Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-06-05 / 24. szám

"x Í2í s k kis forrás tör elő, melyben Göndöcs apát úr által egyenesen Lourdesból hozatott lurdi víz csörgedez állandóan. Különben az egész szobor felállítása és berendezése az apát úr tervezete és személyes vezetése szerint történt s abban finom ízlés nyilvánúl. A szobor a délutáni ájta- tosság folyamán a plébánia lakból állványon, hófehérbe öltöztetett leánykák által, nagy nép­tömeg buzgó éneke között kihozatott, Göndöcs apát úr szép alkalmi beszédet mondott, kiemel­vén, hogy Gyulaváros ősidők óta magának párt­fogóéi a szeplőtelen szüzet vallja, ennek jeléül képét a város pecsétjén és zászlóján viseli; az 0 tiszteletének újabb tanújele a szobor, mely­nek égi Való lényének, Magyarország minden­kori védasszonyának, további oltalmához váro­sunkért esedezik. A szép beszéd után a szobor körmenetben állandó helyére, a kápolnába vite tett s ott elhelyeztetett. A körmenetben s az ünnepélyességeken roppant néptömeg, mintegy 2000—3000-en vettek részt. A szobor barlang­jához szükségelt szép márvány köveket gróf Wencklieim Frigyes úr, borossebesi bányájából ajándékozta. A lóverseny Csabán ezúttal igen gyengén sikerült, ami több tényező közreműködésének kö vetkezménye. A fővárosban folyó jubiláris ünne pély is elvonta előle a figyelmet, a versenyek megszokott látogatói közül igen sokan fel is utaztak Budapestre, az idő sem volt valami ked­vező, az úrlovar verseny elmaradása pedig épen megcsappantotta az érdeklődést. Az egylet hason- lithatlanúl kevesebb belépti dijat vett be, mint amennyit más hasonalkalmakkor. Mindössze négy futam volt. Az első futamban Baranyai Mihály orosházi gazda lova. a másodikban Dobó Imre szegedi gazda lova jött be elsőnek. A nyertes lovak diját is utóbbi vitte el, mig a vigaszver­seny Kocziszky Mátyás csabai gazdának szerezte a dijat és dicsőséget. Programmon kivül és mint egy rekompenzácziójáúl az elmaradt úrlovar ver­senynek, ügető versenyt rögtönöztek Fejér Imre, Molnár György, Such János, Lavatka Gyula s Reisz Simon. Elsőnek Fejér Imre fogata érkezett be, az 1600 méteres pályát 4 perez és 40 má sodpercz alatt futva be. Fejér Imre a 6 darab aranyat egyébkint a gazdasági egyletnek vissza ajándékozta. Lóverseny után, melynek végén meg­eredt az eső, a ligetben a gazdasági egylet tagjai társas lakomára gyűltek egybe. Melocco S társa a beton járda készítéséhez e hét folyamán hozzáfognak. Első sorban a vas­úthoz vezető Sugárúton készítik el a járdát ami nagyon helyeslendő, mert az esős idő okozta nagy sár következtében a gyalog közlekedés, kü lönösen a Sugárút külső torkolatánál csaknem lehetetlenné vált. Házasság. Schvarcz Hermann előfogattulaj donos és a „Vadászihoz czimzett kávéház tulaj donosának kedves és szép leányát Rózát folyó hó 7-én délután vezette oltárhoz az izr. templomban Stern Mór fiatal divatárúkereskedő. Az ifjú há­zasoknak sok boldogságot szivünkből kivánunk Állategészségügy. A békési fásmelléki puszta, lópfene miatt el volt zárva. A vész megszűnvén a zárlat e napokban feloldatott A lépfene egyéb ként a vármegye több községében szórványosan mutatkozik. Telefon a békési uradalomban. Wenckheim Frigyes gróf, a vármegyéhez beadott kérvényébe! ajbékési uradalomban levő minden majorba veze tendő telefon hálózat engedélyezését kéri. A háló központja a városban levő nagy uradalm épület lészen. A tűzoltó testület által rendezett népmu latság. Folyó hó 6-án délután 3 órakor taraczk durrogása és fúvózenekarok hangja mellett vo nult ki a tűzoltóság az ünnepély színhelyére, i népkertbe. A programm első részét a gyalog- verseny képezte Gy.-Váriba és vissza. A 11 ki lométer útat Atyimovits Ferencz 1 óra 21 perez Burghauer János pedig 1 óra 22 perez alatt tette meg. Az első 1 aranyat, a második 2 ezüst frtot nyert. A bíráló bizottság ezen kívül Veisz Adolf honvéd részére szép és egyenletes gyalog lásáért, — bár harmadiknak érkezett be — : frtot szavazott meg. A Herkulesek versenyénél az első díjat Mikó György vitte el; — nerakü lönben az üvegkitartás díját is. A szépség ver Benyre felnőttek nem jelentkezvén, a díj kiad ható nem volt. A jelentkezett két kis leány fejre való kendővel ajándékoztatott meg. — A póznamászásnál a díjjakat Schwarcz Zsigmond Veres József, Török István. Kóhn Samu és Kla vács N. nyerték el; a kugli-verseny díját, — egy magyar bárányt, — 66 dobó közül, 9 fával Gyorgyevits Demeter nyerte. Ezután a leszerel hotő mozdony fecskendő elnevezése következett A fecskendő két oldalán a tűzoltóság volt fel állítva; — a piros lobogó az első bal kerék mellett letűrve. A tisztikar az emelvényen fog lalt állást. A „Vigyázz!“ vezényszó elhangzása után a dalárda elénekelte: „Isten áld meg i magyart!“ Ezután Chriszto főparancsnok beszéd« következett s a fecskendőt elnevezte „Segítség“ nek. A tűzoltóság imához vezényeltetek, mi alatt a kürtös e jelet fútta.. Ezt a „Hazádnak rendületlenül“ eléneklése követte. Az általáno nosan kedvelt lepényevésnél a díjat Dobi Kál­mán vitte el. Agathi Baschi perzsa jósnő közre működése a vonatról való lekésése miatt elma­radt. A népbál czigány zene mellett reggeli 2 óráig tartott. Mint értesülünk, jövő hóban a tűzoltóság ismét ünnepélyt rendez lobogó szen­teléssel. Számadás. A f. hó 6-án lefolyt tűzoltó- testület népünnepélye a következő anyagi ered­ménynyel záródott le: Bevétel 200 frt 42 kr. Kiadás 114 frt 23 kr. Tiszta haszon 86 frt 19 kr. Felülfizettek : Zielbauer Alajos 50 kr, N. N. 50 kr, Weisz mérnök 50 kr, Schriffert József építész 80 kr, Hoffmann Mihály 80 kr. Kéry Gyula 80 kr, N. N. 12 kr, Csorvay Emil 1 frt, Tiszt. Bázár Gyula 1 frt, Tiszt. Csicsai Alajos 1 frt, Tiszt. Kovács Gusztáv 1 frt, Finta Ignácz 1 frt, összesen 9 frt 2 kr. Fo­gadják a felülfizetők a testület köszönetét. Az újvárosi olvasókör a Pünköst másodnap lőtt és csütörtökön virradóra halva találták czel­esti hagyományos tánczvigalmat most már saját helyiségében megtartotta. Noha kellemetlen idő volt, mégis a felvont fedett sátor alatt 40—50 pár járta jó kedvvel a szép magyar tánezot a fel­díszített helyiségben a zene vidító hangjainál. Az egész bál lefolyása semmiben kívánni valót nem hagyott fent, ha csak abban nem, hogy ne­münknek jobb és szebb felei közül sokakat visz- szatartott a megjelenéstől a kissé esős, kellemet len idő. Egészben véve sikerültnek mondható ezen tánczvigalom, a földész fiatalság kitett ma­gáért, sőt egy pár derék asszony, két igen csinos élővirág koszorút is küldött a sátor belső díszí­tésére, a melyért a rendezőség szives köszönet­tel adózik e helyen részükre. Éljenek! Tekintve azt, hogy még teljesen felszerelve nincs ez újon­nan birtokba vett helyisége a körnek, oly ellá­tásban nem volt részesíthető a vigadni óhajtó közönség, mint talán várta és megillette volna De remélhető, hogy a jövő tánczvigalomkor már teljes berendezést fog találni minden ott megje­lenő vendégünk, mivel a helyiség elég kényel­met adhat. Bevétele volt olvasó egyletünknek ezen estén, noha a népkerti mulatság is akkor tartatott, — 66 frt 30 kr., kiadás 38 frt 88 kr. tisztahaszon: 27 frt 40 kr. Felülfizettek: Barla Szabó Jenő legátus, Szabó Imre káplán, Vidó János igazgató, Dékány József, Fábián Ferencz 50—50 krt, melyért köszönet nékiek. A táncz eggelig tartott élénk és jó hangulatban. A ren dezöség. A gyulai csizmadia ipartársulat által e hó 6-án pünkösd másodnapján tartott jótékonyezélú tánczmulatság alkalmával, a beléptijegy váltásnál felülfizetéssel járultak: Tóth János 70 kr, Ju nászka István 30 kr, Túri Károly 30 kr, Néveri József 20 kr, Kozma Ilka Székudvarról 50 kr. Barna János 30 kr, Kopasz Ferencz 1 frt, Ju nászka Sámuel 1 frt, Tóth Péter 50 kr, Csete Pál 50 kr, Reinitzer István 20 kr, Túri Ferencz frt, Fekete Ádám 30 kr, Török Istvánná 20 , Gábelli Márton 50 kr, Bakó György 50 kr Weisz Mór 1.50 kr, Bedő János 15 kr, Krizsán András 1 frt, ifj. Somogyi János 1 frt, Demkó József I frt, Gáborják János 50 kr, ezeken ki vül beküldőitek még Mócz János 50 kr, özv Szilváéi Istvánná 1 frt, Szilváéi Lajos 1 frt Randvég József 1 frt, Dermencsin Mihály 60 kr, Junászka Mihály 50 kr, Junászka Károly 50 kr Néveri Károly 50 kr és Berbekucz Péter 50 k kiknek is a jótékonyczél iránti szívességéért kö szönetet nyilvánít a csizmadia ipartársulat. A tánczmulatságot csak nem megsemmisítette az épen ekkor bekövetkezett esős hűvös idő, a meny nyibeu a tánezhelyiség udvarán felállított terje delmes és igen diszes sátorba tánczolni nem le hetett, s igy az épület termében tartatott a mu "atság, igaz szorongva, mégis mintegy 48 pár tánczolta a négyest. Halálozás. Városunk és közéletünk ismét egy tipikus alakkal szegényedett. Keresztszeghy Kálmán ügyvéd haláláról a részvét ama őszinte hangján Írunk, aminő igaz részvétet súlyos be tegsége daozára is váratlan elhúnyta minden körben keltett. A boldogult ngyanis éltébe specificus népszerűségnek örvendett, mi az i lélektani tanulmányra méltó sajátságos egyéD ségének kifolyása volt. Egészen ifjú korába bizonyos, hogy széles körű tanulmányai és ma gasra törő ambicziói lehettek, de a negyven kilenczediki óriási katasztrófa mint sok máso kát, mint csaknem az egész akkori intelligens ifjúságot, őt is kizökkentette pályájából és az új szituáczió, amelybe sodortatott, ambicziój szárnyait nagyon megnyirbálta, úgy hogy nagyratörekvő itjúból egy, magával keveset tö rődő, czinismusra hajló férfi vált, akinek soh sem volt panasza vagy vágya, aki többnyire ne héz körülmények között, de soha sem csüggedv s többé mitsem várva, élt a jelennek, mint nagy kedvelője a barátságnak és a baráti érzület szó kásos nyilvánulásainak, kedvencz beszélgetési témája a filozófia lévén, melyből azonban csak Hégelig jutott, ahol végleg meg is feneklett Igénytelensége okozta, hogy nem lehettek ir' gyei, jószívűsége folytán pedig nem voltak el lenségei sem. — Mintegy három hét előtt erősen meghűlt, és azóta ágyban fekvő beteg lön, de halála mégis váratlanúl jött és mindenkit ép úgy meglepett, mint igazán meghatott. Temetése csütörtök délután volt nagy részvét mellett, halálesetről kiadott gyászjelentés következő Szabó Keresztszeghy Kálmánné született Vepély Mária mint felejthetetlen férjének neje, Szabó Keresztszeghy Lajos, kir. kúriai biró, Kereszt szeghy Fülöp nagybirtokos, Keresztszeghy Gyula tisztviselő, — testvérek, ezen kivül számos roko­nok és jó barátai szomorodott szívvel tudatják Szabó Keresztszeghy Kálmán volt 1848/49-es hon véd, köz- és váltóügyvédnek folyó hó 8-án reg­geli 7 órakor, életének 65-ik, házasságuk 30 évében, rövid szenvedés után történt gyászos el hunytát. A boldogulnak hült tetemei folyó évi junius hó 9 én d u. 4 órakor a ref. egyház szertartásai szerint, a helybeli ref. közsirkert ben örök nyugalomra tétettek. Áldás és béke honoljon hamvai felett! Nyílt köszönet. A gyulai ügyvédi karnak és a 48-as körnek férjem elhunyta alkalmával tanúsított őszinte és igaz részvétükért, leghálá- sabb köszönetemet nyilvánítom. Ozv. Kereszt szeghy Kálmánné. Halálozás. Emhö György fiatal nyerges ipa­ros, folyó hó 9-én reggel meghalt. Ä halálnak tragikus előzményei vannak. Néhány hónappal ezelőtt történt, hogy Emhö György, aki az ön kéntes tűzoltó egyletnél, annak keletkezése óta mint egyik legbuzgóbb tiszt működött, egy tűz­höz kivonulás alkalmával, egy sebes kanyarulat­kor leesett a tüzfecskendőről, és akkor agyráz­kódást szenvedett, aminek sajnos következményei nemsokára nyilvánultak. A különben jóravaló, derék emberben nagyzási mánia fejlődött ki, s ez a mánia utóbbi időben oly alakban kezdett nyil­vánulni, hogy a szerencsétlent, noha nem volt közveszélyes, óvatossági szempontból beszállítot­ták a megyei kórházba, hol rohamosan hauyat­lájában. Temetése lakásáról történt f. hó 10-én délután igen nagy részvét mellett. A városi s önkéntes tűzoltók parancsnokaikkal együtt, tes­tületileg vettek részt a végtisztességen es egyéb­kint is sokan kisérték ki örök nyugalmára, a németvárosi temetőbe. Legyen a föld könnyű hamvainak. Nyilvános köszönet. A gyulai tűzoltó tes­tületnek felejthetlen férjem elhunyta alkalmából tanúsított részvétért, valamint a n. é. közönség­nek is legforróbb hálám nyilvánítom özv. Emhö Györgyné. A kereskedelmi s iparkamara ez év végén újra fog alakulni, s azt megelőzőleg természete sen uj választások történnek. Eme választási teendők vezetésére a békésmegyei központi bi zottság megalakittatott, mely bizottság ma délelőtt 10 órakor a megyeház termében dr. Fábry Sándor főjegyző elnöklete alatt tartja ülését. Vakmerő betörés történt holdvilágos éjben varosunknak egyik csaknem legexponáltabb he lyén, ünnep első napján virradóra. Ismeretlen tettes, vagy ami valószínűbb tettesek feltörték Weisz Mór és társa italnagyárús aradi országút mentén levő üzletét, úgy hogy a lakat lemezét lefeszítették és behatoltak a boltba, hol valószi- üleg a Wertheim szekrényt akarták feltörni, de ez vagy nem sikerült nekik, vagy közbejött kö rülmény folytán akadályozva lehettek benne, és gy kénytelonitve voltak a kézi pénztár 12 fo •intnyi tartalmával megelégedni s eltávozni. .* betörőknek — úgy látszik —ez nem első kísérletük Gyulán, mert habár nagyobb időközökben, ilynemű betörési kísérletek meg megújulnak. A rendőrség ezideig siker nélkül kutatja a tetteseket. Sertés lopás. N.-Szénáson Csizmadia Pál kárára, május 30-án reggel két disznót loptak el összes maiaczostól. A tetteseket nyomozza csendőrség. Tüzek Békésen. Május 28-án és junius 1-én tehát rövid pár nap alatt kétszer volt tűz Béké sen. Első Ízben Dúzs Imre háza végin levő faszi és sertésól égett el. Junius 1 én délelőtt 10 óra kor pedig Andor János háza nádfódele lön lángok martaléka. Utóbbinál a hatóságilag fel­becsült kár 650 forint, az épület biztosítva volt. A tüzet mindkét esetnél valószínűleg gondat­lanság okozta. Osszeégett. Czikora József orosházi lakos betért a monori csárdába és bepálinkázott, s az után felült a kocsira s rá akart gyújtani. Á gyű fát azonban leejtette s az a subára, mely ülésül szolgált — esett s meggyuladt, meggyuladt subától a ruhája is. A lovak megbokrosodtak rohantak a kocsival. A kocsi is meggyuladt elégett. — Czikora József teljesen összeégett meghalt. Egész selyem, mintázott Foulardokat mé­terenként 85 krtól egész 4 frt 65 krig (mint­egy 450 külömböző árnyalatban) megrendelt egyes öltönyökre, vagy egész végekben is szállít házhoz szállítva, postabér és vámmen­tesen Henneberg G. (CS- és kir. udvari szállító) Selyemgyára Zürichben, Min­ták postafordultával küldetnek. Svájczba czim­zett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. 6. 26. 4-10. Csúz, köszvény, tagszaggatás, fejfá­jás, csipőfájdalom, hátfájdalom stb. ellen legjobb bedörszölés a Richter-féle lorpy-Pain-Expeller. Több mint 20 év óta a legtöbb csa­ládban ismeretes mint fájdalom enyhítő szer és majdnem minden gyógyszer­tárban kapható 40 és 70 krajezárért. Minthogy utánzások léteznek, ennél­fogva mindig határozottan: „Horgony-Pain-Expeller“ kérendő. 15. 10—15. G- az d á s z a t. A baromfi-kiállításokról.* Irta dr. RÁTZ ISTVÁN akadémiai tápár. I. Abban a helyzetben vagyunk, hogy a néhány nap múlva dr. Rátz István akadémiai tanár és Kormos Alfréd szerkesztése mellett megjelenő nG(tX- ddk Évkönyve“ czimü almanachból, melyet a földmivelésügyi miniszter, miután ezen évkönyv a lefolyt év gazdasági eseményeit és azok hatásait könnyen áttekinthető keretben ismerteti, a gazda kö­zönség és a gazdasági egyesületek figyelmébe aján­lotta, fenti czimü czikkét az évkönyv megjelenése előtt közölhetjük. Egy-két évtizeddel ezelőtt a baromfite nyésztés hazánkban csak abból állott, hogy min­den gazda igyekezett annyi baromfit tenyészteni, amennyire háztartásának szüksége volt s ha aztán a költés jól sikerült, akkor a felesleg piaczra ke­rült. A piaczot azonban úgy régebben mint most is, inkább a kis gazda és a földmivelo nép látta el tojással és baromfival. Az utóbbi időben azonban a baromfite­nyésztés is nagyobb figyelemben részesül s ma már kezdik belátni, hogy ez fontos és jövedel­mező ága a gazdaságnak, amely jelentékeny anyagi hasznot hajt az országnak s bizonyára még többet fog jövedelmezni akkor, ha a tenyész­tés rendszeresebbé és intenzivebbe válik. Épen azért nagyon örvendetes, hogy leg­újabban a földmivelésügyi m. kir. minisztérium figyelemben részesíti a baromfitenyésztést s a nemesebb baromfifajok meghonosítása, a gazda­sági iskolákkal kapcsolatos baromfi-pepineriák létesítése, a szárnyasok tenyésztésére és beteg­ségeire vonatkozó népszerű művek kiadása és terjesztése által igen hathatósan támogatja a ba­romfitenyésztés fejlődő ügyét. Ma azonban még messze vagyunk attól, hogy akár Angliával, akár Francziaországgal, vagy csak Németországgal is felvehessük e te­kintetben a versenyt s bizonyára sok idő fog még elmúlni, a mig olyan tiszta fajokat leszünk képesek tenyészteni, mint Anglia és olyan jöve­delmezővé fogjuk tenni baromfitenyésztésünket, mint Francziaország. Tagadhatatlan azonban, hogy az érdeklődés mindinkább növekedik a baromfitenyésztés iránt s nemcsak az országos baromfitenyésztő egyesület és a gazdasági egyesület baromfitenyésztő osz­tálya karolták fel ez ügyet, hanem a vidéki gaz­dasági egyesületek is programmra tűzték annak fejlesztését. Mindez alapos reményt nyújt arra, hogy a baromfitenyésztés rövid idő múlva egyik legfon­tosabb és legjövedelmezőbb ága lesz a gazdaság­nak, — ha megfelelő gonddal, az eddiginél több előrelátással és szakismerettel fogjuk azt művelni és fejleszteni. Csakhogy a fokozatos fejlődésnek első fel­tétele az, hogy minél szélesebb körben terjesszük azokat az ismereteket, amelyek elengedhetlenül zükségesek a rationalis baromfitenyésztéshez; de gondoskodnunk kell már most arról is, hogy azon veszélyek ellenében, amelyek a baromfite- yésztést fenyegetik, kellő időben és biztosan tudjunk védekezni. A legnagyobb és legnehezebben leküzdhető veszélyt a fertőző betegségek képezik, amelyek évenkiut óriás veszteséget okoznak s egyes vi­dékeken a baromfiállományt teljesen kipusztitják. Túlzásnak tartom ugyan azok aggodalmát, akik a szárnyasok fertőző betegségeiről azt állít­ják, hogy ellenükben védekezni egyáltalában nem lehet, de azt el kell ismernünk, hogy a sikeres védekezés nem könnyű feladat, mert a fertőző betegségek terjedését olyan sok, néha igen ki­csinyesnek és a figyelemre alig méltónak látszó körülmény segítheti elő, hogy igen nagy óvatos­ságot keli kifejtenünk minden irányban, ha meg­akarjuk oltalmazni ellenükben a tenyésztést. És e tekintetben még sokat kell tanulni a gazdaközönségnek, mert a házi állatok fertőző betegségeiről általában, de különösen a szárnya­sokat pusztító járványokról nagyon sajátságos él a tudomány mai állásával homlokegyenest ellen­kező nézetek vannak forgalomban. A lépfenéről ma már a legtöbb értelmes gazda tudja, hogy az nem a vérkészités hiányos­ságának a következménye s nem a vér rendelle­nes vegyülete, hanem a lépfenebacillusok által idéztetik elő. Á takonykórról is eléggé ismeretes, hogy azt nem a genynek a vérbe való felszívó­dása vagy az istálló rossz levegője okozza, amint azt régebben hitték, hanem egy sajátságos fer­tőző anyag. Ellenben a baromfiak között járvá­nyosán fellépő betegségekről a legtöbben még azt hiszik, hogy azoknak oka a meleg vagy ned­ves időjárásban, a rossz vizben, a meghűlésben és ezekhez hasonló mellékes körülményekben rej­lik, amelyek elősegíthetik talán némileg a beteg­ségek terjedését, de nem lehetnek azoknak elő­idéző okai sohasem. Ebből magyarázható meg aztán az is, hogy a legtöbb tenyésztő nem tud védekezni ezen ba­jok ellen. És ez nemcsak azért káros, mivel igy a baromfiállománynak nagy része pusztul el éven- kint, hanem még azért is, mert sok tenyésztő elveszíti a kedvét s félbehagyja a tenyésztést mint olyat, amely részére semmi anyagi hasznot nem hajt. Szerencsére vannak már a tenyésztők kö­zött olyanok is, akik ismerik a fertőző betegsé­gek tenyészetét s meg is védik ellenükben szár­nyasaikat. A tapasztalás azt bizonyítja, hogy a járvá­nyos betegségeket az esetek legnagyobb számá­ban az újonnan vásárolt baromfiak hurczoljak be tenyésztésekbe. És ez annál könnyebben meg­* A „Gazdák Évkönyve“ az 1892. évre, 18 iv ter­jedelemben diszkötésben jelent meg és egyletek, taninté­zetek, községek által egy forint kedvezmény áron meg­rendelhető ; a „Gazdák Évkönyve“ szerkeesztőségénél (Bu­dapest, Erzsébet-körnt 21.). esik, amennyiben ezeket legtöbbször nem szokta állatorvos megvizsgálni, annál kevésbbé hosszabb időn át megfigyelni; pedig ismeretes dolog, hogy sok tenyésztő — tisztelet a kivételeknek —nem nagyon lelkiismeretesen jár el s az a körülmény, hogy baromfiállományában valamely ragadós be­tegség uralkodik, nem képez okot arra, hogy az eladást beszüntesse. De sőt az is megtörténik, hogy épen azért bocsátják árúba a baromfiakat, mert járványos betegség pusztítja a tenyésztést, A többi állatfajokra vonatkozólag hasonló esetben törvényes intézkedések védelmezik a vevő érdekeit, azonban sajnos, a baromfiakra nézve még nincsenek ilyenek életbeléptetve. Csakis az éberség és körültekintő óvatosság mentheti meg tehát a tenyésztőket attól, hogy az ujounan szer­zett baromfiakat, amelyeket esetleg nagy áldozat árán vásárolnak meg, a legpusztítóbb betegsége­ket ne hozzák magukkal. (Befejező közlemény következik.) Körlevél az aradi kereskedelmi és iparksmarátó 1. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr ő nagyméltósága a hazai bőripar terén fennálló hiányok tanulmányozása és az éRülelt bajok or-

Next

/
Oldalképek
Tartalom