Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-02 / 35. szám

86. Povázsay Mihály tótkomlósi jegyző feleb- bezése a nyugdíj-választmány 5/1894. sz. határozata ellen. 87. Lózsa Albert k.-tárcsái­88. Csörgő Lajos vésztői jegyzők felebbezése ugyanazon számú határozat ellen. 89. F.-Gyarmat község határozata iskolai telek vétele ügyében. 90. Kondoros község határozata a községi pén - tárnok úti átalánya ügyében. 91. K.-Ladány község szabályrendelete a tiszti fizstésckroL 92. Kondoros község határozata a jegyzői fize­tés ügyében. . 93. F.-Gyarmat község határozata temeto-heiy vétele tárgyában. . 94. Szt.-András község határozata a községi in­gatlanok haszonbérbe adása tárgyában. 95. Csorvás község határozata a községi földek haszonbérbe adása ügyében. 96. Csorvás község határozata a községi orvosi lak I vendéglő épület átalakítása tárgyában. 97. Gyula város képviselő testületének határo­zata adóhátralékok leírása ügyében. 98. T7. a. határozata fogyasztási adóhátralékok törléséről. 99. Szarvas község határozata ebado torlése ügyében. 100. Községi számadások az 1893. évről. 101. Községi költség előirányzatok az 1895. évről. 102. Szeghalom-, 103. Szt.-András-, 104. Endrőd község határozata pótadó törlés ügyében. 105. Kondoros-, 106. Szt.-András-, 107. K.-Ladány-, 108. Endrőd községek pótköltség előirányzata. 109. Csaba község 1893. évi túlkiadásainak jó­váhagyása iránti kérelme. 110. Sz.-Szt.-Tornya község-, 111. Szarvas község kérelme pótadók s köz­munka törlés tárgyában. 112. U. a. kérelme ebadó törlése ügyében. 113. Központi gyámpénztárt terhelő adók ki­utalványozása. 114. Gyámpénztári tartalék alapokból kiutal­ványozások. A póttárgysorozatba felveendő ügyek. Kelt Gyulán, 1894. augusztus hava 28-án. Dr. Fábry Sándor, alispán. Békésvármegye költségvetése az 1895. évre. A. Szükséglet. Tisztviselő-, segéd- és kezelőszemélyzet fize­tése és lakpénze ........................■ Sz olgaszemélyzet bére és lakpénze . Szolgaszemélyzet ruházata és lótartás átalánya ................................. Hiv atalos helyiségek és fogházak bére Irodai szükségletek ... . . . . Napidijak és úti költségek .... Épületek fentartása........................ Eg yéb rendszeresített kiadások . . Rabtartási költségek........................ Elő re nem látható kiadások . . Székházépitési, esetleg házipénztári tart alapra ....... . . A. Összesen B. Fedezet. 74511.— 5580.— 1478.50 500 — 6696 — 5800.— 570.— 720.— 1000.­frt 24 krt mutatkozik összos tartozás 85,292 frt 90 kr. Erre befizettetett 79,706 frt 58 kr, maradt 1894 gy jUQius ho végével hátralék 5,586 frt 32 kr. Hús és czukorfogyasztási adóban a múlt év végével hátralékban maradt 1358 frt 74 kr, az 1894. év I ső felében esedékessé vált tartozás 43 200 frt 63 kr, összes tartozás 44,559 frt 42 kr. Erre befizettetett 43,249 frt 58 kr, maradt 1894. év junius hó végével hátralék 1309 frt 84 kr. Italmérési illetékben, az 1893 év végével hátralékban maradt 1786 frt 64 kr, az 1894 év I felében esedékessé vált tartozás 17,663 frt kr, összes tartozás 19,449 frt 73'/2 kr. Erre befizette­tett 8947 frt 51 V, kr maradt 1894. év junius hó végével hátralék 10502 frt 22 kr. Bélyeg és jogilletékben, valamint illetékegyen- értékben a múlt év végével már esedékessé vált tartozás 91,856 frt 72 kr, a folyó évi I. félévi elő­írásból már esedékessé vált tartozás összege 206,388 frt 06 7a kr, összes tartozás 298,244 frt 787» kr. Erre befizettetett 220,764 frt 63 kr, maradt 1894. év junius hó végével hátralék 77,480 frt 157» kr. Ezen felül van még mintegy 145,000 frt esedékessé nem vált tartozás. Szőlő dézsma váltságban múlt év végével hát­ralékban maradt 181 frt 92 kr, erre befizettetett 30 frt 23 kr, maradt 1894. év junius hó végével hátralék 151 frt 69 kr. Vizszabályozási kölcsönök járulékaiban a múlt év végével maradt hátralék 29,330 frt 43 kr, a f. év I-ső felében előiratott 142,704 frt 38 kr, összes tartozás 172,034 frt 81 kr. Erre befizettetett 151,930 frt 34 kr, maradt 1894. év junius hó végével hát ralék 20,104 frt 47 kr. Vizszabályozási költségjárulékokban 1893. év deczember hó végével hátralékba maradt 4271 frt 80'4 kr, a f. év (.felében előiratott 26,653 frt 21 */Q kr, összes tartozás 30,925 frt 2 kr. Erre befizet­tetett 22,096 frt 43V2 kr, maradt 1894. év junius hó végével hátralék 8828 frt 58 V2 kr. Kereskedelmi és iparkamarai illetékben 1893. év végével hátralék 453 frt 38 kr, 1894. év I-ső felében előiratott 4286 frt 97 kr, összes tartozás 4722 frt 35 kr. Erre befizettetett 3483 frt 59 V2 kr, maradt 1891. junius hó végével hátralék 1282 frt 75 V# kr. Tanítói nyugdíj járulékokban 1893. év végé vei hátralékban maradt 4454 frt 73 kr, 1894. év 1-ső felében előiratott 6954 frt 64 kr. összes tar­ozás 11,409 frt 37 kr. Erre befizettetett 8136 frt kr, maradt 1894. év junius hó végével hátralék 3272 frt 94 kr. A vármegye területén lévő 28 adóközségben adóelőírások megtörténtek, kivéve a föld- és házbirtok utáni általános jövedelmi pótadót, had- mentességdijt és fegyveradót, mely adónemekre nézve az adókivetési munkálatok felülvizsgálása folyamatban van. A kir. adóhivatalnál közvetlenül fizető 2203 adózó összesen 558,263 frt 18 krt, a községnél fizető 47,217 adózó összesen 456,962 frt 23'/2 krt tartózott adó és hadmentességi dij czimón befizetni. A főszolgabirák által 1072, a községek által ,114 esetben foganatosittatott zálogolás, árvetés főszolgabirák által egyszer sem, a községek által pedig 120 esetben foganatosittatott. Végül tisztelettel jelentjük, hogy a pénzügy- gazgatóság 1894. évi I-ső félévi ügyforgalma 16,520 zámot tett ki, ebből elintéztetett 14,957 ügy­darab, maradt tehát hátralékban 1563 drb. A hát­ralék felszaporodásának oka Wegrosta számvizsgáló négy havi betegsége, Edeléúyi fogalmazó hosszú "volléte és két számtiszti állomásnak hosszas üre­sedésben állása s végül a hesszeni legyek által kozott kárfelvételnél külszolgálatban töltött 46 nap voltak. (Folytatása következik.) tötte. Hét pályázó közül választásra jelöltetett négy, I a választás titkos szavazás utján történt, mely sze­rint Svarez Gyula kapott 2, Steigerwald Károly 2, és Székely Zsigmond dobozi tanító 16 szavazatot. E szerint ez utóbbi szabályszerint megválasztatván okmányai a főmag. bibornbk püspökhöz bemutatás végett felterjesztettek. — Ezen uj választással járó előléptetés folytán a 4. osztályt Plank Alajos, a III. osztályt Domonkos János, a II. osztályt Székely Lajos és az I. osztályt Székely Zsigmond fogja ve zetni. Egyidejűleg megemlítjük, hogy az egyház tanács a belvárosi emeletes iskola teljes belső át alakítására Ser Konrád tervét és költségvetését el fogadta, s az építési ügylet az egyházmegyei főha tósághoz van jóváhagyás végett felterjesztve, aminek megtörténte után ez ügyről részletes értesítést közlünk Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1894/5-ik évre elő­irt tegyver-adó kivetési lajstrom, a tek. m kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz §-a, — és a katonai elszállásolási pót-adó kivetési lajstrom a vármegyei szabályrende let 5-ik §-a értelmében, a városi adóhivatal helyiségében folyó hó 2-tól 10-ig közszem lére kitéve tartatik. Gyulán, 1894. szeptember 1. Dutkay Béla, polgármester. Adakozások Kossuth Lajos szobrára. Gyula város polgármestere a képviselő tes tület határozata folytán gyűjtő iveket bocsátott ki Kossuth Lajosnak a fővárosban emelendő szobrára A gyűjtés eredménye időközönként lapunkban nyil vánosan fog közöltetni, és azt az alábbiakban foly táljuk : 96855 50 76900 700 Állami javadalmazás........................ Cselekvő kamatok............................. Ingatlanok jövedelme ............................. Al apok járuléka......................................7130 Kü lönféle bevételek........................ Té ritmények . ................................. Pó tadó................................................ 120 2750 B. Összesen C. Összehasonlítás. 87600 96855.50 A -szükséglet A fedezet ............................. 87600.— Mutatkozik hiány 9255.50 Békésvarmegye közigazgatása (1894 első felében.) (Folytatás«) Ii. A m. kir. pénzügyminisztérium ügykörében Állami egyenes adóban és hadmentességi díjban 1894. év I. felében előiratott 943,190 frt 96 kr ehhez hozzáadva az 1893. év 11. félév végév fennmaradt 88251 frt 81'/2 kr hátralékot az összes adó tartozás 1,031,442 frt 77'/2 kr. Ezen tartozás bél felebbezés, behajthatlanság és elemi csapások folytán 16,217 frt 36 kr leíratott, tehát a tulajdon képen beszedendő tartozás az 1894. év I. felének végével 1,015,225 frt 41V2 kr, mely tartozásra 1894. évi I. felében 870,682 frt 80 kr lett befizetve maradt tehát hátralék 144,542 frt 61 '/2 kr. A befizetési eredmény a múlt év hason idő szakához képest 12,078 frt 40 '/„ krrai kedvezőbb éa az 1894 és I. félév végével fennmaradt hátra lókhoz képest 259 frt 16 krrai apadt. Bor és söritaladóban az 1893. év II. feléről fennmaradt hátralék 3326 frt 37 kr, ehhez hozzá- adva az 1894. év I felében esedékessé vált 100,540 frt 07 krt, mutatkozik összes tartozás 103,866 44 kr. Erre befizettetett 101,688 frt 58 kr, ma radt 1894. év junius hó végével hátralék 2177 86 krajczár. Szeszitalmérési adóban az 1893. év II. feléről Dobay János ur ívén folytatólag: rarei Gusztáváé —.50 Szállá Lajos 1.— YL Szabó István —.30 Szállá Lajosné 1.— YL Szabó Istvánné —.20 N. N. 1.— Yl. Szabó Erzsiké —.10 Összesen: 410 Erkel Ferencz Gyulán létesítendő emlékszobrára bét folyamán következő adományok folytak be a vármegye pénztári tisztségéhez: Eddigi gyűjtés volt Schröder Istvánné Krancz József (Budapest) Gervay Mihály (Budapest) _____ T a, n. -ÜL gp 3T­Ertesités. A gyulai rom. kath. elemi fiú- és leányiskolákba a beirások szeptember 3 án kezdőd nek I bezárólag 5-ig tartatnak, mikor is a gyér ekek eddigi szokás szerint az illető osztáiylaniló lakásán a beíráskor személyesen bemutatandók s a további utasítást nyerik. Szeptember 5-én ünnepélyes „Veni Sande“ al kezdődik az iskolai év, melyre minden beirott tanuló eljönni köteles. Ez időn túl a rendes elő adasok tartatnak. — Vidéki és más vallásu tanul frt évi tandijat fizet, mely beíráskor lefizetendő Minden helybeli fiú- és leánytanuló köteles beíráskor az orsz. tanítói nyugdij-alapra a törvé yileg rendelt 15 krt osztálytanítójánál azonnal lefizetni s magát a szükséges tankönyvekkel és taneszközökkel ellátni. Gyulán, 1894. szept. 1. Az igazgatóság, Iskolai értesítés. A Stéger féle VI. osztály magán leányiskolában a beiratások f. hó 1-, 2-, 3 án tartatnak. A tanítás 4-én fog megkezdetni Jubileum. Szép ünnepély színhelye lesz Gyula városa f. hó 27-én. Ugyanis ekkor fognak összese regleni egész Békésvármegyéből a nemzet napszá mosai, hogy szeretett tanfelügyelőjüket, Bánhegyi Istvánt, huszonöt éves tanfelügyelői jubileuma alkal mából szívből üdvözöljék. De hisszük, hogy ne csak a tanügy emberei fogják üdvözölni a jubilánst., hanem csatlakozni fognak más hivatalos testületek is, mert nem hisszük, hogy legyen valaki, ki nem méltányolná,az oly ember érdemeit, ki már közel 40 éve azon fáradozik, hogy a népnevelés ügyét felvirágoztassa. Az ünnepély lefolyásának sorrendjét a jövő számban részletesen fogjuk közzé tenni. A gyulai r. k. hitközség a belvárosi fiuiskolá nál eddig Plank Alajos tanító alatt egyesítve volt III. és IV. fiúosztályt szétválasztotta s ezen szétvá fennmaradt hátralék 1338 frt 66 kr. ehez ’ hozzá- la8ztás folytán rendszeresített uj tanítói állomást «dva az 1894. év I-ső felében esedékessé vált 83,954 [augusztus 30-án tartott -iskolaszék! ülésen bo is töl Eddigi gyűjtés eredménye: 808.88 3290.89 1— 1. 2. Összesen 3294.: Hírek. Tallián Béla főispán két hónapi távoliét után szerdán délutáni vonattal érkezett haza s az állandó választmány ülése után pénteken reggel Gyomára onnan pedig tegnap Szeghalomra utazott a főszol birói hivatalok megvizsgálására. Eme útjában Lu kács Endre aljegyző s Beimel Lajos számvevők isérik. A vármegye őszi rendes közgyűléséről szóló tárgysorozat, a törvényhatóság jövő évi költségve tése s a közgyűlési meghívó kapcsán tegnap küldetett szét a bizottság tagjainak. Mindezeket lapunk más helyén mi is egész terjedelmiben közöljük, fentar ván magunknak a jogot, hogy a tárgysorozattal kö­zelebb bővebben is foglalkozzunk Az állandó vá\ lasztmány Tallián Béla főispán elnöklete alatt k nben augusztus 30 án tartotta közgyűlést élőké szitő első tanácskozását. Terényi Lajos- országgyűlési képviselőnk Ro senthal Hermann biharmegyei lessi 846 holdas bir tokát megvásárolta 107.000 forintért. Gyógytárjog átruházás. A belügyminiszter Késői István személyes jogú gyógytáráuak Lacsny Istvánr való átruházását engedélyezte. A megyei telefon-hálózat építését sürgeti vármegye aiispáuja, a kereskedelmi miniszterhez napokban intézett felterjesztésében. A sürgetés bi zonyára indokolt, mert a vármegye minden feltétel ek megfelelt, úgy hogy az építés már hetekkel ezelőtt megkezdhető lett volna, és tartunk tőle idő annyira előhaladt már, hogy a telefon készülék nem lesz az idén közhasználatnak átadható. A Hollód-kötegyán-vésztői vicinális vasútvonal közigazgatási bejárására, mely e hó 24-én kezdődik Vésztőn, a kereskedelmi miniszter Békésvármegyét is meghívta. Az uj vasútvonal Vésztő, Okány, Mező Gyán, Méhkerék és Kötegyán érintésével Hlye, Erdő-Gyorok, Fekete-Bátor, Fekete-Tót, Kávásd, Görbéd, Tenke, Rippa, Mocsár, Gyanta s Hollódra megy, hol beágazik a nagyvárad-belényesi vasút­vonalba. A lóvonat erősen készül, nevezetesen a várii paradicsomtól a városig és a laktanyától a kápolna- térig, onnan a belső vásártéren a Billicz-fólé házig, illetőleg annak telkén keresztül a Körös csatornáig, továbbá a csatorna innenső partjától a sugárútig eső útvonalon a sínek mór le vannak rakva; e hót folyamán elkészül a sugáréitól az indóházig terjedő szakasz is és a forgalomnak leendő átadás a csa­tornán épülő hfd elkészültétől függ; de nem sokára az is meglesz és minden valószínűség szerint e hó közepén megnyílik a lóvonatú közlekedés. A ki épités módja ellen azonban sok kifogást kellene tennünk; logföbb kifogásunk a belső vásárteret átszelő útszakasz, mely úgy ahogy készült, nem ma radhat meg. Nem maradhat pedig nemcsak észté tikai, hanem közrendészeti, illetőleg közlekedési tekintetekből sem. Az nem tűrhető ugyanis, hogy vásártér olyan csúf módon kettészelessék, mint ahogyan történt; vagy tessék az egész teret feltöl­teni, vagy legalább a vásártérre eső útvonal mind-e­két oldalát lejtővel úgy ellátni, hogy a kocsiközle­kedés a lóvonat minden pontján akadálytalanul történhessék. Általában a kivitelnek úgy kellett volna, s amennyiben uem igy történt, aként kell átalakíttatnia, hogy a lóvonat a kocsiközlekedést sehol se gátolja. A román irodalmi estély és tánozmulatság, a lapunkban közölt programm szerint hétfőn este folyt a pavilion termében. A közönség, melyről bo­csássuk előre, hogy négyötödrésze vidéki s alig egy ötödé volt gyulai, bizonyitékául annak, bogy tisztán •omán nyéloü s jellegű estélynek Gyulán nincs sem talaja, sem közönsége, igen későn gyűlt össze, úgy hogy a megnyitó felolvasás a meghívón jelzett )j8 helyett csak kilencz óra után volt megkezdhető. Felolvastak Voniga Dávid, Gubás Tódor, Bezsáti' ■ M. mig Czoldán János egy haugulatteljes költeményt szavalt el csinosan. A felolvasások hatását rend­kívül csökkentette, mondhatni akadályozta ama kö­rülmény, hogy a hallgatóság, és pedig a hallgató­ágnak nemcsak földmives, hanem értelmiséghez tartozó része is alig felét értette meg, ami azonban — nehogy a felolvasók rovására essék — sietünk megjegyezni, nem helytelen előadási mód, hanem a közönséges társalgási s irodalmi nyelv közötti szé­dületes különbség következménye. Felolvasók mind­azonáltal megérdemelt elismerésben és „szetreász- ká“-kban részesültek. Nagy tetszést keltett a két- egyházi 9 földmives által festői oláh öltözetben elő­adott „Calusieri“ táncz, mely gyönyörű a maga nemében, noha épen nem népies, sőt nagyon is mű- , táncz és mint ilyen hallétnek is beválnék; a kilencz fju kitünően össze volt tanulva s meglepő plaszti­kával lejtette, akár színpadon eljárhatnák. A kö­zönség alig tudott a pompás tánczczal betelni s mondanunk sem kell, hogy zajos tetszésnyilatkoza­tokkal honorálta. Fllejtették még a „Batutá“-t is, mely után a mindkét nemű ifjúság perdült „Argye- íá»á“-ra, majd keringő, négyesre s