Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-30 / 279. szám

KÖRKÉP 1993. november 30., kedd Hároméves munkáját értékelte a szociális alapítvány Békés Megye Szociális Alapít­ványának kuratóriuma Rich- weisz Ferenc főelőadó irányítá­sával értékelte tegnap délután megalakulása óta eltelt tevé­kenységét. A vitaanyag a me­gyei képviselőtestület elé kerül, részleteire majd akkor vissza­térünk. A szociális gondozásra szo­ruló idős emberek támogatására nehéz körülmények között élő munkanélkülieket szeretnének foglalkoztatni. Erre január 15- kei határidővel pályázatot hir­detnek. Az alapítvány a megyei munkaügyi központtal közösen finanszírozza majd az 1994. febmár 1. és. december 31. kö­zött foglalkoztatottak járandó­ságának nagy részét. Több ala­pítványi, testületi és egyéni ké­relmet is elbíráltak, így az ala­pítvány nem túl gazdag anyagi keretéből mintegy háromszáze­zer forint sorsáról döntöttek. Többek között esetenként tá­mogatni fogják a Rajkókért ala­pítvány rendezvényeit, egy lisz­térzékeny kisgyermek táplálko­zási körülményeit, a különböző egészségkárosodottak szerve­zeteinek karácsonyi ajándéko­zását. Támogatást ígértek a bé­késcsabai családsegítő szolgá­lat mentőháló-akciójához is, amelyhez az alapítvány szociá­lis irodájának adományait hasz­nálják fel. A megyei szociális alapítvány azoktól, akiknek er­re módjuk van, szívesen elfogad anyagi vagy természetbeni ado­mányokat, amelyeket továbbít a rászorulóknak. Érdeklődni a me­gyeházán lehet (Békéscsaba, Der- kovitssor,pf. 118.). B.Zs. Kaszinótojás költő módra Közmeghallgatás Pusztaföldváron az önkor­mányzat képviselő-testülete közmeghallgatást tart kedden az újtelepen, szerdán a nagyfa­lusi kultúrházban. Mindkét helyen 18 órakor kezdődik a program. Napirenden szerepel az idei év költségvetésének teljesítése, valamint az 1994- es költségvetési koncepció. Testületi ülés Mezőberény önkormányzata ma, kedden délután két órakor, a városháza dísztermében tart­ja soron következő ülését. Na­pirendre kerülnek a legutóbbi ülésről elnapolt témák, majd a jövő évi költségvetési koncep­ciót érintő bizottsági indítvá­nyokat vitatják meg a városa­tyák, s a költségvetés előkészí­tésére tesznek javaslatot. Porig égett egy családi ház Szabadkígyósón vasárnap Lippai Károly Nefelejcs utcai háza porig égett. A tűzoltókat későn, 22 óra 6 perckor értesí­tették, s a Gyuláról és Békés­csabáról gyorsan odaérkező öt tűzoltókocsival 23 óra 32 perc­re fékezték meg a lángokat, amelyek a 25 méter hosszú családi házat és az 5-ször 3 méteres állattartó épületet el­pusztították. Az eset egyik ta­nulsága, hogy a tűz észlelése­kor azonnal értesíteni kell a tűzoltókat, mert akkor remény van a kár mérséklésére. A sú­lyos tűzeset kivizsgálása fo­lyik. Bohém társaság jött össze teg­nap este Békéscsabán az ifjú­sági ház Kaszinójában, ahol a ház igazgatója, Szente Béla öt­lete és a Nationale-Nederlan- den Magyarországi Biztosító Rt. Békés Megyei Igazgatósá­ga támogatása alapján költői versenyre gyűltek össze profik és amatőrök, költők és vers­mondók, valamint a város né­hány műpártoló polgára. Dr. Cs. Tóth János, a Tevan Kiadó igazgatója köszöntötte az est résztvevőit, majd bemu­tatta zsűriző társait: dr. Amb­rus Zoltánt, a megyei könyvtár igazgatóját, Rostáné Mikovecz Editet, az N-N megyei igazga­tóságának helyettes vezetőjét, valamint Körmendi Máriát, a Vásárhelyi Pál Műszaki Szak- középiskola tanárát. A meghívott versenyzők — Kántor Zsolt, a Bárka c. művé­szeti folyóirat főszerkesztője; Herczeg Tamás, az ifjúsági ház munkatársa; Magyari Bar­na, lapunk munkatársa; Szente Béla, az ifjúsági ház igazgató­ja; Szabó Erika főiskolai hall­gató — már előre házi felada­tul kapták egy szonett megírá­sát, ' amelynek tartalmaznia kellett a dossziés és a reklamál szavakat. A műveket maguk a szerzők adták elő, melyek közül Kántor Zsolt: Gyöngy és aroma címő alkotását találta legjobbnak a zsűri. Lapzártakor a nyolcsoroso­kat és a szlogeneket még láza­san alkották a résztvevők, így a végeredményről később tudó­sítjuk olvasóinkat. L.M. / Uj lelkész Orosházán Nagy feladat vár Ribár Já­nosra a megnövekedett gyü­lekezeti szolgálat végzésében FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Az egyházi esztendő első vasár­napján (advent első vasárnap­ján) új evangélikus lelkészt ik­tattak Orosházán. Az ünnepi istentiszteleten az igehirdetést dr. Harmati Béla püspök végezte. A beiktatás Pintér János esperes és Győri Gábor igazgató-lelkész segéd­letével történt. A megüresedett lelkészi állásra a gyülekezet ál­tal egyhangúlag megválasztott Ribár János lelkész került. A beiktatás során a Nyugat- és Ke­let-Békés megyei lelkésztársak igével áldották meg, majd az ősi liturgia szerint közös konfirma hangja csendült fel. Ezután a frissen beiktatott lelkész „szó­székfoglaló” beszédet tartott. A program végén köszöntötték őt lelkésztársai, a gyülekezet ifjú­sági énekkara, az egyházi okta­tási intézmények képviselői, a város önkormányzata és a test­véregyházak jelenlévő tagjai. „AZ ÉLET RÖVID ALOM.” (Huch) Döntésre váró kamionosok (Folytatás az 1. oldalról) maradt a nemzetközi áruszál­lítás, arra Körös Gruppe Nem­zetközi Szállítmányozó és Fu­varozó Kft.-t alakítottunk az elmúlt évben. Az immár tiszta profilú vállalatunk 1993. janu­ár 1-jén alakult át részvénytár­sasággá. — Ha igaz, hogy a nemzet­közi szállítás veszteséges volt, miért kellett lízingelni drága hűtőkamionokat? — A lízingelés hat évvel ezelőtt történt, mikor még csak tíz kocsi futott és úgy tűnt, jó üzlet az áruszállítás. A piac beszűkülésével a nyolcvanas évek végén már veszteséges volt a nemzetközi szállítás. — Amibe itt alaposan bese­gített a lízingdíj... Ha nem mozdul is veszteséges — Az első nagy beszerzés 10 Kögel-hűtőkocsi volt. Mikor úgy tűnt, jól prosperálnak, be­szereztek hozzá még 20 Ivecot Kögel-hűtővel. Ez 30 lízingelt kocsit jelent, s ebből ma is 20- nak ketyeg a lízingdíja.-—Mit jelent ez pénzben? — Ha nem mozdult a kocsi, akkor is napi 4500 forint volt a díja egy kocsinak. Tavaly vég­re elfogyott az első tíz kocsi lízingdíja, ma az utolsó részlet körülbelül 25—30 milliós nagyságrendű, és 1994. áprili­sában jár le. A kifizetést köve­tően a kocsik maradványérté­ke után még vámot is számol­nak, s csak ezután kerülnek a járművek a Körös Volán Rt. tulajdonába. Illetve, ha ezt az összeget a Körös Gruppe fizeti ki, akkor az övébe. Márpedig aligha tudja kifizetni, mert most is a Körös Volán Rt. kezessége mellett vehettek fel hitelt. — Nem oka a veszteségnek az is, hogy a tulajdonosként is szereplő Hindelang nem tett eleget vállalt fuvarszerzési kö­telezettségének? Nem gondol­ja, hogy egy hasonló profilú nyugati cégnek nem igazán ér­deke konkurenciát teremteni önmagának? Még akkor is, ha maga is tulajdonos a kft.-ben. — Amit ön mond, az való­színűsíthető. De két oldala van a dolognak. Egy nyugati cég profitorientált, csak azzal fog­lalkozik, ami neki nyereséget hoz. De nálunk is bőven akad­tak szervezési gondok. A Kö­rös Gruppe szeretne elszakad­ni a Hindelangtól. Ahhoz vi­szont az kell, hogy legyen a kft.-nél olyan rátermett ember, aki jó nemzetközi kapcsolatai révén tud fuvart szerezni. Csak példaként. A hűtősök jelenleg a Hindelangnak fuvaroznak. Tavaly 12, idén idáig 38 milli­ós veszteséget termeltek. Az alapító, a KHVM ren­dezte a jogosítványokat, és be­határolta a Körös Volán dönté­si lehetőségeit. Meghagyta, hogy a nemzetközi áruszállí­tásban mindenhez az ő enge­délye kell. A minisztérium úgy döntött, mivel ez a tevékeny­ség veszteséges és a Volánt terheli — üzemanyagot ad­tunk, javítottuk a kocsikat, bérlik az épületet, s ezeket sem fizette ki a Körös Gruppe, hol­ott kb. 50 millióról van szó — pályázatot ír ki. Ugyanis nem megengedhető, hogy a 850 dolgozót foglalkoztató és 220 buszt üzemeltető Volán visel­je a terheket. Az 1993 február­jában megjelenő pályázatban felajánlottuk 61 750 000 forin­tos üzletrészünket eladásra. A befolyt összeget elkülönített számlán kell kezelni, amelyet csak új autóbuszok vásárlására vagy a régiek felújításá­ra fordíthattunk. Patthelyzetben — Ekkora összegre akadt pá­lyázó? — Mindössze egy. A pályá­zatban szerepelt, E-hitelt nem lehet felhasználni és a dolgo­zókat hat hónapig foglalkoz­tatni kell. Az is igaz, mi idő­közben egyszer leállítottuk az összes kocsit, hogy ne termel­jenek veszteséget. De az sem volt megoldás. Mindenki ta­nácstalan volt. A buszokat is felajánlottuk a dolgozóknak. —Ez még a pályázat kiírása előtt volt? — Igen. Az ajánlatokkal nem élt senki, nyilván, maga­sak voltak az árak a lízingdíjak miatt. De visszatérek a pályá­zathoz, amelyre egy külső cég jelentkezett. Meg is kötöttük vele a szerződést, amit a mi­nisztérium jóvá is hagyott. Tudni kell, 90 százalékkal a Volán a többségi tulajdonos, illetve a minisztérium, a Hin­delangnak három és fél millió­ja van benne, a 32 tag 2 millió 900 ezer forintot fizetett be. — A dolgozók a pályázat kiírásával sem értettek egyel. — Ez így van. De nem tud­tunk mit tenni. Ez nem az én egyéni hobbim volt. Az alapí­tók szándéka szerint jártunk el, másrészt tény, hogy az rt.-nek is jól jönne az értékesítésből származó összeg. A kintlévő­ségekről nem is beszélve. — Az elmúlt hetekben volt egy közgyűlése a kft.-nek, amelyben a Hindelangról gon­dolták, hogy a Volán üzletrészét megveszi, de nem így történt. Tehát patthelyzet alakult ki. — Igen, ugyanis a társtulaj­donosoknak 30 nap állt a ren­delkezésére, hogy nyilatkoz­zanak, megveszik-e a felaján­lott üzletrészünket. Nem volt jelentkező. A baj tehát ott foly­tatódott, hogy a pályázatra je­lentkező is visszalépett, ugyanis nem teljesítette a szer­ződésben vállalt kötelezettsé- geit. — Önöknek ellenőrizni kel­lett volna a jelentkező hitelké­pességét. — Úgy fogalmazok: voltak banki igazolásai. Tehát most új helyzet állt elő. Mi azt sze­retnénk, ha hozzájárulna a mi­nisztérium és a lízingelő bank, hogy visszavegyük a lízingjo­got. Valamilyen formában ha­táridő előtt kiegyenlítenénk a lízingdíjat, megszereznénk a tulajdonjogot erre a 20 szerel­vényre és egyenként eladnánk őket. így megnyílna a dolgo­zók előtt a lehetőség akár a készpénzes, akár a részletre történő vásárláshoz. A minisz­térium még nem döntött, vi­szont újabb közgyűlés várható a közeljövőben. B. Sajti Emese Az olvasóért történik minden Mint azt előfizetőink tapasztalhatták, kézbes ink megkezdték munkájukat. Folyamatosan kopognak be olvasóinkhoz. Legtöbb helyen nagyon szívélyesen fogad­ják őket. Elsősorban ott, ahol megértették szándékunkat, azt, hogy minden az olvasóért történik. Persze van olyan előfizető is, aki a postáshoz fűződő jó kapcsolatot félti, s úgy gondolja, választania kell. Mi is azt gondoljuk, hogy döntse el az olvasó, milyen lapot járat. De önszántából, saját akarata szerint. Előfordulhat, hogy néhány olvasónkhoz többszöri meg­keresésre sem jut be leendő kézbesítője. Kérjük azokat, akiket még nem tudtunk felkeresni, hogy a lapunk 2. oldalán megjelent megrendelőlapot kitöltve postán vagy személyesen juttassák el a megadott címre. Továbbra is állunk Kedves Olvasóink rendelkezésére a (66) 450-450/ 151 -es telefonon. Fodor Gábor elköszönt Az Országgyűlés hétfői plená­ris ülése ezúttal is napirend előtti felszólalásokkal vette kezdetét. Ekkor kapott lehető­séget a képviselői mandátu­máról lemondott Fodor Gábor (Fidesz), hogy elbúcsúzzon a általános vitáját. A miniszter ismertetése szerint a javaslat három lényeges ponton kíván változtatni az ez évben elfo­gadott eredeti jogszabályon. Ki kívánja terjeszteni a gyer­meknevelési támogatás rend­szerét azon családokra is, ahol a legkisebb gyermek még nem töltötte be harmadik életévét. Módosulnának a jövedelem- pótló támogatás feltételei is. Az előterjesztés harmadik Mikor kap földet az önkormányzat? Három szabaddemokrata képviselőnek, köztük a Békés megyei Futaki Gézának és Pelcsinszki Boleszlávnak az előterjesztésében ismét a T. Ház elé került az önkormányzatok földhöz juttatása. Amint Futaki Géza emlékeztette képviselőtársait, a kárpótlási törvény és az önkor­mányzati vagyonról szóló törvény nem adott külterületi földet a te­lepüléseknek. Boross Péter belügyminiszter akkor úgy nyilatkozott, hogy e kérdés rendezésére a szövetkezeti és a földtörvény hivatott. Földtörvény a mai napig nincs, a szövetkezeti átmeneti törvény értelmé­ben pedig az önkormányzatok csak a kárpótlási folyamat lezárása után juthatnak a maradék állami földhöz. Félő, hogy sok helyütt semmi nem marad, ezért a képviselők azt javasolják, hogy az önkormányzat vagy az általa alapított közcélú egyesület is részt vehessen a helybéli árveré­sen. Ha nem kap földet, legalább vásárolhasson. A földtulajdon segíthetné az önkormányzatok szociális gondoskodá­sát, megszervezhetnék a legeltetést. A települések költségvetése is újabb bevételekhez juthatna a földek hozadékából. Az indítvány a települések távlati fejlesztési terveihez szükséges földalapot is biztosíthatná. A parlament két szavazattöbbséggel ugyan napirendjére tűzte a törvénymódosító javaslatot, de a sürgős tárgyalásra csak a képviselők 49 százaléka szavazott. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a választáso­kig nemigen fog a témával foglalkozni a Ház. Á. törvényhozás tagjaitól. A fia­tal demokraták egykori vezér- egyénisége megköszönte a há­rom és fél éves közös munkát, hangsúlyozva, hogy sokat ta­nult ez idő alatt ellenzéki és kormánypárti képviselőtársai­tól egyaránt. Az Országgyűlés első napi­rendi pontként Surján László népjóléti miniszter expozéjá­val megkezdte a szociális igazgatásról és szociális ellá­tásokról szóló törvény módo­sítására irányuló előterjesztés legfontosabb intézkedése a személyi térítési díjak újra­szabályozása. Az illetékes bi­zottságok képviselői egyetér­tettek az előterjesztés általá­nos vitára bocsátásával. A tör­vényjavaslat általános vitáját ezt követően elnapolták. Az esti órákban megkezdte a Ház az ingatlannyilvántar­tásról szóló törvényerejű ren­delet módosítását célzó tör­vényjavaslat általános vitáját, melyet végül az elnöklő Dom­bach Alajos elnapolt. Sarokba szorítva / írás helyett tiltakozás? Egyes írók tévé, rádió elleni bojkottjáról hallva egykori esztétikatanárom jutott eszembe. Számtalanszor hangsú­lyozta előadásain, szemináriumain, hogy soha el ne fe­lejtsük: az irodalmi alkotások értékét mindig ahhoz mérjük, mennyire sugallják az olvasó számára az élet átgondolásá­nak, esetleg megváltoztatásának kényszerét. „Változtasd meg az életed!” — hangsúlyozta mutatóujját felemelve — „ez a legfőbb mérce”. —Míg például a vasutasoknak a tiltakozás, a sztrájk az egyetlen formája elégedetlenségük kifejezésének, az író számára maga a mű a legfőbb eszköz, amit létrehoz. Lassan négy éve nyögjük a rendszerváltozás kínjait, keressük az újban, a szokatlanban a legcélravezetőbb megoldásokat; botladozunk, bukdácsolunk, s bizony nem árasztanak el bennünket az életünk megváltoztatását segítő irodalmi alkotások. Az Átlag Ember — miközben végzi a dolgát, éli mindennapos rohanó életét — nem tudja alaposan végig­gondolni léte összefüggéseit, perlekedik a részletekkel, s egy torzult világot lát csupán maga körül. Az írónak viszont éppen az a dolga, hogy az összefüggések felismerését művészi formába öntve járuljon hozzá a társadalom építé­séhez, No persze, tiltakozni nemcsak könnyebb, de látványo­sabb is, mint mesterműveket alkotni. L. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom