Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-25 / 121. szám

1998. május 25., hétfő Sportmagazin 7 Egy félidőn át bírták a csabaiak Újpesti TE—Békéscsabai Előre FC 4—1 (1—1) NB I-es labdarúgó-mérkőzés Megyeri út 10 ezer néző. V.: Hajdó (Vida, Ring). Újpest: Bíró 0 — Fehér 7, Sebők 6, Kiska­pusi 5 — Jenei 6, Pető 7, Kozma 6, Tóth N. 6 — Herezeg 6, Eszenyi 8, Korsós 7. Edző: Várhidi Péter. Békéscsaba: Vámos 5 — Valentényi 6, Czipó 5, Sándor 5, Dávid 5—2=3 — Kovács K. 5, Kerényi 5, Fazekas 6, Dobi 5 — Belvon 6, Vadas 4. Edző: Pásztor József. Csere: Vadas helyett Fiilöp Z. (5) az 54., Sándor h. Vörös (-), Belvon h. Vasas (-), mindkettő a 73., Sebők h. Kvasz (-) a 74., Fehér h. Bérczy (-) a 82. percben. Gólszerző: Pető a 15., Valentényi a 42., Eszenyi a 62., Eszenyi a 66., Eszenyi (11-esből) a 81. percben. Sárga lap: Sebők (reklamálásért) a 23., Fehér (Dobi felvágásá­ért) az 57., Dávid (Herczeg visszahúzásáért) a 60. percben. Kiállítva: Dávid a 89. percben. Szögletarány: 9:6 (6:1). Következik Az NB I. 33. fordulójában következik. Május 30., szombat: Vác—Stadler FC, 17.00, Haladás— BVSC, 17.00, Vasas- Siófok, 17.00, DVSC— Gázszer FC, 17.00, Fe­rencváros—MTK, 17.00, Békéscsaba—Diósgyőri FC, 17.00, Videoton—Új­pest, 17.00, Kispest— Győr, 17.00, Tiszakées- ke—ZTE 17.00. 15. perc: Korsós viharzott el a bal oldali partvonal mellett annyira egyedül, hogy legalább háromszor felnézett futás köz­ben, hogy kinek adja be a labdát, végül a hosszú oldalon berobba­nó Petőt választotta, aki négy méterről fejelt a kapuba, 1—0. 43. perc: Kovács jobbról átívelt a védők közül kilépő Valentényihez, akinek még ar­ra is volt ideje, hogy mellel ma­ga elé tegye a labdát és csak ezt követően pöccintsen öt méterről a kapu bal sarkába, 1—1. 62. perc: Dávid sárga lapot érő szabálytalansága után Kor­sós rúghatott szabadrúgást ti­zennyolc méterről, a kaputól kissé jobbra. A remek csavarást Vámos kapufára ütötte, Esze­nyi pedig észlelt és fél méterről az üres kapuba pofozta a kipat­tanót, 2—1. 66. perc: Vendégszögletet követően Kovács K. a visszagu­rított labdával„totojázott”, majd eladta, Korsós pedig köszönte szépen, aztán húsz méter robo- gás után a teljesen egyedül kilé­pő Eszenyihez továbbított, a válogatott csatár begyalogolt a 16-osig, majd laposan elrúgta a labdát Vámos mellett a jobb sa­rokba, 3—1. 81. perc: Kerényi szorításá­ban Herczeg esett el a békéscsa­bai ötösön. Az esettől húsz mé­terre álló játékvezető parányit kivárt, majd a sípjába fújt és a büntetőpontra mutatott. A ti­zenegyest Eszenyi végezte el, mi pedig regisztrálhattuk: mes­terhármas, 4—1. 89. perc: Ez nem Dávid Zsolt mérkőzése volt... Egy hosszú előrevágott labdára raj­tolt rá a szélvészgyors Herczeg, a védő pedig becsúszva kívánta őt szerelni. Mivel azonban egy ütemet késett, a labda helyett bábut talált, azonnal villant szá­mára a sárga, majd rögtön utána a piros lap is. A kezdő sípszó után azonnal a vendégtérfélre terelődött a játék. Az ÚTÉ három csatár­ral — Eszenyi, Korsós és Her­czeg — nyitott, s az első szöglet majdnem meg is hozta az első találatot, de végül is az óriási kavarodást követően Sándor ki tudta rúgni a labdát. Hosszú percekig helyzet nélküli me­zőnyjáték következett, ez lehe­tőséget adott a párok kialaku­lására: Kerényi Eszenyit, Valentényi Korsóst, Dávid Herczeget kapta ellenfélül, Czipó pedig ezúttal leghátsó emberként bizonyíthatott. Ne­gyed óra elteltével aztán rob­bant a bomba, Korsós hajszál­pontosan ívelt Pető „kobakjá­ra” és máris tombolt a publi­kum. Két perccel ezt követően ismét, csakhogy Hajdó ezúttal nem adta meg a találatot. Úgy tűnt, a következő húsz perc­ben még ezen bosszankodnak a hazaiak, hiszen alábbhagyott a lendületük. A viharsarkiak is egyre többet próbálkoztak, el­sősorban Fazekas és Belvon volt megjátszható. A fővárosi­ak leginkább a szögletekből te­remtettek veszélyhelyzetet a vendégkapunál. Röviddel ez­után érvényesült a foci arany- szabálya, az egész ÚTE-véde- lem elaludt az egyébként szemre igen tetszetős Valenté- nyi-gólnál, aki ezzel büntetett. A félidőből hátralévő néhény perc azzal telt, hogy a hazaiak próbáltak magukhoz térni a bekapott gól okozta kábulat­ból. A második játékrész elején pedig egyenesen pánikhangu­lat tört volna ki, ha Belvon éles szögből berúgja a helyze­A csíkos mezes, három gólt szerző Eszenyi, a mérkőzés hőse a csabai védők gyűrűjében. Bal­ról Kerényi, Eszenyi, Fazekas és Dávid (8). A labdarúgó NB I-ben: Újpesti TE—Békéscsabai Előre FC 4—1 tét (centiken múlott), sőt ha az ötödik perc elteltével egye­dül kiugró Valentényi csak egy kicsit gyorsabb a labdával és betalál. Nem állt Vámos mellé a szerencse a második gólnál. Újra vezetett tehát a bajnokaspiráns, s ez alaposan felszabadította az addig job­bára „güriző”, de görcsösen futballozó labdarúgóit. A szo­kásos rutintalanság megint előjött a Csabánál, ugyanis ők rúghattak szögletet, majd gólt kaptak. A két találat között négy perc volt az időbeni kü­lönbség, a második után min­denki tisztában volt vele: el­dőlt. A két edző minden mindegy alapon cseréket haj­tott végre, Fazekas emelt még egy kapufát, Kerényi „össze­hozott” egy tizenegyest, Esze­nyi pedig elérte a mesterhár­mast. A hazai szurkolók pedig ünnepeltek, bár mint közben kiderült, ezzel a győzelemmel még nem lett bajnok csapa­tuk. Az első negyvenöt percben a látottak a két gárda között nem mutattak akkora kü­lönbséget, mint amit a tabel­lára nézve lehetett várni. A második félidő eleje az ÚTÉ számára szerencsésen alakult, s ebből tőkét kovácsolva végül biztosan nyertek a rutinta- lanabb játékosokat felvonul­tató „druszájuk” ellen. Az NB I-es tudósítást ké­szítette: Szegedi Zsolt. Fotó: Rácz Attila Az NB I-es labdarúgó-baj­nokság állása 1. Újpest 21 8 3 59—23 71 2. FTC 20 6 6 60—37 66 3. Vasas 18 6 8 60—36 60 4. Győr 16 9 7 44—30 57 5. MTK 15 7 10 51—34 52 6. Gázszer 12 12 8 53—41 48 7. Vác 14 6 12 42—44 48 8. ZTE 14 5 13 56—41 47 9. BVSC 12 8 12 46—40 44 10. DVSC 12 8 12 43—47 44 11. Diósgyőr 11 7 14 41—39 40 12. Siófok 11 7 14 35—39 40 13. Haladás 9 8 15 36—44 35 14. Kispest 10 5 17 39—54 35 15. Videoton 7 9 16 41—53 30 16. Békéscsaba 7 9 16 27—55 30 17. Tiszakécske 7 8 17 34—73 29 18. Stadler 3 10 19 25—62 19 EZ TÖRTÉNT MÉG BVSC-Zugló—Üzer-Stadler 4-1 (1-0) S/őnyi út, 300 néző. V.: Makai. Gól: Kiss I. (3., 89.), Anghel (56., 66.), ill. Károlyi R. (61. — 11-esből). Jó: Anghel, Farkas, ill. Kovács. A pontosabban játszó hazai csapat magabiztosan győzte le a mérkőzés nagy részében gyenge teljesítményt nyújtó akasztóiakat. Zalahós-ZTE—Kispest-Honvéd 6—1 (3—0) Zalaegerszeg, 8000 néző. V.: Bede. Gól: Sebők (14.), Németh (22.), Arany (43.), Szabó II. (49.), Varga T. (56.), Guti (88.), ill. Plókai (68.). Kiállítva: Borgulya (16., Kispest), Bárá­nyos (34., Kispest). A Kispest-Honvéd csak fegyelmezetlen játékosainak tehet szemrehányást azért, mert súlyos vereséggel kellett távoznia Zalaegerszegről. MTK Hungária—DVSÍ -Epona 1—1 (0—0) Hungária körút, 2000 néző. V.: Vágner. Gól: Kenesei (72.), ill. Pető (89.). Jó: Halmai (a mezőny legjobbja), Lőrincz, Kenesei, ill. Dombi. Egy perccel a rendes játékidő letelte előtt egyenlített a ven­dégcsapat. Az MTK gólokkal nyerhette volna meg a mérkőzést. Siófoki Bányász—Haladás-Milos 0—1 (0—0) Siófok, 3000 néző. V.: Vad. Gól: Tóth M. (65.). Jó: a siófoki csapatban nem akadt kiemelkedő telje­sítmény, ill. Tóth M., Koller, Baumgartner, Gabala. A siófoki csapat a szezon leggyengébb teljesítményét nyúj­totta. A vendégsiker teljesen megérdemelt. Diósgyőr—Ferencváros 0—2 (0—1) Diósgyőr, 23 000 néző. V.: Pillér. Gól: Vincze O. (32.), Nicsenko (62.). Jó: Volár, Kiser, ill. Hajdú, Dragoner, Szűcs, Horváth, Vincze O. Küzdelmes találkozót vívtak a csapatok. Mindvégig a Fe­rencváros szabta meg a játék menetét. Gázszer FC—Vasas 2—0 (1—0) Székesfehérvár, 3000 néző. V.: Ábrahám. Gól: Földes (2.), Tiber (60.). Jó: Salacz Z., Szalai, Tiber, Földes, ill. Szil­veszter, Galaschek. Közepes iramú, küzdelmes mérkőzésen a Gázszer taktikus, okos játékkal, teljesen megérdemelten győzött. Tiszakécske—Vác-Zollner 1—0 (0—0) Tiszakécske, 3000 néző. V.: Csema. Gól: Török (66.). Jó: Török, Holló, Tóth, ill. Strasszer, Vojtekovszki. Az osztályozóért áhítozó Tiszakécske második félidőben mu­tatott lelkesebb, eltökéltebb játékának és Tóth kapus bravúrjá­nak köszönheti a számára oly fontos három pontot. Győri ETO—Videoton FC 3—2 (2—0) Győr, 6000 néző. V.: Juhos. Gól: Vayer (13., 22.), Somogyi (47. — tizenegyesből), ill. Róth (50.), Dvéri (70.). Jó: Szarvas. Vayer, ill. Dvéri, Róth. A háromgólos előnyt szerzett hazai csapat a második félidő­re visszaesett, s váratlanul szorossá tette a már simán megnyert- nek hitt mérkőzést. Edzői nyilatkozatok Várhidi Péter, az ÚTÉ edzője: — Gratulálok a csapatomnak, egy lépéssel közelebb kerültünk a célunkhoz, bár jelenleg még csak a második he­lyünk biztos. Óriási feszültség volt a gárdában, 1—0-nál kihagytuk a lehetőségeinket, ránk jött az ellenfél. A szünet szerencsére segített rendezni a sorokat, s a második játékrészben már sikerült azt hoznunk, amit az utóbbi időben. Pásztor József, a Békéscsaba edzője: — A fő­városiak megérdemelten nyertek, mert egyértel­műen jobb csapat, mint mi. Volt némi feszültség a játékosaikban a nagy tét miatt, de ezt mi a mai csapatunkkal nem tudtuk kihasználni. — Mit gondolt a szünetben, amikor még úgy tűnt, van esély? — Reménykedtem abban, hogy majd csak te­lik az idő és mi közben nem kapunk gólt. A má­sodik játékrész elején egyébként megvoltak a le­hetőségeink arra is, hogy vezessünk, elég csak Belvon és Valentényi lehetőségére gondolni. A „ha” azonban nem játszik a fociban sehol a vilá­gon...-— Kit választ csapatából a legjobbnak? — Valentényi Viktort. — Czipó szerepeltetése kulcskérdés volt, hi­szen életében először kellett középhátvédet játsza­nia. Mennyire volt vele elégedett? — Nem játszott rosszul, voltak jó megmozdu­lásai. Maradjunk abban: nem azért kaptunk ki, mert ő volt a középhátvéd... — Minek köszönhető ez az elkeseredettség, ami kiült az arcára? — Nem is annyira a mi vereségünk miatt — hi­szen ez benne van a pakliban —, hanem a Tiszakécske győzelme váltotta ki. Ugyanis ezek után otthon a Diósgyőr ellen ha törik, ha szakad, nyernünk kell, s félek attól, hogy a nagy tét miatt a fiatalok „beremegnek”. A mai találkozó első félideje mutatja, ha nagy a tét, még egy ÚTÉ szintű gárda is képes rá. Egy mondatban MECCSMORZSÁK Köztudott, hogy az NB I-es mezőnyben a mai találkozó két csa­pata képvisel lila-fehér színeket. Talán ennek is köszönhető az a vendégszeretet, amit az amúgy félelmetes hírű fővárosi szur­kolók tanúsítottak a mérkőzés előtt, alatt és után. Kezdődött azzal, hogy amikor a hangosbemondó üdvözölte a szerény (kétfős), de annál lelkesebb békéscsabai B közepet, a fővárosi lila szimpatizánsok nyíltszíni tapsott hallattak, a vihar­sarki fiúk pedig vették a lapot, és nagy derültséget kiváltva ün­nepeltették magukat és meghajoltak, mint a színházban szokás. Már el is felejtettük az egészet, amikor elérkezett a meccs utáni sajtótájékoztató, ahol egy újpesti drukker „belógott”, és feltette a kérdését Pásztor Józsefnek: „Mennyi az esély arra, hogy lila­fehér testvéreink, ha eredményeik alapján bentmaradnának, anyagilag bírják a profiligát? Mert nem szeretnénk, ha egyedül hagynának!” Jóleső érzés volt hallani... Aztán ott volt még az is, amikor a csapat busza elindult hazafelé. Nos, az újpesti drukke­reknek még arra is volt energiájuk a saját szeretett játékosaik ünneplése közepette, hogy vastapssal búcsúztatták az ellenfelet (az megint más lapra tartozik, vajon ilyen szeretet övezte volna a vidéki-testvéreket, ha véletlenül döntetlen a vége?). Hogy miért kapott mégis rendőri díszkíséretet az Előre-busz? Egyszerű a válasz: ha véletlenül összetévesztenék a Fradi-szur- kolók a belvárosban az Újpest buszával... A MÉRKŐZÉS ELŐTT. Véber György, az ÚTÉ sérült labdarúgója: — Sima győzelmet várok, s nagyon remélem, a Fra­di nem nyer. Bár ennek nincs jelentősége, három forduló alatt négy pontot álmunkban is begyűjtünk... Juhász Gyula, a Békéscsaba technikai vezetője: — Az esély­telenek nyugalmával játszhatunk, ezért akár a meglepetés sem ki­zárt. Balog Zoltán: — Újpesti szempontból önbizalomcsökkentő eredményt remélek. Fülöp Róbert: — Egyértelmű, hogy nem mi vagyunk a talál­kozó esélyesei, de azért szeretnénk a bajnokavatást megnehezí­teni, bízom a srácokban, az egy ponttal már nagyon boldog len­nék... Szlezák Zoltán: — Győzünk, s ez azt is jelenti, hogy bajnokok leszünk, mert a Fradi nem veri meg a Diósgyőrt. Tudom, hogy a Csaba ellen nem lesz könnyű, de nincs más választásunk, mint nyerni! Sebők Vilmos autóbuszvezető: — A becsületes helytállás és az akarat egy pontot esetleg hozhat, ez bizony nagy dolog lenne a mi helyzetünkben... Kasik Zsolt: — Volt úgy, hogy itt buktuk el a bajnokságot. Nos, ha ők most nem is bukják el, mi azért egy pontot elveszünk tőlük. A SZÜNETBEN. Futaki Krisztián: — Remélem megmarad ez az eredmény a végéig. Bicskei Bertalan szövetségi kapitány: — Meglepetésként ért a vendégek egyenlítő^gólja... Kasik Zsolt: — Úgy látom, a fiúkat feldobja az, hogy az újpesti szurkolók azt kiabálják: „Hajrá lilák!”... Zana József színművész: -— Remélem, az Újpest sikeres lesz a második félidőben és megnyeri a mérkőzést, valamint a bajnoksá­got is. A MÉRKŐZÉS UTÁN. Kovács Géza, a Békéscsaba ügyveze­tő elnöke: — Gratulálok az ÚTE-nak a győzelméhez. Argyelán János: —- Sokkal jobbak voltak a hazaiak, megérdem­lik, hogy bajnokok legyenek. Sándor Mátyás: — Úgy érzem, ennél sokkal fontosabb meccs vár ránk most odahaza a Diósgyőr ellen... Kerényi Norbert: — Mi hibáztunk abban, hogy ilyen nagy lett a gólkülönbség, ha nem tesszük meg ezt a szívességet, akár döntetlen is lehetett volna. Kovács Krisztián: — Meccs közben egy halvány reményünk volt a pontszerzésre... Czipó Zoltán: — 1—1-nél még bíztam az egy pontban, de a mérkőzés képe alapján megérdemelt hazai győzelem született, bár a gólarányt túlzottnak tartom. Kasik Zsolt: — Most már csak abban bízhatom, a legközelebbi meccsen jön a csattanó... Fekete László, az ÚTÉ egykori csatára: — Parádés győzelem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom