Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-25 / 252. szám

UÉKÉS MEGYEI HlRLAP­KÖRKÉP 1994. október 25., kedd o Piac körüli gondok Békésen A két éve építés alatt álló békési piaccal kapcsolatban tartottak tegnap délután egyeztető megbeszélést a he­lyi vállalkozók, piaci árusok és a polgármesteri hivatal képviselői. Kökéndy József polgár- mester már a tanácskozás kezdetén kiemelte: minden­kinek az az érdeke, hogy a piac mielőbb megépüljön, s végre kulturált körülmények között történhessen az árusí­tás. Többen szóvá tették: kö­zeleg a rossz idő, ennek elle­nére a piac burkolata még nincs készen. Ezzel kapcso­latban a hivatal részéről el­hangzott: a piac területéből hétszáz négyzetméternyi idén november 12-ig le lesz betonozva, így a sárban való árusítás elkerülhetővé válik. Ám aszfaltburkolattal csak jövőre tudják lefedni az áru­sítóhelyeket. A piac higiéniai feltételei­nek javítására szintén gon­dot fordítanak. A hosszabb időtartamú nyitva tartásra (mert a mostani által az otta­ni pavilonosok hátrányos helyzetben érzik magukat) tett javaslatot még képvise­lő-testületi ülés elé kell vin­ni. A piac közrendjének és közbiztonságának a megte­remtése is a közeljövő fel­adata. Mint hallottuk: a sátor­helyeket a térburkolat el­készülte után hirdetik meg, az egy évre lekötött asztalok használati jogát pedig jövő év februárjában lehet meg­újítani. (Magvari) A békési piacon — reményeink szerint — jövőre már kulturáltabb körülmények várják az árusokat és a vevőket egyaránt Fotó: Such Tamás Ejtőernyős ugrásra vagy sétarepülésre kérték Orosházára a helikoptert? Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok a tulajdonos és a bérlő részéről Vita a kintlévőségekről Gyertyák. Magyarbánhe- gyesen október 22-én a Szent István Cserkészcsapat megko­szorúzta a település ’56-os hő­sének, Angyal Istvánnak — aki Göncz Árpád, Mécs Imre bör­töntársa volt — a szülőházát. Gyertyát gyújtottak és egy idős cserkész Ángyai István gyer­mekkoráról, forradalmi szere­péről beszélt. Ezután a temető­ben keresték fel két ’56-os hős sírját, koszorúkkal, gyertyákkal emlékezve rájuk. A közbiztonságról. Az egész falu helyzetét érintő fon­tos témáról, Doboz közrendjé­ről, közbiztonságáról hangzik el beszámoló a nagyközség mai, 13 órakor kezdődő testületi ülésén. E napirend tárgyalásakor várhatóan az ülés vendége lesz Marik And­rás, Békéscsaba rendőrkapitá­nya. Ez alkalommal kerül a képviselők elé a szabálysértési hatóság munkájáról szóló je­lentés is. Hipertóniaklub. A bé­késcsabai szíves- és hipertó­niaklub ma 17 órai kezdettel tartja következő foglalkozá­sát a megyei könyvtárban. A klub vendége ezúttal Horváth László, aki utazásairól tart élménybeszámolót. Két baleset. Tegnap két sérüléssel járó baleset történt megyénkben. Reggel tíz óra előtt néhány perccel Békés­csabán, a Czakó u. és a Sziget­vári u. kereszteződésében se­gédmotorkerékpárjával haladt O. J. helyi lakos, amikor nem adta meg az elsőbbséget a bal­ról érkező Barkas gépkocsi­nak, így összeütköztek. A bal­eset során O. J. súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérülése­ket szenvedett. A délután röviddel egy óra után bekövetkezett baleset is a megyeszékhelyhez kötődik. Ekkor a Kolozsvári u. és a Ta­vasz u. kereszteződésében egy Trabant személygépkocsi sza­bálytalan előzésbe kezdett. A manőver során összeütközött a vele szemben szabályosan közlekedő kerékpárossal, aki könnyű sérüléseket szenve­dett. „A TERMÉSZET NEM SZEGI MEG TÖRVÉNYÉT!” (Leonardo da Vinci) Több napilapban is megjelent, hogy a végzetes kimenetelű orosházi sétarepülést a kecs­keméti Horex Kft. végezte. Tegnap sikerült Vlaszák La­jost, a Kereskedelmi és Légi­szolgáltató Kft. egyik tulajdo­nosát, ügyvezető igazgatóját megszólaltatni. — Mélyen lesújtott az eset, még most sem akarom elhinni, felfogni a történteket, noha a saját szememmel is meggyő­ződhettem róla, amikor a hely­színen jártam — mondta.—El kell mondanom, hogy tévesek azok a megjelent információk, miszerint a Horex Kft. végezte a sétarepülést. Tőlünk a kis­kunfélegyházi ejtőernyős szakosztály bérelte a helikop­tert, fogalmunk sem volt, hogy azzal majd ott sétarepültetnek. Ha erről nekünk tudomásunk lett volna, akkor sétarepülője­gyet és elegendő üzemanyagot is adtunk volna. Sőt, a helikop­ter tudtom nélkül már pénte­ken felszállt a félegyházi rep­térről. Én minderről szomba­ton délelőtt szereztem tudo­mást, amikor oda is repültem. Ott tudtam meg, hogy elma­radt az ejtőernyősök ugrása, helyette kérték a rendezők a sétarepülést. Én valamivel dél után felszólítottam a pilótát, hogy térjen vissza a gépmadár­ral a reptérre. Miután eljöttem, történt meg a tragédia. Tudo­másom szerint a gép tökéletes műszaki állapotban volt, és el kell mondanom azt is, hogy a plusz két fő sem vezethetett a tragédiához. A szemtanúk el­mondása szerint felkérték a pi­lótát egy-két manőver bemu­tatására, amelyből nem tudta már egyenesbe hozni a gépet. Egyébként elmondom, hogy azok az írások is tévesek, miszerint Nalimov Mikola nem rendelkezett repülési szakszolgálati engedéllyel. Berepülőpilóta volt, aki több mint 7000 órát töltött már a levegőben. Sajnos mi, pilóták is ugyanúgy hibázhatunk, akárcsak a gépjárművezetők, és rendkívül szomorú, hogy ez az esetek nagy részében több emberéletét követeli. Hangsú­lyozom, nem tehetünk a tragé­diáról, nem a mi hibánkból kö­vetkezett be. Ennek ellenére az érintett családokat felke­ressük a kft. nevében, és együtt érző soraink, részvétnyilvání­tásunk mellé egy jelképes összeggel igyekszünk segíteni őket ezekben a nehéz percek­ben. Rácz Szabó Mihály, a Bács- Kiskun megyei ejtőernyős szakosztály vezetője: —A Horex Kft.-től béreltük a helikoptert, szerintem tudta Vlaszák Lajos, hogy séta- repültetés céljából. Erről ugyan nem készült írás, rend­szerint az ilyen igénylése szó­ban történt. Valóban elhoztuk a helikoptert már pénteken, de nem emlékszem pontosan, hogy miben állapodtunk meg Vlaszák úrral. Á pilótát mi kértük fel a vezetésre, is­mertük jól a reptérről. Tudo­másom szerint Vlaszák Lajos alkalmazottja. A helikopter kifogástalan műszaki állapot­ban volt, az pedig teljességgel abszurd, hogy ne lett volna repülési szakszolgálati enge­délye. Nem tudok mást mon­dani, csak azt, amit én is hal­lottam. A szem- és fültanúk szerint arra kérték az utazók a pilótát, hogy egy kis extrát is mutasson be. Véleményem szerint a felelősség a helikop­ter vezetőjét terheli. Fábián Judit (A fenti írás sok mindenben ellentmond a hivatalos köz­leménynek, ám úgy véltük, közlése több szempontból is tanulságos...) Az Országházban egybegyűlt képviselők sokféle program alapján arra kaptak megbíza­tást több millió állampolgár­tól, hogy találják meg az or­szág felemelkedéséhez szük­séges legjobb megoldásokat és azokat foglalják törvénybe. Ha mi itt egymással vitázva, de kemény munkával, megala­pozott tiszta lelkiismerettel és egymás szándékainak őszinte­ségét nem kétségbe vonva tesszük ezt, akkor úgy vélem, 1956, a szabadságharc és a for­radalom szellemében cse­lekszünk; s ma talán ez a leg­fontosabb — hangoztatta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnö­ke az 1956-os magyar forrada­lom és szabadságharc kitöré­sének 38. és a köztársaság ki­kiáltásának ötödik évfordulója alkalmából tartott rövid meg­emlékezésen a Parlament­ben. A társadalombiztosítási ala­pok kintlévőségeinek egyszeri rendezéséről szóló törvényja­vaslatot a kormány a tb-önkor- mányzatok tervezete alapján terjeszti az Országgyűlés elé — mondta Békési László pénzügyminiszter a parlamen­ti ülésen. Többször is hangsú­lyozta: az egyszeri, meg nem ismételhető intézkedést az el­múlt évek csőd- és felszámolá­si hulláma, a gazdálkodó szer­vezetek likviditási problémái, valamint a járulékbehajtás erőtlensége miatt kialakult helyzet tette szükségessé. Terikének Gyulára Kedves Tériké! Megkaptam a leveledet, amelyben kéred, írjam már meg, mi nem tetszik nekem az új parlamentben. Nos, mi mindannyian, akik az elmúlt évtizedekben itt éltünk és dolgoztunk, belefásultunk a Szabad Nép-fél­óráktól kezdve a különféle szemináriumokon és kötelező munkahelyi fejtágítókon keresztül a munkaértekezlete­kig a szellemi szürkeségbe. Bikfa-magyarságú monoton felolvasásokat, oroszból fordított brosúrákat hallgattunk egész életünkben. Aztán megalakult 1990-ben a szabadon választott par­lament, s bár elképesztő szócsaták folytak az MDF és az SZDSZ, az MDF és a Fidesz között, de a pengeváltások éles elméről, kitűnő beszédkészségről, magasfokú intelli­genciáról tanúskodtak, öröm volt hallgatni. A szellem napvilága ragyogott be a T. Ház ablakán. S a haza dolgai valóban az országgyűlésben dőltek el! Tanúja lehettem számtalan éles szavazásnak, amikor egy-két szavazaton múltak a dolgok. Mi van most? Az MSZP egyik szárnya zárt ajtók mögött megvitatja az MSZP másik szárnyával, hogy mi legyen egy-egy előterjesztésben. Amikor megállapodtak, akkor továbbra is zárt ajtók mögött egyeztetnek a koalíci­ós partnerrel, az SZDSZ-szel. Mire a parlament elé kerül egy-egy ügy, már minden eldőlt. A négy kis ellenzéki párt hetekig mondja-mondja a kifogásait, sokszor unalomig ismételve, de semmi jelentősége nincs, a koalíció úgyis azt szavaz meg, amit akar. Értelmiségi ember számára szellemi izgalmat jelentő, színvonalas viták sincsenek már. A kormány képviselője megindokolja a törvényja­vaslatot, aztán az MSZP és az SZDSZ képviselői nagyo­kat hallgatnak. Ez persze érthető, hiszen miért ismétel­gessék, amit a miniszterük már elmondott, ellene beszélni pedig nem illendő. Az ünnepélyesség is alábbhagyott. Nincs már a levegőben a rendszerváltó fennköltség, a képviselők külsőre is kopottabbak, gyűröttebbek, szedett- vedettebbek, mint az úri szabóhoz járó elődeik. Egyszóval, Tériké, régebben úgy éreztem, hogy min­den parlamenti napon az Operába járok, most kicsit olyan ez, mint a volt proletárkultúra fellegvára, a József Attila Színház Angyalföldön. Periférikus és szürke. Sokszor csókollak: Simonffy Ágnes Faképnél hagyta beszéde közben a gyulai polgármestert / Átlagban 15 százalékos vízdíjemelés megyénkben A vízdíjnak fedeznie kell a költségeket (Folytatás az 1. oldalról) ülésén is elmondtam, akkor is arrogáns választ kaptam. Egyébként a beszéd elhangzá­sa — s a közeli újságospavilon körbejárása — után visszatér­tem, s a többiekkel együtt el­énekeltem a Szózatot. Utána a városházi fogadáson is részt vettem, igaz, Gáborral nem váltottam szót. —Kisebbfajta botrányt már a polgármester augusztus hú­szadikai beszéde után is érzé­keltünk. — Akkor is, most is sértő hangnemben, „izomból” be­szélt. Ebben a városban feles­leges a polgárokat riogatni, különösen ünnepi alkalmak­kor illetlenség az ilyesmi. A polgármester úr egyre és még mindig a májusi MDF-vereség feletti bosszúságát hangoztat­ja. Ráadásul nem Gyulán kell elrendezni a televízió műsor­politikájával kapcsolatos kifo­gásokat sem. Á sajtó évtize­dekkel ezelőtti és mai szerepé­nek szubjektív összevetése, bírálata ráadásul nem is valós. A Gyulai Hírlapban ezzel egy időben, a választási kampány­ba nyúlóan kezdte meg négy évre visszatekintő emlékei kö- zöltetését. Az első részről azt mondanám: „A vezér gyer­mekkora”. Ám a Gyulai Hírlap nem a polgármesteré. A pénte­ki számban szeretném felhívni arra, hogy fejezze be a cikkek közöltetését. Ha ki akarja adatni emlékiratait, tegye meg a saját költségén vagy valame­lyik alapítvány pénzén. Egy polgármesternek sok minden­hez joga van, de leginkább az önmérséklethez. * Részletek a vitatott műből: „...És aztán: 1956. Minden gyűlésen ott voltam. Máig megdobban a szívem, ha visszagondolok arra a má- morító, lelkes érzésre* ami a tömegben átjárt: szabadok vagyunk, lehet beszélni, az újság igazat ír, kimennek az oroszok, szabad választás lesz. 12 éves voltam. (Évek­kel később rájöttem, hogy ez a boldog, lebegő érzés ugyan­az volt, mint amit majd az első igazi szerelemnél érez­tem). ...Sztrájkban áll az or­szág, a munkásokat még mindig nem tudták megtör­ni! Azon a télen egy 11 éves kislány Békésen gyermeki naivitással és—nem veszély­telen módon—kimutatta ro- konszenvét a bukott forrada­lom mellett: ez a lány lett azután sok évvel később a feleségem.” K.A.J. Természetvédelem Biharugrán a helyi polgármes­teri hivatal, a Magyar Madárta­ni és Természetvédelmi Egyesület és a Körös—Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság közös rendezvé­nyére került sor a napokban, „Természetvédelem és lakos­ság” címmel. Elsőként Tirják László, az újonnan létrejött ter­mészetvédelmi igazgatóság ve­zetője beszélt a megye termé­szeti értékeiről, majd több elő­adás hangzott el a helyi termé­szeti lehetőségek jobb kihasz­nálásáról. Kedves gesztusként Haraszthy László, a Magyar Madártani és Természetvédel­mi Egyesület elnöke egy újon­nan festett Biharugra-címert adományozott a falunak. Ekkor került sor az általános iskolások részére meghirdetett rajzpályá­zat díjátadására is, melyre száz­nál több kisdiák küldte el mű­vét. Tegnap Békéscsabán a Garzon Szállóban közös regionális szakmai napot tartott a Víz- és Csatornaművek Országos Szövetsége és a Békés Megyei Vízművek Rt. szervezésében a megye 13 dél-alföldi vízmű üzemeltetője. Füstösné Papp Mária, a Víz- és Csatornaművek Orszá­gos Szövetségének főtitkára elmondta, hogy még ebben az évben szeretnének olyan szak­mai útmutatót átadni az önkor­mányzatoknak, ami segítheti őket a jövő évi vízdíjak meg­határozásában. Hosszú Szilárd, a Békés Me­gyei Vízművek Rt. vezérigaz­gatója arról tájékoztatott, hogy Békés megyében már két éve átalakították a vízdíjrend­szert, így itt már jelenleg is fedezik a költségeket a befize­tett díjak. A jövő héten küldik meg az önkormányzatoknak azt az ajánlást, melyben a la­kossági ivóvízdíjak 15%-os, a csartomadíjak 10%-os emelé­sét fogják javasolni. Jövő évtől javaslatuk sze­rint az ipari, üzleti tevékenysé­get folytatók ennél még 5%- kal többet fognak fizetni. Ter­mészetesen ezek a számok csak tájékoztatásul szolgál­nak. valószínű, területenként is differenciált emelés várha­tó. A.Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom