Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-14 / 86. szám
8 SportmagaziN 1997. április 14., hétfő Kistelepülésekre nagyobb fejkvótát! — követelték a sarkaim sportfórumon Gyógyítás és asztalitenisz Két kő között a kapu A sportirányítás felépítéséről és a finanszírozásról tartott előadást a napokban Sarkadon Greminger János, az OTSH elnökhelyettese. A meghívók a Sarkad térségi települések voltak, ahonnan településvezetők, testnevelő tanárok, oktatási intézmények igazgatói és egyéb, sporttal foglalkozó szakemberek érkeztek a tanácskozásra. A rendezvényen jelen volt dr. Petróczy Gábor megyei sportigazgató is. Greminger János többek között a sporttörvényről szólt az egybegyűlteknek. Elmondta, hogy a törvénnyel szemben három elvárása volt a sportot szívügyüknek tekintő szakembereknek: ismerje el a testkultúra fontosságát, egyértelműen határozza meg az állami és az önkormányzati feladatokat, és mindehhez adjon kellő anyagi támogatást. Az elnök-helyettes a következőképpen értékelte a sporttörvényt: jó, hogy van, de néhány helyen ráférne a módosítás is. A sport finanszírozásával kapcsolatban elmondta, hogy a magyar sport felett törvényességi felügyeletet ellátó OTSH idei költségvetése 5,8 milliárd forint, amelyből 1,6 milliárd saját bevétel, 4,2 milliárd az állami hozzájárulás. Ebből több budapesti létesítményt, átfutó beruházást kell finanszírozniuk, s a maradék mehet a különböző sportágak támogatására, ami aszerint változik, hogy az adott sportágon belül hányán és milyen eredménnyel sportolnak. Megjegyezte, hogy míg a fejlettebb államokban a költségvetés 2 százalékát fordítják sportra, addig hazánkban ennek csupán tized részét. Említést tett még a sportcélú közalapítványokról is, amelyek olimpiai és világbajnokokat, verseny- vagy élsportolókat, az utánpótlás-nevelést, a diák- és szabadidősportot, valamint a fogyatékosok sportját hivatott támogatni. Innen — mint mondta — pályázatok útján lehet pénzt kinyerni. Az előadást követően a másik oldal (a vidék) kapott szót. Tóth Imre sarkadi polgármester a sporttörvény szellemét idézte: az állam támogat, segít, gondoskodik... Ezt a kijelentést szembeállította azzal a 312 forinttal, amelyet a települések lakosonként kapnak települési, igazgatási, kommunális és sportfeladatok ellátására. Igaz, hogy tavaly másképpen címkézve, de ez a pénz még 1637 forint volt — jegyezte meg a polgármester. Ezzel együtt vidéken, főleg a hátrányosabb helyzetű településeken szemmel láthatóan mennek tönkre a sportkörök és egyesületek. A legnagyobb bajban az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települések vannak, amelyek a működést is csak plusz állami támogatással tudják megoldani, nem hogy a sporttevékenységeket segítsenek. A sarkadi polgármester arra kérte az OTSH-tól érkezett vendéget, hogy jelezze ezt a gondot a parlamentnek a jövő évi költségvetés tárgyalásakor. Dr. Rúzsa György méhkeréki polgármester kifejtette, községük is a hátrányos helyzetűek csoportjába tartozik, ám a sportot nem akarják elhanyagolni. Árgus szemekkel figyelik tehát a pályázati lehetőségeket, de ez idáig még egyetlenegy kiírást sem találtak. Greminger János erre azt válaszolta, hogy a köz- alapítványok bejegyzése még folyamatban van, de amint befejeződik az adminisztrációs procedúra, megjelennek a kiírások. Tanácsképpen mondta el, a pályázók időben igyekezzenek lobbyzni a pénzek kinyeréséért. Czégény Mihály mezőgyáni polgármester vélekedése szerint, aki kistelepülésre születik, annak általában nem sok esélye van arra, hogy igazi versenyző legyen, hiszen a versenysport a megyeszékhelyekre és a fővárosra korlátozódik. Nehéz helyzetben vannak a kistelepülésen élő, a sportot szívügyüknek érző képviselők is, hiszen a testületen belül keményen kell hadakozniuk (nem egyszer eredménytelenül) a sport támogatásáért. „Biztos vagyok benne, hogy számos tehetség vész el így Magyarországon” — hangoztatta. Szerb József geszti polgár- mester elmondta, hogy településükön 25 százalék a cigánylakosok aránya. Véleménye szerint köztük nagyon sok tehetséges fiatal van, akik a sporttal értelmesen leköthetnék a szabadidejüket. Ám egyesület híján ezek a fiatalok elkallódnak, és csak a kocsmáig jutnak el, mert már szinte ez az egyetlen közösségi hely a faluban... „Lassan harmadosztályú állampolgárok leszünk” — zárta gondolatát a geszti polgármester. Néhány iskolaigazgató és pedagógus is felszólalt a sportfórumon. Ok arról panaszkodtak, hogy az állam által biztosított 1000 forintos fejkvóta nem elég az eszközutánpótlásra (ezelőtt tíz évvel ilyesmit el sem tudtak képzelni!), s már félnek, ha valahol eredményt érnek el, mert sosincs elegendő pénz az utaztatásra. Az olyan kistelepüléseken, mint Körösújfalu még egy létesítmény sincs, a tanulók a mezőn fociznak, ahol két kődarab jelzi a kaput. Greminger János válaszaiban egy bölcsességre hivatkozott, miszerint a politika megváltoztatásához hat hónap, a gazdaság átalakításához hat év kell, a kultúra és a sport megfelelő helyen kezeléséhez azonban legalább 60 esztendő szükséges. A pénzekért az ágazati minisztérium harcolhatna, ám onnan mindig azt a választ hallják: nincs forrás. Javasolta, hogy a települések próbáljanak meg a lehetőségeken belül eredményeket elérni. Például járjanak a közeli településekre, így meg lehet spórolni az utaztatási költségeket. Ezzel együtt elmondta, hogy vidék nélkül számos versenysportág nem maradna életben ma Magyarországon. Budapesten egyre nagyobb az érdektelenség a magas színvonalú országos versenyek iránt, vidéken viszont még lehet számítani közönségre. S ha innen nézzük, Békés megye mindkét szempontból élen jár, még ha számos hátrányos helyzetű települése is van. Magyar Mária A Békési TE NB Il-es férfi asztalitenisz-csapatának összeállításában rendszeresen szerepel dr. Csenki Gábor neve. A doktor úr szerény ember, betegei nem tudják, mások csak sejtik, hogy az ő háziorvosukról lehet szó. Példaértékű, hogy aktív sportoló, magasan képzett békéscsabai szakemberként is tevékenykedhet párhuzamosan. —Hogyan került az asztalitenisz közelébe ? — kérdeztük. — Gyermekkoromban Kiskunfélegyházán éltünk. 1964-ben egyik nap valahonnan egy pingponglabda került a kezünkbe, fadarabbal ütögetni kezdtük. Ezt a jelenetet meglátta édesanyánk, felismerte a játék jelentőségét, vásárolt nekem egy ütőt. Ezt követően hamarosan a helybéli vasutas sportkörben találtam magam. Itt volt egy terem, ahol két-három asztal volt felállítva, és mindig lehetett játszani rajta. Tíz- tizenkettő éven át nem volt edzőm, saját elgondolás alapján pingpongoztam. Jó helyezéseket értem el, Klampár és Jónyer mögött, 1967— 68-ban például harmadik voltam. Az úttörőolimpián is indultam, mindháromszor ezüstérmes lettem. Játékomat a tévében is láthatták a nézők, majd a Szegedi Orvostudományi Egyetem hallgatója lettem, itt a Kender nevű csapattal NB II-ben, NB I-ben szerepeltem. Az egyetem befejezése után orvosként Békéscsabára kerültem. A sportot folytatni akartam, csapatot kerestem. Hosszú ideig a megyeszékhelyen nem volt ilyen csapat, ezért Békésen játszom. Érdekesség, hogy a békési gárda zömében békéscsabaiakból áll. —A harminchárom év melyik eredményére a legbüszkébb? — A hetvenes évek elején serdülő és ifjúsági vidékbajnok voltam. Több száz viadalon vettem részt, körülbelül négyszáz érmem van. —Meddig kívánjafolytatni a sportolást? —Távol áll tőlem a gondolata is. hogy befejezzem. —Mit köszönhet a sportnak? — A sportban az a szép, hogy mindenki egyenlő. Nincs hierarchia, mindenki egyforma. Sok gyönyörű emléket gyűjtöttem össze, sok barátom van országszerte. Különösen sportpályafutásom kezdetén számos helyre jutottam, gyönyörű tájakkal ismerkedhettem meg. Jó kondícióban tart a sport, fizikálisán egészségesnek érzem magam, nem vagyok túlsúlyos. Sokan abbahagyták már sportbarátaim közül, én még mindig aktív játékos vagyok. Szeretem ezt csinálni. A nehéz napok után levezetem a feszültséget, jólesik a mozgás. Szerencsére a család is elfogad ilyennek, megértőek, támogatják sportolásomat. —Miért, miként választotta a gyógyító pályát? — Tizenhárom évesen budapesti egyesülethez hívtak. Döntenem kellett, élsportoló legyek-e vagy jól tanuljak. Akkor úgy döntöttem, hogy sportolás és tanulás. Soha nem bántam meg ezt a döntésemet. Orvos úgy lett belőlem, hogy mindig izgatott az embereken való segítés szándéka, főként a sebészet tetszett. Hét éven át sebészként dolgoztam, majd váltottam a körzeti orvosi szakma felé. —Sikereket ért el a sportban, munkában. Milyen módon valósítható ez meg? — A helyes időbeosztás fontos. Ha valakinek van célja, amit szeretne elérni, megvalósítani, arra jut ideje. Úgy gondolom, az igénytelenségjellemző arra, aki időzavarral reagál dolgokra. —Adódik-e nehézség a sport és munka összehangolásában ? — Nyilvánvalóan adódik. Többször kerülök dilemma elé: játszanom kellene, de ügyeletes vagyok, nem tehetem meg. Hanyecz Margit Aki 1997. április 14. és május 17. között legalább 3 db Arvit gyorsfagyasztott terméket vásárol bármelyik kijelölt boltban, sorsjegyet kap, amellyel értékes ajándékot nyerhet: 3 DB WHIRLPOOL, 270 LITERES FAGYASZTÓLÁDA 6 DB WHIRLPOOL, 20 LITERES MIKROHULLÁMÚ SÜTŐ 25 DB HŰTŐTÁSKA. Sorsolás: 1997. május 23. A sorsjegyre íija rá nevét és címét, majd dobja a kihelyezett gyűjtőládába! Arvit! Télen is, nyáron is — mindig friss! Az akcióban részt vevő boltok: Landmark Kft. Mezőberény Csabai út 1—3. 5650 Tej-Hami Piac téri ABC Békés Széchenyi tér 5630 ABC Áruház Békés Múzeum köz 5630 Gyulakenyér Kft., 1. sz. bolt Doboz Marx u. 24. 5624 Gyulakenyér Kft., 5. sz. bolt Elek Marx u. 9. 5742 Gyulakenyér Kft., 9. sz. bolt Gyula Ajtóssy A. u. 45. 5700 Gyulakenyér Kft. 14. sz. bolt Gyulavári Széchenyi u. 86. 5711 Áfész 31. sz. ABC Gyomaendrőd Hősök u. 48. 5500 Áfész 1. sz. ABC Kondoros Hősök u. 7. 5553 Áfész Diszkont Áruház Szarvas Rákóczi u. 2. 5540 Kamatozó Kincstárjegy 1998/IV. Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az állam szimbóluma ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: ma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír- számlán tartható (így sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet); másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikor eladható, illetve megvásárolható a hálózatos forgalmazóknál (OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Hitel Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 1 9 98/IV Futamidő: Kamat: Jegyzési árfolyam: 1997. április 7-15. között 99,70% 1997. április 16-18. között 100% ÍÖBÍj A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forJEGYZÉSIHELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: Magyar Hitel Bank Rt 5540 Szarvas, BÉke út 1., Békéscsaba • OTP Bank Rt 5601 Békéscsaba, Szent Istvín tér 3, Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény VALAMINT: Magyar Államkincstár Békés Megyei fiók 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1.
