Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-28 / 73. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1997. március 28., péntek il Kromkä A kiállított tárgyak dél-alföldi lelőhelyekről származnak FOTÓ: SUCH TAMÁS Bronzkori leletek a Dürer Teremben Látták Trója kapuit címmel ré­gészeti kiállítás nyílt tegnap a gyulai Erkel Ferenc Múzeum Dürer Termében. A bemuta­tott, közel négyezer éves tár­gyak kora kötődik a trójai há­ború idejéhez és az azt megelőző évszázadokhoz — innen a múltat megelevenítő cím. Egy évezred régészeti le­letei mutatkoznak be: óriási ur­nák, finom mívű bronz éksze­rek, meglepően ép fegyverek és számos, nemes formájú cse­répedény. Az anyag a szentesi és a szegedi múzeum tulajdo­na, dél-alföldi lelőhelyekről származik. A kiállítást Trogmayer Ottó Széchenyi-díjas, Csongrád megyei múzeumigazgató nyi­totta meg, aki beszédében rö­viden bemutatta a Kárpát-me­dence jellegzetes bronzkori kultúráit. E napra jelent meg egy, a kiállításhoz kapcsolódó kötet, amely három fiatal, a bronzkorral foglalkozó szak­ember tanulmányának is he­lyet ad. A kiadvány immár a harmadik a gyulai katalógusok sorában. Szerkesztője dr. Havassy Péter, a gyulai múze­umok igazgatója, aki egyszer­smind a kiállítás rendezője is. A trójai falakat, a bronzkori házat, valamint az akkori vise­letét megjelenítő látványele­meket Székelyhídi Attila festőművész készítette. A ma­gyarországi bronzkori kultúra kiemelkedő darabjait majd egy éven át, jövő februárig tekint­hetik meg a látogatók. Kruzslitz Ilona Bombázzák Békéscsaba költségvetését Játszóház. (m) A hagyomá­nyokhoz híven ebben az évben is tartanak húsvéti játszóházat a békéscsabai Lencsési Közössé­gi Házban. A március 29-ei fog­lalkozáson (9-től 11 óráig) a to­jásfestés különböző formáival és a húsvéthoz kötődő népszo­kásokkal ismerkedhetnek meg. Belépődíj: két darab főtt tojás. Megszépült, (i) A zsadányi művelődési ház teljes felújítása ezen a héten fejeződött be. A munkálatokra Millenniumi Fel­újítási Programirodától tavaly 2,9 millió forintot nyert a zsadányi önkormányzat. Ehhez az összeghez a hivatal még több mint 1 millió forintot tett hozzá. A kulturális intézmény megszé- pülését szombaton fogadás ke­retében ünnepük meg Zsa- dányban. Ezen a rendezvényen a felújításban közreműködött munkásokat látja vendégül az önkormányzat. » Közgyűlés, (i) A Füzesgyar­mati Önkéntes Tűzoltó Egyesü­let ma délután 2 órakor a helyi polgármesteri hivatal tanácsko­zótermében közgyűlést tart. Véradás. (1) A Vöröskereszt szervezésében tegnap Med- gyesbodzáson — helybéliek és pusztaottlakaiak — hatvanan adtak vért a rászorulóknak. Együttes testületi ülés. (z) Ma délután két órakor utolsó együttes ülését tartja Mezőbe- rény és Csárdaszállás közös képviselő-testülete. Ismeretes, hogy Csárdaszállás január elsejétől önáüóan gazdálkodik, elszakadt a várostól. A két tele­pülés képviselő-testülete — mi­után a tavalyi, többször módosí­tott közös költségvetését megvi­tatta — együttesen zárja le azt. Hírmondó. (1) A napokban jelent meg a Magyarbánhegyesi Hírmondó című havilap leg­utóbbi száma. A lapban olvasha­tó például a munkaügyi központ mezőkovácsházi kirendeltségé­nek munkanélkülieket érintő szolgáltatásairól, a Közmunka- tanács pályázati lehetőségéről, a munkanélküli járadékhoz szük­séges igazolólapról, illetve a ki- rendeltségen tervezett progra­mokról. Emellett informálódha­tunk a Magyarbánhegyesi Gyer­mekekért Alapítványról és az ol­vasói rovat lakossági vélemé­nyeiről. „KÖZÉPSZERŰSÉG ÉS CSÚSZÁS-MÁSZÁS, FÖLFELÉ EZ AZ ÚT MINDENHOVA!” (Pierre Augustin Caron Beaumarchias) „Még meg sem száradt a pecsét a város költségvetésén, máris új költségvetés készül Békéscsa­bán — legalábbis szinte minden bizottság egy-két-három-nyolc millió forintos igénnyel áll elő, új és új igények érkeznek, telje­sen bizonytalan forrást megje­lölve, és ez így nem jó megol­dás. Aki hamarabb és szívhez szólóbban kér, az előnybe ke­rülhet azzal szemben, aki tisz­tességesen kivárja, hogyan alakul a város anyagi helyzete, és ez így nem tisztességes” — kezdte a tegnapi közgyűlést Pap János polgármester Békés­csabán. A szeghalmi piacon az utóbbi két hónapban piaci alkalmazot­tak két esetben is bántalmaztak árusokat. Ezek után nem meg­lepő, hogy a tegnapi képviselő- testületi ülésre Dudás János, a piac üzemeltetője is meghívást kapott. Dudás János mindkét bántal­mazást elismerte. A legutóbbi verés az elmúlt szombaton volt. Egy árus az általa túl magasnak Ezután köszönetét mondott a múlt héten megrendezett jóté­konysági bál szervezőinek: a rendezvény a Bölcsődés Gyer­mekekért Alapítvány számára 434 ezer, a Környezetünkért, Jövőnkért Alapítvány számára 386 ezer forint hasznot hozott. A rendelkezések szerint az önkor­mányzatnak véleményezni kel­lene a készülő területfejlesztési törvény tervezetét, de az egymás után érkező különböző változa­tok közül egyelőre nem lehet el­dönteni: miről is mondjanak vé­leményt a képviselők. Az első osztályosok beisko­lázásáról készült beszámolót talált helypénzt nem volt hajlan­dó kifizetni. Ezt követően a piaci alkalmazottak önkényesen le­foglalták az árus két kabátját, aki ezt nem engedte, ezért „megru­házták”. Dr. Tóth Imréné önkormány­zati képviselő korábbi, piaccal kapcsolatos felszólalásai miatt az egyik piaci alkalmazottól sze­mélyét és családját fenyegető le­velet kapott tegnap. Erre reagál­különösebb vita nélkül elfogad­ták. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően a me­gyei jogú városoknak a megyei önkormányzatokkal közösen közoktatási közalapítványokat kell létrehoznia, melyen keresz­tül ebben az évben 3,2 milliárd forint sorsa dőlhet el. A megye és a város által létrehozott egyeztető bizottságban sok-sok tárgyalás után olyan kompro­misszumjött létre, amely lehető­vé tenné a közalapítvány mi­előbbi létrejöttét. Ezt a kompro­misszumos javaslatot a város képviselői jóváhagyták. A. Gy. va a piac üzemeltetője elmond­ta: a levélhez a piac vezetésének nincs köze, az egyéni akció, s elítélendő. Szerencsére Dudás János jó hírt is közölt: a piaccsamokban működő diszkó zenéjének hang­ereje csökkent. Az őstermelők helypénzét is a nemrég megálla­pított (és nagy felháborást kivál­tó) 100 forintról 50 forintra mér­sékelték. M. B. Kabátját nem adta, „megruházták” Az agrárprogram túlzottan Unió-centrikus A Nemzeti Agrárprogram társa­dalmi vitájához is bekapcsolódott a megyei képviselő-testület me­zőgazdasági bizottsága szerdán, a témában az ágazat képviselői konkrét javaslatokat fogalmaztak meg. Mindezt megelőzően Nátor István, a bizottság tttkára tájékoz­tatta a megjelenteket arról, hogy a Békés megye vízgazdálkodásá­nak komplex fejlesztése téma­körében elkészült a helyzet­ismertető dokumentum, amely alapot teremt a további munka folytatásához. Ehhez kapcsoló­dik az a bejelentés is, hogy az Országos Közmunka Tanács a megyének a belvízkárok elhárítá­sa, megelőzése tárgyában be­nyújtott pályázatát nem támogat­ta. Sikerként könyvelhető el vi­szont, hogy a Külügyminisztéri­umhoz benyújtott pályázatot el­fogadták, ily’ módon áprüis vé­gén, május elején a tárca, a me­gyei Agrárkamara, a Békés Me­gyei Termelők és Szövetkezők, valamint a mezőgazdasági bizott­ság anyagi támogatása meüett „Az EÜ-csatlakozás agrárpoüti- kai kérdései” címmel négy város­ban, Szarvason, Szeghalmon, Békéscsabán és Mezőkovács- házán tartanak előadást az érde­keltek részére. A Nemzeti Agrárprogram koncepciójáról — a szerdai vita nyomán—a bizottság állásfogla­lást kíván készíteni, figyelembe véve természetesen a megye ag­rárgazdaságában, képviseletében dolgozó szervezetek, vállalkozá­sok, intézmények vezetőinek, szakembereinek véleményét. Ál­talánosságban megfogalmazódott, hogy túlságosan EU-centrikus az agrárprogram, keveset foglalkozik a jelenlegi helyzet értékelésével, a kilábalás és az uniós csatlakozá­sig vezető út stratégiai célkitűzé­seivel. A közeljövőben elkészülő állásfoglalást — amelyet a köz­vélemény elé kívánnak tárni — elküldik a Földművelésügyi Mi­nisztériumba. L. E. Kegyelet a meghurcoltaknak 1957. március 11 -én huszonyolc békésszentandrási és tizenöt csabacsűdi lakost tartóztattak le, akik részt vállaltak az 1956-os forradalom és szabadságharc utóvédharcaiban. A negyven évvel ezelőtt tör­téntekre emlékezett tegnap pin­cemúzeumában a Szarvasi Honi Kör, fejet hajtva a jórészt már néhai gazdák, pedagógusok, tisztviselők és munkások előtt. Az emlékülés szónoka Réthy István apátplébános volt. Az ülésen az Üldözöttek Szövetsé­ge állásfoglalást bocsátott ki, amelyben azt kérik, hogy a dik­tatúra meghurcoltjainak emléke az iskolai oktatásban, a helyi tantervekben hangsúlyosabban jelenjen meg. —r— Siralmas felszereltséggel Békés képviselő-testülete teg­napi ülésén a város közrendjéről és közbiztonságáról hallgatta meg dr. Olajos Károly rendőr alezredes, városi kapitány be­számolóját. Tavaly a városban 970 bűncselekmény vált ismert­té, lényegesen több, mint az azt megelőző esztendőben. Nőtt a betöréses lopások száma, a ven­déglátóhelyek mellett a lakások is egyre inkább a bűnözők cél­pontjává lettek, a bűncselekmé­nyek során csaknem 35 milüó forint kár keletkezett. A testi sér­tés és az élet elleni, valamint a közlekedési bűncselekmények száma ha kis mértékben, de csökkent. A városi kapitány el­mondta: siralmas a technikai fel­szereltségük, a város érzi a hiá­nyát a közlekedési szolgálatnak, az elemzések szerint erősödött a megélhetési bűnözés, a drog- és az alkoholfogyasztás. Az első osztályok indításával is foglalkozott a testület. Szep­tembertől a város által fenntar­tott általános iskolák közül az 1- es számú és a Karacs Teréz Álta­lános Iskola három-három első osztályt indíthat 75—75 tanuló­val. A dr. Hepp Ferenc Általános Iskola négy első osztályt indít, összesen 100 nebulóval. Túlje­lentkezés esetén az iskola körze­tében lakók a felvételnél előnyt élveznek. Sz. Ä. A drágaság ára Az élelmezési norma emelke­dése miatt szükségessé vált, hogy Orosházán a személyes gondoskodást nyújtó ellátá­sokról, a fizetendő térítési dí­jakról döntsenek a képviselő- testület tagjai. Az indoklásban az is szerepel, hogy emelke­dett az 1 ellátottra jutó önkölt­ség napi összege (élelmezési nyersanyagárak, energiaárak, gyógyszerek, tisztítószerek stb.). Mindezek ismeretében határozott úgy a testület leg­utóbb, hogy megváltoztatja az eddigi díjakat. Napirenden szerepelt még a civil szervezetek alapítványi tá­mogatása és Gyopárosfürdőn a strand és a gyógyszolgáltatás idei évi ármódosítása is. (Csete) Országgyűlési képviselőkkel a mezőgazdaságról Harc az ügyeletért Mezőkovácsházán betöltötték a korábban lemondott két önkor­mányzati képviselő megürese­dett helyét Pasek Mihály né peda­gógus és Lovász Sánríorvállalko- zók személyében, akik a tegnap délutáni ülésen már tanácskozási joggal vettek részt. A testület megvitatta a hétvégi orvosi ügye­let megszüntetése ellen benyúj­tott tiltakozó lakossági kérelmet, amelyet 1152-en írtak alá, jelez­ve, hogy az ügyelet az eddig meg­szokott formában működjön to­vább. Tisztázódott, hogy valójá­ban nem az ügyelet „megszün­tetéséről”, hanem átszervezésé­ről van szó. Április 30-ig marad a jelenlegi ellátás, majd a szakem­berek közreműködésével újra tár­gyalják az ügyet. Az azonban lát­ható — hangzott el —, a med- gyesegyházi ajánlattal anyagiak­ban nem nyernének, így várható­an a feladatot a városnak kell megoldani. H. M. A Békés Megyei Földművelés- ügyi Hivatal tegnap a megye or­szággyűlési képviselői részére a békéscsabai Garzon Szállóban rendezett tájékoztatót. Beszámo­ló hangzott el a mezőgazdaság 1996. évi megyei eredményeiről, jelenlegi helyzetéről, lehetősé­geiről, valamint a munkatársak a hivatal tevékenységéről is tájé­koztatták a képviselőket. Dr. Papp Tibor hivatalvezető Békés megye mezőgazdaságának álta­lános bemutatásáról beszélve el­mondta: az ország mezőgazda- sági területének közel 8 százaléka megyénkben található, a mező- gazdasági termelés adottságai kedvezőek. A megye összterü­letének 83%-a mezőgazdasági művelésre alkalmas. A mezőgaz­dasági terület 89%-a szántó mű­velési ágú, a szántóterület minő­sége (29 AK/hektár) jóval az or­szágos átlag (20,9 AK/hektár) fe­lett van. A hidrológiai helyzet ala­kulása javuló tendenciát mutat. A mezőgazdaság szektoriáüs átren­deződésének folyamata ma is tart. Megtudtuk: a növényter­mesztési ágazatok pozíciói 1996- ban jelentősen javultak. Bellér Zoltán meliorációs szakfelügyelő hangsúlyozta: a növénytermesz­tés vetésszerkezetében továbbra is a gabonafélék a meghatározó­ak, a megye vetésterületének 60 százalékát teszik ki. Németh Ti­bor állattenyésztési főfelügyelő az 1996-os évet az állattenyészté­si ágazat stagnálásával jellemez­te, hisz’ termelésnövelés és lét­számemelkedés egyetlen állatfaj esetében sem volt tapasztalható, de ennek ellenére állat-egészség- ügyileg pozitív változásokat ész­leltek. Az állatállomány bőví­tésére szánt beruházások támoga­tására a megyében 625 milüós támogatási keret áll rendelkezés­re, az ilyen irányú pályázatok be­adási határideje áprihs 1. Tegna­pig mindössze huszonhat pályá­zat érkezett be 62 milüó 938 ezer forint összértékben. Páskai Sán­dor vadászati-halászati főfel­ügyelő a természetes vadállo­mány állandó csökkenésére hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy a vadgazdálkodásról szóló törvény elfogadásával megsoka­sodtak a vadászterületek körül kialakult bonyodalmak. A fóru­mon felszólaló országgyűlési képviselők beszédükben ki­emelték: először a problémák törvényi szinten történő rende­zése a leghalaszthatatlanabb. A politika martalékává vált mező- gazdaságot az érdekorientáció helyett az értékorientáció kell, hogy uralja, csak így lehetséges a mezőgazdasági ágazat talpra- állítása. — Both — Csárdaszáüáson hagyománya van annak, hogy minden ta­vasszal az önkormányzat a la­kossággal közösen vitatja meg a falu életét érintő kérdéseket. A helyiek mindig is partnerek vol­tak ebben, nem volt ez másként tegnap este sem: szép számmal vettek részt azon a falugyűlésen, melynek a művelődési ház adott otthont. Először Petneházi Báüntné polgármester a falu tavalyi és idei költségvetéséről szólt. Tájé­koztatójából kitűnt: ’96-ban az önkormányzat bevétele 24 mil­lió 18 ezer forint, kiadása 22 millió 185 ezer forint volt. Erre az évre 22 millió 924 ezer forint bevételt és ugyanennyi kiadást terveztek. Az idei elképzelé­sekről egyebek közt a polgár- mester asszony kiemelte, hogy szeretnének egy önkormányzati élelmiszer-, táp- és takarmány­boltot nyitni, és a közvilágítást korszerűsíteni. A jelenlévők megtudhatták, hogy az elkövet­kező napokban megkezdik az új telefonok beszerelését, s kilenc közmunkást állítanak munkába, ők a vízelvezető csatornákat te­szik rendbe. Kádas László rendőr száza­dos, a mezőberényi rendőrőrs parancsnoka a település köz­rendjéről és közbiztonságáról adott tájékoztatást. Mint mon­dotta, a faluban évről évre nő a bűncselekmények száma, me­lyek döntő többsége vagyon el­len irányul. Ezután Kosjár György falugazdász az őster­melői igazolványok kiadásának rendjéről szólt, végezetül Koltay Zsoltné országgyűlési képviselő aktuális politikai kérdésekről beszélt. —sz— A telefonbekötésekről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom