Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-10 / 135. szám
IRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1994. június 10., péntek „Ne csak kocsiból ismerjék meg hazánkat” A természetjáró diákkör tagjai a sátorverés tudományával ismerkednek fotó: such tamás Földink volt A békéscsabai születésű Konok István zoológus 30 évvel ezelőtt hunyt el az olaszországi Palermo városában. A budapesti tudományegyetem természettudományi karán biológia—kémia szakos tanári oklevelet szerzett 1952-ben. Utána az MTA Tihanyi Biológiai Kutatóintézetmunkatársa volt haláláig. Több alkalommal járt külföldi tanulmányúton, 1963- ban jelen volt Washingtonban a XVI. Nemzetközi Zoológiái Kongresszuson, majd ezt követően 1963—64-ben Olaszországban dolgozott, hazaindulása előtt hunyt el Tudományos munkájában a gerinctelenek fiziológiájával foglalkozott, amely addig Magyarországon csak nagyon kevesek által művelt munkaterület volt. Nyári programok Az utolsó tanítási héten a mező- hegyesi általános iskola négy osztálya vesz részt országjáráson: a 2. a, a 2. d és az 5. d osztály tanulói Opusztaszerre látogatnak. A 6. c-sek távolabbi célt tűztek maguk elé: ők június 15- én és 16-án a Dunakanyart keresik fel. Az iskola nyári táborát június 27. és július 3. között tartják Balatonbogláron. A több mint 200 mezőhegyesi gyermek különvonattal utazik a Balatonra. „Tinédzser” sztori A Békéscsabai 2. Számú Általános Iskola Gál Zsuzsanna vezette Pierrot Gyermekszínháza ismét új műsorral lép a közönség elé. Június 11 -én, szombaton este hét órakor Békéscsabán, a Jókai Színházban a West Side Story című musicalt mutatják be. A Szarvasi 2-es Számú Általános Iskolában tavaly alakult meg a természetjáró diákkör 130 tanulóval. Az azóta eltelt időszakban minden hónap egyik hétvégéjén a diákok gyalogosan, kerékpárral vagy akadálypályán teljesítménypróbát tettek. Záróprogramként a héten a gyomaendrődi ifjúsági tábort vették célba, ott látogattuk meg őket. Závo- gyán Jüdítőt, a diákkör vezetőjét arról kérdeztük, milyen céllal jött létre ez a csoport és mik a terveik. — A gyerekek szabadidős Tavaly talált jó partnerre első alkalommal Nagy Zsuzsanna pszichodráma-pedagógus a TIT Körösök Vidéke Egyesületében, amikor nagy sikerrel rendezték meg közösen a segítő- foglalkozásúak nemzetközi nyári egyetemét Békéscsabán. Az idén július 7—13 között Békéscsabán, a Körösi Csorna Sándor Főiskolán rendezik a tábort. Az előadók között olyan tevékenységének tartalmas eltöltéséhez szeretnénk hozzájárulni, a turisztikán keresztül a környezetvédelemre szoktatni őket és abba az irányba terelni, hogy ne csak kocsiból ismerjék meg Magyarországot — kezdte. — Gyomaendrődre 105 gyerek jött el, egy részük szülőkkel. Voltak, akik gyalogosan, mások kajakkal, kerékpárral tették meg az utat. A táborban a gyerekek csoportonként a sátorverés titkaival, növény meghatározással, a tűzrakás, -gyújtás fortélyaival, szabályaival, térképhaszszaktekintélyek várhatóak, mint például dr. Csehák Judit, aki a szociális segítés perspektíváiról beszél a 90-es évek második felének Magyarországán, dr. Frenkl Szilvia a válás utáni tárgyvesztések a családban, dr. Polcz Alaine a halál és a gyász a családban témakörökről tart előadást. Kitűnő képzettségű csoport- vezetők alakítanak esetmegbenálattal, tájolással ismerkednek meg. Természetesen ezeket egyéb programok is kiegészítik, például gyöngyfűzés, makramézás, játék- és daltanulás, múzeumlátogatás, strandolás. Még a nyáron két vándortábort szervezünk a Zempléni- és a Pilis-hegységbe, 100 kilométert tesznek meg gyalog a gyerekek. Az anyagiak előteremtésére is figyelmet fordítunk. Sikeres pályázatokat nyújtottunk be és a gyerekek is dolgoztak év közben, ami szintén csökkentette a költségeket. Ny. L. szélő, pszichodráma, álom- és irányított képzeleti (katatim képélmény) csoportokat. A rálátást, a belátást és a meglátást segítő tanulás és tapasztalat- szerzés esti közösségi programokkal gazdagodik. Jelentkezni és érdeklődni a TIT-nél (Békéscsaba, Szent István tér 8.) lehet személyesen vagy telefonon a 323-413-as számon. B.Zs. SegítóToglalkozásúak nemzetközi egyeteme * „En az amerikaiak munkatempóját követem” Magyar kislány Tengizben A fiatalok közül sokan keresnek munkát külföldön. Ennek egyik oka a nyelvtanulás, másik oka viszont a munka- nélküliség. Általában a keresett országok között szerepel: Németország, Ausztria, Anglia, Olaszország vagy Amerika. Ezért különös, hogy egy fiatal lány nem a megszokott országokban vállal munkát, hanem Tengizben. A békéscsabai Zoltán Ildikót arról kérdeztük, hogyan is került e távoli országba. — Londonban dolgoztam baby- sitterként, mikor édesapám felhívta a figyelmemet egy magyar hirdetésre, melyet angol cég adott fel. Angol— magyar tolmácsot kerestek egy amerikai olajkúthoz — meséli Ildikó. — Ez az olajkút, melyet felvásárolt egy amerikai társaság, korábban a magyaroké volt. Elvállaltam a munkát, Tengizben a magyarok szállását szervezem, de az amerikaiaknak dolgozom. —Mivel utazott Tengizbe? — Először MA- LÉV-géppel repültem Gurjev- be, majd innen helikopterrel utaztam tovább. Közel 6 óra alatt tettem meg 3500 km-t. — Milyen körülmények közöttfolyik a munka ? — Én az amerikaiak munkatempóját követem, ők havi váltással dolgoznak, azaz 4 heti munka után 4 hétig otthon pihennek. Naponta 12 órát kell dolgozni, reggel 6 órától este hat óráig, munkaszüneti nap nincs. Ezzel szemben a magyaroknak egy évben 17 hetet kell otthon tölteniük, így általában 2 hónap után 4 hétre utaznak haza. Valamennyi magyarnak szabad a vasárnapja. Azok a magyar és amerikai munkások, akik az olajfúrásnál dolgoznak, csak napi 8 órát tölthetnek munkával a kénhidrogén gáz miatt, ami ennyi idő alatt halmozódik fel a szervezetben s újabb 8 óra kell ahhoz, hogy ez kiürüljön. Éppen ezért ők gázálarcban dolgoznak. — Milyen lehetőségek vannak a szabadidő eltöltésére? — Van mozi, kellemes kis söröző, sőt hét végén még diszkóba is el lehet menni. Hetente vagy kéthetente sport- versenyeket is szerveznek, a magyarok általában fociznak, míg az amerikaiak baseballozni szoktak. A teniszversenyeken a magyarok és az amerikaiak egymás ellen mérik össze tudásukat. —Mennyi időt tölt itthon? — Egy hétig leszek még itthon, hamarosan visszautazom Tengizbe. Pál Ildikó Zoltán Ildikó Mi lesz a Csaba Center jövője? A Gyóni Géza utca—Andrássy út—Jókai utca—Csaba utca által határolt terület Békéscsaba legnagyobb, egybefüggő, beépítésre váró telke. Fel-felbukkannak róla hírek, pályázatokat hirdetnek, folyik az építkezés. Vagyis inkább egyelőre csak a bontás. Bárki bejárhat ide, körülnézhet: pincék fedetlenül, törmelék mindenütt. Azt rebesgetik, valaki nemrégiben beleesett egy pincébe. Mostanában csend van a beruházás körül. Domokos Lászlót, Békéscsaba alpolgármesterét kérdeztük az eredeti, hosszú távú koncepcióról. — Szerettem volna egy olyan vállalkozási láncolatot kialakítani, amelyik hosszú távon fellendítené Békéscsaba gazdasági életét. Egy repülőtér-környéki földterület eladásából jutottunk ahhoz az összeghez, ami lehetővé tette egy olyan belvárosi üzleti terület előkészítését, amilyen kevés van az országban. Ennek eladásával olyan bevételekhez juthatnánk, amiből egy másik külső ipartelepet lehetne létesíteni az ipar és a vállalkozási élet fellendítésére. Közben épülhetne a Csaba Center a befolyó pénzből, megszépülhetne a sétálóutca, a piac és közben felépülnek a szociális lakások... —Az elképzelés szép volt, a szociális lakások is felépültek, a piac is épülget, de a valóság nem egészen a tervek szerint alakult... Többszöri tervmódosítás, sikertelen pályázat után a város pénze egyenlőre áll a „Csaba Center” -ben. Mekkora összegekről lehet szó? — Meglehetősen rossz állapotú lakások, épületek voltak itt, amiket felvásároltunk, ki kellett azokat üríteni és lebontani. Ebből a felvásárlás 53 millió forintot vitt el. A 40 szociális lakás felépítése a Franklin utcán 70 millióba került — ide költöztek a területen élők. A bontás talán nem kerül pénzbe — a megegyezés szerint a bontott anyagok eladásából származik bevétele a kivitelezőnek. —A bontási anyagot ugyan elviszik, de a törmeléket nem. Bárkik — gyerekek is — ott kószálhatnak, látványnak sem szép, veszélyes is a terület. — A megállapodás szerint a bontást végzők sajnos nem kötelesek a területet addig átadni, amíg az összes épület el nem tűnik. Az Élésker háza pedig még ott áll — a napokban került ennek az ügynek is pont a végére. A bontást végző kisiparosoknak kauciót kellett letenniük arra az esetre, ha nem teljesítik a feltételeinket. A kaucióból tesszük kulturálttá végső esetben a környéket. Egy új terv szerint az építkezést elkerítenénk, a kerítést hirdetési célokra hasznosítanánk. — Nem igazán ezt várják a város lakói... — Természeten mi sem, de egyelőre nem találtunk más megoldást. — A terveknek, pályázatoknak mi lett a sorsa? —1991 júliusában született az első közgyűlési határozat arról, hogy a terület hasznosítására a Csaba Center Kft. eladási tendert készítsen elő. Ekkor még az eladási árként megjelölt 105 millió Ft-ból az ott- lakók lakáshelyzetét is meg kellett volna oldani. Ez utóbbi feltétel elég riasztóan hatott, így született döntés a szociális lakások építéséről. Közben a Csaba Center Kft. dolgozott, elkészültek a tervek, kiírták a pályázatot. Ezt azonban 1992 áprilisában a közgyűlés eredménytelennek tekintette: alig akadt rá érdemi jelentkező. Úgy tűnt, továbblépni csak akkor lehet, ha a terület beépítésre alkalmas állapotba kerül — ezt a közgyűlés is megerősítette 1992 júliusában. Ezért az épületek felvásárlása folytatódott, a bontást megkezdtük. Azon is gondolkodtunk, hogy a területet nem csak egyben, hanem részletekben is eladjuk. Októberben rendezési terv módosítást készítettünk. A belvárosi benzinkutak terveit is bekértük. — Ez újabb pályázat — a hírek szerint jelentkező is akadt—a benZinkútra. — Tulajdonképpen csak arra. A közgyűlés azonban ’92 novemberében úgy döntött: nem járul hozzá üzemanyag- töltő állomás létesítéséhez. Közben kiderült az is: mind ez idáig nem készült olyan részletes rendezési terv, amit a törvény előír. — Tehát újabb tervezési szakaszba kezdtek még mindig a Csaba Center Kft.-vei? — Nem. Már ’92 októberében új szerződést kötöttünk az ARAMIS Bt.-vei a versenyeztetési feladatok ellátására. —Most végre jól alakulnak a dolgok? —- A részletes rendezési terv elkészült, már ’94 februárjában jóváhagyta a közgyűlés. Ez meghatározza az építési vonalakat, a telkek rendeltetését, az övezeti jellemzőket, a zöldterület megszabott nagyságát, az elhelyezhető építményfajták felsorolását. így már lehet új pályázatot kiírni. — Február óta erre még nem volt mód? — 1993 ősze óta nem nagyon van gazdája a dolognak. A hetekben új lebonyolítót jelöltünk ki. — Hallottam amerikai, olasz befektetőkről... — Természetesen több partnerrel is tárgyalunk, de ezek egyenlőre nem vezettek eredményre. Nehéz ma befektetőket találni, főleg az országnak ezen a szegletén. Természetesen keressük a megoldást- (Antal) A bontási anyagot ugyan elviszik, de a törmelék marad... fotó: such tamás