Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-26 / 226. szám

1995. szeptember 26., kedd VILÁGTÜKÖR Csecsen asszonyok a háború befejezését követelik. A terület orosz katonai parancsnoka, Anatolij Romanov (balról a második) csecsenekkel folytatandó tárgyalásra igyekszik Groznijban. Borisz Jelcin kijelentette, hogy a konfliktusnak békés úton akarnak véget vetni. fotó: feb/reuter Viharban született ciszjordániai kompromisszumok Tabukat döntenek Tabában Az egyiptomi Tabában most tető alá hozott izraeli-palesztin megállapodásra másfél évet kellett várni. Az előkészítés haj­rája hat napon át tartott, és eközben a közel-keleti tárgyalási taktika minden lehetséges eszközét bevetették. A Közel-Keleten mindenki tudta, hogy a Rabin vezette iz­raeli kormány és a Palesztin Felszabadítási Szervezet Ara­fat nevével fémjelzett fő áram­lata egyaránt erre a békére tette fel politikai jövőjét. Iz­raelben a jobboldali ellenzék, a palesztinoknál pedig a szél­sőségesek erősödését vonta volna maga után a kudarc. A megállapodás szerint Ciszjordánia területének jó harmada, vagyis a hét legné­pesebb, palesztinok lakta vá­ros és mintegy négyszáz ki­sebb település kerül a palesz­tin autonómia hatáskörébe. Az izraeli katonai erőket kivon­ják, a tényleges irányítás tehát a palesztin közigazgatás, a rendfenntartás a palesztin rendőrök kezébe kerül. Kölcsönösen elfogadható kompromisszum született Hebron kérdésében is, ahol a 125 ezres arab városban 450 izraeli él. A város nagy részét palesztin rendőrök fogják el­lenőrizni, de a zsidók lakta negyedet az izraeli hadsereg oltalmazza majd. A megállapodással erősöd­nek egy palesztin állam csírái. Az átmeneti szakasz, a külön­böző garanciák viszont Izrael számára adnak biztonságérze­tet. A várható választások egyúttal lehetőséget nyújtanak a szélsőségesek visszaszorítá­sára. Még néhány éve a palesz­tin-izraeli szembenállást a reménytelen ügyek közé sorol­ták. Azóta bebizonyosodott, hogy lehet ésszerű megoldást találni, hiszen Tabában folyta­tódott az elképzelhetetlennek tartott tabudöntögetés. Réti Ervin Szobor Orbán Balázsnak és Márton Áronnak — a hagyományőrzés jegyében * Ehségsztrájkolnak a tanárok Markó Béla, az RMDSZ elnöke éhségsztrájkjának felfüg­gesztésére kérte Kozma Szilárd költőt, aki szeptember 15-én, az iskolakezdés napja óta nem eszik, tiltakozván az új román tanügyi törvénynek a magyar kisebbséget sújtó előírásai el­len. Kozmát azóta kórházba szállították. A NAP PORTRÉJA John Shalikashvili Ritka gyorsasággal követi egymást Budapesten két amerikai kato­nai vezető látogatása. Múlt héten William Perry védelmi miniszter tartózkodott Ma­gyarországon, és tárgyalt a magyar politikusokkal, e hét közepén pedig a vezérkari főnökök egyesített tanácsának elnöke, John M. Shalikashvili hazánk vendége. A négycsillagos tábornok a NATO-békepartnerség keretében, októberben sorra kerülő közös hadgyakorlat előkészületeinek átte­kintésére érkezik villámlátogatásra, ám ő is érinteni fogja a kétol­dalú katonai kapcsolatok kérdéskörét, valamint a Magyarország és a NATO közötti együttműködés témáit. Találkozóit azért is élénk fi­gyelem kíséri, mert közismert, hogy kritikusan értékeli az atlanti szervezet túl gyors keleti kibővítésének terveit. Az 59 éves, grúz származású tábornok két esztendeje tölti be jelenlegi posztját: az USA vezérkari főnökeként az elnök, a vé­delmi miniszter és a nemzetbiztonsági tanács első számú ta­nácsadója. Korábban amerikai csapatok parancsnokaként tevé­kenykedett külföldön, majd a NATO egyesített erőinek európai főparancsnoka volt. Szegő Gábor Államfőnek kijáró tisztelet George Pataki magyarországi látogatása Határozottan elítélte a jugo­szláviai Vajdaságban zajló be­telepítéseket hétfői strasbourgi beszédében Gál Zoltán, a ma­gyar Országgyűlés elnöke. Hangsúlyozta, hogy a Vajda­ságban tudatos és mesterséges betelepítések folynak, s emiatt megváltoznak a* térség évszá­zados etnikai viszonyai. Minden támogatást megad Ausztria a kelet- és közép-eu­rópai országoknak, hogy telje­síthessék az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit - mondotta Franz Vranitzky kan­cellár a Gazdasági Reform és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának ülésén. Az amerikai kongresszus arra készül, hogy gyökeres változtatásokat hajtson végre az ország hetven éve érvény­ben lévő bevándorlási törvé­nyeiben. Rendkívüli módon meg akarják szigorítani az il­legális letelepedőkkel szem­beni intézkedéseket, és jelen­tős mértékben csökkenteni az érvényes okmányokkal be­vándorlók számát. A honátok lemondtak tá­madássorozatuk folytatásáról, és a jelek szerint hamarosan ugyanilyen elhatározásra jut a horvát-muzulmán föderáció is - idézte a Tanjug hivatalos belgrádi hírügynökség hétfőn Milan Ninkovicnak, a boszniai Szerb Köztársaság védelmi mi­niszterének szavait. A miniszter kijelentette, hogy Doboj városa és a közeli Ozren hegyvidék szerb ellenőrzés alatt marad. A magyar kormány 1995 márciusában elhatározott taka­rékossági csomagterve érzéke­nyen érinti az ország állampol­gárait, mivel az a vásárlóerő csökkenését eredményezi - írja hétfői elemzésében a Die Presse. A lap idézi Richter Sándort, a bécsi nemzetközi gazdasági összehasonlító inté­zet Magyarország-szakértőjét, aki szerint már észlelhetők a program első kedvező eredmé­nyei: a második negyedévben hónapról hónapra csökkent a fizetési mérleg hiánya, és a jú­liusi adatok is biztatóak. Az erőszakkal Ausztriába hurcolt ifjabb Michal Kovác osztrák ügyvédje bejelentette: „egy magát megnevezni nem kívánó osztrák személy óvadé­kot tesz le, hogy védencét sza­badon engedjék”. Betiltották Spanyolországban a náthaellenes injekciókat, mi­vel hatékonyságuk nem volt bi­zonyított, és nem feleltek meg a minőségi és biztonsági köve­telményeknek. A gyártók és az elosztók beismerik: az injek­ciók iránti kereslet csökkenő­ben van, az utóbbi tíz évben 10 százalékkal esett vissza. Markó Béla vasárnap beteg­ágyánál kereste fel Kozma Szilárdot. Kifejezte együttér­zését, és kijelentette: nagyra értékeli tiltakozását. Az RMDSZ nevében mégis arra kérte, hogy függessze fel az egészségét is veszélyeztető böjtölést, mivel több Hargita megyei tanár csatlakozásával már kialakult egy „éhség­sztrájklánc”. A romániai magyarság ha­gyományőrzésének jegyében újabb köztéri szoborral gazda­godott a hét végen Székelyud­varhely: Márton Aron, a le­gendás hírű katolikus hitszó­nok-püspök szobrát Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szentelte fel a város főterén, a katolikus templom előtt. A mellszobor - akárcsak Orbán Balázsnak, „a legna­gyobb székelynek” februárban avatott, ugyancsak a főtéren álló egész alakos figurája ­Hunyadi László marosvásárhe­lyi művész alkotása és Antal Mihály szabadkai öntőmester munkája. Márton Áron (1896-1980) római katolikus püspököt 1949-ben, más romániai ma­gyar közéleti személyiségek­kel együtt bebörtönözték. Hat éven át volt a rácsok mögött, többek között a hírhedt mára- marosszigeti börtönben, majd egészen 1967-ig házi őrizet­ben tartották. De ezt követően, egészen haláláig töretlenül folytatta széles körű egyházi tevékenységét. A püspök szentté avatásának eljárását az illetékes egyházi hatóságok megindították. Az amerikai sajtó szerint Ma­gyarországon „államfőnek ki­járó tisztelettel fogadták” és „sztárként” ünnepük George Patakit. A lapok felhívják a fi­Szigorúbban büntetik a pári­zsi bíróságok a terrorfenyege­téseket. Az utóbbi hetekben divatba jött, hogy hamis bombariadóval ijesztgetik a lakosságot és a rendőrséget. A vicces gallok az algériai szél­sőségesek által végrehajtott merényletektől felbuzdulva po­kolgépek utánzatait helyezik el különböző nyilvános helyeken, és jól szórakoznak a rémületen. A francia igazságszolgáltatás megszigorította az elbírálást: már nem csupán pénzbírságot szabnak ki az ízetlen tréfáért, hanem akár hat hónapig terjedő börtönbüntetést is a nyakába sózhatnak a vétkesnek. gyeimet: New York állam kor­mányzójának „csupán korláto­zott lehetősége van arra, hogy eleget tegyen a magyarok vár­ható kéréseinek”. Verssailles-ban nemrég fél­évi elzárásra ítélték azt a 23 éves férfit, aki órákig megbéní­totta egy áruház életét a hamis bombariadóval. így akart bosz- szút állni azért, mert elbocsátot­ták az állásából. Egy másik férfit azért ítéltek felfüggesztett börtönbüntetésre, mert egy (robbantásra is alkal­mas) kuktafazekat „felejtett ott” jól láthatóan egy nyilvános parkoló kellős közepén. A tűz­oltóság kiürítette a terepet, és gondosan „hatástalanította” a talált tárgyat. Valódi merénylők nemrég ilyen fazék felhasználásával hajtottak végre robbantást egy népes párizsi piacon. George Patakit fogadta Göncz Árpád fotó: feb/diósi Szigorú büntetés a rossz tréfáért Hamis bombariadók A homoszexuálisok helyzetük javulásában bíztak Tűrjük-e a másságot? Terjedelmes riport jelent meg az amerikai Los Angeles Timesben az egykori vasfüg­göny mögötti országokban élő homoszexuálisokról. Az évek során sok minden vál­tozott, állapítja meg az újság­író. Romániában például ko­rábban halálbüntetés is kiszab­ható volt homoszexualitásért. Ez a törvénycikkely időközben hatályát vesztette. Az új lengyel alkotmánytervezet pedig azo­nos jogokat helyez kilátásba a melegeknek, sőt Csehország­ban akár „házasságot” is köt­hetnek egyneműek. Albániában viszont bántalmazzák őket a rendőrök. A homoszexuálisok a rend­szerváltozástól sokat vártak. „Naivak voltunk - állítja a ma­gyar homoszexuálisok szerve­zetének (Homérosz) vezetője. - Az elfojtott szenvedélyek egy­szer csak a felszínre törtek. Drámai változásokban remény­kedtünk, de alig változott va­lami a társadalom gondolko­dásmódjában.” A Homérosz­nak néhány éves fennállása alatt négyszer kellett irodát vál­toztatnia az ismétlődő zaklatá­sok és a lakók tiltakozása miatt. Oroszországban is rosszul tűrik a másságot. Egy közvéle­mény-kutatás válaszadóinak 10-15 százaléka szerint a ho­moszexuálisokat halálra kel­lene ítélni és kivégezni. Némi változás azonban itt is tapasztalható. Három évvel ez­előtt még a megkérdezettek húsz százaléka juttatta volna őket hóhérkézre. Egy hete sziklákat görget a Ruapehu vulkán. Új-Zéland legnagyobb tűzhá­nyója tombol, hamuval teríti be a környéket. A forró hordalékot még a távolabbi vidékeken is igen nehéz letakarítani az autókról. fotó: feb/reuter Euroforint A spanyolországi Valenciában még ezen a héten dönthetnek arról, miként nevezzék az Eu­rópai Unió közös pénzét. Az előterjesztés szerint eu- ronak hívnák, amelyhez vala­mennyi tagállam hozzáilleszt­hetné saját valutájának elneve­zését. Lenne euromárka, euro- líra, eurofont és - ha majd Ma­gyarország is a közösség tag­jává válik - nyilván euroforint. Ha az Unió pénzügyminiszte­rei megegyeznek, megkezdődhet a bankók tervezése. Ennek egyik oldala minden országban egy­forma lenne, míg a másikon a kü­lönböző nemzetek használhatnák a saját jelképeiket. Az angolok például a királynő arcképét min­denképpen rá akarják nyomtatni. Az euro értéke természetesen mindenütt azonos lenne. A pénzváltóhelyeknek és valutaü­zéreknek nincs jövőjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom