Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-22 / 29. szám
Vásári kiadások. 8. Rendőri felügyeletre ............................. 277.60 9. Állategészségügyi felügyeletre . . . 300.— Különfélékre. 10. Épületek tűz elleni biztosítására . . 98.60 11. Épületek javításéra.............................5(14.92 12 . Kémény takarításra ....... *0. 13. Szemét hordásért ......................................300. 14. Távbeszélő költségeire.................. 1200, 15 . Előre nem láthatókra..................., 300 — Össze sen: 21602.19 Mérleg. Bevétel.......................... 37234.57 Ki adás....................... . 2160219 Ma radvány 15632.38 Tartalék alap kötelezvényekben 233750. Összes maradvány 249382 38 (Vége következik ) Az agrár-socialismus és orvoslása. (Folytatás.) Az bizonyos, hogy tisztán az aratás munká jából megélni egy munkás-családnak nem lehet. A munkakereset ugyanis, leszámítva a marokverő ke resményét, Gyulán a nyert adatok szerint atlag 45 forint. A megye néhány községében pedig a rendelkezésemre álló adatok szerint igy mutatkozik Egy kaszás keres: Ebből marokver. ad Kígyós 7 mm. gabonát 2% mmázsát K.-Ladány 5 mm. bűz. 3 mm. árpa 12 frtot Sámson 4 mm. bűz. ] % mm. árpa 12 frtot Pszt-.tornya 10 ram. gabonát 2 mmázsát Kétegyháza 5 mm. gabonát 1% mmázsát Bánfáivá 6 mm. gabonát 2 mmázsát Kondoros 3Va mm. bűz. 2 mm. egyebet ll/% mm. és 1 frt Endrőd 6 mm. gabonát l3/, mmázsát Öcsöd 6 mm. gabonát 2 mmázsát Csorvás 6J/S mm. gabonát 1% mm. és 1 frt Csaba 11II mm. gabonát l3/, mm. és 1 frt N.-Szénás* 7 mm. gabonát l3/, mm. és 1 frt Oyoma 9 mm. gabonát 12 frtot Orosháza 8 mm. gabonát 2 mmázsát Vegyük 3 legjobb esetet. P.-8zt.-Tornyán az arató tisztán 8 mm. gabonát keres, búzát, árpát, zabot vegyest, öt forint átlag áron számítva, ez a keresete 40 frtot tesz ki. Hogy negyven forintból akármily szerény körülmények között egy munkáscsalád megtudjon élni, azt feltételezni józan fővel nem lehet. De ki is kívánná ezt ? Van még a mezei munkálkodással egyéb dolog is, a csépléssel majdnem annyi kereset szerezhető, a kukorieza és dohány kapálás napszámai is felmehetnek nagy iparkodással ennyire. Mindez igy 120 frtra tehető. De az alföldi béresek konvenciója megüti a 200 frtot, sőt azt túlhaladja, ezek pedig, mint a tapasztalat mutatja, — szintén feleszik keresetüket. A téli foglalkoztatás gondja szakad tehát azokra, § kik a munkás kérdést rendezni vállalkoztak. És bizonyos dolog az, hogy a háziipar meghonositása mellett egyik igen erős kívánság annak hangozta tása is, hogy a 100 holdon felüli gazdaságokban a földmivelésnek olyan ágait kell megkezdeni, melyek I munkásokat, ha lehet, még télen is foglalkoztassák. A kereskedelmi növények ilyenek. A dohány művelését nálunk az arra hivatott miniszternek nemcsak megszoritani nem szabad, hanem ellenkezőleg, a termelési engedélyeket ki kell adni még nagyobb számban. A kendertermelés szintén segi teni fog azon a munkás kívánságon, hogy állandóan foglalkozáshoz jusson a nép Társadalmi szövetkezés által fog ezen segíteni, de a kormány segítsége nélkül, a mi társadalmi kezdeményezéseink erőtle- neklévén, ez a dolog nem fog menni. Vegyük még ezek mellett tekintetbe, hogy a mezei munkás értelmességben az utóbbi évtizedben észrevehető módon megerősödött. Az iskolák áldá saiból ők, merjük mondani, jobban kivették részüket, mint a kisbirtokosok. Ugyanis a kisbirtokos fiát, ha az iskolában éppenséggel nem tudott boldogulni, helyezte csak gazdaságába, mig ellenben nálunk az iskolázás számos alkalma azt eredményezte, hogy a kisbirtokos is értelmesebb fiából urat nevelt, mig a mezei munkás eleven eszének és érvényesülésének csupán a szegénység volt akadálya. Az iskolában boldogulni nem tudó kisgazda és az iskolában olvasni, irni, számolni és gyakor latiasan gondolkozni megtanult mezei munkás között a különbség szemmel látható, ez már tanult ságával igényeit is fokozta, amaz gazdálkodásában semmit változtatni nem tud, halad a régi utón. Tudvalevőleg a socialis törekvéseknek a legtitkosabb, de legszervezettebb erőssége a nagyobb uradalmak konvenoiós cselédjei között van. Hogy csak részben is lássuk milyen tömegerő az, melynek teljesületlenek életvágyai a megváltozott viszonyok folytán, bemutatjuk a következő adatokat: üj’Kigyéson konv. cseléd 168. Napsz. 437. K. Ladány 0 0 107. a 354. Sámson a » 487. a 120. P.-szt.-Tornya 9 71 412. a 182. Gyula város V 814. a 1100. Kétegyháza a a 70 250 Bánfalva a a — m 800 Kondoros a > 3,3. 2M). EndrŐd n a 75. 788. Öcsöd V » 102. * 330. Gyoma a > 491. m 373. Csaba a a 730 a 1000 N.-Szénás a s 260. a 230. Ezekben foglalkozik k azon okokkal, melyek miatt kisebb-nagyobb jogosulisággal, nálunk a so ciális törekvéseknek híveket szerezhettek. Az alföldi mezőgazdálkodás, mely ma a belterjesebb czél felé halad, melynek nagy átalakító hatását munkásaink érzik iß belőle sorsuk még nehezebb helyzetére következtetnek, adják magyarázatát az ingerültségnek is, melyet roBzIelkü, vagy meghibbant judiciumu népboldogitók felhasználnak, határozott roszlelkü- ségből, anyagi czélokért, mert a social is-vezérkedés igen pompás dőzsölést biztosit a demagóg vezéreknek. De a munkások jóhiszeműségén élősködő, a népámitók eme fajtája kevésbé veszedelmes, mint *) Itt még az aratási munkák megkezdése előtt kap a munkás 120 liter búzát, 6 kiló szalonnát, 6 liter kását és 3 kiló sót. azok, a kik nálunk a munkás elem között vezérsé- get ’szereztek, kik határozottan meg vannak tévesztve és a maguk fanatizmusát csepegtetik be társaik leikébe. Különösen akkor válhatnak ez utóbbiak igazán veszélyesekké, ha fanatikus megtéve désük mellett az agitáczió egyébb fegyvereit is használni tudják, és valljuk be, ezt a mi népvezéreink egyik-másika tudja is. Agrar okok mellett azonban még más körülményeket is tekintetbe kell vennünk, melyek a mozgalmat erősíteni képesek. Ezeket az okokat csak rövidesen tekintjük : a helyi ellenőrzés és hatósági jogok körül való működés hatálytalanságát és balfogásait. A korszellem szerencsétlen irányzatát, melyért tegyük felelőssé az iskolai nevelést, mely az erkölcsök terén valósággal visszaesést mutat. Az alkotmányos élet rut kinövéseit, a mikor széliében és hosszában számos ékes példában azt a tapasztalatot szerzik meg a munkások, hogy tisztviselőket szidni, képtelen Ígéreteket tenni, a leghitványabb embereknek hízelegni, — igen szépen lehet. Hogy nincs az az igazi polgári és közműn kásságban kifejtett érdem, nincsen olyan magas állás, a mit, ha a czél érdekében hasznosnak nem ígérkeznék, — a legdurvább módon legyalázni ne lehetne. Gondoskodunk, hogy a munkás lelke raivelő- désének tényezőit az iskolában megtanulja, de ki gondolt arra, hogy a munkás elem jóirányu köny veket, újságokat olvasson. Rettenetes szabadosság van e téren. Csak magunknak birtokában tizenkilencz rendű, a socialis nemzetközi demokrata czélok szolgálatában álló vad és képtelen röpirat, melyeket a megyebeli socialista-jelöltek körtünkre önszántukból adtak nekünk. Hát a felesküdött pártemberek ? Mit rejtegethetnek azok ? Igazán itt lenne az ideje, hogy a valósággal lázitó iratok terjésztése ellen a ha-\ tóság körültekintő gonddal lépjen föl. Áll azonban az is, hogy a legnagyobb óvatosságot igényli a hatóságnak ez a beavatkozó intézkedése, mert kétség telenül legszebb jogunk, a sajtó szabadságnak korlátozását jelentené. (Folyt, kőv.) Hírek. Főispán Változásról beszél újból a fáma, ezúttal a nagyváradi „Szabadság“ egy távirati hire alapján, amely azt tartalmazza, hogy Tallián Béla legközelebb belügyi államtitkárnak fog kineveztetni, mely esetben főispáni utódja Vadnay Andor belügyminiszteri osztálytanácsos lészen. Ami Tallián Béla államtitkárságát illeti, anélkül, hogy a „jól értcsültséget“ legkevésbé is fitogtathatnánk, azt hisszük, hogy a kérdés most is csak ugyanabban a stádiumban van, amint arról nehány héttel előbb megemlékeztünk; nevezetesen, hogy az államtitkári állás Tallián Béla főispánunk elhatározásán múlik és arról, hogy akár egyik, akár másik irányban döntős történt volna, nincsen tudomásunk. De ha el is fogadná Tallián Béla a neki felajánl! állam- titkári állást, és helyére Vadnay Andor főispánnak neveztetnék ki, még abból egyátalában nem következik az, hogy Békésvármegye főispáni székébe üljön, mert tudvalevőleg Tallián nem csak Békés — hanem Csongrádvármegyének is főispánja s a „Sza badság“ távirati hire — ha egyátalában van alapja — Békés helyett inkább Csongrádvármegyére vo- natkozhatik. Eme feltevésünk valószínűségére any- nyira súlyt helyezünk, hogy ama opportunitási okokat, melyek Vadnay Andor békésvármegyei föispán- ságának dementálására szolgálnának, fel sem so- soroljuk. A vármegye alispánja folyó hó 16-án körútra indult a vármegyében a főszolgabirói hivatalok és a községek megvizsgálására. Kőrútjában, melyet Szeghalmon kezdett meg, Kiss Gyula alszámvevő kiséri; a hét folyamán befejezték a szeghalmi járás összes községeit. Miután dr. Fábry Sándornak, alis- páni minőségben ez az első körútja, a községek megragadták az alkalmat és mindenütt ovácziókkal fogadták és tiszteletére társas lakomát rendeztek. A távbeszélő ügyében e gyulai előfizetők részvétele mellett dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt vasárnap délután volt értekezlet a vármegye- háza kis termében. Az értekezlet anyagát a lapunk múlt heti számában ismertetett miniszteri leirat képezte, mely szerint Gyulán, tekintettel ama körülményre, hogy itt 23 magánelőfizető jelentkezett, a kormány nagy városok mintájára külön huzalt akar létesíteni. A gyulai érdekeltség nem is idegenkednék az ilyennemü megoldástól, mindennek daczéra azt kérelmezik, hogy Gyula városa területe is olvasztassék be a megyei telefonhálózatba, és pedig azért, mert különben a megyebeli községek és a székváros közötti telefon érintkezés nagyon megdrágittatnék, nevezetesen a községekben levő előfizetőknek évi 12 forint díjjal többet kellene fizetuiök, hogy Gyulával is beszélhessenek. Azon esetben azonban, ha a külön városi hálózat a törvényhatósági telefonnal való összeköttetést nem drágítaná, a gyulai érdekeltség nem vonakodnék a külön hálózat okozta költségtöbblettől, annyival is inkább nem, mert annak más tekintetbeni előnyeit méltányolni tudja. A vármegye alispánja ilyen értelemben felterjesztést is tett a kereskedelmi miniszterhez. A gyulai ötödik országos vásárt a kereskedelmi miniszter, mint az különben előrelátható volt, megtagadta. A kereskedelmi miniszter erre vonatkozó leirata folyo hó 20-án jött le a vármegye alispánjához és a következőleg szól: Békésvármegye közönségének. F. évi január hó 24-én 1185 sz. a. kelt felterjesztésére a mellékletek visszazárása mellett értesítem a közönséget, hogy Gyula r. t. városnak egy ötödik országos vásár engedélyezése iránti kérelmét a földmiveléeügyi miniszter úrral egyetértve teljesíthetőnek nem találtam, mert a nevezett városban tartatni szokott négy, valamint a vármegye területén engedélyezett számos országOBvásár a forgalom igényeit teljesen kielégíthetik, továbbá, mert október hónapban, mikorra az ötödik vásár engedélyezése kéretik, a vármegye területén Békésen, Mező-Berényben, Füzes-Gyarmaton és Csabán tartatnak vásárok és igy a kérelmezett vásár csakis a forgalom szétforgácsolását s az iparosoknak a vásározással járó költségeit és a munkától való elvonását idézné elő s ebből folyólag közgazdaságilag káros lenne. Budapesten, 1894-ik évi julius hó 15-én. Lukács. A nyári vásár lefolyása körülbelül olyan, aminőnek múlt számunkbeli prognostikonunk jelezte. A sertés felhajtás a mostani vásárhoz képest eléggé nagy volt, mintegy 32,000 darab, jobb minőségűek reményen felüli árakon keltek, a silányabb sertés azonban nagyon ölesó volt, sőt az árak a vásár folyamán 20—30°/o‘Sl hanyatlottak is. Feltűnő nagy volt a szarvasmarha felhajtás, aminek oka a rendkívül száraz időjárás, legelő s takarmány hiány, mely körülmény a gazdaközönséget marhái eladására kényszeríti. Ilyen körülmények között, és számot tevő vevők csekélysége miatt a szarvasmarha példátlanul nyomott árakon kelt el, túlnyomó részét pedig vissza kellett hajtani. Ugyanúgy volt a juhvá- sár is, a behajtott árunak alig 25 százaléka talált vevőre, az is pocsék árakon. Óriási nagy a gazdasági czikkek behozatala, de abban is csekély a forgalom. Részletes vásári tudósítást lapunk közgazdasági rovatában közlünk. Apponyi Antal gróf, szent-miklósi uradalmát örökáron elakarja adni. Csabán a képviselőtestület kebelében élénk mozgalom indult meg, hogy a földet a város vegye meg, de nem mint erkölcsi testület önmagának, hanem mint közvetítő a város lakossága részére. A föld ára kis holdanként 350 frt, ami nagybirtoknál tagadhatlanul tulmagas ár. Névváltoztatás. Neu Sándor kiskorú szarvasi lakos, .vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel aNagyu-ra magyarosította. A helyben állomásozó 1., 2., 3. honvédhuszár század a mai nap folyamán vonult el 34 napig tartó gyakorlatra Füzcs-Abony és Balassa-Gyarmat vidékére. Új ügyvéd. Az aradi ügyvédi kamara Kovács Lajost tagjai sorába iktatta. Kovács Lajos Nagy- Kanizsáról, melynek tekintélyes polgára volt, családjával már hónapokkal ezelőtt Gyulára költözött és ügyvédi irodáját az Örley-féle házban levő emeleti lakásán nyitotta meg. Kinevezés. A pénzügyminiszter Stern Miklós számgyakornokot a gyulai kir. pénzügyigazgatósághoz számtisztnek nevezte ki. A ref. egyház tornyában fennt áll már a meg- készitett díszes óra, mely Dadai József nagyváradi raűlakatos és toronyórakészitő műhelyéből került ki. A felülvizsgálatra meghívott szakértők Herbert Alajos gépész és Kiss István lakatos a készítő bizottság hét tagja jelenlétében tüzetes, szorgos és beható vizsgálat után úgy a szerkezet kitűnő készüléke s kifogástalan volta, valamint a vaseszközők tökéletes és a szerződésnek teljesen megfelelő betartása által az egyháztanácsnak átvételre jó lelkiismerettel ajánlották. Az óra a Graham rendszer alkalmazásával 3 főrészből áll u. m. a járó vagy mutatókat vezető s irányi tó, továbbá a negyedeket, végül az egész órákat ütő szerkezetből, melyek mindenikének főkerekei az e czélra készített különleges ágyú érczből vannak megalkotva. Az alkalmazott aczél orsók, valamint a kerekek aczélozott tengelyei szinte ágyú érczből készített perselyekben vannak elhelyezve, a felhúzást könnyítő s a legczélszerübbnek bizonyult módon alkalmazható külön-külön felhúzó, mozgó órákkal van ellátva. A súlyokat emelő kötelekhez hengerek vannak alkalmazva. Az órainga szabályozókkal van ellátva, egyéb részek vertvasból vannak készítve, 10 évi jótállás mellett. Az óra munkadija, beleszámítva az óragépezetet üveges festett tokkal való csinos beállítást, kétszeri festést, 1000 forint. így tekintve a dolgot, az egyháztanács egész örömmel veszi át az órát, mint a mely az igényeknek úgy anyaga, mint berendezése által tökéletesen megfelel. Jól esik nekünk annak tudata, hogy ily honikészitmény felől szakértők oly kedvezően nyilatkozának, ami Dadai József részére csak kitüntetésül vehető, ki már százat meghaladó toronyórát állított fel hazánkban. Eljegyzés. Győry Imre öcsödi elsőjegyző kedves szép leányát Gizellát, aki a népszínháznak is sokat Ígérő tehetséges énekesnője volt, eljegyezte Baky Bencze pestvármegyei könyvvezető. Szívből gratulálunk. A szárazság — eltekintve a péntek hajnali alig pár órányi csendes esőtől, mely azonban a port sem tudta leverni — sajnos, állandóan uralkodik az egész vármegyébén. Köröskörül Arad- és Biharvármegyének Békéssel szomszédos részeiben voltak ismételten jókora esők, de azok vármegyénket elkerülték. A hőség pedig fokozódott, noha azt hisszük, hogy folyó hó 15-én, amikor déli órákban árnyékban R. szerint harminczkét — napon pedig 38—39 fokra emelkedett, elérte csúcspontját, sőt azóta némileg csökkenőben van. A legelők, kaszálók, a roppant hőség, szárazság és szelek következtében teljesen elsültek, tarlólegelőnek nyoma sincs, a gazdaközönség tanácstalanul áll már most, hogyan élelmezendi jószágait. A tengeri csakis csoda mellett adhat valamelyes termést, de ilyen csodában a legvérmesebb gazda sem tud már bízni. Cséplés, nyomtatás különben serényen folyik, azzal a kielégítő eredménynyel, amelyet múlt heti számunkban jeleztünk; különösen örvendetes a termés kvalitása, amely olyan kitűnő, aminő régen, nagyon régen nem volt. Szent-András községe képviselőtestülete elhatározta, hogy 12 tágas hivatali helyiséget tartalmazó uj községházát fog építeni. A költségek egy részét a regáleváltsági kötvények értékesítéséből, másik részét pedig kölcsönből óhajtják fedezni. Kondoros község, a lemondott, helyesebben írva állását el sem foglalt Lányi Fái helyére dr. Mesterházy Istvánt választotta meg orvosnak. Birtokeladás. Schwarcz Ferencz nagy-bucsai földbirtokát a napokban örökáron eladta báró Springer Gusztávnak. Az eladási ár 1.200,000 forint. Kossuth Lajos szava lesz hallható f. hó 24. és 25-ikén a Komló szállodában. Csillag József egy valódi Edison-féle fonográf tulajdonosa körútja alkalmával városunkban két napon át fog tartózkodni. Ajánljuk közönségünk figyelmébe. Hallható d. e. 10—12, d. u. 2—7 óráig. Szeghalom községben építendő szegényház építésénél előforduló és a szükséges pótmunkával együtt 18,667 frt 05 krral előirányzott munkáknak vállalatba adása végett Szegbalom községe házában árlejtés volt. Ajánlatot tettek: Mikó János és társa (Békés) 18,290 frttal, Maász Ádám és Kriszt Mihály Mező Berény 18,280 frttal, Székely Mihály (Nagy- Szalonta) 18,650 frttal, A. Sail József (Gyula) 18,335 frttal, Glatz János (Gyula) 18,246 frttal, Pilcz József és társai (M.-Berény) 18,340 frttal, Reinhardt Adám (Gyula) 18,667 frt 05 krral, Ufer- bach Rezső (Gyula) 18,650 frttal, Sütő Sándor és fia (N.-Szalonta) 18,320 frttal, Marinkovics Sándor és Perlesz József (Nagyvárad) 18,320 frttal, Nádházi István (Gyula) 18,330 frttal, Braun János (Gyula) 18,300 frttal, Szabó János (Orosháza) 18,310 frttal, Schneider János (Gyula) az előirányzati árban, Kruzslicz Ferencz (Hódmezővásárhely) az előirányzati árban, Szabó Mihály (Hódmezővásárhely) 18,325 frttal, Pflaum József (Gyula) az előirányzati árban, Steigerwald János Gyula) 17,767 frt 5 krral és 700 frttal, Sál András (Gyula) 18,305 frttal és Ferencsik Károly (Körösladány) 18,235 frttal. Feren- csik Károlylyal kötötték meg a szerződést 18,235 rt erejéig. A szarvasi közbirtokosság az elmúlt héten tartotta utolsó ülését, melyen előterjesztetett, hogy a szarvasi közbirtokosságnak összes regálevagyona a kötött s jogerős egyezség értelmében Szarvas városa által átlett véve; Kossuth Lajosnak Szarvason felállítandó érezszobrára a közbirtokosság 3500 frtot adományozott s azt a takarékpénztárba elhelyezte, most pedig szintén átadta letéteményül a városnak, mig a vásártéri szárnyék felállítására altala adott 500 frt e czélra leendő felhasználására adattak át. Miután a vagyonfelosztási végelszámolásnál 115 frt 33 kr maradt fenn, úgy elhatároztatott, hogy ebből 30 forint a közbirtokosságról szóló jelentés kinyomtatására, a többi pedig egy közös bankettre for- diltatik. A csabai közvágóhidnak 25000 forinttal elő • irányzott felépítésére a városi mérnöki hivatalnál julius 16 án megtartott árlejtésen a következők ajánlkoztak u. m. Popják György (Szarvas) az előirányzati összeggel, Kiszely Pál és Adamik Mihály társvállalkozók (B.-Csaba) 5.5 százalék, a B. csabai gőztéglagyár szintén 5.5 százalék, Mikó János, Gesz- ner N. és MultN. gyulai társvállalkozók 10.5, Kruzs- litz Péter és Csató Nagy István hódmezővásárhelyi társvállalkozók 8.5 és Michnai Sándor, Hrabovszky János és Molnár János b. csabai társvállalkozók 12'/í százalék, mind árengedéssel. Az utóbb említett társvállalkozók ajánlatát elfogadták. Erkel Ferencz Gyulán létesítendő emlékszobráre e bét folyamán következő adományuk folytak be a vármegye pénztári tisztségéhez: Eddigi gyűjtés volt 3184.89 Weiszidler Károly gyűjtése (Pozsony) 61.— Ozv. gr. Károlyi Györgyné (Budapest) 10.— Oláh Lajos (Gyoma) 1.—Asbóth Kálmán 1.— Összesen -. 3257.89 Öcsöd községe ártézi kút fúrását határozta el. A képviselőtestület a kút költségeit a község tulajdonában levő 10,050 forint regálekötvények értékesítésével óhajtja fedezni. A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint Körös- Ladányban kanyaró, Mező Berényben, Békésen és Orosházán pedig roncsoló toroklob lépett fel; különösen vehemens a difteritisz Mező-Berényben, a hol a múlt héten csupán egy családban négy bete- gülési eset fordult elő. Állategészségügy. Vésztő községéhez tartozó kertmegi pusztán a sertésorbáncz megszűnt, minek következtében a zárlat feloldatott. Ellenben Wenck- beim Frigyes grófnak bodzászugi majorjában ugyancsak sertésorbáncz lépett fel. Ugyanezen betegség következtében Sarkad el van zárva, úgy hogy a gyulai vásár folyama alatt Sarkadról Gyula felé a sertésfelhajtás el volt tiltva. Tüzek a megyében. Kondoroson folyó hó 12-én Dérczy Ferencz földbirtokosnak 726 keresztből álló búzaasztaga leégett. A tűz délután 4 órától másnap reggeli 6 óráig tartott, a vizsgálat a tűz okául gondatlanságot állapitott meg, a kár 2300 frt, biztosítva volt. — P.-Szent-Tornyán ifj. Rideg András tanyáján is elégett egy 160 frt értékű búzaasztag, mely biztosítva nem volt.
