Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-17 / 64. szám

1994. március 17., csütörtök ] MEGYEIKÖRKÉP Népművészeti tanfolyamok A megyei művelődési központ alap-, közép- és felsőfokú ké­pesítést adó népművészeti és kézműves kurzusokat indít. A népi hímzők, szövők, fafara­gók, néptáncoktatók és csip­kekészítők számára alapfokú, a népi hímzők, népi szövők részére pedig középfokú képe­sítés szerezhető meg. Felsőfo­kon csak a népi szövő szakot indítják. Emellett szakoktatói bizonyítványt adó képzést is indítanak megfelelő számú ér­deklődő esetén. Károk a rongálásokból A közterületi berendezési tár­gyak megrongálásából, helyükről való kimozdításá­ból, eltulajdonításából jelen­tős károk keletkeznek Békés­csabán. Szintén növekedett a facsemeték rongálásának, ki­törésének száma is, pedig ma már egy földlabdás fa elülteté­se a 2500 forintot is meghalad­ja. Legutóbb a Berényi úton egész fasort tettek tönkre van­dálok. A városüzemeltetési iroda kéri, hogy aki ilyesmit lát, ne menjen el közömbösen az eset mellett, jelezze azt az irodán. Riasztó Végegyházán az utóbbi idő­ben megszaporodott betörések megelőzésére — amelyek egy része sajnálatosan az oktatási intézményeket is érintette — a központi iskolához és a napkö­zi otthonos konyhához riasztó berendezést szereltetett fel az önkormányzat. A bekerülési költséget a testületi ülés hatá­rozata szerint az 1994. év álta­lános tartalékának terhére szá­molták el. Felhívás diákvarietére A mezőkovácsházi művelődé­si központ a környező te­lepülések középiskoláiból di- ákvarieté-előadások rendezé­sére szólítja fel a fiatalokat. A kiírás szerint, a rendezvényt az áprilisra tervezett bemutató­val hagyományteremtőnek szánják és elfogadják osztá­lyok, baráti társaságok, kisebb csoportok jelentkezését egy­aránt. A műsor olyan maximum 40 perces varieté jellegű összeállítás lehet, amelyet a fiatalok maguk írtak, szer­kesztettek, rendeztek és kom­ponáltak. A jelentkezéseket 100 forint nevezési díjjal a me­zőkovácsházi művelődési központban adhatják le az ér­deklődők március 31-éig. A győztes iskola vándorkupát és értékes nyereményeket kap. A produkciók legsikeresebb ré­szeiből május elején gálamű­sort szerveznek. Körösnagyharsány az ígéretek földje? (Folytatás az 1. oldalról) A falu átka, hogy „levág­ták” Nagyváradról, amelynek sörgyári kéménye jó időben Harsányban is látható. Egyet­len termelőszövetkezetét már csak a széthordás ellen őrzik, pedig Nagy Károly szerint jó téesz volt. Mindezt a polgár- mester ajtaja előtt állva be­szélgetjük. A sertéstartó gazda amiatt is aggódik, hogy mi lesz a vagyonjegyükkel. Lehet, hogy kirakhatják mint a Miku­lást az ablakba? Arra a kérdés­re, mit szól, hogy elmegy Jánk doktor, hirtelen felcsattan: — Fel vagyok háborodva, hogy a falut állatorvos nélkül hagy­ják. Ki hallott még ilyet? — kérdez vissza. Előtte még egy kis puhato­lózásra ellátogattunk a három éve átadott orvosi rendelőbe, mert ha valami történik a falu­ban, ott biztosan tudják. A fia­tal orvos, Halász István 1989- ben jött át a zöldhatáron. Tö­mören fogalmaz. Se hideg, se meleg az önkormányzat. Mondhatni, a jelszavuk: „Elő­re a semmittevéssel a béke út­ján.” A falu egyetlen munkál­tatója az önkormányzat, amely nem túl vállalkozó ked­vű, holott a segélyosztás nem megoldás. Harsányban csak önellátásra berendezkedett gazdák és munkanélküliek vannak, kivéve a néhány ön- kormányzati alkalmazottat. A doktor úr azt is kifejtette, hogy a falunak bizony szüksége vol­na egy itt élő állatorvosra. Sétálgatva a faluban, össze­futunk Tölcsér Istvánnal, aki­nek két szarvasmarhája és öt sertése van. Amolyan javaslat- tevő, jobbító szándékú ember, ő vetette fel a disznópiac tervét is, amiből persze semmi sem állja a kérdészáport. Mint elöl­járóban megtudtuk, az önkor­mányzat mindössze 27 millió­ból gazdálkodik, s nem vélet­len, hogy az idén bejelentet­ték: a hátrányos települések sorába kerültek. A közalkal­mazotti törvény valósággal le­taglózta őket, hisz ebből a ke­vésből majd 10-15 milliót visz el. A polgármester, aki az ug- rai halgazdaságban dolgozik, Körösnagyharsányban 9700 forintért látja el a polgármeste­ri teendőket. Arra a kritikus kérdésre, hogy nincs szükség a faluban helyi állatorvosra, a polgármester hosszas fejtege­tésbe kezdett.- — A doktúr úr szerződése határozott idejű volt, és vállal­kozásban csinálta a munkáját. Azt a hibát lehet, elkövettük, hogy nem értesítettük, de ő is tudta, hogy a szerződése de­cember 31-én lejár. ■-<-Annyit illett volna közöl­ni, hogy elégedetlenek a mun­kájával... —Jánk doktor korábbi és az azt követő munkájával is elé­gedett volt a település. A fog­lalkoztatását az önkormányzat anyagi helyzetétől tettük füg­gővé. Most mit csináljak? Pe­dagógusokat bocsássák el, vonjak össze osztályokat? Most az a helyzet, amikor van munka, kell a munkaerő, ami­kor nincs, akkor nem tarthat­juk őket. —Kevés az állat a faluban? Erre Bittó József gazdálko­dó válaszol, aki időközben ér­kezett. Sorolja, hogy 80 fejős­tehén, 20-30 növendékmarha, kb. 800 sertés van, na és 24 ló, amelynek fedeztetését az ön- kormányzat biztosítja. Van szarvasmarhacsorda is, a pász­tort is az önkormányzat fizeti. Tölcsér István szerint a pa­rasztember olyan mint a jo­jó: ha kap valami ösztönzést, utána nyúl, ha meg meg nem, visszahúzódik Pedig ezt az időt sokaknak kell átvészelni. Tudja, m falunak nincs saját lelkésze sem. Ami­kor zsebbe kellene nyúlni a lakosoknak, nem teszik. Bírál­ni meg könnyű, főleg a kocs­mában. Az emberek hozzám csak kérni jöttek, de nem sokat segítettek a gondok megoldá­sában. Azért tettünk is vala­mit. Van fogorvosunk, száz te­lefont kötöttek be, a Volán­járatok megszűnésével három falu beállított egy mikrobuszt, és a Kossuth utcát is szilárd burkolattal látták el. És el­nyertük a Körös-holtág reha­bilitációs pályázatát, amellyel megoldódik az alsó öntözés meg horgásztató hely is lenne. Tudja, könyörtelen dolog a 400 méteres síkfutás. Én a négyszázadik méternél tartok, és nem kívánok a választáson újraindulni. Van 18hektár föl­dem, egy kft. tagjaként még bériünk 600 holdat. Gazdál­kodni fogok. Dr. Jánk Zoltán (balról) állatorvos és a polgármester, Máté József (jobbról) nem néznek egymásra, hiába Bittó József gazda békítgetó' szándéka fotó: fazekas ferenc lett. Nem hiába örült meg neki nemrég a polgármester, hogy végre egy ember, aki nem se­gélyért megy hozzá. —Tudja mit? A Jánk doktor úr azért jött vissza Németor­szágból a faluba, mert szere­tett itt lenni, meg volt elégedve a gazdákkal. Mi ugyancsak meglepődtünk, amikor nem hosszabbították meg a szerző­dését. El tudja képzelni milyen helyzet lesz az, amikor majd hét végén Gesztre kell állator­vosért menni? És mivel jutnak oda az idős népek? így is, ha veszek egy kétforintos tűt, mi­re Komádiba érek, több mint százba kerül — háborog. A falu polgármestere, Máté József kissé meglepődve fo­gadja a népes delegációt, ám becsületére legyen mondva, De ahogyan ő fogalmaz, úgy kell a falunak az állatorvos, mint vaknak a szem. A gazdák nem tudtak arról, hogy meg­szűnik Jánk doktor állása, egy­szer csak csattant az ügy. No és az ígéretek? Arra a polgármester csak annyit tud mondani: nem volt 120 ezer forintunk a telefonra, a feleség tudására szükség lett volna, akkor vittük számítógépre az adóügyet, de bocsstsam el a régen itt dolgozót? Egyébként én nem vagyok a nagy szavak embere. Hogy ki követte el a hibát? Megtörtént dolgot nem lehet meg nem történtté tenni. Mikor három éve elment a te­lepülésünkről a doktor úr, ak­kor úgy éreztem, gyökértelen. Tisztelik, szeretik a faluban, de gyökértelen és türelmetlen. A református vallású Körös­nagyharsányban 1945-ben még 1540 lélek élt. 1990-ben már csak 870-en, ma pedig hétszázan. Nincs munka, a te­lepülés fogyó és elszegénye­dő. A településnek nincs saját lelkésze, most már ott élő ál­latorvosa sem. A fiatal orvos hiába bútorozta be szolgálati lakását, bérelt három hold föl­det fokhagymának, hogy meg­éljen, nem tud kivárni, miként vállalkozóként megélni sem. Elmenekül Hollandiába dol­gozni. Ahogyan Harsányból már oly sokan elmenekültek. A falu valóban hátrányos hely­zetű. De nem annyira a falu, mint az ott keservesen élő em­berek. Vajon muszáj ennek így lennie? B. Sajti Emese Kedvezményes utazás a Volánbusz-szal „Nekünk minden utas fontos, valljuk hitünk szerint, még ak­kor is, amikor a kényszerű körülmények erre rácáfolni látszanak” — kezdte Mentényi István a Volánbusz Közleke­dési Rt. marketing igazgatója, amikor a társvállalataikkal kö­zösen a nagyobb távolságú uti- célok eléréséért saját hatás­körben adott árkedvez­ményükről adott tájékoztatót. Ismeretes, hogy a Volán­busz a többi hazai Volán válla­lattal együtt ez év február else­jétől 12-15 százalékkal emelte a belföldi távolsági autóbusz- jegyek árát. Az emelés mögött az egyre növekvő fenntartási és bérköltségek kényszere áll, bár az árhatóság által megha­tározott mértékű emelés még így sem nyújt elegendő fede­zetet a járműpark folyamatos és szükséges felújítására sem. Ennek a közlekedési vállala­tok sem örülnek igazán, ugyanis az utazások száma az utóbbi időben érezhetően csökkent. Ilyen indíttatásból vizsgálták meg a belföldi tá­volsági járatok menetjegyára­it, s döntöttek arról, hogy a nagy távolságú uticéloknál — például: Sopron, Gyula, Agg­telek — üzletpolitikai kedvez­ményt nyújtanak utasaiknak, remélve azt: a kedvezmény adásával megnövekszik az utasszám, s többen utaznak majd autóbusszal. A Budapest és Békéscsaba között a Körös Volán Rt.-vei közösen alkalmazott kedvez­ményes menetjegy ára 699 fo­rint, Békésszentandrásról és Szarvasról 599 forintért lehet a fővárosba utazni. A Budapest- Gyula útvonalon 759 forintot kell fizetni a menetjegyért. Ter­mészetesen a kedvezményes menetjegyáraikkal a VOLÁN­BUSZ a szolgáltatásaik színvo­nalát nem csökkenti, továbbra is a Scania Intercity és DAF autó­buszaival vesz részt a távolsági személyszállításban. —sz— Sepsiszentgyörgyön a gyulai kórház ajándéka Rendben eljutott az erdélyi Sepsiszentgyörgyre a gyulai kórház ajándéka. A Pándy Kálmán megyei kórházban már nem használt eszközökből egy teherautónyit szállítottak a közelmúltban Kovászna me­gye székhelyére. Az ottani egészségügyi intézmény 850 ággyal működik, s 1500 dolgo­zója van. A megye 229 ezer — jórészt magyar ajkú — lakosát egy-két kisebb kórház társasá­gában a sepsiszentgyörgyiek látják el. A gyulaiak adomá­nyát átadó küldöttséget dr. Ko­vács József orvosigazgató-he- lyettes vezette. Kérésünkre külön is tájékozódott a kovász­nál AIDS-helyzetről. Nyilván­tartott AIDS-betegük nincs, azonban a megye területén 10- 15 HIV-pozitív személyről tudnak. A sepsiszentgyörgyiek an­nak rendje és módja szerint lel­tárba vették az eszközöket, át­vételi elismervényt állítottak ki. A gyulaiak tisztának, rendezett­nek találták a kórházat, mely­nek felszereltsége az 1989 utáni adomyányokra épül. A gyulaia­kat vendéglátóik Rétyet (Gábor Áron halálának helyét), Nagy- borosnyót, Zágont (Mikes Ke­lemen szülőhelyét), Papolcot, Csomakőröst (Körösi Csorna Sándor szülőhelyét), Zabolnát, Kézdivásárhelyt, Torját (Apor Vilmos szülőfaluját), Mikófal- vát, Málnásfürdőt, Bodokot magába foglaló körútra vitték. Máltaiak lovagias tettei A hétvégén elsősegélynyújtási tanfolyamot rendezett a gyulai egészségügyi főiskolán a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat Gyulai Szervezetének két szak- szolgálati vezetője, Beke Szilvia és,Tarányik Attila. Gyulán kívül Elekről és Vácról jöttek fiata­lok, összesen 26-an. Két gyulai mentőtiszt, Farkas Imre és Po- mucz György vállalta az előadá­sok megtartását. A tanfolyam a Vöröskereszt jóvoltából vizs­gával zárult. Azt szeretnék ilyen tanfolyamokkal elérni, hogy a — szakszerűen kihívott — mentők megérkezéséig mi­nél többen eredményesen tud­janak hozzányúlni a sérültek­hez, betegekhez — mégpedig úgy, hogy állapotuk ne romol­jon. A főiskola ezúttal is ingyene­sen biztosított helyet a szeretet­szolgálatnak, a Pizza vendéglő pedig a váciak étkezését állta. (Elszállásolásukról a polgár- mesteri hivatal kulturális osztá­lya gondoskodott.) A gyulaiak létrehoztak egy „gyorsbeavat­kozású csoportot” is, melynek feladatául a katasztrófaelhárí­tásban való részvételt, az első­segélynyújtást, a szociális men­tést állították. Foglalkozni kí­vánnak gyerekek pszichiátriai mentésével is. (Áprilisban pszi­chológiai és pszichiátriai előa­dásokat szerveznek.) K.A.J / Uj vásárcsarnok Szeghalmon Március közepén minden nagyobb ceremónia nélkül megnyílt Szeghalmon az új vásárcsarnok, amely egyben piac is. A szép építmény a városnak is díszévé válhat FOTÓ: BALOGH LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom