Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-02 / 255. szám

GAZDASÁG 1993. november 2., kedd Megszállottság és technika (Folytatás az 1. oldalról) van, mindösszesen nyolcvanan dolgozunk a cégnél. Legfonto­sabb profilunk az elektronikus vagyon- és tűzvédelmi jelző- rendszerek beépítése. Ezen­kívül video-, zárt láncú ipari videomegfigyelő rendszerek te­lepítése, az úgynevezett belép­tető rendszerek készítése tarto­zik tevékenységi körükbe. —A különböző vagyonvédel­mi, biztonságtechnikai eszközö­ket mindinkább használják Ma­gyarországon, megjelent a kon­kurencia. Jelentett-e törést a ri­válisok megjelenése a piacon ? — Inkább úgy fogalmaznék, hogy Magyarországon még nem kezelik súlyának megfele­lően a biztonságtechnikai kér­déseket. 4—5 milliós családi ház esetében 50—100 ezer fo­rintból megoldható a riasztó- rendszer telepítése, mégis so­kan kispórolják a költségvetés­ből vagy utólag sem szereltet­nek fel védőberendezéseket. — Önök honnan szerzik be a legfejlettebb technikát jelentő berendezéseiket? — A Guardall angliai cég közvetlenül szállítja nekünk a termékeit, így az árainkkal nem kell a csillagokat verdesni. Alapelvünk, hogy az általunk telepített rendszerek megfelel­jenek a legszigorúbb előírások­nak is. Eddigi munkáink után garanciáink, ajánlóleveleink vannak. —Példáid milyen cégektől? — Pénzintézetektől, az Óra­ékszer központi raktárából, mi szereltük fel az Iparbank teljes magyarországi hálózatát, a Pos­tabankot, a Moll-kutakat, az Ibusz Bankot, több helyen a postát, takarékszövetkezeteket és dolgoztunk szállodákban, kereskedelmi központokban is. — Biztonságtechnikai, va­gyonvédelmi szakemberképzés nincs Magyarországon. Önök hogyan sajátították el ennek a speciális szakmának a fogásait ? — Hosszú évek alatt gyűj­töttük a tapasztalatokat és mun­katársaink közül tucatnyian kaptak képzést Angliában, hogy tényleg naprakészek legyünk a legújabb ismeretek­ben. — Családi házak, lakások esetében mi az a minimális be­fektetés, amit minden tulajdo­nosnak célszerű lenne megva­lósítani. — A kisebb lakásokban, csa­ládi házakban elég a részleges védelem, ahol van egy központ, amelyhez érzékelők kapcsolód­nak mozgás, törés, fúrás, nyitás stb. érzékelésére. Maga a riasz­tás többféle lehet, például hang­jelzős, de elképzelhető, hogy távjelzős, amikor mondjuk a te­lefon automatikusan tárcsázza a rendőrséget. — S mi az, ami a bankban kell, ahol milliárdok hevernek a mackóban" ? — A többkörös • biztosítás elengedhetetlen, és valamennyi külön kezelhető legyen, min­denféle kijelzéssel, persze csap­dákkal, védelmi trükkökkel fű­szerezve. Itt természetes a feke­tedoboz, ami rögzíti a történése­ket. Szóval olyan rendszereket építünk, amelyek elméletileg kijátszhatatlanok. —És gyakorlatilag? — Gyakorlatilag is. — Mennyi esélyem volna a sikeres rablásra, ha mondjuk egy önök által biztosított bank széfjébe akarnék betörni? — Semmi. Én sem tudnék bemenni, pedig én terveztem a biztonsági rendszert. —Mégis előfordul, hogy taka­rékpénztárakat rabolnak ki,fegy- veirel kényszerítik az alkalmazot­takat az értékek átadására. —Ez ellen természetesen szin­tén védekezni kell, megfelelő esz­közökkel. A támadásjelzőknek több fajtája lehet, s van pénzcsap­da is. Vagy előfordul, hogy amíg pakoljákarablókzsákjábaapénzt, addig észrevétlenül beindul a jel­zőberendezés. — Közhely, hogy a bűnözők mindig egy lépéssel előrébb járnak a bűnüldözők előtt. Mi a helyzet a biztonságtechnikai és riasztóberendezések eseté­ben? — Mint említettem, ezek az eszközök gyakorlatilag teljes biztonságot adnak. Mi, akik foglalkozunk velük, szívünket- lelkünket beleadjuk a munkába. Elhivatottság, megszállottság kell hozzá, és szakmai tudás. Ha mindezek párosulnak a XXI. század technikájával, akkor nyugodtan alhatnak azok, akik értékeiket ily módon is vigyáz­zák. Lovász Sándor Fekete Zoltán: a többmilliós családi házakat megépítik, de a tulajdonosok sajnálják azt az 50 ezer forintot, amennyibe a biztonsági, riasztóberendezés kerülne fotó: fazekas ferenc Nekem véremben van a föld szeretete Napjaink kulcskérdése a fal­vakban a mezőgazdaság jövője. Sokan sokféle „gyógymódot” javasolnak a problémák megol­dására. Most megszólaltatunk néhány a földműveléssel, állat­tartással foglalkozó embert, ta­lán nem lesz minden haszon nélküli az ő véleményüket is meghallgatni. Elsőként Körösladányba Ká­dár Ferenchez látogatunk el, akinek nem főfoglalkozása a mezőgazdálkodás, hiszen a he­lyi önkormányzat alkalmazott­ja, temetőgondnok. Ám aki az udvarára betér, már láthatja, a „gazda” hosszú távra eljegyez­te magát a földműveléssel, hi­szen szinte megszámlálhatala- nul sok régi és újabb mezőgaz­dasági gépet, traktort, pótkocsit, kombájn láthat. Vendéglátónk először a gyö­kereiről, a gyerekkor meghatá­rozó élményeiről beszélt. —Én a fölművelést odahaza a szüleimtől, nagyapámtól ta­nultam már nyolc-kilenc éves koromban. Segítettem kapáim, folyófüvet szedni. Már ekkor láttam, hogy nincs felesleges gaz, a folyófüvet is megetettük a jószágokkal. Termeltünk mi mindenfélét, tököt, gabonát, sőt emlékszem, még gyapotot is. A földünk4600négyszögöl szikes terület volt. Ez nagyon nehezen művelhető föld volt, sokkal töb­bet kellett dolgozni egy kisebb termésért is. Mindenféle mun­kát megtanultam elvégezni, ami a tanya körül adódott. — Meddig volt meg ez a tanya és mi lett a föld sorsa? — A tanyát 1947-ben lebon­tatták velünk, ugyanakkor a föl­det is elvették. Adtak helyette vagy húsz kilométerrel arrébb, a vésztői határban. Ráadásul még különféle adókkal is nyomorí­tottak bennünket, végképp el akarván venni a kedvünket a földműveléstől. — Mit hozott örökségül a tanyáról? — Leginkább a föld szerete- tét. A földet szeretni kell, tudni kell, mikor kell megművelni, mikor milyen mélyen kell szán­tani, magágyat előkészíteni. A növénynek mindig meg kell ad­ni, amit kíván, mert máskülön­ben nem lesz abból semmi. A kukoricát például az idén négy­szer kapáltam meg, meg is lát­szik a terméseredményeimen. Ha valaki nem így csinálja, hoz­zá se fogjon. — Mikor kezdett ismét föld­műveléssel foglalkozni, ha úgy tetszik, hobbiként? — Nekem a mezőgazdálko­dás soha nem hobbi volt, nekem a véremben van a termőföld szeretete. 1972-ben vettem az első erőgépet, egy fél Dutrát. Ebből csináltam egy a kisker­tekben jól hasznosítható erőgé­pet. Később vettem nagyobb erőgépeket, földművelő eszkö­zöket. Ma már minden növényt el tudunk vetni, többféle vető­gépünk is van. —Azt mondta, hogy ezt nem hobbiból csinálja. Ez azt jelenti, hogy a családnak szüksége van a földművelés bevételeire? — Természetesen nagyon kell minden fillér, de bár­mennyire is furcsán hangzik, úgy érzem, ez kötelességem is. — Most lehetőség van to­vábbi földterületek megszer­zésére. Jelenleg mennyivel több földterületen gazdálko­dik, mint mondjuk három évvel ezelőtt? — Egy hold földet vettem a meglévőhöz, egyenlőre nem is akarok többet. Sok minden azon múlik, az állam akarja-e támo­gatni a mezőgazdasági termelő­ket. Ha nem, nagyon szomorú világ jöhet. Az is elkeserítő, hogy jó néhányan a kárpótlás­ként megkapott földet nem mű- velik. Most október közepén még nyoma sincs a talajelőké­szítésnek, pedig már régen a földben lenne a gabonának a helye. —Az oly gyakran emlegetett farmergazdaságról mi a véle­ménye? — Az elsősorban pénztárca kérdése, egy nyugaton megszo­kott farmergazdaság létrejötté­hez idehaza nincs pénz. Én ma­gam szívesen kialakítanék egy farmgazdaságot, elég sok esz­közöm meg is van hozzá, de ennek technikai színvonala nem lenne mérhető a nyugati farmokhoz. Mindennek persze a legelső feltétele az lenne, hogy jövedelmezővé kell tenni a mezőgazdaságot. A sok traktor közül most ezzel dolgozott a gazda Frank Aponyi: Hogyan lehet sikeres jSs vállalkozó? 6. $ Ne feledje, hogy ezek az ötletek sok ezer embert tettek Amerikában sikeressé. Célom nem az volt, hogy üzleti tervet készítsek az ön számára, hanem hogy rövid, egyszerű ötleteket adjak, melyeket természetesen át kell tenni a magyar gyakorlatba. Ha a megvalósítás még nagyon nehézkes, sok a bürokratikus akadály vagy éppen lehetetlen, akkor is fel a fejjel! Még számtalan átalakulás vár a magyar gazdasági életre és talán éppen ön lesz egy fontos változás elindítója. Ne zavarja, ha egy-egy ötlet túl egyszerűnek tűnik vagy sok hasonló működik már! Gondolja át, hogyan csinálhatja ön másképp, mint a többiek! A hamburger is egy egyszerű ötlet, mégis vannak cégek, amelyek világsikert arattak vele. Partyszervezés Ez az üzletág még a többinél is inkább arra épül, hogy jó sze­mélyes kapcsolatot alakítson ki és tartson fenn ügyfeleivel. Bár néhány megrendelőjétől fog is­métlődő munkákat kapni, a munkák többsége mégis egy­szeri lesz. így tehát gyakran csak egyetlen esélye van arra, hogy megmutassa mire képes, de egy-egy vevő sok másikat hozhat magával, ha elégedett. Az ön hosszú távú sikere te­hát attól függ, hogy mennyire száll szájról szájra az ön jó híre. Mi kell ahhoz, hogy sikeres partyszervező legyen? Szerve­zőkészség, képzelőerő, beleér­zőképesség, fontos, hogy el tud­ja képzelni, mit kíván a megren­delő. Mire van szüksége ahhoz, hogy beindítsa ezt az üzletet? Először is egy jó hirdetésre a telefonkönyvben vagy újság­ban, valamint egy telefonra az otthonában, amellyel dolgoz­hat. Az újsághirdetésben ponto­san szerepelnie kell mindazok­nak a szolgáltatásoknak, ame­lyet ön nyújt (gyerekzsúr, szüle­tésnap, eljegyzés, esküvő, hiva­tali rendezvények, karácsonyi partyk stb.). Ezután fel kell ven­nie a kapcsolatot élelmiszer­szállítókkal, zenészekkel, bo­hócokkal, művészekkel, bűvé­szekkel stb. Amikor az első megrendelő­jével tárgyal, nagyon sok min­denre kell odafigyelnie. Ponto­san meg kell tudnia az igénye­ket, a party jellegét, a résztve­vők létszámát és stílusát. Meg kell tudnia aztis,hogy avendég- látó mennyi pénzt szán egy-egy vendégre. Önnek százalékos alapon kell kiszámolnia saját bevételét. Ha összeadja az összes költségét és arra még rá­tesz 15%-ot, akkor kell elérnie Dr. Plenter János, a Keresztény- demokrata Néppárt gazdasági szakértője Kamuton a közelmúlt­ban tartott előadásában mondta: Magyarország az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején agrár­hatalom volt, az egy főre eső élel­miszerexportban hatodik helyet értünk el a világon. Jelenleg ag­rárválságot élünk át. Mértékadó források szerint az el­múlt években az agrárgazdaság tel­jesítménye kétharmadára csökkent. Mintegy négyszázezer hektár föld­terület maradt parlagon. Országo­san 1990 óta nem került sor a földek őszi műtrágyázására sem. Két év alatt a sertésállomány, valamint a búza- és kukoricatermelés 50 száza­lékos csökkenést mutat. — Veszélyben a hazai ellátás — hangsúlyozta az előadó, majd hozzátette: háromszázezer a munkanélküliek száma vidéken. Továbbá négyszázezer magán- termelő önként számolta fel állat- állományát. A vidék eladósodott és elszegényedett. azt az összeget, amit a megren­delő körülbelül fizetni szeretne. Önnek kell megszerveznie az ételszállítást, zenészeket és minden egyebet, amit a meg­rendelő kér. A legjobb, ha ön is részt vesz a partyn, hogy megbi­zonyosodjon arról, hogy min­den simán zajlik-e. Az áregyharmadát vagy felét már néhány héttel a rendezvény előtt kérje el, a fennmaradó összeget pedig a party- után azonnal rendezzék! így nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy saját zsebből kell fizetnie bár­mit is. Ez az üzlet legalább annyira lehet szórakozás, mint üzlet. Szinte minden alkalomra lehet partyt szervezni és a lehetősé­gek korlátlanok. Ami a gyerek- partykat illeti, szervezhet kirán­dulásokat vidámparkba, strand­ra, állatkertbe stb. Elhívhat egy bohócot, aki a kertben szóra­koztatja a gyerekeket. A felnőttek esetében is na­gyon sok lehetőség van, szüle­tésnapi vacsorák, irodai össze­jövetelek, még nyugdíjasren­dezvények is. Ha azt gondolná, hogy ez túl drága mulatság, ak­kor számoljon utána! Amennyi­ben önt kérik fel bármilyen ren­dezvény szervezésére, ön a hoz­závalókat és a művészeket ked­vezményes áron kapja, hiszen ön rendszeres vevő. Ha erre a kedvezményes árra ráteszi saját munkadíját és hasznát, akkor körülbelül ugyanott van, mint­ha valaki önállóan szervezte volna a saját partyját. Azzal a jelentős különbséggel, hogy az ön által szervezett rendezvé­nyen a házigazdának semmivel nem kell törődnie, élvezheti a partyt. Rendszeres vevőkört is kiala­kíthat magának, például cégek vagy irodák többször rendelhet­nek öntől. (Folytatjuk) Az agrárpiaci rendtartás bi­zonytalan. Több fontos elem — védőárak, irányárak védelmének megtartása, valamint az agrárpi­ac biztonságának és jövedelme­zőségének megőrzése -— nem került a törvénytervezetbe. 1991- ben a kormány által ígért részle­tes agrárprogram végérvényesen még nem készült el. A jelenlegi válság alapvetően a kormány szakszerűtlen agrár- politikájára, továbbá a KGST-pi- ac összeomlására vezethető vissza. Azonban 1993 őszén már fölmerül az a jogos aggály, hogy jövőre komolyabb ellátási gon­dok jelentkezhetnek Magyaror­szágon. A válságból való kiút, valamint az alapvető célok meg­valósítása érdekében szakmai szerveződésre lenne szükség — folytatta dr. Plenter János. Ezen túlmenően a hazai piacot meg kell védeni a külföldről történő, gyakran a hatályos szabályok megkerülésével beérkező termé­kektől. Bróda Ibolya Szeretne Ön több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos előadás-technikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Békés Megyei Hírlap újságolvasója kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalat- vezetőkkel, managerekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállal­kozókkal vagy teendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1122 Budapest, Goldmark K. u. 14. Tel.: 1553-161; 1751-477; (9—16 óráig). Fax: 1551-524. Kiút az agrárválságból

Next

/
Oldalképek
Tartalom