Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-10 / 135. szám

IRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1994. június 10., péntek „Ne csak kocsiból ismerjék meg hazánkat” A természetjáró diákkör tagjai a sátorverés tudományával ismerkednek fotó: such tamás Földink volt A békéscsabai születésű Konok István zoológus 30 évvel ezelőtt hunyt el az olaszországi Paler­mo városában. A budapesti tu­dományegyetem természettu­dományi karán biológia—ké­mia szakos tanári oklevelet szerzett 1952-ben. Utána az MTA Tihanyi Biológiai Kuta­tóintézetmunkatársa volt halá­láig. Több alkalommal járt kül­földi tanulmányúton, 1963- ban jelen volt Washingtonban a XVI. Nemzetközi Zoológiái Kongresszuson, majd ezt köve­tően 1963—64-ben Olaszor­szágban dolgozott, hazaindulá­sa előtt hunyt el Tudományos munkájában a gerinctelenek fiziológiájával foglalkozott, amely addig Magyarországon csak nagyon kevesek által mű­velt munkaterület volt. Nyári programok Az utolsó tanítási héten a mező- hegyesi általános iskola négy osztálya vesz részt országjárá­son: a 2. a, a 2. d és az 5. d osztály tanulói Opusztaszerre látogat­nak. A 6. c-sek távolabbi célt tűztek maguk elé: ők június 15- én és 16-án a Dunakanyart kere­sik fel. Az iskola nyári táborát június 27. és július 3. között tart­ják Balatonbogláron. A több mint 200 mezőhegyesi gyermek különvonattal utazik a Balatonra. „Tinédzser” sztori A Békéscsabai 2. Számú Általá­nos Iskola Gál Zsuzsanna vezette Pierrot Gyermekszínháza ismét új műsorral lép a közönség elé. Júni­us 11 -én, szombaton este hét óra­kor Békéscsabán, a Jókai Színház­ban a West Side Story című musi­calt mutatják be. A Szarvasi 2-es Számú Általá­nos Iskolában tavaly alakult meg a természetjáró diákkör 130 tanulóval. Az azóta eltelt időszakban minden hónap egyik hétvégéjén a diákok gyalogosan, kerékpárral vagy akadálypályán teljesítmény­próbát tettek. Záróprogram­ként a héten a gyomaendrődi ifjúsági tábort vették célba, ott látogattuk meg őket. Závo- gyán Jüdítőt, a diákkör vezető­jét arról kérdeztük, milyen cél­lal jött létre ez a csoport és mik a terveik. — A gyerekek szabadidős Tavaly talált jó partnerre első alkalommal Nagy Zsuzsanna pszichodráma-pedagógus a TIT Körösök Vidéke Egyesüle­tében, amikor nagy sikerrel ren­dezték meg közösen a segítő- foglalkozásúak nemzetközi nyári egyetemét Békéscsabán. Az idén július 7—13 között Békéscsabán, a Körösi Csorna Sándor Főiskolán rendezik a tábort. Az előadók között olyan tevékenységének tartalmas el­töltéséhez szeretnénk hozzá­járulni, a turisztikán keresztül a környezetvédelemre szok­tatni őket és abba az irányba terelni, hogy ne csak kocsiból ismerjék meg Magyarországot — kezdte. — Gyomaendrődre 105 gyerek jött el, egy részük szülőkkel. Voltak, akik gyalo­gosan, mások kajakkal, kerék­párral tették meg az utat. A táborban a gyerekek csopor­tonként a sátorverés titkaival, növény meghatározással, a tűzrakás, -gyújtás fortélyai­val, szabályaival, térképhasz­szaktekintélyek várhatóak, mint például dr. Csehák Judit, aki a szociális segítés perspektí­váiról beszél a 90-es évek máso­dik felének Magyarországán, dr. Frenkl Szilvia a válás utáni tárgyvesztések a családban, dr. Polcz Alaine a halál és a gyász a családban témakörökről tart előadást. Kitűnő képzettségű csoport- vezetők alakítanak esetmegbe­nálattal, tájolással ismerked­nek meg. Természetesen eze­ket egyéb programok is kiegé­szítik, például gyöngyfűzés, makramézás, játék- és dalta­nulás, múzeumlátogatás, strandolás. Még a nyáron két vándortábort szervezünk a Zempléni- és a Pilis-hegység­be, 100 kilométert tesznek meg gyalog a gyerekek. Az anyagiak előteremtésére is fi­gyelmet fordítunk. Sikeres pá­lyázatokat nyújtottunk be és a gyerekek is dolgoztak év köz­ben, ami szintén csökkentette a költségeket. Ny. L. szélő, pszichodráma, álom- és irányított képzeleti (katatim ké­pélmény) csoportokat. A rálá­tást, a belátást és a meglátást segítő tanulás és tapasztalat- szerzés esti közösségi progra­mokkal gazdagodik. Jelentkez­ni és érdeklődni a TIT-nél (Bé­késcsaba, Szent István tér 8.) lehet személyesen vagy telefo­non a 323-413-as számon. B.Zs. SegítóToglalkozásúak nemzetközi egyeteme * „En az amerikaiak munkatempóját követem” Magyar kislány Tengizben A fiatalok közül sokan keres­nek munkát külföldön. Ennek egyik oka a nyelvtanulás, má­sik oka viszont a munka- nélküliség. Általában a kere­sett országok között szerepel: Németország, Ausztria, Ang­lia, Olaszország vagy Ameri­ka. Ezért különös, hogy egy fiatal lány nem a megszokott országokban vállal munkát, hanem Tengizben. A békés­csabai Zoltán Ildikót arról kér­deztük, hogyan is került e tá­voli országba. — Londonban dolgoztam baby- sitterként, mikor édesapám felhívta a figyelmemet egy magyar hirdetésre, melyet angol cég adott fel. Angol— magyar tolmácsot kerestek egy ame­rikai olajkúthoz — meséli Ildikó. — Ez az olajkút, me­lyet felvásárolt egy amerikai társaság, korábban a magya­roké volt. Elvállal­tam a munkát, Ten­gizben a magyarok szállását szerve­zem, de az ameri­kaiaknak dolgo­zom. —Mivel utazott Tengizbe? — Először MA- LÉV-géppel repültem Gurjev- be, majd innen he­likopterrel utaztam tovább. Közel 6 óra alatt tettem meg 3500 km-t. — Milyen körülmények kö­zöttfolyik a munka ? — Én az amerikaiak mun­katempóját követem, ők havi váltással dolgoznak, azaz 4 heti munka után 4 hétig otthon pihennek. Naponta 12 órát kell dolgozni, reggel 6 órától este hat óráig, munkaszüneti nap nincs. Ezzel szemben a magyaroknak egy évben 17 hetet kell otthon tölteniük, így általában 2 hónap után 4 hétre utaznak haza. Valamennyi magyarnak szabad a vasár­napja. Azok a magyar és ame­rikai munkások, akik az olaj­fúrásnál dolgoznak, csak napi 8 órát tölthetnek munkával a kénhidrogén gáz miatt, ami ennyi idő alatt halmozódik fel a szervezetben s újabb 8 óra kell ahhoz, hogy ez kiürüljön. Éppen ezért ők gázálarcban dolgoznak. — Milyen lehetőségek van­nak a szabadidő eltöltésére? — Van mozi, kellemes kis söröző, sőt hét végén még diszkóba is el lehet menni. He­tente vagy kéthetente sport- versenyeket is szerveznek, a magyarok általában fociznak, míg az amerikaiak baseballoz­ni szoktak. A teniszversenye­ken a magyarok és az amerika­iak egymás ellen mérik össze tudásukat. —Mennyi időt tölt itthon? — Egy hétig leszek még itt­hon, hamarosan visszautazom Tengizbe. Pál Ildikó Zoltán Ildikó Mi lesz a Csaba Center jövője? A Gyóni Géza utca—Andrássy út—Jókai utca—Csaba utca által határolt terület Békéscsaba legnagyobb, egybefüggő, beépítésre váró telke. Fel-felbukkannak róla hírek, pályáza­tokat hirdetnek, folyik az építkezés. Vagyis inkább egyelőre csak a bontás. Bárki bejárhat ide, körülnézhet: pincék fedet­lenül, törmelék mindenütt. Azt rebesgetik, valaki nemrégi­ben beleesett egy pincébe. Mostanában csend van a beru­házás körül. Domokos Lászlót, Békéscsaba alpolgár­mesterét kérdeztük az eredeti, hosszú távú koncepcióról. — Szerettem volna egy olyan vállalkozási láncolatot kialakítani, amelyik hosszú tá­von fellendítené Békéscsaba gazdasági életét. Egy repülő­tér-környéki földterület eladá­sából jutottunk ahhoz az összeghez, ami lehetővé tette egy olyan belvárosi üzleti terület előkészítését, amilyen kevés van az országban. En­nek eladásával olyan bevéte­lekhez juthatnánk, amiből egy másik külső ipartelepet lehet­ne létesíteni az ipar és a vállal­kozási élet fellendítésére. Közben épülhetne a Csaba Center a befolyó pénzből, megszépülhetne a sétálóutca, a piac és közben felépülnek a szociális lakások... —Az elképzelés szép volt, a szociális lakások is felépültek, a piac is épülget, de a valóság nem egészen a tervek szerint alakult... Többszöri tervmódo­sítás, sikertelen pályázat után a város pénze egyenlőre áll a „Csaba Center” -ben. Mekko­ra összegekről lehet szó? — Meglehetősen rossz álla­potú lakások, épületek voltak itt, amiket felvásároltunk, ki kellett azokat üríteni és lebon­tani. Ebből a felvásárlás 53 millió forintot vitt el. A 40 szociális lakás felépítése a Franklin utcán 70 millióba került — ide költöztek a területen élők. A bontás talán nem kerül pénzbe — a meg­egyezés szerint a bontott anya­gok eladásából származik be­vétele a kivitelezőnek. —A bontási anyagot ugyan elviszik, de a törmeléket nem. Bárkik — gyerekek is — ott kószálhatnak, látványnak sem szép, veszélyes is a terület. — A megállapodás szerint a bontást végzők sajnos nem kö­telesek a területet addig átad­ni, amíg az összes épület el nem tűnik. Az Élésker háza pedig még ott áll — a napok­ban került ennek az ügynek is pont a végére. A bontást végző kisiparosoknak kauciót kellett letenniük arra az esetre, ha nem teljesítik a feltételeinket. A kaucióból tesszük kulturált­tá végső esetben a környéket. Egy új terv szerint az építke­zést elkerítenénk, a kerítést hirdetési célokra hasznosíta­nánk. — Nem igazán ezt várják a város lakói... — Természeten mi sem, de egyelőre nem találtunk más megoldást. — A terveknek, pályázatok­nak mi lett a sorsa? —1991 júliusában született az első közgyűlési határozat arról, hogy a terület hasznosí­tására a Csaba Center Kft. ela­dási tendert készítsen elő. Ek­kor még az eladási árként meg­jelölt 105 millió Ft-ból az ott- lakók lakáshelyzetét is meg kellett volna oldani. Ez utóbbi feltétel elég riasztóan hatott, így született döntés a szociális lakások építéséről. Közben a Csaba Center Kft. dolgozott, elkészültek a tervek, kiírták a pályázatot. Ezt azonban 1992 áprilisában a közgyűlés ered­ménytelennek tekintette: alig akadt rá érdemi jelentkező. Úgy tűnt, továbblépni csak ak­kor lehet, ha a terület beépítés­re alkalmas állapotba kerül — ezt a közgyűlés is megerősítet­te 1992 júliusában. Ezért az épületek felvásárlása folytató­dott, a bontást megkezdtük. Azon is gondolkodtunk, hogy a területet nem csak egyben, hanem részletekben is eladjuk. Októberben rendezési terv módosítást készítettünk. A belvárosi benzinkutak terveit is bekértük. — Ez újabb pályázat — a hírek szerint jelentkező is akadt—a benZinkútra. — Tulajdonképpen csak ar­ra. A közgyűlés azonban ’92 novemberében úgy döntött: nem járul hozzá üzemanyag- töltő állomás létesítéséhez. Közben kiderült az is: mind ez idáig nem készült olyan rész­letes rendezési terv, amit a tör­vény előír. — Tehát újabb tervezési szakaszba kezdtek még mindig a Csaba Center Kft.-vei? — Nem. Már ’92 októberé­ben új szerződést kötöttünk az ARAMIS Bt.-vei a versenyeztetési feladatok ellá­tására. —Most végre jól alakulnak a dolgok? —- A részletes rendezési terv elkészült, már ’94 febru­árjában jóváhagyta a közgyű­lés. Ez meghatározza az építé­si vonalakat, a telkek rendelte­tését, az övezeti jellemzőket, a zöldterület megszabott nagy­ságát, az elhelyezhető épít­ményfajták felsorolását. így már lehet új pályázatot kiírni. — Február óta erre még nem volt mód? — 1993 ősze óta nem na­gyon van gazdája a dolognak. A hetekben új lebonyolítót je­löltünk ki. — Hallottam amerikai, olasz befektetőkről... — Természetesen több partnerrel is tárgyalunk, de ezek egyenlőre nem vezettek eredményre. Nehéz ma befek­tetőket találni, főleg az ország­nak ezen a szegletén. Termé­szetesen keressük a megol­dást- (Antal) A bontási anyagot ugyan elviszik, de a törmelék marad... fotó: such tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom