Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-19 / 91. szám

0 1994. április 19., kedd NAGYVILÁG c BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP HÍgfiPLUSZ Szomorú nap ez a világ számára A tárgyalások ideje lejárt A boszniai ENSZ-erők parancsnoka tömegkatasztrófától tart A pontos idő és a reklám A piacosodó Oroszország­ban az egykori szovjet tévés antireklámok után a legvá­ratlanabb és ugyancsak öt­letes módon próbálják meg a vásárlókat és a lehetséges hirdetőket elérni a furfan­gos cégek. Az MTI moszkvai irodá­jához az egyik hírügynök­ség által telefaxon eljutta­tott „szenzációs hír” első látásra megkésett áprilisi tréfának tűnt. Arról volt benne ugyanis szó, hogy a moszkvai telefonközpont új szolgáltatást vezetett be. Csak tárcsázni kell a pontos időt, majd utána egy másik számot, mire válogatott orosz káromkodások hall­hatók perceken keresztül a kagylóból. A furcsa hír ma­gyarázatára a pontos idő felhívása ad választ. Ká­romkodásról szó sincs. Sőt. Egy fölöttébb kellemes és udvarias férfihang közli, hogy a pontosidő-szolgál- tatást hatmillióan veszik igénybe Moszkvában na­ponta és ilymódon az kiváló reklámhordozó. Ezután jönnek a hirdetések majd egy telefonszám, hogy hol lehet reklámot feladni. *** Ezek után valóban el is hangozhat néhány váloga­tott káromkodás, igaz, nem a kagylóból, hanem a kagylóba, s ebben az érte­lemben a hír még igaz is... Az éjszakai nyugalom- után hétfő reggel a szerb alakulatok ismét tüzérségi támadást in­téztek Gorazde ellen. Minden 20 másodpercre jut egy löve­dék, s találat érte a városi kór­ház tetejét — közölte Genfben Sylvana Foa, az ENSZ Me­nekültügyi Főbiztosságának szóvivője, miután rádiókap­csolaton keresztül értesült a gorazdei helyzetről. A boszniai ENSZ-erők pa­rancsnoka szerint jelentős tö­megkatasztrófa fenyegeti a muzulmán várost. Michael Rose tábornok a BBC-nek el­mondta, hogy a boszniai szer- bek a városon kívül vannak, de bármikor bejuthatnak Goraz- débe. A település ki van szol­gáltatva a szerbek kénye-ked- vének — tette hozzá. — Szomorú nap ez a világ számára. Az UNPROFOR-t, s így a nemzetközi közösséget is arra használják, hogy a hábo­rús célokat palástolják — hangsúlyozta Rose. A tábor­nok jelezte: az ENSZ-erők legfőbb feladata a körzetben most a sebesültek kitelepítése és az emberbaráti segélyek be­juttatása a városba. Mint mondta, a kimenekítési akció a boszniai szerb hatóságok tudtával történne. Az igen feszült helyzet mi­att az ENSZ katonai megfi­gyelői óvóhelyekre húzódtak vissza.—Nem akarjuk kocká­ra tenni életüket azzal, hogy Alija Izetbegovic szerint „ha Gorazde elesik, akkor But- rosz Gáli ENSZ-főtitkár er­kölcsi kötelessége, hogy le- monjon” kiküldjük őket információ­kért, amelyek amúgy igen fon­tosak volnának — közölte Szarajevóban a Reuterrel Dac- re Holloway őrnagy, ENSZ- szóvivő. — Alija Izetbegovic szerint „ha Gorazde elesik, akkor Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár erkölcsi kötelessége, hogy le- monjon”. A bosnyák elnök ezt az ENSZ-főtitkárhoz intézett levelében fejtette ki. Ebben Izetbegovic azt írja, hogy „az elmúlt húsz napban furcsa já­ték folyik, amelyben a legnyil­vánvalóbb dolgokat nem ve­szik észre. Az úgynevezett biztonsági övezet a világ leg­veszélyesebb helye lett.” A le­velet a szarajevói rádió ismer­tette. A bosnyák államfő Akasi különmegbízottat is bírálta, miután vasárnap este Szaraje­vóban megbeszélést tartottak. Izetbegovic Akasiról a sajtó­nak elmondta, hogy a japán diplomata „hagyja magát ma­nipulálni” Karadzic szerb ve­zetőtől, akivel vasárnap a boszniai szerbek fővárosában, Páléban tanácskozott. Izetbe­govic kijelentette: Karadzic egész nap visszatartotta Pálé­ban Akasit, hogy megakadá­lyozza a légicsapások elrende­lését, miközben a szerb csapa­tok Gorazde belvárosa felé vo­nultak. Az AFP emlékeztetett arra, hogy Karadzic szerb ve­zetővel lezajlott találkozása után Akasi elismerte, hogy csupán szerény eredményeket ért el és csalódottnak mondta magát. Oroszországnak meg kellene szakítania a tárgyalásokat a boszniai szerbekkel. Ennek a véleményének adott hangot Vitalij Csurkin, az orosz elnök különmegbízottja, miután hét­főn Boszniából visszatért Moszkvába. — A tárgyalások ideje lejárt — mondotta a külügyminisz­ter-helyettes az Interfax orosz hírügynökségnek, amelynek jelentését a dpa és az AFP idézte. ítélet a kétnyelvű helységnévtáblákról Románia Maros megyei köz- igazgatási bírósága hétfőn hir­detett ítéletet azzal a keresettel kapcsolatban, amellyel a me­gyei prefektus megtámadta — a 67 százalékban magyar nemze­tiségű — Magyaró község taná­csának január 27-ei, kétnyelvű helységnévtáblák felállítását el­határozó döntését és helyt adott a prefektus keresetének. Ma­gyaró község tanácsa fellebbe­zést nyújt be az ítélet ellen. A tárgyalást vezető bíró több­ször is félbeszakította az alperes ügyvédeit és nem engedte meg, hogy felolvassák az Európa Ta­nács emberi jogi bizottságának egyik tagjától származó, a két­nyelvű névtáblák ügyében meg­valósuló franciaországi gyakor­latra vonatkozó nyilatkozatot. A bíróság indokolása szerint az 1945. évi nemzetiségi statú­tum, amelynek értelmében két­nyelvű helységnévtáblát lehet állítani ott, ahol valamely romá­niai nemzeti kisebbség képezi a lakosságnak legalább 30 száza­lékát, hallgatólagosan hatályta­lanná vált, még ha hivatalosan nem is érvénytelenítették. Ezt az érvelést Magyaró község ta­nácsának jogi képviselői termé­szetesen nem fogadták el. Januárban 36 Maros megyei községben született olyan hatá­rozat, hogy kétnyelvű helység­névtáblát állítanak fel. Ezekben a falvakban a lakosság többsége magyar nemzetiségű. A megyei prefektus valamennyi ellen el­járást indított a közigazgatási bíróságon. A magyarói tanács döntésével kapcsolatos ítélet az első volt ezekben az ügyekben. Tartós exportnövekedést kell elérni A Deutsche Bank jelentése Magyarország pénzügyi helyzetérol A nagyfokú tőkebeáramlás­nak köszönhetően Magyaror­szág tavaly a folyó fizetési mérleg hiányát (3,5 milliárd dollár) és az esedékes adósság- törlesztést nehézség nélkül fi­nanszírozta, sőt Budapest de­vizatartalékai még nőttek is. Az adósságmutatók nem kerültek kritikus zónába. Eb­ben az évben hasonló nagyság- rendű fizetésimérleg-hiány. várható. Problémákkal azon­ban most sem kell számolnia, mivel az ország vonzó a kül­földi befektetők számára, megítélése jó a nemzetközi pénzpiacon, és komoly devi­zatartalékai vannak — állapí­totta meg az a jelentés, ame­lyet a Deutsche Bank készített Magyarország pénzügyi hely­zetéről az MNB tervezett itáli­ai kötvénykibocsátása iránt ér­deklődő olasz befektetők szá­mára. Hosszú távon azonban Ma-. gyarország nehezen tudja ke­zelni a fizetési mérleg ekkora hiányát, hacsak nem növeli is­mét exportját, hogy az ország külső szereplésének eredmé­nye egyensúlyba kerüljön a növekvő adósságszolgálati te­herrel. Az export ösztönzésé­nek tehát a májusi választások után alakuló új kormány gaz­dasági prioritásai között is elő­kelő helyen kell szerepelnie. Miután több külső tényező kedvezőtlen, a tartós export- növekedés elérése nem lesz könnyű feladat — hangsú­lyozza a jelentés. Magyarország belső hely­zete drasztikusan romlott. Mi­után 1990 és 1992 között há­rom éven át többletet ért el, tavaly 3,5 milliárd dolláros nagyságú hiány keletkezett a folyó fizetési mérlegben. Ez­zel egy időben jelentősen nőtt ismét a külső eladósodás, az adósság az 1992 végén jelent­kező 21,4 milliárd dollárról 1993 végére 24,6 milliárdra emelkedett. A kérdés az, hogy az ország meddig képes a folyó fizetési mérleg 2—3 milliárd dollár nagyságú hiányát finanszíroz­ni, figyelembe véve azt, hogy a gazdasági kutatóintézetek ilyen nagyságú hiányt jósol­nak jövőre és 1996-ra is. A válasz a jelentés szerint első­sorban a hiány szerkezetétől függ, s ez egyértelműen ked­vezőtlen a jelen pillanatban. A hiány tavaly az export erős csökkenése és az import növe­kedése miatt keletkezett. Hosszú távon az ilyen méretű hiány csak akkor finanszírozha­tó, ha a kormány és az üzleti közösség képes az exportot fel­éleszteni, és a gazdaságot növe­kedési pályára állítani. A jelen­legi körülményeket figyelembe véve azonban nehéz lesz tartós exportnövekedést elérni. Merénylet Jeruzsálemben Három izraelit súlyosan megsebesített hétfőn Jeru­zsálemben egy fejszével tá­madó palesztin — közölték a rendőrségen pontosítva a ko­rábbi jelzést, amely lövések­ről szólt. A támadóra, aki egy autóbuszmegállóban rontott rá a várakozókra, egy közel­ben lévő katona rálőtt, és sú­lyosan megsebesítette. Izra­elt és Jeruzsálemet a hatósá­gok tizenkét napja lezárva tartják a megszállt területek lakossága elől. A hétfői me­rénylet Jeruzsálem meg­szállt keleti felében, Névé Jaakov kerületben történt. Kérdőjelek Egymásra utalt Hetek? A pompás középkori kastélyban, Litomyslban, ahol a minap a cseh, a lengyel, a magyar, a német, az osztrák, a szlovák és a szlovén államfő találkozott, sikerült folytatni a két- és többoldalú eszmecserék lazább, de annál jobb hangulatú sorozatát. Remélhetőleg pár éven belül dicsére­tes hagyomány válik majd a szűkebb közép-európai régi­ónk határain átnyúló eszmecserékből. Miért volt sikeres a találkozó? Mert az együttműködés szükségességét fejezi ki? Vagy pedig egyenesen a kor kényszere, hogy keressük azt, ami összeköti a térség egymással sokat vitázó államait és népeit? Göncz Árpád — aki a jövő évi találkozó színhelyeként hazánkat javasolta — mindkét tényezőre kiemelten utalt litomysli nyilatkozataiban. S mi volt a ráadás? Számunkra külön öröm, hogy több, a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét érintő, kedvező hírről is értesülhettünk a hetes csúcs révén, s elhangzott a kölcsönös kívánalom: egyik, egyaránt választásokra készülő országban se játsszák ki a magyar, illetve szlovák kártyát a kampányban. Más résztvevőknek persze más témák voltak igazán fontosak. Lengyel részről a gazdasági kooperáció, a szlovénoknál az immár teljes értékű diplo­máciai szereplés, osztrák—cseh viszonylatban pedig az atomerőművek ügye volt elsődleges. Mindez együtt tá­masztotta alá a tényt: egy találkozó sikerét a jó szándék és a nyitottság biztosítja. Annak felismerése, hogy egymásra utaltságunknak nincs alternatívája, s hogy épp a regionális megértés és együttműködés révén kerülhetünk közelebb a tágabb, távlati, európai integrációhoz. Sz. G„ Ferenczy Europress Veszélyben a Soros Alapítvány Jugoszláviában A megszűnés veszélye fenyegeti a Jugoszláviai Soros Alapít­ványt. Az alapítvány ügyvezetői kuratóriumának elnöke, Sonja Licht az MTI-hez is eljuttatott nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a jugoszláviai alapítványra valószínűleg ugyanaz a sors vár, mint a pekingi diáklázadás után bezáratott Kínai Soros Alapítványra. A Jugoszláviai Soros Alapítvány a többi 21 Soros Alapítvány­hoz hasonlóan a tudomány, a kultúra, a tájékoztatás, az oktatás és a humanitárius tevékenységek támogatásával terjeszti a de­mokrácia eszméjét, munkálkodik az emberek jólétén — hangzik az alapítvány Belgrádban kiadott nyilatkozata. POLITIKAI HIRDKTLS „Mentsük meg a sportot együtt!” Kiss Ferenc, a 3. sz. választókerület — Békés, Bélmegyer, Csárdaszállás, Doboz, Kamut, Köröstarcsa, Mezőberény, Murony, Tarhos, Kétsoprony, Telekgerendás — SZDSZ-es képviselőjelöltje. POLITIKAI HIRDETÉS A Köztársaság Párt városi irodája fórumot rendez „Hogyan lesz anyagi biztonsága az egészségügyi dolgozóknak?" címmel. Előadó: dr. Veér András. Időpont: április 20-án (szerdán) 18 óra. Helyszín: megyei könyvtár kisterme (Békéscsaba, Derkovits sor.) KÖZTÁRSASÁG PART Házigazda: dr. Prekop Ottó, Békéscsaba, Gerla, Mezőmegyer és Csabaszabadi képviselőjelöltje. A hatékony társadalmi gyógyszer! Dr. Prekop Ottó (X) Köztársaság Párt (x)

Next

/
Oldalképek
Tartalom