Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-22 / 119. szám

Fametszetek, (n) Hans Loew grafikusművész famet­szeteiből nyílik kiállítás május 24-én, pénteken 15 órakor Bé­késcsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. A művész 1919- ben született Kolozsváron, évti­zedek óta Freiburgban él, a né­met expresszionizmus stílusá­ban alkot. A tárlatot Banner Zol­tán művészettörténész nyitja meg, közreműködik a Bartók Béla Zeneiskola Fuvolás­együttese, Szűcsné Matkócsik Dona vezetésével. Hans Loew részt vesz a megnyitón és bemu­tatja a fametszés technikáját. A kiállítás június 23-áig látogatha­tó. Lyukaséra? (ö) A gyulai Arany János Művelődési Egye­sület és a Mogyoróssy Könyvtár vendége lesz ma, szerdán 18 órától Varga Domokos író, a Lyukasóra című irodalmi folyó­irat főszerkesztője, az Irodalmi Társaságok Szövetsége elnöke. A könyvtár előadótermében az irodalmi társaságok történeté­ről, szerkesztői és irodalmi mun­kájáról tart előadást, s játékos vetélkedőre hívja az érdeklő­dőket. Hangverseny, (d) Május 22-én 19 órától minősítő hang­verseny lesz a békéscsabai vá­rosháza dísztermében, amelyen részt vesz Gyula város Erkel Fe­renc Vegyeskara és a Békéscsa­bai Bartók Béla Vegyeskar Rázga József vezényletével. Közreműködik a Gyulai Kama­razenekar és a Békéscsabai Vo­nós Kamarazenekar. A műsor­ban többek között Schumann-, Kodály- és Vivaldi-művek sze­repelnek. Pomogáts Gyulán, (ö) Pomogáts Béla, a Magyar írók Szövetségének elnöke tart előadást ma 18 órától a gyulai városháza dísztermében Illyés Gyula, Magyarország és Európa címmel. Megtalálták, (t) A rend­őrség tegnap Békéscsaba külte­rületén megtalálta azt a DWR 200 forgalmi rendszámú Volks­wagen Golf személygépkocsit, amit május 17-én loptak el Bé­késcsabán a Tinódi utcából. A rendőrök tpttenértek két fiatalt, akik éppen szerelték szét a lopott járművet. Súlyos ütközés, (t) Gyula belterületén tegnap délelőtt egy személygépkocsi kerékpárral ütközött. A kerékpáros 8 napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett. „A ROSSZ EMBER IS SZOLGÁLHATJA A KÖZJÓT, HA ÉRDEKEI NEM ELLENKEZNEK VELE.” (Voltaire) MEGYEI KÖRKÉP 1996. május 22., szerda A kormány ad pénzt az árvízi védművekre Simon Imre, megyénk szocia­lista képviselője, a megyei közgyűlés elnöke, egyúttal mint Békés megye védelmi igazgatásáért felelős vezető, kérdést intézett tegnap a parla­mentben a miniszterelnökhöz a Körösök völgyének árvízvé­dekezésével kapcsolatban. Fi­nomat; emlékeztette a kor­mányfőt, hogy a Tisza és a Körösök mentén folytatott ár­vízvédekezés tapasztalatairól és a szükséges intézkedésekről szóló, idén márciusban elfoga­dott kormányhatározatban szerepel egy április 30-ai határidő, ameddig több mi­niszternek javaslatot kellett tennie a privatizációs többlet- bevételek felhasználására, azon belül az ország árvízvé­delmi rendszerének legkriti­kusabb szakaszai mentén a már elhatározott fejlesztések felgyorsítására, valamint az egyre elhanyagoltabb árvíz- védelmi létesítmények vé­delmi színvonalának emelé­sére. Miként kívánja vissza­állítani a kormány a Körösök mentén elhelyezkedő tele­pülések biztonságát, ezáltal megvédeni a lakosságot a legelemibb károk elszenve­désétől, a közvetlen árvíz- veszélytől? — kérdezte. Horn Gyula miniszterelnök elmondta, hogy az árvízvéde­lem három-négy évet felölelő programjának első ütemében a kormány 14,3 milliárd forintot fordított erre a célra. A múlt év végi árvíz elhárításával össze­függő költségekre márciusban 634 millió forintot szavaztak meg, ennek az összegnek a fel- használása még mindig folya­matban van. A privatizációs többletbevételek kamatmeg­takarításaiból az árvízvéde­lemmel összefüggő feladatok­ra 1,5 milliárd forintot különí­tett el a kormány. Ennek az összegnek a részletes felhasz­nálási módját most dolgozzák ki. A fejlesztések során első­sorban a gyulai szivattyútelep átépítését, a mérgesi árvízi szükségtározó üzemkésftégé- nek fokozását, az árvízvédelmi művek karbantartási színvona­lának javítását és a Kettős-Kö­rös jobb parti gátjának folya­matban lévő erősítését valósít­ják meg. Tokaji Ferenc (MSZP) na­pirend után kért szót, és a szak­ma képviseletében örömmel szólt a május 10-én tartott, ide­genforgalommal foglalkozó nyűt parlamenti napról, ame­lyet a szakma, a kormányzat, a politika és a gazdaság egymás­ra találásával jellemzett. Soós Károly Attila ipari és kereske­delmi államtitkár megköszönte a turizmus jelentőségéről, a tu­rizmus támogatása érdekében elmondottakat. Szerény eszkö­zeivel a kormány is hozzájárul az idegenforgalom támogatá­sához. A példák — talán nem véletlenül — a termál- és gyógyfürdők témaköréből hangzottak el. Simonffy Ágnes Marad az óvoda Sarkadon Sarkadon már hetek óta folyik az „óvodaháború”, aminek lé­nyege két kérdéssel foglalható Össze: Bezárják-e a hatodik ön- kormányzati óvodát? Legyen-e magánóvoda Sarkadon? Á kér­désekre hosszú bizottsági és testületi viták után a következő válaszokat adták Sarkad elöljá­rói: Az egyre nehezedő gazda­sági nehézségek miatt meg kell szüntetni a Szalontai úton lévő 1-es számú ovodát, amelynek épületét bérleti díj fejében áten­gedik két vállalkozónak ma­gánóvoda létesítése céljából. A képviselők többsége úgy gon­dolta, öt önkormányzati óvoda (és a magánóvoda) képes kielé­gíteni a város igényeit. A szü­lőket azonban érzékenyen érintette a döntés, így aláírás- gyűjtéssel próbálták más belá­tásra bírni a testületet. A több mint 1200aláírás és a szülők kitartó fellépése miatt a sarkadi városatyák tegnap új­ratárgyalták az óvodaügyet. A vitában ismét érvek és ellenér­vek csaptak össze. Bár többen is megerősítették, a magán­óvoda létesítése és az önkor­mányzati óvoda bezárásának semmi köze a másikhoz, az újabb döntésnél mégsem lehe­tett elvonatkoztatni a két dol­got egymástól. Ha ugyanis meghagyják a hatodik önkor­mányzati óvodát, a magánóvo­da már a hetedik lenne a város­ban, amely — beindulása ese­tén — elvonná a gyermeklét­száma után járó állami normatí­vát az önkormányzati óvodák­tól. így a most is nélkülöző hat állami óvoda még szűkösebb helyzetbe kerülne. A képvi­selők többsége végül vissza­vonta az elmúlt testületi ülésen hozott határozatát, azaz Sarka­don továbbra is üzemel a Szalontai úti 1-es óvoda. Ezzel együtt visszavonták azt a hatá­rozatukat is, miszerint a magán­óvoda vállalkozói számára át­engedik a gyermeklétszám utá­ni állami normatívát. —ria Modern társadalom polgárság nélkül (Folytatás az 1. oldalról) Ehhez szükséges volt a piacgaz­daság feltételeinek megteremté­se, illetve megpróbálták a társa­dalmat úgy átalakítani, hogy az sikerrel alkalmazkodjon a folya­matok európai megjelenéséhez. Megfeledkeztek azonban arról, hogy hiányzik az a társadalmi erő, amely ezt a folyamatot vé­gigviszi, képviseli. Nem volt polgárság, amely e cél megte­remtésének alapjául szolgált volna. A ’90-es választások utá­ni kormányzat megkísérelt tuda­tosan teremteni egy sajátos kö­zéposztályt a kárpótlás és a pri­vatizáció összekapcsolásával. Ez azonban nem sikerült, hiszen jogi eszközökkel nem lehet pol­gárságot létrehozni. Kulcsár Kálmán rámutatott, az államnak kell olyan feltételeket teremte­nie, amelyek kitermelik a polgá­ri rétegeket. A politikai élet ma még nincs azon a szinten — hangsúlyozta —, hogy ezt az alapvető nemzeti érdeket pártér­dekeken túllépve képviselje. A miniszterelnök által egé­szen a közelmúltig szorgalma­zott központi nyomozóhivatal­lal kapcsolatban a vendég kifej­tette: ehelyett egy olyan közpon­ti adatbankra van szükség — például az ügyészi szervezeten belül —, amely a gazdasági élet­tel összefüggő valamennyi in­formációt tartalmazza. L. E. Fiume: folyik a romok eltakarítása (Folytatás az 1. oldalról) a SERVENTA-hoz 28, a Kvan­tumhoz 33,8 százalék. Ennek megfelelően képviselőik is be­kerültek az igazgatótanácsba, dr. Éltető Sándor kereskedelmi igazgató, a SERVENTA egyik tulajdonosa, illetve Németh László, a Kvantum igazgatóhe­lyettese. A Fiume Rt. múlt évi gazdál­kodását összegezve dr. Szekeres István, az igazgatóság elnöke el­mondta, hogy 1995 a fordulat esztendeje volt. Megszűntek a botrányos közgyűlések, a va­gyon elkótyavetyélése, a Fiume éíére új ügyvezető igazgató ke­rült, a cég teljesítménye jobb, mint korábban bármikor, az ár­bevétel például az előző évinél 24 százalékkal volt magasabb. Jóllehet, a mérleg szerinti ered­mény mínusz 17 millió, vagyis veszteséggel zárták az évet, csakhogy a múlt öröksége iszo­nyú terheket ró az igazgatóság­ra. Miközben a Fiume 45 milliós apeh-, tb- és banki tartozást gör­get maga előtt, hozzákezdtek adósságaik törlesztéséhez. Fo­lyik tehát az előző évek romjai­nak eltakarítása. E terhek nélkül akár veszteség nélkül is fordul­hattak volna 1996-ra. A Fiume ma már megbízható üzleti part­ner mindenki számára, kezd visszatérni a vendégkör, üzlet­emberek, külföldiek, mások, a személyi költségek 23 százalék­kal csökkentek, a vendéglátás színvonala emelkedett, bevétele növekedett. Ebben nagy érdeme van Andó Tamásnak, akit 1995 februárjában neveztek ki ügy­vezető igazgatónak. Neki és munkatársainak a közgyűlés kö­szönetét mondott a végzett mun­káért. A már említett, hatalmas tö­megű tartozás miatt a cég fölött továbbra is Damoklész kardja lóg. Ezért a közgyűlés úgy dön­tött, eladja, illetve hasznosítja az épület egyes részeit, a cukrász­dát és a volt sörfőzdét. A bevételből rendezik a cég adós­ságait, s akkor a Fiume végre — hosszú idő után először—egye­nesbe kerülhet. A. Z. A Sárrét igényli a regionális televíziót Szeghalom, Vésztő, Füzes­gyarmat, Dévaványa, Körös- ladány, Okány, Bucsa, Zsa- dány, Ecsegfalva, Körösnagy- harsány és Körösújfalu pol­gármesterei az észak-békési régió kistérségi együttműkö­dése keretében találkoztak tegnap az ecsegfalvi vadász­házban. A települések első emberei úgy döntöttek, még idén elkészítettik a vidék térségfej­lesztési tervét. Ez valószínűleg 2,5-5 millió forintba kerül. A tanácskozáson szóba ke­rült: a szeghalmi székhelyű Sárrét Rádió immár 2002. má­jus 15-ig szóló működési en­gedélyt kapott. A Sárrét Tele­vízió sugárzására szintén en­gedélye van a rádiót is mű­ködtető Kábel-Elektro Kft.- nek. Ahhoz, hogy az adások beindulhassanak, a 4,5 millió forint értékű adóberendezést kell megvásárolni. A frekven­cia engedély megtartása az egész térség érdeke. Ameny- nyiben 2 millió forint össze­gyűl, már elkezdődhet a su­gárzás, a forgalmazó ennyi előleg ellenében letelepíti a berendezést. — Vagy összedobjuk a pénzt, vagy örökre elveszítjük a regionális televízió lehetősé­gét, — fogalmaztak a polgár- mesterek. Hisz a dunántúli tele­pülések valósággal sorban áll­nak ezért az engedélyért. A térségfejlesztési társulás 100 ezer forintos támogatását megszavazták a jelenlévők. Továbbá minden érintett pol­gármester igéretett tett arra, hogy a település lehetőségéhez mérten segíteni próbál. így re­mény van arra, hogy a térség­ben élő emberek rövid időn be­lül immár a Sárrét Televízió adásain keresztül tájékozódja­nak egymásról. Magyari Barna „Vezércsere” a baromfifeldolgozónál (Folytatás az I. oldalról) ebből végre — kezdte. — A bé­késcsabai vállalatnál ugyanis a legnagyobb problémát a finanszí­rozás jelentette, és a tőke­emeléssel hitelállományunk egy részét is kiválthatjuk. Megindít­hatjuk egy reorganizációs intéz­kedési terv kivitelezését, mely a szerkezeti felépítésben, a termel­tetésben is új feladatokat ró ránk. A bábolnai struktúrához igazod­va — illetve ilyen mértékű tulaj­donlásnál így is az ésszerűbb — valószínűleg kft.-vé alakulunk át. A termeltetést újra a békéscsabai baromfifeldolgozó végzi majd, önállóan. Ezért mezőgazdasági igazgatóságot állítunk fel szak­emberek bevonásával, és termel­tetési szerződéseket kell kötnünk, illetve átvennünk. Minderre egy hónap áll rendelkezésünkre. — Milyen piacokon értékesí­tik termékeiket? — 65—70 százalékát expor­táljuk, főként német és francia piacokra. —A közgyűlésen a vezérigaz­gató-váltáson kívül milyen sze­mélyi döntések születtek? — A mezőgazdasági igazga­tói beosztást Nagy Imre, a köröstarcsai Petőfi téesz elnöke látja majd el, a termelési igazga­tó továbbra is Szikriszt Ildikó, a gazdasági igazgató pedig Dénes Lajos. Nyemcsok László Nyomdai kultúrájáról híres megye Könyv- és folyóirat-premier a Tevan Kiadónál Két új kötet, valamint a Bárka című irodalmi és művészeti fo­lyóirat idei első száma volt a főszereplő a Tevan Kiadó tegna­pi sajtótájékoztatóján és irodal­mi délelőttjén. A békéscsabai if­júsági házban megrendezett ta­lálkozóra meghívást kaptak a ki­adványok szerzői, szerkesztői, a támogató intézmények képvi­selői és olyan rangos vendégek, mint a három Kossuth-díjas: Szántó Tibor tipográfus, Laka­tos István költő és Németh G. Béla irodalomtörténész. Csobai László társszerkesztő a Szabaduljunk meg az utókor­tól! című, a Békés Megyei Könyvtár és a Te van Kiadó kö­zös antológiáját ismertette, amely a megyében született, vagy innen elszármazott alkotók munkáit tartalmazza. Cs. Tóth János, a kiadó igazgatója a Bár­ka, a régió egyetlen művészeti folyóiratának új számáról be­szélt. Kántor Zsolt főszerkesztő a kortárs szlovák irodalomnak szentelt folyóirat jelentőségét méltatta. A Bárkában helyet ka­pott továbbá egy kimagasló szerb és német szerző. A Tevan Kiadó gondozásában jelent meg Szalai Csaba Virágdaráló című verseskötete. A debreceni költő, újságíró az anyanyelvhez és a vershez, valamint Sinka István­hoz való kötődéséről vallott. Szalai verseit Szentgyörgyi Ro­zália előadóművésznő szólaltat­ta meg gitárkísérettel. A sajtótájékoztató műhelybe­szélgetéssel folytatódott a szlo­vák tájházban, ahol többek kö­zött megtudtuk, hogy a Tevan Kiadó gondozásában készül A hét évszázad magyar költői című válogatás, 4444 verssel. Lakatos István Rába György se­gítségével a huszadik századi, Németh G. Béla a 19. századi és Kovács Sándor Iván a régi, a 18. századig tartó irodalom szer­kesztője. A tipográfia Szántó Ti­bor munkája. A kötetről lapunk kérdésére Kovács Sándor Iván a következőket mondta: — Lényegében készen van a mű, karácsonyra letesszük a nemzet asztalára ajándékként. Ez egy olyan könyv, ami bizto­san megjelenik, amire mindnyá­junknak szükségünk van, s amit a nehezülő vásárlási körülmé­nyek ellenére is meg fogják ven­ni azok, akik nemcsak kenyéren élnek, hanem műveltséggel, kultúrával, verssel is. — Az antológia és a Tevan Kiadó hogyan talált egymásra? — Békés megye ha valamiről híres, akkor a nyomdai kultúrá­járól, a Kner dinasztiák, a Tevan jól csengő név. A Tevan náhány kiadványát ismerte a szerkesztő gárda mindegyike, különösen fontos és hőstettnek számító ki­advány volt Lakatos István élet­művének elindítása. Ezek tehát a jó referenciák, továbbá az itte­ni nyomdai kultúra megbízható­sága, valamint a Tevan árai olyanok, hogy velük érdemes dolgozni. Niedzielsky Katalin A Tevan Kiadó sajtótájékoztatóján Cs. Tóth János igazgató köszöntötte a szerzőket, szerkesztőket, a támogató intézmé­nyek képviselőit FOTÓ: LEHí JCZKY PÉTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom