Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-23 / 51. szám

csak ekkoriban költöztek Gyulára. 1701. február 10-én veszi tudomásul a megye, hogy a király a gyulai ráczokat kivette joghatósága alól. Kény­telen tehát az 516 írtra emelt adót a magyar la­kosságra kivetni. Az ilyetén adófizetők közt ott olvashatók az tUngari Gyulenses“ is, a kik 10 kemény forintot fizettek, holott Dobozra 25, Bé­késre 220 volt kivetve. Megtetszik ebből, hogy a szegény gyulai magyarok (a mai Gyula város első megtelepedői) nagyon is tudták, hogy melyik vármegyéhez tar­toztak, s bár nem tagadom, hogy a török kivo­nulása a magyar Gyula város megalakulásában is döntő esemény, bátran merem állítani, hogy az az egész megyét is nagyon közelről érintette. Nem lehetett addig szó sem, nem is tettek rá kísérletet sem, hogy magyar lakjék a Körösök mentén, mig Gyula várában a török sereget ost­romolták. N.-Várad, 1894. decz. 19-én. Dr. Karácsonyi János. • * * Készséggel közöljük, megyénk nagy nevű ifjú történettudósának fenti czikkét, mert abból meg­győződhetünk arról is, hogy megyénk millenáris monográfiája eddig előttünk ismeretlen oly adatokat fog tartalmazni, a melyeket az ő búvárkodó érdeme fedezett fel és fog nyilvánosságra hozni. Igaza van, hogy mi múlt számunk vezérczik- két Mogyorósi/ és Haan után irtuk, I ezeket is csak mint egyszerű olvasó, a mennyiben emlékezetünk­ben megmaradtak, használtuk fel. Ismerjük meg a békésmegyei régész- és művelődés-történelmi tár­sulatnak eddig megjelent 16 kötetét a megyénkre vonatkozó adatokkal; de ezekben nem találunk ismertetést 1695—1714-ig, s igy csak arra kellett szorítkoznunk, a mit az idézdett két, — már néhai történetíró nyújtott. Nekünk múlt számunk vezérczikbével nem volt czélunk történelmi értekezést Írni, vagy a megyei történelmet ismertetni : czélunk csak az volt, hogy miután meggyőződtünk, miszerint a vármegye ne­hézkes és nagyobb időt igénylő udminisztráoziójával egy megyénkre vonatkozó történelmi momentum megemlékezésétől, és ha akarja megünneplésétől már elkésett: vegyék kezükbe a mozgalmat azok, kik azt könnyebben sikerre vezethetik, ha e törté­nelmi momentum felett a feledékenységgel nem akarnak a napirendre térni. A Szerkesztőség. Előfizetési felhivás „Békés“ 1895-ik évi folyamára. Lapunk ez év végén XXVI. évfolyamát tölti be. Tisztelettel felkérjük mindazon olvasóinkat, akik­nek előfizetése ez év végén lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. A lap programmja, mellyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmat meg­nyerni, jövőben is a régi marad. Békésvármegye s ab­ban a megye székhelye Gyulavárosa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyi­lagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva minden­nemű személyeskedéstől: ezt az eszmét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összeköttetéseinknél fogva ama kelle­mes helyzetben Voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglalkozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat; a vár­megye 8 Gyula városa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt további szives támo gatást. Lapunk előfizetési díja szintén a régi marad s pedig egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr, negyed­megállt időközönként, s ilyenkor lázas izgalom­mal nyúlt zsebébe, kivette óráját, ismét vissza­tette s tovább haladt... A bolognei erdőbe ér­tünk. Esti 7 óra lehetett. Hirtelen nagy förge teg támad, körülettünk minden elsötétesedik, az eső csak úgy ömlik, — én egy vén és hatalmas tölgyfa alá húzódtam. Az öreg ur hirtelen előt­tem terem, revolvert tart kezében, ismét órájára tekint, egyet sóhajt és szivébe röpíti a gyilkos golyót. Én futni kezdtem. Nem volt bátorságom az öngyilkos öreg ür segítségére menni. Egyszer csak azt veszem észre, hogy több rendőr üldöz, kik a lövés zajára összefutottak és engem elfog­tak. Nem használt a tiltakozásom, a párisi köz­ponti államfogházba kísértek. A holttestet is megtalálták, kocsira tették és a halottas kama­rába szállították ... Halálra Ítélt a párisi fenyitö törvényszék. Engem gyanúsítottak a gyilkossággal, engem tar­tottak az anarchisták régen üldözött vezérének. Az öngyilkos tisztes öreg ur pedig — amint azt a tárgyalás során megtudtam — Merry volt, a párisi főrendőr-tanácsos. Francziául nem beszélek, védőt nem fogad­tam él. Biztos tudatában voltam annak, hogy Párisban senkit sem büntetnek ártatlanul. Menyasszonyomat Izabellának hívják és ez lett a vesztem. A párisi rendőrség már régen évre 1 frt 25 kr, mely összeg vidékről „Békés kiadó- hivatalának Gyulán* czim alatt postautalványnyal küldendő be. _________ BE i r e Is. Karácsony. A szeretet nagy ünnepét üli meg kedden este a keresztény világ. A szent történet legendáinak a legfényesebb lapját képezi az a lap, amelyen az a csodás, bűvös est van megírva, mely­nek emlékét Karácsony estéjén-ünnepeljük. Magasz tos hatás az, amit ez az ünnep az emberiségre gya­korol. Fölemeli a lelket a köznapiasság teréről az erkölcsi tudat magaslatára, hol lelkében újjászüle­tik, uj gyökeret ver a hit az Istenben való bizoda- lomra s uj erőt merit a küzdésre. Szent szózat tölti be a légürt, harangok kongása, harsonák zúgása hirdeti mindenfelé: „megszületett a Megváltó!“ Ez az ünnep az ünnepek ünnepe, gyermekek öröme, családok boldogsága, a szeretet, igazi ünnepélyes napja. E nap méltó arra, hogy a társadalmi rend és erkölcsök átalakításának határnapját képezze- méltó arra, hogy mindenki által kegyeletes lélek­kel megtartassák. E szép napra megelégedést és boldogságot kívánunk olvasóinknak. A karáC80nyfa. „Dicsőség az Istennek a meny­ben s béke legyen a földön /“ így zeDgi millió s millió ajk az éjféli misén. Istennek dicsőségét hir­detik amaz ártatlan gyermekek is, kik a kará csonyfa fényében gyönyörködve, az Angyalfiának ujongva, a valódi földi béke örömeit élvezik. Igen, a karácsonyfa az angyalok által hirdetett békének nemcsak jelképe, hanem áldásos megtestesítője E fa alatt elnémul a szenvedély, kihal a gyűlölet, elalszik az ellenszenv, e fa alatt csak szeretet lakik, mely a kicsinyek és nagyok, a szegények és gaz­dagok szivét egyaránt összefűzi, mely az egész vi­lágot egy szerető családdá olvasztja. Állítsák is fel, hisz a kis gyermek, kinek születését karácsonykor ünnepeljük, az egész emberiséget megváltotta s a szeretet tanait az egész emberiség számára hirdette. Popovics Jusztin kitüntetése. A képviselőtes­tület csütörtök délelőtt 9 órakor rendkivüli köz­gyűlésre volt összehiva, melynek egyetlen tárgya volt Popovics Jusztin városi főjegyzőnek ő felsége a király által adományozott koronás aranyérdem- kereszttel való dekorálása. A dekorálási tisztet Taltián Béla főispán személyesen teljesítette, kit is, amidőn három tagú küldöttség a közgyűlésre meghívott, a szép számban egybegyült képviselők lelkes éljenzéssel fogadtak. Tallián Béla lendületes beszédben örömét fejezte ki a fölött, hogy főispánt működése alatt immár másodszor lehet szerencsés a képviselőtestület színe előtt ilyen örvendetes al­kalomból megjelenni; annyival szívesebben csclek- szi ezt most, amidőn ogy, harmincz éven lankadat­lanul és becsülettel működő tisztviselő mellére tűzheti a jól kiérdemelt legfelsőbb elismerést, mely­nek értékét emeli az a tudat, hogy a legfelsőbb kegy a közönség érzületével is teljes összhangban van; a kitüntetett férfiú oláh nemzetségű, s ebből levonható az a tanúság is, hogy ha valaki nem is magyar születésű, de érzületére nézve hazafias s azonkívül hivatását olyan becsülettel betölti, mint Popovics Jusztin cselekszi, származása s nemzeti­sége legkisebb akadályúl sem szolgál, hogy érde­meit lenn és fenn egyaránt méltóan honorálják. — Amidőn tebát az arany érdemkereBztet a főjegyző mellére tűzi, szívből kívánja, hogy az azt évek hosszú, igen hosszú során át közbecsülésben visel­hesse. A lelkes éljenzések után Popovics Jusztin meghatottan mondott köszönetét első sorban ő fel­ségének a fejedelmi kegyéért, melyben őt részesí­tette, a vármegye főispánjának, akinek köszönheti, hogy az ő igénytelen egyéniségét a felség magas színe elé vezette, a képviselőtestületnek, mely- megjelenésével és rokonszenves tüntetésével a fel ség elismerését reá nézve kétszeres értékűvé teszi, ígéri, hogy mint eddigelé, úgy ezután is hű alatt­való lesz és a város érdekeit, ügyeit, legjobb tehet­keresi a hires spanyol származású anarchista ve­zért: Izabellacsiót, s miután a nálam talált leve­leken a menyasszonyom nevét látták — engem tartottak a vezér egyik föczinkos társának. A bíróság előtt nem használt a magyar és német ékes szólásom, sőt még bizonyítani sem engedtek. A felső fórumok megerősítették a ha­lálos ítéletemet, — a siralomházba kisértek. . • Utolsó kívánságomat teljesítették 1 Levelet irtam szegény anyámnak, egy sokkal szomorúb­bat pedig szerencsétlen jegyesemnek. Érzékeny hangon búcsúztam el tőlük, bocsánatot kérve ár­tatlan életemnek .. . A vesztőhelyre kisértek. A szuronyos ka tonák között haladva, ezer meg ezer lélek szeme láttára kellett az ártatlan fejemet a bitóra tenni. A hóhér segédeivel megkötözött, mozdulni sem voltam képes többé. A gyilkos bárd hirtelen nyakamra zuhan, mely oly óriási erővel sújtott, hogy fájdalmamban még egyszer az égre akar­tam nézni, Isten az egyetlennek bünbocsánatát kérni s e pillanatban fejemet emelni akartam és . . . felébredtem. Egy ily rémes álom után most már aztán csakugyan feleségemmé teszem a kedves kis barna Izabellámat 11 sóge szerint lankadatlan szorgalommal fogja szol­gálni. Még Dutkay Béla polgármester mondott né­hány szót, igaz örömét fejezve ki a főjegyző kitün­tetése fölött és ezzel a mindvégig emelkedett han­gulatú közgyűlés a főispán és a kitüntetett főjegyző éltetésével befejeztetett. Két bankét A „Komlódban e hót folyamán két bankett volt, egyike szombaton este, a kö­rünkből távozó Nagy József törvényszéki biró, má­sika pedig csütörtökön este, a koronás arany ér­demkereszttel kitüntetett Popovics Jusztin városi főjegyző tiszteletére. Mindkettő népes, mindkettő hangulatteljes lefolyású. ?A Nagy József hivatalos színezettől mentt, fesztelen baráti körű búcsúban­kettjén a gyulai intelligencziabeli tisztelőin, jóba­rátain kívül résztvettek többen Csabáról, Békés­ről és M.-Berényből is és lelkes felköszöntőket mondottak a távozó nagytehetségü bíróra s jóba­rátra, Jantsovits Emil, dr. Meszlényi Antal, dr. Frankó László, Fábry Károly, Dombi Lajos, Weisz Zsigmond, Mándoky Sándor, Fürdők István ezredes, Hoffmann Mihály és dr. Fábry Sándor, mély igaz rokonszenvről tanúskodó felköszöntőkre Nagy József meghatottan köszönte meg a szeretet és ragaszko­dás igen becses nyilvánulásait. A kedélyes társaság a hajnali órákban oszlott szét. — Nagyobb népes­ségű s félig-meddig hivatalos színezetű volt a Popovics Jusztin tiszteletére rendezett bankett, amely azonban az érzelmek őszinteségét és a han­gulat emelkedettségét illetőleg, semmivel sem ál­lott az előző mögött. Dr. Fábry. Sándor alispán ő felsége a királyra mondta az első tosztot, amelyet állva hallgattak meg és lelkesen megéljeneztek. A többi pohárköszöntő nagyobb része az ünnepeltet illette, különösen megkapó,- szép és nagy hatást keltő volt a Terenyi Lajosé, továbbá dr. Berényi Ármin- s dv. Fábry Sándoré, de lelkes viszhangot keltett a Dobay János, Sál József, dr. Frankó László, Lendvay Mátyás és Dutkay Béláé is. — Popovics Jusztin, aki a jókivánatokat meghatottan viszo nozta, igazán meg lehetett elégedve a hozzá fűződő különben teljesen kiérdemelt szimpátia megkapó nyilvánulásai fölött. Mindkét banketten igen Ízletes ételek és kifogástalan kiszolgálás volt, úgy hogy Huszka János vendéglőst feltétlen elismerés illet­heti érte. A telefon bevezetési munkálatok az egész vár­megyében serényen folyamatban vannak ; de ami e hó elején még valószínűnek látszott, t. i. hogy a távbeszélő újesztendőre teljesen kész lesz, az idők viszontagsága folytán nem valósúl meg, az építő vállalat azt hiszi azonban, hogy ha újévkor nem is, jövő hó 15-ére a telefont bizton átadhatja a közhasználatnak. A régi pénzek bevonására vonatkozó múlt heti hírünk ama része, hogy a papirforintosok is már újévkor a forgalomból kivonatnak, téves,! amennyiben a papirforintok még 1895. év végéig maradnak a közforgalomban. Ellenben az ezüst húsz- és réz négy krajezárosok csak e hó végéig, tehát mindössze nyolez napig maradnak közforga­lomban és azontúl egy esztendeig csupán az állam­pénztárakban lesznek beválthatók. Karácsonyi bazár. A küszöbön levő karácsonyi s újév ünnep alkalmából hagyományos kötelességet teljesítünk, midőn most sem mulasztjuk el a könyv piaczot közönségünk vásárló figyelmébe legmele gebben ajánlani. A magyar irodalomra nagyon rá fér, hogy a társadalom felső s közép osztálya — mert a szorosan vett „nép“ irodalmi szükséglete a kalendáriumon még mindig nem terjed túl — leg alább karácsony és újév alkalmából tudomást ve­gyen róla. A mostani karácsonyi könyvpiacz való­ban oly remek műveket foglal magában mint egyet­len elődje sem, igazi műélvezetet ád meg is szem lélni a díszesnél díszesebb műveket, melyek ugyan­oly választékban és ugyanoly árak mellett kapha­tók Dobay János könyv- és papirkereskedésében, mint aminő választék és árakban a fővárosi könyv- kereskedésekben. Az üzletek kirakatai is telvék szebbnél szebb dolgokkal, igazi élvezet előttük sé­tálni I nagyvárosias Ízlésre vall a berendezésük, közönségünk fokozódó nagyobb igényeire a tartal­muk. Az alkalmi czikkek gazdag változatosságban kínálkoznak mindenütt és akkora a kínálat, hogy alig képes választani az, aki csak egy darabot akar venni meglepetésül. Mert a nagyobb bevásárlások mind ritkábakká válnak. A kereskedők méltán pa­naszkodhatnak, hogy nrossz az idő*. Nem olyan élénk, nem olyan nagy a vásárlási kedv és tegyük hozzá a vásárlási képesség, mint volt egykor, nem is igen régen. A mellett féktelen nagy a verseny. Hanem hát ez a panasz nem uj, ismétlődik az min­den évben, az idén bizonyára nagyobb joggal mint ezelőtt, de azért a karácsonyi meglepetések, habár szerényebb alakban, most sem fognak elmaradni azokból a hajlékokból, ahol a szeretet lakik. Az állami transversális út ügyében a keres­kedelmi miniszter a vármegyeház leiratot intézett, amelyben mielőtt a törvényhatósági közgyűlés ama kérelmét, mely szerint a gyula-csabai útszakaszon ajtessék el a tervbe vett nyári gát, teljesítené: a kérdést újabb megfontolás végett a közgyűlés elé kívánja terelni, mert a miniszter szerint a nyári gát létesítése felelne meg a viszonyoknak és szük­ségletnek, egyben azonban kijelenti, hogy ha a vár­megye ezt újabb megfontolás után sem helyeselné, ninos kifogása ellene, ha nyári gát nem is fog lé­tesülni. Részünkről reméljük és óhajtjuk, hogy a vármegye, nemcsak szépészeti, hanem közlekedési okokból is első határozatához fog ragaszkodni s ujabbi megfontolás után sem kér a nyári gát prob­lematikus kedvezményéből. A képviselőtestület tegnap délelőtt rendkivüli közgyűlést tartott, amely tisztviselőválasztó lévén azon a törvény értelmében dr. Fábry Sándor al­ispán elnökölt, ki is a közgyűlést megnyitván, elő­terjeszti, hogy az árvaszéki ülnöki állásra két, az erdőtisztire egy pályázó jelentkezett. A szavazás­hoz bizalmi férfiakéi választattak Dombi Lajos, dr. Frankó László, Sál Sebestény és Kukla Ferencz, a kandidáló bizottságba a képviselőtestület Keller Imrét es Jantsovits Emilt, az alispán pedig Dombi Lajost és dr. Márky Jánost nevezte ki. A kandi- dáczió megtörténvén, az ülnöki állásra, miután köz- felkiáltásból a többség nem volt megállapítható, tiz képviselő névszerinti szavazást kért és azt az al­ispán el is rendelte. A szavazás eredménye az, hogy az első helyen jelölt Szűcs Dezső n.-váradi közig, gyakornok 42 szavazata ellenében 48 szóval Szebérényi József ügyvéd választatott meg, aki a közgyűlés színe előtt megjelenvén, pár szóval meg­köszönte a belé helyezett bizalmat és az esküt nyomban letette. Az erdőtiszti állásra pályázót, miután törvényben előirt kvalifikácziója nincsen, a kandidáló bizottság nem jelölte, Keller Imre kép­viselő indítványára ezen állás nem is fog betöltetni, hanem a képviselőtestület más úton gondoskodand róla, hogy az erdő, a törvényeknek és hozzá­fűződő igényeknek megfelelőleg kezeltessék. Ezzel a választó közgyűlés befejeztetett. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató vá­lasztmánya deczembor hó 23-án, ma d. e. 9 órakor Csabán a casino termében ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. Az 1896. évi ezredéves kiállítás helyi bizottságának átirata. 2. A Kürschner és Bach- ler ezég képviselője Pollacsek Emil által benyujr tott s Szarvasra tervezett ezukorgyár létesítése iránt ajánlata. 3. A vármegye főispánjának átirata a ki­állítandó szemes gabona mennyisége tárgyában. 4. A titkár jelentése kiküldetéséről. 5. Folyó ügyek. A helybeli posta hivatal a karácsonyi ünnepek miatt vasárnap egész nap nyitva van. A megyei telefon már annyira előhaladt, hogy az építkezés ez év végéig remélhetőleg be lösz fe­jezve, e héten Gyomán kapcsolták be az összes elő­fizetőket. A helybeli hálózat is kivan már feszítve, az ünnepek után az előfizetőknél fog a bekapcsolás eszközöltetni. Előmunkálati engedély. A kereskedelmi minisz­ter Szilágyi Gyula kunágotai lakosnak Apáczától— Puszta-Földvárig vezetendő vicinális vasútra előmun­kálati engedélyt adott. Uj orvos telepedett le Szarvason, dr. Déri Hen­rik, ki is orvosi oklevelét meghirdetés végett a na­pokban terjesztette be a vármegye alispánjához. Az ezredéves országos kiállítás gyulai helyi bizottsága vasárnap délelőtt ülést tartott, amelyen résztvettek Dutkay Béla elnöklete alatt Sál József, Magyar Istvád, Sál István, Mandorf Gyula, Kará­csonyi Mihály, Fikker Ferencz, Szállá Lajos, Re- mele József, Puczkó József, Léderer Lajos, Dobay János, Némedy Lajos és Kóhu Dávid tagok, utóbbi mint a bizottság jegyzője. A helyi bizottság tagjai eddigelé szerzett tapasztalataik szerint sajnálattal konstatálják, hogy a kézmüiparosok, a rendkívül nyomott üzleti viszonyok miatt részint nem lelke— sithetők, részint pedig nincsenek olyan helyzetben, hogy nagyobb költséget igénylő kiállítási táreyak készítésére vállalkozzanak, mindazonáltal a bizott­ság tagjai ismételt kísérletet tesznek, hogy akik — nézetük szerint — ipari intelligencziájuk és kedve­zőbb viszonyaik folytán felvolnának hívhatók arra, hogy a kiállításban résztvegyenek, azokat szemé- lyenkint felkeresik, köztük a bejelentési iveket ki­osztják ama kötelezettséggel, hogy amennyiben ma­gukat elhatároznák, eme bejelentési íveket bezáró­lag e hó 29-ig Kóhn Dávid jegyzőnek beadják. A kiállításra eként felhívandó iparosok jegyzékét a bizottság csoportonként elkülönítve megállapította. Eddigelé kiállítókul jelentkeztek: Jontz Ferencz eczetgyáros, Kucsera Jakab fénymáz készítő, Weisz Mór és társa cognac gyáros és Remele József czipész. A városi képviselő választásokat — mint már megírtuk — csütörtök folyó hó 27-ikére tűzte ki a vármegye alispánja. Az első kerület (belváros) vá­lasztási helyisége a városháza- nagyterme melletti szoba, választási elnök Ladies^ György, alelnök Sál József, — a második kerület (nagymagyarváros) he­lyisége Menyhárt Gáspár háza, választási elnök Keller Imre, alelnök Kukla Ferencz, — a harmadik kerület (oldalkosár, kisváros, német-oláhváros) he­lyisége a „Magyar Király,“ választási elnök Dobay János, alelnök Bibérea Péter, — a negyedik kerü­let (németváros) helyisége a németvárosi olvasó kör, választási elnök Hoffmann Mihály, alelnök Sál Se- hrestóny, — az ötödik kerület (újváros) helyisége az újvárosi olvasó kör, választási elnök Jantsovits Emil, alelnök Ve'gli Gábor, — a hatodik kerület (nagyoláh- város) helyisége a nagyrománvárosi olvasó kör, vá­lasztási elnök Csausz Lajos, alelnök Miskucfa György.. Tűz. Kondoroson Mázor József kereskedő rak­tár helyisége folyó hó 13-áu kigyuladván, a közvet­len hozzá épített üzlet helyiség is teljesen leégett. A tűz keletkezése a megejtett vizsgálat szerint ab­ból keletkezett, hogy a raktár egyik állványán el­helyezve volt gyufa és porczellán áru alatt az áll­vány leszakadt, s az esés okozta súrlódás folytán a gyufa meggyuladt, a mitől aztán lángba borult az épület is. A leégett ház és hasznavehetetlenné vált áruk értéke 3200 írtra tehető. A kár nagy része biztosítva volt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom