Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-02-25 / 8. szám
8-tk szsim. Gyula, 1894. február 25-én. XIII. (XXVI.) évfolyam. m Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adathak vissza. Előfizetési díj: . Egész évre ! 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » í; Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. v Társadalmi és közgazdászain hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoToay TáunosKiaió hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, lova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bernát fürdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sűtö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza /., Reuter ügynökség és a Magy. T&vir. Iroda Granitos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-utcza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési Irodáiban, a szokott előnyös árakon. Jancsovics Pál. A vármegyei közéletnek súlyos vesztesége, nagy halottja van: Jancsovics Pál alispán nincsen többé. A megyei székház, a városház, a kaszinó és a középületek erkélyéről gyászlobogók lengenek ; a vármegye közönsége rang és foglalkozási különbség nélkül, mélyen meghatva, igaz szívből fakadó őszinte részvéttel gyászolja gyakran kritikus, súlyos viszonyok között is, mindig kristálytiszta puritán jellemmel, kipróbált becsülettel, páratlan szorgalommal, lelkiismeretességgel, bőséges élettapasztalaton alapuló bölcs higgadtsággal és rendkívüli gyakorlati ismeretekkel huszonhét esztendőn át kormányzó alispánja halálát. Elhunyt jelesünk élettörténetét a következő adatokban foglaljuk össze: JANCSOVICS PÁL született Alberti mezővárosban Pestvármegyében 1817-ik év szeptember derekán magyar nemesi családból, mint Jancsovics György és Farok Judit utolsó sarjadéka. Elemi iskoláit atyja házánál végezte, ki ágostai hitv. ev. néptanító volt. Tizenegy éves korában édes atyja felhozta a mezőberényi gym- nasiumba^ melyben az olső négy latin osztályt végezte. Édes atyja halála után 1831-ben édes anyja felküldötte Selmeczbányára az ottani ev. lyceumba, hol öt évet töltött. Itt már egészen önerejére volt utalva s kisebb tanulók tanítása val maga kereste meg az élet fontartásra és tanulásra a szükségeseket. Innen Pozsonyba m'álit 1837-ben, hol a két évi theologiai tanfolyamét elvégezvén, mint candidatus theologiae tért Szarvasra István bátyjához, ki ott mint helyettes lelkész működött. Hogy theologiai tanulmányainak valamely külföldi egyetemen való folytatására és befejezésére a szükséges költségeket megszerezhesse, elfogadta a szarvasi év. egyház meghívását az egyik elemi iskolai, tan székre és mint néptanító 2 évig működött. E korban hazánkban Wesselényi, Széchenyi, Kossuth s más jeleseink buzdítására a szabadelvű eszmék hova-tovább terjedni kezdvén, hogy a politikai szakban is jártasságot szerezhessen, a jogi pályára lépett s az eperjesi collegiumban a hires Csupka professor alatt a jogi tanfolyamot is elvégezte s az 1844-iki országgyűlésre hold. báró Wenckheim Béla, akkori békésmegyei követ bivta maga mellé titkárul. Az 1844-iki országgyűlés alatt a kir. tábla előtt az ügyvédi vizsgát letevőn, az országgyűlés berekesztése után Budapesten Kubinyi, később Sarlai hires táblai ügyvédek mellett gyakornokoskodott; azután 1846. őszén b. Wenckheim Béla ajánlatára . Czindery László Somogy vármegye főispánja hívta meg titoknokául, hol a vármegyei közigazgatás terén volt alkalma tapasztalatokat gyűjteni Itteni tartózkodása alatt Czindery főispán dús, de rendezetlen könyvtárát végig tanulmá nyozta és szabályszerűen rcudozte, üres óráiban pedig a szépirodalomban búvárkodott s az akkori lapokban álDév alatt nem egy czikke jelent meg. Az 1847-iki országgyűlés megnyíltával ti- toknoki állásáról önként lemondott és Pozsonyba távozván, ott gróf Dessewffy Emil hires publi- ozista és lapszerkesztő országgyűlési tudósítójául szerződött, mely minőségében az utolsó pozsonyi országgyűlésen végig foglalkozott. Ezen hires pozsonyi országgyűlés után Budapestre s onnan Szarvasra jött le, hol az akkor rendezett tanácsú város jogtanácsosává választatott meg, de, midőn a pesti első népképviseleti országgyűlés egybehívatván, mint szarvasi képviselőjelölt Boczkó Károlylyal szemben kisebbségben maradt, hogy az akkor már dühöngött rácz-lázadás elleni küzdelemben részt ve- gyen, jogtanácsosi állásáról lemondva, Budapestre sietett, itt azonban Szemere Bertalan, első független felelős belügyminiszter által a képviselőbáz országgyűlési naplójának szerkesztésével bízatott meg, mely minőségben az egész szabadságharcz alatt folytonosan működött egész a világosi katasztropháig, a honnan Szarvasra menekült. Megjegyzendő, hogy az 1848-iki pozsonyi országgyűlés után br. Wenckheim Béla főispán által az első vármegyei közgyűlésen Gyulán tiszteletbeli táblabiróvá neveztetett ki s mint ilyen, Kollár János ugyanakkor kinevezett tisztb. táblabiróval Tomcsányi József alispán elnöklete alatt tartott törvényszékeken bíráskodott A forradalom alatt Debreczenben a nevét Badacsonyira változtatta, de mert az osztrák kormány a nemzeti kormány alatt engedélyezett névváltoztatásokat semmiseknek declarálta, nemsokára ismét ősi nevét vette fel. A szabadságharcz lezajlása után 1851. elején nőül vette báró Wasmcr Idát s Szarvason telepedett le, hol azonban a forradalomban való részvétele miatt ügyvédi diplomájától megfosz- tatott, melyet sok utánjárás után, jóakarói közbenjárására, egy év múlva visszanyervén, miután az osztrák-jogból is letette N.-Váradon az ügy védi vizsgát, egészeit 1867. évi April haváig iigyvédkedctt, amidőn, április 13-án tartott első alkotmányos tisztujitáson Békésvármegye másod alispánjává választatott meg, mely minőségben — miután 1871., 1877.. 1883. és 1889-ben is a vármegye bizalmából alispáni székében egyhangúlag megorősittetett, — 27 éven át működött Életének ötvenedik évét tehát betöltötte, amidőn a vármegye előbb másod, — majd amidőn a törvénykezés a közigazgatástól elkülönítetett, olső alispánjának választotta. És az élte delén túllevő alispán kormányzása alatt Békésvármegye közigazgatása olyan nívóra emelkedett, hogy jóság tekintetében alig volt párja az egész országban, amint ezt Szapáry Gyula gróf három év előtti teljesen indokolatlan és alaptalan kirohanásáig, kormánykörökben is mindig nemcsak elismerték, hauem bivatalo san hangoztatták is. De ha maradt is kívánni való az admiuisz tráczió jósága iránt, büszkén merjük hangoztatni, hogy megbízhatósága s becsületessége tekintő tében nemcsak kifogástalan, de páratlan volt és maradt az egész országban. Ebben van érdeme a közpouti s járási tisztikarnak, de az érdem oroszlánrésze a kormányzó alispán Jancsovics Pálé. Tekintélyes vagyona volt, amidőn a köz bizalom, — mert az koreste fel és ő nem térhetett ki előle, -- mint szép keresetű ügyvédet alispáni székbe ültetto, s az úgy saját személyére mint háztartására nézve mindig igénytolen szerény és takarékos egyén 27 évi hivataloskodás után vagyontalanul, mondhatni szegényen halt el. Az utóbbi 25 esztendő történelmében es annak sajnos tanúságai mellett ez az egyetlen körülmény feleslegessé tesz minden egyéb czi- koruyás frázist és dicsőítő jelzőt, mert egyma gában véve ékes és teljes bizonysága kiváló egyéniségének, aki óletébou rászolgált a közbe- csülésre, halálával pedig a báuat fájó könyeiro. És a közbecsülésben — ezt jól esik megírnunk — volt is osztályrésze. Nem csak az tény, hogy két évtizeden át minden cziklus után a legélesebb pártpolitikai antagonismusok között is ellenjelölt nélkül, lelkesedéssel, egyhangúlag újra s újra megválasztották, hanem tény az is, hogy Békésvármegye utóbbi huszonötéves történelmében senkinek sem volt ebben a vármegyében olyan szilárd pozicziója, mint Jancsovics Pálnak; az ő akarata feltétlenül dominált, mert az országgyűlési képviselő választások kivételével, íelyek iránt mindig szigorú semlegességet tanúsított, a vármegyei közélet minden ágában, minden nyilvánulásában közreműködése minden üdvös eszmét diadalra vezetett, a nélkül hogy ellene pedig egyetlen egy som volt soha megvalósítható. Ez a poziczió azonban olyan kincse volt. melyet ő soha sem váltott fel aprópénzzé, hogy önző czélokra értékesítse; olyan kincse volt, melyet mindig a közügy, nevezetesen Békésvármegye közérdekében értékesitett, sőt még akkor is amidőn tévedett, tisztán a vármegyének teendő szolgálát intencziója vezérelte. Az ő huszonhétéves alispánsága fénvbetükkel van és lesz a késő utókor előtt is Békésvármegye krónikájában megörökítve. Hódoló tisztelettel járulunk a nagy veszteségünket magába foglaló ravatal elé, szívből fakadó bálát és áldást rebegünk hamvai fölé és fájó! kegyelettel őrizzük meg halhatatlan szép emlékét! A megyei telefonhálózat. A tekintetes törvényhatósági bizottság mait évi 728. bgy. száma határozatával felkérettünk bogy a Békésvármegyében létesítendő törvényhatósági távbeszélő ügyét beható tanulmány tárgyává téve, a létesítés módozataira, a költségek összegére s azok mikénti fedezetére nézve — esetleg a nagy méltósága m. kir. kereskedelemügyi minister úrtól is kikérendő informatiók alapján — a legközelebbi közgyűlés elé tegyünk javaslatot. Megbízatásunkban eljárva, van szerencsénk tiszteletünk kifejezése mellett arról az alábbiakban beszámolni. I. Feladatunk első sorban is az lévén, hogy a módot állapítsuk meg, a mely szerint a törvény hatóság a távbeszélő intézményt megyénkben a közérdekre való tekintettel leghelyesebben honositbatja meg, első sorban is tárgyalás alá vettük azon módokat, melyek, mi üt a létesítésre alkalmasak, a 728. bgy. számú törvényhatósági határozatban meg jelöltettek s az összes körülmények taglalásával és figyelembe véte’e mellett azon meggyőződésre jutottunk, hogy a törvényhatósági távbeszélő létesítő sére a legczélszerübb s mondhatni egyedül czélszerü mód az, melyet a nagy méltóságú kereskedelmi mi nister ur ir elő múlt évi 94558. számú körrendele tében s mely szerint a törvényhatósági távbeszélő mint állami intézmény létesittetik. Az ekként berendezett távbeszélő ugyanis egyenlően áll szolga latára a közönségnek, valamint a hivataloknak, kezelése kinevezett állami közegek alatt áll s költségei méltányosan vannak a minister ur által megállapítva. Ezek szerint a törvényhatósági távbeszélő tesitcséuek módozatára nézve javasoltatik, hogy nagymóltóságii m. kir. kereskedelmi minister ur múlt évi 94558. számú rendeletében körvonalozott módon az állam által építtessék ki. Az állami távbeszélő létesítését találván leg czélszcrübbnek, küldöttségünk elnöke a m. kir. ke reskedelmi minister úrral érintkezésbe lépett annak kiépítésére nézve s a minister úrtól azon ígéretet nyerte, hogy tekintettel a múlt években megyénkben megzavart közbiztonsági viszonyokra, hajlandó Bé- késvármegyét azon hat vármegye közó sorozni, melyekben az állam még az idén kiépíti a törvényhatósági távbeszélőt, ha a megye ez irányú felterjesztése idejekorán kerül elintézése alá. A kereskedőim minister ur ezen kegyes biztosítása folytán a keres kedelmi ministeri szakközegek felülbírálása alá bo csáttatott a törvényhatósági távbeszélő hálózatának megállapítására vonatkozólag az itteni államéprté- szeti hivatal által készített tervezet s az a minis tóriumban kevés változtatással végleg meg is álla pittatott. II. E torvezetet mellékelten van szerencsénk bemutatni. E szerint a főállomást Gyula, a vármegye székhelye képezi. Innen két fő- és három mellékvonal indul ki. A mellékvonalak Gy.-Vári Doboz és Kétegyházára vezetnek, a fővonalak egy ike pedig Békésen át Mező-Berényig kettős huzallal halad, honnan az egyik huzal Körös-Tarosa, Körös- Ladány, Szeghalom (Vésztő elágazással) és Füzes- Gyarmatra vezet, mig a másik Gyoma és Endrod községeket köti össze a mező-berényi állomással. A másik fővonal Gyuláról Csabára halad kettős huzallal, honnan az egyik huzal Kondoros, Szarvas, Szent-András és Öcsöd községekbe vezet, mig a másik Csorvás, Orosháza és az orosházi járás többi községeit köti össze. Csabáról ezenfelül egy mellékvonal vezet Uj-Kigyósra. E hálózattal akként köttetnek össze Békésvér- megye községei, hogy bármely községből bármely községbe pár kapcsolással át lehet a távbeszélőn szólani, mindenütt a posta lóvén a hiv. állomás. A hálózat kút községet kivéve mindenütt az állam által létesittetik. Két községbe, nevezetesen Sámsonba és Puszta Földvárra azonban a kereskedelmi minister ur hivatolt körrendeleté értelmében nem épiti ki a hálózatot, mert e községekben nincs postahivatal s igy e helyeken a távbeszélő állami kezelés alá nem bocsátható. Nincs posta ugyan Puszta- és Szabad Szent-Tornyán sem, ide azonban mégis bevezettetnék az állami hálózat, mert a Nagy-Szénás—Bánfaivára vezető vonal e községeket kell, hogy érintse. Ezek szerint Sámson és Puszta-Földvárra a megyének magának kell kiterjesztenie a telefon-hálózatot, ha azt nem akarja, hogy annak előnyeiből a megye e két községe ki zárassék. Hajlandónak ígérkezett azonban a kereskedelmi minister ur saját közegei által e két községbe is az állami hálóznttal egy módon és időben bevezetni a távbeszélőt a megye költségére, csupán az u. n. önköltségeknek számítása mellett. Tehát e két község is összeköthető a főhálózattal a nélkül, hogy a költségek megállapításánál az a körülmény, hogy ez a 20’08 kmtit kitevő két szárnyvonal építési költségeit kizárólag a megye fogja viselni, .az összköltségekben észrevehető különbséget tenne, oly annyira, hogy az összes költségeknek alábbi kiszámításánál e két vonalra nézve külön számadást előterjeszteni fölöslegesnek találtuk. A tervezet teljes niegösmertetése czéljából szükségesnek véljük még előterjeszteni, hogy az egész megyei hálózat hossza 359 08 klmt tesz ki, a vezeték hossza azonban, miután .Gyula—M.-Berény és Gyula—Csaba között kettős vezeték terveztetik, 406 60 kmrre terjed. III. Áttérve az építési költségek megállapítására, erre vonatkozólag jelentésünket a következőkben terjesztjük elő. A költségek megállapításánál szigorúan a 94558/893. sz. miniszteri rendelet határozuiányaihoz. valamint a Dekkert Homolka és Egger-féle műszaki intézetek árjegyzékeiből kiirt adatokhoz tartottuk magunkat. A 94558/893. sz. ministeri körrendelet értelmében a törvényhatósági távbeszélő létesítési költségei a következők: a) az építéssel járó összes /ucar-költségek. E költségek pénzértékben előre természetszerűleg meg nem határozhatók. b) az összes durva munka költségei, melyek értéke szintén nem állapítható meg. c) Az oszlopok költségei. Ezek inegállapitásánál alapul vétettek az alsó-fehér-körösi társulat telefon hálózatának elkészítésénél szerzett tapasztalatok, valamint Boros Béni erdőtulajdonosnak az oszlopok szállítására vonatkozólag kikért ajánlata. Ez adatok szerint az oszlopok, melyeknek a kettős vezetékű vonalokon 8 méter, a többieké» 6 méter magasnak és 13 czm. felső vastagságuaknak kell lenniök, az illető vasúti állomásra szállítva körülbelül 1 frt 50 krórt szerezhetők be. Minthogy minden 50—60 méterre kell egy oszlop, a 360 kim, hosszú hálózatra összesen (360X20) 7200 oszlop kell. melyeknek ára 1 frt 50 krjával számítva kitesz 10,800 irtot. d) A 94558/1893. számú kereskedelmi minisz téri körrendelet 12. §-a értelmében a vezetékek be- rendezéséért minden klméter után 20 frt átalánydíj fizetendő. Ezen összeg 407 km. vezetéket számítva (407X20) kitesz 8140 frtot. e) Az egyes községi posta állomásoktól az előfizető hivatalokig a vezetéket minden előfizető maga tartozik elkészíttetni. Ha a hivatalok távolságát a póstától átlagban '4 klméterre számítjuk, s ba a Dekkert és Homo ka ezég árjegyzéke szerint 50 frtra számítjuk egy kilométer vezeték berendezési költségét, e ozimen minden egyes hivatal utján eső kiadásként átlagban 12 frt 50 krért számíthatunk fel, mi 24 községi (Sámson, Sz - és P. Szt.-Tornya és Földvár magán állomás) előfizetőt, 7 főszolgabíróit és 3 központit számítva (36X12 50) összesen kitenne 425 frtot. f) A többször hivatolt körrendelet 17. pontja szerint a házi berendezés költségei czirnón a létesítéskor minden előfizető 30 frtot tartozik fizetni, mi kitesz 28 községi és 10 megyei összesen 38 hivatalos előfizetési állomás után /140 forintot. Ezek a létesítés költségei. Összegezve e költségeket a Békésvármegyébeu kiépítendő törvényhatósági távbeszélő hálózatnak a törvényhatóság által biztosítandó költségei a következők : a) a fuvar; — b) a durva munka; — o) oszlopok ára ............................. 10800 frt. d) a vezeték ára ....... 8140 „ e) kü'ön vezeték....................... 425 „ f) a házi berendezés költségei . ■ j 140 » Tehát készpénz: 20,505 frt. E létesítési költségeken kivül előfizetés dija Czimén terhelni fogja inég a községek, illetve a vármegye pénztárát minden előfizetési állomás után évente 15 frt, tehát összesen (36X'S) — 540 frt.
