Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-10-14 / 41. szám
Lapunk mai számának helybeli példányaihoz Kollár János mezőberényi szőllö telepének hirdetmény lapjai, a vidékiekhez pedig árjegyzék füzete van csatolva. Az opera Védekezése A „Magyarország“ pénteki számában következő sorok olvashatók : „Gyulán az elhunyt mester szülővárosában tudvalevőleg már legközelebb szobrot készülnek emelni Erkel Ferencznek, A szobor-bizottság még Zichy inten- dánssága idejében kérést intézett az operához, hogy rendezzen egy előadást a szobor alap javára. Zichy gróf a szobor-bizottság e méltányos kérését a leg- jobb akarat mellett sem teljesiihette. Nézete szerint ugyanis (s e nézet helyességét mi is elösmerjük) Erkel Ferencz szobra javára csakis Erkel-operát illenék előadni. Igen ám, de az opera játékrendjén abban az időben egyetlen egy Erkel-opera sem állott. Legfölebb Hunyadi Lászlót lehetett volna előadni vendéggel, például Györgyné Zsófia asszonynyal. Minthogy a vendégdij és a napiköltség körülbelül 320 frtra rúg, könnyen megeshetett volna, hogy az összes bevétel 360 frtot eredményez s igy a szobor- alapnak sok hű hó után alig néhány forint jutott volna. Zichy tehát, hogy a kudarczczal fölérő eshetőségnek ki ne tegye se az operát, se a szobor-bizottságot, száz forintot küldött a szobor alap javára az opera részéről, mit a bizottság köszönettel nyugtázott. Mikor azonban Zichy távozott, a szobor-bi zotlság utódjához, Stesser-hez fordult ismét azzal a kéréssel, hogy rendezzen egy előadást az operában a szobor alap javára. Stesser e kéréssel szemben szintén nem volt előnyösebb helyzetben, mint elődje s mint tudósitónk előtt kijelentette, inkább hajlandó ismét száz forintot küldeni, semhogy egy kétes sikerű kísérletet tegyen. A szobor-bizottság azonban, minthogy az operai játékrendet nem ösmeri, ezt a határozatot sérelmesnek találja s a hírlapi nyilatkozatok terére vitte a dolgot. Az ügynek tényleg az a legszomorubb oldala, hogy Erkel-opera nincs a műsoron. De ez seni oly kétségbeejtő, ha emlékünkbe hívjuk, hogy az igazgatóság még erre a szezonra egy egész Erkel-cziklúst Ígért. Várjuk meg tehát mi is a bizottsággal együtt nyugodtan a — három órai vonatot.“ Erre a sugalmazott védekezésre két megjegyzésünk van. Az első az, hogy igazán fájdalmas és megszégyenítő az operai állapotokra nézve, hogy a magyar klassikus zene leg hivatottabb és mondhatni egyetlen alkotójának művei nincsenek és nem lehetnek alkalmas erők hiányában már évek óta n űsorón. A másik pedig az, hogy amit a müvezetőség a „Magyarország“ tudósítójának védekezésül mondott, azt őszintén megírhatta volna a szobor-bizottságnak is, ahelyett, hogy hamis ürügygyei éa indokolással palástolja tehetetlenségét. Végül még azt is, hogy nem a szobor-bizottság vitte a dolgot hirlapi nyilatkozatok terére, sőt hogy ez odavitetik, arról a bizottságnak legki sebb tudomása sem volt. A polgári részvény gőzmalom társulat alaki tási munkálat, amelynek élén Kovács Lajos ügyvéd áll, folyamatban van, de az alkotás módjára nézve erősen elágaznak a nézetek. Az eredeti konczep ozió tényleg az volt, hogy a részvénytársaság a létező három gőzmalom mellé negyediket állit fel, de az öt forintos búza 8 a vidéki malomipart sújtó, nagy malmok részére nyújtott előnyök mellett — amelyek miatt alig néhány nappal ezelőtt országos kongresszus is tartatott, és ahol a vidéki gőzmalmok súlyos helyzete élénken megvilágitva lön — a kevésbé vérmes részvényesek, ha egyátalán malomvállalatba bocsátkoznak, már csak a kisebb verseny és rizikó okából is, új malom építés helyett hajlandóbbak kész malom megvételébe bocsátkozni és azt a technika újabb vívmányai szerint felszerelni. Szent-András nem okulva Öcsöd és K.-Tarcsa községek kísérletei meghiúsultán, szintén négy országos vásár engedélyezéséért folyamodik a vármegye utján a kereskedelmi miniszterhez. Alig hisszük, hogy ami a másik két községnek nem, az Szent- Andrásnak sikerüljön. Állategészségügy. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelent szerint JKigyóson a József- majorban a sertés orbáncz, — Mező-Berényben pedig a száj és körömfájás megszűnt és a zárlat feloldatott Két gyanús tüzeset volt e hét folyamán a nagy oláhvárosi részen. Kedden délután 1 órakor E. Nagy Sándor háza gyuladt ki, de a szomszédok hamar észrevették és a tüzet elfojtották, — csütörtök este 6 órakor pedig ugyané tájon Jámbor Antal háza nádfödele égett, szerencsére ezt is eloltották, mielőtt a lángok elharapózhattak volna. Utóbbi tűznél két- ségbevonhatlanul meglehetett állapítani, hogy gyújtogatásból eredt. A rendőrség és a lakosság éber figyelmét kell felhívnunk, mert az ismétlődő tűzesetek, oly körülmények között, amidőn bosszú majdnem kizártnak látszik, pyromániákusra engednek következtetni, ami pedig százszorta veszélyesebb a gonosz szándéknál is. Tüzek a megyében. Szarvason Kasznyik János gazdasági épülete az istáló belsejéből gondatlanság folytán meggyuladt s leégett. A kár 150 frt, biztosítva nem volt. — K.-Tarcsán T. Szabó Mihály bérlő kárára e hó 7 én 228 frt értékű szalma és tőrek égett el. Biztosítva nem volt. A békés-csanádi vasút gyulamezei szakaszán rejtélyes körülmények között talált hullában utólagosan Nagy Györgyné orosházai lakosnő Sándor nevő 21 éves fiát ismerték fel, és kétségen kívül megállapították azt is, hogy bűntény áldozata lön. A rejtélyes ügyben folyik a vizsgálat. Öngyilkosság. F. hó 3-ikán Szeghalmon Egri Mihály vésztői lakos felakasztotta magát. Nevezeti fájdalmas betegségben szenvedett s Szeghalomra gyógykezeltetése végett ment, ahol rokonainál tar tózkodott. Öngyilkosságát minden valószínűség sze rint betegsége miatt kétségbeesésében követte el. Csőd. A kir. törvényszék Branyiczky Antal körös-ladányi kereskedő ellen csődöt rendelt el. Csődbiztos Pallay Jenő törvényszéki bíró, tömeggondnokul dr. Frankó László gyulai, helyetteséül Sárréti János szeghalmi ügyvédet nevezték ki. Egész selyem, mintázott Foulardokat (mintegy 450 külömböző fajban), méterenként 75 krtól 3 frt 65 krig — valamint fekete, fehér | és szines selyemszöveteket 45 krtól II frt 65 krig — sima, koczkás, csikós, virágos, dama^zolt minőségben (mintegy 240 féle diBpositió és 2000 különböző szín és árnyalatban) szállít postabér és vámmentesen privátmegrendelők lakására llen- neberg G. (cs- és kir. udvari szállító) selyem- gyára Zürichben. Minták postafordultával küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. 2. 20. 12—16. Békés-csanádi helyi érdekli vasút 1894. évi junius havi üzleti eredményei. Üzleti bevételek. Szállítási bevétel . . . . 3927.27 Sürgönydijak......................... 57.16 Készpénzben befizetett jármű érték 5%-a ....................... 841.46 4825.89 Üz leti kiadások. Önköltségi dijak .... 1724.78 PÓ8ta szállításért .... 228.— Jármű használatért .... 841.46 2794 24 Üzleti felesleg: 2031.65 3Z özgazdaság. A. munkáskérdés. (A békésmegyei gazdasági egylet emlékirata.) (Folytatás.) vi r. Csekélynek állítják a napszámot s panasz kodnak, hogy nincsen folyton keresetük, s igy sokszor heteken, sőt hónapokon keresztül hever niök és a készet fogyasztaniok kell; s ha a nyár kereset csekély volt, a téli hónapokban sokszo keserves helyzetbe jut a munkás s vagy adósságba veri magát, vagy el kell kótyavetyélnie csekély ingóságát, hogy a sokszor hosszú és szigorú telet végigküzdeni bírja. A mi azon állításukat illeti, hogy csekély munkabér, igen könnyű megczáfolni azzal, hogy az országnak alig van vidéke, a hol a nyári mezei napszám magasabb lenne, mint épen vármegyénk ben 8 merjük állitani, hogy a nyári munkaidőben ritkán a gazdák, hanem legtöbbször a munkások szabják meg a napszámot, s nagyon jól emlékszünk hogy voltak évek — pl. az 1867., 1868. és 1882. a midőn a munkások annyira túl mentek követeié soikben a tisztesség határain, hogy a gazdák — daczára a bőtermésnek — épen nem számítják ezen éveket legkedvesebb emlékeik közé. A napszám alacsonysága elleni pauasz épen nem jogosult tehát, de annál jogosultábbnak is merjük el abbeli panaszukat, hogy nincs folytonos keresetük, s az évnek egy jelentékeny részében munka- és keresetnélkül vannak, s ha a nyári kereset rósz volt — mint fájdalom a f. évben is s abból pótolniok nem lehet, családostól a szükség karjaiba vannak dobva! S ez mindaddig kisobb- nagyobb mértékben igy leend, mig a gazdálkodás nem vesz belterjesebb irányt, a mely mellett a munkás az év minden szakában talál legalább mérsékelt keresetet nyújtó elfoglaltatást. Állítják soWan, hogy a munkásosztály túlságosan felszaporodott, s ezen kitelepítés által javasolják segíteni. A gazdasági egylet nem akarja azt tagadni, sőt mint tényt kész megerősíteni, meri részint természetes szaporodás, részint a felvidékről történt bevándorlás által az utóbbi 30—40 év alatt valóban megszaporodtak; ámde azt sem szabad figyelmen kivül hagynunk, hogy az eke alá vett területek, melyeket vármegyénk a Körös-szabályo zás és ármentesités folytán nyert, s az önkéntes elköltözés a szomszédos vármegyékbe, ezen szapo rulatot jóformán kiegyenlítik, sőt hogy a kultúra alá vett terület nagyobb mérvű, mint a inunká- szaporulat, igazolja azon körülmény is, hogy csak jó középtermés esetén is mindenkor kellett a vármegye területére más megyebeli munkásokat hozni, bogy a sürgősebb elintézést igénylő gazdasági munkák rendes időben és nagyobb kár nélkül bovégez- hetők lettek légyen. VIII. ’ Nagyon sok és méltánylandó panaszt hallottunk a kubik-munkások részéről is. Panaszolják nevezetesen, hogy a kubikgödrök felmérésénél a vállalkozók megbízottjai, nem járnak el a munkások iránt igazságosan, s minden kigondolható ürügy alatt igyekeznek azokat megrövidíteni. De a mi ennél is érzékenyebben sújtja a kubikmunkást — a ki családi fészkétől távol, az Isten szabad ege alatt tölti az év jelentékeny — s bizonnyal legzor- donabb részét; a ki oda hagyja csendes otthonát azért, hogy családjának, mely odahaza epedve várja a családfő visszatértét, vagy keresete egy részének hozzájuttatását; a ki távozik, hogy a saját és családja részére szükséges kenyeret ,verejtékes munkával megkereshesse; s több heti erős, fárasztó .munka után üres tarisznyával és tört reménynyel — de teljes kétségbeeséssel tér vissza, mert őt az úgynevezett „Janosi-baukóval“, — mely egy vállalkozó pecsétjével ellátott papírdarabból áll, — fizették ki, a melynek az a rendeltetésé] hogy ugyanoda, abba a tengerbe folyjék vissza, ahonnét származott, t. i. a vállalkozó zsebeibe, mert ezen papirrongy csak ott bir némi értékkel, s ott kell azt ugyanazon kantinban elköltenie, a hol a vállalkozó embere méri az ételt és italt: méri kétszeres árért; méri azért, hogy 50°/u-ot uyerjen azou a szegény mun kason, ki veres verejtékével szaporítja a legtöbbször a lelketlen vállalkozó vagyonát, anélkül, hogy n ^ le egyeb haszna lenne munkájából, minthogy míg ott dolgozik eszik, iszik többot is, mint kellene, nehogy a „Jancsi“-bankó a nyakán maradjon, m;r‘. «t *őle az illető kibocsájtó csak hosszas utánjárás után váltja be. Ezen fosztogató e járás által ölik ki a munkásokból a takarékossági ősz de nemcsak, hanem korhellyé, iszákossá teszik, mi által erkölcsi és anyagi romlását idézik elő!... .z', a gazdasági egylet, hogy a munkások erkölcsi érzotét a vármegyénkben évtizedek óta levő körösszabályozási munkálatok 'örül tapasztalt visszaélések nagyon alászállitották, nagy része vau a mezei munkások elégedetlen kedése, bizalmatlankodása, — sőt a munkaadók irán. való gyű lő leég megteremtésében is!.. Ezen páriák érdekében is tenni kell valamit, mert a jobb érzés kell, hogy fellázadjon az ily tapasztalatok benyomása alatt. IX. üagy része volt az elégedoilonkedés előidézé eben az ép akkor tájban kirótt és esedékessé vált útadó aránytalansagának is. 8 valljuk be, hogy nem épen alap nélkül. Az a szegény napszámos ember, a kit a törvényhozás egy humánus törvény alkotásával felmentett az állami adózás alul; az a szegény munkás, a kinek udvarából legfeljebb egy görbe nialacz koezog a törvényhatóság útjain, ha ugyan az is koezog, mert hiszen legelője nincs, az országúlakon pedig birságlás terhe alatt tiltva van a legeltetés; — a kinek tehát semmi jószága, sőt egyéb vagyona sincs, — a ki tehát igájával nem is ronthatja az utat, az fizet 1 forint 50 kr. útadót, mint minimumot; fizet épen annyit, mint az, a ki vagyona után 20 forint egyenes állami adót fizet!... Nem zárkózhat el a gazdasági egylet annak kijelentésétől, hogy ez nem jól van igy ; hogy ez nem szolgál arra, hogy a szegény munkás abban megnyugvást találhasson. Ezen adónak méltányosabb alapokon leendő kirovása tekintetében csak a törvényhozás intézkedhetvén, indokoltnak s megnyugtatónak tartja a gazdasági egylet, hogy a vármegye ezen törvénynek az elfogadott elvnek megfelelöleg százalékban leendő kirovása, s igy az útadó minimumnak az államadó fizetése alul felmentett napszámos osztályt illetőleg, teljes eltörlése érdekében egy indokolt felterjesztéssel éljen. X. Számos panasz merül fel úgy az éves cselédek, mint az aratók és egyéb olyan szakmánybán dolgozó munkások részéről, kik munkájukért szemes gabona illetményben is részesülnek. Panaszolják ugyanis, hogy sok helyen nem kenyérnek alkalmas búzát, hanem valóságos rosta aljat kapnak. Hogy ez általában úgy lenne, nem állítható, mert gazdáink túlnyomó része méltányos és igazságos alantasaival szemben, ámde azt sem lehet tagadni, — számos esetet tud a gazdasági egylet igazgatósása is, — hogy a szegödraényes nagyon is másodrendű búzát kapott. Már pedig a különben is elég szűkre szabott gabona illetménnyel — különösen a számo sabb családtaggal bíró cseléd, — csak úgy jöhet ki ha az nemcsak az ürmértek, de súly szerint is megfelel azon mennyiségnek, mely szegődraénye szellemének megfelelöleg nékie competál. A közép szerű búza, mely szegődményül adható, kell, hogy hectoliterenként legalább 76 kilogrammot nyomjon, mert ha a gazda például 70 kilogrammos búzát ád az a 14 hectoliter évi járandóságnál 84 kilogramm búzával rövidíti meg cselédjét. A gazdasági egylet nézete szerint ez is azon ügyek közé tartozik, a melyet okvetlenül rendezni kell, s vagy a mező-rendőrségi törvénnyel, — vagy ha erre hamarosan számituni nem lehetne, — vár megyei szabályrendelettel kell szabályozni s : gabonabeli járandóságot mindenütt és mindenko súly és nem ürmérték szerint kiszolgáltatni, miként azt a gazdasági egylet. által a vármegyéhez beter esztett szabályrendeleli tervezet javalja. XI. Sokszor halljuk azt a panaszt is, hogy a sze gény embernek sehol sem szolgáltat a hatósáj igazságot. No ezt úgy általánosságban kimondan nagy igazságtalanság! Nem tagadjuk, hogy vannak vagy lehetnek visszaélések, s hogy a sok között kerül olyan hatósági közeg is, aki nemcsak a sze gény, de a gazdagok iránt sem jár el mindenkoi teljes igazsággal, de ez úgy, volt és úgy is lesz mig ember Ítél ember felett. Ámde tegyék szivükr kezüket azok, a kik azt állítják, hogy a szegén ember sehol sem nyer igazságot, s kérdezzék meg önmaguktól, hogy mindenkor igaz volt-e az ő ügyük tnelylyel a bírósághoz fordultak P A tanulatlan em bér sokszor állít olyat, a mely az ő esze, az I egyszerű felfogása szerint igaznak tűnik fel; s talán meg is van győződve, hogy az ö részén van az igazság, pedig ha egy tanultabb embertől kérne felvilágosítást, talán bíró és költekezés nélkül is be'átná tévedését, Különben azért van a törvénynél azon helyes intézkedése, hogy ha az elsőfokú ható ság Ítéletében megnyugvást nem talál egyik vágj Irodalom. Müveit embernek a mai korban erkölcsi kötelessége, hogy ne csak testi, de szellemi ápolásáról is gondoskodjék. A virágot hervasztó és lombokat hullató ősz beköszöntött és ilyenkor áldás kicsiny éa nagynak, ifjúnak és öregnek, ha valami szórakoztató és kedvderitő olvasmány nyal rendelkezik. A „Képes Családi Lapok“ ismeretterjesztő és szépirodalmi béli lap, őszintén mondhatjuk kitűnő médium a szellem ébrentartására. Mindenki talál o lapban korához és neméhez' illő olvasni valót A jelen szám tartalma élénk bizonyítéka a fent mondottaknak. E számba Írtak : 'Volnál Lajos, l)ura Mátéi Rudnyanszky Gyula, Kulhy Zoltán, Mái ion jy Imre, Kása Ede, Herczeg Ferencz, Papanek István, Monostori Károly és Miskolczi Henrik. A képek csinosak és aktuálisak. A lap előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal Budapest V. Vadász -utcza 14. szám saját házában. Herczeg Ferencz lapja- A Dolovai Nábob Lanya, a Mutamur, a Gyurkovics lányo' . a Simon Zsuzsa szerzője szépirodalmi hetilapot indít. Természetes, hogy ez a lap is oly tüneményes lesz, mint amilyen Herczeg Ferencz írói munkássága, A hírneves szerző nem. experimentált,'-'nem készülődött, egyszerre meghódította Magyarországot. Ilyen szerep vár lapjára is, amely hetenként, nagy terjedelemben, gyönyörű és gondos kivitelű képekkel teli, jelenik meg. Az első számot november elsejére várjuk. Herczeg lapja, mondanunk sem kell, az élő Magyarország közlönye legzj az élő társadalomé és irodalomé, művészeteké;■■ Frisesség, változatosság és egyszerűség: ezek a jelszavai. Nem egy francziáskodo, túlművelt kis közönségnek, de a BJágy, jó ízlésű társaságnak csinálják Magyarország legjobb Írói és első festői. Herczeg Ferencz szerkesztő a család írója és új vállalkozása is a magyar családnak lesz kpnventionális, szinte szükséges közlönye. Az ő friss dolgozatait kitűnő képekkel illusztrálva rövideden meginduló új hetilapja hozza leg- elsőbb. Singer es Wolfner előnyösen ismert kiadó ezége (Budapest, Andrássy-út 10.) gondoskodik ar- ról, hogy a Herczeg lapját olcsó áron juttassa az olvasok kézibe, A képes hetilap ára egy évnegyedre 2 forint. Három legújabb magyar dalt - szerzett Serly Lajos, kinek számos népdala örvend országos népszerűségnek. A jeles zeneszerző legújabb dalai, | melyeknek szövegét Temérdek irta, a következő czi- met viselnek : Mikor már megiltad minden borodat. — Ne kérdezd mert szeretlek én téged. — Mikot még én legény voltam. A díszes kiállítású füzet ára egy korona és 50 fillér. Megrendelhető a szerzőnél: Budapesten, VII.' Konyérmező-utcza 4. sz. a. A „Zenélő Magyarország“ czimü folyóirat kétségen kivül a legolcsóbb zenemű vállalat. Figyelemmel kisértük eddig megjelent füzeteit — s igazán a legnagyobb elismerés hangján emlékezhetünk meg azokról, mert a saisou legszebb — legkedveltebb, s a zenei termelés legsikerültebb újdonságait — finom Ízléssel kiállított füzetekben hozza a derék vállalat. Előfizetési ára negyedévre — -6 füzetre — 60 ojdal zenével 1 frt, oly bámulatos olcsó, hogy nem szabadna egy zongoráról sem hiányozni. E derék vállalat.hézagot pótol zeneirodalmunkban, mert az eddig álig megfizethető drága hangjegyeket .teljesen pótolja. Ajánljuk azt a mostani, októberi évnegyedre zenekedvelőinknek. Előfizethetni a kiadóhivatalnál Budapesten, yi, 'Csengerydücza 62. szám. HIRDETÉSEK, másik peres fél; ha azt hiszi, hogy itt a személyre való tekintetből nem hozott talán a bíró igazságos Ítéletet, joga legyen felebbezni oda, ahol felülemelkedve a .személyes tekinteteken, a tények es vallomásokból, a felek igazolt állításaiból Ítél a bíróság. Nem szabad tehát ezt a megszokott kifejezést csak oda dobni, mert a törvény előtt mindnyájan egyformák vagyunk és épen ez a demokratának, a nép iratomnak legszebb, legüdvösebb vívmánya. A gazdasági egylet véleménye szerint mind a mellett a gazda és munkás, avagy gazda és cseléd között telmerüld peres ügyek elintézése nem lenne a hatóságokra bízandó, hanem e czélból olyan békéltető bizotttságok lennének szervezendők, a minők már tapasztalat szerint igen szép eredménnyel működnek az 1884 ik évi XVll-ik t.-cz. alapján az iparosok és segédeik között felmerülő peres kérdések elintézésénél. Ezen bizottságokban vegyesen foglalnának helyet gazdák és munkások, s az együtt hozott határozat azonnal jogerőssé válván, végrehajtását a községi hatóságok téljésitenék. Az ilyen Ítéletek nagyobb megnyugvással fogadtat nának a felek által, mert tudná, hogy munkás társa ellenében igaztalanul nem fogna eljárni, s gyako ribb leendone a békés kiegyenlítés, s kevesebb a szegény ember zaklatása, idő mulasztása, a mi a mostani eljárás mellett épen nem kicsinylendő. (Folyt, köv.) 8793/1894. p. sz. Hirdetmény. A gyulai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a gyulai m. kir. honvédhuszár laktanya kibővítésének czéljaira szükséges, s Gyulaváros belterületén a Pálinkaház-utczában fekvő kisajátított ingatlanok árának megállapítása végett a kártalanítási eljárás megkezdésére tárgyalási határnapul 1894. évi október hó 26-ik napjának délelőtti 9 óráját ezen kir. törvszék 10. sz. helyiségében kitűzte, a mikorra a kisajátítót, továbbá azon tulajdonosokat, kikkel az árra nézve egyezség nem jött létre s az összes többi telekkönyvi érdekelteket azzal idézi meg, hogy netaláni elmaradásuk a kártalanítás feletti érdemleges határozat hozatalát nem fogja gátolni. Kir. törvényszék Gyulán, 1894. okt. 5 Novak, Gáthi, elnök. i 244 2—3 • jegyző. Pántlika giliszta ~ fejestől ■6 perczalatt teljes biz- I tonsággal a gyomorból feltétlenül kihajtatik a páfrány tokocskák ál- I tál. Eredeti minőség- I . ben egyedül csakis I Sclmeid&E József gyógyszerésznél kapható. Reáiczán (Dél- magyarbrszág.) El: ki- Védjegy. • tűnő gyógyszer biztois" hatásáért jót állunk. Életkor megadása szükséges ; utánzéstóltörvényesen védve van. Egy eredeti doboz ára't^iiy^jjP kr.,,: Postantánvét mellett az euész világon szeUctUfleölr. 2S6 3-5
