Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-17 / 268. szám

1993. november 17., szerda HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Ml MM HÍRLAP Változik a KRESZ Ez az esztendő a közlekedés­A tudás biztonság éve. Ennek kereté­ben kétnapos konferencia kez­dődött tegnap Budapesten. Keres László ezredes, az ORFK főosztályvezetője be­vezető előadásában elmondta: az utóbbi időben erőfeszítések tprténtek annak érdekében, hogy közlekedésbiztonságunk és közlekedési morálunk az európai szintre emelkedjen. Nemrégiben elkészült a nem­zeti közlekedésbiztonsági program, amelyet világbanki hitelekből kívánnak finanszí­rozni. Jövő tavaszra várható az új KRESZ elfogadása, amely a közlekedésbiztonság javítását tekinti elsődlegesnek. A miniszterelnök is? Boross Péter belügyminiszter és Kónya Imre, az MDF frak­cióvezetője egyaránt vissza­utasította a Parlamentben az ügynöktörvény vitájában a Magyar Igazság és Elet Pártja nevében felszólalt Szabó Lu­kács kijelentését, miszerint a miniszterelnök is nyilatkoz­zon arról: volt-e kapcsolata az úgynevezett III/IlI-as hálózat­tal. Mindketten hangoztatták, hogy Szabó Lukács megen­gedhetetlen stílust használ a törvényhozásban. Idegenforgalomból elégséges Több mint 120 millió dollárral romlott az idegenforgalmi dolláregyenleg 8 hónap alatt az elmúlt év azonos időszaká­hoz képest. A Magyar Nemze­ti Bank jelentéséből kiderül, hogy augusztus végéig 311,5 millió dollár aktívum keletke­zett az idegenforgalomból, míg tavaly a hasonló időszak­ban 436,9 millió dollár volt a bevételi többlet. Egy autó ára (Folytatás az 1. oldalról) indultam a vetélkedőn, hogy megnyerjem az autót. A ház­ban lesz külön szobám, hely a könyveimnek, s nem kopog át a szomszéd, ha este kattog az írógépem. Szóval meglesz a feltétele egy nyugodt kispol­gári életformának. —Ebben a szakmában ? — Idézőjelben mondtam, de a nyeremény tényleg esély a normális életre. Ezt mindenki megérti, aki lakott már gar­zonban. —Gyerek? —- Most már neki is lesz hova születnie. — Melyik volt a kilenc for­duló legizgalmasabb pillana­ta? — Remélem, hogy a néző számára végig izgalmas volt a verseny. Én azért szerettem, mert érdekes műveltségi játék, nem szerencse kell hozzá, ha­nem tudás. Már gyerekkorom óta végigjátszottam otthon az összes tévévetélkedőt a képer­nyő előtt egy fotelben ülvè. A legizgalmasabb talán az első forduló volt, ahol az egyik el­lenfelem 15 ezer szerencse­ponttal előzött meg és ennek ellenére sikerült kétezerrel nyernem. Nem szeretnék nagyképűnek tűnni, de büszke vagyok rá, és arra is, hogy ná­lam sokkal régebbi, gyakorlot­tabb versenyzőket is sikerült legyőznöm. — A nézőket néha bosszan­totta, hogy nem vásároltál. —- Nem volt ebben különö­sebb koncepció, de nem akar­tam kockáztatni az autót, bár a tények kedvéért megjegyez­ném, hogy azért ezt-azt vettem is. Nem akartam lebecsülni az ellenfeleket könnyelmű vásár­lásokkal. — Hogyan lehet egy ilyen hatalom- huszonöt év „Amióta olvasni tudok — úgy 25 éve — folyamatosan tanulmányozom a történel­mi, földrajzi és irodalmi tár­gyú munkákat...” szerteágazó vetélkedőre fel­készülni? — Nagyon téved, aki azt hiszi, hogy kellő alap híján né­hány kvízkönyv elolvasásával fel lehet készülni, bár nem ta­gadom, hogy átnéztem előtte ilyeneket is. Amióta ovasni tu­dok, — úgy huszonöt éve — folyamatosan tanulmányo­zom a történelmi, földrajzi, iro­dalmi tárgyú munkákat. Ezek érdekelnek. Évek óta nincs nap, hogy ne lapozgatnám 20—30 történelmi atlaszom egyikét- másikát. Egy történelmi album­ban minden benne van, amit tudni érdemes. —Ha az ember nézi a vetél­kedőt, azt gondolja, ezt is tud­tam volna, de nem ilyen gyor­san. — Ennek semmi köze a gyorsasághoz, ugyanis, ha úgy kezdi Vágó István, hogy 1190- ben melyik császár halt meg, akkor az lenne a meglepő, ha nem tudnám a folytatást, hogy Lovász Sándor: A vadászat lázában Kárpáti medvevadászatok 5. Azt a taktikát választom, hogy én elvből sem szólok E.-nek, álljunk meg és pihenjünk! Nem és nem! Inkább összeszo­rítom a fogam. Nekem ne mondja E., hogy az alföldi va­dászok puhányok, nyavalyá­sok. Szerencsémre E. mindig két-három pillanattal azelőtt szól, mielőtt elájulnék. Ha tud­ná szegény, hogy mennyire ki­vagyok — nem úgy, hogy ki vagyok én! —, akkor viccből is elszámolna ilyenkor még négyig, és akkor a lábához omolva könyörögnék, álljunk meg. S íme, bármilyen hihetet­len, megmásszuk az emelke­dőt, a kocsinál vagyunk. Apám és L. már türelmetlenül várnak bennünket, hallották a lövést, remélték, hogy medvével fu­tottunk össze. Ok nem látták a fekete medvét, pedig tőlük ugorhatott meg, pontosan arra jártak. Az induláskori lö­vésükről elmondják, hogy a dombéi mögött vaddisznó- kondába botlottak. Apám jó sörétlövésnyiről hibázta el a keresztbe álló süldőt. Holnap talán jobb napot fogunk ki. Jön J. és a fia, többen leszünk. Majd meglátjuk. Éste alaposan megtárgyal­juk a holnapi haditervet. E. és L. megnyugtatnak, hogy leg­rosszabb esetben 20—25 kilo­métert kell megtegyünk, s a hajtások során elengedhetet­len a megtervezett stratégia. A hajtásokban lesznek medvék, erről kétségük sincs, a legbiz­tosabb helyekre megyünk, oda, ahol mostanság nem jár­tak vadászok. — Ahol nyáron megugrasz- tott bennünket a mackó? — kérdez rá apám. — Igen — erősíti meg E. Nyáron az arany ló árpaföld­höz vitték ki holdvilágos éj­szaka apámat — nem vadász­ni, puska sem volt náluk — medvét és vaddisznókat nézni az éjszakában. A látvány cso­dálatos volt, körben a végtelen erdő, az égbe szökő hegyek és lábuknál az élő ár­pavetés. Álltak a szélén, aztán egy­szer csak két méterre tőlük kilépett az er­dőből valami nagy feketeség és abban a század másodperc­ben ugrott is vissza. Észrevette a bá­mészkodó embere­ket, megérezte a sza­gukat. Mint a 6.20-as pesti gyors, ha leug­rik a sínről és elsza­badulva nekilódul az erdőnek. Úgy tört a fa, ropogtak az ágak, hogy olyat apám még nem hallott. — Medve! — mondta E. neki kisvártatva, igen nagy büszkeséggel... Nem vagyok benne biztos, de szegény apám szerintem magától is sejtette, hogy nem tapsifülessel hozta össze a sors az éjszakában. Tehát arrafelé megyünk, de kicsit feljebb a csúcsok köze­lében. Még sötét van, amikor felvesszük J.-t és kis J.-t, im­máron teljes létszámmal ered­hetünk a medvék nyomába. Fél óra múlva megérkezünk az erdőhöz, a földút végén meg­állunk, kezdődhet a hajtás, a Felvételünkön a könyv szerzőjét láthat­juk egy Kárpátokban lőtt őzbakkal Barbarossa Frigyes. Némi em­pátia is kell persze hozzá, hogy ki tudjam találni a kérdést, mi­előtt kimondanák. — Napilapnál foglalkozol napi politikával, minek ehhez a történelem? — Nemcsak ehhez, hanem mindenhez szükséges a rég- és a közelmúlt történéseinek az ismerete. Erre a kérdésre na­gyon hosszan is tudnék vála­szolni, mert meggyőződésem, hogy a történelem tanulságai­ból nagyon fontos következte­tések adódnak a mára nézve. A nyolcadik játék után odajött hozzám Csermák János, aki nagyon szép hangján mondja alá a reklámszövegeket, és elismerően idézte azt, ami már régóta fontos jelmondat szá­momra: A tudás hatalom. — A te igazi műfajod az in­terjú, mit kérdeznél magadtól a győzelem után? — Magamtól vagy egy ve­télkedő győztesétől? —Először a másiktól. — Amit te is, hogy miként jutott el idáig, mi van a teljesít­ménye mögött? Magamtól pe­dig már meg is kérdeztem, csak még nem tudom rá a vá­laszt: Akkor most innen ho­gyan tovább? Meg kell-e felel­nem a hirtelen jött ismertség, — hiszen