Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-25 / 121. szám

l 1998. május 25., hétfő' MEGYEI KÖRKÉP )-----------------------------------------------------------------------------------------------------------­jRÉKÉS megyei hírlap Újabb esély a fiataloknak Szeptembertől felsőfokú képzés Szabadkígyóson Lezárul a véget nem érő határidő-hosszabbítások időszaka Harminc nap alatt cégbejegyzés? A cégjogban a nagy változás az idén június 16-án következik be, melyhez ma már majdnem minden jogszabály a rendelkezé­sünkre áll. Megjelent a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, valamint a cégnyilvántartásról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, illetve ezek indo­kolása, só't ez utóbbi jogszabály első módosítása is (1998. évi XXXIII. törvény). Az egyetlen, amelynek még csak a tervezete ismeretes, az a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló igazságügy-miniszteri rendelet. Anélkül, hogy e terjedelmes joganyag részleteibe belemen­nék, néhány, a közvéleményben már elterjedt tévhitet szeretnék eloszlatni. Egyúttal felhívom a figyelmet néhány olyan rendel­kezésre, amelyet az átmeneti időszakban jó, ha a cégtagok, il­letve a tisztségviselők szem előtt tartanak döntéseik megho­zatalánál. A legfontosabb határidők Az új cégjogi rendelkezések kétségtelenül lehetőséget te­remtenek, illetve kötelezettsé­get is írnak elő arra, hogy egy- egy cég- vagy változásbejegy­zési eljárás az eddigieknél sok­kal gyorsabban befejeződjön. Ez az időtartam azonban a köz­hiedelemmel ellentétben nem szűkül le 30 napra, bár kivétele­sen lehet ennél rövidebb is (pél­dául, ha a becsatolt okiratok annyira eltérnek a követelmé­nyektől, hogy azt a cégbíróság 8 napon belül elutasítja, vagy esetleg annyira jók, hogy a be­jegyzés hiánypótlás nélkül megtörténik). Ez mutatja, hogy a jogalkotók a gyorsító intézke­déseknél nagy szerepet szántak a jól képzett, ezen a területen jártas jogi képviselőknek. Amikor a cégbíró hiánypót­lásra hívja fel a képviselőt, azoknál a cégeknél, amelyek nem jogi személyek, az ügyin­tézésre szánt 30 napot további 45 nappal lehet megtoldani. Amennyiben ezalatt nem szüle­tik határozat, a cégbíróság ve­zetőjének további 8 napja van a döntésre. S ha még ekkor is hi­ányzik a döntés, a jogszabály erejénél fogva a bejegyzés a 84. napon bekövetkezik a kérelem szerinti tartalommal, melyről a cégbíróság a kérelmezőt továb­bi 8 napon belül értesíti. A be­jegyzéshez tehát általában 75 nap, legrosszabb esetben 92 nap szükséges. Ez a cégek átalaku­lása, a jogi személy cégek be­jegyzése és változás bejegyzése esetén még 30 nappal hosszabb is lehet. Ha ez az időtartam rö­videbb, a hiánypótlásra meg­adott idő is lerövidül. Hiánypótlás egyszer! Jelentősen megnövelheti az el­járás időtartamát, ha a bejegy­zésre, hiánypótlásra becsatolt iratokat hozzá nem értően vagy lelkiismeretlenül készítik el, hi­szen az új jogszabály hatályba lépésével lezárul a véget nem érő határidő-hosszabbítások és igazolási kérelmek időszaka! Hiánypótlásra egyszer nyílik lehetőség, a nem vagy nem megfelelő teljesítése egyaránt a kérelem elutasításához vezet. A hiányok a fellebbezési eljárás­ban sem pótolhatók, és a mu­lasztás miatt igazolásnak nem lesz helye. Elutasítás esetén a cégalapítás többszöri próbálko­zással nyilván hosszadalmassá válik, sőt, sokkal költségesebb és fáradságosabb is, ha ugyan végleg meg nem hiúsul. A Békés megyei gyakorlattól eltérően ezután a „bejegyzés alapja” nem a benyújtott irat­anyag, hanem a cég- vagy válto­zásbejegyzési kérelem, azaz a nyomtatvány lesz. Az esetleg előforduló — jogszabálymó­dosítással bevezetésre kerülő — bírói közreműködés nélküli, úgynevezett automatikus be­jegyzések sem biztos, hogy a kérelmező által remélt ered­ményt hozzák, mert a nyomtat­ványok többnyire hiányosak, hi­básak. Nem tanácsos ezért a még el nem bírált bejegyzési ké­relmeknél az átmeneti időszak­ban, a határozathozatal meg­gyorsítása érdekében újabb, esetleg nem is nagyon fontos módosító kérelmet benyújtani. Ezzel felduzzasztják a folya­matban lévő ügyek számát, mert az így hozott határozat ugyan legkésőbb a kérelem benyújtá­sától számított 99. napon meg­születik, de az is lehet, hogy az összes kérelem elutasítását tar­talmazza. Amennyiben ugyanis a korábbi eljárást nem lehet be­jegyezni, a később benyújtott, esetleg megfelelő kérelmet sem jegyezheti be a cégbíró. Gyors cégalapítás megtakarítás nélkül? Az előzőeknél jobban megfon­tolandó, hogy az érintettek ala­pítsanak-e valamilyen céget a változások bekövetkezte előtt, vagy esetleg átalakítsák-e cégü­ket bizonyos cégformára? Igaz, új kft.-t és rt.-t az eddigi 1 mil­lió, illetve 10 millió forint he­lyett minimum 3, illetőleg 20 millió forint alap-, valamint törzstőkével hozhatják létre a jövőben. Lehet, hogy a gyors cégalapítás mégsem hoz megta­karítást a résztvevőknek, mert az eddigi szabályoktól eltérően az alaptőke, illetve a törzstőke jelentős védelmet élvez majd. A most alacsonyabb összeggel megalapított cégek tagjainak két éven belül kötelességük a törzs-, illetve az alaptőkét az új jogsza­bály szerinti magasabb összegre kiegészíteni. Ha ezt nem teszik meg, olyan cégformára kell át­alakulni, amelynek az alapításá­hoz szükséges tőkével rendel­keznek. Átalakítási kötelezett­ség hárul rájuk akkor is, ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójának adatai alapján két egymást kö­vető évben nem rendelkezik a kötelezően előírt jegyzett tőké­nek megfelelő összegű saját tő­kével, s azt a tagok sem tudják a cég számára biztosítani. Az átalakulás igen költséges, ezért a megfelelő tőkeerővel, piaccal nem rendelkező vállal­kozóknak csak az idő sürgetése miatt nem tanácsos egy minden tekintetben költségesebb cég­formát létrehozniuk. A műkö­dés során többnyire semmilyen hátrányt nem jelent az, hogy a cég nem rendelkezik jogi sze­mélyiséggel. Remélem, hogy a sok válto­zásból kiragadott kevés példa ebben a rövid átmeneti időszak­ban megfontolt döntésekre ösz­tönzi az érdekelteket a benyúj­tott kérelmek és a választott képviselők tekintetében egy­aránt. Királyné dr. Nagy Judit csoportvezető bíró A folyamatos változásra, meg­újulásra „felesküdött” szabad- kígyósi Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Szakképző Intézet ismét nagy kihívás előtt áll. A közelmúltban az intézmény be­kapcsolódott egy új képzési for­mába, melynek neve: akkredi­tált iskolai rendszerű felsőfokú képzés. A lehetőséget a szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar konzorciuma nyerte el, s ennek a szervezetnek tagja a szabad- kígyósi iskola, valamint a Bé­késcsabai Regionális Munka­erőfejlesztő és Képző Központ. Dr. Komáromi Sándortól, a szakképző intézet igazgatójától mindenekelőtt azt kérdeztük, mit jelent pontosan, ez a nevé­ben most még meglehetősen idegenül hangzó képzési forma. — Iskolánk és a regionális munkaerőfejlesztő központ el­sősorban azokat a gimnáziumi diákokat szólítja meg, akiket nem vettek fel főiskolára, egye­temre, és nincs szakmájuk — kezdte az igazgató. — Az idén szeptembertől induló program keretében élelmiszeripari me­nedzsereket képezünk — akik többek között folyamatirányí­tói, termelési csoportvezetői, gyártmányfejlesztői, minőség- biztosítói munkakörökben he­lyezkedhetnek el —, és ez a for­ma lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a fiatalok két év után szakképzettséget tanúsító ok­mánnyal a zsebükben nézzenek körül a munkaerőpiacon. Intéz­ményünknek a feltételek meg­felelőségét, azaz a személyi és tárgyi hátteret akkreditáltatnia kell. Az oktatás programját a szegedi főiskolával együtt hét intézmény dolgozta ki, a szak­mai anyag készítésére Phare- támogatást kaptunk. Az új kép­zést OKJ-számmal látták el, az­Dr. Komáromi Sándor: „Az akkreditációhoz szükséges fenntartói támogatást is sze­retnénk megnyerni” FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ az felvették az Országos Képzé­si Jegyzékbe. Ennek azért van jelentősége, mert ősztől csak OKJ-számmal rendelkező kép­zések indíthatók. — Miért szerepel a képzés­ben a , felsőfokú” elnevezés? — Azért, mert a diákok szá­mára ez az irány nem zsákutca, aki elvégzi a képzést, meghatá­rozott kreditszámot kap, és ha tovább tanul, nem kell bizonyos tárgyakat hallgatnia. A felvételi­nél ugyan nem élvez előnyt a je­lentkező, de a főiskolai végzett­séghez 160 kreditet kell elérni, melyhez mi 40-et adunk. Nem rövidíti le a felsőfokú képzést, hanem megkönnyíti, ezáltal akár más főiskolákra is „áthall­gathat” a diák. Ebből a szem­pontból jelentős, hogy ősztől már működik a Szegedi Felső- oktatási Szövetség, a SZÉF. A szakképző intézet felsőfo­kú képzése a tervek szerint a békéscsabai munkaerőfejlesztő központban lesz, a gyakorlatok számára pedig a szabadkígyósi iskola biztosítja a helyszíneket. Emellett remélik, hogy Békés megyei üzemek — a konzerv­gyár, a gyulai húskombinát és mások — is támogatják a hama­rosan induló képzést. L. E. Jegyzési időszak: 1998. május 18-29. Futamidő: 1 év Kamat: évi fix 17,50% Jegyzési árfolyam: 1998. május 18-26. között 99,70% 1998. május 27-29. között 100,00% Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az állam szim­bóluma ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMRO Bank Rt Szarvas. Békéscsaba • Inter-Európa Bank Rt. Békéscsaba • K&H Bank Rt. Békéscsaba, Gyula • OTP Bank Rt. Békéscsa­ba, Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény (100 000 Ft névérték alatti jegyzést az OTP Bank Rt. nem fogad el) VALAMINT: Magyar Államkincstár Békés Megyei Fiók 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. RÉSZLETES információ: 06-40-24-24-24 (helyi HfVÁs) A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=17,44%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken a Kormány 41/1997.(111.5.) Korm. rendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartalmazza. A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Állam- kincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az áílam garantálja; értékpapír letéti számlán tartható (így sem ellopni, sem elveszíte­ni nem lehet); másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikor eladható a hálózatos forgalmazóknál (az OTP Bank, az Inter-Európa Bank a Kereskedelmi és Hitelbank, az ABN AMRO Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befek­tetését a legnagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül.-Jaj, bocs...- Húsz percet késtél!- Ne haragudj, de egy szimpatikus úr járt nálam a Hungária Biztosító Nyugdíjpénztárától- Szóval te...- Igen. Beléptem a Hungária Biztosító Nyugdíjpénztárába. A Hungária Biztosító Nyugdíjpénztára kiváló lehetőség azok számára, akik nyugdíjpénztáruk megválasztásánál a szakértelmet, a tapasztalatot, a magas hozamot és a biztos pénzügyi hátteret tartják fontosnak. Információ: 267-5929 és www.hbrt.hu . Jó lépés. Mindenkinek. Allianz (£§) jJHUNGÁRIA KBIZTOSÍTÓ RT. N YUGDÍJPÉNZTÁ RA A takarékszövetkezetek partnere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom