Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-23 / 44. szám

leragyanus eset sem merült fel. [És így a csabai két, békési egy halálozás, mely utóbbira nézve a bakteriológiai vizsgálat a kolerát szintén megállapította, elszigetelt esetek maradnak s a hideg idő beálltával — reméljük — hogy nem fognak ismétlődni. A kolera járvány elleni védekezés, mint már megirtuk, rendkivül nagy költségeket okoz a vármegye községeinek; csak például em ütjük fel Szarvas városát, mely eddigelé 3160 frt olyan tulkiadást tett e cziinen, amire már nincs fedezete s kénytelen pótköltségvetést készíteni s pótadót kivetni, a vásárok eltiltásából származó közgazdasági kárt nem is említve, mely az iparosokat és kereskedőket valóságos üzleti válságba sodorja. Dr. Kovács István megyei főorvos, tekintettel a hideg idő beálltára s különösen ama körülményre, hogy a kolera a fővárosban is nemcsak csökken, hanem szünőfélben van, a községeket az immár úgy is feleslegessé váló óvintézkedések igényelte nagy költségektől megszabadítandó, előterjesztést tőn a vármegye alispánjához, moly szerint a járványbiztosi működés, továbbá az utasoknak a vasúti állomásokon való megfigyelése i egyéb költséges óvrendszabály, november hó elsejével aggály nélkül beszüntethető. Az alispán ilyen értelemben rendelkezett is, ami a községeknek bizonyára nagy megnyugvásul fog szolgálni. Aggasztó mérvben szaporodik azonban a vármegye területén a roncsoló toroklob | alig van község, ahol áldozatokat ne szedne, és pedig fokozódó vehemencziával.

Kocsikerekek előtt. Braun Dávid előfogat tulajdonosnál alkalmazásban levő Rács Ferencz kocsist végzetes baleset érte pénteken délelőtt a kőhidon túli részen. A kocsira egy hordó spirituszon kívül bőrök is fel voltak kötve, a bőröket tartó kötél véletlenül elszakadt és a bőrön ülő Rácz Ferencz, a lovak hátulsó lába mögé esett és pedig olyanformán, hogy a kerék nem ment rajta keresztül, hanem maga előtt tolta a kavicsos-úton a szerencsétlen kocsisnak a fejét mintegy hat-nyolcz lépésnyire. Szerencséje volt a sár, mely a kerék forgást akadályozta, mert ha az keresztül megy a fején, a nagy kocsi teher okvetlenül összezúzza. Így is erős és súlyos horzsolást szenvedett különösen bal karján és a félarczán, mely valósággal el volt borítva vértől A szegény embert félig eszméletlenül szabadították ki kritikus helyzetéből és lakására, onnan pedig a kórházba szállították.

Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy ismeretlen helyre eltávozott Lupkovics János, volt szarvasi ügyvéd, a kamara lajstromából kitöröltetett.

A belényesi csendőrség egy népes czigány- kara.vánt fogott el, melynek az eddigi népszámlálási adatok szerint negyvenöt tagja van. A czi- gáuyok magyar-bálinti illetőségűek és az a gyanú terheli őket, hogy Gyulán Eisler Lipótnál az ók szerlopást ők vitték véghez. Az ez irányban megejtett nyomozások azonban még ez ideig nem vezettek sikerre. Hanem már eddig is meglepő adatok terhelik a nomád törzset. A kordájukon egész norinbergi kereskedés volt felzsufolva és tekintettel a báli szezonra: lakk topánkák, czi- ünderek és női belépők. Arra a kérdésre, hogy az úri jószágokat hol szerezték, az ezüstpitykés, kordován arczu dádé vállvonogatva igy felelt: — Az ördög tudja a sok között. A gyulai lopást azonban tagadják, noha a karaván gyöngédebb részénél feltűnő sok aranygyűrű disziti a mos- datlan kezeket. A karavánt elfogták.

Gyomai kékszakái. Balogh• Ferencz gyomai lakos, daczára, hogy 104 év nehezedik fejére, a napokban kilenczedik mennyasszonyával, egy 40 éves nővel akarta a házasság rózsalánczát egybefűzni, azonban a lelkész az agg vőlegény gyermekeinek kérelmére nem teljesítette az esketést. Balogh már nyolcz törvényesen megesküdött feleséget kisért ki az örök nyugalom helyére. A szenvedélyes vőlegény utólag túltette magát az egyházi áldáson, /mert kilenczedik feleségével most vadházasságban él.

Hapták! Kovács Muchár Mihály csabai születésű méntelepi katonát, egy hét előtt bocsátotta szabadságra a mezohegyesi méntelep parancsnoka. A múlt vasárnap este, két fiatal ember, Bottyánszky András és Kerepeczky Pál látogatóba hívták Kovácsot kis-gerendási tanyájukra, hogy a mező hegyesi katona-életből meséljen nekik valamit, mert, mint mondták, ők is méntelepi katonák' akarnak lenni. Kovács át is ment Kerepeczky- ékhez, ahol jó kedvvel kezdte el hárijánoskodá sait. Beszélgetés közben Bottyánszky hirtelen felugrott, lekapta a falraakasztott fegyvert és, „hapták"-ot vezényelt. Társa figyelmeztette ugyan hogy a puska töltve^an, de az ebben a pillanatban eldördült és Kovács, homlokán találva, ősz- szerogyott. Életben maradásához kevés a remény.

Fogorvos Kovács J. Budapestről, ki már harmadik hete városunkban működik, bátorkodik a n. ó. közönséget, kik fogbajban szenvednek figyelmeztetini, bogy csak nehány napig tartóz kodik még itt. Lakása „Komló“ szálló 4-ik szám

Csikós és koczkás selyemszöveteket, Loui- sina, Foulard-Sürah-Taffeta nemkülönben Mer- veilleus selymeket is materenként 45 krtól 3 frt 85 krig egyes öltönyökre, vagy egész végekben is póstabér és vámmentesen szállít Hennenberg G. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Minták posta- fordulóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó.

10. 34. 4—5.

Régi cziistpénzek. Olvasó közönségünknek vélünk szolgálatot tenni, midőn figyelmeztetjük, hogy a kinek régi ezüstpénze van — tallér, huszas, félhuszas, régi 6 pengő krajczáros, — siessen beváltani a helybeli kir. adóhivatalnál, mivel ezen pénzek a folyó év végével pénzértéküket elvesztik és deczember 31. után többé be nem váltatnak.

Budapesti levél.

»Fütyül a szél, az idő már őszre jár« — behúzódunk a falak közé, azaz hogy keressük, hol szórakozhatunk kellemesén, színházban, kávéházban vagy családi és baráti összejöveteleken. Es a mit mi a. fővárosban teszünk, körülbelül azt cselekszik a vidéken is, csakhogy nem találják meg mindazt, mivel mi bírunk Budapesten, miért is sok- tekintetben hozzánk vannak utalva, tehát bizonyára szívesen fogadják 1 lap tisztelt olvasói, ha figyelmüket arra irányítjuk, mit esetleg a fővárosban igénybe vehetnek.

A kolerajárvány szünésével tömegesen uta zik a közönség Budapestre. Figyelmeztetjük, hogy az eddig is szolidságáról, tisztaságáról és gondos kiszolgálásáról előnyösen ismert „Erzsébet szállodát“ az egyetem-utczában Bereczky Lajos ur vette át, s azt a modern igényekuek megfelelően minden kényelmet nyújtó és bármely követelményt kielégítő módon rendezte be. Bereczky Lajos ur személye telyes garancziát nyújt arra, hogy szállodájában felügyelete mellett minden tekintetben a legnagyobb gondossággal és előzé kenységgel szolgáltassanak ki vendégei, s úgy szoba-árai mint éttermeiben a kitűnő ételek és italok jutányosak, miért is bátran ajánlhatjuk az „Erzsébet királyné szállodát“ tisztelt olvasóink figyélraébe.

A legújabb és legszebb látványosságot a kerepesi-uton gyönyörűen épült Stern-féle palotában (a Pannónia szálloda mellett) Siemens és Halske villamvilágitási és elektromos készülékek telepe képezi; különösen este, midőn a szebbnél szebb kandeláberek és fantastikus világitó készü lákek felgyulladnak, tündéries fényt árasztva szét egész nappali világosságban tüntetik fel az óriás helység gazdag berendezését, hol a villamvilá gitási készülékeken kívül mindennemű erőátvi teli, központi telep és telefon-berendezési készü lékek vannak felállítva oly nagy számban, minőhöz hasonlót csak világvárosokban mutat fel e czég.

Most, midőn hazánk minden jelentékenyebb városában rendeznek be villamos világítást, fel hívjuk t. olvasóink figyelmét a Siemens és Halske czég ezen legjobban felszerelt raktárra a kinek villamos világítási készülékre van szűk sége, legjobban itt talál meg minden alkatrészt a villamvilágitási berendezéstől kezdve a világitó eszköz legmagasabb készülékéig. Köztudomású, hogy a villamosság terén az egész világon a Siemens és Halske czég foglalja el .az első helyet, s budapesti telepe teljes a közbizalomra.

Igen érdekes és kellemes szórakozó hely most Budapesten a „Baross-kávéház“ a József- körút és József-utcza sarkán, mely okt. 8-án nyílt meg. A ki Budapestre jön, ne mulassza el ezt megtekinteni, mert ehez hasonló fényes, nagyszerű berendezésű, minden kényelmet nyújtó kávéház csak Párizsban van, s hazánkban eddigelé páratlan. Gfelner József kávés semmi áldozatot nem sajnált, hogy művészi festmények, faragvá- nyok, villamos világítás, karzatos beosztás, és díszes berendezés a legkellemesebb lepje meg a „Baros“ kávéházba belépőt, legjobb kávéházi italokon kívül* pedig jó hideg ételek és mindennemű kitűnő italok rendes árakon szolgáltatnak ki, miért is legjobban ajánlhatjuk annak látogatását a Budapestre jövő tisztelt közönségnek.

Az őszi hűvös és nedves időjárásban az egészség ápolásának egyik leghatásosabb eszköze a cognac. Azonban szükséges, hogy annak vásárlásánál nagy elővigyázattal legyen a közönség, mert hangzatos hirdetésekkel és grófi nevekkel való megtévesztésekkel silány készítményeket drága áron fizettetnek meg azok, kik csak kizsákmányolni akarják a magyar cognac sikere által elért bizalmat. A legjobbnak elismert cognac a gróf Keglevích István-féle promontori cognac, mely gyár 1882-ben alapittatott, s tiz évi fenállása biztosítékát nyújtja a cognak jóságának. E cognac-gyár legnagyobb Ausztria-Magyarországon, s terméke az ország minden jó nevű ke reskedésében kapható, tehát csak ezt kérje és vegye mindenki, a ki valódi borból készített tiszta és jó cognaco.t akar élvezni.

A hosszú téli estéken a vidéki társasélet a családi- és tea-estélyeken összpontosul; gondos kodni kell tehát jó tea, rum és fűszerekről. E czélra legjobban ajánlhatjuk Frommer Elemér fűszer- és csemege-kereskedését, V. kerület, vá- czi-körút 28. sz., hol a legjobb minőségű áruk a legjutányosabban szolgáltatnak ki. A legfinomabb rum, tea, likőrök, miudennemű fűszerek, ezukor és kávé, valamint palaczkborok is, cognao | nagy vagy 6 kis üveggel postacsomagban díjmentes csomagolással szállittatik. A közeledő karácsony ünnepekre is jó előre gondoskodni, e czélból tanácsoljuk Frommer Elemértől árjegyzékét kérni melyet ingyen és 217, l—l.

bérmentve megküld.

2Zözgra.zd.a*sá,^'.

mR

A sertéshizlalás élettani alapon.

A sertéshizlalás czélja kétféle lehet, a sze rint a mint a hús vagy a zsír előállítása képezi kiválólag a hizlalás czélját. Mindkét ezélú hiz lalásnál a törekvés oda irányúi, hogy a czél minél gyorsabban és minél kevesebb takarmány feletetésével legyen elérhető. Mert minél keve sebb szénát képviselő takarmánynyal lehet 1 sertést bizonyos maximális értékűvé tenni s mi nél előbb lehet a befektetett tőkét — felszaporodott maximális nagyságában — visszakapni, annál nagyobb a hizlaló anyagi haszna.

A sertés szervezetét oly gépnek tekinthetjük, mely kiváló mérvben képes a növényi anya- okat főkép hússá és zsírrá átalakítani. Ezen átalakító tulajdonságot hizóképességnek szokás nevezni. A sertés hizóképességének megítélése s e hizóképesség lehető előnyös felhasználása, azaz oly körülmények létesítése, melyek közt a hízóA

emésztése mar tökéletesen igénybe veszi a gyomrot. Ehhez járul még, hogy a fokozódó hízással nem tart lépést a gyomor emésztőképessége, sőt mondhatni, hogy bizonyos fokú . biztosággal a gyomornak és beleknek bizonyos mérvű renyhe, lassú működése jár. Miután azonban a finomabb, szemcséjű dara gyorsabban emésztődik, úgy az ily dara maximális mennyiséget a renyhébb működésű gyomor is kellő időben lesz képes megemészteni.

Fentebb láttuk, minő hatással van az árpa az emésztőszervekre. Igen előnyösnek tartom e végből a hizlalás első heteiben a tengeridarát árpával vegyest etetni s pedig az első két hétben a/j rész árpa- és V3 rész tengeridarát, a harmadik hétben egyenlő arányban, mig a negyedik és ötödik hétben a/3 rész tengeri- és kárász.árpadarát.

Akár szemes, akár darált tengerivel hizlalunk is feltétlen fontos, hogy kis adaggal kezdjük ® tervszerűen és fokozatosan emeljük a maxi- \ malis mennyiségig.

Ily eljárás mellett a gyomor és a belek fokozatosan tágulnak s lassanként alkalmazkodnak a tőlük kívánt nagyobb munkához.

Jól kifejlődött sovány sertés hizlalását */4—

K kilogrammnyi (egyszeri alkalomra) szemes Jvagy darált takarmány adagolásával lehet kezdeni s; ez adagot hetenként */4 kilóval emelni, Imig vegre a hatodik héttől fogva a maximális I mennyiséget, t. i. 1 3/4—2 kilót kapja a sértés. 110—16 hónapos sertéssel V4 kilón lehet kezdeni Is csak I Vj kilóig emelni az adagot. A tökélete- lsen „érettre“ hizlalandó sertés maximális adagiját a hizlalás befejezte előtt csökkenteni kell s Ipádig szintén hetenkint V4 kilóval 1 V4 kilóig, Imely adag aztán a teljes „érettségig“ adható. E [csökkentés ép az emésztőszerveknek a hízás vége ■felé mindinkább renyhülő működése folytán válik [szükségessé.

A jó emésztéshez szükséges ugyan, hogy a [gyomor bizonyos fokban telt legyen, de tultö- [möttsége mindig rontja az emésztőképességet.

'JE végből sohse adjunk annyit a sertésnek, a mennyit az egyáltalán meg bir enni, mert ez '[csakhamar megboszulja magát; a sertés emésztő- I képessége s igy étvágya is csökken s csakis az adag nagymérvű csönkentése és ismét fokozatos lemelése által hozható helyre. Mindez a sertés Igyarapodását gátolja és határoltatja.

A hízósertés emésztőképességének legmeg- Ifelelőbb a naponkinti kétszeri — reggeli és es■ Iteli — etetés, lehetőleg 12—12 órai időközökben.

!|A meghatározott etetési idő és adag pontos be- 1 [tartása által az emésztőszervek rendes munkál- >|kodáshoz szoknak s az állatok folyton jó étvá- [gyuak lesznek.

A jó emésztéshez s az egészség fentartásá- '|hoz egyáltalán, elegendő jó fris viz szükséges;

' hizóállatoknak pedig épenséggel sem szabad viz- ■|hiányt szenvedniük. Dara etetés mellett kevés ’pizre lesz a sertéseknek szükségük, de annál [többre, ha szemes tengerit etetünk.

■| A legtöbb hizlalóban hetenkint egyszer, sőt ■| helyenként kétszer is kissebb adag keserüsót i|kapnak a sertések, leginkább a darába keverve.

• A keserűsé tudvalevőleg hashajtó-szer ; adagolása •|nagyobb mennyiségű bélsárnak huzamosb ideig 1 a belekben való veszteglését akadályozza meg. >|Ha a belekben a kelleténél több a bélsár, úgy a Mbelek falaira gyakorolt nyomás folytán a belek ,|hártyáiban kisebb vagy nagyobb fokú visszeres s| vérpangás áll be. A visszeres vérpangás részint -|lassitólag hat a belek mozgására, miáltal a bél - s|sár kiürítése még késedelmessé lesz, részint a- bélbolyhok felszívó munkálkodását s igy a takar- l|mány jó kihasználását gátolja. A bélsárpangás a i | legtöbb hasi szervben zavarja a szabad vérke- y|ringést, a mi általános roszérzetet szül s a túlzásra bizonyára nem előnyös. Túl sok keserüsót

s|nem ajánlatos adni, mert különben igen sok a|nedv vonatnék el a testből, a mit hizóállatok- -|nál ismét kerülni kell.-| Mozgás közben a testben felhalmozódott zsír- felbomlik, azaz elhasználódik. A zsír elhaszná- nj.lásá arányban áll a mozgás nagyságával, t. i. újsok mozgás sok zsírt, kevesebb mozgás kevesebb o|zsirt fogyaszt. E szerint nagyon természetes, mi[szerint a hízás egyik feltétele, hogy a hízósertés -|lehető kevés mozgást tegyen. Miután azonban a e|mozgás a csontozatot, az ízületeket, az izmokat y|és az inakat erősiti, úgy nagyon ajánlatos, a seri-késeknek a hizást előkészítő időben elegendő és ir|rendszeres mozgást engedni, mi által az egész 1 j-| test erősödik s képessé válik a későbbi nagy terhet i-|elbiriii, a rendszeres mozgás a tulajdonképeni n hizlalás kezdetével elmarad, a mikor a sertés |.|csak a hizlaló-udvar szűk keretén belül tehet t-|némi mozgást.

s-| A hízáshoz azonban nem elegendő csupán a u testnek általában nyugalmat adni, hanem az ideg- t\\zetnek magának is nyugalmat kell biztosítani. Az ,s|idegzet nyugalma adja meg a sertésnek azt a j [flegmát, a mely a hizást annyira elősegíti. Miner dennemü izgalom az emésztőszervek idegzetét e|károsan befolyásolja s csökkenti az emésztőképes- I-1séget. A sertés, bármily ilegmetikusnak is látszik, |nagy mérvben izgékony. Hisz tudjuk, ha egy .|fa)kából egyet lefülelünk, úgy ennek sikoltozása n|az egész falkát felháborítja. Vagy, ha a nyugodni tan fekvő sertések közül csak egyet is felzava- . runk, úgy rögtön valamennyi- felretten. Hasonló- u kép mindennemű zaj vagy egyéb háboritás hosz- k szabb izgatottságba ejti asértést. E szerint csendes, it zajtalan helyre való a hizlaló s ezenkívül min- q dennemü bolygatástól lehetőleg kímélni kell a . hízósertést.

A hízás egyik fontos feltétele : a mérsékelt- hömérsék. Hidegben fokozódott melegtermelésre van a test utalva; e melegtermelés azonban főkép- a testben felhalmozódott zsír felbomlása, elfogyasz- i tása által válik lehetségessé. Azaz; a hideg a- test zsírjának fogyását vonja maga után. A nagy s meleg az egész testet ellankasztja I osökkenti az s emésztés erélyét.

■ (Vége köv.)

képesség valóban alkotólag nyilvánulhat, képezil a sertéshizlalás ismeretének főbb pontjait,

A hizóképesség főkép a sertés fajtájától) függ. Vannak gyorsan és lassabban, valamint] főkép húsra vagy zsírra hízó fajták. A lehető) gyors és nagy hízóképességgel biró fajták elő | állítása a tenyésztés feladata. E tekintetben az| angol tenyésztők valóban csodás eredményeket | értek el.

A hízóképesség azonban a fajta keretén) belül egyéni tulajdonságokhoz is van kötve, t. i. a hízóképesség megítélésénél nemcsak a fajtára, de egyébre is kell tekintettel lenni. Magától érthető, hogy csak az oly sertés lesz igazán hízó- képes, mely az anyagcserét hátrányosan befolyásoló bántalomban nem szenved, vagyis, mely az anyagcserét illetőleg tökéletesen egészségesnek mondható.

A nagy és gyors hízóképességgel biró fajták egészséges egyedei közül ismét azok válnak ki hízékonyság tekintetében, melyeknek csontozata piár elérte legnagyobb kifejlődési fokát, t. i. azon sertések, melyekről azt mondjuk: már teljesen „kifejlődöttek.“ Az lVa éves sertés, ha különben bármily sovány is, már jól kinőttnek, ki- fejlődöttnek mondható. Az l'/a—2 éves korában hízásra fogott sertés hizlalható ki „nehéz“ sertéssé; mig a 10—16 hónapos sertés csak „köny- nyü“ vagy „középszerű“ sertéssé hizlalható ki.

E különbségek élettani oka az, hogy a kifejlődött sertés emésztőszervei, nevezetesen: a gyomra és a belei nemcsak sokkal tágabbak g igy sokkal többet fogadhatnak be, mint a kevésbé kifejlődött sertésé, de egyúttel e szervek emésztőképessége is sokkal nagyobb, esélyesebb, t i. a felvett takarmányt jobban tudjuk kihasználni. Ezenkivül a kevésbé kifejlődött sertés még hízás közben is jelentékenyen fejleszti azon szerveket (csontok, szalagok, inak stb.), melyek t hizlalóra nem nagy értékkel bírnak ugyan, de melyeknek fejlesztésére a takarmány nem kii 1 része szükséges, E sertések csontszervezete azonban még sem fejlődik ki hízás közben annyira hogy akkora túlsúlyt elbirna, mint a kifejlődőt sertés csontozata. Igaz ugyan, hogy a 2 éven fe lüli sertés izmai és kötőszövete sokkal durvábl rostozatuak, mint a fiatalabb sertéseké, mely utób biaknak e szerint ízletesebb a húsuk és szalon ' nájuk. .

A heréit és „miskárolt“ sertések hasonlít- hatlanúl hízékonyabbak, mint a nem heréltel vagy miskároltak. A nemi ösztön ingerei és fel 1 hevülései folytán egyrészt az emésztőszervei emésztőképessége közvetlenül csökken, különö sen kanoknál, másrészt hiányzik a szervezetbő az a zavartalan belső nyugalom, mely a jó anyai | cseréhez s igy a hizlaláshoz szükséges. Tapasz talás szerint a miskárolt nőstény-sertés nehe zebbre hizlalható, mint a heréit Atm-sertés. En nek oka részint az, hogy a nősténysertés egy ! általán hajlandóbb a zsirfelvételre, másrészt, szé ' lesebb medenczecsontokkal birván, a farra é konezokra többet rakhat fel, mint a hímállat.

Akár többé vagy kevésbé kifejlődött, vagy is: akár idősebb vagy fiatalabb sertéseket aka runk hizlalni, a főtígyelmet a takarmányozási'* kell fordítani. Hazánkban főkép a kukoricza .tengeri szerepel, mint a sertések hizlaló takar mánya, sokkal kevésbé az árpa. Az árpa neu , annyira hizlaló, mint inkább a hízást előkészít | takarmánynak tekinthető; s valóban többnyir ' csakis a hizlalás kezdete szakában szokás etetn: Az árpa sok tápanyagot tartalmaz s fökép a 1 izomzat és csontozat fejlesztésére előnyös, fc ' haszna mégis abban áll, hogy a gyomorban é belekben emésztés közben az egyes szemek fel : duzzadnak, mi által a gyomor és belek üre tági ! s igy e szervek előkészülnek a tulajdonképei hízótakarmányból, a tengeriből, lehetőleg nag íj mennyiséget felvenni.

1 A tengerit egészben, vagy darálva szoká • etetni. Ei utóbbi eljárás előnyösebb; mert legjobban rágó sertés sem őrli oly finom szén csékre a tengeriszemot, mint minők a daraszen | csék s igy ez utóboiak, miután az emésztőnec 1 vek könnyebben hozzájuk férhetnek, jobba emésztődnek, mint a rágott szemcsék, melyekbe 1 sok emésztetlenül távolodik el a rosszúl orl vagy gyengébben emésztő sertésből.

A dara — egyik etetéstől a másikig való - beáztatás által nemcsak izletesebbó válik, c az erjedés folytán a széuhydrátok egy része ol 1 átváltozáson megy át, melyet az emésztődés eh J készítésének tekinthetünk úgy, hogy a gyom« r az ily darából sokat aránylag gyorsan és jól k l pes megemészteni. Ha a dara forró vízzel leöi ® tetik, úgy a folyton melegen maradó darába 1 nagyobb mérvű lesz az erjedés, a mi csak eh I nyösnek mondható. Ezenkívül az ily dara sí > vanykás nedve már maga is erélyesebb emés tésre ingerli a gyomrot. A darának meg aze előnye is megvan, hogy a sertés gyorsan tölthe meg vele a gyomrát, a mi különösen a híz! előhaladt szakában levő sertésnél igen fonto mert ez ritkán képes annyi ideig állni, a m elegendő mennyiségű tengerit megrágna. Az ül\ erő sertést aztán erősebb lábú társai hamar e tuszkolják.

A hízás kezdete szakában durvább szén i cséjü lehet a dara, mig a hízás második felébe finomabb s vége felé még finomabb — csaknei ■ durván őrlött tengeriliszthez hasonló — szén [ cséjü legyen a dara. Ennek oka részint abba rejlik, hogy a hízás kezdeti szakában nemcsa i kevés darát vesz fel a gyomor, de e kévést nagy erélylyel is emészti meg. Ha tehát ige finom szemcséjű volna a dara, úgy ez igen gyoi san emésztődnék s a gyomor kelleténél gyorsai ban ürülne ki. Ennek meggátlása végett ném< lyek vagy szemes tengerivel kezdik meg az ete tést s csak később térnek át a darára, vagy da rával kezdenek ugyan, de 2—3 hétig mindé daraetetés után mindegyik sertésnek még mini egy két marék szemes tengerit is adnak. A hizá előhaladt szakában a gyomor már maximáli mennyiségű darát vesz fel) melynek jó meg