Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-25 / 275. szám
SPORT 1996. november 25., hétfő Katasztrofális vereség a „Szigetországban” Csepel SC—Békéscsabai Előre FC 9—1 (2—0) NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Csepel, 500 néző. V.: Márton S. (Varga S., Arany). Csepel: Bíró 0 — Petrók 5 — Bereczki 6, Keresztúri 6 — Varga A. 6, Mészáros 5, Oláh 7, Nagy T. 8, Szekeres 7 — Bubcsó 8, Baranyi 7. Edző: Varga István. Békéscsaba: Derdák 3 — Csehi 3 — Medgyesi 3—2=1, Varga M. 2, Unchias 3 — Balog Zs. 3, Major 4, Kovács 4, Kasik 3 — Szabados 3, Kulcsár 4. Edző: Silviu Iorgulescu. Csere: Varga M. helyett Todorovics (4—2=2) a szünetben, Mészáros h. Rósa (6) az 50., Balog Zs. h. Bel von (3) az 57., Kulcsár h. Ulici (3) a 60., Varga A. h. Semsel (-) a 79., Bíró h. Túri (-) a 84. percben. Gólszerző: Bubcsó a 18., Szekeres a 45., Oláh az 51., Bubcsó a 68., Bereczki (11-esből) a 71., Nagy T. a 72., Rósa a 78., Nagy T. a 83., Bubcsó a 84., Major a 89. percben. Sárga lap: Varga A. (Major buktatásáért) a 29., Oláh (sípszó után elrúgta a labdát) a 32., Csehi (Szekeres buktatásáért) a 70. percben. Kiállítva: Medgyesi a 33., Todorovics a 86. percben. Szögletarány: 4:2 (3:1) aucotá^A GUMICENTRUM Békés, Szent Pál sor 1. Tel.: 06 (66) 341-447, 341-798. Gumiköpenyek, akkumulátorok, perforált lemezek. 18. perc: A Csepel köszönte szépen. Mármint azt, hogy tulajdonképpen valamirevaló helyzet nélkül sikerült gólt szereznie a csabai védők elmélázásának köszönhetően. Egy bal oldali beadás után Varga adta oda a labdát Mészárosnak, aki rögtön az üresen álló Bubcsóhoz játszott, a volt ferencvárosi játékos pedig 13 méterről balról kilőtte az ellenkező sarkot, 1—0. 33. perc: Medgyesi előtt homályosuk el minden, amikortel- jesen ártatlan helyzetben Nagy T. hátulról fellökte. A csabai védő felállt és ő is ellökte a csepelit. Ez utóbbiért azonban már piros lap járt... 45. perc: Ezúttal Varga és Kovács egymás után hibázott óriásit, így Oláhé lett a labda, ő rögtön a felfutó Szekerest választotta, aki senkitől sem zavartatva 14 méterről „csak azért is” jobbal a kiszolgáltatott Derdák mellett a jobb alsó sarokba lőtt, 2—0. 51. perc: Szabadrúgáshoz jutott a Csepel a vendégkaputől 17 méterre, kissé balról. Oláh nagyszerűen csavarta el a labdát a sorfal fölött, olyannyira, hogy Derdák légibemutatója is kevés volt a hárításhoz, 3—0. 71. perc: Csehi újra a főszerepben újabb nagyobb hibát vétett. Baranyi húzott volna el mellette a labdával együtt, amikor a védő felvágta. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy mindez a 16-oson belül történt: 1.1 -es. A labdának Bereczki futott neki, balra lőtt, Derdák jobbra vetődött, így nem jöhetett létre a „nagy találkozás". 5—0. 72. perc: Az össze-vissza futkosó békéscsabai védők közül Szekeres lépett ki sokadszor a bal oldalon, remekül gurította vissza a labdát a középen érkező Nagy T.-nek, akinek már arra is volt ideje, hogy igazítson egyet rajta, s 5 méterről(l) a későn vetődő Derdák hasa alatt a hálóba pofozza azt, 6—0. 78. perc: A következő hazai találat „csak” öt perc múltán következett. Ezúttal Unchias a feladó és Rósa a címzett (megint eladott labda á saját 16-osnál), egy gyors kényszerítő Baranyi- val és sakk-matt Rósa-féle végjátékkal, 7—0. 83. perc: A formán kívül játszó Csehi röviden szabadított fel, a labdára Nagy T. vércseként rácsapott, s a közben lábát fájlaló (vajon mitől?) Csehi mellett elhúzván már csak Derdák volt az akadály, de ő sem sokáig, 8—0. 84. perc: A középkezdés után hátrapasszolták a labdát Csehinek, a kanadai táblázaton már így is magasan vezető hátvéd a labda körül eltáncolta a „csetlik-botlik” ki tudja milyen eredetű táncot, majdBubcsónak okozott örömöt úgy, hogy az immár háromgólos csatárnak semmiféle állítgatáshoz nem volt szüksége ahhoz, hogy 18 méterről átemelje a labdát a kinn álló Derdák fölött, 9—0. 86. perc: Todorovics RósáVélemények A MÉRKŐZÉS ELŐTT. Papp László, a Békéscsaba ügyvezető' elnöke: — Két gyengébb játék után nagyon remélem, hogy most jól játszik majd a csapat. Illés Norbert: — Egygólos találkozó lesz, jó lenne, ha mi rúgnánk azt az egy gólt. Belvon Attila: — Ahhoz, hogy a szponzor fizessen, pontot vagy pontokat kell szereznünk... Mirko Todorovics: — Az elmúlt meccsen nem jött be amit mondtam, most inkább nem latolgatok. Sebok Vilmos, a csapat buszsofó're: — Két egyenlő képességű csapat közül az nyer, aki a helyzeteit jobban kihasználja. Jankulár István, a Békéscsaba elnökségi tagja: — A csepeli rossz sorozatunkat győzelemmel kellene feledtetni. Vladan Filipovics: — Minimum döntetlen lesz a meccs, a Csepel nem túl jó most, lassúak az emberfogói. Továbbra is abban bízom, hogy Szabados betalál. A SZÜNETBEN. Sebők Vilmos: — Ilyen hibákat megyei első osztályban sem láttam. Oláh Imre, a tartalékosok edzője: — Egy felelőtlen kiállítás miatt nehéz helyzetbe került a csapat... Papp László: — Nem értem, hogy egy ilyen kiállítás után miért nem küldi melegíteni a cseréket Silviu. Hazai Gyula, akiről sokáig úgy tudtuk, nyáron ő veszi át a stafétabotot Pásztor Józseftől: — Vak vezet világtalant. A MÉRKŐZÉS UTÁN. (Nagyon nehéz volt olyat találni, aki vállalta volna a nyilatkozatot.) Vladan Filipovics: — Egyszerűen nem tudok mit mondani ezek után... Sebők Vilmos: — Ilyen zakónak nincs tartása. Illés Norbert: —Teljesen szétesett hátul a csapat, mind pszichi- kailag, mind szakmailag. Szenvedés volt a kispadon ülni. (Hát még bent a pályán játszani — a szerk.) Belvon Attila: — Szörnyű volt, ilyet még soha életemben nem éltem meg, még serdülőmeccsen sem. Nagyon megalázva érzem magamat. Nem lesz könnyű ezek után otthon a Debrecen ellen játszanunk, de a szurkolókat már most kérem: legalább ők ne forduljanak a csapat ellen, mert ellenkező esetben borzasztó érzés a pályán lenni... val szemben szabálytalankodott a mezőnyben sárga lapot érően. Márton más véleményem volt, mert azonnal kiállította a csereként beállt vendégjátékost. 89. perc: A vízilabda-eredménynek beillő végeredményt végül Major állította be azzal, hogy kettős emberhátrányból sikerült betalálnia: Belvon az 5- össel egy magasságból ívelt be szabadrúgást, amelyet középen többen is elengedtek, hogy Major zavartalanul guríthasson 5 méterről a kapu bal oldalába, 9—1. Meglehetősen nehezen lendültek bele a csapatok a játékba, és mint egy lassított felvétel, úgy peregtek az események. Egyik csapat sem vitte túlzásba a támadásokat, mindkét gárda inkább a védekezéssel volt elfoglalva. Az már az első percben körvonalazódott, hogy a házigazdák jobban megszervezték a védelmüket, a csabaiakéról ugyanakkor az első támadás után kiderült, hogy átjáróház. Nem beszélve arról, hogy mind a tíz lila-fehér mezőnyjátékos ezen a napon nem vizsgázott még csak elégségesre sem labdabiztonságból. Egyetlen épkézláb passzt nem láthattunk, ha véletlenül hozzájuk csurgott a labda, azonnal továbbadták az ellenfélnek. Ilyen esemény után született az első — majd szinte minden további — gól. Óriási hibaszázalékkal játszott a Békéscsaba, arról pedig véletlenül sem beszélhetünk, hogy tüzes vagy agresszív lett volna a játékuk. Szinte csak lötyögtek a pályán. Amikor tíz főre olvadtak, akkor sem változott a lelkesedés, nem látszott az egymásért tenni akarás. De még ekkor sem sejtette senki, hogy milyen megalázó vereséget mér a Csepel a lilákra a második játékrészben. Ugyanis a fordulás után egy lelkesebb Csepel lépett pályára és egy változatlanul álmatag Békéscsaba. Ráadásul a házigazdák lelkesedése csak fokozódott minden gól után. Sőt a mérkőzés finisében már úgy tűnt: amelyik csepeli a kapu felé vetődik, az akkor már rúg is egy gólt. A maroknyi szurkolósereg nagyon élvezte a játékot, az alig 20 főnyi békéscsabai drukkergárda viszont szomorúan kullogott el a mérkőzés után. Egyikőjük megjegyezte: ha valamelyik Békés megyei NB III-as csapat áll ki a Csepel ellen, az sem kapott volna kilencet. Tény, rendkívül megalázó volt, ahogy „ollózott” a Csepel, amely, valljuk meg, ezen a napon még ilyen arányban is megérdemelten nyert a Békéscsaba ellen. Csepel—Békéscsabai Előre FC 0—3 (0—1) Tartalékbajnoki mérkőzés, Csepel, 100 néző. V.: Saskőy. Békéscsaba: Nagy Zs. — Márton — Kurucz, Valentényi, Kelemen -— Harmati, Filipovics (Szelei), Mazula, Petruzsán — Kiss J„ Vadas (Balázs). Edző: Oláh Imre. G.: Filipovics a 28., Márton a 79., Petruzsán a 88. percben. Jó: Márton, Valentényi, Petruzsán, Mazula. Stadler-Diósgvőr FC—Békéscsabai Előre FC 1—1 (1—1) NB IA korcsoportos labdarúgómérkőzés, Kazincbarcika, 100 néző. V.: Kanyikas. Előre: Kiss -— Koszta, Zsibrita, Kovács, Iszáka, Simon, Csulik, Belicza, Forrai, Szeverényi, Borbola. Edző: Marik László. A végig nagy fölényben játszó csabaiak nem tudták kihasználni helyzeteiket, így a játékot széttördelő Edzői nyilatkozatok Varga István, a Csepel edzője: — Nagyon örülünk a győzelemnek, főleg annak, hogy ilyen sok gólt sikerült szereznünk. Külön is köszönöm a csapatnak, hogy a 251. NB I-es mérkőzésemen ilyen nagy gólkülönbségű győzelemmel örvendeztettek meg a játékosok. Silviu Iorgulescu, a Békéscsaba edzője: — Nagyon nehéz megfogalmazni ilyen vereség után a gondolataimat. Minden bizonnyal emlékszel rá, beszéltünk arról a Pécs elleni mérkőzés után. hogy némileg lelassultak a játékosok, főleg gondolkodásban. A Vác ellen kaptuk az első pofont, amikor hamar kiderült, hogy nem volt akarat és bátorság a csapatban. Aztán az Újpest elleni mérkőzésen két olyan gólt kaptunk, ami ugyancsak azt vetítette előre, hogy valami nem stimmel. Monoton volt akkor is a csapat, miként most a Csepel ellen. Egyszerűen a játékosok nem hittek magukban. De amúgy is csak ennyire képes a csapat. Már az Újpest meccs után kértem a vezetőket, Papp Lászlót és Pillér Sándort, hogy menjenek be az öltözőbe beszélgetni a játékosokkal. — Most maradjunk egyelőre a Csepel elleni mérkőzésnél... — Húsz percig nem történt semmi a pályán és nem volt különbség a két csapat között. Varga hatalmas rontása után azonban minden megváltozott. Medgyesit pedig különösen nem értem, ő egy nyugodt ember, most viszont begőzölt. —Mit kértél az öltözőben a szünetben ? — Elsősorban azt, hogy a védekezésre most már végképp nagy hangsúlyt fektessen a csapat, hiszen emberhátrányban vagyunk. Erre mit ad isten, a gólok 80 százalékát eladott labdákból kaptuk. Ez fegyelmezetlenségre utal. — Mi lehetett az oka ennek a sok negatívumnak? — Én három dolgon gondolkodtam és gondolkozom azóta is. Az egyik, mi történt a pályán, illetve miért nem akart játszani a csapat? A másik: * miért nem tud focizni ez a gárda? A harmadik pedig az, hogy nem volt-e szándékosság ebben a vereségben? —Akkor lépjünk még egy lépcsővel vissza, mi lett volna az eredeti taktika? — Az, hogy sziklaszilárd védezésből — ha a kezdeti nyomás elmúlik — kontrákkal operáljunk. Arra viszont már a mérkőzés előtt felhívtam a játékosok figyelmét, hogy a Csepel minden mérkőzésen számtalan lehetőséget kidolgozott, ám eddig nem kísérte őket szerencse. Mondtam is a játékosoknak, nehogy most forduljon meg ez a széljárás. Egyébként mindenki egyéni feladatot kapott, azt tudtuk, hogy a Csepel nem tud nagy területen játszani, ezért igyekeztünk a területeket lezárni. Azt is elmondtam, hogy előbb-utóbb ki fog támadni a hazai csapat, ezt kell kivárni és majd kihasználni. No meg amiről mindig beszéltem, azt vártam, hogy végre agresszíven játszik a csapat, erre úgy léptek pályára, mint anyámasszony katonái. —Úgy tűnik, a cserék sem sokat segítettek. — A szünetben Varga jelezte, hogy nem tud tovább játszani, mert képtelen koncentrálni a hiba után. De lehet, hogy Csehivel kellett volna kezdeni a cserét, aki hiába rutinos NB I-es játékos, most katasztrofálisan játszott. Az utóbbi hetekben többet dumál, mint tesz a siker érdekében. Jó lenne, ha egyszer már tükörbe nézne. De lehet, hogy az egész csapatot le kellett volna cserélni. Pedig a szünetben mindenki fogadkozott, hogy jobb lesz a folytatás és biztatták is egymást. Medgyesi pedig elnézést kért az egész csapattól a kiállítás miatt. —Négy fordulóval a zárás előtt még négy-liat pont begyűjtését tervezted... —Hát ebből már semmi sem lesz. Nem beszélve arról, azt sem tudom milyen csapat áll ki a zárófordulóban a Debrecen ellen, hiszen alig vagyunk tizenhatan, akik közül hárman sérültek, ketten kiállított játékosok, és még sárga laposaink is vannak. —Ráadásul olyanok maradnak az utolsó fordulóra állva, akik közül a többség nem üti meg az NB I-es szintet. — Ha már itt tartunk, minden bizonnyal emlékszel rá, a nyár közepén is kihangsúlyoztam, hogy ez a csapat még nem NB I-es, kevés a profi szemléletű és rutinos játékos az együttesben. Mégis akkor bátor voltam, hogy elvállaltam a feladatot. Most ez a bátorságom kezd elszállni. Annál is inkább, mert egyesek negatív hangulatot teremtenek az öltözőben. —Kikre gondolsz? — Főleg olyanokra, akik nem játszanak vagy csak csereként jutnak szóhoz. így Filipovics, Todorovics, de még az eddig sokszor bizalmat kapott Belvon is. —Aludtál 24 órát az eseményre... — Dehogy aludtam. Ez egy fehér éjszaka volt és ha megnézed az arcom, olyan vagyok, mintha hatvanéves lennék. Egyébként az is megdöbbentett, hogy hazafelé a buszon olyan volt a hangulat, mintha mi nyertünk volna 3—0-ra. — Gondolom, sok jelzést kaptál szurkolóktól, vezetőktől... — Egyetlen egy vezető sem jött be az öltözőbe és senki nem beszélt a játékosokkal. Egyedül Sisák Péter, a város alpolgármestere, a klub társadalmi elnöke hívott föl, akivel megbeszéltem, hogy el is jön a hétfői edzésre, az öltözőbe elbeszélgetni a játékosokkal. Amúgy egyedül maradtam, mint Robinson Crusoe. Azt vártam, hogy megkeres Papp László és azt mondja: „Gyere, Silviu! Üljünk le és beszéljük meg a dolgot!” De még most vasárnap sem tudom, hogy hol van. A szurkolók pedig eddig kiálltak mellettem, van aki telefonon hívott és biztatott, de amikor reggel az újságért lementem, akkor sem szidott senki. Pedig sok drukkerrel összefutottam. —Megfordult-e a fejedben, hogy lemondasz e fiaskó után? — Nem. Ha lemondanék, az azt jelentené, hogy én hibáztam. Én tiszta vagyok és mindent elkövettem annak érdekében, hogy jól felkészítsem a csapatot, becsületesen dolgoztam. Arról nem tehetek, hogy valami elindult mögöttem. Ha viszont a vezetés mondat let, akkor azt el kell fogadnom. diósgyőriek otthon tartották az egyik pontot. G.: Borbola. Jó: Koszta, Kovács, Csulik. Stadler Gömörmag FC—Békéscsabai Előre FC 3—0 (1— 0) NB IB korcsoportos labdarúgómérkőzés, Kazincbarcika, 100 néző. V.: Bacsó. Előre: Mogyo- róssy — Bányai, Sallai, Czipó, Oláh, Lakatos (Vandlik), Tóth Cs., Pozsár, Csúz (Horváth), Bíró (Friderikusz), Karakas (Torzsa). Edző: Ogrincs Pál. A jobban nyerni akaró kazincbarcikaiak megérdemelten otthon tartották a három pontot. Jó: Bányai, Tóth Cs. Ez történt még... ZTE—Vasas 1—4 (0—1) Győr—Pécs 2—1 (1—0) Kispest—Haladás 2—0 (0—0) MTK—BVSC 0—1 (0—1) DVSC—ÚTÉ 0—1 (0—0) Siófok—Videoton 2—1 (1—1) Vác—Stadler FC 2—0 (1—0) III. k. TVE—FTC 4—3 (1—2) Az NB I-es labdarúgó-bajnokság állása l.MTKFC 151 47—12 45 2. ÚTÉ 12 2 2 37—15 38 3. FTC 12 2 2 34—20 38 4. Vasas 11 2 3 25—12 35 5. Kispest 8 3 5 23—19 27 6. DVSC 7 4 5 30—21 25 7. BVSC 7 4 5 22—15 25 8. Győr 7 2 7 20—25 23 9. ZTE 7 1 8 17—25 22 10. Haladás 5 4 7 20—19 19 11. Videoton 4 6 6 18—19 18 12. III. kér. TVE 3 5 7 21—29 17 13. Vác 4 4 8 21—27 16 14. Békéscsaba 4 3 9 19—31 15 15. Siófok 4 3 9 13—29 15 16. Csepel 2 6 8 24—30 12 17. Stadler 2 2 12 8—26 8 18. Pécs 1 3 12 11—36 6 Meccsmorzsák Belvon Attila csak a cserepadon ült a mérkőzés elején. Az ok: a legutóbbi ÚTÉ elleni találkozón kezdőként ugyan pályára lépett, de a második félidőre nem jött ki az öltözőből. így vélekedik erről a középpályás: — Elkövettem azt a hibát azon a meccsen, hogy vállaltam a játékot, de hát nagyon bizonyítani szerettem volna, meg aztán akkor úgy tűnt, teljesen rendben vagyok. Nem így történt, ennek következménye, hogy most is csak a cserék között ülhetek, mert nem vagyok teljes értékű. M M M ® ® ® Silviu Iorgulescu közvetlen a mérkőzés előtt így vélekedett: — Ugyanolyan jellegű a meccs, mint a Vác elleni volt, az a csapat nyer, akinek több akarata és szerencséje lesz. Ha netán az eredmény után kelléne futnunk a találkozó során, az bizony nem sok jóval kecsegtet a számunkra. Remélem, a két vereség után akaratilag felébrednek a játékosok, s tudunk valamit nyújtani, bár nagyon nehéz lesz... g $ $ Ami lyen ütemben estek a gólok, úgy fogyatkozott a csabai tábor. Sebők Vilmos a hatodik gól után úgy döntött, inkább a buszban sziesztázik (vagy dühöng egy sort), a hetedik után Zahorán György technikai vezető állt fel a kispadról és fordított hátat a mérkőzésnek. A maroknyi csabai szurkolótábor volt a legkitartóbb. Major szépítő gólja után egyikük be is kiáltott: most már jöhet az egyenlítés... « U « Miután az igencsak „megterhelt” csabai autóbusz begördült a megyeszékhelyre, három játékos úgy döntött, „levezetésként” a Narancsban múlatja az éjszakát. A jókedvű labdarúgó-társaság ajkára fagyott a mosoly, amikor néhány fiatal szurkoló szóvá tette, hogy ilyen előzmények után mégis hogy vélik, illetve min tudnak annyit nevetni? A labdarúgók ezek után jobbnak látták, ha távoznak... Az NB I-es tudósítást készítette: Jávor Péter, Szegedi Zsolt
