Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-22 / 69. szám
Kisiskolák nagy gondokkal A kisiskolák speciális gondjainak megvitatására gyűltek össze Csabaszabadi, Mezőhék, Hunya, Kardos és Csárdaszállás pedagógusai tegnap az örménykúti általános iskolában. (3. oldal) KÖRÖS-VIDÉKI Megkérdeztük olvasóinkat Kérdésünkre, hogy hol szoktak ebédelni, többek között a békési Pataki Lajosné is válaszolt. (5.oldal) 1996. MÁRCIUS 22., PÉNTEK ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 69. SZÁM A mai naptól korlátozott ideig 1 ^V.?Al^feÜMÍ clőfizetés nettó 5000 Ft-ért a MŰSZERTECHNIKA -nál! Békéscsaba, Mednyánszky u. 19. (Csabcnidvar.) Telefon: (66) 450-133,324-760. ________Hírek_______ É j postahivatal, (a) A gyulai képviselő-testület már többször tárgyalt egy új postahivatal létrehozásáról az Eszperantó téren. A beruházás előkészületei meg is kezdődtek, de a terület tulajdonviszonyát mielőbb rendezni kellett. Több városban volt már arra példa, hogy ilyen célra ingyen biztosítottak területet a Magyar Posta Rt.- nek, ezért annak beruházási osztálya általában ezeket a helyeket részesíti előnyben. Ezért a gyulai testület úgy döntött: az Eszperantó téri területet térítésmentesen felajánlják azzal a feltétellel, hogy ezen a helyen 1999-ig új postahivatal épüljön. Étpályázat, (e) Tehermentesítő útszakasz építésére nyújt be pályázatot a dobozi önkormányzat. A Kodály utca szilárd burkolattal ellátása közel 4 millió forintba kerül, amelynek felét vállalják előteremteni helyi forrásból. A beruházásra többször pályázott már Doboz, mindig elismerték az igény jogosságát, de a meglehetősen szűkös kerettel rendelkező Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium eleddig nem szavazta meg a támogatásra megjelölt összeget. Testvériskola. (1) Végegyházán március 25-én az általános iskola dolgozói, valamint a község vezetői — a testvéris- kolai kapcsolat erősítése érdekében — Szentivánlaborfal- váról várnak vendégeket. A tervek szerint a 17 tagú delegáció 4 napig tartózkodik a településen. Kaszaper! alapítvány. (1) A napokban érkezett meg az értesítés a cégbírósági bejegyzésről, amellyel hivatalosan is megalakult a Kaszaper Oktatásáért Alapítvány. Az alapítók Rqffai István és Patai Szabó Sándorné (Rqffai Erzsébet) a község egykori lakosai voltak. Az alapítvány célja: a tehetséges tanulók továbbtanulásának támogatása, a hátrányos helyzetű diákok segítése. A Kaszaperi Takarékszövetkezetnél vezetett számlaszám: 53800048-10030211. Tartalmas kapcsolat A Csabai Szlovákok Szervezetével és a Csabai Szlovák Fiatalok Baráti Körével kötött együttműködési megállapodásokat értékelték tegnap a békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzat ülésén. Elhangzott, hogy tartalmas, mindennapi munkakapcsolatot sikerült kialakítani, de vannak még kiaknázatlan lehetőségek. Homokné Uhrin Erzsébet, a kisebbségi önkormányzat tagja beszámolt az októberben Békéscsabán, a Körösi Csorna Sándor Főiskolán rendezendő magyarországi szlovák és román nemzetiségű főiskolások, egyetemisták országos találkozójának előkészületeiről. Elmondta, hogy több pályázatot nyújtottak be, és minél több szervezetet igyekeznek bekapcsolni a lebonyolításba, tudományos diákköri konferencia és nemzetiségi fesztivál is gazdagítja majd a programot. Újságírók a hazai szlovákságról Megtalálni az egymáshoz vezető utat — ezzel a gondolattal summázta a szlovák és magyar újságírók tegnapi találkozójának vitáját Imrich Fuhl, a Magyarországi Szlovák írók és Művészek Egyesületének elnöke. A szerdán elkezdődött kétnapos program csütörtökön a megyei könyvtárban „A többségi és a kisebbségi sajtó kapcsolata, az együttműködés lehetséges formái, különös tekintettel a kisebbségek identitásának megőrzésére” téma megvitatásával folytatódott. Hevesi József megyei nemzetiségi titkár megnyitója után Imrich Fuhl tartott vitaindítót, amelyhez a megyei napilapok és a Heti Mérleg vezető munkatársai — köztük lapunk főszerkesztője — fűztek korreferátumot. Az előadásokat követő vitában a határainkon belül és a szomszédos országokban — Romániában, Szlovákiában és a Kárpátalján — élő szlovákok vettek részt. Többen hangsúlyozták: a nemzetiségekről szóló tájékoztatásban közös a felelőssége a befogadó országnak, az anyaországnak és a helyi közösségeknek. Az együttműködés, a tájékoztatás szép példáival is megismerkedhettek a résztvevők: a szlovákiai Nagy- kapos polgármestere például bemutatta újságjukat, amelyet több nyelven nyomtatnak, a szlovák mellett az ott élő nemzetiségek nyelvén írott oldalak is'helyet kapnak a lapban. Ugyanő hívta fel a figyelmet arra, hogy a nemzetiségi kérdésnek két megközelítése van, az egyik a kisebbség, a másik a többségi nemzet szemével történik. Mindkettő szubjektív, ezért a tájékoztatásban dolgozók felelőssége mindkét nézetnek helyt adni. Mintegy „rímelt” a nagykaposi példára a tótkom- lósiak sárga újságja, a Komlósi Hírmondó, amelyet két nyelven, magyarul és szlovákul szednek. A megyei lapok képviselői elmondták: nyitottak minden olyan kezdeményezés előtt, amely a Békésben élő szlovákság életéről, hétköznapjairól szóló híradást erősíti. Ebben a munkában viszont nagyobb szerepet kell vállalnia a hazai szlovák értelmiségnek, azoknak a magyarországi szlovák újságíróknak, akik a megyehatáron túl szolgálják nemzetiségük ügyét. A találkozó végén a résztvevők azzal álltak fel az asztal mellől, hogy a tegnapi találkozó csak kezdet, amit folytatni kell és érdemes. —tán A finanszírozás megoldatlan Hitelképtelen termelők, forgóeszköz-hiánnyal küzdő feldolgozók Mivel megyénk közismerten agrárjellegű régiója az országnak, a megyei önkormányzat a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány bekapcsolódásával 1993-ban hároméves agrárkutatási program végrehajtására adott megbízást az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet békéscsabai osztálya részére, 7 millió forint keretösszeget előirányozva. A hároméves kutatási program lezárult, és ebből az alkalomból tartottak szakmai vitafórumot tegnap Békéscsabán. Dr. Tímár Judit tudományos osztályvezető bevezetőjében a témavezetők, dr. Baukó Tamás, dr. Gurzó Imre és dr. Márton János munkáját köszönte meg. Ezt követően Gurzó Imre a kutatás megállapításait ismertette. A mélyreható tulajdoni változások eredményeként a megyében alakulóban van a magángazdálkodók egy polgárosodó rétege, amely rövid időn belül életképes árutermelő gazdaságot hozott, hozhat létre. Az átalakult, a földmagántulajdonon alapuló, ma rendkívül differenciált képet mutató szövetkezetek hosszú távon is a megye mezőgazdasági termelésének pillérei lesznek. A kisegzisztenciák összefogására új típusú beszerző-értékesítő szövetkezések szervezése kívánatos. Az élelmiszergazdaság legziláltabb intézményi rendszere Békésben a vertikális integráció. A termékpályák szétestek, és ez mind az ágazati, mind a területi hatékonyságot rontja. Sürgető teendő az alapanyagtermelők és a feldolgozók közötti szembenállás mérséklése, korrekt partneri viszonyok kialakítása, a monopóliumok és a lánckereskedelem megtörése. Az élelmiszertermelés óriási veszteségeket eredményező, gyenge oldala a finanszírozás megoldatlansága. A termelők hitelképtelenek a megyében, a feldolgozók pedig krónikus forgóeszköz-hiánnyal küzdenek. A tanácskozáson megtudtuk azt is, hogy a kutatómunka eredményei öt nagyobb tanulmánykötetet töltenek meg, és célszerű lenne a summázat könyv alakban történő kiadása. Elhangzott az is, hogy a sikeresen zárult hároméves agrárkutatási programot követően egy hasonló időtávlatú, újabb kutatási együttműködést készítenek elő, melynek fő témája a területfejlesztés és a területrendezés tudományos megalapozása. A megyei közgyűlés idei költségvetésében két és fél millió forintot különített el a munkálatok ez évi finanszírozására. Ny. L. Mégis a víz az úr Korosztályomnak még azt tanították az iskolában, hogy az ember az úr, aki kedvére képes átalakítani a természetet, épít, termel, közlekedik. Arról, hogy egész ténykedése során jócskán pusztít is—bányászik, öntöz, a fákat kivágja, termőföldet akar, ipari létesítményeivel és az egész fantasztikus civilizációjával ugyanazt a környezetet (levegőt, vizet, földet) szennyezi, veszélyezteti, amelyből „vétetett”, amelynek létét köszönheti — csak jóval később és akkor is óvatosan esett szó. S nem csak a magyar iskola mulasztása ez, ilyen az egész európai szemlélet: az ember a világ közepe, akinek mindezt szabad. A távol-keleti népek viszont kellő szerénységgel, alázattal a természet parányi részének tekintik önmagukat; nem esnek neki a környezet átalakításának, kizsákmányolásának, mert tudják, hogy ezzel saját életesélyeiket, a jövőt veszélyeztetnék. Tetszik nekem ez a filozófia, van benne önkritika és bölcsesség. Mifelénk inkább az a szokás, hogy a veszélyeztetettek, a mellőzöttek kárpótlására napokat, ünnepeket találnak ki. Legalább azon az egy napon figyeljünk oda, méltassuk. Ilyen találmány a víz világnapja is. A Földön évente 12 millió ember hal meg a rossz ivóvíz okozta betegségek következtében, a harmadik világban a járványok 80 százalékát a tiszta víz vagy a csatornázás hiánya okozza, az elsivatago- sodás az emberiség egyhatodát • • • fosztotta meg a termőföldtől. A vízkészlet egyre csökken, az édesvíztartalékok kifogyóban vannak, a népességrobbanás és a környezetszennyezés következtében súlyos vízhiány felé haladunk. A lakosság negyven százaléka máris rendszeres vízellátási problémákkal küzd, egyre nehezebb lesz tiszta forráshoz jutni. Ha ez így megy tovább, az emberiség szomjan hal. Mégis folytatódik itt-ott a pazarlás. Térségünkben nem kell magyarázni, hogy mit ér a tiszta, egészséges ivóvíz, aszály ellen az öntözési lehetőség, a gyógyvíz varázsa, a csatornázás biztonsága. Itt már ár- és belvíz is megmutatta sokszor, hogy ki azúr. Niedzielsky Katalin 5wfc Ama 7 (Mtío Megemlékezések a víz világnapján. Tizenöt általános iskolából több száz rajzzal neveztek be a gyerekek, keresve a választ a kérdésre: van-e az ivóvíznek jövője? (írásunk a 3. oldalon) fotó: kovács Erzsébet 30 gazdajegyző 75 helyen Tegnap a megyei önkormányzat tanácskozótermében a megyei agrárkamara rendes küldöttgyűlésére került sor. Elsőként Csukás Gyula ügyvezető alelnök az elnökség tavalyi munkájáról tartott beszámolót. Egyebek mellett elmondta, hogy kisebb vajúdás után az országban megalakult a kamarai rendszer, ezen belül pedig az agrárkamara. A meglehetősen nagy létszámú testület, ami egyébként jogos és indokolt, elég nehezen mozgatható. A jelenlegi kormány az agrárkamara költségvetésére vonatkozóan hátrányos rendelkezéseket hozott. Az agrárkamara személyi és részbeni gazdasági feltételei biztosítottak a zavartalan működésre, egyébként pénzügyi értelemben ez évtől váltak önállóan tevékenykedő szervezetté. A jövő feladatai közül megemlíthető, hogy 12 különböző szakmai osztályt szeretnének létrehozni, emellett szeretnék bővíteni a kapcsolatrendszert az országon belül, de azon kívül is, jelenleg a német és a jugoszláv partnerokkal építettek ki gyümölcsöző együttműködést. A megyében 30 gazdajegyző nem kevesebb, mint 75 településen végezte teendőit. A küldött- gyűlés meghallgatta, majd elfogadta a tavalyi évi pénzügyi mérleget, illetve az ez évi költségvetési tervezetet. (b) Gyulagate, avagy: erre is futja? 2. Azért a vagyonigazgatóságnál sem múlt tétlenül az idő'. (Felté’- telezzük, hogy a polgármesteri hivatal, a képviseló'-testület vezetése eddig az időpontig mit sem sejt a bonyodalmakról.) A vagyonigazgatóság dr. Csizmadia Miklós sarkadi ügyvédet gyakorlatilag ügyintézőként alkalmazta a Vár utca 16. szám alatti ingatlan ügyének rendezésére. „Belépője” — számunkra —1995. október 9-ére tehető: Daróczi László megbízta őt Gabányiné és társa(?l) ellenében képviselni a város érdekeit. Ha itt kezdődne a történetünk, akár meghatottan is nézhetnék erre az elszántságra. Most kapaszkodjanak meg! Daróczi László október hato- dikán levelet írand a bérletből július 3-án egyszer már kieb- rudalt Gabányinénak. Mivel a fenti ingatlanra vonatkozóan Gyula Város Önkormányzata és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal közötti megállapodás létrejött, így a hivatkozott szerződés 2. pontja (első része) értelmében a bérleti jogviszonyt ezennel felmondjuk. A szerződés második pontjának második részében foglaltakkal, illetve a bérlemény leltár szerinti átadás-átvételével kapcsolatban intézményünk további egyeztetés lefolytatását látja indokoltnak, melynek időpontját 1995. október 13-án (pénteken) 10.00 órára tűzzük ki” — írja a vagyonigazgatóság igazgatója. (Folytatás a 5. oldalán)
