Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-09 / 36. szám

karnak a közösségre való érzete nyújt biztosítékot számára, hogy működése Békésvármegyében, melynek óhajtja szentelni ezentúl teljes munkásságát, meg könnyítve leend. Elismerését fejezte ki aztán a tiszti* kar eddigi működése iránt is és buzdította őket a jö­vendő nehéz feladatok csüggedés nélküli megol­dására. Harsány éljenzés és víg poharazás követte a főispán szép beszédjét. A megyei tisztikar után Osák György pénzügy igazgatóval élén a pénzügy- igazgatóság tisztviselői és egyesek tisztelegtek a fő­ispánnál. Gyula város tanácsa s tisztikara, — mint értesülünk, — holnap mutatja be szerencsekivánatait. Az állandó választmány, közgyűlést megelőző második és ezzel utolsó tanácskozását folyó hó 14-ikén, pénteken délelőtt 9 órakor fogja tartani. A póttárgysorozat, mely szintén elkészült és lapunk jövő számában közöljük, habár szám szerint nem sok, de szintén elégge fontos ügyeket tartalmaz. Tallián Béla főispán a hét folyamán folytatta a vármegyében a hivatali vizsgálatokat. Orosházán dr. Bartóky József főjegyző kíséretében vizsgálta a főszolgabírói hivatalt és a községi ügykezelést, majd a szarvasi főszolgabírót, Szarvas, Szent-András és Öcsöd községét, és utjából folyó hó 6-án érkezett haza Gyulára. Az arad-csanádi vasút társaság folyó hó 17-én délután a vármegyeháza kis termében rendkívüli közgyűlésre van összehiva. A közgyűlést Tallián Béla főispán, mint a vasút társulat elnöke hívta össze a vasútépítő társaság által a kisajátított föl­dek árának kiegyenlítése körül tanúsított késedel­meskedése és mulasztásai okából. Beszámoló. Barabás Béla képviselő vasárnap délután tartotta beszámolóját Füzesgyarmaton. A képviselőt választói ünnepélyesen fogadták, a köz ségbe bandérium kisérte. Este a képviselő tisztele­tére százteritókes banket volt. Magával a beszámo­lóval, mint amely tisztán politikai kérdéseket ölelt fel, nem foglalkozunk. Bánhegyi István kir. tanfelügyelő jubileumi ünnepélyének előkészítésén buzgón munkálkodik a rendező bizottság, melynek elnöke Pivár János igaz­gató, tagjai Plank Alajos, Gyulaffy Endre, Rácz János, Márkus János és a megye minden nagyobb községében egy-egy kisebb bizottság. A megyei ta­nítói kar igen melegen karolta fel a jubileum ügyét s valószinüleg tömegesen vesz részt ezen szerény, de jól megérdemelt kitüntetésen. SzuC8U Béla, közigazgatási bizottsági tagságá­ról lemondott, azon indokolással, hogy idestova egy esztendő óla nem vehetett réBzt a biz. üléseken. A közigazgatási bizottság azonban nem fogadta el a lemondást azon okból, mert Szucsu nem szándéko san, hanem gyöngélkedése miatt, tehát indokolttan nem tehetett megbízatásának eleget és a törvény nem követeli meg, hogy ilyen esetben a közig, bi­zottsági tag állásától megváljék. A törvényhatósági telefon ügyében tegnap dél­előtt jött meg az alispán sürgetése folytán a ke­reskedelmi miniszter értesítése, mely szerint intéz­kedett hogy Veigner Károly és Darvas Lajos posta s távirófőtisztek még e hó első felében megkezd­jék és pedig a vármegye felső s alsó végpontjain a távbeszélő készítését. A pénzügyigazgatóság köréből. Robi Román számvizsgáló, alig pár hétre terjedő gyulai hivata­loskodása után Budapesten a pénzügyminiszteri szám­vevőség létszámába osztatott be s helyére Pitze Lajos cs. és kir. hadnagyot nevezték ki Gyulára szám­tisztnek. Ugyancsak a gyulai kir. pénzügyigazgató­sághoz szintén számtisztnek Sepsi Szent- Györgyről Gvidó Ferencz neveztetett ki. Edelény Árpád p. ü. fogalmazó, Miskolczon kilencz hónapra terjedő ki­küldetése után visszaérkezett Gyulára, s direkt adók­nál elfoglalt ügykörét újból elfoglalta; Szabó Elek adótiszt a gyulai kir. adóhivataltól hasonminőségben Szegedre, Szegedről pedig a gyulai kir. adóhivatal­hoz Farkas Izsó adótiszt helyeztetett át. Primiczia. Heilinger József ujmisés áldozár f. hó 2-án mutatta be első szt. miséjét a gyulai anya­templomban. A „manu ductor“ az ujmisés nagy­bátyja Gróh Ferencz plébános volt, az ünnepély szónoka pedig Szemethy Béla, egyházmegyei iktató, kinek szép alkalmi beszéde az ünnepély fényét mél­tán emelte, valamint Takácsy Lajos kántor alkalmi szólója is. Délben Gróh Ferencz plébánosnál barát­ságos ebéd volt, melyen az ujmisés és rokonai, va­lamint paptársai vettek részt, továbbá a r. k. tanitói kar teljes számmal. — Első szónokul a szives házi­gazda állott fel éltetve az uj misést, mint az Urnák felkent szolgáját, hogy életének ezen legszebb és legünnepélyesebb napján szívében gerjedt szent ér­zelmek és fohászok irányítsák egész életét. Az uj­misés dr. Schlauch Lőrincz bíboros püspökre, dr. Karácsonyi János a házigazdára, majd Gróh Ferencz ismét az ujmisés szülőire köszöntött; dr. Karácsonyi János ismét a tanitói karra s annak vezerére Plank Alajosra mint a társaság nagy részének egykori kedves tanítójára, Székely Lajos pedig az egykori kedves derék tanítványokra, mint ez időszerint már kiváló jeles férfiakra és közlük a tanitói kar jelen­legi princzipálisára és különösen dr. Karácsonyi Já­nosra. Este az ujmisés szülőinek házánál rokoni vendégsereg gyűlt egybe, s kedélyes mulatság zárta be a nagy napot. — Az ujmisésnek szívből kíván­juk „ad multos annos.“ A gyulai r. k. hitközség egyháztanácsa a bel­városi nagyiskolának teljes belső átalakítását hatá­rozta el, mihez az egyházmegyei főhatóság jóváha­gyását adta. — Az átalakítás tervét Ser Konrád dolgozta ki, mely szerint az összes belső falak tel­jesen kibontatnak 1 csakis a külső 4 kőfal marad, mely falak 1 méter és 20 cm. vastagok, s eredetileg török fürdő, azután templom, majd uradalmi mag­tár, 1816 óta pedig iskolául szolgáltak, tehát leg­alább is három század óta állanak, a gyulai ó-várral földalatti alaguton összeköttetéssel birnak. — A vál­lalat árlejtésen adatott ki, melyre csakis vizsgázott építészek lettek felhíva az ipartörvény világos ren­deleté szerint. Ajánlatot adtak be: Steigervald János és társai kőművesek 12 és V4®/0 leengedés, de ez ajánlat sok hiányán kívül az ipartörvény szerint, de meg azért is, mert az ajánlkozó nem vizsgázott építész, figyelembe vehető nem volt, ámbár legol­csóbbnak mutatkozott. Ser Konrád ajánlata 5°/0 en­gedés, Srifert József 4V,% engedés, Szabados József 57« engedés. Miután Ser Konrád ajánlatában több igen előnyös feltételt és czélszeiü módosítást ajánl, s mivel a terveket is ő készítette, az újra építés Ser Konrádnak adatott át, ki a munkát azonnal megkezdette és nov. 15-éig teljesen befejezni tarto­zik. — Az átalakítás szerint úgy a földszinten, mint az emeleten is 4—4 tágas tanterem lesz, vasgeren­dákra boltozva, üvegezett tágas folyosó és lépcső­házzal. Különben a gyökeres átalakításnak igen eljött már az ideje, mert mint a bontásnál kitűnt, sem ajtók sem ablakok, sem lépcsők nem maradhattak volna tovább a korhadás és régiség miatt. Az őszi belső vásár egy hajszálnyival sem ütött jobban ki, mint múlt heti prognosztikonunk- ban jeleztük és aminőre az érdekelt kereskedő s iparos körökben arra el voltak készülve. Vasárnap délután volt ugyan meglehetős tolongás és ezzel kapcsolatban óriási porfelhő, úgy hogy az egész belső vásártérnek a kőhidról nézve a szószoros ér­telmében látbatlan khaosz színezete volt, de for­galom igen csekély fejlődött ki; ami iparos munka el is kelt, azon példátlanul nyomott, jobbadán elő­állítási áron alul lehetett túladni. A nyersbőrvásár csak annyiban volt türhetőbb a nyárinál, hogy míg akkor a bőr absulute nem talált vevőre, most, — habár veszteséggel — mégis túllehetett rajta adni. Finta Ignácz polgári iskolánk tanára, 0 Becsén az ottani polgári iskolánál ugyancsak tanárul vá lasztatván és az ottani igazgatói teendőkkel bízat­ván meg, gyulai állásáról beadta lemondását. Ezen okból az iskolaszék ma d. e. 11 órakor ülésre van összehiva. A békésmegyei gazdasági egylet vasárnap dél­előtt tartott választmányi üléséből sürgős feliratot intézett gr. Festetich Andor földmivelésügyi minisz­terhez a takarmánykiviteli tilalom érdekében. A honvédség folyó évi ellenőrzési szemléjének működési tervezete következő: Gyulán a járási köz­ségeket illetőleg október 1 án, a várost illetőleg október 9 és 10-én. Orosházán október 2., 3., és 4-ikén. Szarvason október 21., 22. és 23 án, Gyomán október 25 és 26-ikán. M.-Boringben okt. 28-ikán. Békésen október 30. és 31-én. Csabán november 2., 3., és 4-ikén. A Vásártéri ártézi kút, melynek felszökkenő vizét már lapunk múlt heti számában jeleztük, mint az most már bizton megállapítható, teljesen sike­rült'; sót nemcsak sikerült, hanem valóságos speczi- álitás számba jő 8 mint ilyen aligha nem páratla­nul áll az ártézi kútak krónikájában. Nevezetesen az első fúráson, mely azért nem volt megfelelő, mert a kellő vízmennyiség nincsen meg, most 24 óránkint 778 hektoliter víz szökken fel, ez mindössze egy méternyire van a most készült második csőtől, melynek 24 órai vízmennyisége a hétfői mérés sze­rint 1814 hektoliter. Az első cső 102, a második 243 méternyire van a földben. A közelség folytán a két cső közös medenczébe vezethető, ami nemcsak azért előnyös, hogy igy a vásártéri ártézi kút víz- mennyisége 24 óránkint 2600 hektoliter, hanem különösen azon okból, mert a medenczét két egy mástól egészen független víztartály táplálja, mind­ezeken felül pedig négy csövön 17, két csövön 14 fok tehát két különböző hőmérsékü viz lesz kapható. Különösen a tizennégy fokos víz nagy előny, mert hűtés nélkül azonnal élvezhető. A vál­lalkozó Czoll Demeter, noha nagy akadályokkal kel­lett megküzdenie, derék munkát végzett, amelyért teljes elismerést érdemel. Ártézi kútak. Öcsöd község ártézi kútjának fú­rását a napokban kezdi meg Czoll Demeter vállal­kozó. Gr. Wenckheim Frigyes a kigyósi pusztán a kastély körül szintén fúrat ártézi kútat. Szeghalom községe pedig a költséges ártézi helyett három fúrott kút létesítését határozta el. Ilyen értelemben tőn jelentést és kér engedélyt a vármegyétől. Káplánok áthelyezése. A körünkben már 2 év óta működő segédlelkészeket a biboros-püspök át­helyezte, és pedig Kovács Márkot Debreczenbe, Ko­vács Józsefet Csabára, Padalik Illés kap. rendű szerzetest Nagyváradra a capuczinus atyák zárdá­jába. Helyettük jönnek Eszes Béla Nagyváradról, Gál Sándor Csabáról és német káplánnak Mándoky Béla Új-Kígyósról. Különben a kölcsönös áthelye­zés nemcsak a gyulaiakra, hanem az egész várad- egyházmegyei káplánokra kiterjedt. A belső kőhíd átalakítási munkálatát Szabados József építész vállalkozó vásár után nyomban meg­kezdette. Az átalakítás abból áll, hogy a kőhíd szélesbittetik, illetőleg mindkét oldalán gyalogjáró­val láttatik el, a kocsiút pedig a mai színvonalhoz képest negyven centimeternyivel alacsonyabbra vé­tetik. Utóbbi körülmény miatt a közlekedés péntek reggel óta a hídon elzáratott, úgy hogy a kocsik a németvárosig illetőleg Menyhárt hídon keresztül köz­lekedhetnek a nagymagyarváros és vásártér, viszont onnan a belváros felé is. Óhajtandó, hogy a mun­kálat eme része, mely a közlekedést akadályozza, minden lehetséges munkaerő felhasználásával a legsür­gősebben eszközöltessék, mert a kőhidi közlekedés hosz- szas akadályozása közrendészeti szempontból sem nézhető el. Hymen. Gathy Bálint törvényszéki aljegyző folyó hó 4-én vezette oltárhoz a ref. templomban bájos aráját Lázár Bellát. Ugyancsak a ref. tamplomban csütörtökön délután Oszuszky János, a központi ká­véház tulajdonosa esküdött örök hűséget özv. Fazekas Mihályné kedves leányának Mariskának. — Békésen özv. Farkas Simonná kedves és szép leányét Etelkát folyó hó 5-én vezette oltárhoz a ref. templomban Viskovics Ignácz, Endröd község érdemes első jegy zóje. Az Ur színe előtt kötött szent frigyekre szívből kívánunk tartós boldogságon Eljegyzés. Jantyik Mihály gyomai szolgabiró eljegyezte Endrődön özv. Uhrin Pálné földbirtokosnö kedves leányát Gizellát. Őszintén gratulálunk. Névváltoztatás. Lövi Zsigmond csabai lakos, ve­zetéknevét belügyminiszteri engedélylyel „Márton11-ra magyarosította. Tantalusz kínszenvedéseihez hasonló gyötrel­meket kell napok óta átélnünk. A héten követke­zetesen minden alkonyaikor köröskörül beborul a láthatár, villámok czikáznak, távoli mennydörgés is hallható, és a kikerülhetlennek vélt eső mégis el­marad, j— hirtelen szél keletkezik és ez szétveri a biztató eső felhőket. A hét elején ismét tropikus hóségü napjaink voltak, valóságos sirokkók mellett a hévmérő árnyékban újra felszökött R. szerint 28—29 fokra és ez napokon át tartott, mig a hő mérséklet — sajnos — más vidékeken történt na­gyobb esőzések után a hét utolsó napjaiban csök­kent, azóta nappal is borongós, de az eső késik. Halálozás. Róth József kovács iparost pótol- hatlanul fájdalmas csapás érte. Szeretett neje szül. Kneifel Éva, hosszas súlyos szenvedés után folyó hó 2-án 30 éves korában elhunyt. A korán kiszenve­dett fiatal nő halálát férjén kívül szülei s két kis­korú gyermek is fájlalja. Béke poraira! A Békés városi önkéntes tűzoltóság a tűzoltói szerelvények beszerzése czéljából a békési két első zenekar közreműködése mellett szeptember hó 9 én azaz vasárnap a „Vashalom“ nyári helyiségében diszkivonu'ássáj és diszgyakorlattal egybekötött jó tékonyczélu zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti- dij : személyjegy 50 kr, családjegy 1 frt. Felülfize tések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáz­tatnak. Programm: 1. Délután 2 órakor a vidéki vendégek fogadtatása az indóháznál. 2. Délután 3 órakor diszkivonulás az ipartestület házától ötven koszorús leánynak szives közreműködése mellett. 3. Diszgyakorlat, a szivattyú gyors szerelésének be­mutatása. 4. Táncz virradtig. Történelmi eseményeink megörökítése a mille- niumon- Tallián Béla főispán, a vármegye törvény- hatósági bizottságához a következő felhívást intézte: Vallás és közoktatásügyi miniszter úr ő nagyméltó­sága az ezredéves kiállításon hazánk történelmi nevezetességű helyeinek és eseményeinek megörö­kítése által szándékozik múltúnkat Európának bemu­tatni. Országunk mint a nyugati államoknak de mint a kereszténységnek is a kelet elleni védbástyája történelmi emlékekben ritka gazdag. Az idegen né­pekkel folytatott nagy háborúk s nemzeti fönnállá­sának érdekében folytatott harczok lépten, nyo­mon vérrel áztatták földjét; nincs vármegye az or­szágban mely történelmi nevezetességű helyet fel­mutatni ne tudna. Ilyeneknek vagy az azokon lejátszó dott történetileg nevezetes események megörökítése volna méltó tárgya az ezredéves kiállítás alkalmából lehetőleg a maga teljességében és eddig nem átott fényben képviselt képzőművészetünknek; az fogná meg élénkíteni, összefoglalni, népszerűvé és mindenki előtt megérthetővé tenni történelmi múltúnkat, mely­nek a viszontagságos időkből fennmaradt aránylag csekély számú ingó műemlékeit a kiállítás történelmi osztálya van hivatva egybe gyűjteni s a melyeknek el nem mozdítható környezetét s a korukban leját szódott eseményeket, szereplő egyéniségeikkel együtt képző művészetünk van hivatva régmúlt időkből életerős alakban szemeink elé varázsolni. — Biza­lommal fordulok ennek folytán a tekintetes törvény- hatósági bizottsághoz ama kéréssel, méltóztassék határozat hozatal tárgyává tenni azon kérdést, nem volna-e hajlandó a területén lejátszódott történelmi nevezetességű eseményeket és még fennálló törté­nelmi helyeit, épületeit vagy azok romjait festmény­ben, esetleg szobor műben megörökiteetni. Igenlő esetben a kép tárgyát is kérem megjelölni, legjob­ban tudná a tek. törvényhatósági bizottság meg­választhatni ama történelmi eseményt és illetőleg azok sorozatát, a melyei középületeit majdan fel- ékesiteni óhajtja. Hisz történelmi múltúnk esemé­nyekben oly gazdag, hogy minden köz törvényha­tóság bőven talál saját területén lejátszódott oly eseményekre a melyeknek megörökítésére honfiúi büszkeséggel utalhat. A hunnok és avarok, honfog­lalás egyes mozzanatai királyaink és nagyjaink ud varai, keresztes háborúk, a tatárjárás, a Hunyadiak kora, a török hódoltság ideje és a reformatio kor­szaka az erdei fejedelmek kora, a Rákőczy kor i a szabadság harczunk, s az azok idején lefolyt kisebb nagyobb epizódok mindezekre bőséges anya­got szolgáltatnak ? A mennyiben a köz törvény ha­tóság hajlandó ily nemű megrendelést tenni, ezél- szerü volna, hogy a kép vagy szobormű tárgyán kívül annak méretét a reá fordítható, de minden esetre tekintélyesebb összegnek nagyságát a meg­rendeléssel egyideüleg velem közölni szíveskedjék. Az ár, három évi részletben lenne leróható éB pedig oly . képen, hogy az első részlet a színváz­lat elkészültekor, a második részlet, amidőn a kép félig kész, a harmadik pedig akkor lenne fizetendő, amidőn teljesen kész kép az országos kiállításra átadatik, illetőleg