Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-05 / 3. szám
1994. január 5., szerda Kiálló gyökerek! A világért sem akarom kritizálni az amúgy humánus kárpótlási törvény megoldásait, mert csupa jó szándék, csak azt nem tudom, mit csináljak a drágán előállított jegyekkel. Földet nem tudok művelni, öreg vagyok, lakásom romos, de kárpótlási jegyért nem adnak sehol. Adóba semmilyen formába nem számítják be, vásárolni csak 72 százalékért tudok érte. Flát akkor mit ér? Odaadjam, hogy más nyerészkedjen vele. Ősi föld! Amíg nem volt meg a kárpótlás, legalább tudtam, hogy jogtalanul bitorolják földemet és adósomnak éreztem a rendszert. Most kárpótolva vagyok és arra kényszerítve, hogy önszántamból elkótyavetyéljem a visszakapott örökséget. Befektessem ? Mibe, hol? Szántsak, vessek, más arassa? Bizonytalanság, makacsság, bizalmatlanság ez és örökség. Ha a törvény biztosította volna, hogy aki akar, földet igényelhet kárpótlási jegyéért, aki pedig nem képes gazdálkodni, évente megkapja 10 százalékát kárpótlásának pénzben. Ha ezt az államkassza lehetővé teszi. Ha viszont módja és lehetősége van, közben is vásárolhat állami ingatlant ott, ahol tud. Így mindenki (de legalábbis én) érezte volna kárpótlásának anyagi és erkölcsi értékét. Ha pedig ez az egész egyeseknek lehetőség, másoknak nesze semmi fogd meg jól, akkor kár azért a sok munkáért, bizakodásért, na meg a drágán előállított papírokért. T. B. A nemzethalál víziója Bár a gazdasági helyzet egy társadalomban sok mindent meghatároz, mégis csak az egyik összetevője a fenntartható társadalomnak. Ha a tudati fejlődés ugyanis nem követi a gazdasági és technikai fejlődést, akkor a látványos sikereket látványos összeomlások, sőt háborúk követik. A társadalom összeomlását aztán újabb tudati visszafejlődés követi. Egy ókori görög bölcs a következőket mondta: ,,A jövő fundamentuma az ifjak nevelése. ” A társadalmak fejlődését és minőségét a mindenkor élő generációk cselekedetei határozzák meg. Elegendő két rossz generáció ahhoz, hogy a mérleg átbillenjen a visszafejlődés oldalára. A visszafejlődést aztán serkenti a motorizálj világ, az információáradat és a természettől eleve idegen környezet, s az életvitel. Ide tartozik a családok széthullása, az elhagyatottság, s a drogfogyasztás már csak következmény. Ez a folyamat Nyugat-Európá- ban már régen elkezdődött. Hazánkban talán még valamit meg lehet menteni. Szorítsátok az ajtót, barátaim! iFj. Salamon György, Békéscsaba Olvasóink írják ----------- --------.......... .....■ = A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Az elmúlt évben is jól sikerült a mezőhegyesi általános iskolások papírgyűjtési akciója. Összesen 25 ezer 20 kg-os papírköteget gyűjtöttek a diákok. A hasznos hulladék ellenértéke 43 ezer 958 Ft volt, ami különösen akkor figyelemre méltó összeg, ha tudjuk, hogy a MÉH Rt. orosházi telepe a vegyes papír kilójáért 40 fillért (!) fizetett... A képen a jelenlegi 8. c osztály tanulói láthatók tanáraikkal és egy szülővel Rúzsa úr nem tud fizetni Nem lesz orgona A békéscsabai önkormányzat kulturális bizottsága az innovációs pályázatok keretében kétszer is támogatásáról biztosította a Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművészeti Szak- középiskola pályázatát, amelyben egy 360 ezer forintos elektromos orgona beszerzését kérte. A képviselő-testület pedig kétszer utasította el az igényt egyrészt a pénzszűkére hivatkozva, másrészt mert ehhez külön tanári státuszokra is szükség lenne. Eszerint nem hatotta meg a kulturális bizottság elnöke, Goldman György azon érve, miszerint tanulni a zeneiskolában, játszani meg a templomban kell az orgonán. Magasabb vízszennyezési bírságok Kétszeresére emelte január 1- jétől a vízszennyezési bírságokat a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter közelmúltban megjelent rendeleté. A mérgező anyagok közül a legmagasabb bírságot a határértéken felüli szennyezésért vetik ki. Például a higany-szennyezésért eddig kiróható kilogrammonkénti bírság 10 ezer forintról 20 ezer forintra módosult. Már korábban hírt adtunk róla, hogy a füzesgyarmati vállalkozó, dr. Rúzsa György vágóhíd- tulajdonos a megye több településén adós maradt az általa felvásárolt sertések árával. Eddig a szeghalmi és az ecsegfalvi hoppon maradt termelők mondták el történetüket, most a füzesgyarmatiak közül Csató István, Mátyás u. 21. sz. alatti lakos adta elő a panaszát. — 1993. október 4-én adtam le öt darab sertést dr. Rúzsának, aki 30 napos fizetési határidőt vállalt. November elején érdeklődésemre közölték, hogy átsorolták a hatvan naposok közé. December hatodikén személyesen voltam kint a vágóhídon, ahol azt mondták, hogy Rúzsa doktor pénzfelderítésen van, menjek vissza jövő héten. December tizenötödikén ismét elmentem, ekkor már egy tábla volt kitéve az épületre, ezen dr. Rúzsa bejelentette, hogy vállalkozása lehetetlenné vált, nem tud fizetni, követelését mindenki bírói úton érvényesítheti. Ugyanakkor kaptunk egy papírt is, melyben a doktor úr elismeri a tartozását, amelyet polgári peres úton lehet behajtani. Azóta annyi történt, hogy Szőke József helyi lakos a többi füzesgyarmati károsult nevében feljelentést tett a rendőrségen. Megpróbáltuk szóra bírni a másik felet is, ám Rúzsa úr tartózkodási helye ismeretlen, az üzem nem dolgozik, a telefonhívásra nem reagálnak. Január negyedikén személyesen is kerestünk illetékest, aki felvilágosítást tudna adni, de a telep kapuja zárva volt, a csengő rossz, bejutni nem lehetett. Annyit különféle forrásból sikerült megtudnunk, hogy a füzesgyarmatiakon kívül az ecsegfalviak is feljelentést kívánnak tenni, ott mintegy negyven személynek adós Rúzsa úr több, mint egy millió forinttal. Meg nem erősített hírek szerint ez az ügy szerte a megyében száznál több termelőt érint, becslések szerint kb. 20 millió forint értékben. Gila MEGYEI KORKÉP iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A Matáv új díjai — Januártól drágábban telefonálhatunk Magyarországon / Érdemes kihasználni a kedvezményes tarifákat Nem mindegy, mikor telefonálunk. Jelentős megtakarítást érhetünk el azzal, ha más időpontban bonyolítunk le egy-egy nem túl sürgős beszélgetést fotó: kovács Erzsébet Ennyi másodperc ára 5 forint Időszak Helyi I. II. III. Csúcs 100 37 16 12 Nappali 150 50 18 15 Kedvezményes 300 100 37 30 Éjszakai 540 200 80 60 1994. január elsejétől drágult a telefonálás Magyarországon. Ennek persze senki sem örül, de ha pontosan ismerjük a helyi és távolsági hívások tarifáit, nemcsak jobban tudjuk ellenőrizni az árakat, hanem jelentős megtakarításokat érhetünk el, például azzal, hogy más időpontban bonyolítunk le egy-egy — nem sürgős — távbeszélgetést. A díjakról egyébként — ahogy az a fejlett világban szokásos — nem a szolgáltató dönt, hanem a hatóság, nálunk a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Pontosabban ezentúl csak a legnagyobb árakat határozza meg a KH VM, de a Matáv Rt.-nek — éppen a végre kiemelkedő ütemű fejlesztések miatt — égető szüksége van a forrásokra, így egyelőre kihasználja a maximumot. A mostani díjváltozás — a nemzeti telefontársaság számításai szerint — átlagosan 9,6 százalékos. A minisztérium rendelete szerint az áremelkedés mértéke a jövőben sem éri el az inflációét, hiszen azt 1995-től a rendszerint alacsonyabb belföldi ipari árindexhez kötik. Továbbra is. 5 forint marad az egység, csak ezért általában kevesebbet beszélhetünk, vagyis az úgynevezett tarifa- impulzusok sűrűsége változik. Ez a fogyasztók számára kedvezőbb áremelés, mintha az összeg nőne, hiszen így például egy gyors beszélgetés, egy téves kapcsolás díja nem változik. Az öt forint persze az előfizetőknek 5,50, mert 10 százalékos általános forgalmi adót tartalmaz. Kevesekben tudatosult azonban az áfa bevezetésekor*, hogy a nyilvános készülékeknél — akár érmés, akár kártyás telefonról van szó — a Matáv fizeti helyettünk a forgalmi adót. (Vagy hivatalos megfogalmazás szerint a fülkés állomásoknál az impulzusdíj 4 forint 54 fdlér plusz áfa.) Sok apró—kedvező—változás érinti a belföldi távhívások számlázását. Több primer körzetet összevontak. (Szemléletesen az a primer körzet, ahol egyforma a távhívó körzetszám, bár 1994 végéig a 96- os — a győri körzet — területén még él a 97-es és a 98-as is.) Számos viszonylatban az eddigi Ill-as, illetve Il-es díj helyett eggyel alacsonyabb kategória szerint kell fizetni. A térkép — amely megmutatja az egyes körzetek elhelyezkedését, központját és körzetszámát — segítségével mindenki tarifa szerint telefonálhat. A szabály ugyanaz a gépi és a kézi kapcsolásnál: I. díjat számol el a Matáv Rt. a településen kívüli, de azonos körzetbe irányuló hívásnál, II-est a szomszédos, és III-ast az összes többi primer körzetbe tartozó beszélgetés esetén. így például a székesfehérváriak a legolcsóbb távhívási tarifát térítik meg, ha a Velencei-tónál lévő nyaralójukkal beszélnek, de amennyiben a víkendház például Balatonkenesén van, már a Il-es díjat fizetik. Ha pedig Füredet hívják, ugyanúgy a legdrágább belföldi tarifát kell állniuk, mintha a fővárossal vagy Mátészalkával beszélgetnének. Budapest esetében — mivel itt egy település egy körzet — hiányzik az I-es tarifa. A térképen vonalkázott területekre — vagyis Cegléd és környékének kivételével Pest megyébe — lehet a Il-es díjtétel szerint telefonálni, a többi körzet már III-as. A KHVM előírása szerint legkésőbb 1997-től a fővárosi agglomeráció 43 településén már az I-es díjat kell alkalmazni, vagyis akkortól lényegesen olcsóbb lesz ide telefonálni. A rádiótelefonért alapvetően az azt üzemeltető társaságnak kell fizetni, de ha egy hagyományos készülékről hívunk ilyen mobil telefont, meg kell fizetni a rendes beszélgetés díját is; mégpedig amennyiben a hívott előfizető száma (a 60-as körzetszám után) a 30,31,32,33,34 számpárokkal kezdődik, akkor úgy, mintha budapesti; ha 36, 37, 39-cel indul, akkor mintha székesfehérvári, végül ha 35- tel vagy 38-cal kezdődik, akkor mintha szolnoki telefon lenne. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően csökken a különbség a közeli és a távoli beszélgetések díja között. A mostani emelés ugyanis egyáltalán nem érinti a Il-es díjkategóriát és a Il-esben is kisebb lesz az átlagosnál. A pontos értékeket a táblázat mutatja. Az itt szereplő számok másodpercek, vagyis január 1-jétől a különböző időpontokban ennyi másopercig telefonálhatunk 5 forintért, illetve 5,50- ért. A díjazási időszakok pedig a következők. A csúcsidőszak hétköznap 9-től 15 óráig, a nappali normál pedig szintén hétfőtől péntekig reggel 7 és 9, valamint délután 15 és 18 óra között tart. Kedvezményes a tarifa szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon egész nap, vagyis 5 és 22 óra között, valamint munkanapokon hajnalban 5 és 7, illetve este 18 és 22 óra között. A legkevesebbet éjjel (22 és másnap 5 óra között) kell fizetni. Érdemes kihasználni ez utóbbi időszakot például a faxok elküldésére, számítógépek telefonos adatcseréjére. A kézi kapcsolású központokhoz tartozó állomásokról a helyi hívás — időtartamtól függetlenül — 5 forint plusz áfa. A nem automata távhívásra ezentúl percenkénti díjat számláznak. Mégpedig az I. díjtávolságban csúcsidőben 8 forint 11 fillért, nappal 6, a kedvezményes időszakban 3, éjszaka pedig 1,50 forintot. Ali. körzetben ugyanez a négy adat a következő: 18,75; 16,67; 8,11; 3,75. A Ill-ban pedig 25,20,10 és 5 forint a nettó ár az egyes időszakokban. A nemzetközi beszélgetések díja független attól, hogy mikor telefonálunk. Hat zóna létezik, amelyekben rendre 50, 65, 75, 130, 160 és 180 forintba (plusz áfa) kerül egy perc. Kézi központokban ennyit számláznak, gépi kapcsolás esetén pedig ennek megfelelő az impulzusok sűrűsége. Változtak az előfizetési díjak is, amelyek a lakosság számára továbbra is magukban foglalnak húsz impulzust. Az automata központokhoz tartozó magánelőfizetők egy fővonalért nettó 420 forintot, egy ikervonalért pedig 360-at fizetnek havonta. A közületek számára ugyanez 600, illetve 530 forint. A fővárosi előfizetők egyébként csak a februárban megérkező számlán találkoznak először az új árakkal, mivel számukra a Matáv Rt. 20-ától 20-áig tartó időszakokkal számol. EjÉfeg; az azt tudnánk feledni^ i 1-* \ w i iNRB