megszólítanak az ut­cán, a boltban — népszerűség vélt és valódi elvásárainak, vagy nem változott semmi? — Kicsoda tulajdonképpen Szeri Árpád? — Erre a kérdésre nem ne­kem kellene válaszolnom, ha­nem azoknak, akik láttak a té­vében, akik ismernek, akik szeretnek és akik nem szeret­nek. Kedvenc történelmi alak­jaim egyike Napóleon. írtak róla a kortársak, az utókor tör­ténészei, s minél több elemzés jelenik meg róla, annál kevés­bé lehet tudni, hogy ki volt ő— szerintem maga sem tudta, pe­dig zseni volt. Akkor honnan tudnám, hogy ki az a Szeri Árpád? ____________________Ihárqsi Ibolya medvevadászat. Hátizsákom­ban — egy medvevadász készüljön fel mindenre, min­denféle finomságok, néhány üveg sör és otthonról hozott pezsgő, amivel a medve torát fogjuk megünnepelni. Én fo­gom kinyitni, a szám a fülem mögé ér és a dugóval akkorát durrantok, de akkorát, hogy a világ összes medvéje össze­rezzen. Megretten a medveva­dásztól... Kis J. felállít engem és apá­mat a korábban centiméterre behatárolt váltóhoz. Egyenesen félelmetes, hogy mennyire is­meri apjával az erdőt, pontosan tudják, hogy hol szoktak hajtás­ban kitömi a medvék, melyik fánál van a legnagyobb esélyünk. L. ragaszkodik hoz­zá, hogy két-két ember legyen egymás mellett, nehogy bármi bajunk eshessen. Furcsállom a dolgot, de mindegy, ez a ven­déglátók kérése. Kis J.-vel meg­állunk a kiszemelt fánál. A fa tövétől óvatosan elkaparom az avart, hogy lövéskor meg ne zörrenhessen. Nem tehetek ró­la, de elérzékenyülök. Hát eljött ez a perc is, ismételgetem ma­gamban. Az ősrengetegben ál­lok, medvevadászaton. A vén­séges bükkerdő tiszta levegőjét hogyan lehetne érzékeltetni, amikor itt koncentrálódik a vi­lág valamennyi oxigén moleku­lája, s innen ereszkedik alá a völgyekbe a szabadság. A sza­badság, amelyről jobban tesszük, ha nem beszélünk, mert ezeknek a kemény férfiak­nak a szemébe tegnap este is könny szökött, amikor nevelet­lenségből efféle veszélyes területekre terelődött a szó. (Folytatjuk) A képviselők hosszú éjszakája November 15-én végkimerülé­sig tartó ülést tartott Szegha­lom képviselő-testülete. Kora­délutánig mindössze a tizen­hét napirendi pontból kettőt si­került megtárgyalni. Elsőként a volt pártszékház ügye került terítékre. Végre akadt egy vál­lalkozó, aki hajlandó saját pénzéből egy a város számára is hasznos létesítményt meg­valósítani. A képviselők úgy döntöttek, a következő ülésre részletes előterjesztést kémek a beruházásról és annak isme­retében hozzák meg a végle­ges döntést. Ezután parázs, időnkénti személyeskedő viták sorozata következett a legkülönfélébb ügyekben, az orvosi finanszí­rozási rendszertől kezdve a te­mető tulajdonjogának átadá­sáig. Ez ügyben egyébként úgy döntöttek a városatyák, hogy a temető marad önkor­mányzati tulajdon, a temetke­zéseket továbbra is a Békés Megyei Temetkezési Vállalat intézi. Közel az éjfélhez került sor a bejelentések között a régóta húzódó művelődési ház igaz­gatói pályázat újratárgyalásá­ra. Néhány hete a testület három pályázó közül nem tu­dott választani, most azonban ismét nekirugaszkodtak. A kulturális bizottság — korábbi álláspontját megváltoztatva — a három pályázó közül a jelenlegi megbízott igazgató, Szili Gézát, mivel nem felel meg a törvényes előírásoknak, nem javasolta megválasztani. Ezután gyors egymásutánban két váratlan esemény történt. Az érintett Szili Géza hozzá­szólásában azt sérelmezte — jogosan —, hogy a benyújtott pályázata, sőt szakmai önélet­rajza miként lehetett közkézen forgó, szavaival élve „ron­gyossá olvasott” dokumentum a városi könyvtárban. Kovács Imre polgármester ígéretet tett, hogy az ügyet kivizsgál­tatja. Az érdemi vita megkezdése előtt pedig a kul­turális bizottság elnöke, Hor­váth Sándor felolvasta az „áll­va maradt” két pályázó egyi­kének, Maróti Györgynének levelét, melyben bejelentette, hogy pályázatát családi okok miatt visszavonta. Mindezek után a képviselők az immáron egyetlen jelöltet, Vígh Györgynét elsöprő többséggel öt éves időtartamra megbíz­ták a városi művelődési ház igazgatói teendőinek ellátásá­val. Fél egykor a képviselők elértek tűrőképességük hatá­rára, amikor is Kovács Imre javaslatát a városi televízós egyenes közvetítések meg­szüntetéséről nem voltak haj­landók megvitatni. Uj telefonközpont a Lencsésin Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen november 18-án, csütörtökön helyezik üzembe az új digitális kihelyezett tele­fonközpontot. Egyidejűleg az előszerelt állomások közül 520-at üzembe helyeznek. Bú­zás Zoltánt, a Békés Megyei Távközlési Üzem vezetőjét ar­ról kérdeztük, hogy a (boldog) telefontulajdonosoknak mi­lyen további hírekkel szolgál­nak? — Az előfizetőket a köz­pont üzembehelyezése előtt, várhatóan még november 17- én, szerdán este felhívjuk, ér­tesítjük. A további állomások üzembehelyezése a hálózat­terhelés függvényében lehet­séges, várható ütemezés: no­vember 30-áig a lakótelep — a város felől nézve —jobb olda­la és december 15-éig a lakóte­lep bal oldala. Ezzel a hálózat­terheléssel kerülnek át a lakó­telepen a 32-vel és 339-el kez­dődő telefonok az új központ­ba. Ettől az időponttól hasz­nálhatóak az új kapcsolási szá­mok, amelyek 455, 456, 457, vagy 459-cel kezdődnek. —Mi lesz az ikerállomások­kal? — Műszaki okok miatt megszűnnek, de a belépési díjkülönbözetet az érintettek­nek nem kell megfizetni. A havi előfizetési díj 300-ról 350 forintra nő. —A központ nyújt-e új szol­gáltatásokat? — Igen, számos kényelmi szolgáltatás válik lehetővé. Kérjük, hogy az érintettek ta­nulmányozzák a kiküldött tá­jékoztatót, és ha valamit meg kívánnak rendelni, akkor ke­ressék fel ügyfélszolgálati iro­dánkat a József Attila utcában. —Kell-e számítani üzemza­varra, műszaki hibára az átál­lássorán? — Kisebb zavarok, átmene­ti üzemkimaradások előfor­dulhatnak, amelyekért előre is elnézést kérünk, a, hibákat a 03-as vagy 084-es telefonszá­mon jelezhetik az előfizetők. L.S. Uni verzál árubemutató A békéscsabai Garzon Szálló nagytermében rendezte ked­den háztartási-vegyi és élelmi- szeráru-bemutatóját az Uni- verzál Kereskedelmi Rész­vénytársaság. A két napig nyitva tartó áru­bemutatóra meghívták a száz legjelentősebb partnerüket a megye minden területéről. Ahogyan azt Dr. Szolnoki Béla ügyvezető igazgatótól megtudtuk, két esztendeje már, hogy az Univerzál rész­vénytársasággá alakult s a me­gyében 31 üzletük áll a vásár­lók szolgálatára. — Úgy tűnik, eredményes évet zárunk — hallom az igaz­gatót —, bár erről megfelelő szerénységgel kell beszélnünk a mai gazdasági helyzetet figye­lembe véve. Tervünket 2 milli­árd 200 millióval teljesítettük, ez azt jelenti, hogy 4(T—50 mil­liós a nyereségünk. Jó utón hala­dunk a privatizációt illetően is... Nagy vonalakban ennyit je­gyeztem fel az ügyvezető igazgató pár szavas háttér-in­formációjából, amikor a szót Viczián László kereskedelmi és vállalkozási menedzser vet­te át. — Két év alatt a forgalmunk közel négyszeresére emelke­dett. Igyekszünk egyre több és több új cikket a kínálatba be­vonni, mert az élelmiszer-ellá­tásban is szeretnénk meghatá­rozók lenni. Nagykereskedel­mi raktárainkban a kiskereske­dőket is nagykereskedelmi áron szolgáljuk ki. Kettős cél­lal nyitottunk diszkontáruhá­zát a Berényi út 139. szám alatt, ami véleményem szerint a legmodernebb a városban. Nemcsak a kis- és nagykeres­kedőket, hanem bárkit kiszol­gálunk ebben a boltunkban is, ahol 1600 árut kínálunk az ide betérőknek. LA-LI

Next

/
Oldalképek
Tartalom