Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-09 / 49. szám

egetek a ragályozás megöl őz és 0 végett ezen véde- kezéei mód igénybe vételét is szükségessé tették. A fertőző betegségek tovább terjedése ellen szük­séges intézkedések egyébként általában megté­tettek. Az élelmi szerek, italok megvizsgáltattak, az utczák, terek, közhelyek t'szlán tartására gond for- dittatott. A hasznos házi állatok egészségügye általá­ban kielégítő volt. Gyulán egy esetben takonykor, P.-Szt-Tornyán egy majorban, O-Kigyós községben a sertésorbáncz lépett fel. Az előirt óvintézkedések pontosan foganatosíttattak. 11. Közbistonság. Az elmúlt hóban feltűnően sok betörés és lo­pás követtetek el. Vésztőn, F.-9yarmaton, Szarva­son, Öcsödön 1—1, Csabán 3. T.-Komlóson 1, Bán­falván 2, Sámsonban 1, Csorváson 4, P.-8z.-Tor- nyán 2 betörés követtetett el. Orosházán nagyobb lopás történt; Buzi József szentesi lakostól a szál­lodában 1160 frt készpénz lopatott el. A személybiztonság — néhány kevésbé jelenté­keny verekedósi esettől eltekintve, - 8tojkovics Julianna tót-komlósi ozigányn? által zavartatott meg, ki Antal Erzsébet czigánynőn súlyos testi sér­tést ejtett, továbbá Gyomén történt egy verekedés, Arany Gergely és Kun Zsigmond között, melyben Arany oly sérüléseket szenvedett, hogy azok kö­vetkeztében meg is halt, Öngyilkostág Orosházán 2, Dobozon 1, End- rődöa 1 esetben követtetett él. Tűzeset 6 ízben volt, még pedig Gyulán 1, Békésen 1, Szeghalmon 1, Csabán 2 és Sámson­ban 1. 111. Utak, hidak, védtöltések. A törvényhatósági s közlekedési utak általá­ban járható jó karban voltak. — Az épités alatt levő alföldi transversalis úton a közlekedés most nem eléggé kifogástalan, — de a mint arról magam is meggyőződtem, a forgalom biztonsága veszélyez­tetve nincsen. A védtöltések jó karban vannak. IV. Földmivelés, ipar es kereskedelem. Az őszi vetések a kedvező időjárás mellett szépen fejlődtek. — A csabai járásban, néhány helyen s ott hol búza • után ismét búza vettetett, K a hesseni légy észleltetek. — A meleg őszi időjárás következtében a legelők megjavultak s igy a takar­mány hiány legalább kis részben enyhíthető — A mezei munkások helyzete, miután a viz- szabályozási munkálatoknál elegendő keresetre van alkalom eddig aggodalomra nem adhat okot. — Az ipar s kereskedelem a rósz termés s ala­csony búza árak által sújtott gazdák kedvezőtlen helyzete mellett pang. V. Vegyetek. A járási főszolgabírák községeiket az elmúlt hóban is beutazták s megvizsgálták. A törvényhatósági távbeszélő építése folyamat- matban van, a az építés már rövid idő alatt befe­jezést nyer. A tekintetes közigazgatási bizottság tájékozta tása végett e helyütt említést kelt tennem, Plesov- szky Mihály és Barna János m. herényi elöljárók fegyelmi ügyéről is, mely ügy részletei hírlapi közleményekben is tárgyaltattak. A békési j. fő- szolgabírája ugyanis, mint annak idején a tekinte­tes közigazgatási bizottságnak jelentettem, miután a felkérésére kiküldött vm. fŐBzámvevő constatálta, gal, kiséri mint az Árnyék s ott virraszt czigány- nyal a ház előtt. A „szilvások“ fel voltak há­borodva. Mit egy kamarás a babával ? Bizonyára kopott, szegény ember, kinek csak ősei van­nak ... és egyhangúan megállapították, hogy nem veszedelmes. Végre elment Máli mama a babáért s ma­gával hozta. Azóta csak a boltban látták mindig a mamát és a babát. Röfös-, üveges-, divat-, füszerkereskedés sorba, egymásután követke­zett. Hahótyné, az özvegy adópénztárnokné, a ki Máli mamáéknál az udvarban bérelt lakást, megtudta a cseléd révén, hogy stafirozzák a ba­bát, mert férjhez megy Péter Annuska. No, sze­gény Máli mamai Ha kidugta a fejét az ablakon véletlenül, mikor arra felé ment a nyugalmazott kapitány : ez gratulált neki; ha hetivásár alkal­mával a piaczra ment bevásárolni, a kis Fried? manné kérdezte, hogy igas-e, hogy a kisasz- szony ?.., Máli mama ráhagyta, gondolta magában csak irigykedjetek, pedig az volt az egész, hogy Biri néni fölhívta magához télre a babát, hogy Budapesten töltse a farsangot: azért vásárolt a boltban, az üvegesnél pedig azért voltak, hogy megvegyék Vilmának az eltört servicéből a két csészealját. . Nem folytatom további Miért siettessem a katasztrófát, a mi előbb-utóbb be fog a „szilvá­sokénál következni, ha megtudják, hogy a „baba“ ott volt a VIII. kerületi bálon Biri nénivel, a hol megismerkedett Máli, Antal Xil. rangosztály­beli fogyasztási adótiszttel, a ki megkérte a ke­zét; hiszen úgy is elkerülnek otthonról, bérbe­adják a rétháti gazdaságot és Máli mama is a babéékhoz fog menni lakni. Naoy Zoltán. hogy az imént nevezett elöljárók által kezelt pénz­tárban 504 frt 15 kr hiány van, — Plesovszky és Barna ellen a fegyelmi eljárást elrendelte s őket állásuktól felfüggesztette. A vizsgálat i a Plesovszky Mihály kérvényére elrendelt pótvizsgá­lat befejezése után I békési j. főszolgabírája által eszközölt újabb pénztár vizsgálat alkalmával kide­rült, hogy a pénztárban csak 4 frt 15 kr biány van, s hogy az előbbi hiányt egy összegezési hiba eredményezte, a mennyiben a községi közmunka pénztár beszedési naplója 18-ik oldalán helytelenül s oly kép lett a pénzkezelők által összegezve, hogy a bevétel 500 írttal többnek tüntettetett ki. Az újabb vizsgálat azonnali foganatosítása iránt az intézkedést megtevén, a fegyelmi ügy a legrövi debb idő alatt be lesz fejezve. Gyulán, 1894. deezember 7-én. Dr. Fábry Sándor, alispán. Az egészség mint nemzeti eszme. Boldogult Trefort miniszter, a nemzeti eszmék és hazafias tettek nagy embere, aki olyan sokszor elmerült a haza sorsának mérlegelésébe, a vagyon és a műveltség mellett első sorban az egészséget proklamálta oly nemzeti eszme gyanánt, amelynek megvalósítása garaotirozza az állam fennmaradását. Valóban az egészség nemcsak egyes ember magánügye, egyes ember érdeke, hanem általános nemzeti érdek is s ennélfogva oda kell törekednünk, hogy az olyan egyetemes eszme színvonalára emel­kedjék, mint amelyen a vérünk alkatrészévé vált hazafiság eszméje. Az a világtörténelmi esemény, melynélfogva különbféle népek és nemzetek képviselői időnként a szélrózsa minden irányából más és más országok fővárosaiban egybegyülekezvén, kongresszust ülnek oly czélból, hogy az egészségügyet tegyék szakava­tott, bölcB tanácskozásaik tárgyává, arra utal ugyan bennünket, hogy úgy tekintsük az egészségügyet, mint oly nemzetközi érdeket, melynek megoltalma- zásában és ápolásában le kell omlani mindazon vá­laszfalaknak, melyeket a vallási, faji, nemzetiségi, vagy bármily néven nevezett szükkeblüscg állított fel- ember és ember közzé. Ámde azt a magasztos czélt, hogy tudni illik a közegészségügy nemzetközi érdekké tétessék, csak úgy érhetjük el, ha ezt előbb minden egyes népek és nemzetek, minden országok és államok a saját maguk nemzeti czél- jaikká teszik. Ez a magyarázat önként következik és ind­okolttá lesz, ha. tekintetbe vesszük azt, hogy a közegészségügyi kongresszusok is azt a czélt, mely szemük előtt lebeg, nevezetesen hogy az egészség- ügyi érdekek nemzetközi érdekekké legyenek, úgy vélik elérhetni, hogy ezt mondják : Mi a közegész­ségügy rendezésére nézve irányt akarunk adni az államok kormányainak, annak eszméje iránt minél szélesebb körben fölakarjuk ébreszteni az érdeklő­dést s egyöntetű eljárás végett hatni akarunk a tár­sadalomra. Az állam azonban ezen tevékenységében a tár­sadalom szövetkezése nélkül igazi eredményekre nem számíthat. Ha a társadalom és az iskolák, az egy­házak, a sajtó, az irodalom révén közreműködik arra, hogy az egészség érdeke minél szélesebb kör­ben, az egyes családok kebelében is, még ott is, ahol a műveltség hajnalpirja csak most kezd fel- csillámlani, — a nemzeti eszme színvonalára föl­emeltessék — akkor meg lesz az eredmény. Mert nyilvánvaló az állam alkotó magyar faj azon hivatása, melynélfogva nem az erőszak fegy­vereivel igyekszik magába beolvasztani más fajokat és nemzetiségeket, hanem kultúrájával és azzal a hatalmával, mely a testi épség és egészség állandó­ságában, szívósságában és produktiv képességében rejlik. Ha — egy franczia tudós szerint az ördög alatt a test épségét értjük — akkor elkerülhetlen szüksége van a magyar fajnak az anyagiasság ezen ördögére. A testi egészség dolgában a honátokat kivéve, egyetlen egy szláv töredékkel, még az oláhval sem álljuk ki a versenyt. A mi a halálozást, betegséget, a testi nyomort illeti, mi magyarok még mindig nagyon szomorú állapotban vagyunk. Miként a termő földünk sokat Ígér, keveset ed, úgy vagyunk népszaporodásuDkkal is. Termésünk nagyrészét tömérdek betegség sok­szor még virágjában pusztítja el, újszülötteinknek csak nem fele esik évenként áldozatát a külömb- fóle nyavalyáknak, leginkább azon a vidéken, ahol a magyar faj képezi a domináló elemet. A városokban, a magyarosodás ezen kiváló műhelyeiben is ilyen szomorú átlaggal találkozunk. Az ujonezozási statisztika s az a körülmény, hogy a negyedik korosztály behívása is szükséges­sé válik, azt mutatja, hogy népünk testalkatra néz­ve is satnyái, degenerálódik. Hogy felette igen sok nyomorultjaink, testi és lelki betegeink vannak, arról kórházaink túltö- möttsége eléggé tanúskodik. Hót a túlságig hajszolt tanulás és a felszeg irányra terelt modern civilizáció az értelmi keresetet űzők osztályainak kebelében mennyi makacs testi bajoknak a kútforrása. Szolgáljon ez a magyar államnak és a magyar társadalomnak komoly értésül és figyelmeztetésül arra, hogy igyekezzék oda hatni, miszerint az egész­ség, ez az állam fenntartó erő az államalkotó ma­gyar fajnak a hazafisággal egyenlő rangú nemzeti eszméjévé legyen. Hírek. Popovics Jusztin kitüntetése. A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy ő felsége a király, Popovics Jusztin, Gyulavárosa főjegyzőjének sok évi buzgó és közhasznú működése elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozta. A felség elismerése ezúttal olyan férfiú iránt nyilvánul, aki­nek érdemeinél csak szerénysége nagyobb, aki iránt e város közönsége őszinte tiszteletet, igaz rokon- szenvet érez. Harmincz év óta előkelő tisztviselője e városnak és ez idő alatt mindig nagy, az utóbbi években pedig mindinkább fokozódó szorgalmat és munkásságot fejt ki. A legfelsőbb elismerés bizo­nyára szép alkalmat nyújtaná reá, hogy e város közönsége a kitüntetett derék férfiú iránti szerető­iét ünnepélyesen is nyilvánítsa. Ilyen alkalom lesz a már közelebb tartandó rendkívüli képviseleti köz gyűlés, amelyen az érdemkereszt a kitüntetett -fő­jegyzőnek át fog adatni. Tisztviselőtársai, barátai s tisztelői eddigelé is szívből gratulálták és mi is legjobb szerencsekivánatainkat fűzzük a legfel­sőbb elismeréshez. A vármegye kölcsöne. Dr. Fábry Sándor al­ispán, Oláh György tiszti ügyész és Bandhauer György főpénztárnok folyó hó 3-ikán Budapestre utaztak a törvényhatósági útadó alap részére fel­veendő 400 ezer forintos kölcsön ügyében, érint­kezésbe lépvén a kiválóbb pénzintézetekkel, ame­lyektől ajánlati feltételeket kértek és szereztek. A magyar jelzáloghitelbank ötven évre 98 árfolyam­mal beváltandó 529/I00 °/„, — az I. hazai takarék- pénztár 95 árfolyammal beváltandó 5%„ %, s végül a pesti kereskedelmi bank készpénzben fizetendő 5%, % amortizácziós kölcsön ajánlatot tesznek. Az utolsó tehát a legolcsóbb és valószínűleg azt fogja a még e hó folyamán egybehívandó rendkívüli köz­gyűlés is elfogadni, ha ugyan nála is kedvezőbb ajánlat nem jő Drezdából, Münchenből vagy Ber­linből, ahol a vármegye alispánja a kölcsön tárgyá­ban szintén kérdést tőn. Bírói kinevezés. A hivatalos lap csütörtöki számában Nagy József törvényszéki bírónak saját kérelmére Nagyváradra történt áthelyezésével egy- ideüleg olvassuk, hogy ő felsége a király Gyulára dr. Kalocsay Kálmán kassai Ítélőtáblái tanácsjegyző albirót nevezte ki törvényszéki bírónak. Távozó biró A hivatalos lap f. hó 6-iki szá­ma közli, hogy Nagy József kir. trvszéki biró, a gyulai kir. trvszék szép tehetségű és munkás tagja hason minőségben saját kérelmére a nagyváradi kir törvényszékhez helyeztetett át. A gyulai kir. tör­vényszék egy nagy jogászi elmével biró, humánus és az ügykereső közönséggel szemben rendkívül előzékeny bírót, a társaság pedig egy finom modorú, jó kedélyű, szellemes tagot vészit el benne. Tiszte­lői és barátai f. hó 15-én szombaton e Komló ét­termében búcsú banketet rendeznek a távozó biró tiszteletére. Az Erkel Ferencz szoborbizottság, ma délután 4 órakor ülést tart a vármegyeháza kis termében. A békÓS-CSanádi vasút részvétlenség miatt több­ször meghiúsult közgyűlése ma délután 3 órára újra kitűzőiéit és remélhetőleg eljönnek a fővárosi igazgatósági tagok közül is, úgy hogy ezúttal a köz­gyűlés igazán meglesz tartható. Sopronvármegye átirata. Sopron túl loyalis buzgalmában tudvalevőleg legutóbbi közgyűlésén a pénzvágy által ösztökélt riporter jóvoltából heczczé felfútt debreczeni eset fölött megbotránkozását fe­jezte ki s e határozatát pártolás végett az összes törvényhatóságoknak is megküldölte. Csütörtökön érkezett meg az átirat Békés vármegyéhez is, és igy legközelebbi rendkívüli közgyűlésének tárgysoroza­tába fel lesz véve. Azt hisszük, hogy mint másutt, úgy itt is egyszerűen tudomásul veszik a soproni felbuzdulást, mert a nemzetnek loyalis érzülete nem szorul ilyen nagyon is kétes értékű emincziácziókra. Uj iskolai felügyelő Dr. Schlauch Lőrincz bíboros püspök az egyházmegyei kath. iskolák tan- felügyelőjévé Palotay László kanonokot nevezte ki. A telefon összeköttetés az egész vármegyére nézve elkészült; a központot, mely tudvalavőleg a kath. egyház bérházában levő postán lesz, 58 hu­zal köti össze a vármegye községeivel. A belvá­rosban a húzalok háztetőkön alkalmaztattak, ami szépészeti tekintetből csak helyeselhető. Most a gépek állíttatnak fel az egyes előfizetőknél és igy kilátás van rá, hogy a telefon, vármegyénk kriszt- kindlije, vagy ha az nem is, újévi ajándéka lészen. A békési ág. evang. esperesség megosztása. Több Ízben említettük, hogy a békési ág. esperes- ségi kerületben e nagy népességű s kiterjedésű egy­házmegye megosztása érdekében mozgalom indult meg. Az utolsó esperességi közgyűlés e czélból ja­vaslattételre bizottságot küldött ki, mely munkála­tát el is készítette, nevezetesen az esperességet három részre javasolja megosztani és pedig a követ­kezőleg; 1. Békés-aradi esperesség: Gyoma, Mező- Berény, Csaba, Arad, Medgyesegyháza, Fazekas-Yar- sánd, Apatelek, Szemlak egyházakkal. 2. Békési esperesség: Szarvas, Orosháza, Tót-Komlós, Kondo­ros egyházakkal. 3. Csanád-csongrádi esperesség: e két vármegye ág. egyházaival. Ez ügyben közelebb rendkívüli közgyűlés lesz, mely miután az elosztás ellen erős párt sorakozik, igen érdekes lefolyású­nak ígérkezik. Lemondás. Domoszlai József, a gyulai járás állandó gazdasági tudósítója, eme megbízatásáról beadta lemondását. Békésen a községi iskolaszék az ottani polgári leány'skola tanítónőjéül Glodeák Jolánt választotta meg. A mező-berényi sikkasztási eset. Békésről kap­juk és közöljük a következő sorokat: Tekintetes szerkesztő úri Becses lapja a „Békés“ f. évi 48-ik számában — a M.-Berényben felfedezett 500 frt pénztári hiány tárgyában — megjelent ügyre vonat­kozólag, az igazság érdekében és minden további reeriminatió kikerülése szempontjából — a tényállás­nak csekélységem működését, a vizsgálat lefolyását illetőleg — méltóztassék megengedni, hogy becses lapjában őszinte nyilatkozatot tehessek. Amikor ve­lem a békési járás főszolgabírája tekintetes Popo­vics Szilveszter ur M.-Berénybe leendő menetelemet tudatta: ugyanekkor egész praecise elsorolta előt­tem azokat a körülményeket, a melyek szükségessé teszik s indítják őt egy egészen tüzetes, az év ele­jétől eszközlendő pénztári vizsgálat megejtésére. A bizalomnak e megtisztelő nyilvénulásával szemben csekély tehetségem egész erejével igyekeztem Mező- Berényben a községi számadásokat a múlt évi szá­madások lezárásától, illetve az ott hatóságilag jóvá­hagyott pénztári maradvány helyes átvitelétől, vagyis az első bejegyzéstől kezdve az egész naplókat, fő­könyveket tüzetesen átvizsgálni. Ez átvizsgálásnál alkalmaztam mindazon számtani formákat, amelyek alkalmazásával hittem, hogy az akár tévedésből, akár szándékosan elkövetett számadási hibákat fel­fedezhetem. Ennek a tüzetes, egész az aprólékos részletekig menő vizsgálatnak volt azután nem vé­letlen, — mint az becses lapjában jelezve volt — hanem okvetlenül bekövetkezendő eredménye az, hogy az 500 frt számadási hibát megtaláltam. Vé- letlenségröl tehát ez esetnél szó sem lehet, mert e- felfedezés egy alapjában tüzetesen megvizsgált szá­madásnak volt a természetes kifolyása Megjegyzem, hogy e hibának felderítése körüli érdem — ha ugyan van — engem egyáltalában nem illethet, hanem illeti a főszolgabíró urat, aki eszközt keresett ben­nem e számadás megvizsgálására; hogy nem a kegy- hajhászat, vagy feltűnési viszketegség ösztönzött e nyilatkozatra, hanem ösztönzött egyedül az igazság­érzet s azon tudat, hogy a közvélemény helyes irányban való terelése által minden téves feltevés, vagy esetleg gyanúsításnak eleje vétessék. Ki egyébiránt kiváló tiszteletem nyilvánítása mellett vagyok és maradok tekiutetes szerkesztő urnák Bé­késen, 1894. deezember hó 4-én. Alázatos szolgája Szathmáry Gábor, Békés község adóügyi jegyzője. Eljegyzés. Pollák Gizellát, Massinger Ignácz csabai kávés Gyulán is ismert kedves unokahugát eljegyezte Weisz Lipót csabai kereskedő. — Kondoroson a kaszinó vasárnap tartotta köz­gyűlését, mely alkalommal a tisztviselői kart újból választá. Geiszt Gyula és Gáspár diszelnökökön kívül elnökké : Dérczy Ferencz, alelnökké Re­viczky László, jegyzővé Lustyik János, háznagygyá Fekete Kálmán, pénztárossá az eddigi pénztáros Jánosy Géza választatott. A kereskedők és a kereskedő ifjak társulatá­nak múlt szombati helyiség felavató estélyén mint­egy ötvenen vettek részt a közvacsorán, amely alatt számos pohárköszöntő mondatott el. A lakomát a kora reggeli órákig terjedő kedélyes táncz követte. A törekvő egyletnek legközelebbi estélye Szilvesz­terre terveztetik. Nagy vadászatok Gyula vidékén. Gr. Almásy Dénes által a sarkadi és gy.-vári nagybirtokokon rendezett s nov. 29-től e hó 5-ig, tehát 7 napon át tartott vadászatok, melyen a háziúron kívül: gróf Károlyi Tibor, gróf Szapári Iván, gróf Wenckheim Dénes, gr. Eszterliázy László, gr. Csekonics Gyula, Tallián Béla, br. Trautenberg Frigyes, lnkey Béla, br. Vécsey Miklós, Ladies György ügyvéd és a bir-' tokok főtisztjei vettek részt; — terítékre került: fáczán kakas 2173 drb, nyúl 6717 drb, vadpulyka 157 drb, vaddisznó 17 drb, erdei szalonka 17 drb, fogoly 46 drb, őzbak 2 drb, róka 3 drb, erdőn te­nyésztett bázinyul 16 drb, nyest 1 drb, különféle ragadozók 14 drb, összesen 9163 drb. A területek vadbőségét a nagy eredményen kívül az is tanúsítja,’ hogy vagy 18 hajtás a vadállomány fentartása ér­dekében felhajtva sem lett. Az idő a vadászatra' nagyon kedvező volt. A vadász területekre a kirán­dulás naponkint a háziúr gyulai kastélyából tör­tént és ugyanott naponta kedélyes lakomákkal fe-r jezték be a dús zsákmányu vadászatot. Holnap gr. Wenckheim Frigyes uradalmán kezdik meg a nyoloz-1 tiz napra terjedő vadászatokat. A főúri vadásztársaság 4 napon át időzött' Gy. Váriban, mint onnan lapunknak írják. Utazásuk Gyuláról, hol a vadászati ebédek tartattak, kocsin' és a gazdasági vasúton történt; mulatságukat aligha' zavarta valami, kivévén azon eset, hogy egy­szer a második napon, a gőzmozdony és sze­mélyszállító kocsi ütközője — nem lévén utánuk más kocsi akasztva, — összeakadt s e miatt megkellett állítani a vasútat. Az ösBzeakadás folytán a sin megfeszülvén, egy kissé rendes helyéről elnyomó­dott, tehát nem kisiklás történt, mint azt sokan beszélik. A főurak pedig, hogy időt ne veszítsenek, a közelükben levő kocsikkal folytatták tovább- utjokat. Gyula városa országos vásárait 1895. évben a következő sorrendben tartja meg: Január 16. 17,

Next

/
Oldalképek
Tartalom