Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-02 / 255. szám

Mezőberény város címere Az oldalt írta és szerkesztette: Szekeres András. Telefon: (66)450-450 Testületi ülés Köröstarcsa. — A település önkormányzati képviselő­testülete a hónap végén, novem­ber 23-án 13 órai kezdettel tartja soronkövetkező ülését. Napi­renden szerepel az önkormány­zat idei gazdálkodása, a jövő évi költségvetési elképzelések, majd a lakástámogatásokról döntenek a képviselők. Munkanélküliség Köröstarcsa. — A községben nem csökkent a munkanélküli­ek száma: az 1419 aktív kereső­korú közül 306 a munkanélküli, ami 21,6 százalékos munka- nélküliséget jelent. A legtöbb állásnélküli a szakképzettség nélküliek és a pályakezdők kö­zött van. Sárga villogó Köröstarcsa. — A 47-es főút belterületi szakaszán, a Kossuth utca és a Széchenyi utca keresz­teződésében igen sok közúti baleset történt, mert — a közúti jelzőtáblák ellenére — a jármű­vezetők nem adták meg a ki­emelt úton közlekedőknek az elsőbbséget. Az önkormányzat kezdeményezésére a közúti igazgatóság szakemberei a na­pokban sárgán villogó lámpákat szereltek fel a kereszteződésbe. Napirenden a helyi adók Mezőberény. — A város ön­kormányzati képviselő-testüle- te november 19-én, délután két órakor a városháza dísztermé­ben tartja ülését. Napirendre kerül a helyi művelődési köz­pont munkája, a városi önkor­mányzat által fenntartott intéz­mények jogállásának felülvizs­gálata, valamint a helyi adók bevezetésének lehetőségeit boncolgatják a városatyák. Konzuli látogatás Mezőberény. — A közelmúlt­ban a város vendége volt Klaus Reiff, Németország budapesti konzulja. A diplomata, aki egy­ben hazája kulturális attasséja is, látogatást tett az I. kerületi evangélikus egyháznál, meg­nézte a „német” templomot, majd ellátogatott a helyi két- tannyelvű gimnáziumba. Népzenei vetélkedő Mezőberény. — A helyi Petőfi Művelődési Központ ad otthont a városi szlovák népzenei vetél­kedőnek. A szervezők három kategóriának írták ki a versenyt, mely során a szólóénekesek és hangszerszólisták 3—6 perces, az énekes és hangszeres csopor­tok 5—8 perces műsorral lép­hetnek a közönség elé. Megkö­tés, hogy a fellépőknek legalább egy mezőberényi szlovák nép­dalt műsorukra kell tűzniük. MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 1993. november 2., kedd Az útépítési program folytatódik A városban az idén folytatódott az útépítési program. Az elmúlt hónapokban csaknem három kilométer hosszúságban készült szilárd burkolatú út, s ugyan­ilyen hosszúságban került felú­jításra több utca burkolata is. A napokban elkészült a laposi ker­tekhez vezető aszfaltburkolatú út, s.a szennyvíztisztító telep belső úthálózatának építésével is végeztek a szakemberek. Cservenák Pál Miklóstól, a város polgármesterétől meg­tudtuk: nagyon sok a vidéki kerttulajdonos, s az útépítéshez való hozzájárulásban az ügy élére álltak. Ezért is készülhet­tek el ilyen rövid idő alatt a kivezető szakaszok, hogy azu­tán ezek összekötésével kiala­kulhasson majd a körforgalom. Egyébiránt a városban az útépí­tési program jövőre folytatódik. Munkában az útépítők a Belencéresi utcában Tárcsáról a roncsderbire Mit mondjak? Nem egy sza­lonba való látvány a műhelynek kineveztt épületrészben az a ko­csi, melyet igen kemény mun­kával, barátaival hozott össze a köröstarcsai Török Attila. Pedig minden a helyén van, az előírá­soknak megfelelően készült. S hogy ez így is van, azt agépátvé- telkor szigorúan ellenőrzik az autóversenyeken. így van ez az orzságos roncsderbin is, ahol az idén „zöldfülűként” elindult Török Attila is. Aztán egyszer csak kezdtek odafigyelni a „gyerekre”. A 19 éves fiatalem­ber az országos roncsderbi baj­nokságban újonc létére a közel harminc versenyző között a ha­todik helyen zárta a szezont. Versenyről versenyre kapasz­kodott egyre feljebb. — Moszkvics-motorral kezd­tem, s köztudott, hogy ilyen ver­senyre nem alkalmas — kezdi az autósport ifjú reménysége. Aztán amikor a szezon közepén megkapta az új Lada-motort, nem kegyelmezett: sorra hagyta maga mögött ellenfeleit, csu­pán a nagyok, akikre felnéz, azok porolhattak előtte. — Milyen az új motorja? — Nagyon jó, többet nem mondhatok róla, ugyanis szpon­zorommal — a Sky Wooker Kft. —ebben állapodtunk meg. Jövőre még jobb gépem lesz — jelenti ki határozottan, miköz­ben a versenykocsit szemlélge- tem. A legszükségesebbek van­nak csak rajta: indítógomb, gyújtáskapcsoló, ventilátor­kapcsoló, olajnyomás- és víz- hőfokmérő, fordulatszámláló, no és a bukóvédőcsövek. A ko­csi elejét nézegetem, amikor a tulajdonosa felvilágosít:. — Az orra 10 milliméteres kazánlemezből készült, a leg­utolsó versenyen hetvenes tem­póval beleszálltam egy föld­buckába, de a kocsinak meg sem kottyant. —Hogyan lesz valkiből piló­ta a roncsderbin? — Óvodás korom óta az autó érdekel, számomra ez volt az egyetlen lehetőség, hogy meg­próbáljam. Próbálkoztam a go­karttal, a rallival, de mivel a közelben sehol sincs szakosz­tály, az eljárás pedig nagyon költséges lett volna, amit a vil­lanyszerelői fizetésemből nem engedhetek meg magamnak. —M ióta van jogosítványa? — Két éve, de előtte is vezet­tem már, igaz lopva. Papám hosszúplatós [fáját 6—7 éves koromban állva kormányoz­tam, mert csak így értem el a pedálokat. — Hol edz? — Lent a Körös-parton, a hullámtéren. —Mennyibe kerül ez a sport? — Sokba, nagyon sokba. Szponzorok és a barátok segít­sége nélkül nem tudnék rajt­hoz állni. — Mennyiből áll egy-egy fu­tam? — Tíz plusz két körből, s külön segédpontokat lehet még szerezni. —Mi lesz jövőre? —Új kocsit építünk, s jövőre a május derekán kezdődő sze­zonban a hatos startszám lesz az enyém. Jó szezonban remény­kedem. Nem vagyok egy koc­káztató típus, de jövőre a jobb eredményért mindent meg kell tennem. Ha kell, a józan ész határáig kockáztatok is. Persze addig az új versenygépnek is össze kell állni — mondja bú­csúzóul. Török Attila a versenygépével Lesz hírmondója a Mezőberényi Hírmondónak Lemondott a Mezőberényi Hír­mondó teljes stábja—kaptam a szűkszavú információt, amit a város vezetői csak megerősíteni tudtak. Vajon miért? — villant át rajtam, s ezzel a kérdéssel kerestem fel Fülöp Antalt, aki az első pillanattól főszerkesztő­je (volt?) az 1500 példányban megjelenő Mezőberényi Hír­mondónak és Tóth Csabát, a lap egyik rovatvezetőjét. — Idestova három éve, há­rom próbaszám kiadója az MDF helyi szervezete volt, majd időközben az újság városi lappá vált, s az önkormányzat gondozásában jelent meg a ké­sőbbiekben — tájékoztat Fülöp Antal. — Soha nem akartunk politikai lappá válni, csupán az MDF előlegezett annyi pénzt, amiből az első lépéseket meg tudtuk tenni. Ezt követően a szűkebb stábról és a külsősök­ről, azok javadalmazásáról vál­tunk szót. — Javadalmazás?! Hogy képzel ilyet? — néz rám kérdő­en Tóth Csaba. — Semmiféle anyagi juttatást, még költségté­rítést sem kaptunk, s ha a saját lapunkat akartuk olvasni, akkor azt meg kellett vennünk. — Az idén a testület repre­zentációs keretre havi ötszáz fo­rintot szavazott meg — szólal meg Fülöp Antal. —Gondolom nem az említet­tek miatt mondott le a teljes szerkesztőség? — A művelődési, ifjúsági és sportbizottság ülésén elhang­zott, hogy a polgármester és a testület az újság helyett, jobb szót nem találok rá, közlönyt akar kiadni, ami a testület szó­csöve lenne. Ezt mi nem vállal­juk, mi újságot akartunk és aka­runk csinálni. A szerkesztőség és annak tagjai betartották a já­tékszabályokat, de közlönyt.. Azt már nem! Egy emberként álltunk fel. Amit eddig tettünk, azt önzetlenül, társadalmi mun­kában, a városért, a herényi ol­vasókért tettük — folytatja a főszerkesztő. — Az utolsó pillanatig kitar­tottunk a polgármester és az ön- kormányzat mellett, nem volt célunk egyik megbuktatása sem. Azt viszont az évek során számtalan esetben tapasztaltuk: a polgármestert valakik piszkál­ták a lapban megjelent egyik­másik cikkért. O soha bele nem szólt a szerkesztésbe, nem döntött a cikkek megjelenésé­ről, nem cenzúrázott, csak utó­lag — miután mások feltüzel­ték — bírált bennünket. Végül is kijelentette: ezzel a szer­kesztőséggel nem kíván to­vább együtt dolgozni. így hát nem maradt más — folytatja Tóth Csaba. —Hogyan tovább? —Együtt maradunk, tovább­ra is nonprofit szervezetként, politikamentesen, pártoktól függetlenül akarjuk működtetni az újságot, szolgálni a herényi olvasókat. A Mezőberényi Hír­mondóval nem akarunk konku­rálni — mondotta végezetül Fülöp Antal. Műsor Dúl a médiaháború az elektronikus saj­tóban, a rádióban, a televízióban. Mére­te túlnőtte az ottani szerkesztőségeket, s erre felfigyeltek a városokban, sőt a fővárostól távoli falvakban is. Persze nem az ügy politikai, hatalmi részét nézik. az itt élő emberek. Egyszerűen csak a műsoron látják a marakodás jeleit. Beszélgetéseim során az egyszerű falusi emberek is kristálytisztán érzékelik az erővonalak irányát. Ok a folyamatokba nem szólhatnak bele, helyzetüknél fogva viszont bele sem tudnak szólni a dolgok menetébe. A műsor- készítés viszont már őket is érinti. „Csapnivaló a tévéműsor" —mondja bél megyeri ismerősöm. „Van olyan nap, amikor be se kapcsolom a televíziót” —így a tárcsái barátom. Aztán elmondják, hogy a faluban jószerivel a televízió jelentené a ■családoknak esténként az egyetlen szórakozást, mert azért még. nincs mindenkinek videója, hogy azt a filmet nézze meg, amit szeretne. Ha netán mégis van egy jó film, akkor azt késő este tűzi műsorára a televízió. Azt viszont nem tudják megnéz­ni, mert reggel korán kelnek, s fáradtan, kialvatlanul azért mégsem mehetnek munkába. Kénytelen voltam igazat adni beszélgetőpartnereim­nek. Jómagam is a sort csak bővíthetném. Egyre több a képernyőre kerülő, silányabbnál silányabb, csak egy szűk kört érintő műsor. S mindezért az előfizetők még kemény összeget is leszurkolnak. Vajon meddig? ^ Bútorok Nyugat-Európába Az 1951 -ben alakult Mezőberé­nyi Faipari Szövetkezet igen­csak kinőtte magát. A kisipari termelést felváltotta a nagyüze­mi gyártás, s ma mára szövetke­zet termelésének gerincét a rusztikus és stíl jellegű korpusz bútorok és a modem vonalú kár­pitos ülő- és fekvőgamitúrák, egyedi darabok adják. Termé­keiknek 80'százaléka Nyugat- Európa piacaira, míg a többi a hazai kereskedelmi egységekbe kerül. A 302 dolgozót foglakoz- tató szövetkezet idei termelése igencsak meghaladja a 340 mil­lió forintot. Evekkel ezelőtt is igencsak rangot jelentett bekerülni a „fá­sokhoz”. Azon túl, hogy stabil munkahelyet jelentett, jó kere­seti lehetőséget is biztosított az ott dolgozóknak. Ez utóbbi nap­jainkra megváltozott. A jöve­delmi viszonyok némileg visz- szaestek, megváltoztak. Az év végéig egy 18 százalékos bér- fejlesztéssel oldható csak meg a dolgozónkénti átlagos évi 200 ezer forintos kereset. S ha az értékesítéssel nem lesznek gon­dok, akkor igencsak megvaló­sítható a vezetésnek ez az elkép­zelése. Mi várható a jövő esztendő­ben? Nos a szövetkezetnek van­nak tartalékai és megrendelései, de ez az állomány a nyugati recesszió miatt napjainkban mintha kevesebbnek bizonyul­na. A talponmaradásért, az erd- ményekért, a piacok megtartá­sáért a jövőben jobban meg kell küzdeni. Erzsébet-bál Mezőberény. — Már hagyo­mány, hogy a városban minden esztendőben megrendezésre kerül az Erzsébet-bál. Az ideire november 20-án, szombaton es­te nyolc órától kerül sor, ami- koris a jobbára harmincasoknak hajnalig a MEMOREX együt­tes húzza a talpalávalót. Bérletecske Mezőberény. — A helyi Petőfi Művelődési Központ gyermek­előadásaira Bérletecske néven három előadásra szóló bérletet bocsátott ki a legkisebbeknek. Az első előadásra november 18- án kerül sor: fél tíztől az óvodá­sok, 11 órától az iskoláskorúak láthatják a Kalamajka Tündért. Épül a telefonközpont Több esztendős álmok megva­lósulása körvonalazódik me- gyeszerte a telefonhálózat bő­vítésének napirendre tűzésé­vel. így van ez Mezőberény- ben is. Az önerős telefonfej­lesztési program részeként a városban eddig 1004 igénylő jelentkezett, mi több, be is fi­zette a 45 ezer forint hálózat- fejlesztési hozzájárulást. Berény centrumában pedig elkezdődtek az előkészítő munká­latok a telefonközpont szerelésé­re. A digitális telefonközpont eddigi lapos tetős épülete ma­gas tetőt kapott, így stílusában illeszkedik a Fortuna térhez s az ott lévő épületetekhez. A posta ígérete szerint a jövő esztendő elején megkezdődik a városban a hálózat bővítése. Tető alá került a telefonügy

Next

/
Oldalképek
Tartalom