Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-07-28 / 30. szám

A bor-, hús-, czukor-, sör- és pálinka ital mérési, illetőleg fogyasztási adók biztosítására Metzner Mór pénzügyi titkár elnöklete alatt teg nap délelőtt volt meg a tárgyalás Gyula városára nézve, melyet a képviselőtestület, illetőleg a tanács megbízásából Dutkay Béla polgármester, Popovics Jusztin főjegyyző s dr. Zöldi/ Géza v. főügyész képviseltek. Metzner Mór titkár a kincstár részéről 56,175 frt 7 kr, és podig Fpeczifikálva a borért 24,452 frt 56 kr, a húsért 7952 frt 90 krt, a ezu korért 6189 frt 42 krt, a sörért 4345 frtot, szeszért 13,235 frt 19 kr. megváltási összeget kért, mely követeléssel' szemben a város megbízottai 50,600 frtot ajánlottak fel, kijelentvén, hogy a kincstár nyomozatai magasak, és különösen túlzót tak a bornál, melybőr a fogyasztás évről-évre ro hamosan csökken. Ennek oka a határban terjedő filokszera, peronoszpóra és a pauperismuson alapuld kényszerű boreladás, illetőleg tetemes kivitel, amely lyel szemben alig számbavehető behozatal van, A sörfogyasztás szintén rendkívül hanyatlott, a Iegme Iegebb kánikulai napokon alig kél el egy hordónál több az első vendéglőben. Miután azonban a kincs­tári képviselő mereven ragaszkodott kinyomozott adataihoz és az előterjesztett követelésből mit sem volt hajlandó engedni, a városi megbízottak fen tartva 50,600 forintos ajánlatukat, végkijelentésük- hen mégis kinyilvánították, hogy tekintettel arra, miszerint a megváltás egy esztendőre szól, a lakos­ság nyugalma érdekében és kényszerhelyzetben meg kell adniok az 56,175 frt 7 krt is, hogy az árverést elkerüljék, kérik azonban a megváltási összeg lehe­tőleges redukálásának kieszközlését. Ezzel az ered­ményre vezetett tárgyalási eljárás befejeztetett. Az országos vásár — mint az előrelátható is volt — nem volt kedvező sem a kereskedőkre, sem az iparosokra. Vasárnap délután ugyan meglehetős forgalom fejlődött ki, de az inkább járás kelésben bámészkodásban, mint vélelkedvben nyilvánult. — Egyes iparosok, különösen csizmadiák, majdnem úgy vitték vissza árúikat, amint vásárra kihozták valamivel keresettebbek voltak egyéb ruházati s gazdasági iparczikkck. A nyersbőrvásár élénk for­galmú, s az árak a múlt vásárhoz viszonyítva, va­lamivel jobbak voltak. A telefon használ hatására nézve balfogalmak vannak elterjedve, melyeknek eloszlatása s esetleges visszaélések megakadályozása úgy a telefon kezelő kincstárnak, mint a közönségnek is érdekében van Téves nézet például, ha valakinek a vármegye két vagy több helyén üzlete van s csak egyik telepen előfizető, hogy más községben levő bármely más előfizető telefonát rendszeresen felhasználni jogosí­tott volna; nevezetesen a telefont csak akkor hasz­nálhatja, ha úgy fő mint fióküzleti telepein egyaránt előfizető, ellenesetben ama községekben, ahol nem évi előfizető, csupán nyilvános telefon állomásokon jogosított a távbeszélő használására. A telefon ke­zelő postahivatalok nemcsak kötelességüket teljesítik, hanem a magas dijakat fizető előfizetők érdekében is járnak el, ha az esetleges rendszeres visszaélé­seket korlátozni s megakadályozni törekszenek. Eme kötelesség teljesítésért gáncs helyett feltétlen elismerés illeti őket, annyival is inkább, mert a telefon előfizetők gyarapodása közérdek, csakis az előfizetők tetemes gyarapodása nyújtván a biztosí­tékot, hogy a törvényhatósági telelefon államivá váljék és eme réven Budapest, Arad, Szeged, Te­mesvár stb. városokkal való összeköttetési törek­vésünk mielőbb valósuljon. Hosszátjáró kocsik az alföldi vasúton. A ke­reskedelmi miniszter Békésvármegye közigazgatási bizottságához intézett leiratában utóbbinak felter­jesztésére közli, hogy az alföld-fiumei vasút nagy várad-szegedi útszakaszán, a mostani régi szerke­zetű kupék helyett hosszátjáró kocsik forgalomba hozatala már elő van irányozva s mihelyt lehetsé­ges lesz, a megfelelő intézkedések ez irányban meg lesznek téve. Posta. A nagyváradi m. kir. postaigazgatóság Sámson pusztához tartozó Belső-Sámson és Gyula mező pusztákat a tót-komlósi póstahivatalhoz csa­tolta. Fehér-Kereszt lelenczház egyesület. Tabódy József cs. és kir. kamarás, a Stefánia özv. trón­örökösnő védnöksége alatt álló fehér kereszt orszá­gos lelenczház egyesület múlt évi érdekes és fö­lötte tanúságos jelentését lapunk szerkesztőségéhez beküldvén, egyben értesít, hogy az egylet itteni fiókjának megalakítása végett, Stefánia özv. trón­örökösné nevében és megbízásából Gyulán augusz­tus 14-én meg fog jelenni. Helyettesítések. Csaba városa képviselő testű lete hétfői közgyűlésében katonai nyilvántartónak Zsilinszky Sándort, segédgyámul pedig Vilim István Írnokokat helyettesitette. Jubiláló kÖZ8ég. Mint Orosházának a múlt, úgy jövő évben lesz százötven esztendeje annak, hogy Tót-Komlós községe is megalakult. A község kép­viselő testületé elhatározta, hogy az évfordulót megünnepli s első sorban megiratja a község tör ténetét. E czélból külön bizottság lett kinevezve, melynek egyik tagja, Gajdács Pál ev. lelkész a község történetének megírását magára vállalta s e czélból a levéltári kutatásokat már meg is kezdte. A jubileum programmját később fogják megállapí­tani. Artézi kút Tót-Komlóson. Tót-Komlós községe ártézi kutat furat a községháza előtti téren. A ki kirdetett pályázat folytán hat ajánlat érkezett be, ' )0 melyek közül mint legelőnyösebb és legolcsóbb Karkus György tót-komlósi gépész ajánlata fogad tatott el. E szerint Karkus György az ártézi kutat felépítmények nélkül 4500 frtért elkészíti oly kö telezettség mellett, hogy a mennyiben a fúrás nem sikerülne, vagy a kút kellő mennyiségű és minő ségü vizet nem adna, az esetben Karkus a község tői nem követelhet semmi kárpótlást. A peronospora nagyban megkezdte pusztításait nálunk is ; kétségtelenül tönkre teszi szőlőtermésün két ba nem védekezünk ellene. Köztudomásúlag gálicz oldattal való permetezés, ellenáll a szol penész pusztításának; de a mi szőlő tulajdonosaink úlnyomó része közömbösen nézi bortermésük meg­semmisülését. Permetezés nélkül pedig a szőlő le vetek jövő hó közepére lehullanak, a nedvkeringéi megakad és a fürtök is lehullanak. Pedig ha most permeteznének, meglehetne menteni a termést a nélkül, hogy a szőlőszemekben kárt tenno a gáli ezozás, mert még a szöllőszemek nem zománczúsod- nak, nem üvegesednek és mikor a szöllőszem zomán- csosodik, mindennemű külső tisztátalanságot leved- lik magáról Rómából Gyulára bicyclin jött Geyer Béla Gráczban lakó gyulai származású honfitársunk, ki a gráczi „Wanderlust“ kerékpár egyesületnek tagjf és bajnoka. A fáradhatlan kerékpárost, ki szenve délyes tourists, mindenütt az egész országban „Béla bácsi“-nak nevezik. „Béla bácsi“ (nevezzük mi is igy) 47 éves, jó erőben levő arhléta, ki az idén egy huzamban Rómától Gyuláig 4500 kilométeres utat tett meg. További útja vezet Aradra, onnan Er­délynek fordul s kerekezik Brassóig. — Brassó az utolsó pontja utazásának, és onnan visszafordulván Zágráb, Fiumo, Abbázia, Laibach, Marburg vám­okon keresztül vissza hajt Gráczba, vagyis haza. Ezen óriási utat egy 13 kilós „Albl meteor“ gráczi gyártmányú géppel tette meg, melynek kerekén — az eddigi találmányok között legjobbnak bizonyult „Excelsior“ pneumatik gummi tömlő van al­kalmazva. A csabai egyetemi ifjúság, a békésmegyei egyetemi ifjak közreműködésével augusztus hó 3-án szombaton este, a Budapesten fennálló „Békés­megyei egyetemi ifjak köre“ alaptőkéje javára Csabán a Széchenyi-ligetben hangversenyt és zárt­körű tánczmulatságot rendez. Ifj. Urszinyi János, . b. elnök, Balás Ádám, r. b. alelnök, Adamik ános, r. b pénztáros, Sztraka Ernő, r. b. ellenőr. Varga János. r. b. háznagy és a rendező bizottság tagjai. — A hangverseny és tánczmulatságra szóló lépti jegyek: személyenkint 1 frt 20 kr, és 1 fit. Kezdete este 8 órakor. Jegyek, csakis a meghívó felmutatása mellett előre válthatók Gencsi József r üzletében és a mulatság napján este a pénztár­nál. Felülfizetések — tekintettel a jótékony czélra — köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáz tatnak. A hangverseny műsora: Szaval: Csillái Benő, Felolvas : Bihari Imre. Czimbalmon játszik Vidovich István. Felolvas : Makai Emil. Zongorái játszik : Sztraka Ernő. Melodráma, előadja: Picht József, zongorán kiséri: Sztraka Ernő. Részlete sebb műsor az estélyen. Egyházi lapból — politikai lap. A városunk ban megjelent „Lumina“ czimü román heti lap gyházpolitikai lappá lesz átváltoztatva, mely oknál fogva a nevezett lap egy időre megszűnik. Az aratás búzára nézve teljesen, árpát ille tőleg túlnyomó részben be van fejezve a várme gyében. Helyenkint, ahol igen késői vetések vo' tak, látható még teljesen meg nem ért árpa s zal s, melyek csak e hét folyamán fognak letakarittatni A héten rendkívül kedvező idő volt a cséplés és yomtatásra, — hétfőn sok helyen eső volt, úgy hogy szérűt is lehetett készíteni, s a kukoricza i jól megázott. A békési határban azonban az eső mellett nagy jégvihar is volt, mely nagy károkat okozott. A nyomtatás átlagos eredménye vontatón- kint egy köböl, — helyenkint valamivel kevesebb, de inkább több, cséplésnél keresztenkint 40—50 klgr., ami 1100 Q öles holdankint 7—9 métermá­zsás termésnek felel meg. — A pénteki het:piaczon nagyon sok volt az uj búza s mi tagadás : sokkal jelentékenyebb a gyönge minőségű üszögös búza, mint amennyit aratás elején gondoltunk. —< Az uj búza átlag 5 20—5.50 krért kelt, de selejtes minő­ségű 4 frt 80 krért talált csak vevőre. Halálozások« Balogh József pénzügyőri biztost pótplhatlanul fájdalmas csapás érte; neje Schultz Ludmilla asszony, akivel 24 esztendőt élt boldog házasságban, folyó hó 21-ikén meghalt. A gyászesetiől kiadott családi jelentés a következő: Balog József a saját, valamint nevelt leánya And- retzky Janka, továbbá az elhunytnak testvérei: Schultz József és családja, Schultz János és családja, agy szinte számos rokonok nevében is fájdalmasan megtört szívvel tudatja a legjobb nő, gondos nevelő -mya, szerető testvér és rokon: Balogh Józsefné született Schultz Ludmillának folyó év és hó 21-én 3sti 7 órakor, életének 45-ik, boldog házasságának 24-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele itán történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak midi maradványai folyó hó 22-ikén délután fél 6 írakor a római kath. szertartás szerint a Szent- láromság temetőben örök nyugalomra tétettek. Ál­lás és béke hamvaira 1 — Suck Lőrincz ismert mészáros mester folyó hó 21-én este rövid szenve- lés után váratlanul elhalt. Halálát özvegyén és sgyetlen leányán kívül agg édes apja is fájlalja. A íalálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő : izvegy Suck Lörinczné született DvorcBák Mari a ib saját, valamint leánya Erzsébet és az elhunytnak || édes atyja Suck Ferencz, testvére özvegy Klavács ít Andrásáé és gyermekei, továbbá anyósa Dvorcsák >- Antalné és Szikora József nevében is fájdalmas m szívvel tudatja szeretett kedves férje, gondos apa. i- illetőleg a jó fiú és testvér: Suck Lörincznek folyó '■ hó 21-én este %9 órakor, rövid szenvedés és a ha­lotti szentség felvétele után, élte 52-ik, boldog há- it zassága 26-ik évében bekövetkezett elhunytát. A • boldogultunk hült tetemei folyó hó 23-án délután a fél 5 órakor a Szent-Kereszt temetőben örök nyu- ő galomra helyeztettek. Béke poraira! — Bauer Már- k (önné Dózsái Ágnes asszony, husszas, súlyos szén- védés után folyó hó 24-én meghalt. Temetése csü- i- törtökön délután volt nagy részvét mellett. A halá- s Iáról kiadott gyászjelentés következő: Bauer Már- t ton a saját, valamint az elhunytnak testvérei: Dózsái a József, István és neje, János, György és neje, Ju­lianna és férje Mike János és Péter, nagynénje- özvegy Kovács Istvánné született Kiss Julianna;- továbbá számos rokonok és jó barátnők nevében- is fájdalmas és megtört szívvel tudatja a jó nő, testvér, nagynéne, sógornő, rokon és barátnő Baver\ , Mártonná született Dózsái Ágnesnek folyó év és hói i 24-én reggeli fél 8 órakor, életének 48-ik, boldog ti házasságának 26-ik évében a halotti szentségek áj­- tatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A ) megboldogultnak földi maradványai folyó hó 25-én, ) délután 5 órakor a római katholikus szertartás sze- ! rint az újvárosi Hoffmann József ur 1306- k számú I házától a Szentháromság temetőben örök nyuga­■ lomra tétettek. Áldás és'béke hamvaira! — AradrólI ! minden érző szívet megszomoritó gyászlapot veszünk,I i mely a több éven át Gyulán közbecsülésben állt- Grimm A. József és neje egyetlen fiának hirtelent- elhalálozásától ád hirt. Az igaz részvétet keltől.' i gyászesetről szóló jelentés következő: Grimm A.l József és neje született Klein Berta saját, valamint E számos rokonaik nevében is mélyen elszomorodott L ■ szívvel jelentik a forrón szeretett felejthetlen egyet­len fiuk Jenőnek folyó hó 22-ikén íeggeli 5 órakort i rövid szenvedés után, életének 15-ik évében bekö-r ! vetkezett elhunytát. A boldogoknak földi marad-l' ványai f. hó 23-áu délután 5 órakor Fábián-utczai, 10. számú házukból az izr. sírkertben örök nyuga-|- lomra kísértettek. Béke lengjen hamvai fölött! Vizbe fűlt gyermek. Szilágyi Jánosné Mária ! tievü leánya egy őrizetlen pillanatban az utczára,l majd a közelben levő élővizcsatorna partra szaladt1 ki s az ott fürdött nagyobb gyermekeket utáno l! zandó, midőn a part szélére lépett, Iába megcsu- ' szott s arczczal a vizbe bukott, hol megfulladt és 1 csak holt testét sikerült kihúzni. Cseléd hűség Jeszenazki Béla szabó iparos ' nál szolgálatban álló Gazsó Klára 13 éves cseléd leány oly módon vélte megbálálandónak a vele , szemben tanúsított atyai gondoskodást, bosy sző L vetkezett édesanyjával és két testvérsógorával, I akikkel f. hó 17-én virradóra, feltörték a gazdah ruharaktárát, honnan mintegy 5—600 frt értékű szövetet és kész ruhát eltolvajoltak. A vizsgálat L folyik ellenük. Verekedés. Bottá János apátii lakost, Piros < Péter szintén apátii'lakos, f. hó 21-én a gyulai vá- ( sáriéren azért támadta meg, mert az a részére szál­lított vályúkért — apró pénz hiánya miatt — a , fuvarból 20 krt visszatartott. Bottá védekezett ugyan, de Piros oly erővel rontott rá, hogy egyb ütéssel a földre teperte s ott az ütlegelést mind-L addig folytatta, mig a csendőrség ott meg nem je ü lent. Bottá sérülései oly súlyosak, hogy a várme t gyei kórházba kellett beszállítani. U A rom- kath. templom ujjon átalakított és réz­zel fedendő tornyára a kereszt és a gömb feltevés 1 jövő vasárnap augusztus 4 éré lett meghatározva e a szokásos ünnepélyességgel. |c Szabad fürdés a Fehér-Körösön. A lóvonat r már a jövő hét folyamán csekély díjért szállítja a * fürdőzni óhajtó közönséget a Fehér-Körös Gyula­vári hidjához, hol is tiszta friss vízben fürödhet v a közönség. r A vasút melletti Fazekas.féle kerthelyiségben 18 minden vasárnap délután Tóth testvérek gyulai első ; zenekara fog játszani. A díszesen átalakított kert- v helyiségben ízletes ételek és italok mindenkor kap c hatók. v Állategészségügy. A vármegyékre vonatkozó 8 sertés zárlatot annak daczára, hogy nemcsak a ser-l^ tésvész, hanem — kivételével a Wenckheim FrigyesI, gróf békés-bodzászugi majorjában levő orbáncz-1 ■ nak — egyéb sertésbetegségek is szünetelnek a vármegye egész területén, még most sem oldotta f|j fel a kereskedelmi miniszter. Az alispán háromszorK sürgős felterjesztést tőn a zárlat feloldása végett, » anélkül hogy a minisztérium intézkedett, vagy csak válaszolt is volna. (Lapunk zártakor értesülünk,|j| hogy | földmive'ési miniszter végre tegnap délutáu táviratilag feloldotta a megyei zár'atot.) Csabán ki vül a szarvasmarhák között fellépett száj és körömiá 82 jás okából e hét folyamán még T-Komlós és Kondo- 8 ros is zárlat alá jött; lépje ne eset Szarvason me- &l rült fel Melis Pál tanyáján. A járványok krónikájából. A vármgye alis- 8. pánjához érkezett hivatalos jelentés szerint e hét 81 folyamán következő járványos betegségek merültek r€ fel: roncsoló toroklob Orosházán és Békésen, áö/í- hurut Csorváson, kanyaró Bánfalván és fvltőmirigy iÉ lob ugyancsak Bánfatván. Ezenkívül nem ugyan n* járványos természetű, de annál nagyobb pánikot ut keltő kolerin eset merült fel Csabán, mely azon- v< ban csak elszigetelt eset maradt, aminő minden év-M“ ben, hol egy hol más helyen elő szokott fordulni. m Az egészégügyi óvintézkedések különben megtör­téntek. te Gyilkosság Gyulán. ■£| folytán a helyszínen nyomban megjelent dr. Kovács B Károly rendőrorvos és Bessenyei Vendel rendőrbiz­tos konstatálván, hogy Tóth erőszakos halállal múlt \ki, az esetről a vizsgálóbírót azonnal értesítették. 3\ Balogh Samu vizsgálóbíró és Br. Drechsel Gyula ■Ivárosi rkapitány a helyszínén megjelenve a vizsgá- >| latot megkezdették. A helyszíni vizsgálat a következőket állapi- I tóttá meg : Miszlai Sándor városi tűzoltó oláhvárosi háza két egymással szemben fekvő laképületből áll. A 1 felső házban Miszlai háztulajdonos és Kolozsi József napszámos, az azzal párhuzamosan elnyúló alsó épü- .I letben pedig Hajdú Mihály napszámos és a meg­gyilkolt Tóth István laktak; két utóbbinak lakó szobája egy az udvarra nyíló közös konyhából nyílt. A gyilkosság elkövetését megelőző este Miszlai Sándor az éjjeli rendőri szolgálat megkezdése vé­gett a városházára ment, Tóth István és a többi lakók pedig az eresz alá ülve beszélgetlek este 8 óra utánig, amikor Tóth „jó éjszakát“ kívánva szo­bájába aludni ment s az ajtót belülről reteszszel magára zárta. A többi lakók is lefeküdtek s álmu­kat mi sem zavarván reggel 4 óráig nyugton alud­tak, mikorra már Miszlai is hazatért és lefeküdt. Miszlai tűzoltó neje gyermekágyi beteg lévén I sógorának Csete Pálnak egy 12 éves leánya volt körülötte gondozása végett. A kis leány reggel felkelve a szobát takarí­totta ki, aztán lement az alsó épülethez megnézni, vájjon Tóth István — lei neki nagyatyja volt — felébredt e már? Nagyatyja szobájának az udvarra nyiló picziny ablakán benézve, az ablak mindjárt amint fejévej megérintette benyilt, mi azt igazolja, hogy az csak betéve de bezárva nem volt. A következő pillanatban jajveszékelve futott el a kis Csete leány az ablaktól s a házbélieket összekiabálta, hogy nézzék meg mi történt nagy­atyjával, mert ő úgy látja hogy meg van halva. Kiáltására a házbeliek, köztük Miszlai is oda siettek, de az ajtót belülről reteszszel elzárva ta­lálván azon bemenni nem tudtak. Miszlai mielőtt az ajtót befeszitette volna, Csete Pál sógoráért küldött el s csak midőn az odaérkezett, akkor feszitelte fel egy baltával a Tóth szobájának ajtaját. Az alacsony földes szobában, melynek összes bútorzata egy ágy, egy szekrény és egy székből ál­lott, Tóth István megmerevedett testtel holtan feküdt az ágyon, jobb halántékán egy erős ütésből támadt mély sebbel, melyből kifolyó vér a falat megfes­tette, azonkívül altestén is látszott egy éles vágás. A vizsgálatot igen megnehezítette azon körül­mény, hogy a legszorgosabb kutatás daczára mi bűnjel sem volt található nemcsak, de a házban lakók sem tudtak mi alapot sem adni a vizsgálatra, mert mindnyájan azt vallották, hogy az egész éjen át semmi neszt nem hallottak, nem hallott még Hajdú Mihály és neje sem, kik pedig a konyha által elválasztott szomszéd szobában aludtak. Az, hogy a gyilkosság rablási szándékkal kö­vettetek volna el, teljesen kizártnak látszik, mert a meggyilkoltnak mi vagyona és keresete sem volt s I legutóbbi vásáron papucs sarkak elárusitásából kapott 2 forint és néhány krajezár is megtalálta­tott nála. Ezen indokból a gyanú egyedül az öreg Tóth két veje Csete Pál és Miszlai Sándor ellen irányult, amennyiben nevezettek több halotti társulatnál, s részben az utóbbi hetek alatt összesen 450 forint erejéig biztosították apósuk temetési költségét, mely összeget az öreg halála után ők kaphatták volna kezeikhez. Csete és Miszlai ezen gyanú alapján azonnal rendőri felügyelet alá helyeztettek. A még az nap délután megejtett törvényszéki bonczolás során konstatálva lett, hogy az elhunyt előbb a jobb halantékára mért s valami kemény •árgygyal okozott ütéssel elszéditve s aztán torká­nak összeszoritásával megfojtva lett. Az altesti vágás valami éles eszközzel okoztatott A bonczolás folyama alatt Csetét és Miszlait Br. Drechsel Gyula rendőrkapitány hallgatta ki első sorban s ezen első kihallgatás alkalmával már oly erős gyanú merült fel Miszlai ellen, hogy a rendőrkapitány őt, a vizsgálóbíró megérkezte előtt letartóztatta és külön zárkába záratta. Miszlai ugyanis az alibije igazolására felhi­vatván azt adta elő; hogy ő a gyilkosság estéjén, rendőri szolgálatra a városházára s onnan este 3 órakor Murvai rendőrrel czirkálni ment s czirkál- :ak éjfél utáni 2 óráig, mikor is a kőhidon Mur­vaitól elválva bejött a tűzőrségi laktanyáia s onnan ssak reggel fél négy órakor ment haza; előadta to­vábbá, hogy egész éjjel a nagyoléhvárosnak felé tem volt. A kihallgatott Murvai rendőr ezzel szemben íatározottan állítja, hogy ö maga kisérte haza éjjel ltl órakor Miszlait az oláh városi lakására, hol attól ilválva aludni ment. A rendőr vallomása Miszlait annyira megren- litette, hogy az első pillanatban arra mit sem tu- lott szólni, ellenkezőleg keservesen sírni kezdett, lem kevésbé terhelő Miszlai ellenében ama körül- nény, hogy a gyilkosság éjjelén viselt nadrágát, r azamenetelekor még lefekvése előtt azonnal kimosta. Csete Pál a Miszlai vallomása után azonnal zabadlábra helyeztetett, mig Miszlait a vizsgálóbíró illetve a törvényszék vizsgálati fogságba helyezte, mi ellen Miszlai felebbezést jelentett be. A vizsgálat és nyomozat még folyamatban van, habár Miszlai tagadásban van, remélhetőleg mégis ikerülni fog ellenében bűnügyi bizonyítékokat sze- ezni, vagy őt beismerésre bírni. Megemlítendő még, hogy br Drechsel Gyula kapitány bűnjel szerzése czéljából a Miszlai házá- ál levő peczegödröt és kutat kiszivattyuztatta s az tóbbiban egy a Tóth Istvántól pár héttel előbb el- eszett réz mustát (csizmadia eszköz) talált. Ezzel apta valószínűleg Tóth István az első ütést. A musta mint bűnjel a vizsgálóbíróhoz beküldetett. A meggyilkolt Tóth Istvánt kedden délután temették el óriási részvét mellett. Ravatala fölött Dombi Lajos lelkész mindenkit mélyen megrendítő gyönyörű gyászbeszédet mondott. A vandalismussal elkövetett gyilkosság miatt E hó 23 án d. e. Csete Pál csizmadia mester általános a megdöbbenés és a részvét ; mindenki gyulai lakos a kapitányi hivatalban azon jelentést v ,jai J3°Sy a borzasztó eset teljesen felde­lette, hogy 77 esztendős apósa Tóth István, Miszlai n^e888k es I kegyetlen gyilkos méltó bünteté Sándor városi tűzoltó oláhvárosi házában, hol neki 88t vegye lakása volt az ágyban halva találtatott. A bejelentési

Next

/
Oldalképek
Tartalom