Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-02-25 / 8. szám
Mária, saját, házában magánosán lakó nőt cselédje Kurta Juliánná, gyulai illetőségű leány, bosszúból baltával meggyilkolta. A tettes a vizsgáló biró állal letartóztattatok. Ezen kívül ugyancsak Gyulán, Balog Katalin a várm. közkórbázban ápolás alatt levő nőnek Párdi Miksánéhoz dajkaságba adott kis gyermeke január hó 27 én hirtelen elhalván, a megejtett orvosrendőri bonczolás mérgezést állapított meg. A bünfenyitö eljárás ezen ügyben folyamatba tétetett. Szarvason Mlinár Pál szarvasi lakos Krisk Mihály szarvasi lakost múlt hó 25-én este súlyosan megverte, ugy hogy sérülései következtében másnap meghalt. Nevezett tettes a kir. bíróságnak átadatott, K.-Ladányban Balog János czipész tanoncz Marton József kereskedő tanonezot súlyosan megsebesítette. Balog János a kir. bíróságnak szintén átadatott. A vagyonbiztonság a múlt hóban egy sikkasz tással s két betöréses lopással lett jelentékenyebben megzavarva. Ugyanis Szarvason, a főszolgabíró jelentése szerint Pásztori Gábor ev. tanító, a szarvasi ev. egy ház hivatalnokainak özvegyei és árvái segélyezésére alakult takarók magtárból — a melynél mint pénz tárnok volt alkalmazva — 9414 frt 15 krt sikkasz tott. — Gyomán Klein Vilmos kereskedését múlt hó 26-án ismeretlen tettes feltörte s onnan mintegy 5 frt értékű áruezikket elvitt. — Kétegyházán Mi alesik Vaszkó házába január 22-én Malik Adám icétegyházi lakos álkulcscsal behatolt s onnan mint így 4 frt 50 kr. értékű tárgyat eltolvajolt. Nevezett i kir. bíróságnak átadatott. Ezeken kívül néhány jelentéktelenebb lopási eset fordult elő, melyeknek tettesei nagyobbrészt kiderítve s az illetékes kir. bíróságoknak átadva lettek. Baleset a múlt hóban három fordult elő, u m.: B.-Csabán, ahol Babinyecz Mihály 2 éves fia kint a tanyán, a kút melletti gödörbe fűlt; továbbá Gyulán, a hol a -készülő ártézi kutnál dolgozó Tót István orosházi illetőségű munkást, múlt hó 24-én saját vigyázatlansága folytán, az emelőgép agyonütötte ; végül ugyancsak Gyulán, január 22-én Szilágyi István gyulai lakos kocsiját őrizetlenül hagyván, a lovak elragadtak s a feltartóztatásuk végen eléjük álló Magyar Sáudor h.-m.-vásárhelyi lakoson több könnyű sérülést okoztak. Szilágyi Sándor ellen a büntető eljárás folyamatba tétetett. Öngyilkosság 4 fordult elő. Orosházán Kovács József, 15 éves fiú felakasztotta, Békésen Stefán Márton szintén 15 éves fiú agyonlőtte, B.-Csabán Gombkötő Zsuzsánna elmebajos nő pedig kútba ölte magát. A negyedik öngyilkossági eset' F.-Gyarmaton történt Tűz négy volt a múlt hóban. Gyulán Ladies György házának kéménye gyú- ladt ki 8 miután a megejtett nyomozás adatai sze rint a tűz keletkezésének oka a kéményseprő gondatlansága volt: ennélfogva az eset a kir. ügyész séggel közöltetett. Ezen kívül egy-egy jelentéktelen tüzeset Öcsödön, K.-Ladányban és K.-Tarcsán fordult elő. A kémények a fennálló szabályrendelet értelmében rendesen sepertettek s a fentebb említetten kívül a kéményseprés ellen kifogás nem emeltetett. III. Utak, hidak és védtöltések. Az utak az elmúlt hóban, a tartós száraz idő járás folytán teljesen jó karban voltak. A hidak s védtöltések állapota szintén kielégítő volt. IV. Földmivelés, ipar és kereskedelem. A földmivelési munkálatok a múlt hóban is szüneteltek. Az őszi, különösen a buzavetések — nélkülözvén a hó takarót, — bár a tél enyhe lefolyású, mégis szenvedtek. A phylloxera a szeghalmi járás községeiben hova-tovább terjed s a tulajdonosok elpusztított szőlőiket mindinkább irtják. Az ipar s kereskedelem terén említésre méltó esemény a múlt hóban sem fordult elő. V. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam, s azokat rendben találtam. A közadók s egyébb kincstári tartozások rendesen folytak be. A közoktatás menete — leszámítva azt, hogy a ragadós betegségek miatt a tanítás több községben szünetelt — rendes volt. A mezei munkások az általános választói jog tárgyában a múlt hó folyamán Orosházán, Csorvá- son 8 P. Földváron népgyülést tartottak, melyek rendben folytak le. A járási főszolgabirák községeiket a múlt hóban is meglátogatták s vizsgálataik alkalmával említésre méltó szabálytalanságot nem találtak. E helyütt teszek jelentést végül arról, hogy a m. kir. ministerium a gyulai kir. törvényszék elnökétől vett hivatalos értesítés szerint Gyoma községet törvénykezésileg a szarvasi járásbírósághoz osztotta be s elrendelte, miszerint e határozata már folyó évi márczius hó 1-vel foganatba vétessék. Gyoma községe e rendeletet szintén megkapván, annak vétele után az elöljáróság küldöttei azonnal bejöttek a megye székhelyére a várni, főispánjához, az alispánnál s a törvényszék elnökénél Útmutatást kérve a tekintetben, hogy a nézetük szerint Gyoma községre nézve rendkívül sérelmes ministeri intézkedést miként lehetne visszavonatni. A benn járt küldöttek előadása szerint a jelenlegi állapot, mely szerint Gyoma törvénykezésileg a csabai járásbírósághoz van csatolva, Gyomára nézve sokkal előnyösebb, mért Gyoma Csabával kitűnő vasúti össze- köttotéssel bir, Csabához az első vasúti zóna, a két cözség között naponta ötször közlekedik a vonat, | Csabán délelőtt dolgát végző gyomai még d. u. a szomszédos Gyulára, a megye székhelyére is bejöhet s ügyeit a vármegyénél, törvényszéknél, pénz- ügyigazgatóságnál és stb. elvégezheti, s este két vonat is áll rendelkezésére a hazautazáshoz : mig Szarvas felé a vasúti összeköttetés rossz, drága, a vonatok száma kevés s idegen megyén keresztül oly idékre tereli Gyoma község forgalmát, melyhez sem hivatali, sem megyei, sem gazdasági érdekek nem fűzik s hol ezen érdekeit jogszolgáltatási igényeivel kapcsolatosan — mint ez Csabán lehetséges — ki nem elégítheti. Az elöljáróság küldötteinek előadása szerint endkivüli az elkeseredés Gyomán ezen minden helyi informátió szerzése nélkül hozott ministeri intézkedés felett s abban a helyes törvénykezés s a község érdekeit felette sértve látván, kérvényileg és küldöttségileg szándékoznak felkérni az igazságügy- minister urat ez intézkedés hatályon kívül helyezésére s esetleg Endiődnek is Csabához való csatolására. Kötelességemnek tartottam e körülményt, az esetleg a bizottság által szükségesnek találandó intézkedések megtehetése czéljából a tekintetes köz- igazgatási bizottságnak tisztelettel bejelenteni. Gyulán, 1894. évi február hó 8-án. Alispán helyett: Dr. Fábry Sándor, __________ vm. főjegyző. Hí rek. Jancsovics Pál. Nem volt váratlan, nem volt meglepő, de azért mégis midőn a péntek esti órákban futótűz- ént elterjedt a liir, az egész városban élénk megdöbbenést, igaz részvétot keltett a köztisztelet, becsülés és szeretetben álló ősz alispán halála. A boldogult, bálványozásig szeretett Leona leánya halála ta, mely nagyon megrendítette s az ő élete katasztrófáját is siettette, csaknem élőhalott volt már, végelgyengülésében gyakran deliráit és erős köte- lességérzületónek egyik bizonyítéka, hogy mindig vármegyeházán képzelte magát, hol a közügyeket intézte. Súlyos betegségében Margit leánya s sze- etett neje önfeláldozóan ápolták, de a végelgyengülésben levő, számtalan csapás sújtotta agg férfiút egodaadóbb orvosi kezelés és szerető ápolás sem tudta'többé az életnek megmenteni. Péntek este 6 rakor következett be a halál, mely megváltotta szenvedéseitől. Halála hírére a vármegyeházán, vá- osházán, kaszinókon gyászlobogókat tűztek ki. A ármegye tisztikara szeretett hivatali főnöke el- lunyta szomorú inczidenséből tegnap délután 2 órakor a kisteremben tiszti értekezletre jött össze. Dr. Fábry főjegyző meghatóan ecsetelte a tisztikart ujtó nagy veszteséget és előterjesztette, hogy a főszolgabirákat a halálesetről már táviratilag érteA levegőben való közlekedésről. Haviár Lajostól. (Folytatás.) A halak repülése első sorban elejthető, mert a vízből indúl ki; a denevéré, mert homályban s nehézkesen történik; a rovarok, pillangók repülése csak szélcsendben s kis távolokra" biztosított. Az emberre nézve a repülés ideálja a.madár! A madár, mely a föld szilárd felületétől kezdve az élő lény tartózkodására alkalmas legmagasabb ■ légrétegekig mindenütt és jóformán mindenkor lehet, ?van és látható; mely alig kifejezhető sebességgel szeli át a lég- ürt, ejti le magát mérhetlen magasságból, csapkod szeszélyes pályákon, lebeg egy helyén* 1, úszik, száll, kanyarog és zuhan. A madár mozgás tekintetében a teremtés kedvencze, melyre nézve alig. van tér és idő; mely akként mozog a fáradás, a munka látható nyoma nélkül, mintha mozgását csupán a gondolat, az akarat, az elhatározás maga eredményezné. A repülés módja, eszközei, eredménye a madárnál is végtelenül elütő, beláthatlan böl- cseséggel elrendezett, az elérendő czélnak legjobban megfelelő. A gyors, a kitartó, a köny- nyebben kormányozható stb. stb. repülés különfélekép elrendezett s minden egyes czélszerü, az egyednek megfelelő, fejlődésre képes, tehát önmagára nézve tökéletes. Az embernek mintája tehát repülés dolgában a madár 1 De nézzük közelebbről, hogy van alkotva és miként repül a madár. A -madár üres csontokkal, erős izomzattal, elölről hátrafelé fektetett tollazattal ellátott, részarányos szárnyakkal, többé-kevésbé hegyes, fejjel, kis mellső és nagy alsó területtel biró állat, mely főleg a repülésre s ezenfelül még egy alárendeltebb mozgásra, amilyen a járás, ugrás, kúszás, úszás stb. látszik teremtve lenni. Fajsúlya o-2—0-7, tehát lényegesen nagyobb, mint a levegőé, melyben mozogni, élni hivatva van. Összes testsúlya pedig p;pi kgtól n—12 kig terjed. Legérdekesebb szerve a szárny, melynek repülő képességét alakján, izemzatán felül köszöni. A szárnynak kiegészítő része a fark. A madár-szárny alakra, alketásra, mezgásra az azt munkájában támogató farkkal együtt igen sokféle. A fő szárnyalak a hossz-négyszög és háromszög között áll, de ívekkel határolt. A szárny oldalt és hátú) legtöbbnyire hegyes és zárható kormánytoliakkal szegélyezett. A fark alakja szintén többféle s a szárny alkotásával összhangzó: hosszú, hegyes, rövid, széles, ke- rekded a főbb idomok. A megfigyelések azt mutatják, hogy a gyors repülők szárnya keskeny, hosszú, élesen hegyes, kemény tollazatú; a rövid, széles, tompán, ke- rekdeden határolt szárny és laza tollazat csak lassú repülésre képesít. Az aránylag hosszú és széles fark hirtelen fordulatokat tesz lehetségessé ; a nagy, széles, kereken határolt szárny a levegőben való lebegést mozdítja elő. A madár repülő felülete és súlya, izomereje és gyorsasága között lényeges összefüggés van. A szárnyterület maga úgy látszik annál kisebb, minél nagyobb a madár. A sas súlya 3-37 kg.,, területe o-6 m. A galamb „ 0-3+ „ „ 0-07 „ A veréb | 0-03 1 | 0 013 „ 1 kg. testsúlyra esik a darunál o'og m.4, a gólyánál o'2, a galambnál o"2Ó m.4 terület; sőt a pillangónál 8'3, a szúnyognál 10.0 m.4. A madár szárny felülről lefelé és elölről hátrafelé forgásszerüen mozog s ezzel idézi elő a föld vonzásának megsemmisítéséhez és a haladáshoz kellő légsüritést. A szárny keresztirányban körülbelül a szélesség Va részével ívezett csapásainak száma a levegő állapotától s a repülés minőségétől függőleg másodperczenként o—1—6 tesz ki. Sőt a rovarok között, — melyeknek szárnyát az izomzatnak rezgése hozza mozgásba — van olyan, mely másodperczenként állitólag 1200 szárnycsapást tesz. A repülés maga a madaraknál háromféle; u. m. felrepülés, szárnyalás és vitorlázás. A felrepülés nyugodt levegőben, merőlegesen, oldalmozgás nélkül a legnagyobb és legnehezebb munkát okozó repülési mód, melyre a madarak közül aránylag csak igen kevés képes. Ennél ugyanis kizárólag a szárnycsapások által megsüritett levegő ellenállása az, ami emel; a madár izomereje teljes mérvben vétetik igénybe. A szárnycsapások munkáját ugrás, szaladás, sőt a szárnyakkal szilárd tárgyak érintése által pótolja a legtöbb. A veréb példáúl egy 2*0 m.4 területű világitó udvarban csak 3—4 m. magasba bír repülni, azután eredménytelenül esik vissza; a felrepülésre képtelen. A felrepülés munkájához számos kísérlet szerint körülbelöl a test súlyának I és Va-ad része szükséges. A második repülési mód az, amidőn a madár halad is. Ekkor a szárnyak ferdén csapódnak le s a csapások száma mérsékelt. A szárnyalás a legszokottabb repülési mód, melyet minden repülni tudó madár izomzatának megerőltetése nélkül könnyű szerrel s nem egy bámulatos kitartással képes. A szárnyalás munkájához kellő erő, a test súlyának V3-da és az egész súly között váltakozik. A harmadik repülési mód a vitorlázás, a mely izomerőt úgyszólván alig vesz igénybe s abból áll, hogy a madár a légáramlathoz mérten helyezi el szárnyait és huzamosabb ideig képes minden latható munka nélkül lebegni, kóvályogni és keringeni. Ezen repülésre azonban nem minden madár képes; ellenben azt nieste- rileg tudják különösen a nagyobb vándor-, ragadozó- és tengeri madarak, melyeknél a repülő szerkezet e részben különös, de ismeretlen elöny- nyel látszik elrendezve lenni. (Folyt, köv.)-I A létesítési költségeket a vármegyei közui ■ alapból, az előfizetési dijakat pedig a várm. há: pénztárból véljük fedezhetőnek. A közúti ala . igénybe vételére nézve engedélyét a kereskedelem ügyi magyar kir. minister ur már eleve kilátásb . is helyezte. Minthogy azonban valószinüleg még oly költ í Iségek. is merülnek fel a létesítésnél, melyek elor nem láthatók, kérjük a tek. törvényhatóságot, hog; a létesítés költségeire, elszámolás terhe mellett ke rek összegben 13,000 frtot móltóztaesék a várm alispánjának rendelkezésére bocsátani. Kérjük egyszersmind, hogy a vármegye alia pánját felhatalmazni méltóztassék, hogy azonna I megtehesse az intézkedéseket az oszlopok beszer (zésére nézve, mert csak úgy kaphatók téli vágású (jó oszlopok, ha a megrendelés még a tavasz be állta előtt történik. Nézetünk szerint legbelyesebl az oszlopokat az ismertebb czégektől kikérendi ajánlatok alapján beszerezni. Amennyiben javaslatunk elfogadtatik, kérjük végül utasítani a vármegye alispánját, hogy a ma gán előfizetők gyűjtése czéljából bocsásson ki előfizetésre való felhívásokat. Ezekben terjesztettük elő kiküldetésünkről jelentésünket. • Megkülönböztetett tisztelettel Gyulán, 1894. február 19-én. Dr. Fábry Sándor, Tallián Béla s. k. várm. főjegyző, főispán, a küldöttség előadója. a küldöttség elnöke. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság 1894. évi február 10-iki ülésen, Méltóságos Főispán Url Tekintetes közigazgatási bizottság! A közállapotokról szóló rendszerinti jelentése- net az 1894. év január haváról, az 1876. évi Yl. . ez 15. §-a értelmében, tisztelettel a következők- >en terjesztem elő: I. Közegészségügy. A közegészségügy állapota a múlt hóban az ilőző havinál nem volt kedvezőbb, mert habár a oncsoló toroklob Békésen — a hol a múlt év de- zernber havában a legerősebben uralkodott — jár - ányos jellegét elvesztette is, annyira, hogy a be árt iskolák a m. hó végén meg voltak nyithatók, ovábbá terjedelme B -Csabán is csökkent, azonban szeghalmi járás községeiben, különösen K -Leányban még mindig járványszerüleg uralkodott s gyancsak járványosán M.-Berényben is fellépett. Izenkivül szórványosan még mindig előfordult; Gyu- ín, K.-Tárcsán, Gyornán, Szarvason, Szt.-Andráson, tobozon s ugyancsak szórványosan fellépett: Kon oroson, Orosházán, Sz.-Szt.-Tornyán, Csorváson 9 T.-Komlóson. A roncsoló toroklobon kivül Endrődön szórvá- yosan előfordult a fűltő mirigy betegség, Gy.-Vári an a torokgyíknak egy halállal végződött, továbbá I.-Csabán a hárlyás toroklobnak 9, a vörhenynek esete. Végül az influenza Gyulán a múlt hóban is lég mindig járványszerüleg uralkodott s előfordult lórványosan a békési és szeghalmi járásokban, va- imint T.-Komlós községben, azonban — miután alálos kimenetelű eset nem fordult elő — enyhe ^folyását a múlt hóban is megtartotta. A ragályos betegségek terjedésének megaka- ályozására az óvintézkedések mindenütt lelkiisme- stesen foganatosíttattak. Az utczák és közterek tisztán tartattak; a lészárszékek, közvágóhidak, korcsmák, vendéglők más nyilvános helyek, a közfogyasztásra szám leimi czikkek és italok a m. hóban is orvosrend rileg rendesen vizsgáltattak s az egészségre ártal- las élelmi czikkek s italok elkoboztattak s meg- immisittettek. Az állategészségügy a múlt hó folyamán is ;en kedvező volt, mert a B.-Csabán és Gyulán elő irdult egy-egy lépfene s Szarvason előfordult 3 ikonykór eseten kivül más ragályos kór nem mellt fel. II. Közbiztonság. A személybiztonság a múlt hó folyamán több setben nagyobb mértékben megzavartatott. Legna- yobb mérvben támadtatott meg Gyulán, egy vad- tlati kegyetlenséggel véghezvitt s a társadalom linden rétegét mélyen felizgató gyilkossággal. — IV. Az itt részletezett költségek mikénti fed zésére nézve a következőkben terjesztjük elő j vaslatuukat: Jólehet az egész kérdés alapjául szolgáló m niszteri körrendelet III. fejezete értelmében az ös: szes költségeket a községek tartoznának az ott mej állapított arányban fedezni, mindazonáltal mélti nyosnak találjuk, hogy a törvényhatóság is közu alapja terhére külön hozzájáruljon a terhek viselt séhez, hogy ekként a létesítés nehézségei könnyitv legyenek. A községek és a vármegye között a költsége fedezését a következőkben véljük méltányosan meg osztani: 1. A községek teljesítenék a költségek részle tezésénél fentebb a) pont alatt megjelölt fuvarozói és a b) pont alatti durva munkát, czélszerünek lát szik ugyanis e. teendőket a községekre hárítani, mi vei azokat házilag és a községi közmunka igényb vételével pénz kiadás nélkül a legolcsóbban telje sithetik. A községek pénzbeli hozzájárulását képezné i vezetékek fentebb d) alatt megjelölt 8140 frt költse gének fedezése. Legczélszerübbnek látszik a kőzsé geket a vezeték költségeinek biztosításával megter belni, mert e költség pontosan előre meghatározhat; összegű és igy a megyebeli 28 község mindegyikére nézve fix összegben lehet már eleve a hozzájárulási megállapítani. A 8140 frt az egyes községek közi nézetünk szerint a lakosság lélekszáma arányában osztandó meg. A 94558/93. sz. miniszteri rendelet szerint ugyan a vezeték költsége az egyes községek határán keresztül vonuló vezetékek hossza arányában osztandó meg, azonban a megosztás e módja Békésmegyóben igen nagy aránytalanságokra vezetne, amennyiben némely kisebb község sokkal nagyobb hálózattal leend körülvéve mint a nagyobbak, s amennyiben méltánytalan volna a kisebb községeket a vezeték arányában esetleg nagyobb hozzájárulással terhelni meg, mint a nagyobb községeket azért is, mert ezek hatósága és lakossága bizonynyal sokkal nagyobb mérvben fogja igénybe venni a telefont, mint azoké. A 8140 frtot a következő összegekben viselnék a községek: Gyula 629 frtot, Doboz 153 frt 50 krt, Gyula- Vári 93 frt 50 krt, Kétegyháza 117 frt 50 krt, Békés 790 frt 50 krt, Mcző-Berény 392 frt 50 krt, Körös- Tarcsa 166 frt 50 kit, Csaba 1079 frt 50 krt, Uj- KigyÓ8 126 frt 50 krt, Szarvas 769 frt 50 krt, Szt.- András 211 frt 50 krt, Öcsöd 247 frt 50 krt, Kon doros 80 frt 50 krt, Szeghalom 281 frt 50 krt, Fü zes-Gyarmat 245 frt 50 krt, Körös-Ladány 223 frt 50 krt, Vésztő 237 frt 50 krt, Orosháza 629 frtot. Bánfalva 103 frtot, Csorvás 151 frt 50 krt, Puszta-1 Földvár 78 frtot, Tót-Komlós 304 frtot, Sámson 102 frt 50 krt, N.-Szénás 88 frtot, P.-Szent-Tornya 101 frtot, Szabad-Szent-Tornya 52 frtot, Gyoma 342 frt 50 krt, Endrőd 342 frt 50 krt. E költségeken kivül terhelné még a községeket a telefonnak a posta állomástól a község házába való bevezetése, mely czimen a fenti e) pont Bzerint minden egyes községnek körülbelül 10—15 frt kiadása leend. Végül az f) pont szerint mint a házi berende-| zés fejében minden község 30 Irtot tartozand fizetni. E költségek, valamint az évi előfizetés 15 frtnyil kiadásának fedezésére leghelyesebben a községek i közpénztárát véljük megjelölhetni. 2. A vármegyét terhelné a telefon létesítés költségéből: 10800 frt az oszlopok beszerzése. Legczélszerübbnek látszik oszlopok költségeinek fedezését a vármegye terhéül róvni, mert ezen bizonyosan meg nem állapítható mérvű kiadás fedezésére egy egyed sokkal alkalmasabb, mint a 28 község s mert e kiadás a pénzbeli szolgáltatások között a legnagyobb- s körülbelül a felét képezi a többi ösz- szes szolgáltatásnak, úgy hogy a megosztás a megye és a községek közt ekként teljesen arányosnak látszik. Az oszlopok 10800 frtnyi költségén kivül tér helné még a vármegyét a telefonnak a posta állomásoktól a főszolgabírói hivatalokig és a 3 központi állomásig való bevezetése átlag 12 frt 50 kr. költség gél, 7 főszolgabírói hivatal s 3 központi állomás után összesen 125 frt. További kiadása a megyének a házi berendezés 30 frtnyi költsége 10 előfizetési állomás után: 300 frt. Ezek szerint a vármegye terhe volna a létesítésnél 10800 frt + 125 frt -+- 300 frt = 11225 frt s évente előfizetési dijban : 150 frt.
