Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-14 / 138. szám
1996. június 14., péntek VILÁGTÜKÖR Elindult Hágába csütörtök délelőtt az a két muzulmán férfi, aki ellen a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűnök elkövetéséért vádat emelt. Hazim Delicet és Esad Landzót eddig a szarajevói börtönben tartották fogva. Azzal vádolják őket, hogy 1992-ben egy Bosznia középső részén lévő menekülttáborban kegyetlenkedtek a foglyokkal. Bizalmat szavazott csütörtökön a bolgár parlament Zsan Videnov kormányának. A bizalmatlansági indítványt az ország gazdasági helyzetének alakulása és a nemzeti valuta, a leva rendkívüli mértékű értékzuhanása miatt nyújtották be ellenzéki képviselők. A Gdanski Hajógyár dolgozói csütörtökön befejezték kétnapos gyárfoglaló sztrájkjukat. A tiltakozás további formáiról a Szolidaritás üzemi alapszervezetének pénteki ülésén hoznak döntést - jelentette be a munkások képviselője. Mélyül a brit-orosz diplomáciai viszály: a londoni orosz nagykövet csütörtökön személyesen tiltakozott a brit kormányfőnél amiatt, hogy a moszkvai brit konzulátus, úgymond, méltánytalanul bánt az angliai labdarúgó Eb-re kiutazni szándékozó orosz vízumkérőkkel. Moszkva szerint a hivatal szándékosan lassítja az ügymenetet, és a több ezer kérelemből naponta mindössze hatot bírál el. A londoni külügyminisztérium elutasította a vádakat. Az amerikai hírszerzés értesülései szerint valószínű, hogy Pakisztán közepes ható- távolságú ballisztikus rakétákat vásárolt Kínától. A The Washington Post című lapban megjelent információt csütörtökön alaptalannak nevezte, és határozottan cáfolta a kínai külügyi szóvivő. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán határozatban szólította föl Irakot, hogy haladéktalanul számolja föl azokat az akadályokat, amelyekkel gátolja az ENSZ illegális fegyverek Qtán kutató szakértőinek helyszíni tevékenységét. Az iraki hatóságok két egymást követő napon megtagadták az ENSZ- megfigyelőktől azt a lehetőséget, hogy egy Bagdad melletti katonai létesítményt megszemléljenek. Izraeli katonák fölrobbantottak egy palesztin gépkocsit csütörtökön a ciszjordániai Hebronban. A járművet azért röpítették a levegőbe, mert útját állta egy izraeli katonai dzsipnek, amely egy másik arab autót üldözött - adta hírül a Reuter szemtanúkra hivatkozva. Charles Miliőn és Javier Solana NATO-főtitkár Brüsszelben. Harminc év óta először vett részt a NATO védelmi minisztereinek tanácskozásán Franciaország képviselője. Párizs 1966-ban kilépett a szövetség katonai szervezetéből. fotó: feb/reuter A politológus Oroszországgal kapcsolatos stratégiánk korszerűsítését javasolja Keresni kell a közös érdekeket Pragmatikusan, reálisan kell szemlélni és elemezni az Oroszországban zajló folyamatokat ahhoz, hogy valós választ adhassunk arra a kérdésre: miként befolyásolnak bennünket az ottani események - hangsúlyozta Kemény László politológus a lapunknak adott interjúban. Szerinte Oroszországban ma elsősorban három nagy erő ütközik: a korábbi nómenklatúra, amelynek egyik alappillérét a volt szovjet hadsereg megmaradt stratégiai csapatai alkotják, az új tőketulajdonosi réteg, és a szegények, a nyomorszinten élők. Igazán meghatározó erőnek a régi bürokrácia látszik, amely a szociális feszültségeket is kihasználva, jelentős bázissal és támogatottsággal rendelkezik. Ez a hatalom nem nélkülözheti az új burzsoáziával kötött kompromisszumot, amellyel közös törekvése a belső biztonság megteremtése, a köztársaságok helyreállításának előmozdítása, és a nagyhatalmi szerep visszaszerzése. Bárhogyan is alakulnak az oroszországi viszonyok, nekünk sokirányú kapcsolat- rendszert kell fenntartanunk egymással. Tudomásul kell vennünk, hogy ezen a téren sokféle az érdekazonosság és az érdekellentét. Próbáljunk a közös érdekekre építeni, amelyek a kölcsönös biztonság garantálásától kezdve, a gazdasági együttműködésen át, a kultúrák, az emberek kapcsolatának fejlesztéséig sok-sok területen adottak. Mindezek alapján érdemes lenne az Oroszországgal meglévő kapcsolatainkat, a meghatározó magyar stratégiai irányvonalat alaposan átgondolni és a mai követelményekhez igazítani - vélekedett Kemény László. Ferenczy Europress Repülőszerencsétlenség Japánban. Felszállás előtt kigyulladt egy indonéz DC-10-es gép csütörtökön a japán Fukuokában. A tűzoltók idejében kimenekítették az utasokat. Hárman azonban így is meghaltak, 76-an megsebesültek. fotó feb/reuter Hírháttér Boszniai számvetés Félidős számvetést készítenek Firenzében negyvenegynéhány ország és nemzetközi szervezet képviselői, akik a - tavaly év végén aláírt - daytoni délszláv békemegállapodás végrehajtásának menetét hivatottak megvitatni. A kétnapos találkozón a rendezési folyamat megannyi problémájával foglalkoznak majd a résztvevők - köztük Kovács László magyar külügyminiszter -, ám az egyik legvitatottabb témának a boszniai választások lebonyolítása tűnik. A daytoni egyezmény elvileg már idén őszre szabad, demokratikus választások megrendezését írja elő, s a legtöbb érintett fél fontosnak tartja e határidő betartását. Am a rendezési folyamat lassúságát hangsúlyozóknak is igazuk van, amikor a voksolás elhalasztását sürgetik. Elvégre a háborús bűnökkel vádolt boszniai szerb vezetők változatlanul szabadlábon tevékenykednek, sehol sem tart az otthontalanok hazatelepítése, nem is beszélve a mozgás-, a szólás- és a sajtószabadságról. Napirenden vannak az etnikai atrocitások, bár a harci cselekmények kiújulására nem került sor. Fogós kérdés tehát, hogy a korai választásokhoz való ragaszkodás vagy a reális adottságok szem előtt tartása hasznosabb-e a boszniai rendezés előrevitele szempontjából. Lehet, hogy erre már most, Firenzében megpróbálnak választ adni a politikusok, de az is lehet, hogy megvárják a június végén esedékes mostari voksolást. Azt ugyanis sok szakértő egyfajta „főpróbának” tekinti, állítva, hogy ha ott nem sikerül feloldani a város merev kettéosztottságát, akkor előreláthatólag a boszniai voksolás is a köztársaság három részre szakadását vonhatja majd maga után. Szondy Gábor Keleti a NATO kibővítéséről Fejlődő magyar-román katonai kapcsolatok Az európai biztonság szempontjából az lenne az ideális, ha mind Magyarország, mind Románia NATO-taggá válna - jelentette ki a kolozsvári Szabadság csütörtöki számában megjelent interjújában Keleti György. A magyar védelmi miniszter határozottan cáfolta azokat a román politikusok által kifejtett nézeteket, miszerint fegyverkezési versenyhez vezetne, ha a két országot nem egyidejűleg vennék fel az észak-atlanti szövetségbe. Magyarország jelenleg éppenséggel a hadsereg létszámcsökkentésén fáradozik - hangsúlyozta. A magyar honvédelmi tárca vezetőjeként és a kormány tagjaként Keleti kifejtette: a két ország katonai kapcsolatait nem jellemzik azok az időnkénti megtorpanások, amelyek a kétoldalú viszony más területein gyakran bekövetkeznek. A biztonságpolitika, a katonai együttműködés, a kölcsönös bizalmatlanság leépítése jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a két ország közötti alap- szerződés létrejöhessen - jelentette ki. A védelmi miniszter elmondta, hogy a NATO-csatla- kozás egyik feltétele a jószomszédi viszony fenntartása és ápolása. Titkos kubai-amerikai tárgyalások Che kiegyezést ajánlott Che Guevara, Fidel Castro híres harcostársa 1961-ben titokban találkozott Kennedy amerikai elnök megbízottjával, és kiegyezést ajánlott föl Washingtonnak. A meglepő történelmi leleplezés szerint a mindeddig titokban tartott találkozóra a kubai forradalom egyik vezetője és Richard Goodwin, Kennedy megbízottja között a pánamerikai konferencia alkalmával került sor az uruguayi üdülőhe-. lyen, Punta del Estében. Guevara tárgyalásokat ajánlott Washingtonnak, szabad választásokat helyezett kilátásba Kubában, „amint a forradalom megszilárdult”, és jelezte, hogy az ország a Szovjetuniótól független politikai irányvonalat fog majd követni. Havanna képviselője üzletet is ajánlott: ha Amerika ismét vásárol Kubától cukrot, a bevétel egy részéből kártalanítják azokat a kubai földhirtokoso- kat, akik elvesztették tulajdonukat. Egyik ígéretét, miszerint Kuba nem nyúl a területén lévő guantanamói amerikai támaszponthoz, máig megtartották. A Fehér Ház azonban nem bízott Che Guevarában, Kennedy elnök korainak tartotta a megállapodást Castróval. Guevara így dolgavégezetlen távozott a pánamerikai konferencia színhelyéről. FEB Két hercegnő nem fér meg a monacói „csárdában” Ki legyen a First Lady? Két dudás inkább elfér egy csárdában, mint két hercegnő Monacóban. A 39 éves Caroline és nyolc esztendővel fiatalabb húga, Stephanie főként azzal foglalkozik, hogy elorozza a nyilvánosságot a másik elől. Caroline, aki anyja, Grace Kelly halála után a kis ország First Ladyje lett, változatlanul ragaszkodik a tisztséghez. Ezt a jogát senki nem kérdőjelezte meg, amíg húga, vad előélete során, egyik botrányból a másikba keveredett. A kétgyermekes Stephanie közben megszelídült, és férjévé előlépett extestőrével, Daniel Ducruet-\e\ álompárként próbálnak megjelenni. Caroline azonban lenézi Dánielt, és alighanem elkeseredett amiatt is, hogy nem jött létre tervezett házassága Vincent Lyndon francia filmcsillaggal. A két nővér utoljára március végén, a híres Rózsabálon jelent meg, de nem álltak szóba egymással. Apjuk, Rainier herceg sem tudta őket összebékíteni. A nagy szakítás a monacói Grand Prix alkalmából történt. Caroline csak akkor volt hajlandó a díszpáholyban apja mellett helyet foglalni, ha húga otthon marad. Rainier ezért az esti bankettra meghívta Stephanie-t, erről viszont Caroline maradt távol. A nagyhercegség protokollfőnökének feje tovább főhet. Metrórendörség A londoni földalattit üzemeltető közlekedési vállalat különleges őrség felállítását kérte a metrórendőrségtől. Az angol fővárosban máris öttagú egység ellenőrzi a járatokat. Az őrjáratot gázdetektorral látták el, és szükség esetén olyan védőöltözék is rendelkezésükre áll, amilyet a brit katonák viseltek az Öböl-háborúban. A négy férfiból és egy nőből álló csapat szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez a metróállomásokon. Bevetésüket azért határozták el Londonban, mert tartanak a tokióihoz hasonló merénylettől. Tavaly az ázsiai ország fővárosában egy szélsőséges szekta szaringázzal mérgezte meg az utasokat. A brit rendőrségnek tudomására jutott, hogy az ír terrorszervezet, az IRA két tagja „tanulmányútra” utazott Japánba. Büntetőbíróság törzsi alapon Az indiánok maguk ítélkeznek és saját börtöneikben ülnek Kanada össznépességének csupán 5 százalékát alkotják az indiánok, de egyes régiók börtöneiben eléri számarányúk a 32 százalékot is. A szakemberek szerint a fiatal indiánok szemében a fegyházbüntetés korántsem elriasztó hatású, inkább egyfajta felnőtté avatási rítust jelképez. A kanadai kormány most azt fontolgatja, hogy az őslakosság számára visszaállítja a régi törzsi bíróságokat. Néhány, az Egyesült Államokban élő indián törzsben már korábban felelevenítették a büntetőeljárás és az ítélethozatal sajátosan indián hagyományait. Az indiánok „ítélőköre” csoportterápia alapján működött. A bűnelkövető és az áldozat családja is részt vesz a „tárgyaláson”, és a jelen lévők közösen hozzák meg a döntést. Nagy feltűnést keltett például az az ítélet, amikor egy indián férfit nemi zaklatásért egy évre lakatlan szigetre száműztek. Az Egyesült Államok déli vidékén élő navajók is részben maguk ítélkeznek törzsi hagyományaik alapján. Sőt, hasonló programba kezdett az új-zélandi, az ausztrál és a pápua új-guineai kormány is. A sajátos kanadai büntetésvégrehajtási intézményekben, a „gyógyítóközpontokban” felelősségtudatot akarnak kelteni az elítéltekben. így ráébresztik őket hagyományaik és törzsi hovatartozásuk jelentőségére is. A kutatók úgy vélik, csakis így ellensúlyozható a növekvő elszegényedéssel járó bűnözés. Az alternatív büntetőprogram ellenzői szerint nem szerencsés kettéosztani a bíróságok munkáját indián és nem indián bűnügyekre. A törzsi ítélőszékek jogász ismerői viszont azt állítják, hogy a törzsi módszer nem csupán olcsóbb, hanem hatásosabb is. Egy felmérésből kiderült: a „gyógyítóközpontok” korábbi lakói között nyolcvan százalékkal kevesebb a visszaeső.
