Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-03 / 9. szám

O-ik szám Gyula, 1895. márczius 3-án XIV. (XXVII.) évfolyam. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János ke­reskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vittza. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 1 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati lietilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZDo*toa,3r János. Eiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váezi-utcza 11, Eckstein Bernát fürdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sdtő-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza 1., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Granátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7,, Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Medicina pejor morbo. Az orvosság rosszabb a betegségnél. Saj­nos, hogy ezt kell mondanunk az úgy szól­ván első akczióról, a mely az alföldi agrár szoczializmussal szemben hivatalos úton meg­indult. Végzetes hiba! — adja az Ég, hogy ne legyenek rósz következményei annak - amit a hatóság H.-M.-Vásárhelyen insceniroz. Az a segély akczió, a mibe az ijedség, a megfon- tolatlanság hübele Balázs módjára beléso- dorta a várost és a kormányt — nagyobb veszedelmet rejt magában mint négy esztendő tanácstalan és tétlen tépelődése is a bajok elharapózására nézve tagadhatlanul okozott. Igaza van egy vidéki laptársunknak, a mely következőleg jajdul fel: »Ha H.-M.-Vásárhelyt az ellenség fosz­togatta volna ki, árvíz pusztította volna el, vagy tűz emésztette volna: lenne értelme az ország könyörületessógóre apellálni; de mi­kor a gondviselés mindezektől megótalmazta, fölöttük pedig sem égetőbben nem sütött a nap, sem kártékonyabban nem dúlt a nyári vihar mint mi fölöttünk; vetéseink épen oly kevés esőt láttak, mint az övék; földjük zsírjánál gazdagabb pedig széles e hazában nem fenyesiti az eke vasát: hogy lehet akkor, ha körös-körül a szomszédság nyugton van s tűrni tud — azzal állni elő, hogy Vásár­helyen nyomor van!« Hát mi nem helyezkedünk a nyomorral szemben ilyen merev álláspontra; megenged­jük azt is, hogv H.-M.-Vásárlielyen valame­lyes lokális okokból, és különösen azért, mi­vel az ottani munkások nagy része a múlt nyáron elhagyta magát bolonditani a szoczi- alista izgatóktól, nem vállalt takarást és igy télire valóját nem kereste meg — a helyzet valamivel nyomasztóbb, mint az alföld más városaiban és községeiben: de semmi esetre sem lehet olyan, mely ama alakban való hi­f ÁI0ZA, Modern élet. (Folytatás.) A gyermek szív 16 éves koráig füleg na­gyon érzékeny a kül befolyésokkal szemben. A szellemi anyag csere ekkor működik legerő­sebben. Minden rósz vagy jó befolyás, mely e gyön­géd és gyanútlan szívet és lelkületet érinti, ma­radandó lesz. Felszívódik, átmegy a lélekbe, a szívbe .... ... A kis leányka 13, i4 éves korában fess bakfisché lesz. A társaságokba már lassanként elviszik, a családi mulatságokban már részt vesz és kor­csolyázni megy.... a jégre. Hja ez á rendje. Hadd szokja meg a tár­saságot. Ne legyen olyan félénk, ügyetlen. A társaságban forgolódni kell tudni. Ügyes­nek, életre valónak kell lenni. Nagy hasznát veheti. A fődolog az, hogy akár mit lát vagy hall, a mit kis lánynak nem szabad se látni, se hal­lani, tegye úgy, mint ha nem tadna róla sem­mit, igy azután láthat, vagy hallhat akármit... így hozza magával a sikk és a finom ne­velés. No de vannak kivételek is, akad egy-egy itt-ott... — De menjünk egy lépéssel odábbl Bálba vagyunk. Az ékesen díszített teremben a zene lágy ütemére a párok andalodva keringőznek. vatalos segélyezést, mint H.-M.-Vásárhelyen tényleg történik, menthetővé tenné. Tökéletesen igaza volt Veres József oros­házi képviselőnek az országgyűlésen múlt hó 20-ikán elmondott beszédében, hogy a segély — ajándékképen nyújtva — többet árt mint használ, mert sérti az úgynevezett szemér­mes szegényeknek erkölcsi érzetét; azoknál pedig, a kiknek esetleg módjukban volna munka áltál szerezni kenyeret, ha ingyen kap segélyt, azt a gondolatot kelti fel, hogy ez­után munka nélkül is lesz módunk megélni a kormány vagy város segítségével. Borzadalmasabb katasztrófa pedig nem ér­hetné a munkás népet, mintha ez a hiedelem keletkeznék és gyökeresednék meg benne ; a h. m. vásárhelyi minta szerinti segély akczi- ónál pedig rosszabb, czéltévesztettebb, vesze­delmesebb nem is képzelhető. Igen is lehet, bizonyára van is segíteni való H.-M.-Vásárhelyen és másutt is. De csakis az elaggottak, betegség vagy nyomorúság által munkaképtelenné váltaknak szabad aján- \dékképen segítséget adni. A segélyezés módjára nézve még ezekkel szemben is sokkal czél- irányosabb, ha a dispoziczióra álló összeg nem a városi hatóság, hanem a helyi nőegylet rendelkezésére bocsáttatik, a mi által a se­gély akczió elveszti hivatalos jellegét és tár­sadalmi színezetűvé válik, ennek pedig épp’ a szoczialista propagandával szemben végte­lenül jótékony hatása volna, amennyiben bi­zonyos fokig az agitáczió élét is enyhíteni alkalmas lenne. A munkaképes egyének segélyezése csakis úgy történik helyesen, ha munkájuk által nyujtatik nékiek alkalom, hogy keresethez jussanak. Eme szempontból teljesen egyetértünk Tállián Béla főispán abbeli felfogásával, hogy bármily szerény is a rendelkezésére álló ösz- szeg : mindössze 3300 frt, (ebből is 1300 frt Wenckheim Frigyes gróf jótékonysága), ezt Nő válasz van.f Bő alkalom a figyelem ezerféle módjának a kifejezésére. Mennyi szép és fiatal lány egy társaság­ban. Gyönyör és öröm nézni a karcsú és lenge alakokat, a mint kihevült arczczal, piros ajkak­kal, égő szemekkel keresik azokat, kiket tánczra akarnak hívni. És mégis egy láthatlan erő, egy titkos ér­zés megzsibbasztja jó kedvemet. Oh de minek is figyeltem, mi közöm ne­kem ahhoz P Minek azt nekem látni, hogy az ifjú höl­gyek közül hányán és hányán, mily ügyes lép­tekkel, kecses tartással és kiszámított biztos- sággal keresik fel azt a ki jó ... . parthiel Sneidig pukkedli ábrándos szemvetés és bájos ... oda engedés. A tánczra való meghívás, parthie képesség szerint osztályozza a tánczoló fiatal embereket. No még a kiváló jó tánczos is számíthat némi elismerésre. Ilyenkor könnyen megesik, hogy a ke­vésbé előkelő, azonban derék és szerető szív mély keserűséggel tapasztalja, hogy az ártatlan leányka, ki csak kedvtelésből tánczol, meny­nyire meg tudja különböztetni az állások és egyének számbavehetőségét. Rájön, hogy ő csak ilyenkor szívesen el­fogadott .. . • mikor más nincs kéznél. Hjah de hiába 1 A mama, meg a papa igy parancsolják, igy akatják, hát engedelmeskedni kell. És valóban úgy van. Nem e fiatal lánykák, kik az élet rideg önzésétől még el nem ficzamitott érzéssel gon­dolkoznak, hanem legtöbbször a kiszámító ma­az összeget nem osztatja ki ajándékképen, hanem munkát végeztet rajta, s a segély­összeget csakis a munka révén engedi for­galomba jutni. A h.