járták fáradhat- tanul ki világos kivirradtig. Az estély anyagi sikere, tekintettel arra, hogy közönség sem volt sok, épen nem mondható fényesnek, alig hogy fedezte a ki­adásokat. Fényes esküvő ment végbe augusztus 23-án délután 5 órakor az öcsödi ev. ref. templomban; ugyanis akkor esküdtek örökhűséget egymásnak Baky Benedek pestmegyei számvevő és Győry Gi­zella. Az esketési szertartást, nagyhatású beszéd kíséretében Oláh Antal ottani lelkész végezte. Esr küvő végeztével az egész fényes násznép Győry Imre öcsödi főjegyző s öröm apa vendég szerető házá­hoz tért vissza. Tartós boldogságot kívánunk az uj párnak. Justh Zsigmond p.-szt.-tornyai görög színházá­ban múlt hó 26-án tartatott meg az ez évi utolsó előadás. Előadott „A kincs“ Plautustól. A szerep­lők sikerült alakításai egészen elragadták a közön­séget, mely a kis néző teret szépen betöltötte. Taps­ban és tetszés nyilvánításokban a közönség részéről nem volt hiány. A szereplők — a bő hymatheonban egész fesztelenül mozogtak és ügyes dlőadásuk a kívánalmakat teljesen kielégítette. Az előadás ez évben az utolsó lévén, Just ez idén is, mint min­den évben szép ajándékokat osztott ki a szerep­lők között. Színészet Békésvármegyében. Szarvason Pesti Ihász Lajos, Orosházán pedig a tavaly Gyulán működött Polgár Károly színigazgatók múlt héten kezdték meg több hétre előirányzott őszi eaisonu- kat. Mindkét igazgató színtársulatát már ismertet-, tűk és újólag konstatálhatjuk róluk, hogy szarvasi illetőleg orosházai közönség igényeinek színvonalán állanak. — Csabán Halmay Imre télire Szabadkára szervezett színtársulata kezdi meg a napokban mű­ködését. Jobb tagjai: Halmayné, a vidék legki­válóbb koloraturája, egyúttal primadonna, Béldi Mariska, Béres Mariska énekesnők, Niké Lina anya. Dombayné hősnő, Boros Ferike szende, Láng Ilona naiva, Dániel Kati komika, — továbbá Molnár László a vidék legkiválóbb hősszerelmese, Mészáros Lajos lyrai szerelmes, Kiss Pista baritonista, Borosa Endre s Ferenczy Frigyes komikusok, Dombay Mihály apa, Halmay Imre intrikus, Horváth Arnold tenorista, Nagy Gyula buffo, Szilágyi Dezső bon- vivánt, szóval, a társulat sokkal jobb, mint a Rakodczayé volt és csak a csabai közönségen múlik, hogy mennél élvezetesebb színi évadja legyen. A hét első felében, nevezetesen szerdáig ural­kodott tropikus, az idei júliust is túlszárnyaló nagy hőség után a levegő hirtelen meghűlt, mondhatni ősziesre fordult. Átmenetül szerdán hajnali 3 és 4 éra között az egész vármegyére kiterjedő nagy zi-; vatar és mintegy másfélórai hatalmas zápor vonult el fölöttünk, mely egy kissé leverte a már kiállhat- lanná vált portengert és némileg felfrissítette a nö­vényzetet, különösen jótékonyan hatva a szőlőre s ahol nem késett el — de ez igen kevés — a késői, tengerire is. Azóta állandóan borús az égboltozat, az eső fukarságban azonban most is következetes maradt az idő, szárazság jellegét — ugylátszik — megtartja meleg és hűvösben egyaránt. Az őszi vásár eddigelé olyan silány és való­színűen olyannak marad végig, aminő nagy idők óta nem volt. Még olyan kevés sertésnek mint most, talán soha sem volt színhelye gyulai vásár; kevés és többnyire hitváoy minőség, melynél csak az árak voltak hitványabbak. Várakozáson aluli

Next

/
Oldalképek
Tartalom