Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1996-05-14 / 112. szám
Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük a sorompó nélküli vasúti átjáróról? Kérdésünkre a muroW nyiTóth György is válaszolt. (5. oldal) \ Hi I*.. Tömegverekedés Geszten Hat éve az egyesület élén A múlt hét végén néhány cigány fiatalember szóválA sarkadi Kiss Lajos hat éve áll az i ÍJ tása tömegverekedéssé fajult Geszten. A csatában ország egyik legjobban működő r a többen megsérültek, akiket mentő vitt el. (3. oldal) nyugdíjas-szervezete élén. (5. oldal) 1996. MÁJUS 14., KEDD ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 112. SZÁM Aki szembejött, „csak úgy” megverték Világszerte terjed az erőszak, mely alól szűkebb környezetünk sem kivétel, sajnos. Lapunkban is egyre többször kell bűncselekményekről beszámolnunk. Legutóbb pénteken a késő esti órákban Békéscsaba belvárosában támadtak rá középiskolás diákokra minden ok nélkül, csak úgy, és alaposan helybenhagyták őket. A történtekről Marik András városi rendőrkapitányt kérdeztük. — Május 10-én 23 órakörül egy 8—10 tagú, fiatalokból álló társaság, amely az estét italozással töltötte, a Széchenyi-ligetnél belekötött két fiatalemberbe. Az ifiház felé haladtak tovább, ahol ismét — minden ok és indok nélkül! — kikezdték két fiatalemberrel. Cigarettát kérve léptek hozzájuk, majd bántalmazták, leütötték, rugdosták őket. Egyikük 8 napon túl gyógyuló orrcsonttörést szenvedett, kórházban fekszik. Amikor a két fiatal a földön feküdt, ellopták a karóráikat. Miközben a banda a belváros felé haladt, megérkezett a rendőrségre a bejelentés. Jelentősebb ellenőrzésre indultak a rendőrök, a Csaba utcánál felismerték, és a Lázár utcánál elfogták, őrizetbe vették T. D. büntetett előéletű, békéscsabai lakost, akit a bíróság kifosztás és testi sértés bűncselekménye elkövetésének vádjával kedden letartóztatott. Az ügyben folyik a nyomozás. A kórházban fekvő fiú állapotáról dr. Dányi József főorvos elmondta: a beteg pénteken késő este került be a békéscsabai kórház baleseti sebészetére, ahonnan átutalták a fül-, orr-, gége osztályra. Ott szombaton helyretették orrcsontját, pár napos gyógykezelés után hazaengedik. (n) Veszélyben az értékes élővilág, a vízbázis és a védett táj Szárazér: nevében a végzete? A Békés megye déli részén, hatalmas területre közvetlen vagy közvetett hatást gyakorló Szárazér pusztulásának elsó', figyelmeztető' jeleire Í989-ben, a tompapusztai löszgyep védetté nyilvánításakor mutattak rá a mezőhegyesi és a battonyai vadászok. A történet egészen Trianonig vezet; a háború előtt ugyanis egységes vízgyűjtő létezett, később Magyarország és Románia egyezséget kötött. A megállapodás értelmében a romániai oldalon folyamatosan felgyülemlő belvíz levezetésére a magyarok meghatározott mennyiségű vizet fogadnak a Szárazéren. A ’60-as években a román fél kérte, hogy több vizet adhasson, ám a magyarok csak azzal a feltétellel vállalták volna a szerződés módosítását, ha a szomszédok hozzájárulnak a belvízfogadó Szárazér alkalmassá tételéhez, kiépítéséhez. A románok ehelyett kiástak egy felfogó csatornát, amely a belvizet egyenesen a Marosba szállította. A Szárazér most biztos léptekkel halad a teljes kiszáradás felé, ezért is fogtak össze az érintett települések — Tótkomlós, Végegyháza, Battonya, Mezőkovácsháza, Kaszaper, illetve Nagybánhegyes és Dombegyház —, és képviselőikkel a környezetvédelmi államtitkárhoz, dr. Szili Katalinhoz készülnek a héten. A 7. számú választókörzet polgármesterei márciusban Med- gyesegyházán döntöttek a Délbékési Terület- és Településfejlesztési Társulás megalakításáról. Az előzményekről Nagy Béla polgármester a következőket mondta: — A területfejlesztési törvény elfogadását követő 60 napon belül meg kell alapítani a megyei területfejlesztési tanácsokat, amelyeknek tagjaivá válnak a közgyűlések elnökei, a megyei jogú városok polgár- mesterei, a munkaügyi tanács, a munkaadók, a munkavállalók és a kamarák képviselői, valamint a kistérségek terület- és településfejlesztési társulásai. A dél-békési társulás tegnap alakult meg 17 település polgár- mestereinek egyhangú döntésével Kevermesen. Székhelye: Battonya, elnöke Takács Dezső. A továbbiakban a polgármes- terek Tóth Sánr/orországgyűlési képviselő vezetésével a terület- fejlesztési törvény szellemében áttekintették a térség legégetőbb gondjait, feladatait: a munkahelyteremtés lehetőségeit, a vízbázis védelmét. A battonyai határátkelőhely forgalmának csatlakoztatásáról az országos közúthálózatra Vantara Gyula, a megyei közúti igazgatóság főmérnöke tájékoztatta a résztvevőket. Az ülés végén Takács Dezső bejelentette: a Hungarotel szeptember végéig a még meglévő kézi kapcsolású telefonközpontokat minden érintett településen digitális automata központra cseréli, s 66 újabb telefonfülkét is elhelyez a megyében. 1997 végéig minden igénylő megkapja a hőn áhított telefont. M. Gy. Hírek A jurták népe. (e) A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban május 17-én 15 órakor dr. Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója megnyitja A jurták népe című kiállítást. A honfoglalási emlékév alkalmából rendezett tárlat október 6-áig tekinthető meg hétfő kivételével naponta 10— 18 óra között. Drogcentnun-hönyvtár. (d) Csütörtökön délelőtt 10-től 13 óráig Gyulán a Pándy Kálmán Kórház dísztermében szakmai tanácskozás és drogcentrum szakkönyvtár bemutatása lesz. Szakmai jellegű előadások mellett a gyulai orvosi könyvtár használatával is megismerkednek a résztvevők. TIT-előadás. (d) A TIT Körösök Vidéke Egyesülete május 16-án délelőtt 11 órától a millecentenárium jegyében reprezentatív előadást szervez a hallgatóságnak. 1100 év gazdaságának története Európa szívében címmel dr. Bőd Péter Ákos, az EBRD igazgatója, a TIT Országos Szövetségének ügyvezető elnöke tart előadást. Márványtábla. (1) Nagykamaráson a képviselő-testület döntése értelmében a millecentená- riumra emlékezve minden intézmény maga rendezi meg ünnepségeit. A községben ilyen jellegű közös eseményt az őszi időszakra terveznek, amikor egy márványtáblát szeretnének felállítani a honfoglaló ősök emlékére. Hét Ladány. (i) Magyarországon hét olyan település van, amely elnevezésében ott találni a Ladány szót. A körösladányiak most kapcsolatteremtő szándékkal álltak elő. A másik hat Ladány önkormányzatát levélben keresték meg, s javasolják, hogy évi rendszereséggel más-más helyszínen rendezzék meg a Ladányiak Napját. Az első ilyen nagyszabású rendezvényre 1997 júliusában, Körös- ladány megalakulásának 930. évfordulója alkalmából a kezdeményező községben kerülne sor. A kezdeményezés élére ■ Szele- kovszky László, Békés megye természetvédelmi felügyelője állt, aki az előbbieket megtoldja még egy jelentős tényezővel: — Nem lennénk igazságosak, ha azt mondanánk, a Szárazéren egyáltalán nem érkezik víz Romániából. Belvíz idején megtelik a meder, csakhogy a kincset érő nedűre Mezőhegyesnek szüksége van. Az idők során ugyanis e térségben — állami segítséggel — komoly öntözőrendszer épült, és számolni kellett a felépült cukorgyár jelentős vízigényével is. Ezer köbméter vizet 40—43 dollárért vesznek a románoktól. Zsilipet építettek, hogy a víz a szükségletek szerint érkezzen, de ha lezárják, a térség nem jut hozzá az éltető forráshoz. Más utat nem látunk, mint hogy az államnak ismét a zsebébe kell nyúlnia. A Szárazémek legalább annyi vizet kell kapnia, amennyi az ökológiai minimumnak megfelel. Szeretnénk részesedni környezetvédelmi pénzekből, alapokból. Érdemes megcélozni vízügyi alapokat, a térségben gazdálkodóknak pedig a földművelésügyi tárca nyújtotta lehetőségekre kellene pályázniuk. A sorrend szerint először csillogjon a víz a mederben, azután fizessen, aki öntözni akarja a földjét. Az állami gondoskodás abban nyilvánulhatna meg, ha dollárért a Szárazérbe is juttatnának vizet, a mennyiség a zsilipnél mérhető. Az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a technikai munkát vállalná, sőt a tárgyalásokat is a román partnerrel. (Folytatás a 3. oldalon) Szemétgondok Szeghalmon Az idei esztendőben Szeghalmon a városi költségvetésből 20 millió forintot különítettek el a szemét- szállítás korszerűsítésére. Ez az összeg tartalmazza a BOB-rendszerű szemétszállító jármű és a hozzá tartozó eszközök beszerzését, az új szeméttelep kezelő- épületének felépítését és a 1,5 kilométer hosszú út burkolását. A szeméttelepen ma katasztrofális állapot uralkodik. A helyzet tovább romlott azzal, hogy a hideg tél következtében erősen megritkult az a fasor, mely korábban részben takarta a szeméttelepet. Ezért indokolt az új szeméttelep mielőbbi megnyitása, mely ideiglenes jelleggel hamarosan meg is történik. A korszerű szemétszállítójármű pedig már februárban munkába állt. M.B. Erre abszolút nem iszunk! Ismerik, ugye a „kabátlopási ügy” alaptörténetét, amelyben a vétlen kabáttulajdonost — akinek elemelték a kabátját — egy idő után már úgy emlegették, mint aki „valami kabátlopási ügybe keveredett”. Nos, majdnem ilyesmi esett meg most velünk, magyarokkal. A kabát behelyettesítendő a vodkával, a lopás a hamisítással. A történet persze jóval árnyaltabb, mint a viccbéli kabáthistória. De hogy alaposan belekeveredtünk a vodka-ügybe, az tény. Miként tény most már az is, hogy vétlennek találtattunk. Á hírre még bizonyára emlékeznek az olvasók: tavaly júliusban az utóbbi évek egyik legnagyobb termékhamisítási ügye pattant ki, az Absolut vodka-ügy, amely most véget ért. A nyomozás kiderítette, hogy egy Arefev nevű orosz állampolgár megbízásából egy budafoki szeszüzem milliószám gyártotta és palackozta a márkás italt. Csakhogy a svéd gyártónak, aki jogvédelmet élvez ezen egyedi alakú és feliratozású palackjaival, fogalma sem volt a „remek üzletről”, lévén a licencszerződéssel igazolt gyártási jog, amit „derék” oroszunk lobogtatott, abszolút hamisítvány. A szóban forgó egyedi palackok Orosházán, az üveggyárban készültek, milliós tételben. Milliós; több, mint tízmillió forintos a gyár kára is, mert az orosz „úriember” fél cent vodkára valót sem fizetett az orosháziaknak. S hogy miért a kabátlopási ügy jutott eszembe minderről? Mert kiderült: a vodka-ügynek nincs magyar gyanúsítottja, mi nem csaltunk, hanem bennünket (is) becsaptak. Majd’ elfelejtem: a „derék” orosz, megneszel- ve, hogy forrósodik a lába alatt a talaj — ugye, kitalálták? —, egyszerűen eltűnt. Mi pedig csak reménykedhetünk: a tisztességes külföldi üzletemberekben fel sem merül, hogy „ezek a magyarok valami hamisítási ügybe keveredtek”. Mindazonáltal az sem ártana, ha a megállapodás aláírása és teljesítése előtt mindig alaposan megnéznénk, kivel is kötünk üzletet. T.I. Gyulai törekvés az ésszerűsítésre Csaknem négy órán át foglalkozott a gyulai képviselő-testület tegnapi, rendkívüli ülésén a város önkormányzati kulturális intézményhálózatával dr. Lúczi József jegyző megfogalmazásában azzal, hogy az anyagi vészhelyzetben miként tudnak olyan intézményi ésszerűsítést találni, amely nem eredményez visszafordíthatatlan károsodást. A napirend előtt az ülést levezető Albel Andor alpolgármester bejelentette, a Gyulai Vár és Kastély Műemlékegyüttes Köz- alapítvány az erőfeszítések elismeréseként 3 millió forintos támogatást kap központi alapból. A testület egyelőre levette a napirendről a szociális foglalkoztató vállalkozási formában való működtetésének kérdését, megtárgyalására rövid időn belül visszatérnek. A helyi könyvtári hálózat működési takarékosságai között elvetették azt a javaslatot, hogy a gyulavári fiókkönyvtár a Bay Zoltán Általános Iskolába kerüljön. Kissé tudathasadásos állapotban élnek az Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Ház munkatársai. Ennek oka a pénzhiányon túl, hogy az itt működő művészeti iskolával sem tisztázódott megfelelőképpen működési és szervezeti helyzetük. A testületi határozat: szükséges az intézmény érdekeltségi rendszeren és részben vállalkozáson alapuló működésének kidolgozása. A Gyulai Várszínháznak tervet kell kidolgoznia a volt Jókai Művelődési Ház olyan hasznosítására, amely az önkormányzatnak költségvetési megtakarítást hoz. Lapzártakor a vita még tartott. Sz. M. Területfejlesztő társulás
