Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-04-17 / 17. szám
nem lehetséges, amivel nem akarjuk azt mondani, hogy nem is fog megtörténni, mert Békésvármegyében két évtizeddel ezelőtt tanúi voltunk annak, hogy egyes puszták nagy községekké alakíttattak, holott nem ütötték meg a törvényben előirt kellékeket (az is igaz, hogy egyik, épen ezen okból visszafejlődött pusztának.) A mostani esetnél azonban, ha a törvény betűi nem is, de úgy méltányossági mint czélszerüségi tekintetek amellett vannak, hogy a „Policzer“-féle ráta, a birtokosok többségének akarata ellenére is, Bán- falvába olvasztassék be. A telefon hálózat hovatovább terjed a varmegye területén. A hosszúfoki társulat töltésein most rakják le az Egger testvérek által szállított házalókat; a társulat különben saját rezsijében házilag késziti a távbeszélőt. Gazdasági czélokra is készül a telefon. Vésztő s Okány között Schvarcz testvérek földbirtokosok és nagybér- lök, — Rakonozás, Nagy-Bucsa és Füzes-Gyár \ mat között pedig a Blankenstein grófok készíttet1 nek tisztán gazdasági czélból telefont. Csaba városa képviselő testületé csak oly feltétel mellett bocsátkozik a méntelep építésébe, ha befektetett tőkéje 5°/u-tóli kamatot fog jövedelmezni. A Kiss István mérnök által készített terv szerint a méntelep építése 320,000 forintot igényelne. A kormánynak tehát 15—16000 forint bért kellene érte fizetnie, amire azonban alig van kilátás, és igy a méntelep felállítása nagyon kérdésessé válik. Gazdasági tudósitó. A földmivelési miniszter Tüske Béla uradalmi Írnokot az orosházi járásra nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel ruházta föl. Uj menetrend lép életbe az államvasutak összes vonalain május hó elsejével. A nagyváradgyula, s illetőleg gyula-orosházi vonalon a me netrend semmit sem változik, a budapest-aradi útvonalon is ugyanazon vonatok alig pár perez nyi időkülönbözettel fognak közlekedni. Az orosházi harmadik gyógytár felállítását a községi képviselő testület tudvalevőleg Lacsny István okleveles gyógyszerész kérvényére véle > ményezte. A napokban jött le a belügyminisztériumtól Kristófy Dezső kérvénye, melyben szin tén kéri Orosházán a harmadik gyógytárat. Eljegyzés. Palotás József törekvő fiatal épi tész, eljegyezte Scher Konrád építőmester pol gártársunknak kedves és bájos leányát Emmát, Az ifjú jegyesek fogadják őszinte szerencsekivá- natunkat. Házasság. Novak Antal pénzügyigazgatóság számtiszt, folyó hó 18-án vezette oltárhoz Nagy- Károlybau bájos aráját Mártonfy Pannát. Ad ifjú házaspár fogadja őszinte szerencsekivá- natunkat. Orosháza község folyó hó 20-dikán tartott képviseleti közgyűlésén előterjesztett a pénzügy igazgatóság megkeresése, ha vajon hajlandó-e a község egy ott létesítendő kir. adóhivatal részére szükséges helyiséget (3 szoba s 1 fáskamara) in gyen átengedni. A képviselőtestület, amely pedig több Ízben kérelmezte a kir. adóhivatalt, az elöljáróság indítványára, most határozatilag kimondta hogy az adóhivatal czéljára ingyen helyiséget nem ád. Ha a község eme elhatározása mellett marad, alig hisszük, hogy egyhamar adóhivatalt kapjon. — Ugyanezen közgyűlésen Székács 1st ván, mint a kaszárnya épités ügyében kiküldött bizottság elnöke jelentette, hogy a honvédelmi minisztériumnál tett puhatoló kérdéseire, vájjon számíthat e Orosháza egy század lovasság, avagy egy zászlóalj, esetleg egy század gyalogság állandó elhelyezésére, azon választ Dyerte, hogy állandó katonaságot nem kaphatnak, mert annyi már a kaszárnya, hogy a hadügyi kormány ezeket sem tudja kellően katonasággal ellátni. Eme jelentésre a közgyűlés kimondotta, hogy a kaszárnya építését elejti, a most ott levő katonaság "N elvitelét pedig kérelmezni fogja. Trachoma. Az új laktanyában, illetőleg annak ősz óta használatban levő részében szem- , esés kötőhártya lob ütött ki a legénység között. A trachomát egy, Nagyváradról jött honvéd im- pertálta a laktanyába, s arról ragadt a megfelelő szoba csaknem összes legénységére. A pa rancsnokság a veszedelmes ragály elfojtására előirt intézkedéseket megtette, a megbetegült legénység kórházban ápoltatik. Békésen az ujonczállitás tegnap fejeztetett be kielégítő eredménnyel, mely azonban a többi járásokhoz viszonyítva, a vármegyében leggyengébb. A 912 ösazeirt hadköteles közül besoroz- tatott a közös hadseregbe s póttartalékba 178. fegyverképtelennek találtatott 190, felülvizsgálatra küldetett 17 egyén, E héten az orosházi járásban lesz sorozás. Dr. Karácsony János lelkész, régész és művelődés történelmi társulatunk jeles főtitkára három hét óta Rómában van, hol is a Vatikán „ most mégnyilt régiségtárában hazai történeti műnkre vonatkozó kutatásokat tesz és pedig, v/ mint egy lapunk szerkesztőjéhez intézett levelei ben örömmel írja, valóságos történelmi kincsekre^ bukkant. Római tartózkodása két hónapra fog terjedni. Csabán a műkedvelői előadás kedden este anyagilag és szellemileg egyaránt igen szépen sikerült. A színház zsúfolásig megtelt, úgy hogy előadást nyolez nappal megelőzőleg nem lehetett jegyet kapni. Az előadás tiszta jövedelme 300 forinton felüli. Úgy hallani, hogy — más műsorral — a műkedvelői előadást megismétlik. Április szeszélye túlságos kellemetlen módon bánik el velünk. Napok óta olyan hideg és metsző északi szél van, mely november végén is számot tenne, a márcziusbau levetett téli kabátok és bundák újra divatba jöttek, magánházakban és hivatali helyiségekben a tüzelés sürgős póthiteli szükségletté vált. A várva várt és szerdán délután beköszöntött esőnek sem tudunk őrülni, pedig igazán égető szükség volt rá és valóságos áldás lett volna, ha vele együtt a hideg t is nem áll be. — Egiháború áprilisban. F. hó 19 én roppant dörgés és villámlás ijesztette meg a körös- ladányi határban, a perjési pusztán szántó-vető földmives embereket. Éppen kukoricza alá szántottak, midőn egy vakító villámsugár az urasági béresek közé csapott, kik közül kettő azonnal a földre rogyott. Az ezt követő siketitő dörejre nemcsak az eszméletnél maradt emberek, hanem az ekébe fogott ökrök is roppant megijedtek; s mig a béresek két elalélt társuk élesztgetésével voltak elfoglalva, a megriadt állatok a majorba futottak, hol váratlan megérkezésük szintén nagy ijedelmet idézett elő. Szerencsére a földre suj tott két embernek komolyabb baja nem történt s a szédüié8 elmúltával tovább folytathatták muukájukat. Bravour menet. Még a múlt hó végén tör tént, mikor a Csabán állomásozó 101-dik ezred negyedik zászlóalja egyik nap Csabáról Apáczára 56 kilométer hosszú menetgyakorlatot tett, más nap pedig Csabáról Gyulára és vissza 34 kilo métert gyalogoltak, hogy a tisztikar egyik tagja Mayer Ágost hadnagy fogadást ajánlt, hogy képes a Vészéi hídtól a csabai körgátig, mi kö ülbelől négy kilométer távolságra van egymás tói, futni. A fogadás meglett s Mayer hadnagy könnyen megnyerte azt és oly gyorsan futott, hogy az őt lóháton követő tiszttel ügetve egyszerre ért a czélponthoz; — a futást fel se vette, mert képes volt még egyhuzamban 600 point carambolt játszani. Halálozás. A város egyik régi polgára Na- schitz Simon hunyt el hosszas betegség után f. hó 19-én. A boldogult 71 évet élt és halálát öz vegyén kívül 8 gyermeke s kiterjedt rokonság szívből fájlalja.. Temetése csütörtökön délután volt nagy részvét mellett. — A halottas háznál Bródy Samu izr. tanító mondott megható szép gyászbeszédet. Legyen a föld könnyű hamvainak. Halálozás. Gremsperger Lipót orosházi kir, járásbirósági Írnok, folyó hó 22-én hosszas, súlyos betegség után meghalt. A boldogult 28 éves fiatal ember volt, szerény, rokonszenves modorú pontos hivatalnok, kinek halálát rokonain kívül gén nagy baráti kör is őszintén fájlalja. Tente tese tegnap délután volt. Nyugodjék békében. Felakasztotta magát nagypénteken hajnal ban Orosházán Kovács Jánosné, szül. Zsiga Ju dit. A szegény asszony négy óv óta betegeskedett s nyolez hó óta ágyban fekvő beteg volt Az ajtó kilincsére akasztotta magát s mire férje észrevette, már halva volt. Agyonlőtte a feleségét. Csat Gábor jómódú gyomai lakost elhagyta a felesége Márta, Csoutos István turkevei parasztgazda leánya. Férje több szőr felszól)itotta, hogy váljanak el törvényesen, de a menyecske mindig elutasította, sőt legújabban port is akasztott az ura nyakába 25 forint havi tartásdijért. Csatot a sok huza-vona teljesen elkeserítette s e hó 15-dikén egyenesen azzal a szándékkal ment Turkevére, hogy megöli a feleségét, ki ott lakott a szüleinél. Puska volt vele a már e6te ott ólálkodott a ház mellett, hogy belőhessen az ablakon. A ház alatt töltötte az egész éjszakát s megleste mig a háznép fölébred Hajnali 3 órakor Csatné míg az ablakról elhúzta a függönyt, a lesben álló ember belőtt és jól talált j felesége holtan rogyott össze. A gyilkos visszament Gyomára, hol jelentkezett a hatóságnál, letartóztatván, a kisújszállási járásbiró- birósághoz kísértetett. „Ezúttal a negyvennyolcz győzött“ hirdették nagy elégültséggel ünnep másodnapján földész polgártársaink közül azok, akik Jámbor Jánossal szemben Rozsos István jelöltségét támogatták, nem ugyan képviselő, — hanem ami annál semmivel sem kisebb érdeklődést keltő dolog: a galbácsf \kerti csordás választásnál. Akik az ilyen csordás választási kortes mozgalmakat figyelmükre mól tátják, azok tudják, hogy az felér egy követvá lasztással; az ökörjárási vagy pláne rétcsősz választás pedig határozottan dúrja a követtételt. A galbácskerti-csordás tételnél is két erős párt állott egymással szemben. Akik a Csatár jelöltségében megtudtak egymással egyezni, ezúttal erősen megvoltak hasonolva. Egyiknek „Jámbor“ másiknak „Rozsos*. A „Jámbor-ok elbuktak (a „jámbor“-ok megszokott sorsa) mindössze 29-re vitték, a diadalmas Rozsos párt 48 főből állott, mert tudvalevőleg névszerinti szavazásra ment a dolog ée igy történt, hogy ezúttal „a negyvennyolcz győzött.“ A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint Szarvason a roncsoló toroklob megszűnt. A Rohos- ka-féle tanodában a beszüntetett oktatást újra megkezdték. A Magyar-franczia biztositó részvény-társaság, Beniczky Ferencz ur ő Nagyméltósága elnöklete alatt folyó évi április hó 16-án tartá rendes közgyűlését. Az előterjesztett igazgatósági jelentésből a következő figyelemreméltó adatokat idézzük: A tűzbiztositási üzletben a dij- és illeték bevételek 4.083,248 forintot; a jégbizto- sitási üzletben 403,155 forintot, a balesetbiztosítási üzletben 49,180 forintot és az életbiztosítási üzletben 746,824 forintot tettek. Az összes díjbevétel volt volt 5.282,407 forint. Valamennyi ágazatban kiadatott, mint viszontbiztosítási dij 1.578,826 forint; károkért fizettetett, a tűzbiztositási üzletben 1.927,069 forint, a jégbiztositási üzletben 406,619 forint, baleset biztosítási üzlet ben 6,616 forint, az életbiztosítási üzletben 213,005 forint, összesen 2.553,309 forint. A társaság bevételei az intézeti házak jövedelméből, kamatokból, az értékpapírok nyereségéből és különféle jövedelmekből 272,182 forintot tettek; az intézet tartalékainak összege 5.111,581 forintra emelkedett. A dij kötelez véuy-tárcza 7.554,261 forintot tartalmaz. Az életbiztosítások tőkében és jára dékokban 18.773,835 forintot képviselnek. A társaság fennállása óta kártérítésekért több mint 54 millió forintot fizetett készpénzben. A 65,003 forintot tevő nyereség nem lesz kiosztva, hanem 17,760 forint a kétes követelések 50,000 forintra emelésére, továbbá 18,312 forint a tőke tartalék 170,000 forint emelésére fordittatik és 28,930 5. 6. 7. 8. 9 10. 1 2. 3. érint uj számlára átvitetik. A társaság biztosi-Ide éki alapjai 6.860,519 forint 29 krt tesznek. Alté .özgyűlés elé terjesztett jelentésből és zárszá-| nádasokból megelégedéssel konstatáljuk, hogyl ízen hazai intézet üzlete folyton örvendetesen ejlődik és terjed, és hogy a szolid és takarékos^“ izletkezelés jövőben bizonyára még fényesebblsz sredményeket, fog felmutatni. 91. i._i I» Btá-Ceiá.. Iki Mindazon ösmerőseim, barátaim, kiktől el-lfc ávozásom alkalmával személyesen búcsút nemi vehettem, fogadják ez utón búcsú üdvözletemet.! Gyula, 1892. április 22. Weinstein Márk. | Törvényszéki csarnok. Az orosházai munkás-zavargások. Épen a| május elsejére való készülődések közepette ját-| szodik le a tavalyi alföldi munkás zavargások! utolsó fejezete a kúria előtt. A battonyai és csa-| bai zavargások tettesei, mintegy ötvenen, már a|| fegyház, illetve börtön lakói, és súlyos, négy é.v-ljj tői 1 hóig tartó szabadság vesztés-büntetéssel la-|c koltak tetteikért. A kúria negyedik büntetőtanácsaf* Tóth Lőrincz elnöklete alatt f. hó 22-én foglal-|l kozott az orosházai zavargás bünpörével. iVaoi/|< Sándor kúriai biro ismertette két egész napon átj] a bünpör iratait, a vizsgálati és végtárgyalási |j jegyzőkönyveket, valamint az alsó bíróságok ité-li létéit. A törvényszék előtt ötvenegy vádlott állott,|l akik közül azonban csak harmineznégyet Ítéltek! el, köztük a főkolompos Morócz István, aki ha-| tóság elleni erőszakkal is volt vádolva Hajdu\ Györgygyel egyetemben. Moróczot a törvényszék köt és fél évre Ítélte el, társait pedig két—két és| fél évi börtöntől kezdve a zavargásban való rész-| vétel mértéke szerint. A legkisebb büntetés egy| havi börtön volt A nagyváradi kir. ítélőtábla aj büntetéseket részben már mérsékelte I ma délelőtt a kir. kúria újabban leszállította a büntetést a számos enyhitő körülményre és különösen arra való tekintettel, hogy a vádlottak legnagyobb része a szellemi fejlettségnek nagyon alacsony fo kán áll, a cselekménynek bűnös voltát felfogni alig képes. A kúria által megállapított büntetés legnagyobbja kilencz hónap s a legtöbb vádlott ennél kisebb büntetést kapott. közgazdaság. Felhívás tengeritermelési kísérletek 1 tételére. A m.-óvári m. kir. gazdásági akadémiával kapcsolatos növénytermelési kisérleti állomásnak egyik feladata a mezőgazdákkal szövetkezve, egyes kultur-növényfajták értékét az ország különböző részeiben kipróbálni, hogy ahol azok az eddig termelt fajtáknál jobbnak bizonyulnak, azl Uető vidéken meghonosittassanak és termelésük általánossá tétessék. A jelen évben az állomás a cinquantino, pignoletto, fiorentini, a prairie királyné és a golden beauty tengerifélékkel óhajtana minél több helyen kisérletet tenni. Azzal a kéréssel fordulok ez okból a t. gazdaközönséghez: szíveskedjenek minél számosabban a kísérletekben résztvenni és ezen szándékukat az állomással mihamarább tudatni, — megjelölvén azt a fajtát, a melylyel kisérletet tenni óhajtanak, hogy a szükséges vetőmag idejében megküldhető legyen. A kísérletekre vonatkozólag megjegyeztetik, hogy az állomás a magot ingyen adja; a kisérlettevő tartozik azonban, ha nála a kísérlet beválnék, — azon osetre, ha az állomás azt kívánná, ugyanannyi magot, mint amennyit az állomás küldött, ingyen visszaszolgáltatni. A kísérlet oly módon hajtandó végre, hogy valamely táblából, melybe különben is tengeri kerül, kihaBittatik két egyforma nagyságú, lehetőleg egyholdas parczella; az egyik holdon a gazdaságban eddig termelt tengeriféle termesz- tetik a szokott módon, a másikon az állomás ál- tál kívánt sortávolra vetve. Ha több tengerivel tétetik kisérlet, a parczellák száma természetesen ezek arányában növekednék. A kísérletre kiválasztott tengerifélék a gazdaságban szokásos mivelésben részesülnének. — Miuden parczella termése külön-külön töretik le, és hogy az eltartás, terméslemérés nagy nehézséget ne okozzon, legczélszerübb a tengerit a csőlevelekkel együtt törni le, azután megfosztani, koszorúba kötni és valamely szellős helyen kiszáradni hagyni. Oeczember—január hónapokban a tengeri a koszorúkról letöretik, meghatározta- tik először a csöves, majd a lemorzsolt tengeri termésmennyisége. Az adatok bevezettetnek az állomás által küldendő rovatos ívbe és ez megküldetik az állomásnak. Az egyes tengerifélékről tájékoztatás czél- jából még a következőket tudatom : A cinquantino és a pignoletto kemény tengerifélék s ezért oda, ahol a tengerit sertésele- ségül termelik, nem való, lisztjük azonban szebb és kiadóbb, mint a puha tengeriféléké, ezért pia- czi áruk rendesen nagyobb is. A cinquantino korai tengeriféle, ezért első sorban oda való, ahol akár a kiima, akár a talaj sekély volta, könnyű kiszáradása ily tengeriféle termesztését teszi indokolttá. A pignoletto közepes érésű, mélyebb rétegű ;alajt kíván, mint a cinquantino. A fiorentini puhább tengeri az előbbieknél, e valamivel keményebb a közönséges magyar sngerinél. Közepes érésű, bőtermő fajta. A prairie királynéja és a golden beauty ten- éri a lófogu tengerik közé tartoznak, tehát maguk első sorban sertéseleségül való, magasra növő záruk miatt csalamádétermesztésre is kedvelik. H első közepes, az utóbbi későérésü 1 ezért in- :ább csak az Alföld délibb részének jóminőségü öldjeibe való. A m.-óvári gazdasági akadémiával kapcsolatos növénytermelési kisérleti állomás. Cserháti Sándor. Irodalom. Előjegyzési felhívás a „Tűzoltói Vezérfonal“ czimű szakkönyvre. A tűzoltói intézmény hosszas mellőzés és kicsinylés után immár évről-évre nagyobb tért hódit magának. Alig van jelentékenyebb községünk, a mely szervezett tűzoltósággal nem bírna. A nemes ügy élén hazánk rajogva szeretett Fő- herczege áll, kinek szavai szerint: „a tűzoltás jegy neme a sportnak, ha ugyan magasztos czélja megengedné e névvel illetni, — épen nemzeti és államvagyoni, emberbaráti és hazafiui szempontból oly fontos, hogy több érdeklődést követelhetne, mint a milyenben részesül.“ Újabb időiben a kormány is támogatja ez intézményt, fazonban sajnos, ide vágó rendeletéi a törvény- I hatóságok által nem a legnagyobb erélylyel haj- hatnak végre, a budapesti önk. tűzóltó testület I évenként szaktanfolyamot rendez, honnan szak- I képzett tisztek és altisztek kerülnek ki. A kö- Izönség látva a felmutatott eredményt, idenke- Idéséből hova tovább vészit, az intézményt meg- I kedveli, pártolja és a tűzoltóit illetett gúnyos ^megjegyzések helyét elismerő nyilatkozatok vált- ■Jják fel. Ily körülmények között nagyon termé- ’Iszetes, hogy a tűzoltászat irodalma is — mely leddigelé hazánkban csecsemő korát élte — kezd >|erősödni, lábra kapni és a szerényen meghúzó- *|dott csemete, sudár fává igyekszik kinőni magát. A gyakorlat megtanított arra, hogy a passió- nátus tűzoltó csak úgy lehet igazán hasznos tagja egy testületnek, ha jó akarata mellett gyakorlati ismerete az elméletivel párosul. Ezen meggyőződésem indított arra, hogy oly kézi könyvet adjak bajtársaim kezébe, a melyből — kathete- ticus módszerénél fogva is — egy kis jó akarattal, rövid idő alatt elsajátítja a szükséges lismereteket. A «Tűzoltói vezérfonal« tartalma. I. Rész. 1. Tűzoltói szerek ismertetése. 2. Oltó szerek. Bontó szerek. Mentő szerek. 3. Rendgyakorlatok a század alakításig. 4. Sorfal alakitás. Szerfel állítási alakzatok. Mászó gyakorlat. Szivattyú gyakorlat. Szerkocsi. Hogy bánjunk a szivattyúval ? Hogy bánjunk a tömlővel? II. Tűzoltói taktika. Elemi és különös. Tűz solgálat. Felkészülés. Riadók. Indulás. Menetelés. Megérkezés. Visszaszerelés. Elvonulás. 4. Tüzek támadása. 5. Csővezetés. 6. Tüzek osztályozása. 7. Kémény tűz, szoba-, bolti-, raktártűs, gázömlések, bányaégés, hajóégés, padlástűz. 8. Nyílt füzekről. 9. Kazal-tűz, tető-tűz, istálló-, csűr-, pajta-, templom-, torony-tűz, gyár-, színházégések, kaza- los növények, trágya, szemét és zsiradékok égése. III. Mentések. I. Emberek, állatok és tárgyak mentése. IV. Első segély a balesetnél. V. Tűzrendészeti kormányrendeletek. VI. Az egyenruha és felszerelés tisztítási módja. Az előjegyzéseket — hogy a nyomtatandó példányok száma iránt tájékozva lehessek— f. é. május hó 15 ig kérem beküldeni. Gyulán, 1892. április 20. Chriszto Miklósa képesített tűzoltó tiszt, _ a „Gyulai önkéntes tűzoltó testület-1 és a városi hivatásos tűzoltóság főparancsnoka. A legszebb húsvéti ajándék volt az, a mivel a Hevesi József és Karczag Vilmos szerkesztésében megjelenő »Magyar Géniusz« szolgált előfizetőinek. A húsvéti szám ugyanis olyan pompával jelent meg, a milyenben még magyar lap sohasem, s a minőt külföldi hasonló vállalatoknál is csak ritkán láthatunk.. — Meglepően szép már maga a színes czimlap, de a mit a színes szöveg-illusztrácziók és a 15 színben nyomott műmellóklet nyújt, az felülmúl minden várakozást. Ez ünnepi szám kiállítása szakértők állítása szerint is, de mint velünk a »Magyar Géniusz kiadóhivatala közli, négyezer forintba került. — A fővárosi sajtó egyhangúlag nagy lelkesedéssel irt e lapról, mely most már könnyű szerrel ki fogja szorítani a hasonló külföldi vállalatokat. — A húsvéti szám megjelenése alkalmából a »Magyar Géniusz« szerkesztősége a következő felhívással fordul a közönséghez. Megerősödve, megizmosodva, haladunk immár a magunk elé tűzött czól fele, hogy olvasóinknak gazdag tartalmú, díszes kiállítású, — minden tekintetben magas niveaun álló lapot adjunk, mely egyrészt szórakoztasson és tanítson, másrészt az ízlést fejleszsze s a nevezetesebb eseményeket művészi kivitelű rajzokban örökösitse meg. Ama rövid idő alatt, hogy a
