Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-22 / 68. szám
KÖRKÉP 1994. március 22., kedd Az egyszeri családi pótlék kiegészítésről A legtöbb családnak már húsvétra jól jönne a pénz, ezért is óriási a forgalom a betegbiztosítási pénztárnál FOTÓ: FAZEKAS FERENC „Lányosítottuk” a kisfiút Szombati számunkban hírt adtunk a megye zeneiskolásainak zongoraversenyéről, s közöltük a legjobbak neveit. Sajnálatos módon a IV. korcsoport legjobbját, a békési Lakatos Viktort lányosítottuk, s elkereszteltük Viktóriának. A fiatalembertől ezúton is elnézést kérünk, s kárpótlásul neki külön is gratulálunk a csoportjában elért első helyezésért. Az adózásról Március 18-ai, pénteki lapszámunk 1. oldalán „Ötből kettő hibás” címmel megjelent tájékoztató anyagunkban sajnálatos elírás történt az utolsó bekezdésben. A szöveg helyesen: „Ha a mezőgazdasági kistermelőnek az ebből származó bevétele nem éri el a 750 ezer forintot, . 'vor is bevallást kell adnia, és ha az adómentességet alkalmazza, akkor a 9.1. sorának „a” oszlopát (9.1. — az adómentesség alkalmazásával az adómentes bevétel összege) és a „b” oszlopot ki kell tölteni.” Álarcos rablás (Folytatás az 1. oldalról) A rendőr testi kényszerrel próbálta mindkét személyt ártalmatlanná tenni, de egyi- kőjüknek sikerült H. A. mögé kerülnie és fejére baseballütővel nagy erejű ütést mért. A rendőr megszédült, de folytatta az üldözést és az egyik lépcsőházban utolérte az egyik elkövetőt, akit a kiérkező rendőrök segítségével elfogtak és megbilincseltek. Bátor magatartásáért H. A.-t Gál László megyei rendőr-főkapitány dicséretben és jutalomban részesítette, egyben soron kívül törzsőrmesterré léptette elő. A bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható fiatalkorú F. Zs. békéscsabai lakost a rendőrség őrizetbe vette, társa után pedig nyomoznak. (Nyemcsok) „A SZENVEDÉS ÉS A BŰN LEGFŐBB FORRÁSA A TUDATLANSÁG.” (Victor Cousin) (Folytatás az 1. oldalról) többsége 4 és tízezer forint fejenkénti havi jövedelem közötti pénzből él, nem ritkaság a fejenkénti 2500,3000, de még 1625 forint személyenkénti családi jövedelemmel(?) is találkozunk. Egy újkígyósi tíztagú családban lesz nagy öröm, ha végre kézhez kapják az egyszeri 23 ezer forintos kiegészítést. Ők ugyanis havonta fejenként 3000 forinttal gazdálkodhatnak. Ahány ember, annyiféle gond, probléma, kérdés, életváltozat, felfogóképesség. Előfordul, hogy tizedszer magyarázzák mit, hová írjon az ügyfél, de segítenek, türelemmel teszik. Tudják, minden forintnak megvan a helye. Egy termetes fiatalasszony a szomszédos városból érkezett, munkanélküli, áttelepült. A férje alkalmi munkából tartja el a családot, egy gyermekük van. Kizárólagos biztos jövedelmük a családi pótlék. Számolhatunk... Idős asszony orráig hajol a papír fölé, hogy kijavítsa a hibákat, hiszen aláírni sajátkezűig kell: — Hoztam a szomszédét is — bogarássza ki a különböző igazolásokat, — az asszony kapja a pótlékot, ő viszont a kórházból ki sem mozdulhat, veszélyeztetett terhes. A férje lábát törte, négy kicsi gyerekük van. Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója alkalmából a sar- kadi Bartók Béla Művelődési és Szervező Központ „KosA nyomtatvány sajnos hiányos, az adatokat pótolni kell, minél lassabban sikerül, annál később tudják kifizetni a járandóságot. — Az igények átvétele még a könnyebbik feladat — mondja Kutasiné. — A feldolgozás lesz éjjel-nappali munka, hiszen a pénz mindenkinek nagyon kell. Számítógépes program alapján tudunk majd dolgozni, de a program még nincs a birtokunkban. Sorrendben utaljuk a pénzeket, lehet, hogy április végén május elején kapja az is, aki eddig benyújtotta az indokolt igényét. suth nyomában” címmel vetélkedőt hirdetett a térség általános iskolásai számára. A tegnap megtartott versenyre négy Az üzemi kifizetőhelyekről és a nyugdíjas jogosultaknak nem is kell a betegbiztosítási pénztárba jönniük. Megkérdeztük a gyulai kirendeltség osztályvezetőjét, Sztán Györgyöt, az illetékességi területükön hogyan állnak? — Tőlünk 6300 körüli család kapja a pótlékot, a többségük jogosult lesz, hiszen igen alacsonyak a jövedelmek. Eddig postán és személyesen 3500 igénylő adta be a kérelmét — válaszol készségesen március 21-én délután 3 órakor az osztályvezető. Bede Zsóka sarkadi és három „vidéki” csapat nevezett be Zsadányból, Kötegyánból és Sarkadkeresz- túrról. A vetélkedő rangos megrendezéséhez szükséges pénzt a sarkadi művelődési központ az országos játékalap egy pályázatán nyerte. A megnyert 50 ezer forint mellett számos sarkadi cég és vállakozó (OTP-bank, Törpi-Szörpi Kft., Gazdakör, Pribék György és Fésűs József) támogatta a versenyt. A szponzorok táborába egy békéscsabai cég (a Coca-Cola Amatil) és a budapesti Kossuth Könyvkiadó is „beiratkozott”. A történészekből álló zsűri az első díjat a sarkadkeresztúri általános iskola csapatának ítélte. Másodikok lettek a sarkadi 1-es iskola nyolcadikosai, harmadikok megosztva ugyanezen iskola hetedikesei és a sarkadi 2-es iskola nyolcadikos diákjai.---RIA A vetélkedőn csaknem 30 Sarkad térségi általános iskolás indult Kossuth nyomába fotó: fazekas ferenc Kossuth nyomában Sarkadon Az átlagnál is jobbak Békésben? A kóbor kutyák képviselői Példátlan, ahogy a választási kampányban a kormánypártok az úri tisztesség határát, sőt a betyárbecsület íratlan szabályait is átlépik és a tévében, most már a rádióban is megalapozatlanul sikerpropagandájukat sulykolják, illetve vádaskodnak — fogalmazott tegnapi békéscsabai sajtótájékoztatóján Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke. „Az alternatív politikát teljesen elhallgattatják, az elmúlt hét tv-híradóinak egyikébe se fért bele például az MSZP” — hangsúlyozta. Ennek ellenére nem hiszik, hogy a megfélemlítő akciók befolyásolnák a választókat és a párt esélyeit rontanák. Az emberek már azzal foglalkoznak, mi lesz a választások után, milyen lehet az új kormány és mit képvisel majd — mondta. Lehetséges kormányzati alternatívaként — kivetítve a közvélemény-kutatások eredményeit — az MSZP—SZDSZ—Fidesz, valamint az MDF—KDNP— SZDSZ—Fidesz koalíciót említette meg, de utóbbinak szerinte megszűnt a politikai alapja. Az alelnök szólt arról is, hogy sejthető a jobboldal és a szélső- jobboldal cinkos együttműködése, hiába hangoztatja az MDF elhatárolódását a MIÉP-től. Szekeres Imre Békés megyét illetően úgy vélte, itt a szocialistáknak az átlagnál is nagyobb a tekintélye, ezért reméli, Békésben az országosnál is jobban szerepelnek majd a választásokon. Tóth Károly, az MSZP békéscsabai jelöltje arról beszélt, hogy a feltételrendszer megváltoztatásával az önkormányzatot kell jobb pénzügyi helyzetbe hozni. Emellett a körzetben a privatizáció, az iskolaszerkezet, a szociálpolitika és a lakásügy problematikájára is hangsúlyt fektetne. Ny. L. Tótkomlóson rendhagyónak is nevezhető testületi ülést tartottak tegnap délután. Több napirendi pont mellett a városatyák rendeletet alkottak az ebtartásról, és az ebtartás egyéb feltételeinek szabályozásáról. A vitát megelőzően viszont négy látogató tisztelte meg figyelmével a testület munkáját, majd amikor az őket érintő pont került tárgyalásra, egyikőjük szólásra emelkedett. — Mi a kóbor kutyák kom- lósi képviselői vagyunk — mutatkozott be egyikőjük, egy talpraesett diák, és előadta panaszukat. — Véleményünk szerint nem az a megoldás, ha az ebeket kiirtják, inkább kutyamen- helyt kellene létesíteni. Szerintünk kevés az a 8 nap is, ameddig az állatokat befogva tartják. Szeretnénk, ha nem a kutyákat büntetnék, hanem azokat az embereket, akik kicsapják az utcára a szegény állatokat. Kis csapatunk azért jött létre, hogy ezeknek az ebeknek gazdit találjon. Jó lenne, ha a testület elismerné kezdeményezésünket — fejezte be mondandóját a már jelvénnyel is rendelkező kutyabarát kislány. Juhász Pál megnyugtatta az általános iskolás kisdiákokat, hogy a testület nem az állatok kiirtásán fáradozik, de a településen meg kell oldani a kóbor ebek befogását. A polgármester leszögezte: aki kutyát tart, az köteles gondoskodni kedvencéről. A városatyák pedig a befogási díját 250 forintban, az ebek tartási díját 100 forintban, a 15 napig tartott kutyák értékesítési díját pedig minimum 750 forintban állapították meg. (Csete) Módosították a kárpótlási törvényt Az Országgyűlés tegnap csaknem egyhangú egyetértéssel — 214 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazat mellett — módosította a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényt, megszavazva Dragon Pál (EKGP) és Szauter Rudolf (MDF) önálló indítványát. A módosítás az 1991 -ben hozott törvény végrehajtása során a „földhiányos” területeken — főként a nagyvárosok környékén és üdülőterületeken — keletkezett feszültségeket kívánja oldani. Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt arra, hogy a kritikus települések lakosságának, illetve az adott településen vagyoni kárt szenvedett embereknek az árverésre kijelölt állami tulajdonú összes termőföld legfeljebb felét pozitív diszkriminatív célzattal, mérlegelés útján bocsássa árverésre. Finisben a mezőgazdasági bizottság A tegnap délutáni határozathozatalok során a mezőgazdasági termelőket érintő több fontos döntés is született. Zsíros Géza (EKGP) Békés megyei képviselő ezek lényegét foglalta össze lapunk részére. — Az útalappal kapcsolatban többmilliárd forint juthat vissza a termelőkhöz, ha egy kicsit odafigyelnek az ügyvitelükre. A mezőgazda- sági bizottság frissen megszavazott módosító javaslata ugyanis úgy szól, hogy az üzemanyagok fogyasztói árába beépített útalap-hozzájárulást visszaigényelheti az adóhatóságtól a vállalkozói körbe nem tartozó mezőgazdasági termelő, amennyiben mezőgazdasági termelési céllal szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep művelési ágban földet használ. Különösen a fóliások figyelmét hívom fel a mondat értelmére. — Minden egyes településen, ahol van állami tulajdonú földalap, most jelölik ki a húsz százalékot. Az első kárpótlási törvényben van ugyanis egy passzus, hogy a szövetkezeti földek elfogyta után az állami földek kerülnek sorra, mégpedig a szövetkezeti összaranykorona-érték húsz százalékának mértékében. Nos, erre az eddigi előírás szerint bárki bárhonnan mehetett licitálni. Ezt módosítottuk most, nehogy egy-egy falu határában a helybelieknek ne jusson föld. Az új szabály szerint az állami tulajdonú földalap minimum felére csak a helybeliek licitálhatnak. — A harmadik fontos dolog a földkiadó bizottságokkal kapcsolatos. A mezőgazdasági bizottság indítványára úgy döntött az Országgyűlés, hogy az illetékes földművelésügyi hivatal kezdeményezi a részarányföldtulajdonosok közgyűlésének összehívását az önkormányzat jegyzőjénél, ha a földkiadó bizottság nem kezdi meg határidőben a feladatai ellátását vagy nem a törvény rendelkezései szerint jár el, illetőleg bármely más okból nem működik. Az így összehívott közgyűlés gondoskodik az állampolgári érdekek érvényesüléséről. Megszünteti a földkiadó bizottságot, újat választ és így tovább. c Á Nincs döntés az 1-es iskoláról A gyulai képviselő-testület ülésének elején Kontor Judit (Fidesz) javasolta, hogy halasszák el az ülésnapot, mert késve kapták kézhez az előterjesztéseket. Az indítványt elvetették. Kiemelt napirendi pontként vitázott a testület az 1-es Számú Általános Iskola igazgatói állásának betöltéséről. A jelenlegi intézményvezető, Domokos Imre nyugdíjazása és az Erkel Ferenc Gimnázium új épületének az 1-es iskola mellett történő felépítése teszi érdekessé az ügyet. Az előterjesztés így szól: „Felmerülhet a két intézmény várható átszervezése, esetleges integrálása.” Ezért két lehetőség állt a képviselők előtt. Az egyik: pályázat nélkül bízzon meg valakit az általános iskola nevelő- testületéből az igazgatói posztra vagy öt évre ír ki pályázatot. De kiderült, az első alternatíva törvényellenes, míg a második nem kapta meg a szükséges többséget. Ezt a döntést az áprilisi ülésnapra halasztották. Lapzártakor a testület a Százéves cukrászda pályázatának elbírálásáról vitázott. B.T. Sarokba szorítva Barátságos üzenet Ha én barát lennék, kikérném magamnak, hogy már mindenki annak tekinti magát. A palack környezetbarát, a rendőr polgárbarát, a kormány meg egyenesen vállalkozásbarátnak adja ki magát. (Más kérdés, hogy a valóságos barátok mellett egyedül a házibarát intézménye honosodott meg az évszázadok során.) Gyorsan múló barátságok is előfordulnak: a kormánytól akár kolduló barátnak is elszegődhetnénk manapság. A vállalkozók nagy reményekkel rakták asztalukra az idei naptárt. Választási évben minden épeszű hatalom kellő önmérsékletet tanúsít a gazdaság motorjának titulált vállalkozói réteg kizsigerelésében. Egy vállakózás csak akkor működik zavartalanul, ha a felmerült tényleges költségeket nem a fejlesztésére, a megélhetésre fordítandó összegekből kell elvonni. A kormány emberei újra másként gondolkodók lettek. Ok ugyanis úgy gondolják, hogy egy vállalkozó például csupán árbevétele fél százalékát számolhatja el telefonköltségként. Sok-sok kisvállalkozó éves bevétele alatta marad az egymilliónak. Az egyszerűség kedvéért mégis számoljunk ennyivel: a váltakozó évi ötezer forintot telefonálhat el üzleti ügyeiben. Ez napi 13-14 forintnyi telefonálást tesz lehetővé. (S a távbeszélés díja csak egyetlen példa.) Ez ügyben telefonálhatnék is a kormánynak, de az aznapra rendeltetett 13 forintom még a köszönésre sem volna elegendő. Ezért egy olyan lap bedobását tervezem, melyre még (a megemelt árú) bélyeget sem kell felragasztani. Állítólag májusban hozzájuthatunk ilyenhez. Kiss A. János
