjuk tőle, hogy e téren is kifogás­tanul állja meg helyét. Különben csak mi vesztet­tünk a cserével! Sajnos, hogy nálunk az államnak humánitá- rius dolgok iránt az érzéke még kellőleg nincsen kifejlődve, sőt e feladatokat még nem is illesztette bele munka körébe. Ráutalja egyszerűen a társa­dalomra és leggyakrabban segély nélkül hagyja azo­kat, a kik leginkább reá szorulnának a támogatásra. Hogy csak többet ne említsünk, ilyen rende­zetlen állapotban Binylődik hazánkban a szegény­ügy és főleg az elhanyagolt lelenczkérdés. Ki tudná megszámlálni, hány szerencsétlen gyermek pusztul el évenként védtelenül a legszá- nalomraméltóbb nyomorban, a kiknek összes bűnük születésük volt I! Pedig ez a kitett vagy szülőitől elhanyagolt gyermek talán még szerencsétlenebb tagja a társadalomnak, mint az az apátián vagy anyátlan árva. Nincs a világon kultur állam, ahol a kitaszított csecsemőknek menedékhelyet ne nyújtanának, csak nálunk vannak kitéve védtelenül, a nyomornak és az elpusztulásnak. Pedig nincs inhumánusabb do­log a világon, mint mikor egy ártatlan gyermeknek könnyei az éhség miatt hullanak. Magyarországnak nincs egyetlen állami lelencz- intézete. — Még a Balkán-államok is jobban meg­becsülik az ember anyagot s Észak-Oroszország magasan áll felettünk az elhagyott gyermekek istá- polásában. — Nálunk még életük jogát sem védi a törvény s kiszolgáltatjuk minden ellenőrzés nél­kül őket a társadalmi könyörületnek. így nevekednek azután mindig gondozás nél­kül a toloncz házakban és kerületi börtönökben, ühol testileg és lelkileg idejekorán tönkre jutnak. Pedig a társadalomnak nem volna joga az állami és erkölcsi törvények áthágásáért büntetni azt a tagját, akit ezeknek tiszteletére meg nem tanítottak. A lelenczek szomorú sorsát legjobban illuszt­rálja a statistica, a hol a házasságon kívül szüle­tett gyermekeknek százaléka megdöbbentő adato­lik, kimérte, hogy fel kell olvasnom; és én a bibliai Izsák példáját követve engedelmesked­tem, s ime magam hordom a fát a máglyára, a melyen engem fel akarnak áldozni a mások un- tatására. De legyen elég ! feltártam önök előtt • az intelligens természet egyik sajátságos és közve­szélyes állatfaját. Leírtam a felolvasók rettenetes családját, megmondtam miről lehet megismerni őket. Elmondtam, hogy amint vannak olyan Tün­dér királykisasszonyok, a kik várukat és tündér­kertjüket sárkányokkal és griffmadarakkal ve­szik körül s a mint a tündérkirályfiaknak előbb ezekkel a rémes állatokkal kell megküzdeniök; épen úgy vannak olyan mulatságok, amelyeknek ajtaja előtt egy rettenetes hétfejü felolvasó rázza bozontos sörényét, s a melyekben csak azután lehet részesülni, mikor ez a rettenetes és a világ gyötrelmére teremtett állat végig kinozta lelkün­ket és szellemünket csimpolyájának recsegésével. És most, mélyen tisztelt uraim és hölgyeim 1 vége a szenvedésnek, s az unalom órái végetér- tek. A tündér királykisasszony kapuja előtt álló hétfejü sárkánynak mind a hét feje le van ütve; a griffmadár utolsókat csattog szárnyaival. Önök kiállották azt a szenvedést, a mit az intelligens modern kor szelleme a böjti mulatságok árául megszabott. Önök megérdemlik, hogy összehajt­sam ezeket a papírlapokat, s azokat magammal együtt átadjam a feledés homályának. Önök kiállották a mai napra rendelt poeni- teritiát s jogot szereztek az örömre, a mulat­ságra : melyekhez midőn hasonló jókat kívánok, Göre Gábor biró úrral, magam részére csak an­nak elismerését kérem, hogy rövidre szabtam a poenitentiát, rövidre szabtam az unalom perczeit és hosszú időt hagytam az örömre. kát mutat fel. A legnagyobb rész már csecsemő korában elpusztul. S talán ezek a szerencsésebbek. — A többi minden gondozás és szeretet nélkül növekszik fel, hogy átka legyen idővel önmagának és a társada­lomnak. Mert hogyan hordjon szivében nemesebb érzéseket az emberiség iránt az, a kiben a társa­dalmi kötelesség eszméjét soha nem is istápolták P A ki soha nem találkozott gyengéd érzésekkel s még azt a szeliditő szeretetet sem ismeri, a melyik lágygyá teszi a koldus gyermek fekhelyét és beara­nyozza pólyáját. Más államok milliókat költenek a veszendőbe menő emberanyag megmentésére. Építenek lelencz házakat, bölcsődéket, rongyos-iskolákat, csak nálunk nincB hajléka az utczáról felszedett emberhulla­déknak. Az összes, a mit érdekünkben az állam tett, hogy a lelenczek gondozását az illetékes községekre bízza. Még jó, ha az illetékességét idejében meg­tudják állapítani, mert kétes esetekben évekig kí­sérik faluról-falura azt a szegény gyermekeket, hogy végre is a tolonezházba kerüljön vissza. — Homór születéséért két város versenygett, — az ily lelencz megtagadásáért sokszor fél Magyarország versenyez. E szánalmas helyzetnek valóban véget kellene már egyszer vetni. Itt a legfőbb ideje, hogy az ál­lam kezébe vegye a lelenczügy rendezését. Pozsony vármegye pár évvel ez előtt megindította a mozgal­mat, hogy a felső-vidéki lelenczek megmentésére egy lelencz-telepet állítson fel. — De ezt a huma- nitáris eszmét is — mint sok más egyebet — le­szorították a napirendről. Újabban az állam is mozogni kezd, de félünk, hogy ezt az ígéretet is oda írhatjuk ígéreteinek ki­fizetetlen számlájára. Hírek. A tiszteletbeli járási orvosok folyó hó 21-én, vasárnap délelőtt tették le a hivatali esküt dr: Fábry Sándor alispán kezébe s ezzel hivatalos mű­ködésüket meg is kezdették. Az önálló puszták definicziója. Esztendők óta vitatott kérdés, hogy Csorvás községében a na­gyobb birtokosok tulajdonát képező földek jogi természete minő, nevezetesen hogy igényelhetik-e és ha igen, akkor mely területek azok, amelyek igényelhetik a községi törvény ama kedvezményét, hogy a különbeni községi adó felét tartoznak csak fizetni. Ez a kérdés már többször képezte tanács­kozás, sőt szenvedélyes vita tárgyát úgy a községi képviselőtestület, mint különösen a vármegye köz­gyűlésein és a belügyminisztériumban is évekig húzták, halasztották az ügyet, mig végre a napok­ban érdemleges döntést hoztak benne. Elégtéte­lünkre szolgál, hogy a belügyminisztérium teljesen ama álláspontra helyezkedett, amelyet lapunkban fel­állítottunk volt, nevezetesen hogy a Wenckheim József, Károly és Rudolf-féle urodalmak. mint volt gyulai földek, a csorvási határ kiegészítő részei s községi adó kedvezményre igényt nem tarthatnak, mig az úgynevezett csaba-csorvási földek, (például a Trautmannsdorf-féle birtok), amelyekkel szemben úrbéri legelő elkülönítés sem történt, Csorváshoz közigazgatásilag csatolt részek, vagyis olyan ön­álló puszták, amelyek a törvényben előírt kedvez­ményt igen is igényelhetik, Az indokolás különlegesen hangsúlyozza, — s ez a jogi természet megállapí­tásánál döntő körülmény — hogy a csaba-csorvási földek a telekkönyvek készítésekor mint külön bir­tokok vétettek fel, külön telekkönyvi s helyrajzszá- mokat kaptak, tehát önálló pusztai minőségük már a nyilvánkönyvek készítésekor eldöntetett. Ugyan ezen indokból ugyanezen nézetet hangoztattuk mi is, de ez nem tartóztat bennünket vissza most sem ama meggyőződésünk hangoztatásától, hogy akárminő jogi természete volt és van eme földek­nek, a mai viszonyok közt valóságos anakronis- mus ezért őket bármily kedvezményben részesí­teni; mert a községi közigazgatást époly mérték­ben veszik igénybe, mipt a határ tartozékát ké­pező többi Urodalmak vagy kisbirtokok, sőt ezen hozzácsatolt földek egy része idővel maga is kis- birtokokká parczellázódott, és sem jogi, sem mél­tányossági, sem czélszerüségi tekintetek nem forog­nak fenn, hogy birtokosaik oly aránytalan kedvez­ményben részesittessenek. Az új községi törvénynek (vájjon mikor lesz?) ezt az anakronismust okvet­len meg kell szüntetnie, A vármegye határa. A vármegye alispánja te­kintettel ama körülményre, hogy a folyók szabá­lyozása folytán a megye nyugati részében a megyei határ több helyütt elvesztette természetes vonato­zását, melyet eddig a folyók képeztek, miután a megye határának pontos megállapítása és nyilván­tartása szükséges, felhívta a főszolgabírókat, hogy a helyzet alapos megvizsgálása, s a változásoknak esetleg szakértő közbenjöttével való megállapítása mellett tegyenek néki előterjesztést a változott vi­szonyokról, azok esetleges gazdasági, közigazgatási stb. következményeiről, hogy a szükséges intézke­déseket megtehesse. Békés városa képviselő testületé folyó hó 22-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a D’Orsay- féle bélmegyeri 2330 hold földért,, a tulajdonosnő által kért 637 ezer forinttal szemben megád 600 ezer forintot; a rendőrséget két lovas és két gyalog rendőrrel szaporítja; a város megbizottainak az Élővíz-csatorna közgyűlésén tett nyilatkozatát, mely- lyel nem járultak a Fehér-Körösnek az Élővíz med­rébe tervezett bevezetéshez szükségelt 32000 frt megszavazásához, helyeslőleg tudomásul vette. A békésvármegyei gazdasági egylet igazgató választmánya április 28-án, ma d, e. 9 órakor Csa­bán, a kaszinó nagytermében a folyó évi teendők megállapítása, a határjelzések ügyében kiküldött bizottság ülésének jegyzőkönyvbe és a folyó ügyek elintézése tárgyában ülést tart. A telefon két hónapi használatából merített tapasztalatok alapján dr. Fábry Sándor alispán fel­terjesztést tőn a kereskedelmi miniszterhez, mely­ben kéri, hogy a főbb posta állomások kezelő sze­mélyzete szaporittaBsék, továbbá hogy egyrészről Gyulától Gyomáig, másrészről Gyulától Orosházáig még egy huzal készítessék, Szarvas pedig Endrő- dön keresztül kapcsoltassák be a felső részekbe. Szükségesnek tartja ezeket, hogy a telefon ozéljá- nak megfeleljen, mert eme reformok nélkül félhető, hogy nemcsak hogy nem fog szaporodni, de esetleg apadni fog a telefonra előfizetők száma s a távbe­szélő iránti érdeklődés erősen megcsappan. A transversális állami ut Gyula-veszei részé­nek soronkivüli, vagyis még ez év folyamán leendő kikövezése érdekében tett felterjesztést a vármegye alispánja a kereskedelmi miniszterhez. A transver­sális út munkálatok ugyanis, talán a több száz kilo­méterre terjedő egész útvonalon sehol sem korlá­tozzák annyira a forgalmat, mint épen a gyula-veszei szakaszon, és ez a körülmény indokolja, hogy a kérdéses útvonal teljes erővel munkába vétessék és minél hamarább elkészüljön, nehogy a forgalom nagyidőkön át megbénítva legyen. Alapszabályok jóváhagyása. A belügyminiszter a gyulai 5-ik temetkezési, továbbá a békési l-ső te­metkezési társulatok alapszabályait jóváhagyta. A nyári menetrend. Május elsejével az állam- vasutakon szokásosan új menetrend lép életbe, mely azonban most a régitől eltérést nem mutat. Mind­össze Arad és Csaba közt minden pénteken közle­kedő hetivásári vonatok lesznek. Ezek Csabáról haj­nali 4.57 perczkor indulnak és 6.54 perczkor ér­keznek Aradra. Innen déli 12 órakor indulnak visza és 2.04 perczkor érkeznek Csabára. Úgy Arad és Budapest, mint Szeged és N.