a törvényhatóság megbízottja által, a művésztől ezen alkalommal átvétetik, meg­jegyzem itt hogy a kiállításra készülő képek minden károsodás ellen teljes értékükben lesznek biztosítva* A tek. törvényhatósági bizottság becses válaszát ez ügyben hozzám kérem intézni, a megrendelés s az erre kirendelendő szakértő bizottságnak fogná ki­adni a vallás és közoktatási miniszter, a mely a művészt hacsak az illető törvényhatóságnak egy művész iránt — aki ilyen munkára képes és alkat- m?8 —. külön kívánsága nincs, esetleg pályázat utján ki fogja jelölni, egyúttal a megrendelt mű­tárgya iránt a művésznek részletes utasításokat adand, a műszinvázlatot s annak folytatólagos hala­dását ellenőrzi, a kész képnek átvehetősége iránt szakvéleményt ád, a részlet fizetések folyósítása iránt a fenntemlitett időpontokban javaslatot tesz — Nem kétlem, hogy ezen felkérésem a tek. törvény- hatósági bizottságnál eredményes visszhangra fog találni, hogy ezredéves országos kiállitásunkkon Békésvármegye is nemzeti közművelődésünkhöz mél­tóan leend képviselve. Fogadja a tekintetes törvény- hatósági bizottság tiszteletem nyilvánítását. Gyulán 1894. augusztus hó 26-án Tallián főispán. Tüzek a megyében. Sz. Sz.-Tomyán Molnár János nádfedelü háza meggyuladt s leégett. A kár 330 írtra tehető, biztosítva volt. — Orosházán Ko­vács Pál nádfedelü háza meggyuladt s leégett. A kár 400 frt, biztosítva volt. — F. Gyarmat határá­hoz tartozó bucsai telepi lakos Szabó Sándor kovács mester kárára augusztus hó 29-én leégett egy ház a benne lévő kovács mühelylyel együtt. A tűz oka kipuhatolható nem volt. A kár összesen 565 írtra rúg, mi biztosítva volt. — Csaba határában özv. Jantyik Mihályné kárára nagymennyiségű kazalba rakott szalma égett le. A kár 926 frt, mi biztosítva nem volt. Ugyancsak Csabán Hankó Pál gerendási tanyáján múlt hó 26 án véletlen s gondatlanságból« egy kazal buzaszalma égett el, melynek értéke 210 írtban volt megállapítva. Biztosítva nem volt. Orosháza és vidékének pénzhamisítói ellen már befejezte a hatóság a nyomozást. Különös módon jutottak ennek a szövetkezetnek a nyo­mára Czeglédi Lidi, egy rosszhirü leány hűtelen lett kedveséhez, egy czipészlegényhez s más czéh- beli fiatal embernek esküdött ideiglenes hűséget. A féltékeny czipészlegény bosszút esküdött a hűte- lennek s följelentette a leányt, hogy pénzhamisítók­kal czimborál. Czeglédi Lidit mindjárt letartóztat­ták s találtak nála huszfiBéresek, koronák, gipsz­lenyomataira egy csomó czinket. Az utánzat igen primitiv, ugylátszik, abból az időből való, mikor a hamisítók első kísérleteiket tették. A megszeppent leány töredelmes vallomást tett: hogy a főmester volt gazdája, Busbik János kaszaperi csárdás, aki­nek jól berendezett gyára van, s aki idegen rongy­kereskedőkkel áll összeköttetésben; ezek hozzák forgalomba a kaszaperi pénzverde hamis gyártmá­nyait. Busbiknál nyomban házkutatást rendelt el a vizsgálat vezetője, Bencsik János vizsgálóbíró és a leány előadása valónak bizonyult. Kutatni kezdtek a vidéken is és kitűnt, hogy Busbik már több ha­lmis pénzt bocsájtott forgalomba, különösen Kovács­iházán van elterjedve a Busbik-féle pénz. Busbik­nál 20 fillérest, koronát és ötven fillérest hamisító szerszámokat foglaltak le. Busbik maga is beis­merte, hogy tényleg rongykereskedokkel állt össze­köttetésben, azok a rongyok és ócskaságok között szál­lították neki a titkos szerszámokat. Busbik nagyon agyafúrt ember, a védekezés során játsza az egy- űgyüt, mint áldozatot akarja magát feltüntetni, kit a rongykereskedők kegyetlenül kijátszottak, mert oly primitiv gipszöntvényen kelletett „dolgoznia“, hogy alig tudott néhányat Református Kovácsházán elsütni. Mint rendes adófizető polgár, porczióba egyáltalán nem merte a faluházára beszállítani az ő kongó koronáit. Az első huszfilléresét — beszéli Busbik — buzazsákra való ólombélyegnek nézték, olyan jól sikerült. De a vizsgálat kiderítette, hogy az öreg Busbik későbbi gyártmányai mégis forga­lomba kerültek, különösen Mezőkovácsházán és környékén. A harmadik hamisító — a kinek nyo­mára jöttek — Papp Ferencz orosházi korcsmáros. Ö a kétfilléreseket valami általa feltatáit szerrel leön­tötte, a mitől a bronz pénz fehér mázt kapott s akkor (különösen mig az uj pénz nem volt elterjedve) 10 és 20 filléresekként forgatta. Ez az ötletes metódus keveset jövedelmezett, örömmel kapott tehát az időközben hozzákerült Czeglédi Lidia tervén; ő olvasztotta a czinket és búvárkodott, miként le­hetne az iparágat felvirágoztatni. Nagy sikert azon­ban még nem mutathat fel. Busbik előadása nyo­mán, kétségtelen, hogy tulajdonképpen azok a kaszaperi csárdába éjnek idején betért rongyke­reskedők legérdekesebb alakjai lesznek a bűnpör- nek. Ezeknek azonban nyomuk veszett. A három jó madárt fogva tartják. A törvényszék legközelebb tartja ügyükben a tárgyalást és esetleg még kiter- jeszteti a vizsgálatot. Békésén öngyilkosságot követett el f. hó 4-én özv. Samu Istvánná, Takács Rebeka. Elkeseredé­sében ugyanis az udvarán levő keskeny kútba ug­rott Hogy a szegény asszony mily higgadtan ké­szült elő erre az öngyilkosságra, mutatja azon kö­rülmény, hogy felső ruháit gondosan levetette és a keskeny kútba fővel ugrott bele, nehogy élve kisza­badulhasson. A kiküldött rendőri közegek csakugyan halva találták a szerencsétlent. A járványok krónikájából. A vármegye alispán­jához érkezett hivatalos jelentések szerint a Füzes- Gyarmat község határához tartozó P.-Pázmányon, továbbá a békési határbeli gyűri tanyai iskolában roncsoló toroklob lépett fel. Egészségügyi óvintéz­kedéseket megtették. A közigazgatási bizottság szept. havi ülésén előterjesztett alispáni jelentést térszüke miatt jövő számunkban közöljük. Selyem hamisítvány. Égessünk el egy mintát a venni szándékolt fekete selyemből s a hamisítás rög­tön kiderül: Mert mig a valódi s jól festett selyem az elégetésnél rögtön összepödörödik és csakhamar kialszik, maga után csekély világosbarna hamut hagy­ván ; addig a hamisított Bolyéin, (mely zsíros színű Bzalonnás lesz és könnyen törik) lassan tovább ^ ég (minthogy rostszállai a festanyagtól telittelten tovább izzanak) és sötét barna hamut hagy maga után, de valódi selyem módjára soha össze nem pödörődik, csak meggörbül. Ha a valódi selyem hamuját össze­nyomjuk, elporzik, a hamisítványé nem. Henneberg G. (cs kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben, házhoz szállítva, postabér- és vámmentesen szívesen küld bárkinek is mintákat akár egyes öltönyökre való, akár egész végekben levő valódi selyem szöveteiből. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. 56. 5—7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom