Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-05-08 / 20. szám
méterenkint 4 i'rt, asphalt rétegű járda burkolatért Q méterenkint 3 frt 65 kr, kettős asphalt burkolatért 4 frt 75 kr, utcza keresztezéseknél, útátjáróknál asphalt burkolat méterenkint 5 frt 50 kr. A tégla s palló járdára 10-én ajánlat egy- átalában nem adatott be. Beadatott azonban még utólagosan Deutsch és fia budapesti czég által egy ajánlat az összes vállalati munkára nézve, mely olyképen szól, hogy ajánlkozó czég a kikiáltási árból 6°/„-ot enged, egy utólagos nyilatkozatban kijelenti azonban, hogy csak is közönséges és nem kongó téglát értett, a pallót illetőleg pedig, hogy csak a szállítást érti, párnafa s lerakás nélkül. Az ajánlatok a városi tanács és a gazdasági szakosztály együttes jelenlétében olvastattak fel, azóta tárgyalta a jogügyi szakosztály is, de a városi tanács még nem határozott fölöttük. Anélkül, hogy a tanács határozatát, mely jóváhagyás végett különben is a képviselőtestület elé fog terjesztetni, praejudikálni akárnánk, már most is ama nézetünknek kell kifejezést adnunk, hogy a beadott ajánlatok egyike sem alkalmas arra, hogy azok alapján a vállalat bármely ajánlkozónak' átadható legyen. Egyik főoka ennek az, hogy a járda építési feltételek sincsenek szabatosan preacisirozva, másik főok pedig az, hogy a legjutányosabb ajánlat is magasan felülmúlja ama összeget, melynek keretén belül a munkálat előirányoztatott és végrehajtandó volna. így az egész versenytárgyalás meddőnek bizonyul, amit egyrészről sajnálattal veszünk tudomásul, de másrészről talán nincsen okunk e fölött sopánkodni. Nem zárkózhatunk ugyanis el, attól a különösen több indifferens szakértői körökből származó nézet elől — ami egyébkint lapunk hasábjain már egyszer hangoztatva is lön — hogy a beton járda, a mi speczialis helyzetünknek, talaj viszonyainknak annál kevésbé felelhet meg, mert a mi utczáink niveauja még nem végleges, már pedig a beton, eltekintve attól, hogy tartóssága Gyulával analog városokban még nem tapasztaltatott ki, s e tekintetben mi volnánk a kezdeményezők, szakértői nézetek szerint csak is oly városokba való, amelyek a kultúra magasabb fokán állók, ahol hogy egyebet ne említsünk, a járdák és utcza tisztításra télen nyáron át fizetett közegek vannak alkalmazva, ami beton járda mellett okvetlen szükséges, de ami természetesen nagyobb költséggel is jár. Mindenesetre nagyon megfontolandónak tartjuk, hogy a költségvetést messze felülhaladó ajánlati verseny útján is fentartsa-e a képviselőtestület abbeli határozatát, melyszerint a főbb utc/.ák okvetlenül a problematikus értékű és — ismételjük — hogy ki nem próbált betonnal burkoltassanak-e, s hogy rióm volna-e czélszerűbb, például felszedhető s újból lerakható Laendler-féle műkövekre áttérni, s kísérletet tenni arra nézve, hogy egy ujabbi versenytárgyalás, melyet előzőleg azonban a költségvetés és árlejtési feltételek nemcsak szakér- tőileg, hanem ahhoz tényleg értő szakértő által állapíttatnának meg, nem volna e előnyösebb a városra nézve? A kérdés annyira fontos, annyira életbevágó a város fejlődésére, amellett oly tekintélyes kiadás forog szóban, hogy nem lehet eléggé óvnunk az elhamarkodás veszélyétől, any- nyival is inkább, mert egy elhirtelenkedett határozat rendkívül megboszulhatná magát. „A munkás kérdés“ czimü czikksorozatun kát, melyben Zlinszky István békésmegyei gazd. egyleti titkár urnák, múlt heti czikkóre is válaszolunk, időhöz kötött halmozott közlemények miatt lapunk jövő számában kezdjük meg. Radó Kálmán Vasvármegye főispánja, Rei- szig Ede főispánunk meglátogatása végett, tegnap délután Gyulára érkezett. A gyulai önkéntes tűzoltó testület múlt vasárnap tartá harmadízben alakuló rendes közgyűlését a tűzoltók majdnem teljes számú jelenléte mellett. Az alakulás előtt a választmánynak előterjesztése folytán örvendetes tudomáséi vétetett, hogy gróf Almássy Dénes és a Braun és Czinozár czég 20—20 frttal, és az I. magyar általános biztosító-társaság 40 frttal a testület alapitó tagjai sorába lépett, valamint hogy a városi tanács gyűjtő ívén többen a társulat pártoló tagjai lettek; — előterjesztetett egyúttal a baleset elleni biztositás kérdése is, mely a megválasztandó új választmány elé leend terjesztendő. Ezután úgy az elnökség, valamint a választmány és tisztikar is a három éven át tanúsított bizalom megköszönése után állásáról lemondván, korelnökül a választás tartamára Huszka János, s körjegyzőül Diósy Lajos közfelkiáltással választatván meg. az újra alakulás következőleg közfelkiáltással ment végbe : Dobay János elnök, Dömény Lajos alelnök, Chriszto Miklós főparancsnok, Sál József helyettes főparancsnok, Finta Ignácz tiszteletbeli jegyző, Diósy Lajos, Hoffmann Viktor jegyzők, Kocsis Károly pénztárnok, ifj. Uferbach János szertárnok. Dr. Foil- mann János tiszteletbeli ügyész, Dr. Ladiesi László ügyész. Dr. Kovács Károly orvos; — Szállá Lajos, Lindenberger Alajos osztályparancsnokok; Licska Alajos, Tóth Márton szakaszparancsnokok ; Füredi István, Pallagh Péter, ifj, Lindenberger István, Bekker Mátyás csővezetők, és vízszerző Varga Károly. — A választmányba az alapitó tagok közül : Csausz Lajos, Schröder Kornél, ifj. Kohlmann Ferencz és Czinczár Adolf ; a pártoló tagok közül : Huszka János, Czilbauer Alajos, Krizsán András, Szénásy János; a működő tagok közül pedig: Varga Károly, Volent Pál, Tóth Antal és Czilbauer Ferencz választattak meg. — Végül pedig a főparancsnok indítványára, egyhangú lelkesedéssel a tűzoltó testületnek az első három évben volt parancsnoka Diósy József, az első ízben történt szervezésnél szerzett s mindenki által elismert érdemeinél fogva tiszteletbeli fő parancsnoknak választatott meg, g arról jegyző könyvi kivonaton értesittetik. — A közgyűlés a legszebb rendben feladatát teljesítve, fejeztetett be. A közelmúltból A fiatalság pezsgő s köny- nyen felhevülő kedélyének fellángolásából keletkezett múltkori lovagias affair a f. hó 8-án megjelent fővárosi lapokban oly nagy füstöt vert fel minden tűz nélkül, hogy mi, kik az egész eseményről tudomással bírtunk, de mint kizárólag magán ügyről nem tartottuk szükségesnek arról megemlékezni, szőrnyűködve kiáltottunk fel: Irodalmi bacillus! nincs ellened orvosság? Minthogy pedig a külömböző, a képzelő tehetség legnagyobb mértékével elferdített hírek csak oly helyi tudósítóktól keletkezhettek, kiknek lobbos fejükben „kínos izgatottság■“ „polgársággal való meghasonlás“ „párbajfolytatás “ s több hasonnemű férgek motoszkálnak, — ha betegségük nem vált még acuttá — azon tanácsot adjuk nekik, mit minden betegnek szoktak, hogy ne ingereljék magukat a toliforgatással és ebbeli szárnypró bálgatásukat inkább gyakorolják más téren. (Beküldetett, de mi is magunkévá tesszük.) A vármegye tiszti nyugdíj választmánya f. hó 6-án tartott ülésében Eördögh Lajos orosházi főszolgabíró nyugdíj igényét megállapítván, a nyugdíjazást a közgyűlés által jóváhagyatni kéri. Megtagadott alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a Gy.-Váriban létesülni szándékolt második olvasókör alapszabályait nem hagyta jóvá. Ugyanolyan indokokból, mint aminőkből múlt évben a munkáskörökét. Kérelem. Chriszto Miklós, a |Tűzoltói vezérfonal“ czimü szakkönyv Írója, általunk felkéri ívtartóit, hngy a gyűjtő-, illetve aláírási- íveket hozzá Gyulára, mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Átszámító hivatalok. A nemzetközi postautalványok, utánvételek és postai megbízások könnyebb és gyorsabb kezelése végett szabályrendeletet adott ki a kereskedelmi minisztérium, melyben megjelöli azokat a postahivatalokat, melyek ezen póstajegyek értékének osztrák értékre s viszont való átszámításával meglesznek bízva. Ezek Békésmegyében a következők: Békés, Csaba, Gy.orna, Gyula, Orosháza s Szarvas. A b.-szent-andrási uj plébános, dr. Dunayl Alajos, f. hó 5-én érkezett meg egyházközségébe. Fogadtatása impozáns volt, a hívek előkelői 34 kocsin mentek elébe a szarvasi vasútállomáshoz, hol Bröster Lajos segódlelkész üdvözölte. Midőn a menet a község határát átlépte, megszólaltak a harangok I a lakosság nagy része a plébánia mellett felállított diadalkapunál tömörült s megérkeztekor lelkes éljennel fogadta. — Itt Szécsi István egyházgondnok üdvözölte az uj lelkészt. Majd Te Deum megtartása végett a templomba vonultak. A ,.b.-gyulai kör” 1892. május hó 17-dikén d. u. fél 6 órakor saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1 A választmány indítványa az 1891. előtti időről adósoknak a körből való kirekesztésöket illetőleg. 2. Határozathozatal Lukács Károly lakbér követelése tárgyában. 3. Határozathozatal özv. Démusz Lajosné fizetés felemelést illető kérvényének tárgyában. -4. A kör két rendbeli adósságának konvertálása. 5. Técsy József jogtalanul kivetett tagsági dijának törlése. 6. Tisztviselők választása. 7. Jegyzőkönyv hitelesítése. 8. Esetleges indítványok. Eljegyzések. Asztalos Károly békési kir. já- rásbirósági Írnok eljegyezte Kocsis Károly városi főpénztárnok bájos leányát Vilmát. — Uferbach Géza nagyváradi fűszer-kereskedő, ifj. Uferbach János polgártársunk fia a hét folyamán jegyezte el Sehadeberg Béla nagyváradi gyáros kedves leányát Arankát. Gratulálunk. Kétféle látványosság kínálkozott a héten közönségünknek szórakozásul: a szabadkai tam- burások, és az Elura színház név alá rejtőző bűvészpár. Egyik érdemes volt a meghallgatásra, a másik kevésbé; de sorsuk épen ellenkezően ütött ki: a szabadkaiaknak alig volt hallgatóságuk, pedig megérdemelték volna, az „Elurá'-s pedig, aki kiismerve közönségünk gyengéjét forintos helyeket váltatott velünk, noha nem sokat emelkedett felül a legközönségesebb kóklernél két estén át meglehetős pénzt harácsolt el tőlünk. Utóbbinak egyedüli mentsége volt a csinos felszerelés és kiállítás, amelyet különben százszor és olcsóbban látott mutatványaihoz használt. A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint Szarvason roncsoló toroklob esete merült fel. A Dankó féle iskolában az oktatás beszüntetett. Névváltoztatás. Oppenheimer József csabai lakos, vezeték nevét belügyminiszteri engedély lyel „Horvát“ra magyarosította. Fáy Szeréna, a nemzeti szinház jeles művésznője vendégszerepeit Csabán Deréky Antal társulatával, mely a művésznő felléptei kedvéért ment át Békésről Csabára. Kedden este Lecouv- reur Adriennében, szerdán este pedig Czigány Rózsiban játszott és ragadta el a közönséget, mely mindkét alkalommal megtöltötte a színházat. A holdfogyatkozás szerdán éjjel, sötétülés kezdetétől fogva mindvégig látható volt Gyulán és közeli vidékén, nem úgy mint a fővárosban, ahol a felhők teljesen eltakarták volt: a holdat. A fogyatkozás 10 óra 10 perczkor kezdődött, az elsötétülés maximuma (a hold kilenczvenhat századrésze) 12 óra 15 perczkor következett be, s éjfél után 2 órakor a telt hold újra egészen látható volt. Ritka holdfogyatkozás, mely a mostanihoz hasonló, lebilincselő, pompás látványtnyujt- son, és akik nem voltak álmosak éjféli 2 óráig fenmaradni, igazán dús kárpótlást nyertek éberségükért. A negyvennyolezas kör május hó 15-én, ma este a népkerti pavillonban házkerti alapja javára zártkörű tánczmulatságot rendez. Belépti dij személyenként 50 kr., kezdete este 8 órakor. Békésen folyó hó 18-án a Komló vendéglő nyári helyiségében tánczvigalominal egybekötött majális lesz. A tiszta jövedelem jótékony czélra fordittatik. Szeghalmon a községi tisztviselők által folyó hó 7-én rendezett majális a kedvezőtlen idő daczára is, úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült. Jelen voltak asszonyok: Ambrus Sándornó, Ambrus Lajosné, Berente Antalnó, Batizi Ferenczné (Békés), Bencze Pálné, Dr. Chriszto Pálné, Chriszto Gergelynó, Chriszto 8án- dorné, Csánki Béláné, Dr. Csák Istvánná, Dapsy Kálmánná, Emődi Imréné, Fehér Lászlóné, Gál Ferdinándné, Hivesi Károlyné, Hajdú Andrásné, Janausek Ernőné, Dr. Jakuss Benőné (Endrőd), Kovács Lászlóné (Békés), Kovács Gyuláné, Kar' dós Mihályné, Magyar Mihályné (Békés), Nagy Józsefné (Gyula), Nyitrai Istvánná, Nagy Ferenczné (Nagy Bajom), Nagy Imréné, Nagy Já- nosné (Füzes-Gyarmat), Orbán Sándorné, dr. Papp Józsefné, Petri Mihályné, Seres Józsefné, Seres Gyuláné, özv. Sántáné, Tóth Dezsőné; Leányok: Andrási Mina, Ambrus Eszti, Batizi Ilona és Mariska (Békés), Chriszto Hetén, Emődi Esztike, Farkas Irma, Flutorovics'-Júlcsa, Fluck Bella (Gyula), Kovács Margit, Kovács Eszti és Agnes (Békés), Kardos Mariska, Nagy Hona (Gyula), Nagy Piroska (F.-Gyarmat), Nagy Ida és Mariska, Orbán Róza és Mariska, Sál Hona és még többen, kiknek neveit nem lehetett szerencsénk megtudni. — A brutto bevétel 152 frt, a kiadás 85 frt, marad a jótékony czélra 67 frt. Felül fizettek Petri Mihályné 5 frt, Dr. Papp József 5 frt, Ambrus Sándor 3 frt, Dr. Barabás Béla 3 frt, Janausek Ernő 3 frt, Nagy Ferencz 2 frt, Nagy János f.-gyarmati, Duffek Kálmán, Mészáros János, Mező Sándor, Fekete Imre, Godán Ambrus, Stern Mór, Nyitrai. István, Csánki Béla, Dr. Chriszto Pál, Halász Ödön, Erber Ignácz, Seres Gyula, Kardos Ferencz és Hajdú Ferencz 1—1 forintot; ezen felülfizetések köszönettel nyugtáztatnak. Halálozás. Caörföly Lajos Tót-Komlós köz ségének 40 éven át volt első jegyzője, ki alig pár hónappal ezelőtt ment nyugdíjba, folyó hó 5-én elhunyt Szegeden, hol látogatóban volt egy rokonánál. Holttestét haza szállították Tót-Kom- lósra, hol vasárnap délután az egész község,nagy részvéte mellett kisérték örök nyugalomra. Áldás és béke poraira. Leforrázott gyermek. Lipták Mihály csabai gazda felesége a napokban egy tál forró levest vitt be az asztalra, | mig a konyhába ment a kanalakért, három éves kis fia a forró levest magára rántotta s oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy halálát okozta. A szeghalmi vicinális vonat által elütött, de szerencsére alig sérült süketnéma kilétének megállapítását körözi a vármegye alispánja. Kánikulába is erősen számottevő, de akkor is kéretlen nagy zivatar vonult el két egymásután következő délután hat óra tájban városunk és határunk felett. Első nap hétfőn a villám a városban két helyen leütött, a népkertben és a belső köröspart németvárosirészén az Alcser-féle ház előtt, ahol egy élőfát sújtott és egészen lehámozott Az élőfának egy kitört darabjával bezúzatta dr. Bárdos Arthur városi orvos mintegy 10 lépésnyire levő lakása ablakát is. Ugyanekkor a villám Szeregyházán leütött Bordé István tanyája végébe, az istálóban agyonsujtott két lovat, az épületet a tetőn levő mintegy hat kocsira terjedő kukoriczával együtt a tűz egészen elhamvasztotta. A szomszéd tanyabeliek babonás félelemből meg sem kisérlették az oltást, azt tartva, hogy a villámsujtotta házat és okozta tüzet nem lehet oltani. Kedden délután még sötétebb felhők tornyosultak a délkeleti égboltozat felül, s újra nagy zivatar vonult el fölöttünk, még pedig jéggel vegyesen, de szerencsére a jég ritkább és kisebb volt, semhogy nagy kárt okozott volna. Azóta is alig vau napunk több vagy kevesebb csapadék nélkül, pedig most legalább is két hétig nélkülözhetnénk az esőt. Pongrácz, Szervácz és Bonifácz az idén is meghozta a hűvös időt, ami különösen esténkint volt érezhető, egyébként pedig a három fagyos szent mint évek óta, ezúttal is jól viselte magát. Reméljük, hogy a tiz nap múlva következő öreg Orbán hasonlóképen fog cselekedni. Regedei savanyúviz. A phylloxera pusztításai következtében a borárak annyira emelkedtek, hogy a kevésbé vagyonos osztálynak még a legolcsóbb minőségű borok élvezete is alig válik lehetővé. A bornak ezen magas ára okozta, hogy különféle, nem épen ártalmatlan pótszerek nagy mértékben gyártatnak és forgalomba hozatnak. Mindig általánosabbá válik tehát egy oly egészséges és természetes ital iránt érzett szükséglet kielégítése, mely nemcsak a legsavanyúbb boro kát élvezhetővé teszi, hanem a műtermékekben esetleg élőforduló káros anyagokat, higitás folytán ártalmatlan mértékre le is szállítja. A re gedei savanyúviz bőven megfelel mindazon feltó teleknek, melyek egy, ásványvíztől, e tekintetben megkívánhatok, mert sziksótartalma oly nagy, hogy a fölösleges borsavat leköti, szénsava pedig erős pezsgése folytán a szájban kellemes ízt idéz elő, oltja a szomjat és frissitőleg hat. Eltekintve a víznek diátetikus értékétől — miről a forrásról kiadott füzetke bővebben ad felvilá gositást — a regedei savanyúviz a szó legtágabb értelmében vett népital, mely olcsóságánál és kitűnő hatásánál fogva már eddig is közkedveltségnek örvend, és melynek elterjedese a jövőre nézve is még aránytalanúl fokozottabb mérték ben biztosítottnak tekintendő. Baross Gábornak, a korán elköltözött vasminiszter legújabb, többféle alakban megörökített fényképét fogja hozni, a legszebb képes hetilap, a „Magyar Géniusz.“ A többek között egy remek fényképfelvételt, mely azon jelenetet ábrázolja, midőn a 19 ik század leggeniálisabb minisztere utolsó útjában kíséretével megtekinti a vaskaput. A fényképfelvételeken kívül csoportosítani fogja Baross autogrammjait s politikai életünk egyik kitűnőségétől fog hozni nekrológot. Ezek is mind megannyi bizonyítékai a „Magyar Géniusz“ életrevalóságának, mert nem riad visz- sza semmi áldozat és fáradságtól, csakhogy a művelt olvasóközönség legmagasabb igényeit is kielégíthesse. Felhívjuk tehát lapunk t. olvasóit e fényes kiállítású képes hetilapra, melynek munkatársai között megtalálhatjuk irodalmunk szinéUjavát. A „Magyar Géniusz“ (Kerepesi-úti 14. sz.) előfizetési ára félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 00 kr. Nyer8-ba8tselyem szövetet, egész öltönyre valót szállít 10 frt 50 krórt (kívánatra jobb fajtájút is) Henneberg G. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben, pósta- bér- és yámmentesen. Minták póstafordultával küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. 5. 56. 3-3. Glória selymet — 120 cmtr. szélességben, por- és esőköpönyegek, valamint zu- bonyokra alkalmasat métereként 2 frt 65 krtól. Szabályrendelet a községi faiskolákról, s a közutak mellékeinek befásitásáról. I. A faiskolákról általában. 1. §. Békés vármegyében a nemes gyümölcsfa tenyésztésnek és a selyem termelés meghonosi- tása czéljából az eperfa tenyésztésnek, valamint a kertészet egyéb ágainak biztos alapját megvetendő, minden vármegyebeli község köteleztetik a lentebb körülirt szabályok betartásával faiskolát létesíteni, s meglévő faiskoláját berendezni. 2. §. A faiskola térfogata a 6000-nél kevesebb lakossal biró községekben u. m. Gyula-Vári Kétegyháza, Doboz, Uj-Kigyós, Körös-Tarcsa’ Kondoros községekben, s az orosházai járás 7 kissebb községében legkevesebb egy katastralis holdban; — a 6 — 10,000 lakossal biró községekben u. m. Szent-Andráson, Öcsödön s a szeghalmi járás községeiben és Tót-Komlóson legkevesebb két katastralis holdban, — a 10 — 20,000 lakosú községekben u. m. Mező-Berénycen Gyo- mán és Endrődön két és fél katastralis holdban, s végül 20,000-en felüli lakossal biró községekben u. m. Csabán, Békésen, Szarvason, Orosházán, valamint Gyula városában legkevesebb három és fél katastralis holdban iratik elő. 3. §. A mely községnek jelenleg fennálló faiskolája az ezen szabályrendeletben minimumként kiszabottnál nagyobb területű volna, az más czélra nem fordítható, hanem i mai terjedelmében meghagyandó és csakis kertészeti ezé- lokra használható; ellenben ha az itt meghatározott méretekkel nem bir, köteles az illető község azt az 1893 év őszéig a fenti §-ban megjelölt térfogatra kiegészíteni. 4. §. Minden faiskola ilyenül telekkönyvileg is kitüntetendő. 5. § A faiskolának a/3-ada nemes gyümölcs, haszon és díszfa csemetékkel és cserjékkel telepítendő be, j|||oda pedig kizárólag eperfa iskolának, illetve epreskertnek, és */6-oda zöldséges kertnek tartandó fenn. 6. §. A jelenleg az előbbi szakasz rendelkezésétől eltérőleg berendezve lévő faiskolák legkésőbb 3 év alatt fokozatosan az 5. §-nak megfelelőg berendezendők. Indokolt felterjesztésre halasztást és esetleg kivételt adni a vármegye alispánja a jogosított, ki az engedély megadása előtt a faiskolák vármegyei felügyelőjét megmeghallgatni és a vármegyei gazdasági egyesület véleményét kikérni tartozik. 7. §. A mely község faiskoláját újonnan rendezi be, köteles annak területét a község közelében a községi birtokból kihasitani, ha pedig e czélra alkalmas terület felett nem rendelkeznék, ilyet csere vagy vétel útján egyébb alap hiányában a községi kőzpénztár által fede- zendők az 1886. évi XXII. t. czikknek a községi háztartásra vonatkozó rendelkezéseinek figyelemben tartásával. 8. §. A faiskola berendezésére, betelepítésére szükséges munkálatok költségeinek fedezésére szükséges pénz összeg a község évi közpénztári költségvetésébe évről-évre fölveendő. 9 § A faiskolák létesítése nem nyerészkedési czélból történvén, a kiültetésre alkalmas csemeték, cserjék és kerti növények a lehető legjutányosabb árban bocsájtandók a községbeli lakosok rendelkezésére, hogy ez által is ösztönözve legyenek a gyümölcs termelésnek és fásításnak a közjó, és a selyemtenyésztés érdekében történendő felkarolására és minél nagyobb mérvű elterjesztésére. Ha valaki a községi elöljáróságnál bejelenti és hitelt érdemlő módon beigazolja, hogy selyem termeléssel akar foglalkozni az eperfa csemeték, melyek lehetőleg a szegszárdi selyem tenyésztési felügyelőségtől szer- zendők be, vagy az onnan dij nélkül kiosztani szokott magról nevelendők fel, ingyen bocsátan- dók rendelkezésére. (Folyt. köv. HIRDETÉSEK. 907/1892. Gyula város rkapitányától. Gyula város tanácsa f. évi 3140. sz. végzésével Braun Dávid gyulai lakosnak Gyulán 3064 sorszám alatti telkén tervbevett sertés hizlalóhoz szükséges telepengedély kiadása iránti kérelme folytán helyszíni tárgyalást rendelvén el 8 annak foganatosításával alólirt elnöklete alatt küldöttséget bízott meg. Végzés* A városi tanács által elrendelt helyszíni tárgyalás határidejéül f. óv május hó 18-nak d. u. 2 óráját tűzöm ki, s arra Ujfalussy Gyula városi mérnököt, dr. Kovács Károly városi orvost, Sál József városi állatorvost, N. Szabados Antalt és Pap Demetert, mint a küldöttség tagjait meghívom, s Braun