-Várad felé a menet­rend megmaradt. Csabán az evang. presbyterium az egyház ed­digi gondnokát, Kovács Mátyást állásától felmen­tették. A felmentést megelőzte a pénztárvizsgáló bizottság jelentése, mely megállapítja, hogy az egy­házi pénztárban 1153 frt hiány van, melyből a gond­nok saját beismerése szerint 400 frtot saját czól- jaira forditott, de a bizottság más szabálytalanságot is konstatált. A tanítók buzajárandóságát az egy­házi pénztárból métermázsánként 5 frt 20 krral vál­totta meg, aztán a búzát mm.-ként 6 írtjával el­adta, a különbözetet nem számolta el az egyházi pénztárba: hasonlóképpen az egyházi földek hasz­nosításánál mutatkoznak szabálytalanságok. Kovács Mátyás mindezen bajokat azonnal kiegyenlítette és az általános vélemény az, hogy ő inkább egy pat­riarchális rendszernek áldozata, semmint a rossz szándékának. Az egyház azonban az egyházi va­gyonkezelésben rendet akarván, Kovácsot. állásától felmentette és helyére Achim F. Tamást választotta. Apponyi Antal grófnak csabai határban levő szent-miklósi birtokát — mint több fővárosi lapban olvassuk, sőt egyik vezérczikket is ir róla — 1,100000 forintért megvette a dúsgazdag Hirsch báró párisi bankár és kiváló filantróp. A .Pesti Hírlap“ szerint Hirsch báró csupán azért venné meg Szt-Miklóst, hogy vadászterületet szerezzen magának, magát a birtokot pedig sem majorságilag nem kezelné, sem egy tagban nem adná bérbe, hanem apró parczel- lákban kiosztaná farmokul a környékbeli földmive- seknek. A Pesti Hírlap, mint valami kiváló filantró­piát és áldozatkészséget honorálja a vevő ilyetén szándékát, pedig elismerésével annak, hogy a szent- miklósi földnek farm rendszer melletti kezelése ta- gadhatlanul nagy jótétemény volna a csabai Bzegény parasztságnak, másrészről és egyúttal legrentabili- sabb, mert legnagyobb jövedelmet biztositó módja volna az uradalom hasznosításának is, amire nem­csak filantrópia, hanem Utilitarismus is bátran ser­kenthetné akár Hirsch bárót, akár bárki mást, aki helyette Szent-Miklóst megvásárolná. Különben két­ségbe vonjuk, hogy a vétel már perfekt tény volna, legalább közelről érintett körök, ezek között Csaba elöljárósága, mely szintén komoly reflektáns a szent- miklósi uradalomra, nem tudnak róla többet, mint amennyit a fővárosi lapokban olvastak. Uj tanácsbirák. A békés-bánáti ev. ref. egy­házmegyében közelebbről két tanácsbirói állás ke­rült betöltés alá — egy világi a néhai dr. Kovács István helyére s egy egyházi a lemondott Szegedi Károly helyére. — Az egyházak által beküldött szavazatok felbontatván kitűnt, hogy Oláh Györyy megyei tisztifőügyész és Oláh Antal öcsödi lelkész lettek megválasztva. Érdemes férfiakat ért a szép kitüntetés! őszintén óhajtjuk, hogy mindketten hosz- szas időn át lehessenek a közügynek lelkes harezosai! Figyelmeztetés. Felhívjuk az „Első gyulai ta­karék- és hitel szövetkezet" igen tisztelt részjegy tulajdonosainak figyelmét arra, hogy a befizetések minden vasárnapon délután 2—5 óráig történnek az üzleti helyiségben. Kérjük azokat, kik még ez ideig a befizetéseknek eleget nem tettek, miszerint ma délután az üzleti helyiségben jelentkezni szívesked­jenek. Gyulán, 1895. április 27-én. Tisztelettel: Popovics Jusztin elnök. Dr. Frankó László üzlet« igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom