Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-25 / 71. szám

1994. március 25.. péntek MEGYEIKÖRKÉP Tüdőszűrő és szemvizsgálat Ez évben a mezőkovácsházi művelődési központ biztosítja a helyszínt a kötelező tüdőszű­rő-vizsgálathoz, amelyet már­cius 31-étől április 20-áig na­ponta 8—13, pénteken 12 órá­ig vehetnek igénybe az érde­keltek. Ehhez kapcsolódva április 15-én 11 és 17 óra között ugyanezen helyszínen kompu­teres szemvizsgálatra is lehe­tőség lesz, amelyet a Budapes­ti Agro-Optik Látszerészeti Szolgáltató és Forgalmazó Kft. szakemberei végeznek. 250 BMX A Békés Megyei Pedagógiai Intézet jóvoltából ezekben a napokban megyénk ötven álta­lános iskolája összesen 250 darab BMX kerékpárt kap. Az intézetben, pályázat alapján megkezdték a biciklik szét­osztását, ezzel is segítve mind a városokban, mind a falvak­ban a gyerekek közlekedésre való nevelését, a kerékpáros képzést. Buszvezetők vetélkedője A Körös Volán Rt. buszveze­tői közlekedésbiztonsági ve­télkedőn mérik össze tudásu­kat március 26-án, szombaton 9 órakor a Volán békéscsabai telepén (Szarvasi út 103.). Az első három helyezett a május közepén megrendezendő or- szágos döntőbejut be. Száz éve halt meg Ormos Zsigmond A múzeumalapító főispán Ormos Zsigmond a Magyar-Pécska mezővá­rosban született 1813. február 20-án, Budapes­ten halt meg 1894. november 16-án. A közel­múltban emlékeztünk Munkácsy Mihály szüle­tésének 150. évfordulójára. A méltatások meg­említik Ormos Zsigmond atyai jó barát és anya­gi támogató nevét is. Mivel halálának centená­riuma közeleg, emlékezzünk reá is! Az Ormos család Zemplén vármegyei nemes ősöktől származik. Nagyapja Antal, megyei táblabíró és főpénztárnok, aki Almássy Kriszti­na felesége kedvéért Zemplénagárdról Aradra költözött. Az édesapja, József pécskai, majd aradi főszolgabíró. Felesége Váradi Török An­na. Öt gyermeket neveltek. Zsigmond, a jogász végzettségű ifjú Temes megye szolgálatában állott, 1835-ben a megyei közgyűlés ország- gyűlési gyakornokká választotta, Pozsonyba ment, ahol a közügyek terén sokat tanult. Egy év eltelte után visszatért és tiszteletbeli aljegy­zőként kezdte el közéleti pályáját. 1848-ban főszolgabíró lett Buziáson. A szabadságharc alatt körzetében sorozást tartott, és 218 férfit jegyzékbe foglalt, akik 14 napon belül bevo­nultak Aradra. Majd 1849 májusában utasította Drogsina község elöljáróit, hogy valamennyi csónakot és átkelési eszközt távolítsanak el a Temestől, és semmisítsenek meg a császári csapatok átkelésének megakadályozására. A fegyveres felkelés e kétszeri segítése miatt négy évi várfogságra ítélte a Cs. Kir. Hadi- törvényszék 1849. november 17-én. Büntetését a temesvári Erdélyi-kapu árnyékában, a dohos vár kazamatáiban töltötte el. Kiszabadulása után, a sokféle zaklatás miatt eladta birtokát, visszavonult a közéletből, és az írásban, olvasásban, utazásban keresett szóra­kozást. Külföldre ment művészettörténeti ta­nulmányútra, s ami széphez hozzájutott, meg­vásárolta. Az olasz művészet történetével fog­lalkozott, és Szamossyval Velencében ismer­kedett meg. 1861-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, mint történetírót. 1865-ben hazajött Olaszországból, hogy a megye egyhangú bizalmából az alispáni állást elfogadja. 1871 -ben pedig őfelsége ispáni mél­tóságra emelte. Tevékenysége érdemeként a Lipótrend közép lovagkeresztese, a Szent Ist­ván rend lovagkeresztese kitüntetésben ré­szesült. A főrendiház tagja volt. Nőtlen ember. Testvéröccse, János Békés vármegye főü­gyésze Gyulán élt, felesége Erkel Ferenc uno­katestvére, Hoffmann Borbála volt. Zsigmond fiuk és Johanna lányuk Ormos Zsigmond ke­resztgyermekei voltak. Ezért nyaranként láto­gatta a családot Gyulán (Kossuth Lajos u. 34­Az atyai jó barát és anyagi támogató, Ormos Zsigmond ben). Egy ilyen látogatás alkalmával hívta meg a szintén Gyulán tartózkodó Szamossyt és Mun- kácsyt Buziásra. A buziási tartózkodás sokat jelentett Munkácsynak, elkezdett önállóan dol­gozni, és tanulságos beszélgetéseken vett részt. Ormos bátorította, buzdította őt, és anyagi tá­mogatója, atyai jó barátja lett. 1872-ben mint főispán létrehozta a temesvári múzeumot. A szép festménygyűjteményét a múzeumnak ajándékozta, valamint a gondosan megőrzött híres emberek leveleit, amelyet Or­moshoz intéztek. Ezek között nyolc Munkácsy levél is található. Munkácsy életéről, sorsának alakulásáról, a menyasszonyával történt megis­merkedésről, valamint a tervezett házasságuk­ról írt ezen levelekben. Ormos Zsigmond meghívta Temesvárra a Munkácsy házaspárt. A látogatásra 1874. szep­tember 24-én érkeztek meg. A felújított, rene­szánsz stílusú Megyeháza palotában bensősé­ges, szeretetteljes barátságban töltöttek el né­hány napot. Munkácsy temetési gyászszertartását Des- sewffy Sándor temesvári püspök végezte el. Az atyai jó barát meleg szívének, hősies helytállá­sának emlékét is kegyelettel őrizzük. D. Nagy András Kérés a nyertesekhez A Metaker-Plus nyereményjáték nyerteseinek nevét 1994. már­cius 8-ai számunkban közöltük. Bár akkor azt ígértük, hogy nyereményeiket házhoz szállítjuk, ígéretünket technikai okok miatt nem tudjuk betartani. Ezért szíves megértésüket kérjük. Egyben tájékoztatjuk nyerteseinket, hogy nyereményüket Bé­késcsabán a Metaker-Plus Tolnai utcai üzletházában, a többi településen pedig az alább felsorolt címeken vehetik át saját terjesztőinktől. Almáskamarás: Geisel József, Dózsa u. 24. Battonya: Kotroczó Mihály, Damjanich u. 128. Békés:' Oláh Lajos ügynökség, Petőfi u. 40., 10-től 18 óráig Békéssámson: Sánta Istvánná, Szabadság u. 18. Békésszentandrás: Fodor Tivadar, Ságvári u. 3. Bélmegyer: Kun Miklós, Alkotmány út 6. Biharugra: Somogyi Ildikó, Bölönyi u. 8. Bucsa: Baláti László, Kossuth tér 1. Csabacsűd: Roszik Zsuzsa, Ságvári u. 36. Csanádapáca: Kűri Györgyné, Jókai u. 54. Csárdaszállás: Machó Piroska, Kossuth u. 31. Csorvás: Belusz Dezső, Március 15 u. 38. Dévaványa: Béni Ferenc, Kör u. 24. Doboz: Klimó Zoltán, Sámson u. 16. Dombegyház: Bedő János, Felszabadulás u. 31. Dombiratos: Nagy Jánosné, Hősök u. 4. Ecsegfalva: Nagy Lajos, Viola u. 17. Elek: Tóth Gábor, Attila út 7. Füzesgyarmat: Kiss György, Szabadkai út 16. Gádoros: Kiss László, Erkel F. u. 23. Gerendás: Ancsin Gajdács Ildikó, Arany u. 25. Geszt: Péter János, Arany út 12. Gyomaendrőd: Uhrin Ottó, Fő u. 27. Gyopárosfürdő: Pataki Antal ügynökség, Szabó D. u. 4. 13-tól 15 óráig Gyula: Christián László ügynökség, Munkácsy 19. fsz. 7., munkanapokon 9-12-ig és 13-15 óráig Gyulavári: Cséfai János, Dénesmajor, Sólymos út 14. Kamut: Bérezi Gábor, Petőfi u 89. Kardoskút: Kaszaper: Kevermes: Kétegyháza: Kétsoprony: Kondoros: Körösladány: Körösnagyharsány: Köröstarcsa: Körösújfalu: Kötegyán: Kunágota: Lökösháza: Magyarbánhegyes: Medgyesegyháza: Mezőberény: Mezőgyán: Mezőhegyes: Mezőkovácsháza: Méhkerék: Murony: Nagybánhegyes: Nagykamarás: Nagyszénás: Okány: Orosháza: Pusztaföldvár: Pusztaottlaka: Sarkad: Sarkadkeresztúr: Szentetornya: Szabadkígyós: Szarvas: Szeghalom: Tarhos: Telekgerendás: Tótkomlós: Újkígyós: Végegyháza: Vésztő: Balogh Sándorné, József A. 14. Virág Istvánná, Árpád u. 15. Hodosi József, Árpád út 14. Ottlakán István, Csabai út 19. Kollár Imre, Fucik u. 8. Aradi Áipád, Bajcsy-Zs. u. 25. 16 óra után Rafael Pál, Batthyány u. 78. Sárosi Imréné, Kossuth tér 13. Vámos Károly, Holt-Körös u. 7. Rábai Imréné, Kossuth út 25. Felföldi Zsolt, Kossuth út 17. Szakács András, Széchenyi u. 12. Tapasztó Györgyné, Petőfi út 10. Prekop László, Hunyadi u. 24/a. Kristóf trafik, Kossuth tér, 8—12 és 15—17 óráig Schön András, Luther u. 14. Szitás László, Kossuth u. 64. Cseh Pál, Csokonai u. 3. Kiss István, Dózsa u. 104. Juhász György, Damjanich út 37. Bacsó Károly, Rákóczi u. 22. Gulyás Károlyné, Bartók u. 3. Bozsó Imréné, Jókai u. 16. Tóth Imre, Szabadság u. 1.III/12. Szarka Mihály, Alkotmány u, 13. Pataki Antal ügynökség, Szabó D. u. 4. 13-tól 15 óráig Wegrosta Ildikó, Rákóczi u. 200. Lipták Attila, Lakatos P. u. 16. Tari István, Szent István tér 10—12. Széplaki Ildikó, Puskin út 7. Bíró Zoltán, Szabadság u. 16. Beleznai András, Medgyesi u. 20. Furár Mihályné, Vajda P. u. 61. Németi Imre, Kossuth út 15/1. László Dénesné, Arany u. 13. Urszuly Tibor, Hárfa u. 2. Tószegi Pál, Erzsébet u. 1. Séner András, Ady u. 26. Engelhardt József, Dózsa u. 48. Balogh Zoltán, Toldi u. 7. Olvasóink írják ---—: Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Találkozás Egy-egy találkozó fontos mérföldkő a honismeretet művelő tár­sadalom életében, mert módot ad arra, hogy a lokálpatrióták szempontjából már-már krónikussá váló problémák szőnyegre kerüljenek, azokat a Sárrét minden részéből, sőt az ország minden részéből össze sere glettek nagy felelőséggel, széles ta­pasztalatok alapján megvitassák. S módot nyújt arra is, hogy a résztvevők baráti beszélgetésben cseréljék ki egymással gondolataikat, megfigyeléseiket, avagy a kutatásaik eredményét?! Ez nagyon is jelentős momentuma az ilyenfajta rendezvényeknek. Tudjuk ugyanis, hogy a hasznos és tartalmas tanácskozások is csak akkor érik el kitűzött céljukat, ha kiegészülnek személyes eszmecserékkel! Különösen szükség van most az efféle találkozókra, mert a honismeret, helytörténet valamennyi „ágazata" égető nehézségek­kel kénytelen megküzdeni. És a lemaradás fölszámolását, az újra­indulást soha ennyire nem sürgette „közvélemény ”, amely indokol­tan—olykor azonban indokolatlanul—marasztalja el a „vezetőket”. Tudjuk, hogy egy még oly magas színvonalú találkozó sem fordíthatja meg egyik napról a másikra a honismereti mozgalom helyzetét, de számos gondolatot ébreszthet, ébresztett, ötletet adhat cselekvésre és mozgósíthat. Ha az elmúlt hónapokban nem is sikerültek a Sárréten az ily találkozók, bíznunk kell, hogy Csipkerózsika-álmából csak-csak fölébred, ki szülőföldjét imád­ja és tesz érte majdan! S akkor hasznos lesz valamennyiünk részére honismereti találkozó! Borbíró Lajos nyugdíjas, helytörténeti kutató Ut a népjóléti államba A népjóléti államba a demokrácián keresztül a társadalom és a gazdaságfejlődése által el lehet jutni. A népjóléti állam polgárai gazdagodnak, gyermekeik tanulhatnak, tehetségeik pedig az őket megillető helyeket foglalják el. A gazdaság virágzik, minimális a munkanélküliség, a társadalom mindenkiről gondoskodik, nincs kizsákmányolás, a Munka Törvénykönyve védi a munkavállalót, senki nem él a nyomor szintjén és jó a közbiztonság. A törvény anyagi helyzettől függetlenül midenkire egyformán vonatkozik. A sajtó és szólásszabadság pedig minden igazságot a nyilvánosság elé tárnak. Népjóléti államba csak szaktudás és megtermelt értékek által lehet eljutni. Ha ezek hiányoznak, akkor fokozódik a lakosság elszegényedése, nő az infláció, csupán a pénz válik hatalommá, s csupán egy szűk réteg tartozik a módo­sabbak közé. Megnő a bűnözés vonzásköre, terjednek a deviáns viselkedési formák, csökken az átlagéletkor, romlik az emberek lelkiállapota, egészségi állapota és megnő az öngyilkosságok száma. Az emberek pedig azt is megbánják, hogy a világra jöttek, s egész életük olyan, mint egy rémálom. ifj. Salamon György Lehetne olcsóbb is az energia! Egyre többet hallunk az energiapazarlásról, arról, hogy takarékos­kodjunk az energiával. Ahogy emelkedik a villanyszámla, úgy cseréljük ki az égőket, ahol eddig 100 W világított, ott csak 60 W vagy 40 W ég és vakoskodnak mellette. -Az egyik folyóiratban olvastam új, energiatakarékos égőkről. Elmentem az üzletbe, hogy én is ilyet vásároljak, az eladó nagyon kedvesen közölte, hogy az energiatakarékos égők ára 1350forintnál kezdődik. Sajnos nekem nem jut ennyi pénz egy égőre, így tovább gondolkodtam, hogyan lehetne a kispénzűeknek is hozzájutni a takarékos égőkhöz. Az ötletem a következő: az önkormányzatok vagy áramszolgálta­tó vállalatok családonként 2-3 ilyen égőt juttassanak díjmentesen, tekintsék ezt egyszeri támogatásnak. Nemcsak a családoknak, hanem az egész gazdaságnak jó lenne a takarékosság a villany­árammal. Akinek kis pénze van, az így nyert (spórolt) pénz is óriási segítség a családi költségvetésben. G. K. E. A., Orosháza Visszhang Zsúfoltság a gyulai postán Lapjuk 1994. február 2-ai számában ,,Mikor lesz új posta Gyu­lán?” címmel jelent meg Nagy János olvasói le vele. Az olvasó a gyulai 1. számú postahivatal zsúfoltsága miatt emelt szót. Az olvasónak igaza van: a gyulai 1. számú postahivatal felvételi terme szűk, csúcsforgalmi időszakban elkerülhetetlen a sorban állás. Ezért régóta foglalkoztat bennünket, hogyan tudnánk a fennálló helyzeten változtatni. A jelenlegi épület sorsát illetően sok a bizonytalansági tényező. Az épületet együtt használjuk a MATÁV Rt. Szegedi Igazgatóságával. Tudomásunk szerint a MATÁV Rt. új műszaki épületet tervez, ahova a mostani postaépületből átköltözte­ti majd a telefonközpontot. Amikor ez bekövetkezik, a postahivatal­ban a földszinten a felvételi ablakok számát 6-ról 10-re tudnánk bővíteni. A római katolikus egyház azonban 1992-ben bejelentette igényét a korábban egyházi tulajdonban lévő épületre, az épület visszaadását vagy pénzbeli kártérítést kérve. A kártalanításformája és időpontja az illetékes kormányzati szervektől függ. Felmerült teljesen új postahivatal építésének gondolata is. Erre már 1978-ban készítettünk tanulmánytervet. A pénzügyi források azonban jelen pillanatban nem biztosítottak egy új beruházáshoz. Emiatt a meglévő postahivatal fejlesztésére vagy új postahivatal építésére csak akkor lehet konkrét ígéretet tenni, ha a felsorolt bizonytalansági tényezők megszűnnek. Remélem, ez belátható időn belül bekövetkezik és néhány év múlva Gyula városa a rangjához méltó postahivatallal gazdagodhat. Tisztelettel: Gyimesiné dr. Etsedy Sarolta, igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom