Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-07-03 / 28. szám
h) hány rendőri vizsgálat teljesittetett éli és hullán, hány törvényszéki vizsgálat eszközöl tetett könnyű, súlyos vagy életveszélyes testi sértés esetében ? i) a köztisztaság kellően ellenőriztetett nincs-e e téren mulasztás P k) szaporodott-e vagy fogyott a trachoma betegek létszáma mennyivel szaporodott, vagy mennyivel fogyott P A vármegye főorvosa ezen adatok alapja teszi meg a közigazgatási bizottság üléseiben szokott havi előterjesztését. II. A 7 óven aluli gyermekek gyógyításáról. Az 1876. évi XIY. t.-cz. 20., 21. §§ ai szülők és gyámok e téren való kötelességét el rendelvén a törvény szellemében szükséges to vábbi hatósági intézkedések következőkben álla pittatnak meg: A | óvon aluli beteg gyermeknek az orvos nál egy Ízben történő bemutatása rendszeres gyógykezelésnek nem tekintetik s igy a mulasz tás következményoi alul leendő felmentésre jog czimet nem ad. .1 A szülők és gondnokok, midőn gyermekei két vagy a gondozásukra bízottakat az orvosnál bemutatják a törvényes következmények terhe alatt tartoznak magukat az orvos további utasi tásához tartani. A halottkémek, vagy halottkémi szolgálatot teljesítő orvosok tartoznak a III. sz. minta ki állításánál megjelölni a gyermek életkora s í halált okozó betegség mellett ez utóbbinak tar tárnát. , A községek a halott vizsgáló orvosok, vagy halottkómek által esetről-esetre beterjesztett halottkémi jelentések alapján minden hónap végével a község területén a 7 éven aluli gyermekek gyógykezelését illető mulasztásokról az első-fokú egészségügyi hatósághoz jelentést tesznek. Gyula város polgármestere s a járások fó- szolgabirái minden évnegyed elteltével kötelesek a vármegye alispánjához jelentest tenni arroll hogy Gyula városa s illetőleg a járásbeli összes községek területén hány esetben mulasztatott el a 7 éven aluli gyermekek gyógykezelése, hány esetben történt elmarasztalás és bírságolás, hány felmentés s hány eset nem volt elintézhető. A vármegye alispánja a közigazgatási bizottságnak erről minden évnegyed után következő hóban tartandó bizottsági ülésen jelentést tesz, az adatokat pedig a statistikai kimutatások szerkesztésénél leendő felhasználás végett évnegyedenként a vármegye főorvosának kiadja. III. A szoptatásra kiadott csecsemők és ápolásra kiadott kisdedek gondozásáról. A községek elöljáróinak s a városi rendőrségnek a szoptatásra kiadott csecsemők s d'ajka- ságra kiadott kisdedek gondozása s azoknak felügyelete egyik fontos kötelességét képezi. Ebből kifolyólag az elöljáróság, vagy rendőrség könyvet vezet. E könyvnek következő rovatokkal kell bírnia: a) folyó szám, b) a vállalkozónő neve és család állapota, o) az engedély szoptatásra vagy dajkálásra adatott-e meg, d) a csecsemő vagy kisded neme, neve, életkora, vallása, községi illetősége és szülőinek neve, e) az elhelyezés megszűntének ideje és oka, f) észrevételek. Ha valamely nő csecsemőt, vagy kisdedet szoptatásra vagy dajkalálásra óhajt, mindenek előtt magát orvosi vizsgálatnak alá vetni köteles. tottam el, hány füzetet téptem össze akkor, haragomban s szégyenletemben. — Éreztetted is velem. Három napig nem fogadtad a köszönésemet. — No de haladjunk gyorsabban s ugorjunk át egy óvet. Ez alatt Magda megnőtt, kis lányos idomai kezdtek telni, gömbölyödni. Arcza rózsásabb, szeme csillogóbb s ha lehet, még hamisabb lett. Hullámos szőke haja csintalan fürtöcskékben omlott alá gyöngéd vál- laira, s mint dicskoszorú, övezte bájos arczát. A nő pirulva, pajkosan fenyegeti meg férjét. Ákos folytatja: — Jó magam immár nagy diák, VIII-ad- beli gymnasista voltam, s mint ilyen, kezdtem komolyan gondolkozni és — komolyan beleszerettem Magdusba. »■ — A majális jő, úgy e? — Honnan tudja azt maga kis Mókus? Ezt a napot ünneppé kellene tenni, kis fele ség, mert a majális nélkül talán ma sem lennénk együtt. — Izgalmas napok voltak azok. Előttem all minden részlete : a mint /elmerült a terv, a mint a boldogult Várszélyi bácsi, az igazgató kimondta, hogy : legyen. A rendezőség megalakulása, az alkudozások a fürdő bérlőjével, a platánok alatti gyönyörű tér feldíszí tésére, a meghívások, a kivonulás, az ebéd, a toasztok. Aztán a gyönyörű hölgykoszorú — kis lánykák fogadása a vasútnál; a zene, s táncz, az első csárdás s végül — a bemutatás — Jaj, milyen elfogult, milyen szegletes voltál, alig állhattam, hogy ne nevessek. Pedig szerettelek. S hogy bebizonyítsa, menynyire szerette akkor, összevissza csókolja férje arczat' Heczler Gyula. (Vége köv.) □? su n. vl g* 3T_ Pályázat Intézkedések a meleg ellen. A meleg időszak ■ beálltával a belügyminiszter, mint minden évben, Ifelhívja körrendeletileg Békésvármegye törvény* (hatóságát, hogy a közegészségügyi intézkedéseket [legszélesebb körben foganatosítsa. Különösen a [levegőnek és talajnak minden fertőzéstől való [megóvása, jó ivóvíz nyerése, a kutak tisztán tar Itása, a táp- és élelmiszerek és élvezeti czikkek tekintetében szigorú egészség rendőri felügyeletet gyakoroljon ; a vágóhidak, vendéglők, korcsmák és középületek tisztán tartása iránt erélyesen intézkedjék és intézkedéseinek foganatosítását ellenőrizze. A nyári vásár, mely e hét folyamán veszi kezdetét, mint mindig úgy ozúttal is a legszorgosabb mezei munka idejére esik, mely körülmény azonban nem mindig akadályozza, bogy nagy érdeklődés tanúskodjék iránta, sőt az is akárhányszor megesett, hogy a közönségesen ^/wtó“ jelzővel nevezett vásár nagyobb forgalmú volt a többinél. Hogy ezúttal is ilyennek bizonyuljon, azt alig hisszük, legalább a kilátások nem adnak alapot ilyen feltevésre. A sertés felhajtás nem ígérkezik nagynak, a szarvasmarha még kevésbé, nagyobb forgalmú csupán a lóvásár lehet, mely épen nyomtatás küszöbére esik. A vásári napok egyébkint következők : szerdán, julius 13-án sertés, csütörtökön, 14-én ürü, •pénteken, 15-én szarvasmarha, szombaton, 16-ikán ló, szerszámfa s gazdasági iparczikkek, vasárnap, 17-én belső vásár. Aratás kezdete, s illetőleg az aratásról szóló múlt heti részletes tudósításunk óta az időjárás íllandóan száraz, szeles, szóval a rendkívül szorgos munkára nézve a lehető legkedvezőbb volt. Talán eme kedvező körülménynek tudható be, íogy a gazdaközönség és a munkások körében íz aratás közvetlen küszöbén, vagyis junius utolsó lapjaiban keletkezett pánik oszló félben van, ragy azt legalább is nyugodtabb felfogás váltotta él. Mindenesetre sajnos tény marad, hogy he- yenkint, ahol a pásztásan járt köd sűrűbben rakodott le, a búza termés annyira megsemmisült, íogy a magot sem adja meg. De ez — ismétel- , ük — a legritkább helyen fordul elő ; a most dbírálható, noha véglegesnek még mindig nem nondható eredmény az, hogy a rendkívül kitűnőnek ígérkezett búza termésnek átlag a fele pusz- : ült el, de ami megmaradt, az mégis annyi, hogy látran applikálható rá a |közép termés“ jelzője. 3gyes birtokokat sőt gazdákat illetőleg is azon- ' ián erős hullámzással. Amit lapunk múlt heti ‘ zámában is jeleztünk, azt ezúttal is mondhatjuk, ! ogy t. i. vannak dűlők, melyeket a köd egyáta- 1 alán nem, vagy csak igen kis mértékben káro- ] itott; ezen dűlőkben levő földek minőségileg 1 s mennyiségileg egyaránt jobb termést adnak a avalyinál. A pénteki hetipiaczon volt már búza t átható, e héten pedig a kis gazdák tetemes része, i íegkezdi e nyomtatást. Ezeknek most már ka Ipóra jönne az eső, hogy szérűt könnyebben ké szőhessenek, amellett az eső tengerire s vetemé- lnyekre is hasznos volna, anélkül hogy az ara- Itásnak most már ártalmára lenne. Nagyobb gazdaságokban e bétán próba oséplések is lesznek. JA hegyi vidékekről, különösen Belényes tájáról egész munkás karaván jött a Vármegyébe 1 igy munkás kezekben nem volt, ezentúl pedig még kevésbé lesz hiány. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a tavalyi munkásmozgalmaknak semmi káros és veszélyes reminisczencziája nem maradt, vagy legalább nem nyilvánult, mint ama körülmény, hogy gazdák és munkások között sokkal- kevesebb differenczia merült fel aratás folyama alatt, mint más években, amidőn a termés eny nyíre meghibásodott volt. Meghívó. Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat az 1892, évi julius hó 20-án d. e. 10\ \órakor saját helyiségében rendkívüli közgyűlést; ezt megelőzőleg délelőtt 9 órakor igazgató vá- llasztmányi ülést tart, molyre az érdekeltség, illetve választmányi tagok tisztelettel megliivat- nak. Tárgysorozat: 1. Zöldy János társ. elnök helyébe választandó elnök választására határnap kitűzése és az elhunyt elnök családja részere a mortalenak megállapítása iránti intézkedés. 2. A nagy mélt. földmivelésügyi m. kir. miniszter úrnak 31,934—V./15.-—1892. sz. rendeleté, mely szerint a társulat 1892. évi költségvetését jóváhagyja és a 200,000 frt új kölcsön felvételét engedélyezi. 3. A társulatnak közérdekű jelleggel való felruházása iránti intézkedés. 4 Habinay Pál társ. mérnöknek szabadságolása és a collaudationalis és egyéb ha- laszthatlan sürgős múnkálatok eszközlése tekintetéből egy szakértő egyénnek alkalmazása iránti elnöki intézkedésnek jóváhagyás végetti bejelentése. 5. Ugyanannak az előlegként adott összegnek mikénti visszafizetése iránt társ. elnök által történt intézkedésnek jóváhagyás végetti bejelentése. 6. A számvizsgáló bizottságnak a 32/1892. sz. igazgató választmányi határozat értelmében módosított jelentése a társulat 1891. évi számadás megvizsgálásáról; ennek kapcsán a társ. igazgatónak és a volt társ. pénztárnoknak a nehézményeket eloszlató jelentésük. 7. A társulati pénztárnak átadása, illetve átvételéről felvett jegyzőkönyv előterjesztése. 8. A nagy- mélt. földmivelésügyi m. kir. miniszter úrnak 24,709—V./15.—1892. sz. rendelete a telekkönyvi betétek szerkesztése tekintetéből foganatosított azonosítási eljáráshoz megkeresés esetén a társulatok műszaki közegeinek kirendelése tárgyában. 9. A tiszavölgyi-társulat központi bizottságának 1892. évi május hó 3-án tartott üléséről felvett jegyzőkönyv előterjesztése. 10. Folyó ügyek, időközben érkező tárgyak és ne- taláni indítványok. Gyula, 1892. julius hó 3-án. \Keller Imre, társ. alelnök. A fegyelmi választmány, Reiszig Ede főispán elnöklete alatt f. hó 4. és 5-ón két hosszú napon át tárgyalta újra a Viskovics-féle sikkasztásból felmerült fegyelmi ügyet, melynek utolsó phasisa, hogy Hofmann Mihály közig. biz. tag igen terjedelmes és beható pótvizsgálatot tartott és Oláh György t. ügyész nagy tanulmányra való szépen megokolt indítványt terjesztett elő. A fegyelmi I választmány azonban a már idestova métermá raiyazai az aradvárosi keresk. akadémiánál egy tandíjmentes alapítványi helyre. Az aradi keresk. és iparkamara az aradvárosi keresk. akadémiánál rendelkezésére állé és tandíjmentes oktatást biztositó alapítványi helyre ezennel pályázatot hirdet. Pályázhatnak ezúttal békésmegyei szegénysorsu kereskedők és iparosok fiai, kik a gymnasium, reál- vagy polgári-iskola IV. osztályát jó sikerrel végezték, vagy a múlt tanévben már valamely középke reskedelmi iskola vagy kereskedelmi akadémia első vagy második osztályába jártak. Az iskolai bizonyitványnyal felszerelt és a mennyiben szegénységi bizonyítvány nem mellékeltetik, 50 kros bélyeggel ellátott kérvények a kamarai elnökséghez czimezve f. évi julius hó 31-ig a kamarai irodához (Aradon templom-utczai Minorita palota I. emelet) küldendők he, később beérkező folyamodványok figyelembe nem vétetnek. Aradon, 1892. julius hó 4. Az aradi kereskedelmi és iparkamara: Grünwald Ferencz, Dr. Marschall Lajos, elnök. m titkár. A „Magyarországi központi Fröbel nöegylet“ gyermekkertósznő képző-intézetében az 1892/3, tanévben az előadások folyó év szeptember első napjaiban veszis kezdetüket, miért is mindazok, kik magukat gyermekkertésznőkké kiképezni s ekkép tiszteletreméltó állásra s/.ert tenni óhajtanak, felhivatnak, hogy folyamodványaikat f. é. augusztushó 30-áig az egylet iskolaügyi bizottságának elnökénél, losenzweig-Saphir Sarolta urhölgynél (lakik Margitsziget, nagy szálloda 237 sz.) vagy pedig Péterfy Sándor urnái, az intézet igazgatójánál (lakik: VIL, Damjanich- utcza 3. sz.) nyújtsák be. A felvétel feltételei: 1. betöltött 15-ik korév ; 2. egészséges testilkat; 3. fedhetlen előélet; 4. gyermekek iránti szeretet; 5 a magyar nyelv bírása szobán es irasban; 6. tartoznak négy elemi és két polgári itkolai osztály, esetleg hat elemi osztály bevégzését tanusitó bizonyítvány, es kereszt-, illetőleg születési levél bemutatása mellett, felvételi vizsginak is alávetni magukat. A gyermekkertésznőképző-tanfolyam két évig tart. A növendékek kSrétel nélkül díjtalan tanításban részesittetnek é a taneszközökkel is az egylet költségén láttatlak el, étkezés, ruházat és lákásról maguk gondosodnak. Budapest, 1892. Az elnökség. Hírek. , A közigazgatási bzottság, julius havi rendes ülését, folyó hó 11-ke helyett, 18-án fogja tartani. . \ zsára terjedő vizsgálati anyagot sem tartotta min- den tényre nézve kimerítőnek (amint ogy az ügyet soha sem fogják minden oldalról megvilágítani tudni, | némely mellék körülményre nézve pótvizsgálatot rendelt el. A csabai laktanya. A belügyminiszter a vármegyének abbeli határozatát, hogy a csa ai katonai laktanya építéséhez a katonai beszállá- solási alapból 25 esztendőn át évi 8000 forinttal hozzájárúl, jóllehet — úgymond a belügyminiszter — a vármegyére nézve előnyösebb lett volna, ha a laktanyát maga építteti, mindazonáltal tekin tettel ezen laktanya szükséges voltára, valamint arra is, hogy ezen határozat ellen ^ felfolyamodas nem adatott be, a maga részéről is jóváhagyta. A miniszter leiratának tenoija fényesen bizonyítja az eme kérdésben elfoglalt álláspontunk tárgyilagosságát és igazságát. Ötvenezer és —■ harmjnez forint. A létesítendő gymnasium alaptőkéje nem valami erős tempóban ugyan, de íme mégis gyarapszik. Egy valaki, a pénzügyigazgatósághoz beadott' »igazságos“ és „méltányos“ kérvényét még erősebben „rgumentálandó, nagyobb bizonyítékul 30 forint készpénzt mellékelt az Írásbelihez, elfeledvén egyébkint erről a kérvényben egy kukkot is említeni, amit mellesleg Írva, nem is tett bo- londúl, hogy elmulasztotta. A kérvény elintézési módja nem tartozik roónk, csupán az, hogy Gaszner Pál pénzügyigazgató, kérvényező titkos intencziója értelmében vélt eljárni, amidőn a 30 frtot mint J. B. adományát, a létesítendő gymnasium alaptőkéjének gyarapítására a város polgármesteréhez el küldötte, ki is az összeget az e czélból nyitott gymnasiumi alapba utalványozta, így történt tehát, hogy a gymnasium alapja 50,030 forintra nőtt fel, melyből ez idő szerint 50,000 forintot a vúradi káptalan, 30 forintot pedig Kiesek János városi alpénztárnok kezel, Crescat! Telefon Gyulán. Nagyobb iparvállalatok és ereskedői körökben telefon hálózat létesitésé- ek eszméje indúlt meg. Egyelőre még egészen kezdeményezés stádiumában, de ismerve a kezdeményezők ügybuzgalmát és érdeklődését, iszszük, hogy az eszme testet is fog ölteni. Az lőleges terv és költségvetés készítésére Haviár Lajos kir. mérnök és az államépitészeti hivatal gybuzgó főnöke volt szives vállalkozni. Házasság. Csánky Jenő, Gyula városa ifjú . rendőrkapitánya, folyó hó 6 án délután vezette oltárhoz Csabán az ág. ev. -templomban bájos aráját Stark Hózát, Stark Adolf csabai vaskereskedő kedves és szép leányát. Az ifjú házasok fogadják szívből fakadó legjobb szerencseki vánalunkat. A helv. hitv. egyháznak évtizedeken át nagy szolgálatokat tett ügybuzgó gondnoka Kertész András, magas kora folytán megérdemelt nyugalomba vonulván, az egyház hívei ifj. Gombkötő Istvánt választották meg kurátornak, ki állását már el is foglalta. A koronázási jubileum emlékére vert ezüst emlékérem egy példánya Békésvármegyének is leküldetett, mely azt a megyei múzeumnak fogja őrzés végett átadni. Halálozás. Winkler Ferencz városi képviselő s a vármegye törvényhatóságának virilis tagja, folyó hó 7-én éjfél után meghalt. Egy nappal elébb érkezett haza Karlsbadból, ahol az utóbbi évekbén megfordúlt volt, és igy rosszúl- léte s halála is hirtelen történt. A nejo által kiadott gyászjelentés a következő : „“Winkler Ferenczné szül. Pitzkó Francziska safát, valamint testvérei: Pitzkó Mária és férje Baier Márton, Pitzkó Katalin és férje Batyik Mihály; továbbá az elhunyt testvérei: Winkler Mária, Rozália és Amália; számos rokonok és jóbarátok nevében íb fájdalmasan megtört szívvel tudatja a legjobb férj, testvér, sógor, rokon és barát Winkler Ferencz, Békésvármegye bizottsági tagja és városi képviselőnek, felyó hó 7-én, éjjeli ’/„l órakor, életének 60-ik, boldog házasságának 34-ik évében váratlanéi történt gyászos elhunyták A megboldogultnak földi maradványai folyó hó 8 án, délután 5 órakor a r. kath. egyház szertartásai szerint a szent-kereszt temetőben a családi sirkertben örök nyugalomra tétettek; az engesztelő szent mise áldozat f. hó 9 én, reggeli 7 órakor a r. kath, nagytemplomban az Egek urának bnmutattatott “ A betonjárda munkálat napról-napra halad és még mindig állandó érdeklődési színhelye közönségünknek. A vasúti torkolattól a város felé eső mintegy 50 méternyi kész betont a vállalkozó néhány napon át a közönség használatába bocsátotta, de ezt a szakaszt is újra be kellett homokoztatni, mert a forgalomnak átadott burkolatot némelyek olyan próbáknak vetették alá, aminőt a beton, vállalkozó nyilatkozata szerint, csak is egy hónap múlva fog dicsőségesen kiál- lani. (Vederemo 1 Szedő) Most már a népkert előtti járót készítik, úgy hogy holnap az egész sugárút be lesz burkolva, de a szerzett tapasztalat után csak is három hét múlva a közforgalomnak átadva. Két ipartestületi betegsególyzö alakult a vármegyében: Csabán és Szarvason. Mindkettő elkészítette alapszabályait s beküldte a vármegyéhez. A betegsegélyző pénztárak működése a törvény értelmében julius 1-én lett volna megkezdendő, de a szervezés mindenütt oly kezdetleges stádiumban van, bogy a működés csak hónapok múlva lesz megkezdhető. Alapszabályok jóváhagyása. A belügymi- mszter a gy.-várii olvasókör, az endrődi r. kath olvasókor és a szarvasi dalkör alapszabályait jóváhagyta. Megtagadta azonban jóváhagyását a szabad szent-tornyai 48-as és függetlenségi olvasó kor alapszabályaitól és pedig még mindig ama indokokból, melyek a munkáskörök feloszlatására vezették. Névváltoztatás. A belügyminiszter Bránya János gyulai lakosnak megengedte, hogy veze. ték nevet „Juhász*-ve, magyarosítsa. J A belügyminiszter a vármegye ama határo- zatától, melyben dr. Bartóky Józaef és Ambrus n Azon esetben, ha egészségesnek talaj tatot I- s ha más különben is erkölcse kifogás alá ner ti esik az engedély megadandó s neve jegyzékb veendő. ■e Ha az engedély megtagadtatott, a megta gadó végzés a megtagadás' indokolása mellett a: a illetővel közöltetik. Azon nők is, kiknek az en y gedély nem adatott meg, jegyzékbe veendők, ki ’ tüntetésével annak, hogy a szoptatás vagy daj n kálásra való engedély tagadtatott-e meg s m n okból ? A szoptatás vagy dajkálásra kiadott csecse mők az elhelyezés előtt orvosilag hasonlóul meg vizsgálandók s azon esetben, ha a csecsemő vág] kisded buja kórosnak találtatnék, csak szára: dajkaságba adható; az ily csecsemő vagy kisdec 1 orvosi kezelés alá veendő. A szoptatásra vagy dajkaságra kiadott gyermekekről kimutatás készítendő a községi orvosok által, megjelölésével a házak számának, melyei alatt a gyermekek ápolói laknak, ä A községi orvosoknak kötelessége az ily . elhelyezett gyermekeket, havonként legalább egy- . szer meglátogatni, azoknak ellátását ellenőrizni. Azon esetben, ha a dajkálás és ellátás körül visszáság, mulasztás vagy v.étkes hanyagság észleltetnék, a községi orvos kötelessége erről a | községi elöljáróságot vagy rendőrséget azonnal értesíteni, mely a visszásságok vagy mulasztás pótlása végett szükséges intézkedéseket az orvos szakértői javaslat alapján azonnal megtenni köteles. Ha a szolgáltatásra adott csecsemő vagy kisded megbetegszik, az elvállaló kötelessége annak gyógyítása iránt szükséges intézkedéseket megtenni s a mulasztásért a felelősség őt terheli A szülők fizetés képessége esetén a gyógykölt ségek a szülőket terhelik, szegénység esetén a községi szegény alapból fedeztetnek. Ha valamely szoptatásra adott csecsemő vagy dajkaságra vállalt kisded meghal az illető felfogadó köteles azt az elöljáróságnál vagy a rendőrségnél azonnal bejelenteni. Ha a csecsemő vagy kisded gyógykezelés alatt állott a gyógykezelő orvostól, ha pedig gyógykezelés alatt nem állott a községi orvostól nyilatkozat kérendő a halálozás okára nézve. Ha az derülne ki, hogy a csecsemő vagy kisded az ápolás vagy gondozás hiányossága miatti halt el, az illető, a gyermek félfogadásától min-l denkorra eltiltandó, s amennyiben vétkes gon I datlanság vagy bűntett esete forogna fenn, a meg-1 torláshoz szükséges intézkedések azonnal meg-| teendők. Szoptatásra ugyan egy nő egy csecsemőnél! többet nem vállalhat (1. 1876. XIV. t.-cz. 25. §.| Altató vagy kábító szereknek orvosi rendeleti nélküli alkalmazása, amennyiben ez bűntettet I vagy vétséget nem képezne, mint kihágás bűn I tetendő. (Folyt. köv.
