Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-17 / 40. szám
A körösladányi katolikus templom Az oldalt szerkesztette: Gila Károly Telefon: (66) 371-139 Kis hírek Kulturális ajánlat Füzesgyarmat. — Művelődési ház: február 26-án farsang az általános iskolásoknak, március 13-án Hegyesi János-emlékműsor, kiállítás megnyitása. Körösladány. — Asztalos Miklós Művelődési Ház: február 20-án farsang az általános iskolásoknak. Szeghalom. — Városi művelődési központ: február 25- én délelőtt és délután is Diri- dongó gyermekműsor a Staféta együttessel, március 10-én egész napos nyugdíjastalálkozó. Vésztő. — Sinka István Művelődési Ház: február 27- én gyermekfarsang, március 13-án tánciskolái vizsgabál. Filharmóniai hangverseny Szeghalom. — A Sebes György Általános Iskola nagytermében (volt ifjúsági ház) február 24-én 18 órakor a Weiner Leó kamarazenekar ad hangversenyt, melyen közreműködik Ruha István hegedűművész Romániából. Műsoron szerepel Vivaldi: Négy évszak című műve és Bizet— Scsedrin Carmen-fantáziája. Válaszol az illetékes Szeghalom. — Az előző városoldalon szóvá tettük a jazzbalet- tesek nehéz helyzetét, akiknek nincs hol gyakorolniuk. A művelődési ház igazgatója, Szili Géza ezzel kapcsolatban közölte, hogy őt a jaSzbalettosok nem kérték arra, hogy próbalehetőséget biztosítson számukra. Amennyiben ilyen problémájuk van, személyes beszélgetésen tisztázhatják a helyzetet „Tejes” nyerteseink Február 3-ai városoldalunkon megjelent keresztrejtvény helyes megfejtései tejjel voltak kapcsolatban. A vízszintes egy: sárréti tej, vízszintes. 31 : dobozos tej volt a megfejtendő rejtvény. À több száz helyes megfejtő közül ezúttal Be- reczki György, Békéscsaba, Kulich-ltp.18, Jakab József, Körösladány, Vasút u. 18. és Csordás Károlyné, Szeghalom, Dózsa u. 19—25. sz. alatti lakosoknak kedvezett a szerencse. Gratulálunk, a Sárréti Tej Rt. által felajánlott ajándékcsomagokat személyesen juttatjuk el mindannyiukhoz. Az oldal fotóit Fazekas Ferenc készítette SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE Életre kel az Agrárszövetség A közelmúltban ismét hírt adott magáról az 1990-es parlamenti választások nagy vesztese, az Agrárszövetség, mely akkor hajszállal maradt ki a parlamentből. Utána — legalábbis a megyében — alig lehetett hallani róluk. Az elmúlt év végén új megyei vezetést választottak, sor került a második kongresszusukra. Erről és az Agrárszövetség helyzetéről beszélgettünk Varjú Ibolyával, a megyei választmány egyik tagjával, aki mellesleg a zsadányi tsz főkönyvelője. — Mi történt a választási balsiker után? — Nem tudom, balsiker volt-e, de mindenesetre az azt követő időben kicsit „leült” az Agrárszövetség, főleg a megyében. Tavaly tavasszal kezdődött újból a szervezkedés, amely a novemberi megyei választmánnyal tetőzött. Itt kilenctagú új testület kapott bizalmat és látott munkához. Decemberben volt pártunk második kongresszusa, ahol fontos dolgokban született állásfoglalás. — Milyennek ítéli meg az Agrárszövetség helyzetét a megyében? — Sok helyen jelen vagyunk a falvakban, kisvárosokban. November végén 15 alapszervezetünk volt a megyében, azóta ez a szám biztosan tovább nőtt. Természetesen jelenleg is folyik a szervezés. — Kit céloz meg az Agrár- szövetség, kikre számít elsősorban? Nem válhat-e az agrárértelmiség elitpártjává? — Programunkkal nemcsak az agráriumban élőket kívánA vidék pártja akarunk lenni — hangsúlyozta Varjú Ibolya juk mozgósítani, hanem mindenkit, aki tenni akar valamit szőkébb környezete érdekében. Ebbe éppúgy belefér a kisvárosi pedagógus, mint a kétkezi munkás. Aki elfogadja a pártunk programját, annak helye van közöttünk. Hogy mennyire nem elitpárt akarunk lenni, azt például azzal bizonyíthatom, hogy a mi alapszervezetünkben a felsőfokú végzettségűek aránya 15 százalékos.-—A decemberi kongresszus milyen programot fogadott el, mi volt a legfontosabb megállapításuk? — Amit én a legfontosabbnak tartok, az nem más, minthogy a vidék pártja legyünk. Ezen belül kiemelt hangsúlyt kapott a gazdaság, több figyelmet kell fordítani a falvakra, kisvárosokra. Nagyon fontosnak tartjuk az elmaradott térségek felzárkóztatását. Röviden szólva a vidék problémáit szeretnénk felvállalni. Ugyanakkor harcolnunk kell azért, hogy javuljon a mező- gazdaság jövedelmezősége, ez azonban nem mehet a felhasználók, a lakosság rovására. —- Nemrég élénk feltűnést okozott, hogy az Agrárszövetség elnökét egy megüresedett országgyűlési mandátumért vívott harcban a Köztársaság Párttal közös jelöltként indították. Ez egyedi eset vagy egy későbbi összefogás első kísérlete? — Mi minden olyan párttal el tudjuk képzelni az együttműködést, amely elfogadja programunk legfontosabb téziseit. Mindenekelőtt a gazdaság helyreállítása, normális működésének biztosítása mindenféle ideológiától mentesen. A napi problémák megoldására kell koncentrálni, nem megengedhető az a jelenlegi gyakorlat, hogy a legfontosabb kérdések eldöntésénél épp az adott szakma értelmiségének véleményét nem kérik ki. Ez vonatkozik nemcsak a mezőgazdaságra, de a pedagógus társadalomra is. — Kissé sarkítva a kérdést: az Agrárszövetség a többnyire Budapesten és a vállalkozók körében népszerű Köztársaság Párt „vidéki tagozata” ? — Ha humorosan akarok válaszolni, akkor a Köztársaság Párt az Agrárszövetség „pesti szekciója”. Komolyra fordítva a szót, a két párt sok mindent hasonlóan ítél meg, most összefogott egy mandátumért, de ettől még két önálló párt. Mindez természetesen nem zárja ki az esetleges későbbi együttműködésünket. Kláricz Jánosné polgármester felavatja a gázgyújtás emléktábláját Kertészszigeti öröm Kertészsziget. Ez a kicsi falu Szeghalom mellett nemrég nagy eseménynek örült, megérkezett a vezetékes földgáz. Mint a falu polgármesterétől, Kláricz Jánosnétól megtudtuk, az 550 lelkes falu 136 háztartása közül 130 kérte a rákötés lehetőségét. Ebben valószínűleg az is közrejátszott, hogy mindössze 15 ezer forintot kellett ezért fizetni. A falu idei terveiben szerepel az ivóvízellátás teljeskörű biztosítása és van remény arra, hogy még az idén távhívásos telefonközpontot is kapnak. Egy az Isten (II. rész) Az előző szeghalmi oldalon közöltük ez anyagunk első részét, most a befejező, második következik. „A Dávid Ferenc Egylet, az unitáriusok irodalmi társasága meginvitálja a protestánsokat, de a zsidókat is. meginvitál minden eszmehirdetŐL Hát Dávid Ferenc azért pusztult el a dévai vár tömiöcében. hogy pár száz év múlva felekezete megszégyenítsen TÜRELMÉVEL (kiemelés tőlem, B. L.) minden felekezetet?” Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egy házalapító püspökünk álma beteljesedjen. Ez álom beteljesedése maga a tény, minden mellékzönge nélkül, hogy a Kárpát medence Unitárius Egyháza az egyedül magyar földön született magyar egyház. Ennek az egyháznak sohasem voltak hatalmi törekvései. koronás fők. kardos urak nem egyengették útját, nem borítottak fölé védőpajzsot. Nem hivalkodunk, büszkélkedünk kicsinységünkkel, még Bőhm Károly szellemében sem. aki szerint „a hívők száma nem bizonyít a vallás magasabb foka mellett... A legnemesebb vallásfonna a legkevesebb hívőt számlálja” Elvitathatatlan érdeme e közösségnek, hogy egyáltalán nem öncélúan, megalkotta a vallásszabadság törvényét ezelőtt 425 évvel. Azóta is a nép egyházaként. Dávid Ferenc szellemében, a jézusi parancsolatok megtartására Istennek tetsző életforma megvalósítására törekedik. ..Az pedig az öröklét. hogy megismerjenek Téged, az egyedüli igaz Istent és akit elküldtél, Jézus Krisztust” (János ev. 17,3). Ez volt Dávid Ferenc legkedvesebb szentleckéje. Ahogy' ez meghatározta az ő életét, munkásságát, úgy határozza meg a mi utunkat is, segít megkeresni és megtalálni helyünket itt, ezen a tájakon. Egy, a szabadságával ránk zúduló világban, amelyben valódi veszélye áll fenn önmagunk eltestvérieüenítésé- nek. amikor a visszafojtott érzelmek. gondolatok, szándékok gátszakadása elboríthat, elsodorhat amikor özönével jönnek a lélekkufárok újra megmérgezni nehezen gyógyuló lelkeinket, jó megemlékezni egy ilyen történelmi egyházközösség születéséről, annak vívódásairól, 425 éves nagy fegyvertényéről, bravúrjáról, hogy ezek adjanak türelmes kitartást felépíteni a Templomot végre — Adyt idézve —, hogy soha ne veszélyeztessen a szétszóródás és a Templomba betérni, megnyugodni mindig mindenkinek egyformán joga legyen. Bacázsi László UNITÁRIUS LELKÉSZ. Füzesgyarmat 1993. február 17., szerda Arccal a vidék felé Tulajdonképp örülnöm kellene annak, hogy mostanában egyre többet foglalkoznak a vidékkel. Megalakulófélben van egy olyan bank, amelyik a mezőgazdasági vállalkozásokat kívánja kedvezményes hitellel támogatni, a pártok hirtelen fontosnak tartják, hogyan is él a vidék-magyarországi polgár. Úgy tűnik, a nagyszájúak után, akik eddig is a vidék érdekeire hivatkozva próbáltak tőkét kovácsolni saját politikai ambíciójukhoz, most a többiek isfelfedezték, hogy van élet Budapesten kívül is. Mondom, végül is örülnöm kellene, hiszen a falusi-kisvárosi, hátrányos helyzetű régióknak minden, bárhonnan érkező támogatásra szükségük van. Ha valóban lesz egy olyan bank, amely segít feloldani a tőkeszegénység okozta feszültségeket a mező- gazdaságban, akkor ez feltétlenül üdvözölendő, bár egy kicsit máris megkésett. És mégis, valami zavar engem ebben a hirtelen nagy figyelemben. Talán az, ha ránézek a naptárra, mely 1993-at mutat. Erről pedig az jut az eszembe, hogy a jövő év tavaszán országgyűlési választások lesznek, ahol a vidéki voksolók szavazata dönthet, hiszen mégiscsak itt él a lakosság 80%-a. Attól félek, ez értékelte fel egyik napról a másikra a vidéket. Talán még ez sem zavarna, hiszen ha foglalkoznak velünk, az jót is jelenthet, de arra gondolok, hogy ez a figyelem csak átmeneti lesz, a választások után ismét kiesünk a kosárból. Két megoldás is elképzelhető ennek elkerülésére: az egyik, hogy a pártok folyamatosan foglalkozzanak a vidék gondjaival, ám erre az eddigi tapasztalatok alapján igen kevés az esély. A másik, hogy évente tartsanak képviselő-választást, így kénytelen-kelletlen mindig oda kellene figyelni a potenciálisvidéki szavazópolgárokra. g./o / Uj vágóhíd Ecsegfalván Megkezdődött a munka az új vágóhídon A közelmúltban adták át rendeltetésének az Ecsegfalva határában megépült új vágóhidat. A túrkevei vállalkozó, Debrecze- ni László által létesített üzem a legszigorúbb állategészségügyi előírások betartásával létesült. A térségből, de akár messzebbről is felvásárolt szarvasmarhát, sertést dolgoznak itt fel tőkehúsnak. Az egyelőre öt embernek munkát adó vállalkozás nagyságára jellemző, hogy napi 25 szarvasmarha vágását képesek elvégezni. Mint a tulajdonostól megtudtuk, elképzelései szerint — siker esetén — az üzemet bővíteni is szeretné. Szomorú dolgok a Vidámról Dévaványa híres presszója a Vidám, bár a körülötte kialakult helyzet inkább az egész községre nézve szomorú. Gondot okoz az önkormányzatnak, a lakosságnak. A lepusztult helyiségben minden hétvégén diszkó van, ám a szűk tér több száz fiatal befogadására alkalmatlan. Mindez az egymást váltó bérlőket nem érdekli, nekik a haszonszerzés a cél. Az sem titok, hogy a presszó a diszkó nélkül egy fabatkát sem ér. A falu lakói aláírásokat gyűjtöttek, hogy zárják be vagy más módon korlátozzák a nyitva tartást, hiszen rengeteg a botrány, a tömegverekedés. Eddig sem a rendőrség, sem az önkormányzat semmit sem tudott elérni. A jegyző két alkalommal bírságolta meg őket, amit ki is fizettek. A legújabb .,attrakció”-ra az önkormányzat testületi ülésén derült fény, vagyis hogy „tanyasi művésznők” vetkőzőszámaival szórakoztatják a zömmel 13-14 éves közönséget. Mi lehet a megoldás, ha az önkormányzat hatásköre nem terjed ki erre? A rendőrség, a közegészségügy tehetne valamit, de nem tesz. A lakosság tiltakozik és valakitől megoldást vár. Ha nincs törvény az ellen, hogy az idegen bérlők haszonszerző harácsolásától megvédje a lakosságot, akkor meg kell alkotni azt, hiszen ezt kívánja a lakosság érdeke. Kovácsné Szőke Zita