-m.-vásárhelyi rósz példa fanyar gyümölcsei ellenkező eljárás mellett Békés- vármegyében is megteremnének. Eléggé saj­nos, hogy négy esztendei tétlenséggel elen­gedték harapózni a bajokat. Óvakodjanak tőle, hogy az akczióval még több kárt te­gyenek, mint a tétlenséggel okoztak : rósz orvossággal ne mérgesítsék a betegséget! Békésvármegye közgyűlése. (Február bő 27.) Tallián Béla főispán a közgyűlést, melyen mintegy 80 bizottsági tag vett részt, a következő beszéddel nyitotta meg: „Tekintetes törvényhatósági közgyűlés ! Ismét szomorú elnöki kötelességet kell teljesítenem tekin­tetes törvényhatósógi bizottság, a mi annál lesuj- tóbb, mivel Felséges Urunk és Királyunkat és an­nak házát az utóbbi időben oly gyakran látogatja meg a kérlelhetlen sors. Most is elvesztő Albrecht főherczegben nemcsak hőn szeretett nagybátyját, hanem hadseregének kitűnő felügyelőjét, érdemdús hadvezérét s babéfkoszoruzott tábornagyát. Felséges urunk fájdalma mindenha a mienk is, veszteségé­nek mindenkori osztályrészesse nemzetünk is, a melynek jóléte és boldogulása O Felsége személyé­vel és alkotmányos uralkodásával egybeforrt! Meg­vagyok győződve, hogy Békésvármegye most is osz­tozik fennkölt királya gyászában és annak kifeje­zést kíván adni a trón zsámolyához küldendő fel­iratban. A vármegye közönségének egyhangú hozzájá­rulása után ezt határozatilag kimondom. Sajnálattal tapasztaltam tek. törvényhatósági bizottság azt, hogy a kormányzatomra bízott tör­vényhatóság községi képviselőtestületének egy né­melyike, több Ízben lépték utolsó gyűlésünk óta túl hatáskörüket, sőt megtörtént az, hogy egy képvi­mák és papák utalják gyermekeiket a ferde felfogás szülte hamis útra. Egy kis leány, — ki láthatólag még egé­szen fiatal és járatlan — tűnik szemembe. Sugár, hajlékony, fekete szemekkel, szelíd, kedves gyermekes vonásokkal. Ment volna tánczra kérni. Oh de nem mert 1 Megindul, megáll, tétováz, fényes, fekete szemei félénken néznek körül.... egyszerre csak megriad és mintegy ijedt őzike — gyorsan visszamenekül mamájához. Hanem, hanem nincs mentség. Menni kell, A kis leány összeszedi minden erejét, meg­indul elszántan, elkeseredetten és elcsukló han­gon föl hiv vaktában egy olyat, a ki egész éjjel rá sem nézett a gyermek lányra .... Hanem mit tudta Ő ezt. Nem tudott sem­mit. Nem volt még elég sikkes .. . A közel ülő gardedámok megvetően és fitymálva jegyzék meg: — Ah minő egyetlen, minő gyáva, minő félénk. .. . Pedig nekem úgy tetszett, mintha a falon a szobrok tapsoltak volna, a dobok és kürtök a díszjelt pörgették és fútták volna, — a fegyve­rek tisztelkedve zörrentek meg... én pedig sze­rettem volna megmondani annak a félénk kis lánynak, hogy az ő szende kis lányos bátorta­lansága megérdemli, hogy annyi soknak túl bá­torságát megbocsássam. De nem tettem. Mi közöm nekem hozzá? Szünóra van. A mulatozó társaság aszta- lonkint megoszolva, közönséges dolgokkal fog­lalkozik. Eszik, iszik. (Vége köv.) selőtestület gyűlésén, tehát hivatalos eljárásban úgy a főispán, mint a törvényhatóság és alispán hiva­talos eljárása elbírálás tárgyává tétetett. Soha sem tartottam azt, hogy a közpályán szolgáló egyének működése kritika tárgyává nem tehető — sőt ellenkezőleg; azonban ennek minden­kor csakis jogosan és illetékes helyen szabad hiva­talosan megtörténnie, semmi esetre sem engedhető meg, hogy egy alárendelt testület hivatalos funktió- ja közben felettes hatóságának hivatalos eljárásá­val szemben gyakorolhasson ilyent, még kevésbé főispánjával szemben, a kinek egyedüli fóruma a kormány. Miután ez sajnosán megtörtént, az egye­düli hely e terem, melyben arra reflektálhatok, kénytelenitve lévén azt a leghatározottabban elitélni s helyteleníteni. Remélem és elvárom minden további indoko­lás nélkül, hogy ily nyilatkozatra részemről többé szükség nem lesz. Ezek után üdvözlöm a tek. törvényhatósági bizottság megjelent tisztelt tagjait s a gyűlést meg­nyitom.“ A megnyitás után Tallián Béla főispán rövi­den jelzi a rendkívüli közgyűlés egybehivásának szükségességét, megemlítvén, hogy nyomda hiba miatt tévesen kimaradt 15-ik tárgyról a járási fő­szolgabírók utján a közönség még kellő időben ér­tesítve lévén, annak tárgyalását ezúttal mi sem aka­dályozza. A közgyűlés tárgyai is, a 14, 15. és 19-ik pont alatt felvettek kivételével, érdeklődés és fel­szólalás nélkül, — az állandó választmányi, véle­ményéé javaslatának meghallgatása s elfogadása mellett nyertek elintézést. így az újon alakult Bánfy kormányt feliratban üdvözli a törvényhatóság s egyben biztosítja, hogy a törvény keretén belül törekvéseit tőle telhetőleg támogatni kész, — ugyan ez alkalommal pedig a lelépett Wekerlekormánynak — elismerését fejezi ki. A közgazdasági felügyelői állás szervezése ügyé­ben alkotott szabályrendelet azon részére, — mely­ben a tiszti nyugdíj terhére kimondatik a közgaz­dasági felügyelő nyugdíjra jogosultsága, újból fel­irat intéztetik a belügyminiszterhez, hogy ezt jóvá­hagyni méltóztatnék. A körös ladányi híd építésénél felmerült 9ll& frt 15 kr. túl kiadás fedezése tárgyában, — a me­nyiben a vármegye közönsége — az e czélra meg­szavazott 22 ezer forinttal elment a méltányosság legvégső határáig, feliratilag felkéretett a kormány, hogy a felmerült túl kiadás az állam pénztárából fedeztessék. Az állami transversális műül Csaba-szarvasi szakaszának kiépítése tárgyában, leérkezett meg­nyugtató azon miniszteri leirat, — hogy a kiépítés­nél felmerülendő árkok — egyáltalán nem fogják akadályozni a közlekedést, — tudomásul vétetik. Kereskedelemügyi ministernek rendelete, _ me ly szerint a mezei munkások részére, — ha egy­szerre csak tizen utaznak is — megadta a vasúti kedvezményes utazást, — mely irányban a vasúti igazgatóságnál intézkedett is — tudomásul vétetik. A vallás és közoktatásügyi ministernek leirata melyben értesíti a közönséget, hogy a csabai rom. kath. egyház kegyurasága ügyében kiadott és vissza­vonni kért előbbi rendeletét változatlanul fentartja — tudomásul vétetik. Heves vármegye közönségének — a véderőtör­vény 25 §-a megváltoztatása iránt, a képviselőbáz- hoz intézett feliratát, — Cng vármegyének pedig a kézbesítésekről szóló törvény módosítása iránti fel­iratát, — hasonló értelmű felirattal támogatja Bé­kés vármegye közönsége is, Pozsony vármegye közönségének — az egyház politikai törvények szentesítése alkalmából Ö Fel­ségének hódoló felirat felterjesztése, — s a kor­mány iránt való bizalom kijelentése, — továbbá Szókes Fehórvármegye közönségének — a Szt-Ist- ván szobor hol leendő felállítása ügyében érkezett átirataik, — a mennyiben már mindkét ügyben Bé- késvórmegye is nyilatkozott, — a támogatás meg­tagadásával egyszerűen tudomásul vétettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom